Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-29 / 152. szám

s • PETŐFI NÉPE • 1983. június «0. A szocialista országok párt- és állami vezetőinek moszkvai találkozója (F oly tatát az l. oldalról.) ge Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnöke, a küldöttség ve­zetője, Nyikalaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, az SZSZKSZ Minisz­tertanácsának elnöke, Andrej Gramiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZSZKSZ Minisztertanácsa elnökének első A találkozó résztvevői elemez­ték az európai és a világhelyze­tet, és szocialista államaik nevé­ben aggodalmukat fejezték ki a feszültség éleződése, a nemzetkö­zi kapcsolatok destabilizálódása és a katasztrofális következmé. nyekkel járó nukleáris háború veszélyének növekedése miatt. Szükségesnek tartják felhívni minden ország és nép figyelmét e veszélyekre. A találkozón megerősítették a Varsói Szerződés tagállamai Po­litikai Tanácskozó Testületének 1983. január S-i prágai ülésén el­fogadott politikai nyilatkozat ér­tékelését és következtetéseit a nemzetközi helyzet alakulásáról. A népek, valamennyi haladó és békeszerető erő eltökéltsége egyre növekszik, hogy véget ves­senek a fegyverkezési hajszának, térjenek át a leszerelésre, külö­nösen a nukleáris leszerelésre és biztosítsák minden állam fejlő­dését az együttműködés, a biz­tonság és a béke szellemében az egyenjogúság, a szuverenitás és a nemzeti függetlenség feltételei között. Megerősítették a prágai politi­kai nyilatkozat következtetéseit azokról a negatív tényezőkről is, amelyek élezik a nemzetközi helyzetet. Az utóbbi időben mind­ezek még erőteljesebben érezte­tik hatásukat. Példátlan méreteket ölt a fegy­verkezési hajsza. Az USA és egyes szövetségesei maguk sem titkolják, hogy tevékenységükkel a katonai fölény elérésére tö­rekednek. Néhány nyugat-euró­pai NATO-országban hozzáfog­tak támaszpontok létesítéséhez új amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták telepítése cél­jából. Folyik a földi telepítésű, a tengeri és a légi állomásoztatású új hadászati nukleáris eszközök gyártása és rendszerbe állítása. Hadicélokat szolgáló kozmikus rendszeréket dolgoznák ki, arrié-' lyek egyaránt képesek csapást mérni a világűrben és a földön levő célpontokra. Minőségileg új hagyományos fegyverrendszere­ket fejlesztenek ki, amelyek tö­megpusztító hatása a nukleáris fegyverekéhez hasonló. Rohamo­san nőnek a — népek vállára sú­lyos teherként nehezedő — ka_ tonai kiadások. Ebben a helyzetben a találko­zó résztvevői hangot adnak ag­godalmuknak, hogy nincs előre­haladás a fegyverzetkorlátozási és -csökkentési tárgyalásokon. A találkozó résztvevői arra is felhívják a figyelmet hogy mi­közben a fegyverkezési hajszát szítják, nyilatkozatok hangzanak el* a fegyverzetkorlátozási és -csökkentési tárgyalásokon tanú­sított állítólagos rugalmasságról, és azt a hamis tételt hangoztat­ják, mintha a katonai potenciál növelése a népek békéjét és biz­tonságát szolgálná. A találkozón képviselt államok határozottan elutasítják ezt a politikát. A nemzetközi helyzetet tovább élezi a fokozódó imperialista erő­politika és diktátum, amely az államok közötti konfrontációra, az „érdekszférák” megszilárdítá­sára és újrafelosztására irányul, csakúgy, mint az Imperializmus agresszív cselekedeteinek szapo­rodása. Gyakoribbá válnak a szocialista és más államok bel- ügyéibe való beavatkozási kísér­letek, károkat okoznak a kölcsö­nösen előnyös gazdasági kapcso­latoknak, ellenséges kampányo­kat folytatnak a szocialista or_ szágok ellen. A világ különböző térségeiben meglevő háborús fe­szültséggócok és válsághelyzetek még bonyolultabbá válnak és újak keletkeznek, nő j annak a veszélye, hogy ezek kiszélesed­nek. Számos független állam el­len folyik hadüzenet nélküli há­ború, erősödik a nemzeti érde­kektől idegen külföldi katonai jelenlét. Az új világgazdasági rend megteremtésének igazságos követelése elutasításra talál, to­vább mélyül a szakadék az or­szágok gazdasági fejlettsége kö_ zött. E politika merőben ellentétes Európa és ag egész világ népei­nek alapvető érdekeivel és tö­rekvéseivel, amelyek oly erőtel­jesen nyilvánulnak meg a sze­mélyiség és a nemzetek szabad, emberhez méltó és békés létezé­séhez való jogának biztosítását követelő háborúellenes tömeg- mozgjjjmakban, a parlamentek tudósok, orvosok, valamint a szé­les közvélemény képviselőinek megnyilatkozásaiban és az olyan nemzetközi találkozón, mint a „Békéért és az életért, a nukleá­ris háború ellen” elnevezéssel Prágában megtartott világfórum. helyettese, az SZSZKSZ külügy­minisztere, Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, az SZSZKSZ honvé­delmi minisztere. A találkozó résztvevői véle­ményt cseréltek a nemzetközi helyzetben az utóbbi időben vég­bement változásokról, és közös nyilatkozatot fogadtak el. A találkozó résztvevőinek vé­leménye szerint a mostani hely­zet minden állam és minden nép előtt felveti a kérdést: miként gátolható meg, hogy e veszélyek tovább fokozódjanak, miként akadályozható meg, hogy a világ katasztrófába sodródjék. A moszkvai találkozón képviselt szocialista államok az 1983. ja­nuár 5*i prágai politikai nyilat­kozatban széles körű programot terjesztettek elő a nemzetközi fe­szültség csökkentésére, a háborús veszély elhárítására. Megerősítik, hogy ez a program időszerű és érvényes, ismételten fellépnek a nukleáris fegyverke­zési versennyel és mindenfajta katonai versengéssel szemben. Szi­lárd meggyőződésük, hogy semT milyen világproblémát — bele­értve a szocializmus és a kapita­lizmus történelmi vitáját is — nem lehet katonai úton megol­dani. A találkozó résztvevői korunk kulcskérdésének a fegyverkezési hajsza mielőbbi beszüntetését és a leszerelésre, különösen a nuk­leáris leszerelésre való áttérést tekintik. Meggyőződésük, hogy mindent meg kell tenni e rend­kívül fontos célok megvalósítá­sáért, a béke. a civilizáció és az élet megőrzése érdekében. Meg­erősítik, hogy készek minden erőfeszítést megtenni e kérdések tárgyalásos rendezéséért. E tekintetben az a legfonto­sabb, hogy az európai kontinen­sen megszűnjön a nukleáris kon­frontáció veszélye. Mivel a talál­kozó résztvevői Európának a kö- zép-ihatótávolságú 'és a harcásza­ti nukleáris fegyverektől való teljes megszabadítására törek­szenek, úgy vélik, hogy legalább egy olyan megállapodás elérésé­re van szükség, amely kizárná az új amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítését, és elő­irányozná az Európában .levő kö­zép-hatótávolságú eszközök meg­felelő mértékű csökkentését, az egyensúly lehető legalacsonyabb szinten való biztosítása érdeké­ben. Lehetséges ilyen megállapo­dás elérése, h.a mindkét fél köl­csönös megértést, politikai aka­ratot tanúsít és a béke és a biz­tonság egyetemes érdekeit tart­ja szem előtt. A találkozón kép­viselt államok e szempontok fi­gyelembevételével alakítják ki álláspontjukat az európai nukleá­ris fegyverek korlátozásáról fo­lyó genfi tárgyalásokkal kapcso­latban. A találkozó résztvevői teljes mértékben támogatják a már lé­tező közép-hatótávolságú nukleá­ris fegyverek igazságos csökken­tését oélzó szovjet javaslatokat. Arra hívnak fel: mindent meg kell tenni, hogy a tárgyalásokon ebben az évben megállapodás jöjjön létre, hogy nem telepítik az új közép-hatótávolságú nuk­leáris rakétákat Európába, és csökkentik a már meglevő közép­hatótávolságú eszközöket. E meg­állapodás a mindkét fél számá­ra elfogadható javaslatokon ala­pulna. Meggyőződésük, hogy h.a mind­két fél szigorúan betartja az egyenlőség es az egyenlő bizton­ság elvét, akkor a hadászati fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó tárgyalások konstruktív irányba haladhat­nak, és elérhető lesz a világbékét szolgáló, kölcsönösen elfogadha­tó megállapodás. i Szükségesnek tartják, hogy mi­előbbi tárgyalások kezdődjenek bármilyen fegyverfajta világűr­beli elhelyezésének megtiltásáról hogy megszűnjön a fegyverkezé­si hajsza kiterjesztésének veszé­lye a kozmikus térségre. A találkozó résztvevőinek meg­győződése, hogy a népek béké­je és biztonsága érdekében szük­séges: —. valamennyi nukleáris hata­lom — mindenekelőtt a Szovjet­unió és az USA — nukleáris fegyverkészletének haladéktalan befagyasztásal — azon nukleáris hatalmak kötelezettségvállalása, amelyek ezt még nem tették meg, hogy elsőként nem alkalmaznak nuk­leáris fegyvert. *A találkozón részt vevő álla­mok újból felhívással fordulnak a NATO tagállamaihoz, hogy ha­ladéktalanul kezdjenek közvetlep tárgyalásokat olyan megállapo­dásról, miszerint 1984. január 1- től kezdődően befagyasztják, a katonai kiadásokat, és az ezt kö­vető időszakban konkrét lépése­ket tesznek tényleges, kölcsönös csökkentésükre. Az így felszaba­duló eszközöket a gazdasági és a társadalmi fejlődés szükségletei­re fordítanák, beleértve a fejlő­dő országok szükségleteit is. Re­ményüket fejezik ki, hogy felhí­vásuk visszhangra talál a NA- TO-ál tárnoknál. Ugyancsak elvárják a NATO- államok egyetértését, hogy kezd­jék meg annak a javaslatnak a gyakorlati megvizsgálását, mi­szerint a Varsói Szerződés tag­államai és az Észak-Atlanti Szer­ződés Szervezetének tagországai kössenek a' világ valamennyi ál­lama számára nyitott szerződést a katonai erő alkalmazásáról va­ló kölcsönök lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásá­ról. A találkozón részt vevő álla­mok ismételten síkraszállnak azon javaslatok megvalósításá­ért, hogy Észak-Európában, a Balkánon és a kontinens más térségeiben atomfegyvermentes övezeteket hozzanak létre, és hogy e kérdésekről tárgyaljanak. Hangsúlyozták annak jelentő­ségét és szükségességét, hogy a madridi találkozó mielőbb olyan pozitív eredményekkel fejeződ­jék be, amelyek megfelelnek az európai népek óhajának, és ame­lyek lehetővé teszik az európai bizalom- és biztonságerősítő in­tézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia összehí­vását, a Helsinkiben megkezdett sokoldalú folyamat továbbvitelét. Ez fontos hozzájárulás lenne a béke, az enyhülés és az együtt­működés politikájának megszi­lárdításához. A találkozón képviselt álla­mok ismételten, nyomatékosan megerősítik, hogy elleneznek minden olyan lépést, amely a NATO tevékenységi körének ki- szélesítéséhez, vagy bármilyen új katonai-politikai csoportosulás létrehozásához vezet. A maguk részéről kijelentik, hogy nem tö­rekszenek saját szövetségük te­vékenységi körének kiszélesíté­sére, és nem szándékoznak ilyen lépést tenni. A találkozón részt vevő álla­mok — a béke és saját bizton­ságuk érdekeiből kiindulva — kijelentik: semmiképpen sem engedik meg, hogy katonai fö­lényre tegyenek szert velük szemben. Határozottan fellép­nek az erőegyensúly biztosításá­ért a fegyverzetek lehető leg­alacsonyabb szintjén. Ezzel ösz- szefüggésben felhívják a figyel­met legfelsőbb állami szerveik nyilvános állásfoglalásaira. Megerősítik elvi álláspontjukat, hogy napjaink, Európájának te­rületi-politikai realitásai sérthe­tetlenek. A találkozón képviselt álla­mok következetesen ellenzik a fegyverkezési hajsza fokozását. Határozott meggyőződésük, hogy a békét nem lehet ezen az úton megszilárdítani. A helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmányát aláíró 35 állam ün­nepélyesen kötelezettséget vállalt, hogy az enyhülést töretlen, egy­re életképesebb és sokoldalúbb, átfogó folyamattá alakítja. Egy­hangúlag kifejezték törekvésüket, hogy minden területen jobb, szo­rosabb kapcsolatokat alakítanak ki egymással. E magasztos kötelezettségek szellemét és betűjét követve a ta­lálkozón részt vevő államok to­vábbra is a békés egymás mellett élés alapján fejlesztik kapcsola­taikat más országokkal. Felszólít­ják az összes európai államot: te­gyenek meg mindent az Európát fenyegető nukleáris veszély elhá­rításáért, változtassák Európát a béke kontinensévé, ahol nincse­nek sem közép-hatótávolságú, sem harcászati nukleáris fegyve­rek, ahol minden állam a teljes egyenjogúság és kölcsönös tiszte­let alapján működne együtt an­nak érdekében, hogy népeik elő­rehaladjanak és jólétben éljenek, s hogy Európában és az egész vi­lágon békesség, kölcsönös megér­tés és biztonság legyen. Határozott felhívással fordul­nak az Észak-Atlanti Szövetség Szervezetének tagállamaihoz, a világ összes országához: józanul és tárgyilagosan mérlegeljék a nemzetközi viszonyok alakulásá­nak mostani fenyegető tenden­ciáit, és vonják le az emberiség létérdekeinek megfelelő, ésszerű következtetéseket. A találkozón részt vevő álla­mok készek egyesíteni erőfeszí­téseiket valamennyi országgal — függetlenül azok társadalmi-poli­tikai rendszerétől — és minden­kivel, aki a béke és a nemzetkö­zi biztonság megszilárdításáért és olyan gyakorlati intézkedése­kért lép fel, amelyek megakadá­lyozzák a legrosszabbat. Ezt az alkalmat nem szabad elszalasz­tani. Hazaérkezett Moszkvából a magyar küldöttség Kedden a késő délutáni órák­ban hazaérkezett Moszkvából a magyar küldöttség, amely Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével részt vett a hét szocialista ország párt­ós állami vezetőinek találkozóján. Közös nyilatkozat KGST-együttműködés 1986—90 között A higiénia is része a vendéglátásnak! (Folytatás az 1. oldalról.) S hogy mennyire időszerű e kérdés, ezt erősítette meg dr. P. Kovács István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának veze­tője hozzászólásában. Elmondta, hogy az év elején 61 vendéglátó üzletet ellenőriztek higiéniai szempontból. Ezeknek több mint a felében találtak kifogásolni va­lót. A kiszolgálók nem tartották meg a személyi higiéniára vonat­kozó utasításokat. Eltűrték az il­lemhelyek kirívó állapotát. Sze­met hunytak egyéb mulasztások felett. Emiatt Soltvadkerten a kereskedelmi osztály munkatár­sai megváltoztatták — egy foko­zattal csökkentették — két ven­déglátóhely osztályba sorolását. Kilenc üzletben — így a kecske­méti KakUkk vendéglőben, a Nagykőrösi utcai Zöldfa vendég­lőben, a kalocsai Piros Arany ét­teremben, a soltvadkerti Tó és a szabadszállási Róna vendéglőben stb. — egyenként ezer forint bír­ságot szabtak ki a higiéniai hely­zet romlásáért. Négy vendéglátó- hely vezetőjét (Kiskőrösön, Ka­locsán és Fajszon) egy—tízezer forint közti bírsággal büntették. Tizenkilenc üzlet vezetője pedig kétheti haladékot kapott, hogy a higiéniai mulasztásokat jóváte- gye. Az ellenőrzéseket a kereskedel­mi osztály mindaddig folytatja — egy-egy helyre többször is visszatérnek —, ameddig a higié­niai helyzet megnyugtatóan nem javul. Több hozzászóló javasolta: szi­gorítsák meg a vendéglátás belső ellenőrzését, s ha szükséges, vált­sák le a környezeti kultúrával mit sem törődő vezetőket! K—1 Összekapcsolás Vlagyimir Ljahov és Alek- szandr Alekszandrov a többszöri pályamódosítás és a közelítési manőverek elvégzése után moszk­vai idő szerint 14 óra 46 perckor kapcsolta össze űrhajóját, a Szo­juz T—9-et a Szaljut—7 űrállo­másból és a Kozmosz—1443 jelű mesterséges holdból álló űregy­séggel. OLASZ VÁLASZTÁSOK Moszkvában kedden megnyílt a KGST Végrehajtó Bizottságának 106. ülése. A tagországokat a ta­nácskozáson az illető ország mi­niszterelnök-helyettese, állandó KGSTJ,kép viselője képviseli. A magyar küldöttséget Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes ve­zeti. Mint a VB megnyitása előtt tartott sajtótájékoztatón elmond­ták, a kétnapos tanácskozás résztvevői többek között megvi­tatják azokat a gazdasági, együtt­működési feladatokat* amelyek sokoldalú összehangolását a KGST-szervek a XXXVI. tanács­ülés megbízása alapján az 1986— 90-es* illetve az azt követő idő- szakra kidolgoztak. Ez szorosan összefügg a tudományos-műsza­ki együttműködéssel és .módot ad arra, hogy a tagországok köz­vetlenül megkezdjék a követke­A márkushegyi bányaszeren­csétlenség kivizsgálására alakult kormánybizottság befejezte a helyszíni szemléket valamennyi érintett bányatérségben, meghall­gatta a robbanáskor a bányában tartózkodó és megmeneküli bá­nyászokat a baleset körülményei­ről. A baleset okainak sokoldalú tisztázására több 'intézet szakér­tőit is bevonták a vizsgálatokba, s az utolsó helyszíni méréseket vasárnap végezték el a bányában a Nehézipari Műszaki Egyetem szakemberei. A kormánybizottság Márkushe- gyen a vizsgálatok alapján szigo­rú intézkedéseket hozott a tech­nológiai és munkavédelmi előírá­sok ellenőrzésének kiterjesztésére, szigorítására. Az Országos Bánya­ző öt évre szóló népgazdasági tervek összehangolását. Tárgyalnak annak &z 1982. jú­nius 10-én ^láírt sokoldalú ke­retegyezménynek a megvalósítá­sáról, amely az ipari robotok szakosított és kooperációs gyár­tásának kidolgozásáról és meg­szervezéséről intézkedik. Az egyezmény végrehajtása — mon­dották — egészében jól halad, a KGST-országokban már több, mint 200 iparirobot-típus terveit dolgozták ki. A VB értékeli ezt a munkát és kijelöli, milyen úton lehet meg­gyorsítani e fontos népgazdasági feladat megoldását, közte az ipa- rirobot-manipulátorok egységes rendszerének megteremtését. A Végrehajtó Bizottság ülésé­nek résztvevői megvitatják to­vábbá a KGST XXXVII. tanács­ülésére előkészített anyagokat is. (MTI) műszaki Főfelügyelőség, a Bánya­ipari Dolgozók Szakszervezete és az Ipari Minisztérium közösen en­gedélyt adott a robbanással nem érintett bányamezőkben a terme­lés folytatására, és a sérült bá­nyarészek gondos* helyreállításá­ra kidolgozott program munkála­tainak megindítására. A kormánybizottság intézkedé­seket rendelt el az egész bányá­szat biztonságtechnikai követel­ményeinek fokozott ellenőrzésére is, többek között elrendelték az üzemzavar-elhárítási tervek fe­lülvizsgálását, a bányák szellőz- tetési rendszereinek a tervezett­nél korábbi, soron kívüli ellen­őrzését, s a robbantási és egyéb bányaművelési technológiák fo­kozott ellenőrzését. A kormánybizottság tájékoztatója a márkushegyi szerencsétlenség vizsgálatáról Vesztes: a Kereszténydemokrata Párt RÓMA A kereszténydemokrata párt súlyos vereségével járt az előre­hozott választás Olaszországban. Ez a legfontosabb eredménye a vasárnap és hétfőn tartott szava­zásnak. A kedden közzétett összesítés szerint a képviselőházban a KDP 32,4 százalékra esett vissza az 1979-ben elért 38,3-ról. Az Olasz Kommunista Pórt 30,8 százalékot ért el, ez- 7 tizeddel kevesebb, mint a négy évvel ezelőtti ered­mény. Az újfasiszta párt 1,6 szá­zalékkal haladta meg legutóbbi eredményét. A szavazatok eredményéből ki­tűnik, hogy a Kereszténydemok­rata Párt a választás első számú vesztese. Ugyanakkor megerősí­tette helyzetét az OKP, és mint a részeredmények is tükrözik, mi­nimális különbséggel szorult a második helyre. Több nagyváros­ban azonban jelentős fölénnyel vált első párttá. így például Mi­lánóban, ahol a választók 27,4 százaléka.'szavazott a kommunis­ta párt képviselőijelöltjeire, míg a KDP 21,9 százalékot kapott. Ve­lencében 31,9—21,9 az arány az OKlP-javára.. Megállapítható, hogy bár nö­velte szavazatainak számát a Szocialista Párt, politikai irány­vonala nem kapta meg a várt támogatóst. A volt miniszterel­nök, Giovanni Spadolini pártja, a Republikánus Párt mindeddig nem tapasztalt sikert könyvelhet el: az 5 százalék feletti ered­ményt aláhúzza, hogy Torinóban és Milánóban a mintegy 12 szá­zalék körüli szavazataránnyal a harmadik politikai erővé lépett elő. Az eredmények meglepték a kereszténydemokrata pártot. Mau- ro Bubbico, a párt egyik veze­tője közölte, hpgy már szerdára összehívták a KDP vezetőségét. A La Repubblica úgy értesült, hogy sor kerülhet a KDP rendkí­vüli kongresszusára is. .Rómában nagy lelkesedéssel fo­gadták, ünnepelték az OKP si­kerét. Még az éjszaka ezrek gyü­lekeztek a párt székháza előtt, melynek erkélyén megjelentek a párt vezetői, valamint az OKP- val közös listán induló proletár- egység párt irányítói. Enrico Berlinguer kijelentette, hogy a választás „egyértelmű íté­let a KDP-irányította kormá­nyok módszere felett”. Az OKP főtitkára aláhúzta, hogy a szava­zás meghiúsította a centrista kor­mánytöbbség reményét. És ha hiányzanak is a számszerű felté­telek a baloldali többséghez, első alkalom kínálkozik a keresztény­demokrata párt nélküli demokra­tikus többség kialakítására — mondta az OKP főtitkára. Újabb fegyveres konfliktus C™LLA* IKgJSÍ­«7 FI Fatah két szárnva között Érdemi es alkoto dll jLi r didii Kei bhdiiijd Kumuli áfbeszédet^ BEJRŰT Keddre virradóra újabb fegy­veres konfliktus robbant ki az El Fatah palesztin gerillaszerve­zet két szárnya között a szíriai ellenőrzés alatt álló, kelet-libano­ni Bekaa-völgyben. A bejrúti ál­lami rádió beszámolója szerint az Abu Mussza ezredes vezette lázadók elfoglalták az Arafathoz hű erők három állását és több foglyot is ejtettek. Az összecsa­pásnak három halottja volt. Kedden a déli órákban — rö­vid szünet után — ismét fellán­goltak a harcok a Stúrából Da­maszkuszba vezető út mentén. A lázadók oldalán a Népi Front Pa­lesztina Felszabadításáért-főpa- rancsnokság elnevezésű szervezet harckocsikkal megerősített egysé­gei is támadásba lendültek Ara­fat hívei ellen. A szíriai hadsereg lezárta a nemzetközi útvonalat, miután egyik, kereszttűzbe ke­rült járművét is találat érte. A Szíriához közel álló Népi Front Palesztina Felszabadítá- sáért-főparanosnokság - (vezetője Ahmed Dzsibril) damaszkuszi közleményében „a PFSZ és a pa­lesztin nép vezetésére alkalmat­lannak” nevezte Jasszer Arafatot és csoportját, Szaúd-Arábiaj - sajnálatosnak minősítette a fejleményéket, és felszólította az arab államokat, hogy tegyenek intenzív erőfeszí­téseket a palesztin válság meg­oldására, az egység helyreállítá­sára. A kormány közleménye megerősítette, hogy Szaúd-Arábia támogatja a palesztin nép egye­düli törvényes képviselőjének te­kintett PFSZ-t, és egyúttal emlé­keztetett rá, hogy ez év február­jában a száműzetésben működő palesztin parlament, a Palesztin Nemzeti Tanács algíri ülése is teljes bizalmat szavazott a Jász- szer Arafat vezette PFSZ-nek. Hétfőn este Izraelből Szaúd-Ará- biába érkezett Philip Habib, Reagan elnök különmegbízottja, hogy -a szaúdi vezetés támogatá­sát kérje az izraeli—libanoni megállapodást elutasító Szíria „megpuhításához”. Az Asz-Szau- ra című damaszkuszi lap szerint az Egyesült Államok célja az, hogy Habib közreműködésével megvalósítsák az izraeli megszál­ló csapatok libanoni „átcsoporto­sítását”, más szóval Libanon fel­osztását. Ahmed Iszkandar Ah­med szíriai tájékoztatási minisz­ter újólag leszögezte, hogy a szí­riai csapatok mindaddig nem mozdulnak libanoni állásaikból, amíg az izraeli hadsereg nem vonul ki feltétel nélkül Libanon­ból. Kívánatos volna, ha Jurij And­ropov és Ronald Reagan a közel­jövőben találkoznék — jelentet­te ki Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára az NDK televí­ziójának adott interjújában. A hétfőn este sugárzott nyilat­kozatban a főtitkár hangsúlyoz­ta, hogy nagyra értékeli a Varsói Szerződés tagállamainak a fegy­verkezési hajsza megállítására tett kezdeményezéseit. „Ügy Vé­lem — mondotta —, hogy a nyu­gati országoknak igen gondosan kellene megvizsgálniuk a Varsói Szerződés tagállamainak vala­mennyi kezdeményezését”, Mind Reagan amerikai elnök, mind Andropov, az SZKP KB főtitkára kinyilvánította érde­keltségét a fegyverkezési ver­sennyel összefüggő kérdések bé­kés rendezésében — folytatta Pé­rez de Cuellar. „Nagyon kívá­nom, hogy a két vezejő a közel­jövőben kezdjen igazi', . nagyon szolid, érdemi és alkotó párbe­szédet, amely elvezet a jelenlegi nemzetközi problémák megoldá­sához. Az enyhülés elkerülhetet­len nemcsak a leszerelés kérdé­seinek megoldásához, hanem az előttünk álló megannyi kérdés rendezéséhez is” :— mondotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom