Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-20 / 197. szám

Zászlófelvonás Alkotmányunk ünnepének tisz­teletére péntek délután az Or­szágház előtt, a Kossuth Lajos téren ünnepélyesen, katonai tisz­teletadással felvonták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját Zászlófelvonási ünnepséget rendeztek pénteken délután a Gellérthegyen, a Felszabadulási Emlékműnél is: ugyancsak kato­nai tiszteletadással vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vö­rös zászlaját. (MTI) XXXVIII. évf. 197. szám 1983. augusztus 20. szombat Törvényeink a nép boldogulását st ole áliák beszélgetés z^uiguijurv DR.GAJDÓCSI ISTVÁNNÁL 3. oldal Út a kenyérig 3. „uui VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK Í Lehet-e kánikulában alapot ásni és alapozni? Apostag isko­laépítői, társadalmi munkában bizonyítják, hogy igen! A hét vége az övék — a hét közepe meg a dunavecsei ácsoké a több település együttműködésével épülő iskolánál. Dunavecseiek, kunszentmiklósiak. Soltiak és kőbányai munkások, mind azt akarják, hogy az év végére kész legyen az új, öttantermes is­kola. NAPILAPJA A tiszteletadás ünnepe dós, a szen>ezetlenség, a tunya­ság. Feladataink megvalósításá­nak legfontosabb feltétele társa­dalmunk égysége és bizalma. Né­pünk nemcsak egyetért politikánk és gyakorlatunk lényegével, ha­nem kész tevőlegesen is részt venni a döntésekben, a végrehaj­tásban és az ellenőrzésben. Ki­alakultak a feltételei annak, hagy a vezetés nagyobb mértekben megossza a felelősséget a terme­lésben és az államhatalom gya­korlásában egyaránt. Az ilyen irányú fejlődésnek a lényege a demokrácia fejlődése és gazdaságunk, intézményrendsze­rünk további decentralizálása. Ez nincs ellentétben azzal, hogy az ország érdekében továbbra is egységes politikára és hatékony kormányzatra van szükség. Sőt, az előbbi az utóbbinak feltétele. Nevezetesen a politika és a kor­mány tehermentesítését jelenti, ha a döntésekbe és az ellenőrzés­be bevontuk a társadalmat, ha a helyi feladatokban még na­gyobb önállóságoit és felelősséget kapnak az üzemek, szövetkezetek, a helyi tanácsok. r~r zért, a nehézségek elle­nére, sőt, azok leküzdése érdekében következete­sen kell előre haladni gazdasági rendünk tökéletesítésé­ben. Ez a tervezésre, a költség- vetési gazdálkodásra, és a terme­A gabonatermesztéstől a kenyérsütésig villant fel néhány mozzanatot képes riportunk. A 'vetőmagtermesztéstől a végter­mék, a kalácsfinomságú, ízletes kenyér elkészítéséig és értéke­sítéséig a megye gazdaságai közül egyedül a kecskeméti Ma­gyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben kísérhetjük vé­gig a teljes folyamatot. Felvételeink is ebben a gazdaságban készültek. A svájci tanár meglepődne 4. oldal A Helvéciái Állami Gaz­daság vezetősége, szakszer­vezete sokféle segítséget, ked­vezményt nyújt az építke­zéshez, az életkörülmények javításához dolgozóinak. Ké­pünkön a gazdaság jelleg­zetes stílusban épült köz­pontja. r isztelettel és hálával em­lékezünk meg az állam- _ alapító I. Istvánról, aki­nek szentté avatását az egyház 900 éve ezen a napon hir­dette ki Székesfehérváron, az ország gyűlése előtt. Szent István történelmi érdeme, hogy nemze­ti sajátosságaink és az európai állami rend tapasztalatainak öt­vözésével korszerűen és máig ha­tó érvényességgel megteremtette a magyar államiságot. Nem sok­kal halála után éppen az ő és László szentté avatásával ismer­ték el Európa egyházi és világi hatalmasságai nemzetünk állami létét és alapvető jogait. A Szent István-i államrend a társadalmi-gazdasági haladás, élvonalába emelte népünket. Ezt védték és vitték tovább egy évez­reden át népünk legjobbjai, nagy királyaink, sza badságharcosaink és most mi: 1848, 1919 és 1945 harcosai, örökösei. Augusztus 20-a századokon át az új kenyér ünnepe is, amelyet hajdan és ma is fáradságos mun­kával teremtettek elő a termőföld művelői. > z alkotmány ünnepe is A ez a nap. Annak az új ft magyar alkotmánynak a napja, amelyet több mint három évtizede ezen a napon ik­tatott törvénybe a magyar or­szággyűlés. Fiatalon tanúja lehet­tem ennek a történelmi esemény­nek. Azért választottuk tudato­san István király napját, hagy hitet tegyünk arról is: szocialis­ta rendünk tisztelettel vállalja István király örökségét, vállalja történelmünket, nemzeti és kul­turális örökségünket. És mint István, úgy kövesse, szolgálja a világ társadalmi fejlődését, hogy közben megmaradjon magyarnak. Az ünnepi megemlékezés a há­la és tisztelet kifejezése mellett Alkalom arra, hogy jelenünkről is szóljunk, számot adjunk: méltón szolgáljuk-e történelmi öröksé­günket. Széttekintve a világban, hall­gatva a mindennapok esemé­nyeit, érezzük igazán, hogy ha­zánk a béke, a biztonság, a hala­dás nyugalmas szigete, ami nem jelent elszigetelést. A biztonságot és a haladást politikánk követ­kezetessége és népünk munkája alapozta meg. Mi szívünk és sza­Az indiai Ahmedabadból indult. Kecskeméten át az amerikai Los Angelesbe tart a 26 éves békehar­cos, Prcm Kumar. Űtjáról, céljá­ról, önmagáról adott interjút la­punk munkatársának, kifejtve: az emberi erő ez egyetlen, ami meg­akadályozhatja a világ pusztulá­sát. Jól alakult az életem 5. oldal Száz éve született Kemény Simon 7. oldal Jószomszédság a Hunyadi utcában 8 oldal vünk szerint és tetteinkben is hűek vagyunk szövetségi rend­szerünkhöz, szocialista partnere­inkhez és évral-évre gyümölcsö­zőbb barátságunk a Szovjetunió­val. Együttműködünk minden ál­lami és társadalmi erővel, amely — a kölcsönös előnyök alapján — a békés együttműködést és a vi­lágbéke fenntartását szolgálja. A világ történelme úgy alakult, hogy most mindez veszélyben van. A kedvezőtlenebbé vált nemzetkö­zi helyzet, a bonyolult világgaz­daság súlyosan nehezedik kor­mányzatunkra és népünkre. : eladatunk megőrizni eredményeinket, hogy a magunk választotta úton a jövőt szolgálva előre haladjunk. Pontosabban, ha eb­ben a nehéz szakaszban csupán arra törekszünk, hogy megőriz­zük életszínvonalunkat, akkor el­maradunk a világtól. Vívmánya­ink megőrzése mellett arra kell törekedni, hogy gazdaságunkat korszerűsítsük és továbbfejlesz- szük politikai, állami és társadal­mi rendszerünket is. A minden­napok tapasztalatai arról győzhet­nek meg bennünket, hogy erre a békés előrehaladásra pártunk, kormányunk és társadalmunk kész. Meggyőződhetünk ugyan­akkor arról is, hogy a haladást milyen makacsul fékezi az ela­vulthoz és hibáshoz, az irreális elképzelésekhez való ragaszko­Prem Kumar, a békegyalog 5 AZ INDIAI AHMEDABADBÓL LOS ANGELESBE TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS, KIÁLLÍTÁS Emlékülés Dunapatajon A hazai korszerű állattenyésztés meg­teremtőjének, Újhelyi Imrének szülőfalu­jában, Dunapatajon tartotta pénteken ülé­sét a Hazafias Népfront Országos Taná­csának Kistenyésztő Albizottsága és a Ma­gyar Tudományos Akadémia Agrártörténe­ti Bizottsága. Szemok József, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának alelnöke pyitotta meg az egészniapos programot, imajd dr. Soós Gábor, a Magyar Agrártudományi Egyesület eLnöke tartott előadást a kistermelőt állat­tartás gazdaságpolitikai jelentőségéről. El­mondta, hogy a mezőgazdasági nagyüze­mek szakirányításával társadalmasodott a kisárutermelés: jelenleg 1.5 millió lakos foglalkozik a belső ellátásban, exportköte­lezettségek telejsítésében nélkülözhetetlen élelmiszer-termeléssel. A hazai állatte­nyésztés bruttó termelésének 42 százalékát adják a .magánudvarok. Az utóbbi két évben nőtt a kisegítő és háztáji gazdasá­gok árutermelése, amelynek fenntartása fontos népgazdasági érdek. Mint az elő- t adásiból kitűnt, még mindig van lehetőség a kisárutermelésben, amihez bővíteni kell az integrációs hátteret. A szervezett, 'biz­tonságot nyújtó ‘felvásárlás, a nagyüze­mekkel közös érdekeltség erősítése mellett az eddiginél gazdaságosabban nevelhető állatokkal kell ellátni a kisgazdaságokat, ahol még sok helyütt kihasználatlanok a férőhelyek. Fontos az is. hogy a kisterme­lőket folyamatosan tájékoztassák a ter­melés fejlesztésének lehetőségeiről, az ér­tékesítés formáiról és ugyanakkor segít- -sék az új technológiák meghonosulását is a háztáji udvarokban. Van még tennivaló a kistermelés szervezeti rendjén ás. A nagyüzemek integrációján túl a szakcso­portok fejlesztése és a kisvállalkozások újat kínálhatnak a továbblépéshez, ör­vendetes, hogy a paraszti ötletesség, a kü­lönböző szerszámok, eszközök házilagos készítése javítja, (könnyíti az árutermelést. Megoldást azonban a gyárilag elkészítettt olcsó kisgépek jelentenének, amelyek rö­vidítenék a (munkafolyamatokat, forradal­masítanák a háztáji termelést. Mezőgazdasági, élelmiszeripari dolgozók kitüntetése A mezőgazdaísági és élelmezésügyi miniszter a szövetkezeti mozgallomlban, a gazdaságok minden­napi tevékenységében, valamiint az élelmiszeripari vállalatoknál elismerésre méltó munkát kifejtett dolgozóknak az Alkotmány ünnepe alkalmából ki­tüntetést adományozott. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Hartai Ernő, a bácsalmási Petőfi Tsz statisztikusa és Prém Sán­dor, a tsz állatgondozója. A báe&bokodi Aranykalász Tsz-ben Evetovics Jánosné fúrós, (Horváth Imre gépszerelő, Varga József karbantartó. A bátyai Pi­ros Paprika Tsz-lben Tupcsia Jánosné tejkezelő, Kupusz Géza gépszerelő, Schuck János fűrészüzemi dolgozó. A csátalljai Üj Tavasz Tsz-lben Szőts János tsz-elnök, Szommer János nyugalmazott tsz-elnöik. A Osikériai Új Kalász Tsz-lben Narancsik József kovács. A dávodi Augusztus .20. Tsz-ben Horváth Mihály növényvédő, Kontai János főkönyvelő. A dunavecsei Béke Tsz-ben Czuczor Bálint gyümölcs­termesztő, Csehszakáll Imre traktorvezető, Halmi István ágazatvezető. A garai Vörös Csillag Tsz-iben Matos István ágazatvezető. A homokmégyi Arany­kalász Tsz-ben Gyurita László talkarmányos. A já­noshalmi Haladás Tsz-ben Gáspár József komtoáj- nos. A kuniba(jai Béke Csillaga Tsz-ben Hinterszer József talkarmányos. Az ülés résztvevői ezután leleplezték Újhelyi Imre szülőházán elhelyezett em­léktáblát, ma|jd kiállítás nyílt a helyi mú­zeumban a jeles pedagógus, állattenyész­tő. állatorvos. szövetkezeti szervező munkásságából. Nevéhez fűződik a magyar tejgazdaság^, tejipari kutatás, ma is ver­senyképes az általa előállított „Óvári” és „Mosonmegyei” csemegesajt. Éppen ezért tiszteletére sajt- és tej termék-kiállítást is rendeztek kóstolóval egybekötve Dunapa­tajon. A mélykúti Alkotmány Tsz dolgozód közül Illés Mihály 'mezőgazdász, Varga Imréné baromfigondo­zó. A .nemesnádudvari Kossuth Termelőszövetke­zetben Mátyus Gyula vontatóvezető, Wiedner János mezőőr. A solti Ráikóézi Tsz-ben Kerti Gábor trak­toros. A szafcmári Alkotmány Tsz-ben Pécsi János termelőszövetkezeti elnök. A szakmári Petőfi Tsz- ben pedig Zsikla József né magkészítő, Bálint József portás. A jánoshalmi Szövetkezeti Közös Vállalat­nál dr. Erdődi János állatorvos, Éváid Géza kar­bantartó, Fekete Tamás állatgondozó részesült Ki­váló Munkáért kitüntetésiben. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Nagy Ferenc, a Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat sütő szak­munkása. Papp László karbantartó és Szetlik Fe­V. E. (Folytatás a 2. oldalon.) Részlet S. Hegedűs Lászlónak, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa titkárának a tegnap esti tiszakécskei nagygyűlésen elltang- zott ünnepi beszédéből. lés megszervezésére egyaránt ér­vényes. Hasonlóképpen előre kell haladnunk az államhatalmi és népképviseleti szervek választási rendjének, működésének és mű­ködési feltételeinek fejlesztésében. Korszerűsíteni és egyszerűsíteni kell a közigazgatást, szélesebb társadalmi alapokra kell helyez­ni a tervezést és a költségvetési gazdálkodást. El kell különíteni a kormányzati, a megyei és a helyi feladatokat és a felelősséget, gyor­sítani kell a termelőerők fejlesz­tését, a településhálózat korsze­rűsítését. Röviden szólva: a nehezedő nemzetközi feltételek csak lendü­letesebb munkával, a nemzeti egyetértés és együttműködés erő­sítésével ellensúlyozhatok. István király államalapításának fontos tanulsága az is, hogy az akkori állami berendezkedés nemzetkö­zi tapasztalatait ötvözni tudta a nemzeti sajátosságokkal. Egy me­rőben új társadalmi-gazdasági rend esetében — ami akkor a nomád állattartó, törzsi társadal­mi berendezkedés felváltását je­lentette, a letelepedett, keresz­ténnyé vált és erős központi ki­rálysággal —, roppant nehéz a történelmi út és nemzeti sajátos­ságok érvényesítése. szocialista rendszer követ­kezetes fejlesztése és a történelmi nemzeti sajá­tosságok nem kevésbé kö­vetkezetes ötvözése napjainkban sem kisebb feladat. Fel kell lép­ni a szűk látókörű dogmatizmus, az egyéni érvényesülést szolgáló közömbösség és a nemzeti elfo­gultság ellen egyaránt. A sajá­tosságaink és szándékaink szerint formált társadalmi rend, a törté­nelmi tudat és a nemzeti elköte­lezettség fejlesztése nem egysze­rűen érzelmi kérdés, hanem az egyik legnagyobb teremtő erő is. Ha egy-egy család, község vagy város közössége akarata szerint formálhatja jövőjét, önszántából képes hatalmas erőfeszítésekre. Népünk történelmének egyik leghosszabb és legeredményesebb békés időszakában él. Üj honfog­lalást, államalapítást vitt végbe, új társadalmi rendet alkotott. Dolgozzunk úgy, hogy ez tovább folytatódjon, hogy miként ma itt Istvánról, rólunk is jószívvel és tisztelettel szóljon századok múltán az utókor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom