Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-10 / 162. szám

PN MAGAZIN Naplemente címmel néhány esztendővel ez­előtt emlékezetesen szép filmsorozatot sugár­zott a televízió idős emberekről. A tanyákon egyedül élő, magukra maradt asszonyok és férfiak életéről megrázó képsorokat rögzített Lakatos Vince rendező, Az életük javarészét tanyán töltő emberek T»em mindegyike kívánkozott szociális otthon­ba. Ezért a társadalom — tiszteletben tartva otthonukhoz való ragaszkodásukat — inkább kiterjesztette a házi-betegápoló szolgálatot, így most a hét meghatározott napján vagy napjain szakképzett egészségügyi dolgozók keresik fel őket, viszik a gyógyszert és az élelmiszert is részükre. A városban élő öregekről nem esett szó a filmben. De, tudjuk: nekik is megvannak a gondjaik, örömeik, hiszen sokan közülük idős korukban ismerkedtek meg a városi életfor­mával. A megyében összesen száztizenegyezer nyugdíjas él. Számuk — a Társadalombizto­sítási Igazgatóság kimutatása szerint — ha­vonta átlagosan hatszáznegyvenhárommal nö­vekszik. Ezen a héten róluk — és hozzájuk szól ma­gazin összeállításunk, hogy tudják: figyelünk rájuk! S reméljük, a család, a szomszédok, az ismerősök, a hajdani munkahelyeken dolgozó kollégák figyelme sem lankad, s ha a szük­ség úgy hozza: nem késik a jó szó. a segít­ség. amit méltán megérdemelnek a munká­ban töltött évtizedek után. MIT EGYEN AZ IDŐS EMBER? A kérdést <r. Schmidt Ilona belgyógyász-főorvosnak tettem fel, kérve, hogy adjon tanácso­kat a korszerű táplálkozáshoz. — Elöljáróban leszögezném: az elv az, hogy az idős, hatvan év feletti ember úgy étkezzen, egész­ségesen, ahogy minden felnőtt. De gyorsan hozzáteszem: az ét­kezési hibák, túlzások következ­ményei sokkal hamarabb jelent­keznek, mint a fiataloknál. Ezek a következmények az elhízás, a cukorbaj és az érelmeszesedés, a különféle szövődmények, a trom­bózis. Mindenekelőtt tudni kell, hogy idős korban a tápanyag- szükséglet csökken. A hatvan­évesnek egynegyed, a hetven­évesnek egyharmadnyi mennyi­séggel kevesebb táplálékra van szüksége, mint a húsz-negyven évesnek. Az emésztőrendszer tel­jesítőképessége ugyanis csökken, a' túlterhelt gyomor pedig puffa­dással „válaszol”. Alapvető hiba az is, ha az idős ember zsírral készített ételeket eszik. Ez egy­értelműen fokozhatja a trombó­zisveszélyt. Sokkal egészsége­sebb a növényi étolaj, a Rama margarin, s rendkívül fontos a tejtermék, akárcsak a gyümölcs és a főzelék. Visszatérő gon­dunk, hogy az idős emberek — mert nem éreznek szomjúságot — kevés folyadékot fogyaszta­nak. Külön probléma, hogy az a kevés folyadék, amit megisznak, szénsavas üdítő ital, ami éppen a szénsav miatt okoz puffadást, gyomorpanaszokat. Ezért az idős embereknek a szűrt és rostos gyümölcsleveket ajánljuk, ame­lyekből bőséges a választék. — Mennyi folyadékot ikell na­ponta fogyasztani? — Másfél litert mindenkép­pen! (Természetesen kivételt ké­peznek a különféle vese- és szív. betegségben szenvedők.) Meleg nyári napokon azonban a folya­dékszükséglet eléri a két, két és fél litert. Ebben nyilvánvalóan szerepel a leves és gyümölcs lé- mennyisége is. — Idős emberek szívesen vá­sárolják a kékfedeles bébikon. zervet, mert ízletes. főzés fiélkül, azonnal fogyasztható. Vajon 'he­lyes ez? — Nem egészen. A kékfedeles. tehát tizenöt hónapnál idősebb kisgyermek részére készült étel- konzerv valóban kényelmes ét. kezést kínál. De tartósan ne fo­gyassza idős ember! Esetenként persze alkalmas arra, hogy a rossz közérzete, vagy éppen a csúszós út miatt bevásárolni nem tudó idős ember így oldja meg a ,-,főzést”. — Kérem, szóljon a fűszerek­ről! — Ezen a ponton az utóbbi esztendőkben alaposan megvál­tozott a felfogás. Tehát, nem kell minden fűszert megvonni ma­guktól az idős embereknek! Hi­szen így ételeik valóban teljesen jellegtelenné, ízetlenné válnának. Lehet használni petrezselymet, zellerlevelet, édespaprikat, — nem erőset! —, kaprot, kakukk­füvet, köményt, babérlevelet, szegfűszeget, fahéjat, vaníliát, pritamint, paradicsompürét, hagymát, fokhagymát. — És sót? — A felsoroltakkal együtt azt is. de mérsékelten. Nem kell agyonfűszerezni semmilyen ételt. — Végül hadd kérdezzem meg, hogy a hagyományos ételeket fel­váltandó. |mit ajánl az idős, egészséges emberek étrendjébe? — Magas rosttartalmú étele­ket. Barna kenyeret, sok főzelé­ket, még több nyers salátát. Tej­terméket minden formában. Gyümölcsöt nyersen és párolva. Végül az alig ismert étkezési bú­zakorpára hívnám fel a fiayel- met. Az ABC-áruházakban kap­ható búzakorpával például re­mek piskóta süthető. íme a re­cept: Hat tojás, hat deka korpa, hat deka liszt és hat kanál cu­kor. Pontosan úgy kell készíte­ni, mint a hagyományos piskó­tát. A szokásos vajas krém he­lyett érdemes enyhén édesített túróval és gyümölcssel tölteni. S. K. Miért sírsz, mama? Hiszen megbeszéltünk előre mindent: ettől — eddig tart, míg rendbe hozzák az óvodát, « beu­talónk miatt csak augusztusban vehetjük ki a szabadságunkat, s úgy örültünk, hogy számíthatunk rád . . . Biztosan fáradt vagy. Bizony, nem kis teljesítmény a te korodban ,végigbiciklizni a Duna-parton, rettegve, hogy a gonosz küllők <el ne kapják a cse­mete lábát, meg-megállni egy- egy odvas fánál, mókust keresve, vagy éppen válaszolni ezernyi fontos kérdésre, hogy miért kék az ibolya, miért fúj a szél, s hogy miért nem beszélnek a halak? Az is a fe megfejthetetlen tit­kaid egyike marad, hogy miért mosod esténként fájós kezeddel azt a tenyérnyi kis fehér rövid­nadrágot, a cseresznyefoltos San- dokan-trikót, amikor ott áll a mosógép a fürdőszobában? Ne is beszéljünk az ebédek­ről ... rántott csirke petrezsely­mes újkrumplival, vacsorára meg kolbászos katonák masírozó rendjei az asztalon, fejükön a pa­radicsomsisakkal. „Olyan furcsán szuszog ez a gyerek ...” — kapod fel a fejed olyankor a vasalódeszka felett, s rohansz a szobába. Milyen húr zenghet benned, hogy észreveszed a parányi ritmusdöccenőt, pedig évek óta kicsit gyengén hallasz a füleddel? Hosszú percekig állsz az ágya felett, pedig már késő van, s szinte biztos, hogy reggel megint ott fog rajcsúrozni az ágyadban az örökös biztatással: „játsszunk mama”. Valósággal felborul az életed: nem akkor fekszel, nem akkor kelsz, amikor szeretnél, nem azt főzöl, nem azt eszel, amire ép­pen rákívántál. Nem tudod vé­gignézni a vasárnap délutáni fil­met a tévében, pedig régóta ké­szülsz a randevúra egykori szív­szerelmeddel, a Jávor Palival... Már megint hiába várja levele­det barátnőd, ez a kis örökmoz­gó minden másodpercedet i ma­gának követeli. Tudom, még hetek múltával is ropidarabokat lelsz a lakás leg­eldugottabb zugaiban, nem jön talán soha rendbe az elrontott vekkeróra. s hiába próbálod visz- szaügyeskedni a porcelántigris letört fatkát.: . Holnaptól minden rendbe jön, mama. Elmaradhatnak a jbicikít- túrák, összeüthetsz magadnak egy lecsót, hetente egyszer beindítod a mosógépet, esténként . nekiül­hetsz kedvenc keresztrejtvénye­idnek, megírhatod az elmaradt leveleket, s vasárnap végre rarir devúzhatsz a Jávor Palival a té­vében. ... Ugyanis holnaptól megint vihetjük a srácot az oviba. Most érte jöttünk, s nagyon köszönjük, hogy segítettél nekünk. Most miért sírsz, mama? Csapai Lajos Országjáráson Az elmúlt napokban a kecske­méti Öregek Napközi Otthoná­nak harminc lakója Bognár Jó~ zsefné intézetvezető, Rimár Zsu­zsanna idegenvezető és két kísé­rő társaságában autóbuszra szállt, hogy Budapest — pontosabban: Buda. —. valamint Szentendre nevezetességeivel ismerkedjen. — A kirándulás, akárcsak a ta­valyiak. nagyszerűen sikerült! Budán megnéztük a Várat, a ga­lériában levő kiállítást és a Má­tyás templomot, a Muskétás ét­teremben pedig jóízű ebéd várt bennünket. Szentendrén első­sorban a Kovács Margit-kiállí- tásra voltak kíváncsiak az ott­hon lakói, majd városnézés kö­vetkezett — meséli az intézetve­zető. — Mibe került egy személy ré­szére az utazás? — Az otthon látogatóinak sem­mibe. Mi fedezzük a költségeket, bonyolítjuk le a technikai rész­leteket — hála az IBUSZ kecske­méti irodájának — mindeddig si­kerrel. — Tavaly merre jártak? — Egerben, Szilvásváradon. Mindkét kirándulást sokáig em­legettük. nevettünk a velünk tör­tént apró élményeken. — Terveznek még az idén ki­rándulást? — Természetesen. A Balatonra vagy Szegedre szeretnénk men­ni. Ezt majd megbeszéljük és a többség kívánsága szerint, közö­sen döntünk. —Ki a „rangidős” országjáró? — A mi kedves Mazsi-mamánk, Marozsi Mihályné, 94 esztendős. Fürgén, vidáman jött most is, és készül a következőre. A cél: hosszabb élet, betegség nélkül A Nemzetközi Gerontológiai Társaság európai szekciója négyévenként más országban tartja kongresszusát. E tanácskozásokon összegyűlt tudó­sok számot adnak a tudományág legújabb eredmé­nyeiről, meghatározzák a társaság következő négy­éves munkájának feladatait. Az öregedés tudomá­nyának szakemberei legközelebb ez év őszén, Bu­dapesten találkoznak. A magyarországi gerontológiai kutatások több mint két évtizede szervezetten folynak a Semmel­weis Orvostudományi Egyetem keretében műkö­dő Gerontológiai Kutató Központban. A dr. Beregi Edit professzorasszony irányítása alatt működő intézetben korszerűen felszerelt la­boratóriumok, s egy 15 ágyas klinikai osztály se­gíti a munkát. A kutatások központjában azok a vizsgálatok állanak, amelyeknek célja, hogy folya­matosságában vizsgálják az egészséges idős embe­rek — a kor előrehaladásával bekövetkező — testi­lelki változásait. A klinikai osztály ápoltjainak többsége szívesen és önként vállalkozik e vizsgálatokra mert állan­dó megfigyelésük, életmódjuk szakszerű irányítása kondíciójuk kedvező fenntartásához is hozzájárul. Az ápoltak az alapvizsgálatok elvégzése után, rend­szeres időszakonként visszatérnek a klinikára, ahol mindannyiszor kontrollvizsgálatokon esnek át. Az ápoltakról vezetett gondos nyilvántartások a kuta­tók részére számos elméleti és gyakorlati kérdésre nyújtanak választ. A jelenlegi kutatási témák foglalkoznak az élet­tartam meghosszabbításának lehetőségeivel, a kor előrehaladtát kísérő ti pushe tegségek elkerülésének módjával, illetve e betegségek gyógyításának lehe. tőségeivel. Vizsgálják ezenfelül a nyugdíjas élet­korra készülés módszertanát, s azt is, miként lehet különböző foglalkoztatásokkal elkerülni a felesle­gesség érzetét az idős korban. Módszertani vizsgá­latokat folytatnak az öregkori magányosságérzés elkerülésére is. Az elméleti munkát sokoldalú gyakorlati tevé­kenység kíséri. A kutatóintézet szoros kapcsolatot tart az idős emberek gondozását végző intézmé­nyekkel, a gondozóinői hálózattal A Gerontológiai Kutató Központ híre mór elju­tott távoli országokba is. A tudományág művelői azért is jelezték .nagy számiban a budapesti, kong­resszuson való részvételüket, mert közelebbről is meg akarják ismerni munkájukat. K. Z. Pillanatkép nagyapámról Boldog matuzsálemek Hogyan éljünk nyolcvan évig? A XVII. században ezt a monda­tot az emberek többsége bizonyá­ra tréfának vette volna. Nyolc­van évet megélni! Csak kevesek­nek adatott meg ez akkoriban. 1900-ban az átlagéletkor 45 év volt. Manapság legtöbb ipari or­szágban 75 év. Az emberi agy általában kilenc­ven éves korig kifogástalanul működik. És egyáltalán ne nyu­godjunk bele, hogy bizonyos kor­ban a szervezet amúgy is hanyat- lani kezd. Kövessük inkább a százéves ember példáját, akinek fájt az egyik térde. — Ez termé­szetes az ön korában — mondta neki az orvos. — De a másik tér­dem is százéves, mégsem fáj! — jelentette ki a felháborodott be­teg. A kaukázusi népek között a százévesek számaránya harminc­szor akkora mint Európában. Egy amerikai tudós behatóan vizsgál­ta a kaukázusiak életmódját, szo­kásait. A 139 — nem tévedés: százhar- minckilenc — éves Lazurija Khfaf asszony kicsi és sovány. Arcán alig van ránc, szeme csillogó, ér­telmes. Szemüveg nélkül tud tű­befűzni. Százharmincnyolc éves koráig nem volt beteg. Azután tavaly náthás lett. Télen-nyáron napon­ta többször kiment a több száz méterre levő patakhoz, mert tisz­ta vizét szívesebben használja fő­zéshez, mosakodáshoz, mint a csapvizet. Az amerikai tudós sok idős kau­kázusival beszélt, és feldolgozta a kapott adatokat. Arra a következtetésre jutott, hogy az itt élő emberek anyagcse­réje lassúbb, ezért gyermekkoruk, ifjúságuk és felnőttkoruk hosz- szabb mint az európaiaké, vagy amerikaiaké. Jól ismerik a gyógyfüvek hatá­sát. Cukrot nem fogyasztanak, vi­szont mézet igen. Forrásvizet isz­nak, erős teát, nagyon kevés bort. A magas vérnyomást, szívbe­tegségeket nem ismerik. Nyugod­tak. higgadtak, fegyelmezettek. Hagyománytiszteletük pedig vala­mennyiük számára biztos társa­dalmi támaszt jelent. Összeállította: Selmeci Katalin Jó tudni a nyugdíjról... Ki jogosult az öregségi nyugdíjra? Az öregségi nyugdíjra jogosultságnak alapvetően két feltétele van: 1. meghatározott életkor betöl­tése. 2. a szükséges szolgálati idő megszerzése. Mitől függ az öregségi nyugdíj összege? A társadalimbiztosítási törvény egyik alapelve szerint „az anyagi ellátás a végzett munkához, il­letőleg a szociális biztonság követelményeihez iga­zodik". Az öregségi nyugdíj összege a szolgálati idő tar­tamától és az átlagkeresettől függ. Az öregségi nyugdíj minden dolgozóra egységes mértékszabálya kedvező a hosszú szolgálati idővel nyugdíjba menők számára, mert 89 éves korra — 42 évi szolgálati idő alapján — az átlagkereset 75 százalékát kitevő nyugdíjat biztosít. Mennyi az öregségi nyugdíj legkisebb összege? 1983. január 1-től az öregségi nyugdíj legkisebb összege havi 1900 forint. Ha azonban az igénylő­nek az öregségi nyugdíjhoz szükséges 10 év szol­gálati ideje a mezőgazdasági szövetkezeti, mező­gazdasági szakcsoporti tagsági idő. vagy egyéni gaz­dálkodóként szerzett szolgálati idő beszámításával van meg, a nyugdíj legkisebb összege havi 1800 forint. Minimálisan 1850 forint havi öregségi nyug­díj jár annak, aki a 10 év szolgálati időt kisiparos­ként. magánkereskedőként, mezőgazdasági vagy ipari szakcsoport tagjaként szerezte meg. • Módosítható-e utólag az öregségi nyugdíj mérte­ke, mikor állapítható meg a nyugdíj újból? Az öregségi nyugdíj mértéke a nyugdíj megálla’- pítása után szerzett szolgálati idő figyelembe vé­telével módosítható. Ebből a szempontból a szol­gálati időnek az a tartama vehető figyelembe, amely alatt a nyugdíj folyósítása szünetelt. Sor kerülhet a2 öregségi nyugdíj összegének új kere­seti átlag alapján történő újbóli megállapítására is. Ennek az az előfeltétele, hogy a nyugdíjas a nyug­díjazást követően legalább harminchat hónapon út dolgozott. Ebbe a harminchat hónapba viszont azt az időt is be lehet számítani, amely alatt a nyug­díjat folyósították. Az újbóli megállapításnál a ko­rábbi nyugdíjazáskor figyelembe vett és. az ezt kö­vetően szerzett szolgálati időnek azt a részét ve­szik számításba, amely alatt a nyugdíj folyósítása szünetelt, az új átlagkereset kiszámításánál pedig az utolsó harminchat havi kereselel veszik alapul. (A SZOT TáVsadalombiztosítási Főigazgatóság Házi Jogtanácsadója) Ősszel lesz hetvenöt éves. Ti­zenöt esztendővel ezelőtt több mint negyven évi szolgálat után lelépett a gőzmozdonyról és nyug­díjba vonult, A vasutasok ..tengelyen töltött” éveket tartanak számon. Az én nagyapám fiatal lakatosként füs­tös gőzmozdonyokon kezdte, és megérte a szép, színes villanyvo­natokat is. Eleinte nem akart belenyugod­ni, hogy neki már nem kell dol­gozni. Sokszor kiment a fűtőház- ba, megnézni a komplikált moz­donyokat, csodálni az új Diesele­ket. Lassan rádöbbent, hogy nem tud munka nélkül élni. Megkeres­te régi tanonctársát. a kis műhe­lyében szorgoskodó lakatos-kis­iparost. és hamarosan a kerti lo­csolómotorok elismert szakértője lett, régi cimborájával együtt. Az évek azonban tovább múl­tak, a nagyapa léptei megnehe­zültek. reflexei lelassultak, szé­dült is egy kicsit. Ha viszont job­ban érezte magát nem lehetett otthon tartani. A lehetőség szerint naponta dolgozik, most is a kö­högő motorok pedig szót fogadnak neki.. . Én mindig büszke vagyok, ami­kor hívják: ugye Kiss bácsi, ki­jön a tanyára megnézi a locsoló­motort .. . ? Jasusa Gábor /

Next

/
Oldalképek
Tartalom