Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-27 / 176. szám

Kömpöc, Sivány dűlő 39. (3. oldal) faluszociológiai KONGRESSZUS Napirenden: a vidék- fejlesztés perspektívái Tegnap Budapesten folytatta munkáját a XII. Európai Faluszo­ciológiai Kongresszus. A tanács­kozás második napja a Kertészeti Egyetemen plenáris üléssel kez­dődött, amelyen Norman Long, az Európai Faluszociológiai Társaság tudományos bizottságának elnöke tartott előadást. Az eddig elhangzott előadások feletti vita délután a munkabi­zottságok újabb megbeszélésein folytatódott. A kongresszus tudo­mányos programjának megfele­lően a nyolc munkacsoport ülésén a magyar falu és mezőgazdaság helyzetével, valamint az ötnapos tanácskozás fő témájával, a „vi­dékfejlesztés — összehasonlító perspektívákkal” foglalkoztak a szakemberek. MADARASON BfZNAK A KÖZÖSBEN Rába-Steiger a tagság pénzéből INTÉZKEDÉSEK AZ ELLÁTÁS JAVÍTÁSÁRA Cserép, ajtó, falazóanyag szocialista importból A madarasi Béke Tcrmlőszövelkczet tag­sága tavaly a zárszámadási közgyűlésén vetette fel, hogy a gazdaság fejlesztéséhez anyagi eszközökkel is hozzájárul. A fóru­mon elfogadták az erről szóló állásfogla­lást, ami a közös iránti bizalmat tükrözi. Ezt a lépést elsősorban a géppark felújí­tása tette szükségessé. Elhatározásukat kö­vetően, az elmúlt esztendőben két és fél millió forint gyűlt össze, ez év első felé­ben pedig egymillió. A tagságtól kapott összegek nagysága ötezer forinttól kétszáz- harmincezerig változott. A közösség válilalja a kockázatot, bízik abban, hogy a pénze jó helyen van. A .gaz­daság máris vásárolt egy nagy teljesítmé­nyű Rába-Steiger traktort és számos mun­kagépet. Az új eszközök beszerzése meg­gyorsította a munkát, a kétezer .hektár ka­lászos gabona betakarítását, és az azt kö­vető tennivalókat így két hét alatt végez­ték él. Ügyeltek a minőségre, a költségek csökkentésére, a lehető legkisebb veszte­séggel igyekezték biztonságba helyezni a termést. Törekvéseiket segítette az is. hogy ja­nuár 1-itőil bevezették az ágazati önelszá­molást, ami növelte az érdekeltséget. Mundweil József főkönyvelő szerint e kí­sérlet első félévi eredménye még csak .körvonalazható, de annyit már most meg .lehet álllapítani, hogy 4 százalékkal keve- .sehb 'Létszámmal, mintegy 4—5 százalék­kal kevesebb költséggel sikerült teljesíte­niük eddigi tervüket az ágazatoknak. To­vábbra is érdekük, hogy ne lépjék túl a bérezési sziintet, élérjék a tervezett nyere­séget, mert .a kereset, a jutalom a gazdál­kodás eredményességétől függ. A tagok­nak eddig sem volt okuk panaszra, de az a tény, hogy saját anyagi eszközeikkel is hozzá tudnak járulni a gazdaság fejleszté­séhez, önmagában bizonyít. K. S. Az építőanyag-ipari vállalatok az első félév­ben az előirányzottnál 84 millió téglával és 3 millió égetett cseréppel többet adtak át a keres­kedelemnek, a magán- építkezők igényeit azon­ban így sem tudták ki­elégíteni. Az akadozó el­látást csak részben ja­vította, hogy a tárcához tartozó vállalatok má­jus—június hónapban — amikor a legnagyobb volt az építkezők igé­nye — 410 töibbletműsza- kot szerveztek. Az építőanyag-ipari vállalatok idei terveik kialakításakor számol­tak a lakosság igényei­nek növekedésével, ami azonban néhány termék iránt a vártnál nagyobb mértékben emelkedett — a tanácsok a tavalyinál háromszor több építési engedélyt adtak ki. A vállalatok a termelés fo­kozására elsősorban szervezési intézkedések­kel készültek fel, kisebb kapacitás.növelő gépi beruházásra csak né­hány gyár anyagi lehe­tősége futotta. A Budai Tégla- és Cserépipari Vállalatnál — más gyárakhoz ha­sonlóan — az idei nagy­javításokra minden üze-- műkből összevonták a legjobb szakembereket, a munkákat lerövidítet­ték. Ezenkívül a régi technológiájú üzemré­szekből a téli és a kora tavaszi hónapokban át­csoportosították munká­saikat a korszerű, fo­lyamatosan termelő üzemekbe. Az esztendő első felében így 9 és fél millió kisméretű téglát adtak át a kereskede­lemnek az előre lekötött mennyiségen felül. A Beton- és Vasbeton- ipari Művek új szolgál­tatással segíti a magán­(Folytatás a 2. oldalon.) ... i \ MÁLTÁN A SOR Ma is tanácskoznak Madridban Erwin Lánc osztrák kül­ügyminiszter előremutató lépésnek nevezte a madridi találkozón kidolgozott záró­dokumentum-tervezetet, amely véleménye szerint a Belgrádban elfogadott nyi­latkozatnál konkrétabb megfogalmazásokat tartal­maz. Az osztrák külügyminisz­ter a í,kibontakozó” madri­di megállapodásról beszélt, hiszen nyilatkozatának idő­pontjában Málta még ra­gaszkodik álláspontjához: a záródokumentumot az eset­ben hajlandó aláírni, ha résztvevők körében megál­lapodás jön létre a földkö­zi-tengeri térség biztonsá­gával foglalkozó értekezlet összehívásáról. A bécsi Arbeiter Zeitung című lapban megjelent in­terjúban az osztrák külügy­miniszter ugyan felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad párhuzamot vonni a madridi megállapodási készség, valamint a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok között Genfben folyó leszerelési tárgyalások kö­zött, mégis rámutatott: a madridi találkozó esetleges kudarca nagymértékben gá­tolta volna a genfi kibonta­kozást is. Ilyen értelemben remélhető, hogy Madrid ha­tása a svájci konferencia­városban is érezhető lesz. A madridi találkozó ked­den délelőtt teljes üléssel folytatta munkáját. A soros elnök Málta delegátusa volt. Az elsőként felszólalt hol­land delegátus Máltának a záródokumentum-tervezet előzetes egyhangú jóváha­gyását akadályozó maga­tartását szokatlanul erős szavakkal komolytalannak minősítve sürgette, hogy a földközi-tengeri szigetor­szág mielőbb változtasson álláspontján. Egyben közöl­te, hogy a nyugati országok elfogadhatatlannak tartják a máltai javaslatokat. Megfigyelők szerint több küldöttség azt remélte, hogy a másfél napos szünet eset­leg elegendőnek bizonyul a máltai vélemény megváltoz­tatásához. A keddi tanácskozás rö­vid déli szünet után azzal folytatódott és ért véget, hogy bejelentették: a kö­vetkező teljes ülés csütörtö­kön délelőtt lesz. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxviii. évf. ne. szám Ára: 1,40 Ft 1983. július 27. szerda ÁRENGEDMÉNYT AD AZ AGROKER Soron kívüli öntözési engedélyek A kisközségben több olyan változásról tudunk, amely a település fejlődését mutatja. Járdát építenek. A csólyospá- losi tsz a Szegedi Ruhagyárral közösen varrodát nyit negy­ven asszony számára. (Képünk a műszaki átadáskor készült). Óvodába és napközi otthonba járnak a kisebbek. Ezzel szemben az anyakönyv adatai lehangolóak. Jóval kevesebb a születés a halálozásnál. Egy tanyai házaspár azonban nem­sokára megtöri ezt a születési „szélcsendet”. Harmadik gyer­meküket várják . .. . NÉPFRONT­DELEGÁCIÓ MEGYÉNKBEN A szocialista országok nem­zeti frontjainak képviselői, akik a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa vendégeiként tartózkodnak hazánkban ma megyénkbe látogatnak. Egy­napos útjuk során tájékozód­nak Bács-Kiskun társadalmi, gazdasági helyzetéről, ismer­kednek a mozgalom itteni sa­játosságaival. A hétvégi esők többfelé eny­hítettek ugyan a szárazságon, ám továbbra is víz után szomjaznak a növények. Áz Országos Vízügyi Hivataltól ‘kapott információ szerint az idén eddig összességé­ben 160—170 ezer hektáron ön­töztek a mezőgazdasági üzemek, s mintegy 200 millió köbméter vizet adtak a földeknek, ami a Velencei-tó vízmennyiségének öt­szöröse. Jelenleg is naponta több ezer hektáron öntözik a kukoricát, a másodvetéseket, a zöldségfélé­ket, a gyümölcsösöket és a lege­lőket. A vízügyi igazgatóságok mindenütt megteremtették a bő­séges vízutánpótlás feltételeit, s bár a folyók többségén a víz­szint meglehetősen alacsony, to­vábbra is kielégítik a vízigénye­ket. A vízkiemelő berendezéseket legtöbb helyen nyújtott műszak­ban járatják, máshol a mozgat­ható, általában a belvizek kiszi­vattyúzásához használt beren­dezéseket állítják üzembe: első­sorban a Duna és a Tisza men­tén, hogy a jászsági, a nagykun­sági és a keleti főcsatorna víz­szintje állandó, megfelelő ma­gasságú legyen. Mind gyakoribb, ihogy azok az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, amelyek nem rendezkedtek be öntözésre, egyszeri öntözési engedélyért fo­lyamodnak a vízügyi hatóságok­hoz. Eddig 100—120 ilyen kérel­met bíráltak el; döntő többsé­güknél azonnal megadták az en­gedélyt. A többlet-vízutánpótlás biztosítása további erőfeszítése­ket követel a vízügyi igazgató­ságoktól. Újfajta szolgáltatás a szivaty- tyúkölcsönzés. A vízügyi igazga­tóságok tartalék berendezései­ket bocsátják — térítés ellenében — a mezőgazdasági üzemek ren­delkezésére, így azok a gazdasá­gok is öntözési lehetőségekhez jutnak, amelyek nem rendelkez­nek megfelelő eszközökkel. Ed­dig 30 üzem élt ezzel a kölcsön­zési lehetőséggel, ám száznál is több az ilyen célra alkalmas mozgatható szivattyúk száma. A kecskeméti AGROKER Vál­lalat ugyancsak igyekszik segíte­ni a mezőgazdasági üzemeknek. Átlagosan 30 százalék árenged­ményt ad tízféle öntözési eszköz, berendezés vásárlásához. IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: általá­ban napos, száraz idő lesz. A változó irányú szél mérsékelt marad. A leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 12, 17 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet 30 fok körül ala kul. A Balaton vizének hőmér­séklete Siófoknál tegnap 11 órakor 23 fok volt. Idegenforgalmi tervek H CB ion SZAUNA, GOLFPÁLYA, Jö aj ail JACHTKIKÖTŐ „A hűs folyóvizek, az árnyékos erdők tája”. Néhány prospektus így ajánlja a külföldiek figyel­mébe Baját és környékét. Tagad­hatatlan vonzerő ez a kánikulai nyárban, ám a helybeli illetéke­sek érzik: egyre kevésbé elegen­dő ennyire hagyatkozni. A többet és jobbat akarásnak az egyik első — és valóban im­pozáns — jele a szinte hónapok alatt hírnevessé váló Sugovica Szálloda: szolid elegenciával be­rendezett helyiségeivel, tiszta és ápolt környezetével, a több nyelvet beszélő alkalmazottak szolgálat.készségével legalább olyan eredményesen gyűjti a hí­veket, mint a feltűnően olcsó áraival. Magától értetődik, hogy a jö­vőt jelző tervek is a szállodához kapcsolódnak elsősorban. Pál­mai József, a Pusztatourdst Idegenforgalmi Hivatal helyi kirendeltségének vezetője (aki egyben a szálloda igaz­gatója is) a kiegészítő beruházá­sok egész sorát említi, amelyek­kel érdemes volna bővíteni a pil­lanatnyilag adott szolgáltatások körét. Csak példaként: komolyan foglalkoznak egy szauna és egy minigolfpálya építésének gon­dolájával. És ami .már most is több, mint elképzelés: a jacht- kikötő. Ezzel kapcsolatosan tudni kell, hogy a nagyobb testű ‘vitorlásha­jóknak egyre több szerelmese él a Duna-parti országokban is: kü­lönösen az NSZK-ban bővült gyorsan a táboruk. A Fekete-ten­ger felé igyekvő járművek azon­ban eddig nem tudtak kikötni hazánk területén, ami sokakat már eleve elriasztott e vállalko­zástól. Most a visegrádiak és a bajaiak egyszerre próbálnak meg változtatni e helyzeten, és igye­kezetüket az Országos Idegenfor­galmi Hivatal is támogatja. A ba- jaiaik 2,6 millió forintot ka.pta-k erre a célra, s a mintegy 10—15 méter hosszúságú hajók fogadá­sára alkalmas kikötő terveit már­is készítik az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság emberei. De nem csupán a tervezésre — a ki­vitelezésre is vállalkoztak, s ígé­retük szerint a jövő év nyarán májustól — már fogadhatják az első fecskéket. Akiket aztán minden jel sze- r'nt tömegesen követnek majd a többiek. Növeli e feltételezés va­lószínűségét egyrészt a nyugatné­met jachtklub elnökének inten­zív érdeklődése, másrészt az a tény, hogy a kikötő valóban ideá­lis feltételek között működhet. Vonzerejét, fokozza a mellé épí­tett szervizműhely, a víz- és ben­zinvételi lehetőség, továbbá az a körülmény, hogy a tulajdonosok állandóan szemmel tarthatják haljóikat, amelyek a Sugovica vi­zének szálloda előtti szakaszán, az épülethez egészen közel ringa- nak majd. A jachtkikötő léte bizonyos ér­telemben minőségi változást hozhat a bajai idegenforgalom­ban, amennyiben parancsoló szük­ségszerűséggé teszi az egyéb szol­gáltatások színvonalának eme­lését is. A műemlékekben és egyéb látványosságokban eléggé sze­gényes városban nagy gond pél­dául a különféle programok ösz- szeállítása. Minden remény meg­van azonban arra, hogy e terü­leten is tudnak előbbre lépni a bajaiak. A Gemenci erdő, a kör­nyékbeli gyümölcsösök és pin­cesorok, a bajai templomok, a ka­locsai fénytorony és érseki, palo­ta mellett egyre bővül a bemu­tatható érdekességek köre. Ilyen­nek ígérkezik többek között a különleges szolgáltatásokra tö­rekvő érsékcsanádi Révcsárda, a falvak közül pedig Szeretnie, amely ma már nemcsak remek népitánc-csoporttal, hanem egy művészi színvonalon dolgozó fazekas házaspárral is dicseked­het. Az olcsó szolgáltatások bőví­tésével igyekszik növelni ügyfe­leinek táborát az Expressz Uta­zási Iroda helyi kirendeltsége. Amint azt Mészáros Józsefné iro­davezető elmondta, terveik több­ségét a KISZ városi-járási bizott­ságával kialakított, szoros és gyümölcsöző együttműködésre kívánják alapozni. Az olcsó szál­láshely és étkeztetés előnyeit ki­használva, mind gyakrabban fo­gadnak olyan fiatalokat, akik va­lamilyen speciális érdeklődés­nek hódolva keresik fel Baját. Jelenleg például magyarul tanu­ló külföldi diákok lakják a KISZ- iskola épületét. A nyelvtanulás mellett a különféle sportokat és művészeteket kedvelő fiatalok számára is mind sűrűbben nyílik majd alkalom az együttlétre. K. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom