Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-17 / 194. szám
1983. augusztus 11. • PETŐFI NÉPE 9 MŰVÉSZET ES H HONISMERET — HELYTÖRTÉNET Amatőr alkotók a Sugovica partján Zenészek, rajzosok, táncosok; magyar és külföldi diákok... összesen száznegyven művésznövendék gyűlt össze másfél hete Baján, a Vágó Béla Vezetőképző Központban — mint arról olvasóinkat is tájékoztattuk. Ez a nyolcadik nyár, amikor a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága alkotótábort szervezett az amatőr művészeti csoportok legtehetségesebb fiataljai részére a Sugovica partján, hogy szép környezetben, megfelelő feltételek mellett, avatott mesterek irányításával alkothassanak, tanulhassanak, gyakorolhassanak két héten át. Néphangulat a szabadságharc leverése után 1849-ben elbukott a magyar szabadságharc. A megtorlás kegyetlenségét, az emberek meghasonlását. csüggedését sok neves írónk és költőnk ábrázolta mesterien. Műveik bemutatják azt is, hogyan éreztek az egyszerű emberek, a közkatonák, akik életében a vereség, majd az elnyomás nem teremtett a politikusokéhoz és a hadvezérekéhez hasonló drámai szituációkat, de meghatározta mindennapjaink gondjait. Az 1850-es évek gazdasági-és politikai elnyomása közepette éltek, változásra utaló jelek kb. tíz évig egyáltalán nem mutatkoztak. ^ Ezekben az évekbe születtek azok az 50-es évek politikai—gazdasági viszonyaira átfogalmazott imádságok, amelyeket Hajagos Illés kecskeméti polgármester — a szabadságharc tevékeny részese — őrzött meg az iratai között. Az alább közölt három imádság közül az első kettő a,.Miatyánk" szövegére írt variáció, az egyik a magyar, a másik az osztrák nemzet nevében. A magyar hangja szomorkás, rezignált, De a „bocsásd meg. ha századokig tartó könnyek között néha zúgolódtunk az eddig ellenünk küzdő elleneinkre" szövegrészben az alázatos hang mögött kemény dacot érezhetünk. A bécsi ,.Miatyánk’' szövegét a bécsi polgár nevében, de magyar szívvel és humorral fogalmazták. A bécsi polgár nem Istentől vár megoldást, hanem Ferenc Józseftől, akinek hatalmában áll megvédeni a magyar- országi osztrák érdekeket, megreformálni a pénzrendszert. met;t öve „az arany- és ezüstbánya és minden sóaknák'’. — de csak addig, „még a magyar észre nem tér”. A „Hiszekegy” valószínűleg nem abszolutizmus kori eredetű császárgúnyoló vers. csupán hangulati egyezősége miatt került a két ..Miatyánk” útján. Leírója az I. Ferenc császár idejében, a napóleoni háborúk után végbement óriási méretű inflációra utalva — amelyet szerzője erőteljes és keserű humorral ábrázol — fejezi ki hitét a dolgok jobbrafordulásában. A tábor három szekciója közül legnépesebb a zenészeké. A megye zeneis ko Iái maik legügyesebb diákjain kívül az ország más területeiről, valamint az NDK-ból, Bulgáriából és az NSZK-ból is érkeztek növendékek, így nem kevesebb, minit hajtván fiatal alkotja a zenészek közösségét. Művészeti vezetőjük Csetényi Gyula fuvolaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola adjunktusa, a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola igazgató- helyettese : — A növendékek többsége fa- íúvós; a fagott, a fuvola, az oboa vagy a klariiinét szerelmese, de vannak a csoportban zongoristák, csellósok és hegedűsök is, hogy kis kamarazeneikarok alakulhassanak — magyarázta. — A válogatás elég szigorú mérce szerint történt. Közép- és főiskolás diákokról van, szó, közülük jó néhány országos versenyek díjazottja, nyertese, Vagyis nemcsak továbbképzési lehetőség, jutalom is ez a két hét... Öröm számomra, hogy eddig minden alkalommal részt vetítem e Sugovica- panti táborozáson. Véleményem szerint az idei, melynek szervezésébe bekapcsolódott az Ifjú Zenebarátok Magyarországi Szervezete is, jócskán felülmúlja színvonalában. az eddigiekét. Mindé* feltétel adva van a zavartalan, eredményes munkához. Tíz neves művész és zenepedagógus foglalkozik a fiatalokkal. Az első hivó szóra jöttek, hiszen nemcsak táborlakóknak lenini, hanem kurzust vezetni is rangos dolog Baján. — Említene közülük néhányat név szerint? — Bálint Mária hegedűművész, akit az ország legjobb hegedűsei között emleget a szakma, Madarász Iván zeneszerző, Kányási József oboaművész, Kerek Ferenc zongoraművész, a chilei származású Hilda Cabezac, aki jelenleg a lipcsei Mendelssohn Zeneművészeti Főiskola tanára, a német Martin Grabner fagottművész .,. — Az ország más ifjúsági, zenei táboraihoz viszonyítva, milyennek ítéli az ittenit? — Az ilyen táborok többségében csoportos foglalkozások vannak, „tömegtanítás”, nem pedig intenzív, egyéni továbbképzés, mint itt. Mi miniden fiatallal külön ^kü lön is foglalkozunk. Ezenkívül a részvételi díj, valami egészen képLetes összeg két hétre, míg más helyeken több ezer forintot kérnek a zenei tábor lakóitól. Az pedig egészen egyedül-' álló, hogy itt a fiatal zenészek mellett képzőművészek és táncosok is táboroznak, akikkel a napi nyolcórás gyakorlás után élmény- gazdag programokat szervezhetünk. Zoller Agnes Budapestről étkezett, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatának 'hallgatója. Oboaművésznek készüli: — Tavaly már jártam itt, és nagyon jól éreztem magam — mesélte. — Nagyszerű mesterek felügyelete mellett gyakorolhatok, tanulhatok két héten át. Vagyis nemcsak kellemesen, hasznosan is telik így a szünidőm. Egy szóló- számoit, Colin oboaversenyét tanulom jelenleg. Most kezdtük el rögtönzött kamaraegyüttesemmel egy preklasszikus triószonáta begyakorlását is ... A fővárosban élő Szabó M. László grafikusművész harmadik alkalommal művészeti vezetője a tabor képzőművészeti szekciójának. Munkáját két neves grafikus, László Endre és Szoboszlay Péter segíti. A megye legügyesebb rajzosain kívül három fotós és két fiaital jugoszláv képzőművész alkotja ezt a negyvenfős közösséget. — Valóban ügyes, tehetséges fiatalok, ama azt hiszem, Bács- Kiskun középiskoláinak rajzakta- tását, illetve a megyében működő rajzszakkörök munkáját dicséri — mondta Szabó M. László. — E szekció feladata lényegében a vizuális nevelés, hiszen az olyan alapismeretekikel, minit a forma- és színtan, valamennyi táborlakó tisztában van. Persze ezek rendszerbe foglalását, tudatosítását, valamint a gyakorlati fogásokat illetően van még miit tanulniuk. Szemmel 'láthatóan rengeteget jelent számukra a közös munka, az együttlét, az együttgondolkodás. A gyakorlati foglalkozásokat az idén először művészetelméleti előadásokkal kapcsoljuk egybe. — A szekción belül is különböző csoportok alakultak? — Igen, aszerint, hogy melyik terület érdekli a fiatalokat, választhattak a grafika, az alkalmazott grafika és a dobozgrafilka — ez László Endre sajátos műfaja — között. A fotósok laborgyakorlatokon kísérletezgetnek, téma- váiasztáai instrukciók szerint fényképezik a természetes és a mesterséges környezetet, s az ő feladatuk a táborélet képi dokumentálása. Fekete Zsolt a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium idén végzett diákja. Harmadik alkalommal 'kapott meghívástt a bajai táborba. — Az iskolában azt tanították, hogyan kell rajzolni, itt viszont arra is ráébredhet az ember, hogyan lehet alkotni — nyilatkozta. — Lényegében az itt töltött nyarak érlelték meg azt az el- h a tár ozásom at, hogy a grafikusi pályáit válasszam. Igaz, mostt első nekifutásra nem vettek fel a képzőművészetire, de jövőre újra megpróbálom. Mindenképpen, hiszen ez egy nagyszerű dolog ... Negyven fiatal versenytáncos — a kecskeméti, kiskunhalasa és bajai táncklubok legjobbjai — edz a táborban. Művészeti vezetőjük Szalay Attila (senior classe osztályú) táncpedagógus. Segítője Szonda Mária táncművész és dr. Varga Gusztáv, az amerikai Minnesota állam egyetemének dzsesszbalett professzora. — Mindenképpen egyedülálló ez a tábor az országban, hiszen (9 Csetényi Gyula fuvolaművész. nemcsak tízféle versenytáncból, hanem dzsesszbalettből is alapos továbbképzést kapnak itt az amatőr (legalább D—1 kategóriás) táncosok — közölte Szalay Attila. — Egyébként az a tapasztalatunk, hogy az itt töltött két hét alatt többet fejlődnek, mint táncklubokban fél esztendő alatt... — Általában hogyan telik egy nap a táborban?. — Reggel nyolctól délig edzőnk, délután pedig háromtól hatig. A különböző standard és latin táncok próbáját napi két- három óra dzsesszbalettoktatás egészíti ki, nagyon hasznosan. Hiszen a kéztechnikának, a test koordinációjának, tudatos tartás- formáinak gazdag tárházát, amelyet a dzsesszbalett alapjaiként a fiatalok elsajátítanak, nagyszerűen lehet kamatoztatni a versenytáncban. Jakubek Zoltán, a kecskeméti Hírős Táncklub tizenhét éves tagja: — Itt, a táborban elég idő van arra, hogy egy új táncat,új technikai formulát addig gyakorolhassunk, míg nem megy rendesen — magyarázta. — Otthon, a klubban csak heti három alkalommal próbálunk, vagyis az új dolgok • Szabó M. László grafikus. • Szalay Attila táncművész. elsajátítását és begyakorlását „nagy szünetek” szabdalják fel... S persze az sem mellékes, hogy itt két héten át kitűnő táncmesterek felügyelete mellett edzhe- tünk ... * A bajai ifjúsági művésztábor bemutatkozási lehetőségeket is biztosít lakóinak. Íme néhány a már lebonyolított, dílétvé a soron következő programokból: Augusztus 8-án nyílt meg a Duna-parti város Kirakaitgalériájában Szabó M. László és László Endre grafikusok közös kiállítása. Egy hete. a Szerb^templomban Varga Zoltán és Kubina Barnabás kürtmű- vészek adtak közös hangversenyt. Kedden a sportcsarnokban modem táncbemutatót tartottak, amelyen a tábor táncosai és tánctanárai léptek fel. Ma este kerül sor a zenei szekció növendékeinek hangversenyére a Szerbtemplomban, míg holnap a képzőművész növendékek kiállítását nyitják meg a bajai Uránia moziban. Ugyancsak holnap, a Sugo- vica-parti táborban közös bemutatót tartanak a táborlakók. Koíoh Elek MAGYAR MIATYANK Mi atyánk, ki vagy a mennyben, szenteld meg egyetértéssel a nemzetet, jöjjön el aranykora, légyen meg akarata miképpen most, úgy ezredévek múlva, és add meg nekünk a többé soha össze nem törhető boldogságot, és bocsásd meg, ha századokig tartó könnyek között néha zúgolódtunk az eddig ellenünk küzdő elleneinkre és ne vigy miniket többé a hazafiatlanság kísértésébe. de szabadíts meg a nyomortól és boldogtalanságtól, mint a német financiától, a Bach— Schmerling féle rendszertől, mert tied az ég és föld és e szép haza most és mindörökké, amen. A BÉCSI NÉMET NEMZETÉ Mi atyánk Ferenc József király, ki lakozol Bécsben, jöjjön el a te józan gondolkodásod, légyen meg a te okoskodásod: miképpen Ausztriában, azonképpen Magyarországban is add meg mi- nékünk a békességünket és javainkat, bocsásd meg a teelléned zúgolódásainkat, miképpen mi is megbocsátunk minisztereidnek, és ne vigy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a banikócéduláktól s bankóviilágtól, mert tied az arany- és ezüstbánya és minden sóaknák mindaddig, még a magyar észre nem tér, amen. HISZEKEGY Hiszek egy ausztriai császárban, mindenható uralkodóban, egy ország és egy törvénnyel teremtőjében, Első Ferdinándban és egy ipánban. a mi urunkban, ki fogantatik Második Leopoldtól született Mária Lujzától, szenvedő Bonaparté Napóleonnak alatta, kínzatik az egész francia ármádiától. száll alá kisebb fejedelmeit sorába, a bécsi békekötés által harmadnapon a kétség- beesésből feltámada, mén a kincstárába és ül a fináncminisztereinek jobbja felől, onnan kezdi számlálni a bankócédula- kat. újakat és rongyosakat, hiszek ez által egy közönséges ínséges drágaságot, a katonák egye- ítemetlenségét, a pengőpénzek feltámadását és az örök zűrzavart amen P. I. FORRADALMI MÚZEUM A legutóbbi három évben százezrek keresték fel Ho Si Minh- város Forradalmi Múzeumát, amely értékes relikviáival vonzza a hazai és a külföldi látogatókat. A gyűjteményt egy kétemeletes épület kilenc helyiségében tették közszemlére. A múzeumban a forradalomnak mintegy 1700 emléke iátható, köztük nyomdászszerszámok a forradalmi sajt- idejéből, a földalatti mozgalom dokumentumai. Ho Si Minh művei,, s a hosszú háború ismert és ismeretlen hőseinek képei, használati tárgyai, fegyverei. Az idelátogató külföldi delegációknak a múzeum 100 személyes filmszínházában különböző dokumentumfilmeket vetítenek. 14. Utólag — a visszaélések napfénye kerültekor — sdkan nehezményezték, hogy az MLSZ és a Sport- fogadási és Igazgatóság miért nem a nemzetközileg bevált utat járta, azaz, miért nem nevezett inlkább az Intertotó mérkőzéssorozatára egy magyar csapatot, biztosítva ezzel a holt időszak nemzetközi fogadási lehetőségét. Hogy nem vettünk részt az Intertotóban, annak is több oka van. Elsősorban az, hogy korábban (az elmúlt évtizedekben) nem merült fel a visszaélés gyanúja az NB I-es, NB II-es és a hajdani NB III- as csapatok körében sem, vagy legalábbis err*. nenn volt bizonyíték Másodsorban az Intertotóban való részvételnek szigorú feltételei vannak: nem is kis összegű konvertihiliis valutát kell befizetni nevezési díjként, ki kell állítani egy olyan, csapatot, amely feltehetően megállja a helyét a ímezőnyiben. Ha figyelembe vesszük, hogy a nyári pihenőidő alatt olykor még a területi csapatokat is „alkalmi” játékosokkal kellett megtölteni, s volt úgy, hogy a lelátón ülő. igazolással rendelkező szurkolók köréből, akkor ez sem kis feladat. Ugyanakkor szállást, ellátást kelll biztosítani a részt vevő magyaroknak (szintén valutáiban), és nem utolsósorban hónapokkal az események kezdete előtt jélezni kell a részvételt Persze, egyes vélemények szerint ez együttesen is még 'mindig olcsóbb lett volna, min thogy ki tegyük magunkat efféle botránynak. Ez — amit a számokat és tényeket illeti — nem teJjesen fedi a valóságot, és figyelmen 'kívül hagyja azt az igényt, hogy egy-egy ország totózói szívesebben tippelnek a hazai mérkőzésekre, mint a külföldiekre. A totózók körében végzett közvélemény-kutatás egyértelműen bebizonyította, hogy körülbelül a duplája az érdeklődés azokon a heteken, almikor a hazai mécsesekre lehet fogadni, mint mondjuk az olasz bajnokság heteiben, Egyébként a sportfogadás eredendően fel is (tételezi a csapatok ismeretét, hiszen ha ném alapozna a fogadóik logikus mérlegelésére, akár hazárdjátéknak is minősülhetne. Az itthoni erőviszonyokat nyilvánvalóan többen ismerik, mint más országok csapatainak mindenkori formáját. Természetesen mindez csak abban az esetiben igaz, ha nyílt küzdelmet folytatnak a részt vevő csapatok, és a születő eredményeket nem manipulálják a totózó csoportok. * A Nyári Totó Kupa bevezetése ellenére a bajnokság szünetében mindig kicsit visszaesik a totózók száma. Mint azt a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság 1982-es totószelvény-értékesítési grafikonja mutatja, a VI., VII., VIII., és bizonyos fokig a IX. hónapban csökken a fogadások száma. Tehát az amúgy is uborkaszezonnak minősülő június, július hónapokban igenis indokolt a Nyári Totó Kupa. Az évtizedek óta rendszeresen és sportszerűen játszó fogadók szempontjából talán sértő is lehet, hogy a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett, nagy értéket érintő csalás bűncselekményét elkövető néhány totózó miatt bennük is megrendüljön a közvélemény, az MLSZ és a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság ibdZalma. Hogy a milliós totózótábor elenyészően kis számú becstelen tagja a nyomozás adatai szerint körülbelül 270 magyar állampolgár — tettes, társitettés és bűnsegéd — vett részt az ügyben, az sem a totózó nagyközönség hibája. Aki a folyamatot világosan látja maga előtt, el kell hogy ismerje: a magyarországi csapatok, klubok, játékosok az 1981-es és az 1982-es Nyári Totó Kupát megelőzően megteremtették a csalás és visz- szaélés táptalaját a labdarúgásban. Nem hibáztatható sem az MLSZ. sem fjedig a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság azért, mert a hagyományoknak megfelelően meghirdette a kupát. Nyilván arról sem őik tehetnek, hogy közösen — mellesleg pályázat útján jelentkező csapatok közül — kiválasztották a részt vevő klubokat, egyesületeket. Az OTP a szervezésen kívül (pontosabban a szervezés (munkájának a ráeső részén kívül) csak a szelvények forgalmazását, értékelését és feldolgozását. valamint a nyeremények fizetését hivatott intézpi. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság hivatalos állásfoglalása mégis felvet néhány kérdést. Ugyanaz az OTP Sportfogadási és Lottó Igazgatósága, amelyik 1982 júliusában arra kérte fel a BRFK-t, hogy visszaélés alapos gyanúja miatt tegye meg a szükséges intézkedéseket a tények, a valóság feltárására, 1983 márciusában már közel sem annyira határozott. Ugyanoda — vagyis a Budapesti Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya társadalmi tulatjdón-védelmi alosztályának — címzett levelében így foglalt állást — ha ezt egyáltalán állásfoglalásnak lehet nevezni: „Az . . .ügyiben írt. . ,-j megkeresésükre hivatkozással az alábbialkat hozom szives tudomásukra. Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy a Totó Részvételi Szabályzat egyrészt nem tartalmaz az említett esetre egyértelműen alkalmazható konkrét szabályokat, másrészt még elméletileg is nehéz feltételezni, hogy az Igazgatóság milyen formában szerezhet hiteles tudomást a készülő szabálytalanságokról vagy csalási kísérletekről. Véleményem szerint, amennyiben bebizonyosodik, hogy a mérkőzéseket valóban megvásárolták (Sic! — A szerk.), a mérkőzések eredményeit megvásárló fogadókat nem illeti meg a nyeremény . . " Az idézett levélrészlet nyilvánvalóan arra utal. hogy a totóval való visszaélés büntetőjogi meghatározása korántsem egyszerű feladat. Részben azért, mert hazánkban korábban nem volt e mostanihoz hasonló precedens, részben pedig azért, mert a visz- szaélők igen sajátságos, speciális módon károsították a társadalmi tulajdont. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóságnak abban is igaza van, hogy sem feladatkörébe, sem pedig apparátusának felkészültségébe nem vághat a meccsek tisztaságának biztosítása, és valóban nehéz elképzelni. hogyan „jósolhatná meg" a még csak tervezett visszaélést. , Az viszont már erősen vitatható, hogy a játékok alaptörvényét képező Részvételi Szabályzat nem határozza meg a játékosok (fogadók) jogait és kötelezettségeit. A Legfőbb Ügyészség és a Legfelsőbb Bíróság álláspontja világosan kimondja —» éppen a Részvételi Szabályzat alapján —, hogy: „A totófogadás olyan speciális szerződés, amelyben a fogadó a fogadói díj befizetése ellenében ellenszolgáltatásként megvásárolja a játékban való részvétel jogát, a nyerés esélyét. A fogadást lebonyolító és rendező OTP a fogadási díj befizetése ellenében a vei«, szerződött fogadónak biztosítja a fenti jogosultságokat. A totózóknak a nyereményre — a feltételek teljesítése esetén — kötelmi igénye keletkezik. A szóban forgó esetben harmadik személyek (az elkövetők) magatartása következtében az összes totózó elesett a szerződéses ellenszolgáltatások egyikétől, a nyerés esélyétől, tehát az összes totózó károsult. . a károsultak köre ismeretlen számú személyből áll... kilétük nem állapítható meg, ők túlnyomórészt ismeretlenek' maradnak. Általában az sem állapítható meg, hogy kik. milyen összeggel károsodtak. A fogadást lebonyolító OTP a szerződő feleken kívül harmadik személyek által okoztt kár következtében teljesen vétlen. 'Folytatás a következő lapszamunkban )
