Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-08 / 160. szám

1983. július 8. • PETŐFI NÉPE • 3 GONDOLATOK A MEGYEI TANACS ÜLÉSE UTÁN A fejlődés feltételrendszere A megyei tanács a legutóbbi ülésén értékelte az ötéves terv első félidejének eredményeit, megvizsgálta annak hiá­nyosságait, és meghatározta azokat a feladatokat, amelyeket a terv végrehajtásához meg kell oldani. Áramló munkaerő Felmerül a gondolat, hogy ki­használtuk-e kellően adottsága­inkat? Ügy tűnik, hogy az el­múlt két évben kedvezőtlen ten­dencia indult el, miszerint az iparból több mint ezer fő visz- szaáramlott a mezőgazdaságba. Nem ez volt politikai célkitűzé­sünk, amikor a pártértekezleten az ötéves terv irányelveit megfo­galmaztuk, mégis bekövetkezett. Tehát nem a szolgáltató ágazat munkaerő-állománya nőtt ezál­tal, hanem egy másik politikai célunkhoz jutottunk közelebb. Ez pedig a falu megtartó ké­pességével függ össze. Igaz, a szolgáltató ágazat erősítését a magánvállalkozások számának növelésével, a gazdasági munka­közösségek létrehozásával ja­vítottuk ugyan, de a jelentkező igényeket még nem tudtuk ezzel kielégíteni. A községekbe vissza­áramló munkaerő bármennyire is a falu megtartó képességét erősíteni akaró politikát igazol­ja, mégis felveti a kérdést: va­jon nem rontja-e ez a folyamat a mezőgazdaság termelékenysé­gét, esetleg a mezőgazdasági ter­mékek önköltségét. AzzaL egyet lehet érteni, hogy mezőgazdasági üzemeinknek — különösen a gyenge termőhelyi adottsággal rendelkezőknek megfelelő mun­kahelyet kell megteremtenünk, és ehhez a lehető legnagyobb se­gítséget kell számukra megad­nunk. Iparvállalatainknak fel­adatukká kell tennünk, hogy a kooperációs lehetőségeket a -me­gyén belül használják ki, mert ezzel is jelentősen csökkenthetik az amúgy is drága szállítási költ­ségterheket. Tevékenységünk értékelésekor felvetődik az a kérdés is, -hogy a beruházások programja mennyi­ben szolgálta a terv megvalósítá­sát. A népgazdasági terv az első két évben a beruházások 13 szá­zalékos csökkentését irányozza elő. Ezzel szemben 1981—82-ben hat-hét százalékkal túlteljesítet­tük az előirányzatot. A megye beruházási programja e két év alatt 13 -milliárd forint volt, melyből 12.5 milliárd forint tel­jesítésével tulajdonképpen az előirányzott beruházás-csökken­tést (50(1 millió) hajtottuk vég­re. Ez a csökkenés döntően a cél- csoportos beruházásoknál kö­vetkezett be. ugyanakkor a vál­lalati beruházások korlátozása nem volt eredményes. Az előző évi eredmény követ­kezményeként 1983-ban is 270 millió forintot meghaladó többlet vásárlóerővel kell számolnunk a gazdálkodó szerveknél, ami mint fizetőképes kereslet, az egyre nö­vekvő termelésből ás a nyereség növekedéséből adódik. 1981-ben a termelőágazatok csaknem 90 milliárd nettó árbevételt értek cl. ami az előző évhez képest hét százalékos fejlődést mutat. Az 1982 évi növekedés rátája már plusz 10 százalék. Miből jön a nyereség? Mivel folyóáras termelésről számításról van szó, első helyen az infláció hatását kell figyelem­be vennünk. A növekedésben mi­nimális szerepet kap a termelé­kenység javulása, a-mi ugyan ked­vező az iparban, de alig jelentke­zik a mezőgazdaságban. Hozzájá­rult a termelő ágazatok fejlődé­séhez a vállalati beruházásoknak több mint háromszáz millió fo­rintos növekedése is, ami így el­érte a 2.7 milliárd forintot. Azon­ban meg kell állapítanunk, hogy a befektetett erőforrásokra jutó eredmény összességében nem ja­vult, sőt csökkent. A legnagyobb visszaesés az állami mezőgazda­ságban mutatkozik, míg a szövet­kezeti mezőgazdaságnál a befek­tetett erőforrásokra jutó ered­mény csökkenése alig egy szá­zalékos volt. A gazdasági szabályozó válto­zások nem teszik érdekeltté gaz­dálkodó szerveinket az önköltség csökkentésében. A megye ipará­ban 61.4 százalék, élelmiszeripa­rában 86,5 százalék, építőiparában 49,4 százalék, a mezőgazdaságban 57,0 százalék volt 1982-ben a nettó anyagköltség — a termelé­si értékhez viszonyítva. Ez a ter­melő ágazatoknál 46—47 milli­árd forint anyagköltséget tett ki. Mivel az anyagkészletek több mint tíz százaléka a gazdálkodó szerveknél felesleges készletnek minősíthető, így a készletnek a vállalati . jövedelemire gyakorolt hatása igen jelentős eredmény- romlást idéz elő. Már akkor is, ha csak a többlet kamatköltséget, a forgó tőke elmaradt nyereségét vesszük figyelembe. Nem beszél­ve az anyagpazarlásról, amely­nek megelőzése további száz mil­liókat hozhatna a vállatok nyere­ségeként. A gazdasági szabályozók, sajnos, erőteljesen átfedik a vállalat nye­reségtömegét, és az elszámolás alapjául szolgáló eredményből alig bontható ki az a tiszta jöve­delem, amely a gazdálkodás és az erőforrások hatékonyságának méréséül szolgálhatna. A megyei székhelyű vállalatok által elért nyereség 5,5 milliárd forint, míg az előállított tiszta jövedelem meg­haladja a hatmilliárd forintot, és növekedési rátája magasabb, mint a már említett nettó árbevétel növekedési üteme. Az érdekeltség növelhető — lenne A gazdálkodás eredménye iránt a tanácsi költségvetés sem lehet közömbös. A megyei ta­nácsülés anyaga és határozata is egyértelműen megfogalmazta, hogy a tanácsoknak fokozott sze­repük van a gazdaságszervező te­vékenységben. Azonban ez a sze­rep véleményünk szerint, a kellő érdekeltség hiányában nem tud kiteljesedni. Megvan-e a kellő ér­dekeltségük a tanácsoknak abban, hogy a területükön működő gaz­dasági szervezetek hatékonyabb és költségvetésüket kedvezően finanszírozó gazdálkodó egysé­gekké váljanak? Ez a lehetőség megvolna akkor, ha a megye közel hatmilliárd fo­rint tiszta jövedelem termelő ké­pességéből a tanácsaink költség- vetését érintő bevételek növeke­dését az úgynevezett 104 száza­lékos túlteljesítési korlát nem gátolja. (Az e fölötti bevétel már nem a helyi tanácshoz, hanem a központi költségvetésbe kerül.) Meg lehet a kellő érdekeltség akkor, ha a maradványokat — melyeket alapként kezelhetnek — nem veszélyeztetné állandóan a központi elvonás. Biztos forrásnövelő lehetőség­ként állna rendelkezésre a több­let tiszta jövedelem a'kkor, ha a gazdasági vezetők érdekeltsé­ge az erőforrások állandó és ma­ximális kihasználásában jelent­kezne, annak a kockázatnak vál­lalásával, hogy sikertelenség ese­tén az érintett vezetők cseréjét az objektív mérőszámok alapján biz­tosítanák. Meglenne a tanácsok kellő érde­keltsége a gazdaság-szervező te­vékenységben akkor is, ha a vá­lasztott testületeknek alternatí­vák felett kellene vitatkozniok, és azokból kiválasztani a legeredmé­nyesebb bevételi és a legkívána­tosabb kiadási tervezeteket. Ahhoz, hogy mindez bekövet- kezhessék, feltétlenül szükséges, hogy a tanácsok és az érdekkörük­be tartozó gazdálkodó szervezetek szabályozó rendszere stabil és a gyakori adminisztratív beavat­kozásoktól lehetőség szerint men­tes legyen. Az a gazdasági rend­szer, amelybe sokszor kell admi­nisztratív úton beavatkozni, előbb vagy utóbb önmagát buktatja meg. Ezért a továbbfejlődés legfon­tosabb feltételrendszerét az erő­források maximált kihasználásá­ban, a munkaerő-struktúra gyors javításában a fejlett technika ha­tékonyabb alkalmazásában, a közgazdasági és üzemgazdasági szakemberhiány mielőbbi pótlá­sában, valamint a tanácsi demok­ratizmus és önállóság . javításá­ban látjuk. Szendrey Sándor megyei tanácstag Vagyonvédelmi ellenőrzés a i r 111 KÖZGONDOLKODÁSUNKNAK- tanulságokkal valtozn. keu. A nyomdász szakszervezet központi vezetőségi ülése Csütörtökön a nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgo­zóinak Szakszervezete köz­ponti vezetőségi ülésen vi­tatta meg a szakszervezet előző kongresszusa óta eltelt időszak munkáját. Lux János főtitkár értékelésé­ben egyebek között rámutatott: mindenképpen pozitív ered­ményként könyvelhető el, hogy ez az ágazat az ipari átlagnál jobb eredményeket ért el az utóbbi időben, ugyanakkor mind nyomasztóbb gond a fokozódó munkaerőhiány. Különösen né­hány nagy nyomdában kevés a jó szakember. A gazdálkodás kö­rülményeit néhány esetben még anyagellátási gondok is nehezí­tették, bár ez a korábbi, sok he­lyen tapasztalt pazarlás megszün­tetésére, csökkentésére is ösztön­zött, főleg a drága import nyom­dai papírokból. A legfontosabb területeken a nyomdaipar végül eleget tett az igényeknek, pél­dául a tankönyv-ellátás — ter­jesztési problémákon kívül — az utóbbi két évben már megfe­lelő volt. A papíriparban is el­sődlegesen a munkaerőgondok jelentenek problémát. Néhány üzemben vissza kellett térni a szakaszos termelésre mert a fo­lyamatos gyártás feltételei nem voltak biztosítva, de a sorra ala­kított vállalati munkaközössé­geknek köszönhetően is — mind több esetben lehetővé válik a folyamatos termelés megszerve­zése. A szakszervezeti főtitkár arról is szólt, hogy -a szakmai képzés és továbbképzés szervezésében jelentős az előrelépés. A nyom­daipari szakmunkásképző inté­zetben megkezdődött egy kor­szerű tanműhely kialakítása. Számos tanfolyamot szerveztek és szerveznek most is a legkü­lönfélébb szakmáikban, például tipográfusokat és dokumentációs szakembereket is kitanítanak. (MTI) i írj i\r 'i J SS í; Jc\ Ha valakinek ellopják például a karóráját, nemcsak a károsult háborodik fel. hanem mindenki, aki tudomást szerez róla. Am, ha egy vállalat vagyonához nyúlnak illetéktelen kezek, általában, nem a .felháborodás, hanem közöny ta- Dasztalbató. Másféle erkölcsi alap­állásból ítélik meg az emberek a személyi, illetve a társadalmi tu­lajdon elleni bűncselekményeket. E Kategorikus kijelentés bizo­nyos, hogy sokaknak sértő, mert úgy érzik, gondolják a „vád” igaz­talan,. hiszen ők éppúgy becste­lenségnek tartják egy szerszám hazavitelét, mint személyes hol­mijuk eltulajdonítását. De maga­tartásuk vajon követfkezetes-e. ugyanolyan gondosan őrzik-e, fél- tik-e a köz javát, mint a saját­jukat? A kérdésre a válasz egy­értelmű nem! A tapasztalatok évek óta visszatérően azt bizo­nyítják, hogy e téren még sok a tennivaló. Ugyanez derült ki a Bács-Kiskun megyei Rendőr­főkapitányságnak a közelmúltban — a területi szervekkel közösen — végzett ellenőrző körútja so­rán, amelyen számos vagyonvé­delmi hiányosságot tártak fel. Kerítés — nyitott kapuval A társadalmi tulajdon védel­mének egyik legkritikusabb — évek óta jellemző problémákkal küszködő — területe az építőipar. Sok helyen hiányzik az éjjeliőr, illetve, ha van, akkor idős, ese­tenként már csaknem magatehe­tetlen személy tölti be ezt a mun­kakört. Az ok közismert. Egész­séges, munkaképes ember, rész­ben a társadalmi megítélés, s mégin.kább az alacsony fizetés ■miatt nem vállalja az állást. El­vileg természetesen lenne lehető­ség nagyobb bért adni nekik. Azonban a gyakorlat az, hogy ha a munkahelynek egy jó portás vagy éjjeliőr és egy rossz szak­munkás között kell választania, akkor az utóbbi javára dönt. A •helytelen szemlélet — a terme­lési feladat és a vagyonvédelem szembeállítása — tehát már a fel­sőbb vezetésnél kezdődik, és a lépcsőfokokban lefelé haladva egyre kevesebben érzik az utób­bi fontosságát. Feltétlenül hangsúlyozva, hogy a közös vagyon védelme elsősor­ban annak a gazdálkodó szerv­nek a feladata, amelyet kezelésé­tel az állam megbízott, s ezen be­lül az első számú vezető köteles­sége. mindenkinek van teendője a maga területén. Mert például nincs ahhoz szükség külön ren­dészre, felügyelőre, ellenőrzésre, hogy a dolgozók munkaidő után áramtalanítsanak. elrakják a szerszámokat. Azaz nem lenne szükség, de úgy látszik még ilyes­mihez is kell egy ellenőr. A DUTiÉP kecskeméti műkert­városi építkezésénél például a dolgbzók nagyfokú könnyelmű­ségére, felelőtlenségére vallanak az ott tapasztalt hiányosságok. A négyemeletes házak alsó szintjén tárolt anyagokat — ablakkerete­ket. csöveket, cementet — csak az nem hordta el, aki nem akar­ta. Az építési terület ugyanis hiába van bekerítve, ha a kaput senki sem zárja be! Nyitva ma­radt az elektromos kapcsolószek­rény ajtaja is, elgondolni is rossz, mi történik, ha a környéken lakó gyerekek játékból belenyúltak volna. A megyében lévő építke­zési területeken egyébként a vagyonvédelmi hiányosságok — az építőanyagok közvetlenül a kerítés mellett, illetve azon kí­vül (!) vannak felhalmozva — ál­talában jellemzőek. Műtrágya a sínek mentén Hasonlóan kedvezőtlen jelen­ségeket tárt fel az ellenőrzés a MÁV állomásfőnökségeken. Kis­kunhalason például három va­gonról hiányzott az ólomzár. A rakomány történetesen valameny- nyiben épségben, teljes mennyi­ségben megvolt, de ellenkező eset­ben nehéz lett volna kideríteni, útközben hol, milyen körülmé­nyek között veszett el az áru, il­letve, hogy a mulasztásért konk­rétan kit terhel a felelősség. A kelebiai vasútállomáson pedig az egyik tehervagon ajtaját teljesen nyitva hagyták, a kötegelt acél- lánc kilógott a kocsiból. Hanyag­ságra. gondatlanságra utal az ugyancsak ezen az állomáson ta­lált több mázsa kiszóródott mű­trágya is. A közúti ellenőrzések tapaszta­lata, hogy általában a termelő- szövetkezetek, szakszövetkezetek dolgozói maraszta Ihat óak el a menetokmányok pontatlan és esetenként valótlan vezetéséért. A szállítóleveleken gyakran csak a fuvarozott anyag nevét tüntetik fel, a mennyiséget nem. A több- fordulós szállításoknál az átve­vők indokolatlanul az emlékezet­re és a feltétlen bizalomra ha­gyatkoznak, mert például, a ka­vics, a homok stb. odavitelét nem valamennyi alkalommal, hanem csak a munkaidő végén igazolják. Közös feladat Természetesen szó sincs arról, hogy általában és mindenkit fe­ketefuvarral, csalással, lopással kell gyanúsítani, ám tudomásul kell venni a tényeket. Vannak, akik szemrebbenés nélkül hozzá­nyúlnak a közös vagyonhoz, fő­ként ha alkalmuk adódik, és van­nak. akik gondatlanságból, ha­nyagságból okoznak óriási káro­kat. A társadalmi tulajdon védel­me. a bűncselekmények megelő­zése tehát nem csupán a rendőr­ség feladata — amely egyébként az ellenőrzés tapasztalatai alap­ján 31 figyelmeztető levelet kül­dött az érintett szerveknek —, hanem valamennyiünké. Kinek, kinek a maga posztján, a rábí­zott értékekért felelnie kell! K. K. KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK + Az ügyelet ideje hétfő­től péntekig este 18 órá­tól reggel 8 óráig tart. _______Szombaton, vasárnap és ü nnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőttek ré­szére: Kecskemét, Nyíri út 38. (Üj megyei kórház). T.: 20-488. Köz­ponti tömb, diagnosztika. Az ügyelet helye gyermekek ré­szére: Kecskemét, Izsáki út 5. (C-pavilon, földszinti ambulan­cia.) Jakabszállás, Városföld, He- tényegyháza, Ballószög, Helvécia gyermek- és felnőttbetegeit szom­baton, vasárnap és ünnepnapokon szintén a kecskeméti kórház em­lített két épületében látják el. KALOCSÁN a rendelőintézet­ben tartanak ügyeletet: Kossuth utca 34—36. T.: 213. KALOCSAI JÁRÁS: Fájsz, Dus- nok: dr. Juhász D. (Fájsz, Szent István u. 30. T.: 19). Harta. Duna- pataj: dr. Mácsik E. (Dunapataj, Ordasi u. 18. T.: 46). Dunavecse, Apostag: dr. Flórián Gy. (Duna­vecse, Munkácsy-telep. T.: 9). Solt, Újsolt, Dunaegyhaza: dr. Danis I. (Solt, Gábor A. u. 1. T.: 82). Szakmár, öregcsertő. Homok­mégy: dr. Imre R. (Miske, Fő u. 15. T.: 2). Hajós, Miske: dr. Kiss K. (Miske, Fő u. 15. T.: 2). Úszód, Dunaszentbenedek, Ordas, Géder- lak: dr. Balaton J. (Úszód, Árpád u. 7. T.: 6). KISKUNFÉLEGYHÁZÁN a ré­gi rendelőintézetben tartanak ügyeletet. (Kilián Gy. u. 7—9.) Itt látják el Pálmonostora, Petőfi- szállás és Gátér betegeit is. KISKUNHALASON a Semmel­weis Kórház központi ambulan­ciáján tartanak ügyeletet. Tele­fon: 11-244, 265-ös mellék. Itt lát­ják el a balotaszállási betegeket is. HALASI JÄRÄS: Mélykút, Kis­szállás: dr. Lotz G. (Mélykút, Pe­tőfi tér 3. T.: 26). Harkakötöny, Zsana: dr. Tettey K. (Harkakö­töny, Bem u. 2. T.: 5). Kiskun- majsa, Csólyospálos. Kömpöc, Szánk, Jászszentlászló: dr. Hajdú Z. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársa­ság u. 85. T.: 25). Jánoshalma, Ké- leshalom, Borota, Rém: dr. Szabó P. (Jánoshalma, Rákóczi u. 7. T.: 88). Tompa, Kelebia: dr. R. Kiss *S. (Tompa, Attila u. 79. T.: 17). KECSKEMÉTI JÄRÄS: Bugac: dr. Lakos I. (Bugac, Béke u. 25. T.: 3). Izsák, Ágasegyháza: dr. Polgár I. (Izsák, Bajcsy-Zsilinszky u. 5. T.: 3). Kerekegyháza, Kun- baracs, Fülöpház^: dr. Berényi A. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 134). Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs, Szalkszentmárton, Tass: dr. Kenéz L. (Kunszentmik­lós. Kossuth u. 42/c. T.: 61). La- josmizse, Ladánybene: dr. Tábori B. (Lajosmizse, Ifjúság u. 19. T.: 24, 25). Lakitelek: dr. Gesztéi J. (Lakitelek, Alkotmány u. 9. T.: 55). Lászlófalva, Nyárlőrinc: dr. Beszterczei Gy. (Lászlófalva. Kos­suth u. 18. T.: 2). Orgovány: dr. Csarnay J. (Orgovány, Haj ma A. u. 30. T.: 25). Szabadszállás, Fü- löpszállás, Soltszentimre: dr. Mi­hályi L. (Szabadszállás. Dózsa t. 2. T.: 75). Tiszaalpár: dr. Fekete F. (Tiszaalpár, Mátyás királv út 2. T.: 16). Tiszakécske: dr. Gál J. (Tiszakécske, Béke u. 132. T.: 61). KISKÖRÖSÖN a Kossuth utcai körzeti rendelőben látják el a be­tegeket. (T.: 12, vagy 105). Solt- vadkert, Bocsa és Tázlár betegei­nek központi ügyelete: Soltvad- kert. Tanács u. 11. T.: 25, 21. Fo­gászati ügyelet a város és a járás lakói részére minden szombaton 8—12 óráig: Szakorvosi Rendelő- intézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. KISKŐRÖSI JÁRÁS: Akasztó, Csengőd: dr. Nagy I. (Akasztó, Vörös Hadsereg u. 1. T.: 16). Ke­cel, Imrehegy: dr. Szabadosi K. (Kecel, Vasút u. 2. T.: 68). Kas- kantyú, Páhi, Tabdi: dr. Rezner K. (Páhi, Kossuth u. 6. T.: 11). Császártöltés: dr, Terentyák A. (Császártöltés, Rózsa u. 2.). BÁJÁN a hét végi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilon­jában tartják. T.: 12-149. BAJAI JÁRÁS: Érsekcsanád, Sükösd, Nemesnádudvar: dr. Plá- zár L. (Sükösd, orvosi rendelő. T.: 27), Gara, ‘Nagybaracska, Dávod, Hercegszántó, Csátalja: dr. Nagy A. (Nagybaracska, orvosi rendelő. T.: 16). Bácsbokod, Bácsborsód, Csávoly, Felsőszentiván: dr. Csa­pó B. (Csávoly, orvosi rendelő. T.: 15). Bácsalmás: dr. Bántay L., központi rendelő. GYÓGYSZERTÁRAK Pénteken zárórától hétfő reggelig a követ­kező gyógyszertárak tartanak ügyeletet. Kecskemét, Szabad, sag ter la; Baja, Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás, Hősök tere 4.; Izsák, Dózsa György u. 7.; Já­noshalma, Béke u. 1/a.; Kalocsa, Széchenyi-laikótelep; Kiskőrös, Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyhá­za, Batthyány u.; Kiskunmajsa, Hősök tere 3.; Kunszentmiklós, Kálvin tér 7.; Soltvadkert, Ta­nács u. 3.; Tiszakécske, Béke u. 130.; Solt, Béke tér 6.; Kistkunha. las, Kossuth u. 15—19. ÁLLATORVOSOK —"““ mesnádudvar. Sükösd, Érsekcsanád: dr. Punczmann T. (Baja, Kossuth L. u. 11/a. T.: 11-482), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Taskovics L. (Vaskút, Bajai út 1/a. T.: 12-851), Felső­szentiván, Csávoly, Bácsbokod, Bácsborsód: dr. Lipokatich S. (Csávoly, Arany J. u. 37.). Tata­háza, Mátételke, Bácsalmás: dr. Harmat S. (Tataháza, Kossuth u. 39. T.: 10), Madaras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katymár, Kossuth u. 11. T.: Madaras 47), Nagybaracs­ka, Csátalja, Dávod. Hercegszán­tó: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Szabadság tér 10.). BAJA.Bátmonostor, Szeretnie: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4'a.). KALOCSAI JÁRÁS: Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse: dr. Cserép J. (Tass, Dózsa u. 31. T.: Kunszentmiklós 310), Apostag, Dunaegyháza, Solt, Üjsolt, Állam­puszta solti kerület, Bösztör: dr. Németh I. (Solt. Lepke u. 4.), Har­ta, Dunatetétlén, Állampuszta: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. 64.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. 64.), Szakmár, öregcsertő. Homok­mégy, Drágszél, Miske: dr. Krucz- li J. (Szakmár, Engels u. 7. T.: 4), Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Dobos E. (Kalocsa, Magyar L. u. 3.). Ha­jós, Fájsz, Dusnok, BAFAMI. Bá­tya: dr. Bajusz I- (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.). KECSKEMÉTI JÁRÁS: Ágas­egyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Já­vor P. (Izsák, Bocsányi u. 2.), Bu­gac: dr. Paraczky S. (Bugac. Béke u. 40.), Jakabszállás. Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26.), Kunszentmiklós, a z ügyelet szomoai reggel 7 órától hétfő reg­gel 7 óráig tart. BAJAI JÁRÁS: Ne­Kunpeszér, Kunadacs: dr. Fodor L. (Kunszentmiklós, Marx tér 5.), Lászlófalva, Nyárlőrinc: dr. Pil­lér J. (Lászlófalva, Alkotmány u. 16. T.: 16). Lajosmizse: dr. Cseré- nyi P. (Lajosmizse, Vereb u. 2/a. T.: 137), Ladánybene, Kunbaracs, Kerekegyháza: dr. Tóth B. (La­dánybene, Piactér u. 12. T.: 7), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Gera J. (Szabadszállás, Szamuely T. u. 1.), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 23). Tiszakécske: dr. Je­néi J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.). KECSKEMÉT, Hetényegyháza: dr. Holló I. (Kecskemét, Bánk bán u. 12. T.: 21-325). Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Nagy L. (Kecskemét, Jégvirág u. 28. T.: 24-862). KECSKEMÉTI ALLATKÓR- HÁZ: dr. Szeder K. (Kecskemét, (Halasi út 34. T.: 22-333). KISKŐRÖSI JÁRÁS: Soltvad­kert, Bócsa. Tázlár: dr. Pais K. (Bocsa, Tanács u. 3. T.: 11), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Solt­szentimre, Kaskantyú, Páhi: dr. Kerekes B. (Csengőd, Dózsa Gy. u. 51. T.: 61), Császártöltés. Ke­cel, Imrehegy: dr. Koszta S. (Ke­cel, Kossuth u. 15. T.: 21), Kiskő­rös: dr. Boros O. A. (Kiskőrös, Vattay u. 10.). KISKUNHALASI JÄRÄS: Kis­kunhalas: dr. Gasztonyi Gy. (Kis­kunhalas, Pataki I. u. 4. I 1.), Kun- fehértó, Zsana, Harkakötöny, Pir­tó. Balotaszállás: dr. Aladics S. (Kiskunhalas, Ibolya u. 11.). Já­noshalma: dr. Erdődi J. (János­halma, Béke tér 12. T.: 51), Mély­kút: dr. Mészáros I. (Mélykút, Pe­tőfi tér 16. T.: 104), Borota, Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48. T.: 11), Kisszállás, Tompa, Ke­lebia. Csikéria, Bácsszőlős, Kun­baja: dr. Varga L. (Tompa, Sza­badság tér 3. T.: 35), Kiskunmaj­sa, Kömpöc: dr. Koletich J. (Kis­kunmajsa, Tanácsköztársaság u. 16. T.: 168), Csólyospálos: dr. Szüts M. (Csólyospálos, Széchenyi, u. 2. T.: 3), Jászszentlászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. 3. T.: 6). KISKUNFÉLEGYHÁZA város: dr. Kiss L. (Kiskunfélegyháza, Vö­rös Csillag Tsz. T.: 65), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszállás: dr. Gyöngyösi P. (Petpfiszállás, Kos­suth u. 54. T.: 7.), Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.: 4).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom