Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-20 / 197. szám
im. au*ua*tuí M. • PETŐFI NÉPE • 3 Beszélgetés dr. Gajdócsi Istvánnal Törvényeink a nép boldogulását szolgálják mm wmmsmmm Dr. Gajdócsi István Bács-Kískun megye tanácsának elnöke; az országgyűlés jogi, igazságügyi és államigazgatási bizottságának elnöke. Kétszeresen is illetékes tehát, hogy véleményt mondjon a jogalkotásról, a törvények, rendeletek alkalmazásának tapasztalatairól, az államigazgatási munka immár hosszú ideje tapasztalható korszerűsítési folyamatáról, az ügyintézés egyszerűsítéséről. Kérdéseinkre, amelyek természetesen a joggal, a jogalkotással összefüggésben hangzottak el, az alábbiakban válaszolt. — Az ön véleménye szerint hogyan nyilvánul meg jogalkotásunkban, a törvényekben. rendeletekben az emberekről való gondoskodás? — Azzal kezdem, hogy államunk alaptörvénye, az alkotmány a szocializmust építő nép javát és iboldogu'lását szolgálja, politikánk tartalma ugyancsak: laz emberekről történő gondoskodás. Gyakorlatba« ez azt jelenti például a VI, ötéves tervben, hogy zökkenőmentes legyen a lakosság alapellátása, amely az életszínvonal ímegőr zéséhez feltétlenül szükséges. Ehhez — mindenkinek a maga munkahelyén a lehető legtöbbet és legjobbat kell nyújtania. Bács-Kiskun ímegyében ez konkrétan azt jeleníti, hogy teljesítenünk keli a terv előírásait. Ilyen a húszezer lakás megépítése. De említhetem azt is, hogy áz iskolások száma körülbelüli 7 ezerrel lesz több az ötéves tervben, s feltétlenül meg keli építenünk háromszázai úsz tantermet. Mi a megyei pártbizottsággal egyetértésben az általános iskolai tantermek megépítését nem év végi határidőre, hanem szeptelm- ber elsejére ütemezzük. — Az emberekről való gondoskodás következő területe a szociálpolitika, az egészségügy, ezen belül a nyugdíjak országos rendezése, az időskorúak szociális ellátása, a kórházi ágyak számának növelése. Itt nálunk, pontosabban Kecskeméten, egy szociális centrum építése kezdődött, s 1985-ig fejeződik be. Megtalálható lesz benne öregek napközije, panzió, idősek háza. Tehát központi gondoskodás ez az idős emberekről. Mindezeket figyelembe véve az öregekről való gondoskodás végrehajtásáról (maradéktalanul el tudunk számolni a VI. ötéves terv végén. — Gyakori panasz, amit a sajtó, a rádió. a televízió is fölvet időnként, hogy nem elég közérthetőek jogszabályaink. Az ön véleménye szerint lehet-e olyan törvényeket, rendeleteket alkotni, amelyek könnyebben érthetőek? — Előrebocsátom, hogy a szakmai nyelv és a nép tiszta magyar nyelve között mindig lesz különbség. A törvényalkotásban mégis az a cél, hogy az állampolgárok értsék a jogszabályok tartalmát, ezért elsőrendű követelmény azok közérthetősége- Ügy gondolom, a törvények általában megfelelnek ennék a követelménynek. Az alsóbbrendű jogszabályok — törvényerejű rendeleték, kormányhatározatok, főhatóságok, minisztériumok végrehajtási utasításai, rendeletéi — között már válóiban sok a. nehezen érthető szöveg. Általában a végrehajtási utasítások 'között talál az emlber sók idegem kifejezést. Vannak, amelyek helyett nem tudunk jobbat. Ilyen például az infrastruktúra, az innováció az integráció. Ezek olyan szavak, amelyeket csak hosszú mondatokkal lehetne magyarra fordítani. De a magyar nyelv elbírja használatukat. Gyakori gondot okoz viszont, amikor az utasításokat, irányelveket kiadásuk idején már módosításokkal látják el1. Az állampolgárok nem tudnak eligazodni a módosítások módositásai- ban, nem értik, hogy írni az érvényes előírás. összességében mégis azt tapasztalom, hogy jogszabályaink nyelvileg valamelyest tisztábbak, mint néhány éve. Ehhez feltétlenül köze van annak a demokratikus gyakorlatnak is, hogy a- fontosabb, tömegeket érintő jogszabály-tervezeteket társadalmi vitára bocsátjuk. Így alkalmunk van megvitatni, megindokolni, hogy egy-egy törvényre miért van. szükség, mit várunk a társadalomtól, .mire törekszünk politikai értelemben. — Az élet egy-egy területét számos jogszabály érinti, s ez olykor oda vezet, hogy áttekinthetetlenné . vagy nehezen követhetővé válik a sokrétű intézkedés. Hogyan lehetne ezen segíteni, s ön szerint van-e jogszabály-túl terme lés ? — igen, vaa Sók jogszabályt hozunk, nem lehet közöttük eligazodni, zavart okoznak. Magyarországon jelenleg hatvanezer érvényben levő rendelkezés, élő jogszabály ivam. Gyakran maga a jogalkotó is elvesz közöttük, s nem csoda, ha az állampolgár sok esetben nem tudja, mit szabad, és mit nem szabad, tennie. Ez az állapot elvileg olyan bizonytalanságihoz vezethet, amelyben .kialakulhat a vélemény: legjobb semmit sem csinálni. Ezért szerintem át kell alakítanunk az egész jogalkotást, mert a jelenlegi — különösen a sok miniszteri rendelet — nem igazodik kellően az élethez, a reális viszonyokhoz. Szabályozásra természetesen szükség van, de meg kell- határozni az optimális mértéket Ez a törekvés három-négy évvel ezelőtt kezdődött, eredményei azonban sajnos, még nem tapasztalhatók. — Rendkívül fontos, hogy az emberek tisztában legyenek jogaikkal, kötelezettségeikkel. Ehhez azonban alapvetően szükséges bizonyos állapolgári ismeretek elsajátítása. Véleménye szerint élegendő-e ehhez az általános iskolákban a heti egy óra, s hogyan lehetne előbbre lépni? — Az állampolgári ismeretek oktatásával nagyon rosszul állunk. A heti egy óra valóiban kevés. Talán nem is pedagógusokra kellene ezt bízni, egyelőre azonban így van. A későbbiek során kívánatos lenne, 'hogy ügyészek, bírák, áWaim'iigazgatási szakemberek, tehát jogászok vállalnák e tantárgy oktatását az iskolákban. De ezen túl sokat lehetne tenni például a téli tanfolyamok alkalmával a szövetkezeti dolgozók, a kistermelők körében is. Nagyon fontos, hogy az állampolgári ismeretek oktatását komolyan.vegyük. hogy a későbbiekben, ne forduljon elő olyan eset, amikor egy felnőtt, egyetemre jelentkező nincs tisztában alapvető állam- polgári ismeretekkel. Tapasztalat ugyanis, hogy még nagyon, sokan vannak, akik csupán ilyen formában lennének képezhetők, mert találkozunk olyan esettel, hogy a tanácsi dolgozó még nem is .vette kézibe a tanácstörvényt, ritkán olvas újságot, alig néz televíziót. Époen ezért meg kell teremteni a lehetőséget a gyerekek számára e tantárgy szélesebb körű oktatásával. — A demokratizmus erősítését szolgáló törekvésünk, hogy töltsük meg jobb tartalommal a falugyűléseket. Ki kell használni ezeket az alkalmakat az emberek tájékoztatására, az őket legjobban érdeklő, értotő jogszabályok ismertetésére. Viszont nem tudjuk még kellően mozgósítani a lakótelepen élőket. Szükséges minden fórumot fölhasználni arra, hogy az emberek jogi érzéke fejlődjön. Jobban meg kell szervezni « tanácstagoknak a választókkal történő találkozóit Is. — Kérem, beszéljen arról, miért vált szükségessé egy új választási törvény előkészítése. — Az új választási törvény- tervezet előreláthatóan decemberben kerül az országgyűlés élé. Ez a lépés egyértelműen a demokratizmus kiterjesztése felé vezet. (Mi valóban szeretnénk aktivizálni az embereket, mert — airaimt Kádár elvtárs mondta — politikánk annyit ér, amennyi embert meg tudunk nyemd számára. Az emberek politikánkra igennel válaszolnak, de hogy ennek a politikának .milyen legyen a képviselete, éhben kell a demokratikusabb döntés, az emberek aktivizálása. Az új választási törvénytervezet szerint legalább kettős jelölés lesz. A választók maguk döntik el, hogy n két jelölt közü] kire szavaznak, kit választanak meg. Ebben az jelenti az aktivizálást, hogy aki eddig nem volt jó képviselő, azt ne válasszák meg még egyszer. Nem lesz -könnyű dolog. Még mindig vannak beidegződött hagyományok az embereikben. Egy közéleti tisztséget nem könnyű elérni, de tudatosítani keli. hogy akit nem választanak meg, ne érezze magát vesztesnek, hiszen már az önmagában nagy megbecsülést jelent, ha jelölik, ha részt vehet ebben a versenyben. Az újj választási törvény előkészítése tehát egyértelműen a demokratizmus szélesebb kibontakoztatását szblgálja. — Bács-Kiskun megye országgyűlési képviselői közül ketten tagjai a jogi és igazságügyi bizottságnak. Milyen munkát végez a bizottság ? — A bizottság «iunkaíerv alapján dolgozik. Részt veszünk a költségvetési, a tervezési és egyéb munkákban. Megvitatjuk, mi kerüljön a parlamenti beszámolóba. Előzetesen véleményt mondunk a napirenden szereplő témákról. Különböző beszámoltatásokat végzünk. Sokszor előfordul, hogy a • bizottságot kérik fel, döntsön valamely kérdésben. Néha alig győzzük a sokféle feladatot A döntések áltálé,ban kemény vitában születnek meg. Munkatervünkben különböző területekkel foglalkozunk, mint például a>z alkoholizmus elleni küzdelem, a községek népességmegtartó képességének vizsgálata. Milyenek a szociális juttatások a mezőgazdasági nagyüzemekben, az utaztatás, az ellátás? A tanácsi munka hogyan tudja segíteni az állampolgárok igényeit stb. — Szóval, összeállítjuk a mum- katervet ezt követi az egyeztetés a főhatósággal, gondoskodni kell előadókról, jegyzőkönyvek készítéséről, az elnöknek kell továbbá vigyáznia, hogy észrevételeink hangozzanak el a parlamentben. Dr. Juhász Tibor, a bizottság másik Bács-Kiskun megyei tagja hozza a szakmíai tudását, gyakorlati ismereteit, tapasztalatait. Az ő javaslata alapján lépett érvénybe például az, hogy a szülő gyermeke részére — fiatalkorú gyermek részére is — építhet házat. A bizottsági ülések általában délelőtt 10 órakor kezdődnek, de nincs olyan ülés, amelyet két óránál előhb fejezünk be. — A tanácsi ügyintézés egyszerűsítése, korszerűsítése hosszú évek óta napirenden levő téma. Véleménye szerint ezen a téren milyen feladatai lehetnek a jogalkotásnak, hogyan segíthetné jobban a tanácsokat a papírmunka csökkentésében, az ügyintézés menetének olyan kialakításában, amelynek középpontjában az ember, az állampolgár, a választó álljon? — Lényegesnek tartom, hogy az áilamigazgaitáisi munkát hivatásnak, szolgálatnak kell. tekinteni. Az emberekkel való bánásmódra szükséges mlind jobbam ügyelni •mindenkinek. Mindig azt hangoztatom: az ügyintéző úgy legyen megértő, hogy próbálja átérezni a panaszos gondját-baját, ha lehet, intézze el az ügyet azonnal, ne várja meg a harminc napot. Nagy gondot fordítunk az ügyfelekkel váló törődésre. Nálunk megyei összességben egymilliós ügyfélforgalom van. Ennyi esetnél természetesen több a hibalehetőség is. Az ügyintézés során körülbelül másfél százalék a fellebbezések aránya, ez az országosnak féle. Lényegesnek tartjuk, hogy ezt a százalékarányt csökkentsük, s hogy még jobb kiszolgálásban légyen részük az ügyfeleknek. — Éppen ezért a tanácsi dolgozóknak hivatásból eredő .kötelességük, hogy ha tájékozatlan az ügyfél, magyarázzák meg: miért nem adnak, miért nem adhatnak igazat neki, Amennyiben egy ügy valamilyen oknál fogva hosszabb ideig tart, időnként küldenek az ügyfélnek levelet, amelyben megnyugtatják, miért húzódik az intézkedés, milyen stádiumban van, milyen intézkedés történt eddig. Úgy tűnik, sikerült tudatosítani az apparátuson belül, hogy a tanácsi munka szolgálat, s e kérdésben még tudunk előbbre lépni. Persze, kölcsönösnek - kell lennie az ügyfél és a tanács humanitásának. Az ügyfelek is megértőbbek lehetnének esetenként. — A tanácsi ügyintézés egyszerűsítése eigyiben korszerűsítést is jelent. Nagy segítséget nyújt ebben a gépesítés. A rendelkezésünkre álló gép a megye minden településéről háromszáz adatot tud felmutatni, l.gy .megszüntet- hetők az osztályokról történő adatkérések, több idő jut az ügyfelekre, gyorsabb intézkedésre és sok időt takarítunk meg Mindez végül is a lakosságot szolgálja. Gál Sándor • A Magyar—Szovjet Barátság Tsz saját gabonatárolóját nemrég a Kossuth Tsz-szel közösen épített ötezer tonna termény befogadására alkalmas silókkal egészítette ki. Üt a kenyérig Vajon eszünkbe jut-e néha, mennyi munka, milyen erőfeszítés kell ahhoz, hogy a föld búzát teremjen, s a belőle készült kenyér, asztalunkra kerüljön? Sok apró csínja-binja van ennek a folyamatnak. Kezdődik azzal, hogy a tarlót műtrágyával szórják, tárcsázzák, .majd szántanak, leforgatják a föld tetejét. Utána egykét hónapig pihentetik, de közben művelik, tárcsázzák. Lám: mennyi mindent el kell végezni, míg földbe kerülhet a mag! S nem mindegy, hogy mikor, mert a tél beálltáig erős, bokros kis növényt kell nevelni, hogy a hótakaró alatt átvészelje a hideg napokat. Télen is szórnak műtrágyát,'s ha felfagyott a föld, elszakítva a kis növény gyökereit, hengerez- nek, majd a tavaszi'lombtrágyázás és növényvédelem, a gombák és állati kártevők elleni munka következik. Péter-Pál táján jöhetnek az éhes kalászfalók, a kombájnok. Bendőjükből teherautón szórják a szemet, amelyet a szárító-tisztítóberendezésekhez visznek, onnét a tárolókba. A tavaszi-nyári időszakban is sok kis részletre kell figyelni... És nemcsak a kenyérnek való búzát kell megtermelni, hanem azt a magot is, amelyet ősszel elvetnek. Mindig azt mondom, legjobban az emberektől függ a gabonatermesztés sikere. A helytállásuktól, a lelkiismeretességüktől. S ha hozzáteszem: ha' zánkban olajozottan, a legkevesebb gonddal termeljük a gabonát... összeomlik-e a nagy munkát sejtető kép? Remélhetőleg nem, hiszen ezzel azt állítom, hogy ragyogóan felkészült a mezőgazdálkodás fortélyait ismerő, e munkát hivatásuknak tekintő gazdászok százai, szakmunkások ezrei dolgoznak nap, mint nap azért, hogy a kenyérnek való megteremjen. Az ember hatalnját, tudását dicsérem; azokét, akik kigondolták és elkészítették a gépeket, eszközöket, s akik ezekkel dolgoznak. A megerőltető fizikai munka a múlté. A búzatermesztés és tárolás teljesen gépesített. A hazai, magas színvonalú technológiával szinte pajzsot tartunk az időjárás elé is. Ezért az olyan aszály, mint az Idei sem taglózott le bennünket. Most is megtermett a kenyérnekvalónk. A búza a malomba, onnét a liszt a pékségbe kerül, ahol nagyüzemi módszerekkel sütik a kenyeret. Vagy tízfélét, a krumlistól a rozslángig és péksüteményeket, zsömlétől a perecig. Szép munka a pékeké. Felemelő érzés lehet olyan terméket készíteni, ami nélkül nem tudunk meglenni, hiszen az életünket jelképezi. Csabai István # Az idei lisztből szalagos, foszlós kenyértésztát dagasztanak gépek segítségével a szövetkezet kenyérgyárában. » A szövetkezet malmában őrlik a búzát. a lisztből kenyér és pékáru, a korpából takarmánytáp készül. » A tgyúrják, mérlegelik, veknis kosárba teszik és sütés előtt pihentetik a kenyértésztát. » Csodálatos illata van a frissen sült kenyérnek. (Tóth Sándor felvételei)
