Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-23 / 173. szám

1983. július 23. • PETŐFI NÉPE • 3 VÉLEMÉNYEK A BRIGÁDMOZGALOMRÓL ___________________ A z anyagi érdekeltség szerepe A szocialista munkaversenyről és a brigádmozgalamról rende­zett ankét végén a hozzászóláso­kat Princz László, a Szakszerve. zetek Megyei Tanácsának titká­ra foglalta össze. Vitazárójá'ból közlünk részileteket: Az idén huszonöt éves a 'bri­gádmozgalom. Ám a politikai és gazdasági életben azóta bekövet­kezett változások a munkaver­senyt sem hagyták érintetlenül. Kezdetben a brigádok a termelé­si tervek túlteljesítéséért verse­nyeztek. A hatvanas évek végén azonban már kezdtek előtérbe kerülni a minőségi követelmé­nyek, s ezek érvényesüléséért is a szocialista brigádok tették a legtöbbet. A brigádmozgalom a termelés, a gazdálkodás segítése mellett hozzájárult a munkásművelődés fejlődéséhez, a szakmai tudás és a politikai tájékozottság gyarapí­tásához, a munkások közéletisé- gének, valamint az üzemek de­mokratikus viszonyainak erősíté­séhez. A jelenlegi gazdasági nehézsé­gek tartósnak ígérkeznek. Leküz­désük nem kis feladat- A szocia­lista brigádoktól most azt vár­juk, hogy a kor igényeinek meg­felelően, a munkaverseny maga­sabb színvonalán segítsék gazda­sági és társadalmi céljaink meg­valósítását. Ehhez azonban né­hány negatív vonásától meg kell szabadítani a mozgalmat. A szer­vezés, irányítás és értékelés pél­dául túlzottan központosított, holott a munkaverseny elsősor­ban vállalati kategória. Elkülö­nülés tapasztalható a munka és a verseny értékelésében, valamint elismerésében: A jelenlegi bére­zési és jutalmazási gyakorlat nem a kezdeményezőket, az átlagos­nál magasabb teljesítményt nyújtókat ösztönzi. Emiatt egyébként gyakori a bírálat az erkölcsi és anyagi ösztönzés rend­szerét illetően is. A kialakult vélemények szerint a mozgalom általános elvei he­lyesek, a verseny tartalmában van szükség minőségi változtatá­sokra. Ehhez azonban a dolgo­zók színvonalasabb tájékoztatá­sára, a demokratikus fórumok rendszeresebb és hatékonyabb működésére van szükség. Ha ez hiányzik, az a dolgozók kezde. ményezőkészségének kibontako­zását is akadályozza. Igen fon­tos, hogy a feladatok meghatáro. zása a vállalatnál konkrét le­gyen, a végrehajtás értékelése pedig tárgyilagos. Az elismerés­ről ott döntsenek, ahol a legjob­ban ismerik a helyi adottságokat. Valamennyi szakszervezeti szerv feladata a szocialista mun­kaverseny figyelemmel kísérése, s a szocialista brigádok segítése. Jelenleg a vállalkozás fogalmát alig alkalmazzuk az üzemi kis kollektívák esetében. Holott a brigádok a mozgalom kezdete óta vállalkoznak különböző felada. tokra. Ezért a jelenlegi körülmé­nyek között az anyagi érdekelt­ség eszközeit is szerephez kell jut­tatni a verseny ösztönzésében — mondotta többek között össze­foglalójában Princz László. N. O. SZERZŐI JOG VÉDI A SZÁMÍTÓGÉPES PROGRAMOKAT IS Kiegészített példatár A művelődési miniszter a közelmúltban módosí­totta a szerzőj jogról szóló 1969. évi III. törvény végrehajtását szabályozó rendeletet. A módosítás­ról és annak hátteréről dr. Ficsor Mihály, a Szer. zői Jogvédő Hivatal főigazgatója tájékoztatta az MTI munkatársát. A módosított rendelet a számítógépi programok­kal és a hozzájuk tartozó dokumentációkkal, vagy­is a szoftverekkel egészíti ki a szerzői jog által vé­dett „példatárat”. Szabályozza a munkaviszonyban alkotott szoftver értékesítésekor járó szerzői díja­zás mértékét és a díj kifizetésének határidejét, va­lamint azoknak a külkereskedelmi joggal rendel­kező szervezeteknek a körét, amelyek jogosultak a szoftver értékesítésére. Ez utóbbinál az általános szabály: ha az egyik fél külföldi — eltérő rendel­kezés hiányában — a Szerzői Jogvédő Hivatal út­ján kell megkötni a szerzői jogi szerződéseket. A szoftverek jogosulatlan felhasználása esetén a szer­zői jogi bírságot — az általános szabálytól eltérően — nem a Művelődési Minisztériumhoz, hanem a Központi Statisztikai Hivatalhoz kell befizetni, s az összeget szoftver-fejlesztési. célokra fordítják. A rendelkezés a szoftverek felhasználására kötött szerződések alapján járó jogdíjak kifizetésére a Szerzői Jogvédő Hivatalt jelöli ki. Ez utóbbi ren­delkezés a nem munkaviszonyban alkotott szoftve­rekre vonatkozik, akkor, ha a óíj nem jogi sze­mélynek jár. A módosítás okairól szólva dr. Ficsor Mihály el­mondotta: a számítógépek teljesítőképessége, gya­korlati hasznosíthatósága egyre nagyobb mértékben attól függ, hogy milyen gyorsan és mennyire haté­konyan tudják előteremteni a szükséges programo­kat. Ugyanakkor a szoftverfejlesztés jelentős költ­ségekkel jár, így 'érthető, hogy az érdekeltek kez­dettől fogva igyekeznek biztosítani befektetéseik megtérülését. A titokvédelem és a programok továbbadásának szerződéses tilalma eddig ás bizonyos gátat szabott a szoftverek szabad felhasználásának, de nem nyúj­tott védelmet mindenkivel szemben. A külföldi jog­tudósok hosszú ideig vitatkoztak azon, miként so­rolhatóak a számítógépes programok a szerzői jog által védett szellemi termékek közé. Az elmúlt két évben a legtöbb országban — vagy a bírósági gya­korlatban, vagy már jogszabályokban is — meg­jelent a szoftverek védelme. Mivel rendkívül ex­portképes szellemi termékről van szó, a nemzet­közi egyezményekből adódó kötelezettségeken túl saját érdekünk is azt diktálta, hogy lépéseket te­gyünk a szoftverek bevonására a szerzői jogvé­delembe. A Magyar Jogász Szövetség, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara és a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület fórumain széles körű szakmai vita bon­takozott ki erről a témáról S eközben mind gyak­rabban fordult elő, hogy az érdekeltek a jogvéde­lem feltételeinek tisztázására a Szerzői Jogvédő Hivatalhoz fordultak. Bírósági ügyek tapasztalatai is rámutattak: a szoftver esetében különleges sza­bályok szükségesek. A Szerzői Jogvédő Hivatal azt is jelezte az illetékes tárcáknak, hogy a korábbi szabályok bizonyos esetekben aránytalanul nagy jogdíjrészesedés kifizetésére adtak módot. Ezután indult meg a jogszabályi rendezés előkészítése, amelynek során sokfajta szempontot kellett figye­lembe venni, és végül sikerült megtalálni azt a jog­szabályi megoldást, amely lehetővé teszi az alkotók ösztönzését. Ugyanakkor nem köti meg túlságosan a kezüket, s nem kényszerít a vállalatokra indoko. ■lattanul nagy terheket. KUTATÁS ÉS GYÁRTÁS A kijevi Elektronmasban A Szovjetunióban viszonylag nagy múltra tekint vissza a talán legifjabb tudományos és termelési ágazat: a számítástechnika. En­nek megfelelően igen szép ered­ményeket tudnak felmutatni és nagy lépéseket tettek meg a fej­lesztésben, amelyet ma már a nagy országnak szinte minden ré­szében hasznosítanak. E kiterjedt hálózatnak is külö­nösen jelentős bázisa működik az ukrán fővárosban, Kijevben, aho­va a magyar vonatkozások, kap­csolatok miatt is szívesen látoga­tott el kormányfőnk. A kijevi Le­nin Elektronmas Termelési Egye­sülés tulajdonképpen több fontos üzemet, intézetet egyesít magá­ban. Ide tartozik az irányítástech­nikai számítógépek gyára, vala­mint egy tudományos-kutató inté­zet, amelynek kísérleti üzeme is van, valamint a gluhovi számítás- technikai eszközök gyára és a ki­jevi oktató számítástechnikai köz­pont. Ebből is látható, hogy ennek a hatalmas egyesülésnek sokirányú a feladata. Alapvetően a vezérlő számítástechnikai komplexumok kifejlesztésével foglalkozik, ezen­kívül az automatizált irányítás- technikai rendszerek részére úgy­nevezett perifériák kidolgozásával és természetesen mindezeknek a gyártásával és alkalmazásával. Csaknem tizenkétezer ember fára­dozik mindezen, köztük a fejlesz­tésben fontos szerepet betöltő mérnökök több mint két és fél ez­ren és a kivitelezést megvalósító munkások kétezren. A méretekre jellemző, hogy tavaly ezerhatszáz számítógépet és irányítástechnikai számítókomplexumot gyártottak. Nemcsak a mennyiségi mutatók imponálóak ebben az egyesülés­ben, hanem a minőség is. Ezt jel­zi, hogy termékeiknek mintegy háromnegyedrésze kapta meg az állami minőségi védjegyet. Orszá­gos akció elindítása is fűződik a nevükhöz: ők kezdeményezték, hogy a közszükségleti cikkek gyártásának ötéves tervét négy év alatt lehessen teljesíteni. A maguk részéről hívek a kezdemé­nyezéshez. Az egyesülés egyébként egész termelését dinamikusan nö­veli. A gyártás; termékmennyiség 26 százalékkal növekedett csak tavaly, méghozzá teljes egészében a termelékenység növekedéséből. Hazánkkal már a kilencedik éve tartanak fenn széles körű műsza­ki-tudományos és gazdasági kap­csolatokat, mégpedig több ma­gyar vállalat révén. így például a VIDEOTON-tól több mint ötmil­• Az ősi város látképe lió rubel értékben vettek komp- lettáló termék H. Az összképhez hozzátartozik az is, ahogyan az egyesülés vezetősé­ge figyelmet igyekszik fordítani az ott dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek a javítására. Különö­sen dicséretes, hogy sok építkezést saját erőből valósítanak meg. így például 1970 óta négy munkás- szállót építettek fel, ahol 2150-en lakhatnak, ezenkívül öt garzonhá­zat ezer lakással és Kijev környé­kén három üdülőtelepet. Az egye­sülésben sok más módon is gon­doskodnak a dolgozókról: üdülte­tésükről éppúgy, mint más igé­nyeik kielégítéséről, így például a központi üzem mellett szolgáltató­házat létesítettek. Az Elektronmas olyan munkahely tehát, amely nemcsak kutató-termelő munkájá­val mutat példát, hanem tanúsít­ja a szovjet emberek jólétéért folytatott politika mindennapi gyakorlatát is. EGYÜTT ÉLNEK, BARÁTOK LESZNEK Orosz nyelvi tábor Tiszakécskén Azt már tavalyról tudtam, hogy délelőttönként tartják a nyelvi foglalkozásokat, s így nem lepett meg, hogy a .kollégium ebben a korai órában csendes és néptelen. A diákok ottlétéről csak a tarka­barka íaliújság-kavalkád és a konyhából áradó friss pogácsa­illat árulkodott. 'Néhány perc múlva megérkezett dr. Sztanojev Györgyné, a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium tanára, a tábor vezetője. — Az elmúlt nyárhoz képest változott-e valami? — Tulajdonképpen nem. Most is hatvan Bács-Kiskun megyei gyerek és harminc szovjet egye­temista érkezett, akik más nyel­vűeket oktató orosz tanárok lesfenek. Az időtartam is válto­zatlan, három hétre mindemkép­pen szükség van. Az orosz iránt érdeklődő tanulók kerülhetnek ide, az iskolai KlSZ-toizottságok javaslatai alapján. — Mennyibe kerül \ez a gyere­keknek? — Kétezer-ötszáz forintba. Azok, akik igazán tehetségesek, vagy szüleik szerényebb jövedel­műek, hozzájárulást kapnak az is­kolától. Itt legalább megszólalnak! — Mivel telik egy nap? — Minden napnak megvan a témája. Ma például a szovjet filmmel és színházzal foglalkoz­nak. Reggel az első órán — bár az óra helyett inkább a foglal­kozás szót használnám — magyar pedagógus segítségével átveszik a témakörhöz kapcsolódó új sza­vakat és egy kis nyelvtant is be­iktatnak. A másodikon a szovjet tanárok vezetésével beszélgetnek, utána, immár a „trojkákban”, vagyis két magyar és egy szovjet diák felállásban közösen megta. nulják a leckét. Délután még ma­rad idő az anyag rögzítésére is. A szovjetek kész programokkal jönnek, képeket, filmeket, hang­anyagot, egyszóval rengeteg szem. léltetőeszközt hoznak. — Mennyit használ a magyar gyerekeknek a tábor? — Rengeteget fejlődik beszéd­megértő képességük. A legtöb­ben az elején gátlásokkal küsz­ködnék, de pár nap után felol­dódnak. Ha nem is kifogástalan kiejtéssel és nyelvtani helyesség­gel, de megszólalnak. És ez nagy dolog, hiszen az iskolákban ez mindig csak egy-két diákra jel­lemző. — Mire jut még idő a tanulá­son kívül? — Egyszer félnapos társadalmi munkán vettek részt a gyere­kek: a Béke és Szabadság Tsz. ben barackot szedtek és a cola- üzemben dolgoztak, cserébe strandjegyet kaptak. Volt öt-ihat nagyobb rendezvényünk, mint például az orosz-szovjet költé­szet, az orosz mese estje, a Ki tud többet a Szovjetunióról, il­letve Magyarországról vetélkedő. Színvonalas, jól szervezett Időközben csatlakozott hozzánk az egyik szovjet pedagógus, Fej- pina Milityina Vladimirovna is, a Lumumbáról elnevezett moszk. vai Népek Barátsága Egyetem egyik dékánhelyettese. — A kapuban összefutottam egy szovjet tanárral, akivel már ta­valy is találkoztam jtt. Ezek sze­rint önök között is vannak visz- szatérők? — Igen, diákok és tanárok is. Én még csak először vagyok Ti­szakécskén, de más magyaror­szági táborokban már többször megfordultam. Ez még egy új tábor, hagyományai nincsenek, de színvonalas és jól szervezett. Per. sze még egy-két dolog tökélete­sítésre vár. A magyar kollektí­vával igen jól együtt tudunk dói. gozni, nem lenne viszont baj, ha közülük — legalább néhányan — állandó tagjai maradnának az itteni tanári karnak. Olgát visszavárták A szünetben volt még annyi idő, hogy egy trojkával is szóba elegyedhessek. Kapitány Viktó­ria a bajai III. Béla, Otta Andrea pedig a kalocsai I. István Gimná­ziumból jött. Viktória a beszéde­sebb : — Tavaly már Győrben voltam nyelvi táborban, ezért itt máraz elején könnyen belerázódtam. Szerencsére minden szobába jut szovjet hallgató, s az egész na­pot együtt tudjuk tölteni. Már számos örömteli pillanatban volt részünk, de a legnagyobb élmény a költői est volt. Jövőre érettsé­gizem, így sajnos, most lehetek itt utoljára. — Én attól féltem, hogy az idei tábor már nem lesz olyan jó, mint a tavalyi, de szerencsére csalódtam — veszi át a szót And­rea. — Tartós barátságok szö­vődnek, sok szovjet diák már a tavaly,) táborozás után is magyar családoknál töltött egy-két napot. Trojka-társunkat az idén is meg­hívtuk Kalocsára. A trojka harmadik tagja, Olga Dezskina is már másodszor jött Tiszakécskére. — Az egyetemnek máshol nincs ilyen nyelvi tábora, pedig a há. rom hét alatt rendkívül sok ta­pasztalatot lehet szerezni. A tá­borozást otthon kemény munka előzi meg: kötelező módszertani foglalkozások, politikai felkészí­tés, a szemléltetőeszközök előké­szítése. Nagyon kellemes emlé. kék fűznek az országhoz, megha­tó számomra, hogy az idén is visszavárnak Kalocsára. Kormos Emese KERÁMIASTÚDIÓ, ZOMÁNCMÜVÉSZETI ALKOTÓTELEP Külföldön is „jegyzik” a kecskeméti műhelyeket A képzőművészeti alkotótábo­rok egyre fontosabb szerepet ját­szanak a működésüknek otthont adó települések kulturális, köz- művelődési életében. Ennek egyik eredménye; a fenntartó szervek a kedvezőtlenebb pénzügyi helyzet­ben is előteremtik az alkotótábo­rok munkájához szükséges anya­giakat. A Magyar Képző- és Ipar­művészek Szövetségében az MTI munkatársának elmondták, hogy a művészi közösségek közművelődé­si munkáját elismerve, a Művelő­dési Minisztérium és a tanácsok pénzén kívül, az Országos Közmű­velődési Tanács is támogatja a tá­borokat. A helyi szervek egyre tu­datosabban építenek az alkotótá­borok körül kialakuló művészcso­portokra. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban az is nyilvánvaló, hogy még jelentős szellemi tartalékok tárhatók fel. Az alkotótáborok — a szimpozion-jelleg erősítésével — például tovább erősíthetik az azo­nos képzőművészeti ágban dolgo­zó művészek közötti eszmecserét is, és fontos közvetítő bázissá vál­hatnak. Ez nem csupán a hazai művészeti életre vonatkozik: több év tapasztalata azt mutatja, hogy a különböző nemzetiségű művé­szek egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a magyarországi alko­tótáborok iránt. A szocialista or­szágbelieken kívül szép számmal érkeznek Nyugat-Európából is. A hazai alkotótáborok legrégebbike az 1964-ben létrejött hajdúböször­ményi telep, amely napjainkban a festők számára teremt kitűnő munkakörülményeket. Az utóbbi esztendőkben az egyes táborok egyre határozottabb profilt kap­tak: Salgótarján ad otthont a gra­fika, a sokszorosított és egyedi rajzművészet képviselőinek; Nagyatádon a faszobrászok ad­nak egymásnak találkozót; Makó a sokszorosított grafika művelőit látja vendégül; Nyíregyházán az éremművészek. Dunaújvárosban az acél- és fémszobrászok dolgoz­nak. Több helyen ipari nagyválla­latok támogatják a művésztelepe­ket: Győrben a Rába Magyar Va­gon. és Gépgyár, Békéscsabán a Kner Nyomda segíti az alkotó kö­zösségeket. Nemzetközileg is je­lentős az érdeklődés a kecskeméti zománctelep tevékenysége iránt, s ugyanitt egyre biztatóbb a Kerá­mia Stúdió munkája. Továbbra is sok résztvevője van a villányi nemzetközi kőszob- rász-művésztelepnek, ahová a szo­cialista országokból érkezetteken és a hazai szobrászokon kívül Ausztriából, Japánból, Olaszor­szágból, az NSZK-ból, Hollandiá­ból, Belgiumból és Franciaország­ból jöttek alkotók. Az ország nyu­gati szegletében fekvő Velem a textileseknek ad otthont. A felsoroltakon kívül még több olyan alkotótábor működik, amelynek szakmai profilja pilla­natnyilag tisztázatlan. A képző­művészek szövetsége elsősorban az azonos műfaji kialakítású közös­ségeket támogatja, mert az alko­tótáborok egyik legfontosabb cél­ja éppen az adott művészeti ág képviselőinek összefogása. Szomjaznak a gyümölcsösök A hosszú ideje tartó szárazság a gyümölcsösöknek sem ked­vez. A fák gyökérzete ugyan általában a mélyebb . talajréte­gekbe nyúlik, ahol még bizto­síthatja nedvességszükségleté­nek egy részét, a csapadékhiány azonban így is károkat okoz. Különösen az almaültetvények szomjaznak víz után. Sok helyen öntözéssel gondoskodnak a ned­vesség-utánpótlásról, elsősor­ban a szabolcsi állami gazdasá­gokban, tsz-ekben. A nagy me­leg miatt a még fejletlen gyü­mölcs egy része így is lehullott. A nyári alma döntő hányada azonban jól beérett, menyiség- ben ugyan kevesebb termett, ám íze kitűnő. Szokatlan módon már most pirosodik a téli alma; a bőséges napsütés és az állan­dó magas hőmérséklet sietteti az érést. Más évekhez képest két- három héttel korábban, előre­láthatóan már augusztus 20-a körül megkezdődhet a szüret. Ez pedig nem csupán az export­időszak előrehozatalát jelenti, hanem a tárolási idő megnyúj­tását is, ami viszont a raktározás költségeit növeli majd. Más gyümölcsöknél gondot okoz az érési idő egybeesése. így volt ez a meggynél és a kajszi­nál, amelynél alig néhány hét alatt lefutott a szezon. Jelenleg az őszibaracknál hasonló a hely­zet. Négy-öt, eredetileg egymás váltására telepített különböző fajta egyszerre érik be, ami a szedés, értékesítés munkájának nagyobb összhangját, körülte­kintő szervezését igényli az üze­mektől. Éppen ezért a legtöbb helyen minden tartalékerőt a szedéshez irányítanak, család­tagok, diákok segítenek a mun­kában. A dinnyénél is érződik a szá­raz meleg. Általában kisebb ugyan a gyümölcs a megszokott­nál, a minősége azonban kiváló. A bőséges napsütés különleges ízt, zamatot érlelt. Ugyanakkor a kései fajtáknál a nedvesség­hiány miatt vontatott a fiatal nö­vények érése. A szőlőnél szemmel látható károsodást általában egyelőre nem idézett elő a csapadék hiá­nya, e növénynek ugyanis mély­re, a nedves rétegekbe nyúlnak gyökerei, legalábbis az Alföldön. A hegyi borvidékeken kevésbé biztató a kép, éppen a hegyol­dalak mélyén rejlő kevesebb ta­lajvíz miatt megsínyli a szőlő a csapadék hiányát. (MTI) • Nem lankad a figyelem ... (Straszer András felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom