Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-07 / 159. szám
TUDOMÁNY—TECHNIKA (4. oldal) SPORTMAGAZIN (7. oldal) A Sugovicánál TILAG PROUST ARJAI, EGYESÜLJELEK! PETŐFI NÉPE ÄE MSZMP BÁCS KISKUN MKGTKI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 159. szám Ára: 1,40 Ft 1983. július 7. csütörtök Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. július 6-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság a Politikai Bizottság javaslatára megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről, a választási rendszer továbbfejlesztéséről, az ipar helyzetéről és feladatairól, valamint a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatairól szóló előterjesztéseket. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) BEFEJEZŐDÖTT A MOSZKVAI CSÚCSTALÁLKOZÓ Andropov meghívást fogadott el az NSZK-ba MOSZKVA Helmut Kohl, az NSZK kancellárja szerdán délelőtt Moszkvában sajtóértekezleten összegezte a szovjet vezetőkkel két napon át folytatott tárgyalásai eredményeit. Kijelentette hogy a megbeszélések nyíltak, őszinték, a két fél nézeteit keményen ütközte- tők és jobban megvilágítók voltak. Mint mondotta, ezt tartja a tárgyalások legpozitívabb vonásának, valamint azt, hogy személyesen is megismerkedhetett a Szovjetunió vezetőivel és tőlük értesülhetett a legfontosabb nemzetközi problémákban, valamint a két ország kapcsolataival ösz- szefüggő kérdésekben vallott szovjet álláspontról. Kohl hangsúlyozta, hogy csupán saját országa képviseletében érkezett a Szovjetunióba, de vendéglátóival folytatott tárgyalásain természetesen nagy figyelmet szenteltek az NSZK-t is közvet* lenül érintő genfi tárgyalásoknak, a közepes hatótávolságú európai nukleáris fegyverek kérdésének. A kancellár megismételte, hogy ha Genfiben ez év végéig nem születik megállapodás e téren, akkor Nyugat-Európában, így az NSZK területén megkezdik az új amerikai rakéták telepítését. Kijelentette azonban: lehetőséget lát arra, hogy a határidő lejártáig hátralevő időben — kölcsönös jóakarat esetén — létrejöjjön a rakétatelepítést megakadályozó „közbülső megoldás”. Ennek kapcsán a Szovjetuniót szólította fel arra, hogy a francia és brit nukleáris erők kérdésének napirenden tartásával — úgymond — „ne fékezze tovább az előrehaladást”. Kohl azt hangoztatta, hogy a NATO két tagállamának nukleáris eszközei csak védelmi célokat szolgálnak, s nem jelentenek veszélyt a Szovjetunióra nézve. A Szovjetunió Nyugaton SS— 20 elnevezéssel emlegetett közepes hatótávolságú rakétáiról szólva kijelentette hogy azok „veszélyeztetik a Német Szövetségi Köztársaság biztonságát”. (Mint ismeretes, a tárgyalások során Jurij Andropov külön is leszögezte, hogy a szovjet rakéták nem irányulnak az NSZK fegyveres erőj ellen.) Az NSZK területére telepíteni szándékozott és első csapás mérésére alkalmas Pershing—2. amerikai rakétákról viszonf Kohl azt mondotta, hogy „nem veszélyeztetnek senkit, mivel nem támadó célokra szánják őket”. A kancellár azonban nem válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen biztosítékokat tud erre nyújtani a rakétákkal rendelkező Egyesült Államok. • A rakétatelepítés kapcsán Helmut Kohl ismételten leszó, • zie, hogy a moszkvai tárgyalásodon ő csupán a Német Szövetségi Köztársaság álláspontját képviselte és nem kíván közvetítő szerepet játszani, de a bonni kormány tájékoztatja partnereit a megbeszéléseken elhangzottakról. Mint (Folytatás a 2. oldalon.) Hajnalban a piacon (3. oldal) Asztalosok Csáíalján Nagy felhozatal, gazdag választék ... Ez napjainkban a kecskeméti piac jellemzője. Ki jól jár, ki kevésbé, akár vesz, akár elad, ha „nagyban” forog az áru. A háziasszonyok annak azért örülhetnek, hogy minden kapható, ha pénztárcájuk sem sovány. (4. oldal) ® A gyengébb talajadottságú tsz-ek ipari tevékenységgel egészítik ki jövedelmüket. Csátalján a szövetkezet asztalos melléküzemet létesített, amelyben egyedi termékeket is készítenek. Képünkön egy újabban vásárolt géppel szálfákat vágnak fel. Uborka- és sárgabarackszezon a konzervüzemekben ® Üvegbe rakják az uborkát. (Straszer András felvétele) A korán beköszöntött nyár kellős közepén járunk, s egyre-más- ra újabb mezőgazdasági nyersanyagok feldolgozási szezonja kezdődik meg a Kecskeméti Konzervgyárban. A napokban már uborkaszállítmányok érkeztek az 1- es telepre, míg a II-esre sárgabarackot hordtak a tehergépkocsik. A terméskilátásokról és a feldolgozásról beszélgettünk tegnap Csizmár József termelési főosztályvezetővel. — Az idén 4 ezer 400 tonna uborkára szerződtünk mezőgazdasági szövetkezetekkel és áfész- ekkel — mondotta többek között. — Az uborka nagyrészét mégis a háztáji gazdaságokban termelik meg. Ennek az az oka, hogy az uborka kényes növény, éréskor 2— 3 napon belül le kell szedni, különben megfonnyad, s tartósításra alkalmatlanná válik. A háztájiban jobban gondját tudják viselni, kellő időben leszedni és az értekesítőhelyre vinni. A konzervgyár nem állhat kapcsolatban több ezer kistermelővel, ezért az uborka felvásárlá(Folytatás a 2. oldalon.) mmmmam Képzőművészeti alkotótábor Hajóson Profik és amatőrök, festők, grafikusok, szobrászok, keramikusok, magyar és német anyanyelvű alkotók, rajztanárok, főiskolai hallgatók, naiv művészek ... — Szám szerint harmincötén érkeztek Hajósra a hét elején, a képzőművészeti alkotótáborba. E „simogatóan zöld”, sajátos hangulatú, nemzetiségi település immár hatodik alkalommal ad otthont (és lehetőségeket) nyaranta az alkotóknak, hogy három héten keresztül inspiráló környezetben, szakmai gazdagodást Ígérő közösségben dolgozhassanak. A tábor lakóinak többsége Bács-Kiskun megyében él, de érkeztek az ország más tájairól, sőt az NSZK-ból és Svédországból is művészek. A házigazda ebben az esztendőben is a helyi művelődési ház. Az alkotótábor célkitűzései között — az előző évek gyakorlatához hasonlóan — szerepelnek köz- művelődési, pedagógiai célok is, mintegy az alkotómunka vetületeként. Az idén csak szűkkörű, úgynevezett munkakiállításon mutatják be Hajóson a három hét kép- és szobortermését. A tervek szerint háromévenként kerül sor, egy-egy nagyobb, gyűjteményes kiállításra, amelyen a legjobb, legszínvonalasabb alkotások kapnak majd helyet. FUVAROZTATOK NYÁRI EGYETEME A gazdaságpolitika szolgálatában Szerdán félidejéhez érkezett a fuvaroztatók nyári egyetemének előadássorozata. Ezen a napon az első előadó Mészáros András, a MÁV vezérigazgató-helyettese volt,'aki a vasút üzletpolitikáját elemezte á változó gazdasági körülmények között. Dr. Cseh ’ Lajos, a Közlekedési Minisztérium osztályvezetője a gépjárműközlekedés helyzetéről és további feladatairól beszélt. A legnagyobb érdeklődés dr. Zahumenszky Józsefnek, a VOLÁN Tröszt megbízott vezérigazgatójának előadását kísérte, aki a VOLÁN vállalatok feladatairól szólt az áruszállítás teljesítése érdekében. Űj lehetőséggel bővült a nyári egyetem továbbképzés jellege, ugyanis a hallgatók kérdésére válaszolt dr. Ivány Árpád a Közlekedési Minisztérium. Mészáros András a .MÁV, Cseh Lajos a Közlekedési Minisztérium, dr. Zahu- menszky József a VOLÁN, ' dr. Schuszter József a MAHART és Sallai István, a MALÉV vezetője. A két és fél órára tervezett fórum három óránál is tovább tartott, olyan sok kérdést kaptak a közlekedési vállalatok képviselői. A hallgatók éppen úgy, mint a válaszadók egyértelműen jónak tartották ezt a konzultációs formát, hiszen a fuvarozók és a fuvaroztatók együttműködését biztosítja a gazdasági célok elérésében. Ma tovább folytatódik a nyári egyetem. Többek között Ónozó György, a Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettese, Petrás Pál, a Külkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője, s más neves közlekedési szakemberek tartanak előadást. Az elhangzó referátumok főként a hazai- és nemzetközi szállítással és szállítmányozással. az árudíjszabással foglalkoznak. G. G. MMKMMBWWi A vásárlókért ,,Ha nekünk is volna akkora nagyáruházunk, mint Budapesten a Skála, megmutatná a kereskedelem, hogy mit tud!" Ilyen tetszetős magyarázatot adott valaki egy vitában arra, hogy nálunk, a megyében egyben-másban miért nem nyújt annyit a kereskedelem, mint amennyit nyújthatna. Ellenérzéssel hallgattam ezt az okfejtést. A fogyasztók jó ellátása, megbecsülése kizárólag a drága pénzért épített, nagyabbnál nagyobb létesítményeken múlik? Vagy egy étteremben, vajon a robusztus méretek jelentik-e csupán a szíves vendéglátást? Kételkedem ebben, hiszen a kereskedelem hétköznapjaiban oly sok minden nem a pénzen múlik elsősorban. Elindul a vásárló, hogy a déli paprikáskrumplihoz valamelyik üzletben lángolt kolbászt vegyen. Szerződéses bolt: Turistán kívül semmilyen más szalámi és kolbász nincs. Ugyanilyen típusú, de egy másik bolt: a kínálat, a pult mögötti akasztón harminc dekányi fehér szalonna. A felvágottasszekrény — üres. „Miért nincs más és több?” „Elfogyott. És még nem jöttek a szállítók" — így az eladó válasza. Most már csak az a kérdés: lehet-e — szabad-e — mindig csak várni, és nem elmenni a hiányzó áruért? Harmadik üzlet: immár közelebb a belevaló a paprikáskrumplihoz, de még korai az öröm. A vevő mintát kér a szürkésbarna színű kolbászból. Egy karika a végéből meggyőzi, hogy ez sosem látót sertéshúst. Nem kéri. Negyedik állomás: az ebéd nincs veszve, mert mihelyt betér a városközponti csemegeüzletbe, végre rátalál a keresett, csakugyan sertéshús illatú lángolt kolbászra. Magában viszont füstölög, amiért ekkora vargabetű árán jutott hozzá — tíz perc híján egy óra hossza alatt! — a paprikáskrumpliba- valóhoz. Miként lehet az, hogy valami van és mégsincs? A magyarázat nem mai keletű: vannak kereskedők, akik gondot fordítanak üzletük áruválasztékára — mintegy kifejezve a vásárlók megbecsülését —, míg egyeseket hidegen hagy a kínálatbeli foghíjasság. Apróság? Valójában a vevők és az eladók napi találkozásának legfontosabb láncszemeiről van szó. Ezek erősítése pedig éppen a legmindennapibb, apró dolgokon múlik. Azon, ha például egy város környéki bolt megszokott fél 8~as nyitását, egyik napról a másikra, nem változtatják meg 8 órára; ha péksütemény és tej mindenütt, s záróráig kapható; ha az egyik város kiflije nem rosszabb a másikénál; ha az olcsóbb, de nélkülözhetetlen napi cikkeknek az ABC-kben, élelmiszerboltokban nem kisebb a rangjuk, mint a drágább, de könnyen eladható palackozott italoknak; ha a kimért sajtféléket mindenhol lefedik, és a nyári melegben szálldosó legyekre a tejtermék- és a kenyérosztályon nem a vevő kénytelen felhívni a figyelmet, hanem az üzletvezető tesz valamit a higiéniai helyzet javításáért. Erősíti a vásárlók és a kereskedelem közti kapcsolatot az is, ha a vevő mind többször tapasztalja: ez igen! Ez az üzlet, ahová jár, megérdemli a fogyasztók bizalmát, mivel a bolti tere rendezeti, portálja nem ütött-kopott, és a járdát előtte naponta takarítják. Nem pénz kérdése, inkább a vevők iránti figyelemről tanúskodik, amikor a kereskedelem megszívleli a lakosok hasznos észrevételeit. Ez is előmozdította, hogy a vásárlókosarakat immár rendszeresen tisztítják az üzletekben. Az árukínálat valamivel szebb, mutatósabb, mint volt néhány éve. Javult a fogyasztók tájékoztatása — bár a szavatossági idő közlésével helyenként még mindig baj van. Bővül a bolti szolgáltatások köre. A kecskeméti Alföld Áruházban nemsokára cipőjavító részleg nyílik, aztán pedig VIDEOTON márkaszervizt szeretnének ugyanott létre- hotni. Több közérdekű javaslat nyomán a DOMUS Áruházban az árcédula mellett felírják a szekrénysorok méreteit, hogy a vevőknek a választást ily módon (is) köny- hyítsék. Nem nagy dolgok ezek. Kii- lön-külön jobbára csak apróságok. De így, együtt, mégis a fogyasztók megbecsülésének irányába mutatnak. Ezért ajánlhatjuk ezeket és a hasonlóan jó módszereket gondolatébresztőként valamennyi kereskedelmi dolgozó figyelmébe — mintegy útravalóul az év második . felére, de azutánra is! Kohl Antal MMKBK (Pásztor Zoltán felvétele)
