Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-20 / 170. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1983. július 29. VÉLEMÉNYEK A BRIGADMOZGALOMRÓL Kitölteni tartalommal Igen aktív tanácskozás zajlott le ez év március 18-án az Áp­rilis 4. Gépipari Műveknél — kezdte hozzászólását a szerkesz. töségi arakéton Tóth Pál, a vál­lalat VSZB-tit'kára. — Ezet\ vi. tattá'k meg a brigádvezetők kül­döttei a mozgalom helyzetét és feladatait. A résztvevők megállapí­tották, hogy a brigádok formálói a közösség magatartásának, az üze­mi demokráciának, hozzájárulnak az általános műveltség, a szak­maii tudás gyarapításához. Vállalatunknál az utóbbi öt év­ben — mondotta a továbbiakban a VSZB^titkár — a brigádok te­vékenységében jelentős minőségi változás következett be. Ugyanis üzemeinkben olyan magas techni­kai színvonalú termékek gyártása kezdődött el, minit például az ntomerőművi berendezéseké. A szocialista brigádmozgalom nagy­mértékben elősegítette, hogy a munkacsapatok eleget tudjanak ■tenni a megnövekedett szakmai követelményeknek. A megváltozott igényekhez igazodva, módosítottuk a mun­ka verseny-szabályzatunkat. Mon­dogatták ugyan többen is, hogy minek ez a szabályzat, csak ke­letek közé szorítja a; mozgalmat. Valóban-, csak keretet adnak az ilyenfajta renideletetk, ha azokat nem töltjük ki tartalommal. Az Április 4. Gépipari Művek szocialista brigádjai jól ismerik a vállalat előtt álló feladatokat. Ezek: a Paksi Atomerőmű to­vábbépítéséhez szükséges beren­dezések határidőre történő le­gyártása; a nem rubelelszámo­lású export növelése; az atom- energetikai gépgyártással kapcso­latos egyéb feladatok végrehaj­tása. A vállalat természetesen figye­lemmel kíséri a piaci ligények változásait, s ennek megfelelően rugalmasan követi azokat. Ezért főbb kitűzéseink: a termékek műszaki színvonalának és ver­senyképességének állandó növelé­se: a minőségi követelmények kielégítése; a tőkés import csök­kentése. Tehát nálunk, a tevékenységé­ben megújuló brigádmozgalom fontos feladata, hogy színvona­las munkával kapcsolódjon az említett vállalati célkitűzésekhez. Fontos, hogy továbbra se feled­kezzenek meg a munkafelajánlá- lások megfogalmazásánál a ha­tékonyság, a munkaintenzitás nö­veléséről, az anyag- és energia­takarékosságról és egyéb hagyo­mányos vállalásokról. N. O. CSÁSZÁRTÖLTÉS: NEM A RANG, HANEM A SZÍNVONAL Közös gazdaság és községpolitika Az elmúlt években Császártöltésen a Kossuth Ter­melőszövetkezet igen aktívan kapcsolódott be a községpolitikai feladatok megoldásába. A település 3600 lakójának majdnem fele a közös gazdaságban talál munkát, tehát logikus, hogy ez a legnagyobb termelőegység tesz legtöbbet a lakóhely fejleszté­séért. Erről váltottunk szót Mintái Ferenccel, a termelőszövetkezet pártalapszervezetének titkáré, val. — A pénzügyi szabályzók meglehetősen szigo­rúak, mégis ,segíti a közös gazdaság pénzügyileg a tanácsot, azaz a község fejlődését. ' — Régi gond. hogy a községpolitikai feladatok megvalósításához a tanács pénzeszközei nem ele­gendőek. Ezért az itt működő gazdasági egységek úgynevezett együttműködési alapot hoztak létre, már több mint tíz éve. A közős gazdaság tavaly négyszázezer forintot utalt át, amelyet a tanács a sport, és gyermekintézmények támogatására hasz­nait fel. Ez a pénzösszeg nagymértékben elősegítet­te. hogy a községben minden gyermeket felvehet­nek a bölcsődébe, óvodába és a napközibe. A készpénztámogatáson kívül más módon is se­gítjük a tanácsot. Négy év alatt bővítettük az iskolát, az óvodát, új tornatermet és gyermek­uszodát építettünk. Az utóbbihoz a tervet a tsz építésze készítette társadalmi munkában, s az épí­téshez szükséges anyagok 80 százalékát a szövetke. zet adta, 40 százalékát a tanács vásárolta meg. Az építkezés 80 százalékát a közös gazdaság végezte el, főként a gépi és a szakmunkákat. A gyermek- uszoda a mai becslések szerint négymillió forinit értékű. — Korábban említette a ' társadalmi munkát. Császártölté.sen hogyan szervezik, van-e valami speciális módszerük? ) — Céljaink gyors elérése érdekében, az egész fa­lu lakosságát átfogó akciót hirdetünk. Ezt a közsé­gi pártvszetőség, a Hazafias Népfront és a tanácsi vezetés szervezi. Meghirdettük a ..minden dolgozó két napot a községért” mozgalmat. így sikerült fel­építenünk a már említett létesítményeket és meg­oldani más kommunális feladatokat. . — A közös gazdaság szocialista brigádjai |közre­működnek-e a fejlesztésben? i — Igen. A tsz-nek kilenc szocialista brigádja patronálja a gyermekintézményeket, a bölcsődét, az óvodát, az iskolát, az öregek napközi otthonát, a sportegyesületet, az óvodai és iskolai gyermek­játszótereket. Jelentős, társadalmi munkát végez­nek, karbantartanak, különböző használati és dísz. tárgyakat készítenek számukra. A kommunális fej­lesztéshez, a szeméttelep kialakításához, utak javí­tásához rendszeresen felajánlanak gépi munkát, mintegy évi félmillió forint értékben. A községi or. vosok munkájának segítése céljából termelőszövet­kezetünk két CB-rádiókészüiéket vásárolt. — A jövedelmek alakulása és u fejlesztés a köz. ség népességmegtartó képességének igen jelentős összetevői. Tesznek-e mást is ezért? — A termelési kedv növeléséhez, az emberek anyagi boldogulásához a közös gazdaság nagymér­tékben hozzájárul azzal is, hogy tovább bővíti az öreghegyi zártkerti szőlőtelepítést nem tsz-.tagok számára. Húszhektárnyi területet adtunk át ilyen céllal a községi tanácsnak. Az igények szerint a tsz területeiből családiház-építésre telkeket enge­dünk át. A községben élő tagok háztáji, illetve a nem tsz-tagok kisegíti) gazdaságában megtermelt szőlőt, mustot és bort eddig js felvásároltuk. E/z se­gítette a családok jövedelmének növekedését. — Milyen terveik tvanncuk (a falu további építé­sében? — A községünk fejlődésében elért eredmények szépnek mondhatók, de ez nem lehet ok arra, hogy a munka tempóját, feszességét lazítsuk. Sok szép feladat megvalósítása vár még reánk, amihez a tsz erejéhez mérten hozzájárul. Ebben az évben meg­kezdődik az egészségház építése, amihez társadal­mi munkát szervezünk. OTP-fiókot és új postát léte­sítünk. Az áruellátás javítása érdekében szeretnénk egy ABC-áruházat. Keressük a lehetőségét a föld­gáz bevezetésének. Ezekkel nem a nagyközségi rang, hanem a nagyközségi színvonal elérése a célunk, a lakosság munka- és életkörülményeinek javítása, a családi jövedelmek növelésének elősegítése, a né­pességmegtartó képesség erősítése, a község szo- cialita fejlődése. Ebből a munkából a Kossuth Ter­melőszövetkezet tagsága, vezetősége lelkesen és oda. adóan vesz] ki a részét. Gémes Gábor JÖVEDELMEZŐ A JUHEXPORT Az idén a szokásoshoz képest korábban köszöntöttek be a hús. véti ünnepek, s ez a naptárbeli eltolódás nem volt valami ked­vező — juhügyben. Csak látszó­lag meghökkentő ez az egybeve. tés, mert tudnj kell, hogyha hús­vét és a bárányhús fogyasztása a világ nem kevés országában ősi hagyománynak tekinthető. Már­pedig ennek az ünnepi eledelnek is megvan a biológiai menetrend­je; február 13-ig meg kell szü­letnie az állatnak, hogy hat hét múltán úgynevezett tejesbárány- nyá növekedjék, s így elvihessék a kamionok.', Önkorlátozás az EGK-nál Mert elsősorban exportáljuk, egyebek közt Olaszországba. Gö­rögországba. az NSZK-ba és az NOK-ba, valamint egyes afrikai államokba. S mivel az április ele­jére esett húsivétkor a legjobb vi­lágpiaci ár, továbbá mert ápri­lis végén volt igazán nagy a gazdaságok kínálata, nos, ily módon már csakis alacsonyabb bevételt tudott elérni az illetékes külkereskedelmi vállalat, a TERIMPEX. Tavaly sok olyan tanácskozá­son vettem részt ahol elkesere­dett fölszólalók hangoztatták: 1983-ban fölhagynak a juhte­nyésztéssel és -hizlalással. Pedig a külkereskedőknek is megvolt a maguk magyarázata! így tán legfőképpen az fogadha­tó el kellő indokként, hog-r az Ausztráliában kitört szárazság okán nagyhirtelen hajókra rak. ták birkáikat a farmerok — egyetlen hajó százezer bárányt képes befogadni! —. s a tengeren hizlalták föl őket, míg Afrikáig elérkeztek. Kiszorítván ezzel má­sokat, így a magyar árut is. Vé­gül azonban minden portéka el­kelt, más kérdés, hogy nem a ko. rábbi években megszokott áron. Nekünk persze legcélszerűbb Európában, a lehető legközelebbi országokban értékesíteni a juho­kat, ám 1989 októberétől ennek határt szabott a Közös Piac. Aminek értelmében évente 21 383 tonnányi az engedélyezett kvó- tánik, mégpedig élőjuhban szá­mítva. Úgynevezett önkorlátozási szerződést kötöttünk az EGK-val, vagyis .vállaltuk, hogy nem expor­tálunk többet hozzájuk az emlí­tett 21 383 tonnánál, mert ha ezt nem tesszük, akkor a szeszélyes mértékű „lefölözést” alkalmaz­zák velünk szemben, s ennek kö. vetkezményeként — kikalkulál­ták — sokkalta kevesebb lenne bevételünk ebből az üzletből. • Visszaszorult a rideg racka A magyar bárányexportnak — mert a faggyús birkát nemigen veszik meg külföldön — egyéb­ként viszonylag csekély a múltja. Mindössze 1958-ig nyúlik vissza ez a múlt, akkor alig ötvenezer bárányt exportáltunk — Görög, országba. Tavaly már egymillió­négyszázezer bárány volt — élve és vágott'an — a kivitelünk, ami hozzávetőleg hatvanmillió dol­lárt jövedelmezett. A ridegmarhához hasonlatosan edzett, esőt jól bíró, takarmányo­zásban igénytelen, pödrött szarvú racka fajtából már csupán muta. tóban akad egy-két nyáj, így a Hortobágyon és Bugacon. A me­rino legyőzött mindenféle nosz­talgiát: húsa jobb. továbbá gyap. ja, teje, prémje miatt is a legér­tékesebb fajta. Tenyésztése dol­gában akad jó néhány kanyaru­lat, miként ez elmondható más agrártermékeinkről is. 1987—83. ban mélyponton volt az állomány. 1973-tól az állami támogatás ré­vén évi százezerrel nőtt a juhok száma. A fő gondok közé tarto­zik, hogy a juhhodályok építésére adott dotációt immár két éve megszüntették, s az esztendőn, ként százmillió forint fölötti gyepdotáció is hasonló sorsra ju­tott. Márpedig hiába is találták meg a juh esetében is — elsőként a baromfival történt ez meg! — az iparszerű tartást, a legelő mégiscsak olcsóbb. Legnagyobb vevőnk Olaszország Ennek ellenére azt olvastam a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának május 18-i ülésére készített dokumentumban, hogy „az anyajuh-állományt a tsz-ek a tervet meghaladóan irányozták elő”. Ebből arra lehet következ­tetni, hogy a juhtartási kedvet az 1932. évi exportértékesítési gondok nem törték meg. Ami már csak azért is örven­detes, mert nem pusztán húsvét hozza a nagy pénzt, hanem — a karácsonyon kívül — az augusz. tus is. Hol és miért? Legnagyobb vevőnknél, Olaszországban, ahol ebben a hónapban megy szabad­ságba a gyári munkások és alkal­mazottak zöme. Márpedig akkor elkerülhetetlenül — szinte a ró­mai korba visszanyúló szokásként — báránygerinc járja, ez a leg­drágább eledel nem hiányozhat az éttermek étlapjairól. Keresztényi Nándor SJUTOPOSTA Aligha szükséges bizonygatni, mennyire boldogok voltak azok — összesen hatvan családról van szó —, akik 1979 késő őszén költöztek be Kecskeméten az Aradi vértanúk tere 3. szám alatt épült új, tízemeltes házba. Mindannyiukat az összkom­fort, a kényelem fogadta a lakásukban, ahonnan ma nem tá­voznak szívesen, s ahová némi idegeskedés közepette térnek vissza nap mint nap, mármint a magasabb emeleten lakók. Hogy miért? A lift „jóvoltából”, mely a használatba vétel óta többször üzemképtelen, mint jó. De ne gondolja senki, hogy a házbeliek, vagy az illetékesek mérhetetlen közönye folytán megoldatlan e műszaki probléma. Ugyanis azzal az elmúlt időszakban már szinte mindenki fog­lalkozott. A jobb híján a lépcsőkön gyaloglók azonnal jelentették a hibát a házfelügyelőnek, aki üzent a szerelőért, ö meg is ér­kezett előbb-utóbb, valamit javított a szerkezeten, mire az működött rövidke ideig, majd újra felmondta a szolgálatot. Ki tudja hányszor került már sor az ilyen esetekre, amikor a panaszosok közvetlenül fordultak az ingatlankezelő vállalathoz. Az onnan kapott terjedelmes levélből megtudhatták, az előírt havi karbantartás rendszeres és a bajok lényegében abból ered­nek, hogy a használók nem tekintik eléggé sajátjuknak a lif­tet, hiszen megtalálhatók rajta az erőszakos rongálás nyomai. Erre aztán csak ráadás, a cégnek egyetlen szerelője van, aki­nek más házakban is rengeteg a dolga, amit csak sorba véve végezhet el. A lakók nem tekintették biztatónak, rokonszenvesnek e vá­laszt, főleg a „.labdát visszapasszoló” részét, s minthogy ez utóbbin a1 tanácshoz küldött bejelentésük sem változtatott, se­gítségért fordultak a gyártóhoz, a Ganz-MÁVAG budapesti felvonógyárához. Annak termelési főmérnöke és a meó veze­tője tudatta olvasóinkkal az alábbiakat; A licenc alapján készült 6 személyes, 480 kilós teherbírású Schindler-típusú felvonó nem konstrukcióhibás. S 1980 óta a gyár nem vállal érte garanciális kötelezettséget. A kezelő cég ugyanis rosszul látta el a karbantartási feladatát. A lift mégis rendelkezésre állhat mindig, ha a javítása szakszerűen történik, s az igénybevételénél mindenki betartja az üzemelte­tési szabályokat. Nos, ennyi történt legutóbb e felvonóval kapcsolatban, ami továbbra is hol működik, hol nem. Bizonytalanságával pedig döntően hozzájárul a tíáz lakói kedélyállapotának lelohasztá- sához. S hogy még legyen olaj is a tűzre, az Aradi vértanúk tere 3. szám alatti bérlemények gazdái nemrégen vették kézbe a liftdíj felemeléséről szóló értesítésüket. Ezek után nem ne­héz elképzelni az ottani hangulatot. Az ügyben mi nem lehetünk döntőbírók, csupán a vélemé­nyünket mondjuk el; folyamatos szolgáltatás nélkül senki sem kötelezhető a folyamatos szolgáltatásért járó — főként meg­emelt — díj megfizetésére! Hol lehet parkolni Baján? LEVELEZŐKNEK Szádvári Jánosné, Kalocsa: Sá­tortábort csak az úgynevezett jo­gi személyek létesíthetnek az üdü­lővendégek, illetve a saját alkal­mazottaik vagy tagjaik részére. E célból olyan terület jelölhető ki, mely legalább száz négyzetméter nagyságú, s a csapadékvíztől nincs veszélyeztetve. Az ilyen táborban gondoskodni kell a szemét fedett tárolásáról, rendszeres elszállítá­sáról, ki kell jelölni a tűzrakás helyét, valamint biztosítani az ivóvízvételi lehetőséget. Id. Belánszky Vilmos, Hajós és még sokan mások: Mint arról már beszámoltunk e rovatunkban, a nyugdíjas utazási utalványa —, melynek birtokában a jövő év március végéig lehet vásárolni menetjegyet féláron a vonatra és az autóbuszra — összesen 8 alka­lommal használható fel egyszeri, illetve 4-szer menettérti, tehát oda-vissza történő utazásra. Ez utóbbi esetben a távolságtól függ, hogy az utalvány gazdája a kelet- bélyegzés napján, vagy az attól számított egy hónapon belül köte- les-p megkezdeni az utazást. Fon­tos megjegyezni, egy bélyegzési hely igénybevételével vagy csak a MÁV személyszállító eszközeire, vagy csak a Volán járataira kap­ható biléta. ám aki ugyanazon út során mindkét tömegközlekedési járművön akar utazni, annak utal­ványán két rubrikát bélyegeznek le. FOGADÓSZOBA Olvastam már az újságban ar­ról, hogy a társasház-közösségek megválasztott tisztségviselői iközül néhányat) felületesen, sőt szabály- ellenesen végezték a munkáju­kat, így aztán óhatatlanul kelle­metlen helyzetbe jutitatitták a la­kástulajdonosokat. Például ott, ahol kevés figyelmet szenteltek az épület állagával, illetve egyes felszereléseivel kapcsolatos hibák megszüntetésére, vagy másutt, ahol gondatlanul kezelték a reá­juk bízott közös forintokat. E cikkek .végső kicsengése volt: az illetékesek segítsék tanáccsal, ne­tán gyakorlati módon is azokat a közös képviselőket, akik nehezen birkóznak meg a feladataikkal. Abból a sajnálatos tényből kell kiindulnom, hogy ón és a férjem hosszabb ideje vagyunk betegek. Ilyen állapotban költöztünk be évekkel ezelőtt a Stádium u. 6. szám alá, a kétszobás, gázfűtéses OTP-lakásunikba. A havonta fel­merülő úgynevezett közös költ­ség akkor 160 forint volt, amit eleinte idejében befizettem a ház pénztárába. Nem sokkal utána megszűnt a párom táppénzes ál­lománya, s mikorra hivatalosan is rokkanttá nyilvánították, s megkapta az ellátást, több hó­nap telt el. Addig a kevéske — az 1500 forintot alig meghaladó — rokkantsági nyugdíjamból él­tünk, abból egyenlítettük k;i a pénzintézeti tartozásunkat, meg fedeztük a rezsit. Másra nem fu­totta. Mindezt közöltem a képvi­selőnkkel, aki tudomásul vette a dolgot. Két hónap múlva viszont kö­vetelte az összeget, a tízszázalé­kos kamatával. Nem kis lemon­dás árán nyögtük ki a hátralékot, a pluszként hozzáadott forintok­kal együtt. Majd újból adósak lettünk. Mikor végre mindkettőnk részére folyamatosan érkezett az ellátás, rögtön jelentkeztem, hogy fizessek, egyidejűleg kértem, tá­jékoztass árnak, mi alapján számít­ják fel e magas kamatot. Válasz­ra nem méltattak, így csupán az alapköltség kiegyenlítését vállal­tam, ám e pénzt nem voltak haj­landók elfogadni tőlem. Legalább másfél évig tartoitt ez a huzavona, s közben több ezerre nőtt az adósságom, azért is, mert a közös célú összeget 200 forintra módosították. (Már bánom, hogy nem postai úton, vagy letéti számla révén rendez­tem a dolgot, de hát utólag hiába okos az ember.) A képviselővel .különben megszakadt a köszönő­viszonyom is, így legutóbb aján­lott levélben kértem az ügy tisz­tázását. Hiába. Feladva az állás­pontomat, röviddel ezelőtt kifi­zettem minden tartozásomat, ben­ne foglaltatva a jelentős összegű büntetésemet is. Most itt tartunk. Csak a gya­númat tudnám feledni, hogy e borsos kamat felér egy uzsorával is... (Elmondta: Hegedűs Ist­vánná kecskeméti olvasónk.) A szerk. megjegyzése: önnek igaza van, amikor azént száll sík­ra, hogy Szakmai segítségben ré­szesüljenek a társasházi közös képviselők. Mert e történetnek is a hozzá nem értés a kútforrása, pontosabban a jogi ismeret hiá­nya. A Polgári Törvénykönyv 301. paragrafusa általános érvénnyel szögezi le: a pénztartozás kése­delmes fizetésekor 5 százalék ka­mattal terhelhető meg a kötele­zett ! Több olvasónk tette szóvá nem­régen. hogy a bajai városi kórház térségében gondok vannak a par­kolással. Főleg a látogatási idő alatt érkeznek a személygépkocsik tömegesen, melyek az intézmény közelében, a Beloiannisz utcában állnak meg és sorakoznak. Mind­ezt semmiféle jelzőtábla nem tilt­ja, egy idő óta azonban figyelmez­tető papiroskákat találnak autóju­kon a tulajdonosok. Helyszíni ellenőrzésünk során megállapítottuk, hogy tilosban parkol, ezért kérjük, távozzon ... — ilyen és hasonló mondatokat tartalmaznak a stencilezett papí­rok, melyek természetesen kilá­tásba helyezik a szabálysértési el­járást is. Mire ügyeljenek a melegben autózók? Ifjú autótulajdonosokkal beszél­gettünk a minap, akik arról szól­tak, hogy hosszabb hazai túra előtt állnak, de nem kis aggoda­lom közepette, mégpedig azért, mert az idősebb autósoktól gyak­ran hallják, a kánikula idején né­mi veszélyt rejt magában a kocsi. Olvasóinknak feltett szándékuk megelőzni a bajt, csakhát nincse­nek tisztában vele, pontosan mire is ügyeljenek a nagy melegben. Többek nevében kérnek bennün­ket, írjunk az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. Érdeklődésünkre elmondották a szakemberek: a 30 Celsius-fok kö­rüli hőmérséklet esetén a szoká­sosnál is gondosabban, figyelme­sebben kell használni a gépjármű­vet, melyben ha víz-, illetve lég­hűtéses a motor, feltétlenül szük­séges kitisztítani a hűtőlamellákat a szennyeződésektől — rovartete­mektől stb. —. hogy kifogástalan legyen a hűtési folyamat. Külön­ben nemegyszer megtörténhet — például emelkedőre menet, vagy éppen torlódáskor —- hogy szinte a forrpontig melegszik a hűtővíz, s ilyenkor célszerű bekapcsolni a fűtést, ami a kocsiban ülők szá­mára elviselhető leengedett ablak mellett, viszont a motor számára jót tesz, hiszen valamelyest lehűl a hőelvezetés révén. Ajánlatos gyakrabban ellenőrizni az akku­mulátor savszintjét is, mert a fo­lyadék a melegben köztudottan gyorsabban párolog. Végül annyit: sohasem szabad "kánikulai időben csordultig tölte­ni a tankot, ugyanis az egyéb anyaghoz hasonlóan a benzin is kiterjed (Celsius-fokonként 0,11 százalékkal), s utat törhej magá­Ez utóbbira pedig már volt is precedens az elmúlt napokban, amikor helyszíni bírságolok tették tiszteletüket a területen, s az in­tézkedésük sokaknak került 50 fo­rintjába. Olvasóink javasolják az illeté­keseknek, világosan közöljék az egészségügyi intézmény melletti parkolási rendet, s csak utána lép­tessenek életbe szankciókat az előírások megsértői ellen. Mi csak abban reménykedhe­tünk, hogy a kedvező változások­ra mielőbb sor kerül a forgalmas utcában és környékén, ahol per­sze legálisan is ott lehet hagyni a kocsit addig, amíg a vezetője és utasa a beteget látogatja! nak a szellőzőnyíláson, a tömítet- len beömlőcsonkon át a szabadba. Sőt, még a megtöltött tartalék­kanna fedelét is meg kell lazítani időnként, hogy megszűnjön az edényben a túlnyomás. A családtagként végzett munka és a szolgálati idő Tiszaalpáron lakik Kolláth Fe- rencné, aki évekig dolgozott csa­ládtagként — mint növényter­mesztő — a helyi termelőszövet­kezetben. Most készül nyugállo­mányba, azt szeretné tudni: e munkavégzést figyelembe veszik-e a szolgálati ideje megállapítása­kor? A társadalombiztosítással kap­csolatos legújabb rendelkezések szerint szolgálati időnek kell te­kinteni azokat az esztendőket, me­lyekben a mezőgazdasági szövet­kezeti tag nő családtagja év; 80 munkaegységet teljesített 1967. előtt, később pedig 100 tízórás munkanapot. Az igazoláshoz egy­korú okiratra van szükség. A má­sik feltétel a nyugdíjjárulék meg­fizetése, ami évente 324 forintot jelent az említett időpontot meg­előzően, ám utána már a havi át­lagkereset képezi a járulék kiszá­mításának az alapját. A családtag írásbeli kérelmét az érdekelt közös gazdaság székhelye szerint illetékes társadalombizto­sítási igazgatósághoz (kirendelt­séghez) terjessze elő, ahonnan ha­tározatot kap. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. KÉRDEZZEN — FELELÜNK Báránygerinc — augusztusban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom