Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-13 / 164. szám
IDŐJÁRÁS Szerdán már csak időnként növekszik meg erősen a felhőzet, de záporra, zivatarra továbbra is számítani keil. A megélénkülő északnyugati, északi szél elsősorban a Dunántúlon erősödik meg. A legalacso nyabb éjszakai hőmérséklet IX és 20, a legmagasabb nappali hőmér séklet szerdán 22 és 27 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE A* MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxviH. évi. 164. szám Ára: 1,40 Ft 1983. július 13. szerda DUNAVECSÉTŐL BÁJÁIG Vízitúra a Dunán A Bács-Kiskun megyei KISZ- bizottság munkatársai a fiatalok szabad idejének hasznos eltöltését szem előtt tartva feltérképezték, hogy milyen lehetőségeket rejt a Duna. A vízitúrát találták a legkézenfekvőbbnek, igaz ugyan, hogy ez a sportág nem mozgathat olyan nagy tömegeket, mint például a foci. Már öt éve is van, hogy az első dunai csillagtúrákra elindultak a fiatalok. Az idén megyénk vízi határa mentén szállnak vízre, és Duna- vecsétől Bajáig „csorognak le”. Erre a hosszabb útra most vállalkoztak először a főiskolások, s ugyanebben az időben Győr és Baja között is megrendezik a túrát a győri sportbarátok. Az első héten — július 18-tól — Baján, a KISZ-iskolán készíti fel a diákokat az útra Szirmai József, a vízügyi főiskola testnevelő tanára, Bene Erzsébet és Sáfár József, a megyei természetbarát-szövetség képviselője, valamint Szenási Tibor, a "negyei KISZ-bizottság munkatársa. A vizek, vízpartok sajátos élővilágáról nemcsak előadásokon, hanem a természetben is szerezhetnek ismereteket. Szóba kerülnek a vízrendészeti szabályok, meteorológiai tudnivalók, a tábori főzés titkai. Az állóképességet is próbára teszik — edzések során. Ezután dől el, hogy kik maradnak fenn a rosta szűrőjén, azaz kik bírják majd a túra várható „viszontagságait”. Harmincegyen jelentkeztek a megyei főiskolai vízitúra táborba Bács-Kiskunból. Sokan már nem először töltik el vízközeiben a nyár egy részét. A tábor második hetében — július 25-től — százhuszonhat folyamkilométert tesznek meg a fiatalok, Dunaveesétől Bajáig. Az első pihenőhely Solton lesz, tizenöt kilométer evezés után. Az erőgyűjtést követően Harta az úticél, majd Kalocsán és Faj szón állnak még. Bajáig szép természeti környezetben a Rezéti- és a Grébeci-holtág vizén evezhetnek a túra résztvevői. B. T. TAZLÁRRÓL AMSZTERDAMBA A Kiskunhalasi Népművészeti Szövetkezet tázlári üzemében holland megrendelők részére köntösöket varrnak. Hetenként ezer női, férfi- és gyermekruha készül el. A nyugati partner szállítja az anyagot, Tázláron szabják és elkészítése után itt történik a rendkívül igényes minőségi ellenőrzés is. ® A Martos Flóra szocialista brigád az idén elnyerte az aranykoszorút. (Pásztor Zoltán felvétele) MADRIDS TALÁLKOZÓ „Az utolsó centiméterek” Király Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: MADRID „Az utolsó centiméterek” még mindig hiányoznak ahhoz, hogy sikerrel fejeződjék be a madridi találkozó. Miközben a tanácskozás titkársága már megkezdte a technikai előkészületeket a 35 külügyminiszter fogadására, a keddi teljes ülésen sem sikerült kimondani az utolsó szót, továbbra is várat magára a teljes megegyezés. Pedig ahhoz — a helyzet jó ismerői szerint — „már csak a végső simítások hiányoznak”. Az 1980 őszétől számított 71. diplomáciai munkahét keddi ülésén a Közös Piac miniszteri tanácsának soros elnöki tisztét betöltő Görögország képviselője a tízek nevében kifejtette, hogy a máltai küldött által a közelmúltban előterjesztett módosító javaslatokat nem fogadják el — a Földközi-tenger térségével kapcsolatos indítványoknak tehát nincsen esélyük a konszenzusra. Felszólította a máltai küldöttet, hogy javasolja kormányának a találkozó mielőbbi befejezését célzó spanyol javaslat teljes egészében való elfogadását. Figyelembe véve, hogy a tanácskozás rendkívül közel került a végső megegyezéshez, a küldöttek úgy döntöttek, hogy — az eddigiektől eltérő módon — naponta döntenek a következő ülésről. Keddi döntésük értelmében ma teljes üléssel folytatja munkáját a madridi taláikozó. KÁDÁR JÁNOS FOGADTA PIERRE MAUROY-T A francia miniszterelnök elutazott hazánkból Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke kedden délelőtt az Országiliázban fogadta a hazánikhan hivatalos látogatáson tartózkodó Pierre Mauroyt, a Francia Köztársaság miniszter- elnökét. Szívélyes légkörben beszélgetést folytattak a francia kormányfő mostani, első magyar- országi látogatásának jelentőségéről, annak eredményeiről, és a két ország közötti kapcsolatok továbbfejlesztésének fontosságáról. A találkozón jelen volt Nagy János külügyi államtitkár, Bé- nyi József, hazánk párizsi nagykövete, valamint Thierry Pfister, a francia miniszterelnök különleges tanácsadója, Bemard Garda, a miniszterelnök diplomáciai tanácsadója és Hubert Dubois, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a KB székházában fogadta Pierre Ma- uroy-t. A szívélyes légkörű megbeszélésen véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel az európai biztonság és együttműködés problémáira. Áttekintették a magyar—francia kapcsolatok helyzetét és továbbfejlesztésük lehetőségét. Megelégedéssel állapították meg, hogy országaink együttműködése kedvezően alakul és megerősítették szándékukat a kölcsönösen előnyös kapcsolatok toft Kádár János fogadta Pierre Mauroy francia miniszterelnököt. vábbfejlesztésére. amely a magyar és a francia nép érdekeit egyaránt szolgálja. A találkozón jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Bemard Garda, a francia miniszterelnök diplomáciai tanácsadója, valamint Bényí József és Hubert Dubois. A magyar—francia .tárgyalásók keddi programja során Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára megbeszélést folytatott Alain Savary közoktatási miniszterrel a KB székházában a két ország kulturális és tudományos együttműködéséről, az oktatási és az egyetemek közötti kapcsolatok bővítéséről. Alain Savary ezután a Művelődési Minisztériumban találkozott Korcsog András művelődési államtitkárral, akivel a francia nyelv magyarországi, illetve a magyar nyelv franciaországi ok(Folytatás a 2. oldalon.) Importmegtakarítás Kiskunfélegyházán A Yillamosszigetelő és Műanyaggyár 940 dolgozót foglalkoztató kiskunfélegyházi gyára a múlt évben 530 millió forint értékű terméket állított elő. Az idén többet kell termelniük ahhoz, hogy elérjék 590 millió forintos árbevételi célkitűzésüket. Most, a második félév kezdetén már kirajzolódnak a teljesítés körvonalai. Az üzem vezetői tudják, hogy mire kell nagyobb figyelemmel lenni, milyen gondok megoldását előtérbe helyezni. Bálint László főmérnök bizakodik. — Krónikusnak mondható nálunk a létszámhiány. Szerencsére a gépek kezeléséhez értő, de más munkaterületen foglalatoskodó dolgozóink vállalták, hogy időnként néhány hétre, vagy hónapra lemennek a műhelycsarnokba. Jelenleg huszonötén vesznek részt ily módon eredményeink növelésében, s három, sőt négy gépen termelnek egyszerre. Nagy gondunk volt eddig az alapanyaghiány is, mert a korábbi években termékeink mintegy 30 százaléka tőkés importból készült, aminek a beszerzése egyre nehezebb lett. Az idén sikeres kísérleteket folytattunk szocialista W Zombor Gábor elégedetten állapítja meg, hogy a kiselejtezett gépeket sikerült felújítani. országokból hozatott, valamint hazai anyagokkal való helyettesítésükre. Jelentős eredmény, hogy az első félévben termékeinknek már csak húsz százalékát gyártottuk tőkés importból. S ezt a második félévben még további 5—7 százalékkal csökkentjük. — Eredményeink közé tartozik, hogy az akkumulátor-edényre — amelyet tavaly kezdtünk gyártani — az idén már dollárelszámolású rendelést kaptunk. Június végéig Jugoszláviába szállítottunk egymillió forint értékben, és az év második felére hasonló megrendelésre van kilátás. Űjítóink jelentős megtakarítást tettek lehetővé. A tmk-ban dolgozók például tíz anyagfelszívót készítettek, amelyek a nagy teljesítményű, több méter magas gépekbe adagolják az alapanyagot. Az ehhez hasonló nyugati gyártmányú berendezések darabonként egymillió forintba kerülnek. A mi dolgozóink 400 ezer forintból megoldották elkészítésüket. Az első félévben végre befejeződött az anyagtároló silótelepünk építése. A három 100 és a három 50 köbméteres silóba tartálykocsin érkezik az alapanyag, és innen csővezetéken jut a gépekbe. Ezzel lehetővé vált, hogy 17 nehéz fizikai munkát végző dolgozónkat más munkaterületre irányítsunk. Elégedettek lehetünk a gazdasági munkaközösségekkel is. Egy gépgyártó és egy felújító kollektíva már igen aktívan 'tevékenykedik, és most van folyamatban egy szerszámkészítő, valamint egv fröccsöntő közösség szervezése. Külön említést érdemel a gépfelújítók munkája. Az év első felében öt kiselejtezett fröccsöntőgépet — amelyeknek új ára darabonként 900 ezer forint — teljesen felújítottak, egyenként 220 ezer forintos költséggel — mondja befejezésül a VSZM főmérnöke. O. L. KECSKEMÉTI HELYEZETT Magyar sikerek a párizsi diákolimpián Kedden hazaérkeztek a július 4—11. között rendezett párizsi nemzetközi matematikai diákolimpia magyar résztvevői. A nem hivatalos pontverseny alapján, több mint 30 ország versenyzői közül a hat fős csapat — az NSZK és az USA válogatottja mögött — a harmadik helyen végzett. Magyar Ákos, a kecskeméti Katona József Gimnázium tanulója harmadik helyezést ért el. Az értelmiségi lét nem (merül ki abban, hogy valaki járatos egyik vagy másik tudományban, és hogy megszerzett ismereteit eredményesen alkalmazza-fejleszti a gyakorlatban. Elválaszthatatlan attól még valami \más is: az alapos életismeret. A mindig naprakész tudása annak, mitől fáj a fejük, s mikor miért dobog kissé rendetlenül a szívük azoknak, uk.ik.nek a körében élnek, s akiknek a sorsa ilyen, vagy olyan formában, rájuk bízott. — Valahogy így summázta eszme- futtatását Veres Péter abban az írásban, |amelyikben arra keresett választ milyen helyet, milyen feladatot kaphat az értelmiség az új. a szocialista társadalomban? Véleményét kár volna figyelmen kívül hagyni falusi értelmiségiről szólván, mert ennek tükrében látható csak igazán, milyen nagyot léptünk telőre az utóbbi néhány évtizedben, s milyen sürgető parancsokra! Mert nagyon korszerűtlen volt már a régi falvak értelmiségének képlete: a pap, ta tanító és a jegyző háromsága. Napjainkra.• e \helyzet gyökeresen megváltozott: öt-hat tucat ember az átlagos nagy. ságú falu értelmisége, és nincsenek ikivételezett helyzetben. líázaik már nem ismerhetők fel messziről, az első pillantásra. Mint ahogy bajos volna kiválogatni — a puszta ruházat alapján —, hogy az ünnepi sokadalomban ki az értelmiségi, ki nem. Az ifjú tanácsi előadót fa segédjegyző utódját) nem köszönti alázatosan, kalapját levéve sem az idős tsz-tag, sem a falun élő ipari munkás. Beleolvadtak a falu közegébe: érintkezésük a más munkát végzőkkel természetes, mindennapi. De nem csupán a megtett — a még előttünk álló út is plasztikus rajzolatot kap a Veres Péter-i igény tükrében. Mert egy dolog a mind tömegesebb, a mind természetesebb I jelenlét, és más dolog a mind intenzívebb szellemi-erkölcsi kisugárzás. Márpedig, ameny- nyire nyilvánvalóak az eredmények az előbbit illetően, annyira letagadhatatlanok iaz utóbbival kapcsolatos hiányosságok is. Mert, ha a fogorvos ugyanolyan giccsesen cifra házat épít, amilyet a hirtelen meg- tollasodott kőműves kisiparos; ha a fiatal tanítónő ugyanolyan feltűnést hajszolban öltözködik, mint u cukrászdái presszógép kezelője; s ha a jogot végzett, tanácsi vb-titkár ugyanazzal a nyegleséggel szólítja „apikámnak” az idős parasztembereket, mint a fővárosból odacsöppent inszeminátor — nos, akkor ez már messze nem falakat lebontó közvetlenség, messze nem beolvadás és el- vegyülés. Mindez együtt: lemondás az értelmiségi rangról, hivatásról. Lemondás 'arról, amire pedig oly nagy szükség van napjainkban: a személyes példamutatásról. Tegyük hozzá gyorsan: bár sajnos eléggé elterjedt, szerencsére nem kizárólagos, sőt még csak nem is uralkodó e jelenség, amit — más tünetekkel együtt — az értelmiség „szerepbizonytalanságaként” értékel a szaktudomány. Nem, mert mind tömegesebben érkeznek hírek az ellenkezőjéről is: hogy egy-egy szépen fejlődő vagy fejlődésnek indult faluban megtalálta helyét az értelmiség. Mi több: éppen ők a fejlődés motorjai, az új meg új célok megfogalmazói, a valóraváltás szervezői, irányítói. Az például, hogy Császár- töltésen a tanterem, az uszoda után most komplex egész, ségügyi ház épül, <nem valami különleges adottságnak köszönhető, hiszen ebben a faluban sem áll sokkal több pénz a rendelkezésre, mimt másutt. Lehetséges viszont, hogy több azoknak a lelkes pedagógusoknak, orvosoknak és mezőgazdászoknak a száma, akik tudják:{csak a tetteket is vállalva tudnak azzá lenni, amivé lenniük kell: önmagukat és környezetüket formáló értelmiségiekké. Káposztás János A NÉPI ELLENŐRÖK VIZSGÁLTÁK Erős mezőgazdasági nagyüzem, életképes község Szokatlan módon fogott neki a megyei népi ellenőrzési bizottság dr. Király László által irányított csoportja annak a vizsgálatnak, melyben arról szerettek volna tájékozódni, milyen szerepe van a mezőgazdasági nagyüzemeknek a falusi népesség élet- és munkakörülményeinek alakulásában. A három állami gazdaság, 19 tsz és 4 szakszövetkezet majd mindegyikében ankétot tartottak, az ott elhangzott vélemények egyben már társadalmi kontrollt is jelentettek arra nézve, hogy a nagyüzemek által tett intézkedések mennyiben találkoztak az emberek megelégedésével, végső soron: megfeleltek-e a központi politikai és társadalmi célkitűzéseknek. A Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elé tegnap délelőtt előterjesztett összefoglaló jelentés a várhatónál is nagyobb érdeklődést váltott ki, szokatlanul szerteágazó vita alapjául szolgált. Érthetően, hiszen „húsbavágó” kérdésekről esett szó a dokumentumban; a megyében működő mezőgazdasági nagyüzemek, szövetkezetek, társulások, illetve a 148 ezer mezőgazdasági kistermelő éve?1 ie 43—45 milliárd forint értéket állít elő. A falvak, tanyák, kis- és nagyközségek lakosainak közérzetét — ragaszkodásukat lakóhelyükhöz — egyértelműen meghatározza, hogy miként találják meg egyéni boldogulásukat. A biztos munkahely, a jövedelem, az életkörülmények folyamatos javulása a népesség- megtartó képességet növeli. Ezt mi sem bizonyítja beszédesebben, mint az, hogy a megyéből gyakorlatilag megszűnt az elvándorlás, bár az elöregedés újabb gondokat hoz magával. A mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodásuk megszilárdítása mellett számtalan módon segítik a kistermelőket, integrálva, a kisgazdaságokat. Ez annak eredménye, hogy a megyei vezetés a szocialista fejlődés minden szakaszában támogatta, s társadalmi ügyként kezelte a kistermelést. Érthető ez, hiszen a megye lakosságának 70 százaléka valamilyen módon közvetlenül is érdekelt a mezőgazdasági termékek előállításában. A munkaadó,' a dolgozók és a lakóhely szoros kapcsolatát, az együttműködés lehetőségeit nem kellett „kitalálni”. A szükségszerűség, a kölcsönös érdekek diktálták az összefogást. Ahol ezt idejében felismerték, a mezőgazdasági nagyüzemek hathatós támogatásával valósultak meg beruházások, szinte városinak minősíthető kulturális, sport, egészségügyi, valamint kereskedelmi létesítmények szolgálják a lakosság igényeit. A közösségi élet gazdagítását — az elmúlt három esztendőben — több mint 68 millió forint értékű társadalmi munkával segítették a nagyüzemek, a lakosság megtartását saját gazdasági érdekükként kezelve. A vizsgálat alapján körvonalazódott, hogy a népesség fogyása megállt, a településszerkezet átalakulásának üteme kiegyenlítettebbé vált. A mezőgazdasági üzemek munkaerőhelyzete stabilizálódott, a munkakörülmények, a dolgozók egészségügyi, szociális, (Folytatás a 2. oldalon.) 1 Diplomások falun
