Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-10 / 162. szám
PN MAGAZIN Naplemente címmel néhány esztendővel ezelőtt emlékezetesen szép filmsorozatot sugárzott a televízió idős emberekről. A tanyákon egyedül élő, magukra maradt asszonyok és férfiak életéről megrázó képsorokat rögzített Lakatos Vince rendező, Az életük javarészét tanyán töltő emberek T»em mindegyike kívánkozott szociális otthonba. Ezért a társadalom — tiszteletben tartva otthonukhoz való ragaszkodásukat — inkább kiterjesztette a házi-betegápoló szolgálatot, így most a hét meghatározott napján vagy napjain szakképzett egészségügyi dolgozók keresik fel őket, viszik a gyógyszert és az élelmiszert is részükre. A városban élő öregekről nem esett szó a filmben. De, tudjuk: nekik is megvannak a gondjaik, örömeik, hiszen sokan közülük idős korukban ismerkedtek meg a városi életformával. A megyében összesen száztizenegyezer nyugdíjas él. Számuk — a Társadalombiztosítási Igazgatóság kimutatása szerint — havonta átlagosan hatszáznegyvenhárommal növekszik. Ezen a héten róluk — és hozzájuk szól magazin összeállításunk, hogy tudják: figyelünk rájuk! S reméljük, a család, a szomszédok, az ismerősök, a hajdani munkahelyeken dolgozó kollégák figyelme sem lankad, s ha a szükség úgy hozza: nem késik a jó szó. a segítség. amit méltán megérdemelnek a munkában töltött évtizedek után. MIT EGYEN AZ IDŐS EMBER? A kérdést <r. Schmidt Ilona belgyógyász-főorvosnak tettem fel, kérve, hogy adjon tanácsokat a korszerű táplálkozáshoz. — Elöljáróban leszögezném: az elv az, hogy az idős, hatvan év feletti ember úgy étkezzen, egészségesen, ahogy minden felnőtt. De gyorsan hozzáteszem: az étkezési hibák, túlzások következményei sokkal hamarabb jelentkeznek, mint a fiataloknál. Ezek a következmények az elhízás, a cukorbaj és az érelmeszesedés, a különféle szövődmények, a trombózis. Mindenekelőtt tudni kell, hogy idős korban a tápanyag- szükséglet csökken. A hatvanévesnek egynegyed, a hetvenévesnek egyharmadnyi mennyiséggel kevesebb táplálékra van szüksége, mint a húsz-negyven évesnek. Az emésztőrendszer teljesítőképessége ugyanis csökken, a' túlterhelt gyomor pedig puffadással „válaszol”. Alapvető hiba az is, ha az idős ember zsírral készített ételeket eszik. Ez egyértelműen fokozhatja a trombózisveszélyt. Sokkal egészségesebb a növényi étolaj, a Rama margarin, s rendkívül fontos a tejtermék, akárcsak a gyümölcs és a főzelék. Visszatérő gondunk, hogy az idős emberek — mert nem éreznek szomjúságot — kevés folyadékot fogyasztanak. Külön probléma, hogy az a kevés folyadék, amit megisznak, szénsavas üdítő ital, ami éppen a szénsav miatt okoz puffadást, gyomorpanaszokat. Ezért az idős embereknek a szűrt és rostos gyümölcsleveket ajánljuk, amelyekből bőséges a választék. — Mennyi folyadékot ikell naponta fogyasztani? — Másfél litert mindenképpen! (Természetesen kivételt képeznek a különféle vese- és szív. betegségben szenvedők.) Meleg nyári napokon azonban a folyadékszükséglet eléri a két, két és fél litert. Ebben nyilvánvalóan szerepel a leves és gyümölcs lé- mennyisége is. — Idős emberek szívesen vásárolják a kékfedeles bébikon. zervet, mert ízletes. főzés fiélkül, azonnal fogyasztható. Vajon 'helyes ez? — Nem egészen. A kékfedeles. tehát tizenöt hónapnál idősebb kisgyermek részére készült étel- konzerv valóban kényelmes ét. kezést kínál. De tartósan ne fogyassza idős ember! Esetenként persze alkalmas arra, hogy a rossz közérzete, vagy éppen a csúszós út miatt bevásárolni nem tudó idős ember így oldja meg a ,-,főzést”. — Kérem, szóljon a fűszerekről! — Ezen a ponton az utóbbi esztendőkben alaposan megváltozott a felfogás. Tehát, nem kell minden fűszert megvonni maguktól az idős embereknek! Hiszen így ételeik valóban teljesen jellegtelenné, ízetlenné válnának. Lehet használni petrezselymet, zellerlevelet, édespaprikat, — nem erőset! —, kaprot, kakukkfüvet, köményt, babérlevelet, szegfűszeget, fahéjat, vaníliát, pritamint, paradicsompürét, hagymát, fokhagymát. — És sót? — A felsoroltakkal együtt azt is. de mérsékelten. Nem kell agyonfűszerezni semmilyen ételt. — Végül hadd kérdezzem meg, hogy a hagyományos ételeket felváltandó. |mit ajánl az idős, egészséges emberek étrendjébe? — Magas rosttartalmú ételeket. Barna kenyeret, sok főzeléket, még több nyers salátát. Tejterméket minden formában. Gyümölcsöt nyersen és párolva. Végül az alig ismert étkezési búzakorpára hívnám fel a fiayel- met. Az ABC-áruházakban kapható búzakorpával például remek piskóta süthető. íme a recept: Hat tojás, hat deka korpa, hat deka liszt és hat kanál cukor. Pontosan úgy kell készíteni, mint a hagyományos piskótát. A szokásos vajas krém helyett érdemes enyhén édesített túróval és gyümölcssel tölteni. S. K. Miért sírsz, mama? Hiszen megbeszéltünk előre mindent: ettől — eddig tart, míg rendbe hozzák az óvodát, « beutalónk miatt csak augusztusban vehetjük ki a szabadságunkat, s úgy örültünk, hogy számíthatunk rád . . . Biztosan fáradt vagy. Bizony, nem kis teljesítmény a te korodban ,végigbiciklizni a Duna-parton, rettegve, hogy a gonosz küllők <el ne kapják a csemete lábát, meg-megállni egy- egy odvas fánál, mókust keresve, vagy éppen válaszolni ezernyi fontos kérdésre, hogy miért kék az ibolya, miért fúj a szél, s hogy miért nem beszélnek a halak? Az is a fe megfejthetetlen titkaid egyike marad, hogy miért mosod esténként fájós kezeddel azt a tenyérnyi kis fehér rövidnadrágot, a cseresznyefoltos San- dokan-trikót, amikor ott áll a mosógép a fürdőszobában? Ne is beszéljünk az ebédekről ... rántott csirke petrezselymes újkrumplival, vacsorára meg kolbászos katonák masírozó rendjei az asztalon, fejükön a paradicsomsisakkal. „Olyan furcsán szuszog ez a gyerek ...” — kapod fel a fejed olyankor a vasalódeszka felett, s rohansz a szobába. Milyen húr zenghet benned, hogy észreveszed a parányi ritmusdöccenőt, pedig évek óta kicsit gyengén hallasz a füleddel? Hosszú percekig állsz az ágya felett, pedig már késő van, s szinte biztos, hogy reggel megint ott fog rajcsúrozni az ágyadban az örökös biztatással: „játsszunk mama”. Valósággal felborul az életed: nem akkor fekszel, nem akkor kelsz, amikor szeretnél, nem azt főzöl, nem azt eszel, amire éppen rákívántál. Nem tudod végignézni a vasárnap délutáni filmet a tévében, pedig régóta készülsz a randevúra egykori szívszerelmeddel, a Jávor Palival... Már megint hiába várja leveledet barátnőd, ez a kis örökmozgó minden másodpercedet i magának követeli. Tudom, még hetek múltával is ropidarabokat lelsz a lakás legeldugottabb zugaiban, nem jön talán soha rendbe az elrontott vekkeróra. s hiába próbálod visz- szaügyeskedni a porcelántigris letört fatkát.: . Holnaptól minden rendbe jön, mama. Elmaradhatnak a jbicikít- túrák, összeüthetsz magadnak egy lecsót, hetente egyszer beindítod a mosógépet, esténként . nekiülhetsz kedvenc keresztrejtvényeidnek, megírhatod az elmaradt leveleket, s vasárnap végre rarir devúzhatsz a Jávor Palival a tévében. ... Ugyanis holnaptól megint vihetjük a srácot az oviba. Most érte jöttünk, s nagyon köszönjük, hogy segítettél nekünk. Most miért sírsz, mama? Csapai Lajos Országjáráson Az elmúlt napokban a kecskeméti Öregek Napközi Otthonának harminc lakója Bognár Jó~ zsefné intézetvezető, Rimár Zsuzsanna idegenvezető és két kísérő társaságában autóbuszra szállt, hogy Budapest — pontosabban: Buda. —. valamint Szentendre nevezetességeivel ismerkedjen. — A kirándulás, akárcsak a tavalyiak. nagyszerűen sikerült! Budán megnéztük a Várat, a galériában levő kiállítást és a Mátyás templomot, a Muskétás étteremben pedig jóízű ebéd várt bennünket. Szentendrén elsősorban a Kovács Margit-kiállí- tásra voltak kíváncsiak az otthon lakói, majd városnézés következett — meséli az intézetvezető. — Mibe került egy személy részére az utazás? — Az otthon látogatóinak semmibe. Mi fedezzük a költségeket, bonyolítjuk le a technikai részleteket — hála az IBUSZ kecskeméti irodájának — mindeddig sikerrel. — Tavaly merre jártak? — Egerben, Szilvásváradon. Mindkét kirándulást sokáig emlegettük. nevettünk a velünk történt apró élményeken. — Terveznek még az idén kirándulást? — Természetesen. A Balatonra vagy Szegedre szeretnénk menni. Ezt majd megbeszéljük és a többség kívánsága szerint, közösen döntünk. —Ki a „rangidős” országjáró? — A mi kedves Mazsi-mamánk, Marozsi Mihályné, 94 esztendős. Fürgén, vidáman jött most is, és készül a következőre. A cél: hosszabb élet, betegség nélkül A Nemzetközi Gerontológiai Társaság európai szekciója négyévenként más országban tartja kongresszusát. E tanácskozásokon összegyűlt tudósok számot adnak a tudományág legújabb eredményeiről, meghatározzák a társaság következő négyéves munkájának feladatait. Az öregedés tudományának szakemberei legközelebb ez év őszén, Budapesten találkoznak. A magyarországi gerontológiai kutatások több mint két évtizede szervezetten folynak a Semmelweis Orvostudományi Egyetem keretében működő Gerontológiai Kutató Központban. A dr. Beregi Edit professzorasszony irányítása alatt működő intézetben korszerűen felszerelt laboratóriumok, s egy 15 ágyas klinikai osztály segíti a munkát. A kutatások központjában azok a vizsgálatok állanak, amelyeknek célja, hogy folyamatosságában vizsgálják az egészséges idős emberek — a kor előrehaladásával bekövetkező — testilelki változásait. A klinikai osztály ápoltjainak többsége szívesen és önként vállalkozik e vizsgálatokra mert állandó megfigyelésük, életmódjuk szakszerű irányítása kondíciójuk kedvező fenntartásához is hozzájárul. Az ápoltak az alapvizsgálatok elvégzése után, rendszeres időszakonként visszatérnek a klinikára, ahol mindannyiszor kontrollvizsgálatokon esnek át. Az ápoltakról vezetett gondos nyilvántartások a kutatók részére számos elméleti és gyakorlati kérdésre nyújtanak választ. A jelenlegi kutatási témák foglalkoznak az élettartam meghosszabbításának lehetőségeivel, a kor előrehaladtát kísérő ti pushe tegségek elkerülésének módjával, illetve e betegségek gyógyításának lehe. tőségeivel. Vizsgálják ezenfelül a nyugdíjas életkorra készülés módszertanát, s azt is, miként lehet különböző foglalkoztatásokkal elkerülni a feleslegesség érzetét az idős korban. Módszertani vizsgálatokat folytatnak az öregkori magányosságérzés elkerülésére is. Az elméleti munkát sokoldalú gyakorlati tevékenység kíséri. A kutatóintézet szoros kapcsolatot tart az idős emberek gondozását végző intézményekkel, a gondozóinői hálózattal A Gerontológiai Kutató Központ híre mór eljutott távoli országokba is. A tudományág művelői azért is jelezték .nagy számiban a budapesti, kongresszuson való részvételüket, mert közelebbről is meg akarják ismerni munkájukat. K. Z. Pillanatkép nagyapámról Boldog matuzsálemek Hogyan éljünk nyolcvan évig? A XVII. században ezt a mondatot az emberek többsége bizonyára tréfának vette volna. Nyolcvan évet megélni! Csak keveseknek adatott meg ez akkoriban. 1900-ban az átlagéletkor 45 év volt. Manapság legtöbb ipari országban 75 év. Az emberi agy általában kilencven éves korig kifogástalanul működik. És egyáltalán ne nyugodjunk bele, hogy bizonyos korban a szervezet amúgy is hanyat- lani kezd. Kövessük inkább a százéves ember példáját, akinek fájt az egyik térde. — Ez természetes az ön korában — mondta neki az orvos. — De a másik térdem is százéves, mégsem fáj! — jelentette ki a felháborodott beteg. A kaukázusi népek között a százévesek számaránya harmincszor akkora mint Európában. Egy amerikai tudós behatóan vizsgálta a kaukázusiak életmódját, szokásait. A 139 — nem tévedés: százhar- minckilenc — éves Lazurija Khfaf asszony kicsi és sovány. Arcán alig van ránc, szeme csillogó, értelmes. Szemüveg nélkül tud tűbefűzni. Százharmincnyolc éves koráig nem volt beteg. Azután tavaly náthás lett. Télen-nyáron naponta többször kiment a több száz méterre levő patakhoz, mert tiszta vizét szívesebben használja főzéshez, mosakodáshoz, mint a csapvizet. Az amerikai tudós sok idős kaukázusival beszélt, és feldolgozta a kapott adatokat. Arra a következtetésre jutott, hogy az itt élő emberek anyagcseréje lassúbb, ezért gyermekkoruk, ifjúságuk és felnőttkoruk hosz- szabb mint az európaiaké, vagy amerikaiaké. Jól ismerik a gyógyfüvek hatását. Cukrot nem fogyasztanak, viszont mézet igen. Forrásvizet isznak, erős teát, nagyon kevés bort. A magas vérnyomást, szívbetegségeket nem ismerik. Nyugodtak. higgadtak, fegyelmezettek. Hagyománytiszteletük pedig valamennyiük számára biztos társadalmi támaszt jelent. Összeállította: Selmeci Katalin Jó tudni a nyugdíjról... Ki jogosult az öregségi nyugdíjra? Az öregségi nyugdíjra jogosultságnak alapvetően két feltétele van: 1. meghatározott életkor betöltése. 2. a szükséges szolgálati idő megszerzése. Mitől függ az öregségi nyugdíj összege? A társadalimbiztosítási törvény egyik alapelve szerint „az anyagi ellátás a végzett munkához, illetőleg a szociális biztonság követelményeihez igazodik". Az öregségi nyugdíj összege a szolgálati idő tartamától és az átlagkeresettől függ. Az öregségi nyugdíj minden dolgozóra egységes mértékszabálya kedvező a hosszú szolgálati idővel nyugdíjba menők számára, mert 89 éves korra — 42 évi szolgálati idő alapján — az átlagkereset 75 százalékát kitevő nyugdíjat biztosít. Mennyi az öregségi nyugdíj legkisebb összege? 1983. január 1-től az öregségi nyugdíj legkisebb összege havi 1900 forint. Ha azonban az igénylőnek az öregségi nyugdíjhoz szükséges 10 év szolgálati ideje a mezőgazdasági szövetkezeti, mezőgazdasági szakcsoporti tagsági idő. vagy egyéni gazdálkodóként szerzett szolgálati idő beszámításával van meg, a nyugdíj legkisebb összege havi 1800 forint. Minimálisan 1850 forint havi öregségi nyugdíj jár annak, aki a 10 év szolgálati időt kisiparosként. magánkereskedőként, mezőgazdasági vagy ipari szakcsoport tagjaként szerezte meg. • Módosítható-e utólag az öregségi nyugdíj mérteke, mikor állapítható meg a nyugdíj újból? Az öregségi nyugdíj mértéke a nyugdíj megálla’- pítása után szerzett szolgálati idő figyelembe vételével módosítható. Ebből a szempontból a szolgálati időnek az a tartama vehető figyelembe, amely alatt a nyugdíj folyósítása szünetelt. Sor kerülhet a2 öregségi nyugdíj összegének új kereseti átlag alapján történő újbóli megállapítására is. Ennek az az előfeltétele, hogy a nyugdíjas a nyugdíjazást követően legalább harminchat hónapon út dolgozott. Ebbe a harminchat hónapba viszont azt az időt is be lehet számítani, amely alatt a nyugdíjat folyósították. Az újbóli megállapításnál a korábbi nyugdíjazáskor figyelembe vett és. az ezt követően szerzett szolgálati időnek azt a részét veszik számításba, amely alatt a nyugdíj folyósítása szünetelt, az új átlagkereset kiszámításánál pedig az utolsó harminchat havi kereselel veszik alapul. (A SZOT TáVsadalombiztosítási Főigazgatóság Házi Jogtanácsadója) Ősszel lesz hetvenöt éves. Tizenöt esztendővel ezelőtt több mint negyven évi szolgálat után lelépett a gőzmozdonyról és nyugdíjba vonult, A vasutasok ..tengelyen töltött” éveket tartanak számon. Az én nagyapám fiatal lakatosként füstös gőzmozdonyokon kezdte, és megérte a szép, színes villanyvonatokat is. Eleinte nem akart belenyugodni, hogy neki már nem kell dolgozni. Sokszor kiment a fűtőház- ba, megnézni a komplikált mozdonyokat, csodálni az új Dieseleket. Lassan rádöbbent, hogy nem tud munka nélkül élni. Megkereste régi tanonctársát. a kis műhelyében szorgoskodó lakatos-kisiparost. és hamarosan a kerti locsolómotorok elismert szakértője lett, régi cimborájával együtt. Az évek azonban tovább múltak, a nagyapa léptei megnehezültek. reflexei lelassultak, szédült is egy kicsit. Ha viszont jobban érezte magát nem lehetett otthon tartani. A lehetőség szerint naponta dolgozik, most is a köhögő motorok pedig szót fogadnak neki.. . Én mindig büszke vagyok, amikor hívják: ugye Kiss bácsi, kijön a tanyára megnézi a locsolómotort .. . ? Jasusa Gábor /