Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-14 / 165. szám
4 © PETŐFI NfiPS 9 108$. július 14. I BAEÄTK ORSZÁGOK ÉLETÉBŐL Határmenti árucsere A szocialista országokból határmenti csereforgalomban beér. kező áruk mennyisége az idén várhatóan 20 százalékkal növekszik. Csehszlovákiából 31, Romániából 4, a Szovjetunióból pedig 2,3 millió rubel értékű áru kerül az országba, és ugyanennyit szállít a magyar kereskedelem partnereinek. A határmenti csere jelentős növekedése főként a jó partnerkapcsolatok kialakulásának köszönhető. Igen kedvezőek a hazai határmenti társaságok működésének tapasztalatai, ezek az elmúlt két év alatt mintegy 20 százalékkal növelték forgalmukat, s több új cikket vontak be az árucserébe. Élénkült a piackutató tevékenység, közvetlenebbé váltak a kapcsolatok a határmenti vállalatok között, rugalmasabb és megalapozottabb lett az üzletkötés. Öt társaság A Konsumex 1980 második félévében kezdte meg a határmenti árucsere-forgalom elősegítésére a társaságok szervezését. Tevékenységének eredményeként öt társaság jött létre. Bács-Kiskun, Csong- rád és Békés megye 42 vállalata a román és jugoszláv, Baranya és Somogy megye 39 vállalata a jugoszláv, Vas és Zala megye 38 vállalata a jugoszláv és osztrák, Győr-Sopron és Komárom megye 38 vállalata az osztrák és csehszlovák, Borsod- Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megye 65 vállalata a csehszlovák, a szovjet és a román határmenti területeken bővíti az árucserét. A társaságokiban részt vevő 222 vállalat közül 80 ipari, 32 mezőgazdasági és 110 a kereskedelmi. A társaságok megalakulását követően a Konsumex a már korábban is működő szegedi, pécsi és győri kirendeltségei mellett új irodát hozott létre Szombathelyen & Nyíregyházán. A társaságok a résat vevő állami és szövetkezeti, ipari és mezőgazdasági, valamim* kereskedelmi vállalatok ki nem használt kapacitásának és árualapjainak feltárása révén a cserealapot oly módon biztosítják, hogy ez a hazai üzletek ellátását nem érinti. Ellentételként olyan cikkeket szereznék be, amelyek javítják a megyék üzleteinek választékát, s a társaság tagvállalatai itthon hiányzó félkésztermékekhez és alapanyagokhoz is jutnak. A társaságok igazgató tanács vezetése alatt működnek. Az igazgató tanács határozza meg a forgalom áruösszetételét, s koordinálja a tagvállalatok tevékenységét. A tagvállalatok javaslatai alapján ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi együttműködés kialakítását kezdeményezi a szomszédos országok vállalataival. A társaságok nyitottak, új tagvállalatok felvételéről ugyancsak az igazgató tanács dönt. Műszőrme, pácolt hal A Konsumex Külkereskedelmi Vállalat a társaságok tagvállalataként tájékoztatja az igazgató tanácsot a külpiaci helyzetről, ajánlatokat kér a tagvállalatoktól a külföldi partner részére felajánlható árukra, elvégzi az árakra vonatkozó tárgyalásokat, s a szerződés megkötésével összefüggő egyéb tennivalókat, valamint szervezi a tagvállalatok részvételét a nemzetközi vásárokon. A társaságok segítségével a szocialista országaikba irányuló exportját is növelte. A 222 partnervál. lalat, a & 112 ipari és mezőgazda- sági szövetkezet termékeiből a múlt évben 63 és fél millió rubel értékű árut értékesített a szocialista országokban. A társaságok megalakulása óta számos új árucikkel bővült a határmenti forgalom. A hazai vállalatok cserefor- galombam adnak el egyebek közt műszőrmét, almát, burgonyát, ugyancsak ebben a formában érkezik hőtárolós kályha, rönkfű- részáru, pácolt hal, étkezési gesztenye. A forgalom erőteljes növekedését többek között az is segítette, hogy közvetlenebbé váltak a kapcsolatok a határ két oldalán elhelyezkedő vállalatok között. Gyakoribbak a kölcsönös utazások, amelyeknek során a partnerek megismerhetik egymás árukészletét, kapacitásait. Még sok a tartalék Az ezen alapuló áruösszetétel- kíalakítáa reálissá teszi a szerződéseket, illetve azok megvalósítását. A társaságok területén működő állami és társadalmi szervek a maguk eszközeivel szintén igen erőteljesen szorgalmazzák a forgalom növelését, a választék bővítését, és számos esetben segítséget nyújtanak a nehézségek áthidalásában. A határmenti cserében forgalmazott termékek devizaárai teljesen azonosak a külkereskedelemben alkalmazott árakkal. Ez a kereskedelmi forma még sok tartalékkal rendelkezik, részben azért, mert a részt vevő vállalatok közvetlen anyagi érdekeltségén nyugszik, másrészt, mert az árucserén túlmenően segítheti az együttműködés még kialakulatlan formáit, egyebek közt az iparvállalatok között. M. M. A devim halgazdaság Bulgáriában — tengeri ország lévén — a hal fontos, a magyarországinál jóval kedveltebb élelmiszer. Az elmúlt évtizedekben az igé. nyekkel párhuzamosan a tengeri halászat mellett többszörösére nőtt az édesvízi haltenyésztés is. Több mint 13 ezer négyzet- méteres vízterületen gazdálkodik a de. vini halgazdaság. Miről írnak az üzemi lapok? Az első félév eredményeiről és a gondokról, a vállalati, szövetkezeti élet legfontosabb eseményeiről, a termékék piaci sikereiről és az értékesítési nehézségekről. A májusi—júniusa vállalati újságokat lapozgatva ezúttal is több olyan írásra bukkantunk, amelyek a másutt dolgozókat is érdekelhetik. , Újító brigádok Az újítómozgalom a maga teljességében még a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban sem bontakozott ki. „A lehetőségeik kiaknázásának csupán a kezdetén tartunk” — írja az Üzemi Sajtó című lapban Rudas László. Majd így folytatja: Közismertek azok a kritikai észrevételek, amelyek a mozgalomban való részvétel tömegességének hiányához a terv- szerűség nem kellő mértékéhez, egy-egy újító magányos küszködéséhez, vagy a bevált újítások elterjesztésének fogyatékosságaihoz kapcsolódnak. Kiderül a cikkből, hogy a gazdaságban az újításoknak közel a felét a szocialista brigádok tagjai nyújtják be. Ám olykor.még e kis közösségeken belül sem egyértelmű a többletteljesítmény, az egyéni kezdeményezés elismerése. S bár nő az újítások száma, a szakmai képzés, továbbképzés iránti igény felkeltése változatlanul fontos feladat. Az alkotói magatartásra való nevelés különösen a fiatalok körében nélkülözhetetlen. Feloldásra vár az az ellentmondás, miszerint a fiatalokra felkészültségük, dinamizmusuk révén általában az újítást készség meglét® a jellemző, s mégis alacsony a részvételi arányuk a mozgalomban. A szocialista brigádok szerepe nem elhanyagolható, hiszen az anyagi juttatások mellett a munkahelyi légkör az, ami leginkább befolyásolja az újítók és a leendő újítók magatartását. Nagyon sok múlik azon, hogy a munkahelyen kialakult értékrendben az újító hol helyezkedik el: elismerést, megbecsülést kap-e társaitól, vagy csupán irigység és féltékenység veszi körül, netán önérdekében küzdő embert látnak benne. A Hosszúhegyi Állami ' Gazdaságban 1980-ban 36, két évvel később már 58 újítást fogadtak el hasznosításra. A javaslattevők száma több mint a duplájára, a hasznosított úiítósok gazdasági eredménve csaknem a négyszeresére emelkedett. Kísérleti bérszabályozás A mélykúti Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben a korábbi években a létszámtól függött a bérkiáramlás — írja a Híradóban Budai Zoltánná közgazda- sági csoportvezető. Ám az állományi létszámot év közben figyelemmel kísérni nehéz, s nem is megbízható ez a módszer. Ezért a szövetkezet 1983-bam, élve a Minisztertanács és a Pénzügyminisztérium adta lehetőségekkel, kísérleti keresetszabályozást módszert vez®tett be. Az általánostól eltérő forma alkalmazására azok az üzemék pályázhattak, amelyek termelési értéke 1981-ben legalább 70 százalékban alaptevékenységből származott, a bruttó jövedelemből a nyereség aránya meghaladta az 50 százalékot, a dolgozók átlag- keresete pedig a 46 ezer forintot. A mélykúti Lenin Tsz e feltételeknek megfelelt, így engedélyt kapott a kísérleti forma bevezetésére. Három rendszer közül választhattak, s a nagyüzemi keresetadóztatás formája mellett döntöttek. Milyen ez a keresetszabályozás? A cikkíró részletesen taglalja tulajdonságait. Íme a legfontosabbak. Növeli az élőmunka hatékonyságát, mivel elvileg nincs korlátozva a Öolgozók kereseti lehetősége. Amennyiben az első esztendő kedvező tapasztalatokkal zárul, lehetőség nyílik egy, az eddiginél ösztönzőbb bérezési forma kialakítására. S a kísérlet természetesen korrekt magatartást kíván mindenkitől. Ámde mi történik, ha balul üt ki a dolog? — kérdezi végül a szerző. Ettől a jelek szerint nem kell tartani, de ha mégis így történne, akkor a Pénzügyminisztérium engedélyezheti a szerződés felbontását. Kinek veszteséges a tejtermelés? Ennél drágább oklevelet még nem kaptunk — mutatja egy termélöszövetkezet,i elnök a tejter. melési versenyben elért helyezésük után járó okmányt. Bekereteztethetjük, kiakaszthatjuk a falra, de’azt .már aligha tehetjük meg, hogy aláírjuk: ez az oklevél 2,9 millió forintjába került a gazdaságnak. A termelőszövetkezet jó hírű gazdaság, s hírnevét éppen élenjáró'tejtermelésével alapozta meg egy évtizede. Azóta is többször értek el helyezést az országos tejtermelési versenyben. Láttak jobb napokat is persze, volt idő, amikor nemcsak az oklevéllel, hanem a tejtermelés gazdaságosságával is büszkélkedtek. ■Mi változott meg azóta? Lanyhult a gazdaságban a technológiai fegyelem, kevésbé figyelnének az állatok takarmányozására, gondozása, ra? Ezt tagadják a szövetkezet vezetői. A számok mellettük szólnak. Tavaly is átlagosan 6668 liter tejet fejtek egy holstein-fríz fajtájú tehéntől, a megszületett borjaknak mindössze két szá. zaléka hullott el. Száz liter tej előállításához 2 órát töltenek az emberek az istállóban és környékén. A gazdaság tehát az átlagot jóval meghaladó termelési szintet ért'el, s ezt tartják is esztendőik óta. , A veszteség mégis tény, s ennek okát a köz- gazdasági szabályozásban, pontosabban a tej felvásárlási árában lelik meg a szövetkezet vezetői. Csak két adat ennek érzékeltetésére: egy liter tejet 8.56 forintért tudnak előllítani, s ösz- szesen 6,7 forintot kapnak érte. így aztán minél többet termelnek, annál inkább növelik veszteségüket. Az említett vezetők nem magányos panaszko- dók, másutt is tapasztalhatók hasonló jelensé. gek. Persze az js igaz, hogy ők vannak keve. sebben, ugyanis az átlagos termelési színvonalat elérőknek kevesebb oka van a búslakodásra. így az a furcsa helyzet alakult ki, hogy néhány élenjáró gazdaságban vált veszteségessé a tejtermelés. Szükségtelen bonyolult közgazdasági fejtegetésekbe bocsátkozni, a tejtermelés vesztesége könnyen földeríthető. A tej felvásárlási ára ugyanis három részadatból áll össsze: van az úgynevezett alapár, a nagyüzemi árkiegészítés és a tejprémium. Az első két tétel valamennyi termelőnek azonos összeg literenként, tehát a tej felvásárlási órának emelése a tejprémiummal érhető el. Csakhogy a prémiumot a tejértékesítés növekedése után fizetik. A gazdaságok két módon adhatnak el több tejet: vagy többet fejnek egy tehéntől, vagy újabb állatokat vezet, nek az istállóba. Mindkét módszernek vannak korlátái. Az említett gazdaságban tartósan magas színvonalú termelést értek el, amit már nem lehetett látványosan növelni. Másfelől takarmánytermő területük is meghatározott nagyságrendű, nem tudták növelni a tehenek létszámát sem. Ennek következménye, hogy le kéllett mondaniuk a tejprémiumról, s ezzel együtt a tejtermelés jövedelmezőségéről is. S itt elakadtak, mert a ké. zenfekvő megoldás, a tehenészet felszámolása, szóba sem jöhet. A tejtermelés jövedelmezősége persze nemcsak az élenjáró gazdaságokban, hanem mindenütt romlott az elmúlt másfél évben. Egy 1981- ben készült felmérés szerint az állattenyésztési ágazatok között a tejtermelés volt a legjövedelmezőbb, megelőzte a marha-, sertés- és csirkehústermelést. A húsexportot viszont csak úgy lehetett növelni, ha a termelés gazdaságossága javul. Mivel az országnak nem volt több pénze az állattenyésztés támogatására, az ágazaton belül csoportosították át a felhasználható összeget. Jelenleg már a tejtermelés van a legkedvezőtlenebb helyzetben. Persze nemcsak a szabályozók változása miatt maradt el a tejtermelés jövedelmezősége a hústermeléstől. A nagyüzemek sem használták ki a kínálkozó lehetőségeket. A tervezettnél kevesebb tejet termeltek, így 600 millió forint tej- prémiumot nem tudtak kifizetni a felvásárlók. A tejtermelés összességében növekedett ugyan, de mivel elmaradt a tervezettől, a támogatás egy részéről lemondtak a gazdaságok. Vitathatatlan, az intézkedések az élenjárókat sújtották leginkább. Jelenleg már dolgoznak a szakemberek a szabályozás módosításán. Törekvésük, hogy a jövedelmezőséget ne a különféle támogatásokkal érhessék el az üzemek, hanem a teljesítményükkel. • A végtermék előállítására kell ösztönözni a gazdaságokat, így a magasabb termelési színvonalat elérők sem járhatnak rosz- szul. F. J. Paprikatermesztők összefogása A fűszerpaprika-termesztés és -feldolgozás hatékonyságának növelésére, a külföldi értékesítés fokozására nemrégiben gazdasági társaság alakult a Szegedi Papri- ikafeldolgozó Vállalat gesztorságával. Az elmúlt hónapokban csatlakozott a társasághoz a tájkörzet legtöbb paprikatermesatő gazdasága, s ezzel a taglétszám az ötszörösérő, huszonötre emelkedett. Az alapítók — a szegedi Üj Élet, a pusztaszeri Hétvezér, a forráskúti Haladás Tsz és a Gor. zsai Állami Gazdaság — körül egy-egy paprikás mikrakörzetet alakítottak ki. Ennek célja a környékbeli paprikatermesztők tevékenységének összehangolása, a négy gazdaságban működő nagy teljesítményű földgázfűtéses automata szárítóberendezések kapacitásának jobb kihasználása. Megbecsült szakmunkások A Kecskeméti Konzervgyárban gyors ütemben emelkedik a műszaki és a technológiai színvonal. A csemegekukorica- feldolgozó vonal, a paradi- csomporító, a bébiételgyártó üzem egyedülálló a hazai konzerviparban. Természetesen ezzel együtt megnőttek a termelésiben dolgozó szakmunkásokkal szemben támasztott követelmények is. Egyre több jól képzett emberre, termelésirányítóra volt szükség. Jelenleg 127 konzervipari szakmunkás dolgozik a termelésben, százan pedig a laboratóriumban, a készáruraktárban, a göngyölegtelepen, a mérleghózhan és a nyersáru- átvételnél hasznosítják hozzáértésüket. A konzervgyártók közül huszonkettőn érettségi vizsgát tettek, hatan pedig mesterszak- munkás-oklevelet szereztek. Többségük tíz év feletti gyakorlattal rendelkezik. A konzervipari szakmunkások és a termelésirányítók anyagi és erkölcsi megbecsülése arányos felelősségteljes, és a nyári hónapokban különösen fokozott erőfeszítést követelő munkájukkal. Tavaly rendkívüli béremelésben részesültek, s közülük több mint százan tulajdonosai a vállalati Kiváló Dolgozó kitüntetésnek A Konzervgyári Híradóban megjelent cikk — amelyet Csizmás József írt — a szakemberek utánpótlásának eredményéről, és gondjairól, a konzervgyártök társadalmi tevékenységéről papírra vetett gondolatokkal zárul. S. B. A KB HATÁROZATÁNAK MEGVALÓSÍTAsAERT Versenyképes termékek az Ezermester Ipari Szövetkezetből Egy évvel ezelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága határozatot hozott a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésének feladatairól. A dokumentum célul tűzte ki a gyárak, üzemek megújuló képességét, a termékszerkezet gyors váltását, meghatározta az ütemes előrehaladás elvi feltételeit. Egy esztendő egy ipari szövetkezet életében nem hosszú idő, mégis azzal a céllal kerestük fel az Ezermester Kisipari Szövetkezet elnökét, Kövesvári Zsoltot, és a pártalapszer- vezét titkárát, Bállá Károlyt, mondják el, milyen módon, hogyan sikerült megvalósítani a Központi Bizottság határozatát. Jók a mutatók — A huszonkéttagú pártalap- szervezet taggyűlésen vitatta meg a Központi Bizottság 1982. június 23-i határozatát, s ennek alapján feladattervet dolgozott ki — mondta Bállá Károly, — Ennek lényegét a következőkben foglalhatom össze: Az export növelésének feltétele a jó minőségű és korszerű technológiával gyártott termék. Gazdagítani kell a szövetkezet .kapcsolatát a felhasználókkal és igényeik ismeretében kell termékeinket továbbfejleszteni, új gyártmányt létrehozni . .. — Mutatóink ebben az évben jól alakultak — kapcsolódott a beszélgetésbe Kövesvári Zsolt. — Lényegében a feladattervet teljesítettük. A múlt évben az árbevételünk szártizenegy millió, az idén az első félében már 58 millió forint volt. Amíg tavaly 21 milliós nyereséggel zártuk az évet, ez év első felében már 17 millióval számolunk. Ezt anyag- és energiatakarékossággal értük el. Az 1982. évi export 81 millió forint értékű volt, amelyből a tőkés 5 milliót képviselt. A félévet 45 millió forintos exporttal zárjuk, amelyből egymillió volt a tőkés. Nincs szégyenkeznivalónk a minőséget illetően sem. Kis sorozatokat készítünk, az exporttermékeinket a MERT veszi át, s a szövetkezet hibájából még nem volt reklamáció. Törekszünk a komplexitásra, mert így maradhatunk csak versenyben. Az igények szerint — Szövetkezetünk rendszeres kapcsolatot tart a külkereskedelmi vállalatokon keresztül a felhasználókkal — szólt közbe a párttitkár. — A Szovjet Szerveskémiai Intézet részére új vegyifülkéket alakítottunk ki, akárcsak a Drezdai Laborműszergyár számára. Innen újabb és újabb megrendeléseket kapunk, köztük egyedieket is. Hasonló a helyzet az iraki iskolatáblák esetében is. — Az intézkedési terv — folytatta az elnök. — kötelezővé tette számunkra, hogy tartsunk szoros kapcsolatot a külkereskedelmi vállalatokkal, vegyünk részt árubemutatókon. Szerencsére biztosított a naprakész információcsere külkereskedelmi partnereinkkel és a METRIMPEX Külkereskedelmi Vállalattal. Az éves .kiállítási program keretében az árubemutatókon termékeink mellett minden esetben olyan műszaki felkészültségű szövetkezeti dolgozónk is ott van. aki nemcsak a vevő egyedi igényeit ismeri meg. de alkalma nyílik a konkurrencia műszaki színvonalának megismerésére is. A szövetkezetnék mind a dollár-, mind a rubelkitermelési mutatója kimagaslóan jó, az éves export várhatóan meghaladja a 80 millió forintot. A szállítási határidőket — a jelenlegi anyagellátási nehézségek ellenére Is — megfelelő szervezéssel, pontosan betartjuk. Ajánlatok Perutól Kuvaitig — Az intézkedési tervben — vette át a szót ismét a párttitkár — meghatároztuk, hogy törekedni kell dolgozóink képzettségének és a munka színvonalának növelésére, az újítási tevékenység fokozására- Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a szövetkezetnél tizenkét diplomás dolgozik, valamennyi bri.gádvezetőnk technikusi képesítést szerzett, s a dolgozók fele szakmunkás. A pártalap- szervezet, a szövetkezet vezetése odafigyel a rendszeres szakmai képzésre és ltovábbképzésre. Ebben éppen úgy, mint a munkában, a kommunisták példát mutatnak. A szövetkezet dolgozói jól ismerik a feladatukat, erről a pártcsoportok, a szakszervezeti bizalmiak, s természetesen a művezetők útján értesülnek. — Ami az újításokat illeti, — mondta a szövetkezet elnöke — egy újítógárda két újfajta vegyifülkét alakított ki, amely teflon-, illeitve zománcbevonattal készül. Emellett sok egyéni és kollektív újítást hasznosítunk. Az export fejlesztését kiemelt feladatként kezeljük, ezért újítjuk meg rendszeresen ajánlatainkat. Perui megrendelő részére például egy mi.nilabor-felszerelés prototípusát készítettük el, amelyből talán ötszázat kellene gyártanunk. Ajánlatunk van franciáknál, Ku- vaitban, s még sorolhatnám tovább. Ügy vélem, sikerül tartanunk a magas szintet, amelyet magunk elé tűztünk, s reményünk van arra, hogy ezt némileg túlszárnyaljuk. Mindez azt is bizonyítja, hogy az Ezermester Ipari Szövetkezet kommunistái vállvetve a gazdasági vezetéssel, a munkáskollektívával, eredményesen dolgoznak a KB határozatának megvalósításáért. Gémes Gábor
