Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-27 / 176. szám

1983. július 27. • PETŐFI NÉPE O 3 Az ezredik lakosra várva Hárman születtek és négyszer ennyien meghaltak a ma 999 la­kosú Kömpöcön az év eleje óta. Feltűnő, hogy ilyen alacsony a népszaporulat. Az idevalósiak ta­lán rossz sorsra vannak kárhoz­tatva? Ezt .nem állítom, hiszen a falu fejlődőképes. A sorra épülő házak nem arra vallanak, mint­ha az emberek lakóhelyet akar­nának változtatni. A kisgyerekek óvodába járnak. Van napközi otthon. A kisvendéglőben napon­ta főznek ebédet. Két nagyobb és egy kisebb utcában a lakók tár­sadalmi munkában járdát építe­nek. S • épp a közelmúltban nyi­tott a csólyospálosi Kunsági Ter­melőszövetkezet a Szegedi Ruha­gyárral közösen egy varrodát, ahol 40 asszony és leány dolgoz­hat majd. Szép, tiszta, világos te­rem ez. Fala halványzöld, meny- nyezete alumíniumborítású. Az alatt, végig fénycsövek világíta­nak. Mihelyt a varrógépek itt lesznek, nyomban kezdődhet a termelés! — Tizenhárom kisiparos dolgo­zik a faluban — tudom meg Papp József társadalmi tanácselnöktől. — A tv-, a rádiókészülékeket, a mosógépeket és a porszívókat kis­teleki karbantartók javítják. Szol­gáltatásaikkal elégedettek va­gyunk. — Azt is írja meg — kéri Be­regszászi Istvánná vb-titkár —, hogy a kiskun.majsai Nagyközségi Tanáccsal kötött együttműködési megállapodás alapján, tavaly szeptembertől egy majsai védőnő látja el nálunk az anya- és cse­csemővédelmi tanácsadást. Lehet, hogy Kömpöcre a javu­ló létfeltételek eredményeként nagyobb kedvvel látogat majd el a „gólya”? Lehet, hogy lélek- számban sikerül túllépniük a bű­vös kilencszázkilencvenkilencet? Bárkaiéknál, Erdőalján A határban, a Sivány dűlő 39. számú tanyában harmadik gyer­mekét várja a nyár végére a 25 éves Bárkai Istvánná, akit a ta­nács társadalmi elnökének javas­latára -felkerestünk. Erdőalja. Ezen a néven ismert ez a kis település, ahová erre­HAZAI TÁJAKON O Együtt a család Bárkaiék tanyáján. arra kanyarodó, homokos út ve­zet Bárkaiék akácos tanyájához. Nincsenek könnyű -helyzetben az itt lakók. Nyáron, ha orvoshoz kell vin-ni valamelyik gyermeket, az anya kerékpárral beviszi a fa­luba. Télen azonban csak bérelt személygépkocsival tudnak a rossz úton, sürgős esetiben, a községbe bejutni. De .nekik még mindig jobb — úgy találja a házaspár —, akik „csak” három kilométerre laknak a falutól, mint Csontos Balázsáknak, akiknek viszont öt kilométerre, Felső-Kömpöcön van a házuk, s az idén októberre ugyancsak gyermeket várnak. Bárkai Istvánék tanyájában nincs villany. A szoba falán pet­róleumlámpa. Fa- és szénfűtésű tűzhelyet használnak. Munka után, esténként Nők Lapját, Ké­pes Újságot és Szabad Földet ol­vasnak. Volt egy akkumulátoros tévéjük, de az nem vált be. Tás­karádiójukat pedig a gyerekek — apjuk elbeszélése szerint — „meg­itatták vízzel”. Ezek a dolgok mind hozzátartoznak a tanyai család hétköznapjaihoz. Füred barlangja Balatonfüred 300 éves patinás üdülőhely és ismert gyógyfürdő a Balaton partján. A műemlékek, a kellemes víz, a szép természeti környezet sok turistát vonz ide. Füred híres barlangját, a Lóczy- barlangot érdemes felkeresni. A Balaton-parttól északra gyalogo. san vagy kocsival is jól járható úton jutunk el a Tamás-hegy lá­bához, a Lóczy-barlang bejáratá­hoz. Mindjárt a barlang bejáratá­nál márványtábla fogad, melyet a Balatoni Bizottság helyezett el ide Lóczy Lajos, a nagy magyar ter- • • A Lóczy-barlangban. mészettudós és kutató emlékére. Lóczy Lajos (1840—1920) életéből közel 30 évet szentelt a Balaton és a Balaton-környék tudományos kutatásának. Jelentős szerepet vállalt a barlangkutatásokban is. A Lóczy-barlang — hasonlóan a többi hegyvidéki barlanghoz — mészkőből alakult ki még a föld- történeti középkorban, a tengervíz által elöntött területen visszama­radt üledékből, mésziszapból. A vulkánikus földmozgások hatásá­ra a hegyek kőzetei megtörtek, le­Zoli és Ági után — a harmadik Leszámítva a városinál nehe­zebb -közlekedést és a többi kül­területi családnál is meglevő sa­játos gondokat, a házaspárnak a harmadik gyermek vállalása meg­fontolt döntés eredménye. A fe­leség munkahelye a szegedi DÉL­ÉP házgyáránál, s a férjéé a 855. számú Mélyépítő Vállalatnál, az anyagiakat tekintve biztos alapot jelent ehhez. Az otthoni sertés-, baromfitartás és zöldségtermesz­tés megint csak segíti a család megélhetését. A terhes anya egészségi állapotát havonta két­szer ellenőrzi a kiskunmajsai Tö­rök doktor. Ö, a tanács, amely épületének egyik helyiségében le­hetővé teszi a terhes nők vizsgá­latát, s nem utolsósorban a csa­ládban rokkantán is sokat dolgo­zó nagymama, özvegy Bárkai Ist­vánná — a maguk módján egyen­getik a harmadik gyermek útját. Ha minden jól megy, vele már négyjegyű számmal kezdik szá­molni Kömpöc lakosságát! Kohl Antal süllyedtek és meggyűrődtek. Rész­ben a kőzet repedései mentén be­szivárgó csapadék mosta ki a bar­langszerű mélyedést, de a Lóczy- barlangban az alulról feltörő hév­források is hozzájárultak a bar­langképződéshez, melynek nyo­mait az üstszerű bemélyedések, és csigavonalú kürtök jelzik. Gondosan kiépített vasajtón ke­resztül, ötméteres alagúton át ju­tunk be a hosszú felszín alatti üregbe. Ennek oldalán megdőlt mészkőlapok jelzik a kőzet szer­kezetét. Lépcsőn mehetünk to­vább az úgynevezett lejtős fülké­be. amelynek oldalán szépen ki­faragott téglafalra emlékeztető kőzetek sorakoznak, hűen tükröz­ve az évezredek természetformáló erejét. Néhol dróthálókkal meg­erősített dőlt falakra veti fényét a reklektor, és előtűnnek a ..csepp­kőrózsák”, melyeket a szénsavas hévízforrások alakítottak ki. Egy fa gyökere arról árulkodik a zord kövek között, hogy igen közel já­runk a felszínhez. Lépcsőkön le- és felmegyünk, egy oldalfolyosón keresztül lehúzott fejjel és hajlí­tott derékkal áthaladva az Alsó­terembe érünk. Ismét lépcsőn ju­tunk tovább a Felső-terembe, ahol az átjárót vaspánttal támasztották alá. nehogy a 30 fokosán megdőlt mészkőfal megmozduljon. Ez volt a hajdani barlangbejárat még a kutatások elején, amit azután be­tömtek. Egy viszonylag vízszintes teremmel végződik a barlang be­járható része, ahonnan be lehet látni szinte az egész barlangot. Lejtős folyosón jutunk kj a sza­badba. A Lóczy -barlang légzőszervi megbetegedé.ek, asztma ellen ki­váló gyógyhely, melyet a kőzetben levő hajszálrepedéseken keresztül beáramló ózondús tiszta szennye- zetlen levegőnek köszönhet. Kéry Gábor asztalosmester, aki a barlang feltárásában jelentős szerepet játszott, készítette a fü­redi vörös templom faragott fa­szobrait. A barlang megnyitása­kor hivatalos barlangvezetőként dolgozott itt a Balatoni Bizottság megbízásából. Ma a barlang a Veszprém megyei Tanács Idegen- forgalmi Hivatalának gondozásá­ban működik, és egész évben lá­togatható. Kádár Erzsébet JÚLIUS 30-TÓL AUGUSZTUS 6-IG Eszperantó világkongresszus Budapesten A 68. Eszperantó Világkongresz- szust július 30. és augusztus 6. kö­zött rendezik Budapesten. Az ese­ményen —, melynek fő témája, központi gondolata „a modern kommunikáció társadalmi és nyel­vi vonatkozásai” — hetven or­szágból mintegy 4600 eszperantis- ta vesz részt. Az élő nyelvekből kifejlesztett nemzetközi nyelv első tankönyvé­nek 1987-ben lesz a 100. születés­napja. A létrejötte óta eltelt 96 esztendő alatt az eszperantó nyelv körül sajátos társadalmi és kultu­rális világmozgalom alakult ki, amelyben részt vesznek a Föld öt kontinensének különböző nemzeti­ségű, világnézetű és osztályhely­zetű polgárai. Mindnyájukat az a humanista eszme, 'internacionalis­ta felismerés vezényli, hogy a sok­nyelvű emberiségnek szüksége van a népek nemzeti nyelvei mel­lett egy könnyen megtanulható „semleges” nemzetközi nyelvre, amely egyetemes közvetítővé vál­hatna minden fajta emberi kap­csolatban. E mozgalom első támo­gatói világszerte a munkásmozga­lom. illetve a szocialista és haladó gondolkodású polgári értelmisé­giek, papok soraiból kerültek ki; és az ügy sok országban elnyerte nemzetközi hírű tudósok és írók, művészek támogatását is. Minthogy a mozgalom már a lé­tével is a népek kölcsönös szót értését, békés együttműködését szolgálja, sajátos és aktív részese a világ békemozgalmának is, hi­szen a nemzetközi nyelv gyakori közvetett és közvetlen kapcsola­tot, dialógust teremt különböző anyanyelvű emberek között. A világkongresszushoz kapcso­lódva számos nemzetközi eszpe- rantista rendezvényre kerül sor Magyarországon. Már megkezdő­dött Abaligeten a nemzetközi ter­mészetbarát-találkozó, valamint Kalocsán az eszperantó sakkolim­pia és Debrecenben a 39. Eszpe- rantista Ifjúsági Világkongresz- szus. A keresztyén eszperantisták kongresszusára Esztergomban ke­rül sor, a 21. eszperantó nyári egyetemet és a nemzetközi peda­gógiai szemináriumot ezen a hé­ten tartják Gyulán. A vjlágkpng- resszussal párhuzamosan kerül sor a 20. Eszperantista Gyermekkong­resszusra. valamint a nemzetközi kommunikáció-technikai kiállítás­ra a Budapest Sportcsarnokban. Csillebércen a nemzetközi gyer­mektábort augusztus 1—10. a vak eszperantisták nemzetközi kong­resszusát Budapesten augusztus 6—13. között tartják. A vidám júliális mellett öt vi­lágrész egy-egy tekintélyes eszpe­rantista vezetője válaszol majd a fővárosiak minden olyan kérdésé­re. amely a nemzetközi nyelv és a körülötte kialakult mozgalom céljaira, jelenére és jövőjére vo­natkozik. (MTI) Egészséges munkamegosztás Egészséges munkamegosz­tás van kialakulóban a köz­ségi párt- és tanácsi szervek között. Fejlődött a munkater- vek összehangolási módszere. A községi pártbizottságok testületéi egyre inkább helye­sen választják meg azokat a fő kérdéseket, amelyekben ha- tározniok kell a községi taná­csok munkájában. Am a szá­mottevő változás ellenére he­lyenként a pártszervezetek úgy értelmezik az operativi­tást, hogy beavatkoznak a konkrét ügyek intézésébe. A helyesen felfogott operativi­tás viszont azt jelenti, hogy gyorsan észlelik, értékelik és elemzik a nemkívánatos jelenségeket. Feltárják az ismételten előforduló hibák okait, összefüggéseit, és a ta­nácsi illetékes szerveket kész­tetik a szükséges intézkedé­sekre. Mindinkább figyelembe ve­szik a községi pártbizottságok irányító munkájában, hogy a tanácsi szervek nemcsak vég­rehajtói, hanem részesei is a politika alakításának. A párt- bizottságok feltárják a végre­hajtás során a községek poli­tikai. gazdasági és társadalmi problémáit, vagy javaslatot tesznek azok okainak gondos vizsgálatára és megoldásuk módjára. Ezt a tevékenységet megfelelő elemzés előzi meg. A községi pártbizottságok testületének állásfoglalását az elvi-politikai tartalom jel­lemzi, és a gyakorlati végrehaj­tás feladatait a községi tanács vezetésére bízzák. Fontos eszköze a tanácsok pártirányításának a káderpo­litikái elvek következetes ér. vényesítése. A községi párt- bizottságok megfelelő figyel­met fordítanak arra, hogy az irányító tisztségeket a köziségi tanácsoknál a párt politikáját értő, végrehajtani képes, ta­pasztalt vezetők töltsék be. A községi tanácsok csak akkor tudnak eredményesen dol­gozni, ha a pártszervektől rendszeres és tartalmas infor­mációkat kapnak. A pártirá­nyítás viszont feltételezi az állami élet főbb területein fo­lyó munka ismeretét. Az in­formálás módszere a községi pártbizottságok vezetésében kialakult. Egyrészt a közsé­gi tanácsok elnökei szinte ki­vétel nélkül tagjai a községi pártvégrehajtó-bizottságok­nak — és így első kézből is­merik a legfontosabb politi­kai döntéseket —, továbbá a községi pártvégrehajtó-bizott- ságok megfelelően élnek jo­gaikkal és rendszeresen be­számoltatják a tanácsok kom­munista vezetőit. A pártellenőrzés jelentős helyet foglal el a tanácsokat irányító munkában. Mindenek­előtt azt vizsgálják, hogy a tanácsoknál és a szakigazga­tásban miként érvényesül a párt politikája. Természetesen vannak még olyan községi pártszervek — mindenekelőtt a községi pártvezetőségek —, amelyek az ellenőrzést leszű­kítik például arra, hogy a ta­nács vezetőit beszámoltatják a községpolitikai feladatok egy-egy részterületének meg­oldásáról, a tanterembővítés­ről, bizonyos személyi ügyek­ben hozott határozatok felül­bírálásáról és hasonlókról. Az a helyes, ahol átfogóbb, elvi kérdésekben gyakorolják az el­lenőrzési jogot. Ehhez tarto­zik, hogy a községi pártbizott­ságok a megyéi és járási párt­szervek határozatait figyelem­be véve állásfoglalások, ha­tározatok kialakításával és elfogadásával irányítsák a községi tanácsok munkáját. Ezek az állásfoglalások min­denekelőtt a távlati község­politikai koncepciók kidol­gozására, az éves fejlesztési tervekre és a jogpolitikai el­vek alkalmazásának felada­taira irányuljanak. A pártélet demokratizmu­sa, továbbá a pártirányítás hatékonysága szükségessé te­szi, hogy a tanácsokat teljes önállósággal és hatáskörrel, az azonos szintű pártszervek irá­nyítsák. Alapjában ez így is van. Ám néhány községi párt­vezetőség úgy fogja fel a ta­nács pártirányítását, hogy a vezetőket (az elnököt, a tit­kárt) ők irányítják, a tanácsi apparátus irányítását pedig kiadják a község területi pártalapszervezeteinek. Ez természetésen helytelen fel­fogás. A községi közös tanácsok működési területén nyilván­valóan eltérő érdekek is je­lentkeznek. Gyakori, hogy egy- egy adott létesítmény, iskola, óvoda, vagy út megépítésénél ki-ki a saját lakóhelyét sze­retné előnyben részesíteni. Ne­héz az eltérő érdekek egyez­tetése. A községi pártbizott­ságoknak mégis őrködniük kell azon, hogy a közös köz­ségi tanácsban lehetőleg a la­kosság lélekszámának meg­felelően legyenek képviselve a székhely- és társközség ál­lampolgárai. Másrészt töre- kedniök kell arra, hogy a kö­zös tanácsú község társköz­ségeinek tanácstagjai önálló tanácstagi csoportot alkossa­nak, amely negyedévenként ülésezik, és kifejezetten az adott társközség fejlesztési fel­adataival foglalkozik. így sokkal inkább egyeztethetők az eltérő érdekek is, jobban ér­vényesülhet a társadalmi igaz­ságosság. A közös tanácsok tevékeny­ségének segítése a jövőben is kiemelt feladat marad. Ezért indokolt, hogy a pártszervek ilyen irányú munkájukat na­pi teendőjüknek tekintsék. Dr. Arató András MINDENNAP VÁSÁROLUNK (II.) Tartós fogyasztási cikkek A kereskedelem a tartós fo­gyasztási cikkek nagy részét jót­állási kötelezettséggel hozza for­galomba. Ha a jótállással vásá­rolt termék hibássá válik, a fo­gyasztó elsősorban a termék meg­javítását, másodsorban kicserélé­sét, vagy visszavételét és vétel­árának visszatérítését, végül a hibás teljesítésből eredő költsé­geinek és kárának megtérítését követelheti. Az árut általában a hiba be­jelentésétől számított nyolc na­pon belül kell megjavítani. Ha azonban a javítási idő elhúzódik, a fogyasztónak a hiba bejelenté­sétől számított 15 nap múlva kölcsönkészüléket kell adni arra az időre, ameddig a sajátját nem használhatja. Járművek és hibás bútorok helyett nem jár kölcsön- termék. Ha a javítás a hiba be­jelentésétől számított 60 napnál tovább tart, vagy. a vásárlónak nem adtak kölcsönkészüléket, és a javítás a hiba bejelentésétől számított 30 napnál hosszabb időt vesz igénybe, a vásárló kérheti, hogy a hibás terméket újra cse­réljék ki. Jó tudni azt is, hogy a hibás terméket a tulajdonosnak kell a szervizbe szállítania; a 30, illetve a 60 napos határidő a ké­szüléknek a szervizbe való szál­lításától kezdődik. A bejelentés időpontja az irányadó akkor, ha a szerviz a hibás fermék átvéte­lét megtagadja. Bizonyos esetekben a vásárló kérheti a hibás termék cseréjét is. Erre akkor van mód, ha az nem javítható, vagy javítás után sem alkalmas- a rendeltetésszerű használatra; ha a javítás 60 nap­nál — vagy, ha a vásárlónak köl­csönkészüléket nem adtak — 30 napnál hosszabb időt vesz igény­be; ha a terméket már ötször ja­vították és az ismét elromlott; vé­gül, ha a vásárlástól számított 3 napon belül romlik el. A hibás termék cseréjét a vásárló általá­ban a szerviztől kérheti, amely annak átvétele, vagy elszállítása után kiadja a cserére jogosító utalványt. Ezzel a fogyasztónak azt a kereskedelmi egységet kell felkeresnie, ahol a hibás termé­ket vásárolta. Ha a termék a vá­sárlástól számított 3 napon belül romlott el, akkor közvetlenül ah­hoz a kereskedelmi üzlethez le­het fordulni, amely az árut elad­ta. Csereigény esetén a fogyasztót a forgalomba hozó vállalat bár­mely boltjában ki lehet szolgálni, feltéve, ha abban az üzletben, amely az üzemképtelenné vált terméket eladta, nincs azzal azo­nos típusú és gyártmányú készü­lék. Ha a csere így sem lehetsé­ges, a vevő követelheti, hogy a termék visszaadása ellenében fi­zessék vissza a vételárat, vagy a vételár-különbözet megtérítésé­vel más típusú terméket adjanak neki. Ha a vásárolt termék ára a vétel és a csereigény bejelentése közötti időben megváltozott, a vásárlónak visszajáró összeg at­tól függ, hogy áremelkedés, vagy árcsökkenés történt-e. Árcsökke­nés esetén a fogyasztónak a vá­sárláskor ténylegesen fizetett vé­telárat kell visszatéríteni. Ár­emelkedés esetén olyan összegű vételár jár, amennyiért a hibás terméket a minőségi kifogás in­tézésének időpontjában megve- hetné. Ebből következik, hogy a jótállási igény érvényesítése szempontjából az árunak nem a vásárláskori, hanem a legutolsó kiskereskedelmi ára az irányadó. Ennek az a magyarázata. hogy ha a vevő a hibás termék erede­ti vételárát kapná vissza, ugyan­ilyen, de hibátlan termék vásár­lásakor az új és a régi ár külön­bözeiével károsodna. Egyes esetekben a fogyasztó a hibás teljesítésből eredő kárának és költségeinek a megtérítését is követelheti. Így tehát a kereske­delem köteles megtéríteni a ter­méknek a kereskedelmi egységbe való beszállítási költségét. A szállítást igazoló számla bemuta­tásával ezt jogosan kérhetjük. Ugyanígy a mosógép elromlása esetén a mosatás díjára igényt lehet tartani. A zárlatos készü­lék (pl. tv, rádió) által okozott lakástűz miatt keletkezett kárt a jótálló vállalat ugyancsak köteles megtéríteni! A jótállási igény érvényesíté­sének feltétele a jótállási jegy. Ezért ezt a jótállás ideje alatt gondosan őrizzük meg! Ha elve­szett, a jótállásra való jogosult­ság általában a vásárlás időpont­ját tanúsító számla alapján álla­pítható meg. A fogyasztónak a jótállási idő lejárta után is le­hetősége van arra, hogy a termék hibája miatt minőségi kifogást tegyen. Tehát, ha a, termék az eladáskor is hibás volt, de hibá­ja csak a használat során vált felismerhetővé, a vevő egy évig érvényesítheti szavatossági igé­nyét. Még akkor is, ha a jótállás kötelező időtartama lejárt. A tar­tós fogyasztási cikk esetében a szavatossági igény 3 évig érvénye­síthető. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom