Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-23 / 173. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE ■■ ___________________•______ A Z MSZMP BÁCS-KISKUN MEGTEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 173. szám Ára: 1,40 Ft 1983. Július 23. szombat MA HAZAÉRKEZIK A KÁDÁR JÁNOS VEZETTE DELEGÁCIÓ Moszkva után Kijevbe látogatott párt- és kormányküldöttségünk Gazdasági együttműködésünk sokoldalúan fejlődik A magyar párt- és kormány­küldöttség, amely Kádár Já­nosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának veze­tésével hétfő óta tartózkodik a Szovjetunióban, pénteken be­fejezte moszkvai látogatását, és az Ukrán SZSZK fővárosába, Ki­jevbe utazott. Kádár Jánostól és a küldöttség tagjaitól a Kremlben vett búcsút Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára. A magyar küldöttséget Moszkva vnukovói repülőterén ünnepélyesen búcsúztatták az SZKP, a szovjet állam és a szov­jet kormány vezetői. Kijevben a boriszpoli repülő­téren Vlagyimir Scserbickij, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, az Ukrán Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára és a köztársaság más vezetői köszöntötték meleg szeretettel a magyar vendége­ket, valamint a kíséretükben lé­vő szovjet személyiségeket. A délutáni órákiban Kádár János és a magyar küldöttség tagjai megkoszorúzták az isme­retlen katona kijevi sírját. Ezt követően találkozón * vettek részt az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottsága székházéban az UKP és a köztársaság veze­tőivel. A találkozó után Kádár Já­nos meglátogatta az 1941—45. évi Nagy Honvédő Háború uk­rán állami múzeumát és az em­lékparkot. Vele együtt tekintette meg a múzeumot a küldöttség több tagja. Lázár György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke a kül­döttség más tagjaival együtt fel­kereste a Vlagyimir Iljdcs Lenin nevét viselő ELEKTR.ONMAS termelési egyesülést, ahol tisz­teletükre nagygyűlést tartot­tak. A nagygyűlésen Lázár György mondott beszédet. Részletesen elemezte a ma­gyar—szovjet gazdasági kapcso­latok fejlődését. Hangsúlyozta, hogy számunkra különösen nagy fontossága van a Szovjetunió­val folytatott sokoldalú, állan­dóan fejlődő, és mind újabb ágazatokra és területekre kiter­jedő gazdasági együttműködés­nek. Ezen belül méltatta kap­csolatainkat az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasággal. Az 1982. évi csaknem 8 milliárd ru­bel értékű magyar—szovjet áru­forgalomból Ukrajna mintegy 900 millió rubellel, vagyis több mint 10 százalékkal része­sedett. Olyan fontos árukat szállítanak részünkre, mint a vasérc, a koksz, a kő­szén, a villamos energia, a mű­trágya, a cement. Ugyanakkor a magyar gazdaság egyebek kö­zött húsfeldolgozó és tejipari berendezéseket, telefonközpon­tokat, autóbuszokat, konfek­cióipari gépeket, műszereket és (Folytatás a 2. oldalon.) 0 A nap gyermekei. Makszim Gorkij drámájából készült tévé. játék. (Csütörtök, TV 1. 20.00) Együtt élnek, barátok lesznek (3. oldal) Hatvan Bács-Kiskun megyei középiskolás és harminc moszkvai egyetemista az idén is együtt töltött három hetet a tiszakécskei orosz nyelvi táborban. A tehetséges magyar diá­kok ismereteiket tökéletesíthették az orosz nyelvi közegben, a szovjet hallgatók pedig — akik az oroszt majd idegen nyelv­ként fogják tanítani külföldieknek — szakmai tapasztalatok­kal gazdagodtak. Képünkön Marija Bajdalinova magyaráz a csávolyi Mihálovics Ágnesnek és a bajai Tarján Klárának. A MINISZTERTANÁCS HOZZAjARULASAVÄL A Skála-Coop-é a Halasi Kötöttárugyár A Halasi Kötöttárugyárat — mint közismert — elsősorban azzal a céllal létesítették, hogy termékei java részét tőkés piacokon értékesít­se. Csakhogy a nemzetközi kereskedelmi forgalom megtorpanása, s főként a könnyűipari termékek iránti kereslet visszaesése — mely tényezőkhöz hozzájárultak bizonyos belső termelési nehézségek is — gyakorlatilag meghiúsította ezt a tervet. A halasi, Daniella néven reklámozott holmik iránt a hazai kereskedelem sem mutatott komoly érdeklődést. Ebből a helyzetből kiutat keresve az Ipari Minisztérium a más vállalattal való összevonás, illetve a gyár átadásának, eladásá­nak lehetőségeit latolgatta. A Skála-Coop jelentkezett, hogy átvegye a Halasi Kötöttárugyárat. A Skála, mint márkanév is jól cseng, s ez reményt ad arra, hogy az egyébként jó minőségű cikkek végre vevőre találnak. Előnyös az is, hogy a Skála-Coopnak szakavatott, a mindenkori divatirányzatot kitűnően ismerő tervezőgárdája és rutinos, jó kapcsolatokkal rendel­kező értékesítési szervezete van. Ügy tűnik, a tranzakciónak nincs már jogi akadálya sem, hiszen a legfrissebb Magyar Közlönyben meg­jelent kormányhatározat kimondja: a Minisztertanács hozzájárult ah­hoz, hogy a Skála-Coop megvásárolja az államtól, és leányvállalata­ként működtesse a Halasi Kötöttárugyárat. S. B. KÉTNYELVŰ ALSO TAGOZAT LESZ HARTÁN ÉS HAJÖSON Kongresszusra készülnek a nemzetiségek Kongresszusra készülnek a ma­gyarországi nemzetiségek szövet­ségei. Most hagyományos nyári rendezvényeiken: honismereti, néprajzi, olvasótáboraikban, mű­vészegyütteseik kőrútjain, a nem­zetiségek találkozóin is a közelgő politikai, társadalmi tanácskozá­sok jelentőségéről, vitatémáiról beszélgetnek. Szeptemberben tart­ják küldöttválasztó gyűléseik zömét. Ezeken — akárcsak a kong­resszusokon — áttekintik a nem­zetiségiek részvételét a gazdasá­gi, kulturális, társadalmi élet­ben, az utóbbi kongresszus óta eltelt 5 évben végzett munkát. A német nemzetiségiek — akik december 3—4-én tartják kong­resszusukat — néhány település általános iskolájában a tanulók anyanyelvükön tanulhatják majd némelyik tantárgyat, akárcsak a szlovák, a délszláv és a román ta­nulók már évek óta. A következő tanévtől a Baranya megyei Boly községben az általános iskola al­só tagozatán németül tanítják az írást és az olvasást, az éneket, a környezetismeret tantárgyat. A későbbiekben 19 más község­ben — a többi közt Hartán, Hajó­son, Herenden, Mecséknádasdon, Móron — is két nyelven tanítanak (Folytatás a 2. oldalon.) VAN JÖVŐJE AZ OLAJOSMAGVAK TERMESZTÉSÉNEK Szakmai bemutató a BKR kísérleti telepén Világszerte számos olyan szántóföldi növényt ismernek, amelynek a magjából olajat lehet sajtolni. Hazánkban a napraforgó, az olajlen, a káposztarepce, a szója, a ricinus, újabban az olajretek terjedt el. A szintetikus festékek előtt a lenolaj fontos nyersanyagnak számított a festékiparban. A két világháború között a MÁV volt az egyik nagyfo­gyasztója a repceolajnak. Ez világított a vasúti jelzőberen­dezésekben. A ricinusmag végterméke kiváló kenőolaj és gyógyászati alapanyag. Némely országban a repce- és a lenolajat étkezésre is használják. Nálunk a napraforgóét keresik leginkább a háziasszonyok. Az egészségesebb táp­lálkozásra törekvés folytán a napraforgóolaj fogyasztása növekszik. A napraforgó-termesztésben kontinensünkön a Szovjet­unió vezet, de igen sokat vetnek Franciaországban, Jugo­szláviában, Romániában, Spanyolországban is. Az Ibériai félszigeten például másfél—kétmillió hektár körüli az ola­josmag vetésterülete. A tengeren túl az USA napraforgó­termesztése van a vezető helyen, bár a készletek felhalmo­zódása miatt a vetésterületet újabban csökkentették az amerikai farmerek. Van-e jövője ilyen nagy ver. senytársak mellett a magyaror­szági napraforgónak? A kérdés­re egyértelmű a válasz: igen. Ezt fogalmazták meg legutóbb Ba. ján a mezőgazdasági kombinát, a BKR, az agrártudományi egye­sület közös szervezésében meg­rendezett tanácskozáson, fajta- bemutatón a növényolajipar, a tudományos kutatás, a mezőgaz. dasági szakigazgatás szakembe­rei. Hazánkban az utóbbi eszten­dőkben 260—280 ezer hektáron vetettek napraforgót a termelési rendszerek taggazdaságai és a rendszeren kívüli termelők. Az olajosmag országos átlaghozama azonban nem érte el a tervezet­tet. Jóllehet, a hazaj és a külföl­di napraforgó fajták, hibridek hektáronként 3,5—4,2 tonnás ter­• Napraforgófajta-bemutató a BKR kísérleti telepén. (Méhesi Éva felvétele) mésre képesek, 48—50 százalékos olajtartalmuk mellett. Ezek közé sorolható a szegedi Gabonatermesztési Kutató Inté­zet GK Napszirom, Gahib—7, Citosol—4 hibridje, a Takarmány­termesztési Kutató Intézettel kö. zösen előállított KofLor—2 korai érésű napraforgó hibridje, az Egyesült ÁLlamokból származó J—501-es, J—550-es, G—98-as, a franoiaországi nemesítésű Rodeo, Elia, valamint a jugoszláviai és a hazai iregszemcsei kutatók fajtái, hibridjei. A szakemberek vizsgálatai, sze. ránt átlagos esztendőben a hek­táronkénti 2,6—2,7 tonnás termés augusztus közepén már benne van a hazai napraforgó növény­állományban. A növényvédelmi munka hatásfokától függ, hogy ebből a mennyiségből végül is mennyit sikerül betakarítani. A (Folytatás a 2. oldalon.) KELENDŐBB A SZALAGPARKETTA Nőtt a termelés és a nyugati export 0 Az egyik gépsoron készülnek a fa burkolóelemek. A Kecskeméti Parkettagyártó Vállalatnál, amióta divatos lett a szalagparketta, létszámhiánnytel küzdenek, húsz—harminc munkás­ra lenne szükség. Ennek ellenére — tudtuk meg Végei Ferenc fő­könyvelőtől — jobb munkaszerve­zéssel, átcsoportosítással sikerült féléves tervüket jelentősen túl­szárnyalni. Az idei egész éves elő­irányzatnak 50,4 százalékát telje­sítették, a múlt esztendő azonos (Folytatás a 2. oldalon.) A vendéglőben, «hol ebédel­tem, a leves még csak langyos se volt igazán. S ez már ném először fordult elő! ,Az első fo­gások az utóbbi időben, ki tudja, miféle divatból, egyes helyeken „elhidegülnek” a fo­gyasztóktól. Ám volt itt más baj is. Annyira ritka, vérsze­gény levesecskét, mint ez itt, megyeszerte nem láttam. Amit abból ki tudtak spórolni, azt kispórolták! Egy szót se szólnék, ha a második fogással, a pacallal szintén meg nem járom . .. Kedvezőtlen tapasztala­taimról az üzletvezetőt a vá­sárlók könyvében értesítet­tem. Azt reméltem, hogy lesz foganatja a bejegyzésnek. A szakácsnak jobban a körmére néznek, s így nem lesz majd több pórul járt vendég. De mérhetetlenül csalódtam. Ma­holnap negyven napja, hogy észrevételem nyomán — síri csönd. A szóban forgó kecs­keméti Zöldfa vendéglőből, ahol az eset történt, választ mind a mai napig nem kap­tam! Nincs kizárva, hogy mások is tudnának hasonló példát mondani az érdektelenség ilyen és egyéb változataira. Gondolkodóba ejtett tehát az iménti közömbösség. Mi len­ne velünk, fogyasztókkal, ha mindenütt ilyen sehogyan mó­don intéznék ügyeinket? Rossz elképzelni. Szerencsére, a ke­reskedelemben és a szolgálta­tásban a helyzet nem annyira elkedvetlenítő, mint ahogy azt ebből a vendéglői esetből gya­nítanánk. Vannak szép szám­mal olyan üzletvezetők is, akik minden erejükkel javítani igyekeznek a rájuk bízott bolt, vagy vállalat hírnevét. Megfe­lelve ezzel az üzleti életből sem kirekeszthető korrekt ma­gatartás elemi szabályainak, amelyek közül a legfontosabb: nyolc napon belül válaszolni kötelesek a fogyasztók vásár- lók-könyvi bejegyzésére! Mint ahogy tette ezt legutóbb a kecskeméti Elektromos Kar­bantartó Vállalat szervizveze­tője. Egy magnetofon hibás működésével kapcsolatban, a vásárlók könyvébe írt észre­vétel nyomán egy nap múlva (!) ajánlott levélben válaszolt . a készülék tulajdonosának: 1 milyen szalagot használjon a jövőbenS elnézést kért, a gyártók nevében is, amiért a magnó és a korábban használt szalag gyenge minősége miatt az ügyfelet bosszúság érte. A válaszolást készség meg­létének és hiányának 1 és 40 nap közötti különbsége, meg­lehet, szélsőséges határérték. Mindenesetre túl szélesre nyi­tott ollóra emlékeztet a fo­gyasztói jelzések nyugtázásá­ban. Sajnos, ennek ■— az ese­tenként tetszés szerinti ideig nyitható — közömbösség-olló­nak az ívében zavartalanul meghúzódhat még életünk jó néhány, fonák jelensége. Pél­dául az a lazítás, vagy köny- nyelmüség, amely miatt né­melyik előfizető hasztalanul várja, hogy megrendelt napi­lapját a kézbesítő reggel, a megszokott időben a levél­szekrényébe tegye. Az a rá- érősség, amellyel egyes ipari üzemek — a lakosok ezreinek kifogásával dacolva — időtlen ideig húznák-halasztanák bűzt és füstöt árasztó termelő­berendezéseik átalakítását a környezetvédelem előírásai­nak megfelelően. t)e épp így nyílik a közömbösség ollója annak következtében is, ha a munkahelyi fórumokon el­hangzott problémák és javas' latok egyike-másikg. megoldás helyett megreked a jegyző­könyvezésnél, s ha a sajtóban megjelent bírálatokra, ohmsói észrevételekre hónapszám ké­sik a válasz. Okkal viszolygunk tehát a rendeleteknek fittyet hányó közömbösség ollójától, amely jó közérzetünket megnyirbál­ja. Ezért célszerű, ha sehol nem hagyjuk túlságosan ki­nyílni. A fogyasztói, tágabb értelemben pedig a társadal­mi érdekvédelem módot ad erre! Kohl Antal mmmmmmmmaau KÉP és HANG (5—6. owai)

Next

/
Oldalképek
Tartalom