Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-12 / 163. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BAGS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi. 163. szám Ára: 1,40 Ft 1983. július 18. kedd fos Kádár János találkozott a belgiumi pártdelegációval Az MSZMP Központi Bizottsá­gának meghívására vasárnap ha­zánkban érkezett a belga flamand Szocialista Párt küldöttsége, élén Karel Van Miért elnökkel. Hétfőn délelőtt az MSZMP KB székházában megbeszélések kez­dődtek a Magyar Szocialista Mun­káspárt, illetve a belga flamand Szocialista Párt Karel Van Miért elnök vezette küldöttsége között. Találkozott a belgiumi delegá­cióval Kádár János, az MSZMP KB első titkára. A belga küldöttséggel szívélyes légkörű megbeszélést folytatott Havasi Ferenc, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a KB tit­kára és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. A találkozókon kölcsönösen tá­jékoztatták egymást országaik és pártjaik helyzetéről, véleménycse­rét folytattak a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, az európai béke és biztonság megőrzésének a feladatairól, valamint az MSZMP és a flamand szocialista párt kö­zötti kapcsolatok bővítésének le­hetőségeiről. (MTI) MÉG BEÉRHET A SZUPERKORAI KUKORICA Minden eddiginél több másodvetés Nagy gonddal aratnak megye- szerte. Tázlár, Kalocsa, Harta, Du- navecse, Lajosmizse, Városföld, Kecskemét, Borota, Csávoly, Kun­szállás és a többi település kom- bájnosai. terményszállítói azon fáradoznak hétköznap, vasárnap, hogy az aszály miatt szűkebben termett gabonából minél többet gyűjtsenek magtárba. A szalmá­nak is megnőtt az értéke. Egyre kevesebbet lehet találni a tarlón. Környezetvédelmi és takarékossá­gi okokból a nagyüzemi állattartó, teleneken újból helyet kapott a kalászosok e mellékterméke, mint kiváló almozóanyag. A gazdasá­gok műszaki dolgozói megtalálták a módját annak, hogy az istállók­ból, a sertés- és a baromfiólakból, a felhasználás után, miként lehet azt gyorsan, olcsón eltávolítani a szervestrágya-érlelő telepekre. A Kiskunság északi felében szá­mos gazdaság learatta a kenyér- nekvalót, közöttük a kecskeméti (Folytatás a 2. oldalon.) • A gabonaszalmának nagyobb a becsülete, mint korábban. A felső- szentiváni határban körbálázóval gyűjtik a mellékterméket. PIERRE MAUROY HAZÁNKBAN Magyar-francia tárgyalások *•> A francia kormányfő megkoszorúzza a Magyar Hősök Emlékművét. (MTI—Telefotó) Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa elnökének meghívására hi­vatalos látogatásra vasárnap Ma­gyarországra érkezett Pierre Mcuroy, a Francia Köztársaság miniszterelnöke. — Budapesten — ahol a Feri­hegyi repülőtéren délben lan­dolt a francia kormányfőt és kí­séretét hozó különrepülőgép — ünnepélyesen fogadták a vendé­geket. A magyar és francia zász­lókkal díszített légikikötőben csapatzászlóval felsorakozott a néphadsereg díszszázada. A fogadtatásra megjelent Lá­zár György, Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Várkonyi Péter külügyminisz­ter, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, továbbá politikai, gaz­dasági életünk több más vezető személyisége. Ott volt Bényi József, a Magyar Népköztársa­ság párizsi és Hubert Dubais, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete. Az ünnepélyes fogadtatás után a francia miniszterelnök és kí­sérete — magyar vezetők társa­ságában — gépkocsival szállás­helyére hajtatott. A francia vendégek a megér­kezésüket követő rövid/ pihenő után a Duna-kanyarba indul­tak. Először Szentendrét keres­ték fel, ahol megtekintették a Czóbel-kiállítást, és ellátogattak a Kovács Margit Múzeumiba, Ütjük következő állomása Esz­tergom volt. Itt a vendégek előbb a Bazilikában jártak, majd meg­tekintették a Keresztény Múzeum képtárát. Ezt követően az érseki palotában Pierre Mauroy talál­kozott dr. Lékay László bíboros, esztergomi érsekkel. i A vendégek — az esti órákban — szárnyashajóval érkeztek visz- sza Budapestre. Pierre Mauroy hétfő reggel a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét. Ezután az Országházban meg­kezdődtek a magyar—francia hi­vatalos tárgyalások. Először a két kormányfő, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Fierre Mauroy folytatott egymással négyszemközti megbeszélést. A találkozón a kétoldalú kap­csolatokat is befolyásoló, közös érdekű nemzetközi témákról, így a biztonság, a leszerelés idősze­rű kérdéseiről, a madridi kon­ferenciáról. folytattak eszme­cserét, s kifejtették véleményü­ket a világgazdaság, a nemzet­közi élet néhány más fontos kér­déséről is. Ezt kővetően a két kormány­fő vezetésével plenáris tárgyalá­sok kezdődtek az Országház de- legációs termében. Az MTI tudósítójának értesü­lése szerint a szívélyes, baráti légkörű, konstruktív szellemű tárgyalásokon a felek egybe­hangzó véleménye volt, hogy a mostani találkozó jó alkalmat biztosít az együttműködésben el­ért eredmények áttekintésére, s arra, hogy számba vegyék azo­kat az eddig még ki nem hasz­nált lehetőségeket is, amelyek módot nyújtanak a magyar— francia együttműködés bőví­téséhez. Közös cél, hogy minden területen még magasabb szint­re emeljék a kapcsolatokat. A megbeszélésen szó esett arról, hogy kulturális, oktatási, tudo­mányos és műszaki területen már kialakult az együttműködés, ezt azonban szélesebbé és kiegyen­súlyozottabbá kell tenni. Ennek jegyében például francia rész­ről fokozottan törekednek a magyar kultúra és tudomány ér­tékeinek, eredményeinek jobb megismertetésére. Az ipari, gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatokkal szintén behatóan foglalkoztak. Az el­múlt évben a két ország közötti árucsere-forgalom — a közös erő­feszítések eredményeként — .nö­vekedett, de kölcsönös érdek, hogy e folyamat megszakítás nél­kül tovább erősödjék. Erre egye­bek között a közlekedés, a mező- gazdaság, az elektronika, az.ener­getika, és a hírközlés területén vannak még kiaknázatlan lehe­tőségek. A harmadik piaci együtt­működésben szintén adottak a két fél számára hasznos előre­lépés feltételei. A kéj miniszterelnök megbízta a tárgyalócsoportok tagjait, hogy e törekvések szellemében tár­gyaljanak partnereikkel az együttműködés bővítésének konk­rét kérdéseiről. A tárgyaláson aláhúzták, hogy a mostani találkozó — a kétol­dalú kapcsolatok erősítésén túl — hozzájárul a különböző tár­sadalmi rendszerű országok kö­zötti párbeszéd folytatásához s példája annak, hogy a dialógust lehet — és kell is — folytatni. Á plenáris tárgyalást köve­tően a Parlamentben Kapolyi László ipari minisztériumj ál­lamtitkár és Jean Auroux ener­giaügyi államtitkár aláírta a Ma­gyar Népköztársaság kormánya és a Francia Köztársaság kor­mánya közötti megállapodást az (Folytatás a 2. oldalon.) GENFBEN IS ELISMERTÉK Sikeres gyomirtási kísérlet A kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet 1980-ban kezdte a kabakosok — ide tartoznak többek között a dinnye-, az uborka­fajták, a patisszon, a cukkini (tökféle) — gyomirtási kísérleteit. Az intézet nagy feladatot vállalt, hiszen nemcsak Magyarországon, de Európában is megoldatlan e növények vegyszeres gyomtalanítása. Nem véletlen, hogy az idén májusban tartott genfi nemzetközi nö­vényvédelmi konferencián érdeklődéssel tanulmányozták és elismer­ték a kecskeméti tapasztalatokat. A közelmúltban összejöttek az intézetben a témában érdekelt termelők, a felvásárló- és fel­dolgozó vállalatok képviselői, hogy a kutatómunka eddigi ered­ményeit értékeljék. A kísérletek­kel foglalkozó Szundyné dr. Frcska Jolán tudományos ku­tató sikerekről számolhatott be, és elismeréssel szóltak az alkal­mazott vegyszerek hatásáról az ország különböző vidékéről ér­kezett termelők is, akik kipró­bálták a gyomirtókat. A téma azért fontos, mert ha­zánkban csak a dinnyeféléket több mint 10 ezer hektáron ter­mesztik. Elsősorban a görög­dinnyét exportáljuk jelentős mennyiségben. Jelenleg, amikor a mezőgazdaság munkaerőhiány­nyal küzd, nagy gond a kézi ka­pálás. Ha a vegyszeres gyomir­tás lehetővé válna, nagyobb te­rületen lehetne termeszteni a kabakosokat, egyúttal több jut­na külpiacra. Érdemes megemlíteni, hogy a tapasztalatcserét az Uniroyal amerikai cég kezdeményezte, s részt vett rajta magyarországi és angliai területi igazgatója. Az említett cég gyártja azokat a gyomirtókat, amelyeket a kísér­letekhez alkalmaznak; Mind a két igazgató elismeréssel nyilat­kozott a magyar gyártmányú herbicidről is, amely jól pusztít­ja a magról kelő egyszikű gyo­mokat. Az Uniroyal cég Alanap 24 EC vegyszere elsősorban a két­szikű gyomokat irtja. Ezért a két vegyszert kombinálva alkal­mazzák. Kiváló hatást értek el, a termésmennyiség ugyanannyi volt, mint a kézzel kapált terü­leten, és a minősége is változat­lan maradt. A kísérletek jól beváltak a bab gyomtalanításában is. Az eddigi eredmények alapján a ku­tatók azon fáradoznak, hogy a szerek általános alkalmazását engedélyezzék a gyakorlati ter­mesztésben. K. S. • A magyar és külföldi vegyszerkombinációval kezelt uborka­parcella. FILMEKRŐL TANÁCSKOZNAK BÁJÁN Művészet és forgalmazás Filmklubok vezetői, pedagógusok, szervezők, propagan­disták részvételével négynapos tanácskozás kezdődött hét-' főn Baján a Pollack Mihály Műszaki Főiskola Vízgazdálko­dási Intézetében. Bodor Jenő, a Bács-Kiskun me­gyei Moziüzemi Vállalat igazga­tója köszöntötte a csaknem száz meghívottat, majd Csorna Béla, a MOK'ÉP főosztályvezetője tar­tott előadást. Egyebek közt hangsúlyozta, hogy a filmfor­galmazás még napjainkban is zömmel mennyiségi mutatókra épül: a vetítések, a filmek, illet­ve a nézők számával próbálnak jelenségeket kimutatni, leszűr­ni. A filmterjesztés ennél tágafob kört ölel föl; magában hordozza az oktatás és közművelődés „ve­títésen túli” lehetőségeit — ok­tató és esztétikai tartalmú elő­adásokra, amkétokra, vitára te­remtve alkalmat. A tanácskozás ma folytatódik. Kőhalmi Ferenc, a Művelődési Minisztérium Film-főigazgatósá­gának helyettes vezetője a film­művészet időszerű kérdéseibe avatja be a jelenlévőket. A ren­dezvény egyik érdekessége, a gyermekfilmklub bemutató fog­lalkozás, amelyet Féja Sándor, a Filmtudományi Intézet munka­társa tart. Filmvetítésekre is alkalom nyílik a négynapos ta­nácskozás során. Spielberg, Hitchcock és Woody Allen alko­tásaiból és a legújabb magyar filmekből mutatnak be néhányat a résztvevőknek. A vetítések után Réz András, a Filmarohívum ve­zetője segít értelmezni a látotta­kat. K. E. Adóívek számítógépen E hónap második felében az eddig megszokottól eltérő formájú levélben kapja meg az idei esztendőre érvényes adóívet és a hozzá csatolt elszámolást a megye mintegy nyolcvanezer polgára. Kecskemét város, Kiskunfélegyháza város és környéke, valamint Kiskunhalas város és járás adófizetőinek összes adatát ezentúl számítógép tartja nyil­ván és dolgozza fel. Persze, némileg megváltozik a nyomtatvány képe, egyértelműbb, áttekinthetőbb lesz a szövegezése. Az adóív tartalmazza a megálla­pított adókat, behajtandó köztar­tozásokat — mégpedig adónemen­kénti bontásban. (A papír hátol­dalán a szükséges tudnivalók ol­vashatók.) Az adóív melléklete az elszámolás — ezen a befizetéseket rögzítik. Az adófizetők minden korábbi adatot megtalálnak majd az új nyomtatványon, amely a nevük mellett a személyi számukat is tartalmazza. Ez lesz az az azono­sító, amelyre bármely vitás kér­désben hivatkozhatnak a helyi adóhatóságnál. Ugyanis az ő ille­tékességük továbbra is megma­rad, mert a számítógép adatsza­lagját a jövőben is helyben készí­tik. A matematikai műveleteket viszont a komputer végzi, s így mentesíti a tanácsi dolgozókat az adóívek kézzel való kitöltésétől, amely — a manuális számítással együtt — hibák forrása volt. Ez a módszer lényegesen meggyorsít, ja majd a munkát, s az évek fo­lyamán megszaporodott feladatöt a megcsappant létszámú appará­tus is képes elvégezni. Természetesen az adatok pon­tosságát az adófizetőknek — sa­ját érdekükben — ezután is érde­mes ellenőrizniük, s ha észrevéte­lük van, azt jelezzék az adóíven feltüntetett időkorlátok között. A megyei tanács pénzügyi osz­tályán elmondták, hogy az ország­ban kedvezőek a tapasztalatai a számítógépes adónyilvántartás­nak. s 31 mostani átállás csak a kezdetet jelenti. (A nyolcvanezer érdekelt mindössze egyharmadát teszi ki a megye adófizetőinek.) A módszert 1984 januárjától foko­zatosan bevezetik egész Bács-Kis- kunban. V. T. CSARNOK ÉPÜL DUNAVECSÉN Felvonók, állványok, acélszerkezetek • A Gép- és Felvonószerelő Vál­lalatnak 1970 óta dolgozik üzeme Dunavecsén. A telepen eredetileg tanácsi vállalat működött, s ezt vette át a Budapesten örökös helyszűkével küszködő cég. A ve- csei üzem tágas udvarán jól el­férnek a soktoninás, terjedelmes acélszerkezetek. Hogy mire valók ezek? Erről Ignatovics Lubomirt, az üzem vezetőjét kérdeztük. — A mi feladatunk kettős — válaszolta. — Különböző acélszer­kezeteiket készítünk, amelyeket vállalatunk technológiai szerelői a helyszínen építenek be, s gyár­tunk olyan szerkezeteket is — ezek különféle mobilállványok, felvonók —, amelyek itt az üzem­ben nyerik el végleges formáju­kat, működőképességüket. A Gép- és Felvonószerelő Vál­lalat cementgyárak, cukorgyárak gépi berendezéseit készíti, és dol­goznak a budapesti metró építé­sén is. A metró-kapu szerkezetek és sok más berendezés acélidomai a dunavecsei üzemből kerülnek ki. A minőségi követelmények igen magasak, a metróhoz szállí­tandó részegységek hegesztési varratait például röntgennel el­lenőrzik. De éppúgy gondos mun­kát kíván egy-egy mozgóállvány, személyfelvonó elkészítése is, hi­szen ezeknek a berendezéseknek hiba nélkül, a legteljesebb bizton­sággal kell működniük. — A legegyszerűbb típusunk a mobilállvány, amely főiként daru­szereléseknél használatos. A 8 méter széles, maximálisan 10 mé­ter magas állványt kézi erővel le­het emelni, süllyeszteni. Személy- és teherfelvonóinkat építkezéseken használják, vagy a nagyjavításra szoruló lift helyett alkalmazzák, ötszáz és ezer kilogrammos te­herbírással készülnek. Legújabb termékünk pedig a MOA 1000 je­lű mozgóállvány, amelyből most készült el az első darab. A ter­veket a vállalat műszaki-fejleszté­si osztálya dolgozta ki, s úgy tű­nik, sikerült egy korszerű, nagy teljesítményű berendezést kiala­kítani. Az állvány csereszabatos elemekből építhető fel, egy-egy szerkezeti egysége 16 méter széles, és a híd elektromos meghajtással 100 méter magasra emelhető. A • A gépeket működés közben adják át a megrendelőnek. Ké­pünkön: jtz ÖEF típusú, ÍOOB kilogrammos felvonó vizsgázik. MOA 1000 használatával tetemes állványozási költség takarítható meg magas házák építésénél, fel­újításánál és más hasonló jelle­gű munkáknál. Azit írtam fentebb: tágas a du- navecsei üzem. így igaz, de az is tény, hogy a termelőmunka nagyrészt a szabad ég alatt fo­lyik. Most a vállalat úgy döntött, hogy jelentős fejlesztésbe kezd Dunavecsén. A három ütemben felépülő 76 méter hosszú, 18 mé­ter széles daruzható csarnok ter­veit a kecskemétii AGRÖBÉR ké­szítette. Az építkezés még ebben az. évben megkezdődik. S. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom