Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-29 / 178. szám
liJttJ. JULIUS i6if. V rLlUf'l ÍWK MJ W 3 Solton a Posta utca 20. szám alatt "all — már alig-alig — a Vécsey- kastély. Régi tulajdonosára Vécsey Károlyra, az egyik aradi vértanúra emléktábla hívja fel a figyelmet. A hatalmas kert egy részét még az eredeti cseréppel fedett kőfal határolja. Az épületet, most a Katolikus Egyház parókiának használja. A szinte omladozó kastély az egyetlen műemlél^jellegű épület a faluban. Nem kár érte? (Pásztor Zoltán felvétele) KÖNYVESPOLC Balogh Edgár: Acéltükör mélye Nem kár érte? FIATALOKRÓL - FIATALOKNAK KECSKEMÉT A KEZDEMÉNYEZŐK KÖZT A KISZ támogatja a vállalkozó fiatalokat PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Magyar Újságírók Országos Szövetségének fotószakosztálya, a kecskeméti Katona József Színház és a Petőfi Népe Szerkesztőség« ismét meghirdeti a „MINDENNAPOK A VIDÉKI SZÍNHÁZAKBAN” című fotópályázatát. A pályázatra elsősorban olyan témájú képeket (vagy sorozatokat) várunk, melyek a vidéki színészek. színházi munkatársak mindennapi munkájáról, munkakörülményeiről, szociális helyzetéről ad képet. A pályázaton elsősorban nem a színházi előadásokon készített jelenetfotókat vagy a sajtóban megjelenő szokásos színházi .riportképeket értékeljük. Azt szeretnénk, ha a szerzők a színházak ibelső életének alaposabb ismeretében készítenék el pályaműveiket. A pályázat jeligés. Minden kép hátoldalán fel kell tüntetni a kép címén kívül a jeligét is. A képek mellé jeligével ellátott borítékban kérjük csatolni a szerző nevét, címét. A pályázatra egyedi kép és sorozat is küldhető. Egy szerző maximálisan öt képpel pályázhat. A sorozat egy képnek számít. A sorozaton belül a képek sorrendjét jelölni kell. A képek hosszabbik oldalának maximális mérete 40 cm. A képeket kasírozatlanul kérjük. A beküldött képekből 1983. november 11-én, Katona József születésnapján, szakértőikből álló zsűri három díjazott kollekciót választ ki, a díjak ösz- szege: I. díj 4000 Ft II. díj 3000 Ft III. díj 2000 Ft A képekből ugyancsak a zsűri javaslata alapján a Katona József Színházban kiállítást rendezünk. BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: 1983. október 31. Cím: Katona József Színház Kecskemét, Katona József tér 5. 6000. Féjszáz igaz történet — írta újabb emlékezés-kötetének címe alá a szerző, önmagáról vall és mégis történelmet olvasunk. Olyan históriát, amelyet maga élt meg, de a személyes becsület a század lényegét segíti megérteni. A tapasztalatokban gazdag emberélet termésének begyűjtése mindig fontos; különösen az Balogh Edgár esetében, aki tipikusan Duna-völgyi ember. Azzá teszi származása is: elődei erdélyi szászok' és félvidéki dzse'nthiután- zó, magyar kispolgárok. Különösen jellemző életútja: a négy- nyelvű városban, Temesvárott született, Pozsonyban és Prágában tanul, a szlovákiai baloldali mozgalomnak egyik vezetője, szervezője. Csehszlovákiából kiutasítják, a romániai Kolozsvárra, majd a bécsi döntés után Magyarországra kerül, a második világháborút nehezen vészeli át. A felszabadulás után szerepet vállal Románia közéletében. Rövidesen egy állítólagos összeesküvés vádjával letartóztatják, kétszer is börtönbe vetik, majd rehabilitálják. Tanár és lapszerkesztő. írásai híven tükrözik a század sorsfordító eseményeit, a mély nyomokat hagyó kulturális, politikai és társadalmi változásokat. Kelet-Európa múltját és jelenét faggatja az itt élő népek egymásrautaltságát hangsúlyozza. Mostani történeteiben éppen úgy megjelenik a Petőfi után érdeklődő piros képű, keserű román parasztlegény, mint az örökké kalotaszegi viseletben járó, vis- tai magyar asszony, a népi demokrácia papnője: Nyilas Ilona. Az emlékezés tükrében fölvillannak ismert emberek: Kós Károly, Emil Isac, Nagy István, Victor Eftimu, Darvas József és mások. Nemcsak irodalomtörténeti érdekesség az a röpke történet, amely Móricz Zsigmond színes egyéniségét teszi teljesebbé. Az Idült vita József Attiláról című írása pedig Fábián Dániel és József Attila közös röpiratának — a Ki a faluba — eredetét tisztázza. Egy másik emlékezésben- a református kollégium (V. osztály) gyorsan piruló írójelöltje tűnik fel, akit ma Sütő Andrásként tisztel a magyar olvasó. Balogh Edgár történetei természetesen jellemzik magát a szerzőt is. Azt, aki így ír Kolozsvárról: „Beton világ toronyblokkjai, pengeházak emelkednek körülöttünk a szűkülő égre. Érthető, így is van rendjén. A belváros azonban kincseivel tovább várat magára. Ki fogja az én távozó nemzedékem munkáját folytatni benne? S áttörnek-e az időn még egyszer a valaha volt ötvösök, nyomdászok, kőfaragók arcvonásai?” Azt, aki színre segítette Bolyai Farkas ötfelvonásos drámáját, aki sokat tett azért, hogy a romániai magyar irodalmi olvasókönyvek az egész magyar irodalmi múltra tekintsenek visz- sza ..még, ha a mai irodalom bemutatásánál természetesen a román néppel közös hazában élő magyarság saját termése kerül is előtérbe”. Egy sokat megélt ember ötven története közül válogathat az érdeklődő olvasó. Érdemes kézbe venni, mert történetei — egy történelmi korszak tapasztalatai — bele kell, hogy épüljenek az őt követő nemzedék életébe. Oda kell figyelnünk igaz meséire, arra a Balogh Edgárra, aki közíróságra- adta magát, „ami csakis szolgálat, s nem a kifejeződés maga”. Több mint tízezer kisvállalkozás alakult tavaly, s azóta, is havonta átlagosan 200 gazdasági munkaközösséget és 600 vállalati GMK-t jegyeznek he. A vállalkozások növekvő népszerűségét az átlagosnál nagyobb jövedelem megszerzésének reménye, részben pedig az önálló döntésekből fakadó, viszonylagosan szabad cselekvési lehetőség magyarázza. Nem véletlen, hogy különösen a fiatalok érdeklődnek a kiegészítő gazdaság iránt. Nekik a jelenlegi visszafogott gazdasági fejlődés körülményei között kell lakást szerezni, családot alapítani, életüket -berendezni. Ugyanakkor a tapasztalatok hiánya miatt a fiataloknak talán nehezebb bekapcsolódni a kiegészítő gazdaságba. Mi a véleménye a KISZ-nek a kisvállall- •kozásokról? — ezzel a -kérdéssel kerestem fel Lehoczky Lászlót, a KISZ KB Gazdasági és Érdekképviseleti Osztályának vezetőjét. — „A KISZ támogatja a fiatalok gazdasági vállalkozásait, amennyiben azok valós igényeket elégítenek ki, s az így szerzett többletjövedelem mögött becsületes munka áll. Meggyőződésem — s ezt a kisvállalkozások működésének eddigi tapasztalatai is alátámasztják —, hogy megfelelő érdekeltség mellett sok, eddig rejtett energia, ötlet kerül felszínre. Mindez a népgazdaság Nyár, munka Zsebpénz és idényjellegű diákmunka egymást idéző fogalmak. A nyár beköszöntésével útnak indul mindenki. Am felmerül a kérdés: aki diák, hogyan és főleg miből finanszírozza kifcap- csolódgatásait? A szülő vagy adhat pénzt, vagy nem. Kecskeméti főiskolásakkal beszélgettem a minap, és váltig állították, hogy aki meg akar élni, az meg. is él. -Magyarán: kedvező munkahelyek közül válogathatnak nyaranta. iKözépiskplás „ismerőseim pedig épp ellenkezőleg vélekedtek. A nyári munka első számú célja a pedagógusok szerint az, hogy a vafcácdózót munkára nevelfie, kiemelje zárt ikis világából, felkészítse egy távolabbi, felelősségteljes alkotó életre; a közgazdászok szerint pedig az, hogy a szünidőben felszabaduló, a diákságban rejlő munkaerő a nyári — elsősorban mezőgazdasági — hajrában egyensúlyba billentse a mérleget, melynek egyik serpenyőjében a -megszaporodott munka, a -másikban a tsz-ek által foglalkoztatott, állandó dolgozói létszám van. Mi születik ebből? A diákok egy része kénysze- redettségből megy el dolgozni, és ha környezete egyenrangú társként nem ösztönzi teljes értékű, felelősségteljes tevékenységre, az [látszani fog pár hetes, sőt s -n ■■ aroiok Bizonyára meglepődtek azok. a pályájuk zenitjén nyugvó vagy ma is népszerűségben sütkérező i popzenészek, akik a közelmúltban 'az alábbi szöveggel kaptak levelet: „Hosszú évek vívódásai után végre lehetővé válik, hogy megalakítsuk a Könnyűzenei Múzeumot. (...) Várjuk az énekesek és együttesek jelentkezését, és az egykori rajongók segítségét is stb.”. A részletesebb felhívást egy huszonéves fiatalember, Kovács György fogalmazta meg, aki fejébe vette, hogy létrehozza az első magyar popmúzeumot. Tervei szerint az első lépésben kiállítást rendez fotókból, lemezekből, levelekből, plakátokból és egyéb rekvizítumokból. Gyűjtene archív film- és hangfelvételeket, végül mindezt bezsúfolná egy épületbe, ahol a gyűjteményen kívül szak- könyvtár, előadóterem és filmtár állna az érdeklődők rendelkezésére. Mecénása nincs, egyelőre a saját zsebéből fedezi az anyaggyűjtés költségeit. A Neoton egykori énekesnője, Pál Éva, valamint Toldi Mária táncdalénekesnő a nevét, a Rockwell együttes pedig a pénzét adja a vállalkozáshoz. Az ötletről az ötlet című hetilap is beszámolt. Szóval, ha igaz, lesz magyar popmúzeum. Dr. Hajnal Csipa. Büntetőjogi felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy a legjobb hazai rockegyüttes a Dr. Hajnal Csipa. Állítólag egy ködös fejlődése szempontjából hasznos, és így a fiatalok boldogulását is szolgálja” — .mondta Lehoczky László, ms(jd hangsúlyozta. — „Hazánk gazdasági helyzetét nyilvánvalóan a szocialista nagyüzemek teljesítménye határozza meg. Ezért alapvető érdekünk, hogy mindenki eleget tegyen, kötelességeinek a munkahelyén, képességei szerint becsületesen dolgozzon, Ebben a tekintetben — jól tudjuk — vannak még fogyatékosságok. Azt reméljük, hogy a különböző vállalkozási formák szülte munkaszervezési módszerek, hosszabb távon a nagyüzemekben tapasztalható munkastílusra és eredményességre is visszahatnak. Végül is mindenki számára az lenne a kívánatos, ha a .munkahelyén keményen ledolgozott napi nyolc órája alatt keresné meg az életszínvonala folyamatos növeléséhez szükséges összeget. Mindig lesznek azonban olyan feladatok, amiket szinte kizárólag kisüzemekben, kisvállalkozói formában lehet gazdaságosan megoldani”. —„A KISZ nem kívánja korlátozni a kibontakozóban lévő kisvállalkozói folyamatot, sőt sajátos eszközeivel igyekszik azon fiatalok segítségére, akik kedvet és erőt éreznek a nem ritkán kockázatos vállalkozásokhoz. Pécsett például a városi KISZ-biO Diák árul újságot. . . esetleg távolabbi munkáján, mentalitásán is! Sajnos, nagyon sok gyárban „Mindenki Öcsijei” a szünidős diákok, és elsősorban az egész évben elodázott, a termeléstől távol álló piszkos melóval (lomtalanítás, nagytakarítás) foglalkoztatják őket, sokszor az alapvető szociális és munkavédelmi előírások betartása néLkül... Nem alaptalan az a sokfelé hallható vélemény sem, hogy az ipari üzemek egy része olyan csekély órabért fizet, amiért nem érdemes dolgozni! Ezzel szemben a mezőgazdaságban napszámba elszegődő diák hajnalon írta alá az alapítólevelet az újságíró, a zenész, a fogorvos, a sofőr és a képzőművész. A tagok rákegyüttesnek nevezik magukat, műfajukat pedig őszinte, hazudós rákzenének keresztelték. Ahogy Föld S. Péter zenekarvezető (civilben a Ludas Matyi munkatársa) elmondta, rá- kendról muzsikájuk semmihez nem hasonlítható, s szövegük, zezottság mellett működő Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa alakított a közelmúltban munkaszervezési gazdasági munkaközösséget. Kecskeméten pedig most alakul hasonló szervedet. Nem tartom lehetetlennek azt sem. hogy az engedélyezési folyamat meggyorsításához a kísérletként néhány helyen már működő KlSZ-tájékoztatóirodák is jogi segítséget nyújtanak ‘majd. Illetékes állami szervekkel közösen keressük annak a lehetőségét, hogy, miként nyújthatnak más módon is segítséget, például bankhitelekkel az arra érdemes gazdasági munkaközösségnek”. „Bizonyos, hogy még mindig igen sok feltáratlan terület van a kisvállalkozások előtt, A szolgáltatások, kevés kivétellel szegényesek, nem eléggé gyorsak és színvonalasak. A kiegészítő gazdaságnak még olyan tartalékai vannak, amelyek kiaknázására fel .kell készülnünk. Valószínű, hogy hamarosan a fiatalok pályaválasztására is hatással lesznek a kisvállalkozások nyújtotta jövedelmi és szakmai lehetőségek”. Lehoczky László végezetül még elmondta, hogy a közeli jövőben a KISZ Központi Bizottsága állásfoglalást bocsát ki a fiataloik kisvállalkozásairól, a KISZ ezzel kapcsolatos feladatairól. Sz. T. rövid idő alatt előteremtheti zsebrevalóját, munkájához mérten honorálják. Dicséretes, hogy sok helyütt jól felkészülnek a fiatalok foglalkoztatására. S nem zavarják a gyerekeket tíz helyre fölöslegesen (lásd: bürokrácia), nem végeztetnek velük alibimunkát, nem szúrják ki a szemüket fillérekkel. Mert a nyári munka első számú célja a szünidős diák szerint a gondtalan nyaraláshoz szükséges anyagi alapok előteremtése, lehetőleg kedvvel, jó közérzettel és szorgalommal. —s —f néjük egyaránt groteszk. Nincs két egyforma koncertjük, hiszen mindig más opuszt. bocsánat, csapást mutatnak be. A közül- jegyzékszám, opusz helyett ugyanis csapással jelzik műveiket Mozgó állapot, illetve Hét bő esztendő címmel. Dalaikban a fénytakarékos villanyégőről, a hőtakarékos kályháról énekelnek. Egyebek között... (csontos) Komáromi Attila FILMJEGYZET Gyanútlan gyakornok A hazai moziLátagatók nem most találkoznak először Claud« Zidi francia rendezővel. Néhány éve. az Éretlen ék-ben nyújtott ízelítőt sajátos stílusából. Az 1934-ben született alkotó már sok mindennel dicsekedhet (azon kívül, hogy neve még nem szerepel a magyar lexikonokban). A francia sztá.r- fiÍrnék jelentős részének rendezője, s igen előkelő helyet foglal el hazájában a legtöbb bevételt hozó rendezők listáján. Operatőrként indul — Claude Chabrol, Jacques Laurent, Michel Drach filmjeiben — mígnem rendező lesz, és saját munkáinak forgatókönyvírója. Claude Zidi a filmjeiben végighullámzó nevetést egyetlen nagy ötletre építi. Ez Lehet abszurd (az Éretlenek érettségiző osztálya, amelyben mindenki megbukik, mert meg akar .bukni a vizsgán), s lehet egészen hétköznapi: egy bármi másnak inkább, mint rendőrnek termett felügyelő. Coluche, e figura életrekeltője a francia közönség új komikusked- ven.ce. A gyanútlan gyakornok puha, csúnya, rózsaszín, esetlen, s miközben külsejével úgy bánik, mint egy bohócmaszkkal, mindenkit levesz (vagy lever!) a lábáról — a nézőtéren is. A film másik szereplője Gérard Depardieu, a „hírhedt bandita” — mindennek az ellentéte: férfias, gonosz és fondorlatos. Hogy Zid,i milyen technikával játszik, a tárgyakkal is. arra látványos példa a rendőrautó, amely volt már vízben, levegőben, fa tetején — de szobor- talapzaton (nem műalkotásként), utassal együtt — még soha. Nevetnünk kell, mert Zidi markológéppel tép nekünk virágot. A film legalább annyira a műfaj, mint amennyire a figurák önmaguk paródiái. A helyzet- és jellemkomikum olyan ötvözetét kínálja, amelyből gyakran nehéz megítélni, kit vagy mit illet a nevetés: a fordulatos forgatókönyvet, a rendező által jól megkomponált jeleneteket, vagy a főszereplő Coluche-t aki filmbeli alakítása nyomán méltó utóda a klasszikus nagy francia nevet- tetőknek. Károlyi Júlia WMm öss?aáJ!íiott£f: Börzék Tihox ROCKSZÍNHÁZ (Bajusz Pál rajza)
