Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-15 / 140. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1983. június 15. . ' KÖVETNI A JÚ PÉLDÁT Újítással segítik az aratást iMár a jobb vízháztairtású bácskai talajon is sárgállik aiz árpa és szőkül a 'kenyérnekvalló gabona. A mélykúti határban a szokásosnál csaknem két héttel korábban kezdik az aratást a szövetkezetek. Nem érte őket készületlenül ez a változás. A Lenin és az Alkotmány Tsz-ben egyaránt gondos javító, karbantartó, felújító munka folyt az elmúlt hetekben, hónapokban. Damm János, az Alkotmány Tsz növénytermesztési főágazat- vezetője úgy véli, hogy a jód előkészített gépek birtokában Bir- csák Mihály, Bogdán Imre, Gyet- vai Kálmán, Körösi Mihály, Odro- bina Sándor, Viszmeg István kombájnos és szerelő, Balázs Tibor, Molnár János váltótársaival együtt, tizennégy munkanap alatt betakarítja a másfél ezer hektár kalászos termését, nem is akárhogyan. A szövetkezet műszaki dolgozói ugyanis valamennyi E—516-os gabonakombájnt átalakították a szomszédos Lenin Tsz-beli szak- táirsaik újítását alkalmazva. Ennek lényege, hogy az arató-cséplő gép terményfelhordó láncának elég nagy fesztávolságú tengelyét, amely gyárilag csupán a két végén volt rögzítve, a közepén is ellátták csapággyal, és a kombájn egyéb szerkezeti elemeihez hegesztették. Az így megerősített lánctengelyinek egyszeriben megnőtt a teherbírása. Szerencsés műszaki 'beavatkozásnak számít az Alkotmány Tsz- ben a kombájn toklászoló szerke• Viszmeg István, az Alkotmány Tsz kiválóan képzett kombájnosa a lánctengely rögzítését ellenőrzi. Mélykút másik közös gazdaságának műszaki dolgozói is kitettek magukért. Adelhardt Antalnak és társainak a nevéhez fűződik az az újítás, amelyet először a Lenin Tsz-ben ők alkalmaztak, és az Alkotmány Tsz-beliek átvettek. A Lenin Tsz szakembereinek újítása a csapágylehúzó szerszám, és az a szerelökocsi, amelyre a kombájn több száz kilogramm súlyú vágószerkezetét ráengedhetik, és biztonságos körülmények között, gyorsabban kijavíthatják.. MiildkéL^^^ a betakarítógépek karbantartásához nyújt nélkülözftetetSen Segítséget. Más szövetkezeteknek is hasznára válik, ha nem restellik jól megismerni, és megfelelően alkalmazni azokat. K. A. cetének olyan átalakítása' is, amellyel a magot tökéletesebben ki csépelheti. A billenő rosta hasznos felületének megnövelésével a szövetkezet kombájnosai az aratási szem- veszteséget szorítják le az egy százalék alá. Nem látványos dolgok ezek, de annál nagyobb jelentőségűek, mert a betakarítható termés mennyiségét gyarapítják. Nem teljes addig a kalászosok betakarítása, amíg az értékes szalma a tarlón várja további sorsát. Takács Ferenc műszaki főágazatvezető szerint az idén e melléktermék .gyűjtésének a gépesítésében- ért el legnagyobb eredményt az Alkotmány Tsz. Az előző években használt kisbálá- zók rendkívül munkaigényesek. Hosszú ideig tartott, amíg a szalmát sikerült a szántóföldről elszállítani, és a tarlót feltárcsázni. Az idén beszerzett körbálázók és a rakodó-, szállítógépek segítségével minden munkafolyamatot gépesítettek. Számításuk szerint, a másfél ezer hektár kalászos ösz- szes szalmáját augusztus végéig kazalba rakhatják. A kalászos helyére nyomban lehet másodnövényt vetni, a feltárcsázott búza- tarlót pedig zavartalanul ápolni az őszi talajmunkáig. • A műszaki szémle előtti állítás a kombájn vágószerkezetén. A képen: Bogdán Imre szakmunkás. JAVÍTHATÓ A HATÉKONYSÁG ÉS AZ ÉRDEKELTSÉG SAJTOPOSTA l^<1 FOGADÓSZOBA Nemegyszer jártam már be keresztül-kasul a kecskeméti Széchenyi várost, így hát a tapasztalatom alapján állítom, arrafelé sokhelyütt megtalálható a kisebb- nagyobb játszótér, a mozgásra és pihenésre egyaránt alkalmas park, meg egyéb zöldterület: Ebből az örvendetes tényből logikusan következik, hogy a környékbeli gyerekekriek és a valamivel idősebbeknek nem jelenthet gondot a szabad idejük kellemes, hasznos eltöltése. Vagy mégis? Ilyen szempontból némi kétkedésre adnak okot a Forradalom utcai bölcsődében történtek. Való igaz, régóta tudom, hogy a hétvégeken hívatlan vendégek vannak nálunk, olyan ifjú emberkék, akik a lelakatolt kerítésen át másznak be az intézményünk udvarára,. Eleinte feltételeztem az ártó szándékukat, később rájöttem,- a kíváncsi srácok jelenték- • télén' csínytevéséről van szó, S ha netán használják is a toölcsi- sek szabadon hagyott játékait, a dologból .nem lehet kellemetlenség Csakhogy a kezdetben alig felfedezhető nyomok mindinkább észrevehetőbbé váltak, s legutóbb már dühösen fakadtam ki az illegális látogatás miatt. '■ A gyerkőcök tudniillik nemcsak kényük-kedvük szeriint szemeteltek, de cigarettáztak és a csikkek a babaház mellett hevertek, ahol sok a gyúlékony anyag Rossz rágondolni is, mi dett voina, ha valamelyik tárgyat lángra lob- hantja egy parázs. Persze -másról sem akarok hallgatni, nevezetesen, hogy egyesek ott végezték el a szükségleteiket is. Szóval, fertőtlenítenünk kellett utánuk, bár az efféle többletmunkára nem kötelezhetők a takarítók. A hét két utolsó napján a mi bölcsődénk sem tart nyitva, őrzésére azonban nekünk nin-cs lehetőségünk, meg arra sem, hogy az érintett ifjakat személyesen győzzük meg a viselkedésük helytelenségéről. Ezúton fordulok há.t hozzájuk a kéréssel, a jövőben tartsák tiszteletben a bezárt ajtajú kerítésünket, s másutt keressenek kikapcsolódást. Hogy hol, -az szinte tálcán kínáltatik a „hírős” város e részében, bár néhány jó ötlettel a szülők is kirukkolhatnának. Feltéve, ha- éreznék kellő felelősséget azért, mivel foglalják el magukat csemetéik a szombatokon és vasárnapokon, no meg a küszöbön, levő nyári vakáció idején... (Elmond- ' ta: Fint-a János né bölcsődevezető.) Az április 13-i Sajtóposta rovatunkban. írtuk meg Búzás Pál, Börönte Gábor, 'Danika István,'né és Vika István — valafmenmyien a Belsőnyír nevű kültenületen élnek — közös sérelmét, miszerint bár közigazgatásilag már a megyeszékhelyhez tartoznak, ám a postaládáik a várossal ellentétes irányban levő úrihegyi boltnál, vagyis a tanyai otthonaiktól igen messze találhatóik. A gyakorta rossz útviszonyok miatt napokig nem tudnak oda eljutni a levelekért, újságokért, s ilyenkor úgy érzik, el vannak zárva a világtól. A cikkünkben foglaltakat kivizsgáló Szegedi Postaigazgatóság a napokban juttatta el hozzánk á válaszlevelet, 'Ebből kiderül, olvasóink panasza jogos volt, mely-, lyed kapcsolatos intézkedésekről ezt közölte dr. hénárd László igazgatóhelyettes: Az említett lakosok otthonukhoz közelebb eső helyen, a Benei úti iskola mentén szereltük fel az úgynevezett támpont rendszerű levélszekrényeket. A kulcsokat már megkapták az érdekeltek: Miért volt hiánycikk a kerekdombi ásványvíz? Mostanában sokszor felberre- giett a telefon szerkesztőségünkben, s a hívók — például a kecskeméti, kiskunfélegyházi, kiskőrösi és lajosmizsei lakosok — szóvá tették, hogy a helyi élelmiszerholtak zömében hosszabb ideje nem kapható a közkedvelt kerekdombi ásványvíz. Néhány olvasónk arról is értesült: várhatóan csökken a kínálat, mert kimerülő- beni vannak a termelőhelyek. Legelőször a megyeszékhely két legnagyobb ABC-áruházának vezetőihez fordultunk, akik közölték: százak keresték napokon’ át hiába ezt az ásványvizet. Rendszeresen megrendelték ugyan, ám a- szállítás mindegyre akadozott, majd kimaradt. Bár sorakoztak a polcokon máshonnan származó hasonló termékek, de a kerékdombinál gyérebb az érdeklődés irántuk. Ezek után továbbítottuk kérdéseinket a termelő céghez, a tiszakécskei Üj Élet Termelőszövetkezethez, melynek elnöke, Erős József a következőket válaszolta: — Szerencsére semmi alapja a mendemondának, hiszen a kút- jaink termelőképessége változatlanul jó. Víz tehát van kellő mennyiségben. Hogy az utóbbi időben mégsem jutott belőle mindegyik üzletbe, annak oka, hogy műszaki felújításon vett részt mind a két szállítójárművünk. A munkák befejezéséig muszáj volt szüneteltetnünk a túrákat. A napokban újra megkezdődtek e fuvarozások, melyek most már folyamatosak, s remélhetőleg nemsokára eljut az ásványvizünk a városok és falvak üzleteibe, már ahová kérték azt. Hadd szóljak itt a gondjainkról is, arról, hogy a vártnál és szükségesnél kevesebb palackot kapunk vissza, s a meglévők között sem kevés a már használhatatlan állapotú, ami azt jelenti, hogy csak részint kihasznált a töltőkapacitásunk. Körülbelül 1 millió fori/nt kellene ahhoz, hogy pótoljuk a kiselejtezett üvegeket, a közös gazdaság jelenlegi nehéz pénzügyi helyzete azonban — sajnos — nem teszi lehetővé ezt a nagyarányú vásárlást. Helyreigazítás Június 1-én e hasábokon jelent meg a Változott-e az építőtáborok rendje? című írásunk, melynek második bekezdésében — a nyomda hibájából — téves adat szerepel. A mondat helyesen: Idén január óta van hatályban a Minisztertanács elnök- helyettesének 1/1983. (I. 1.) számú rendelete... stb. Hol tartanak az állami gazdaságok? Tetőbeázás a tizediken A napokban jelent meg a Bács- Kiskun megyei Állami Gazdaságok Szaltszolgálati Állomásának kiadványa a megye állami gazdaságainak 1982. évi legfontosabb adatairól. Csak táblázatokat — szöveges értékelést nem — tartalmazó és éppen ezért az első látásra elvont, száraz tájékoztató az elmélyült olvasónak igen sok érdekességet,^. összefüggést tartalmaz. Időszerűsége viszont nem vitatható. Milliárdos nagyüzemek Ami a legszembetűnőbb a kiadványból; a megye 11 állami gazdasága a szántó-, illetve termő- területek tíz százalékán gazdálkodva a nagyüzemi mezőgazdaság termelésének egyharmadát adja.. Már három gazdaság: a hosszúhegyi, a kiskunhalasi és a Bajai Mezőgazdasági Kombinát tartozik a „milliárdosok” sorába, vagyis ennél több a termelési és eszközértekük. Termelésüket dinamikusan növelték, az utóbbi öt évben évenként 12—15 százalékkal. 1978 óta összes termelésük 5,4 milliárdról 8,7 milliárdra emelkedett. E számsorhoz azonban az is hozzákívánkozik, hogy az átlagosnál kedvezőbb eszköz- és szakemberellátottsággal, a megyei átlagnál jobb minőségű földeken gazdálkodnak. Ennek is, no meg az állami gazdaságokban alkalmazott korszerű 'technikának, eljárásoknak köszönhető,, hogy hozamaik a legtöbb ágazatban felülmúlják a megyei eredményeket. Ä Bácsalmási Állami Gazdaság például a búza és kukorica termelésével több évben megyei első helyezett volt, és országosan is elismerő értékelést kapott.’ Az; egy tehénre jutó tejtermelés az állami mezőgazdasági üzemekben meghaladta az ötezer litert, pontosan ezerrel több, mint a megyei átlag. Nagyok a különbségek Természetesen az sem mindegy. hogy mekkora ráfordítással, mennyiért termelnek az állami gazdaságok. A kiadvány adataiból kitűnik, niem termelnek a legnagyobb hatékonysággal, sőt a többi üzemhez, szövetkezethez képest kifejezetten drágán dolgoznak. Vagy másképpen: sok állóeszközük van, azokat jobban kell hasznosítaniuk. Míg a termelőszövetkezetekben száz forint nettó eszközértékre és bérre kilenc forint eredmény jutott 1981-ben, addig az állami gazdaságokban csak 5 forint. Nagyon nagyok a különbségek ho^ iramokban, a gazdálkodás eredményében és eredményességében az egyes üzemek között. De azonos üzem esetén az egyes évek között is. A hektáronkénti összesített termésátlagok búzából 3,4, és 5,4 tonna között változnak. Az üzemek közötti eltérések még nagyobbak, mint ahogy a szőlőtermelésben is értek el 3,4 és 8 tonnás összesített megyei átlagot a különböző években. Hä a hozamokról, fajlagos mutatókról azt állapíthattuk meg, hogy igen változóak, a gazdálkodás eredményessegeről még inkább ezt kell mondani. Akad a megyében olyan állami gazdaság, amely csaknem 100 millió forint vállalati eredményt ért el, és sajnos, olyan is, amelyik a veszteséget alig-alig tudta elkerülni. Természetesen sohasem az a lényeg, hogy egy vállalat, szövetkezet 20—30 vagy 60 millió forint eredményt ér el, hanem az, hogy ezt mekkora mérettel, termeléssel és főleg ráfordítással tette. Ilyen alapon a 60 millió nyereség is lehet kevés és 30 millió is sok. Egy-egy üzem eredményességét jól szemlélteti, ha az eredmény •tömegét viszonyítják a termelés nagyságához, vagy a termelésben lekötött eszközök összértékéhez. A megye állami gazdaságaiban minden száz forint termelési értéknek négy forint 79 fillér az eredménytartalma. Van olyan állami gazdaság, ahol több mint tizenkét forint! Sajnos, van olyan is, ahol mindössze hét fillér. Az előzőnek alig kétszázad része. A személyi jövedelmek (természetesen?) ugyanakkor alig térnek el egymástól. Ha gondnak és bajnak tekintjük, hogy az üzemek között az eredmény tömegében és főként gazdaságii hatékonyságában igen nagyok a különbségek, ugyanígy kell értékelnünk egy ettől teljesen eltérő tendenciát, mégpedig azt, hogy a személyes jövedelmek összegében nem mutatható ki érdemi különbség. Nyereség és jövedelem A megye valamennyi gazdaságában 1982-ben az egy főre jutó éves bér (állományi létszámra számítva) meghaladta az ötvenezer forintot. Ez természetszerűleg jó dolog. Nem tekinthető viszont annak, hogy a vállalati bérszínvonal annál a Hosszúhegyi Állami Gazdaságnál a legalacsonyabb, amelyik egyébként a legmagasabb vállalati ered- ménytömeget produkálta. Ha elvonatkoztatunk az üzemi méretektől, az eredmény abszolút tömegétől és csak a hatékonysági mutatókat szemléljük még furcsább eredményt kapunk. .Az a gazdaság ugyanis, amelyik a különféle eredményességi mutatókkal (egy főre jutó termelés stb.) a második helyen végzett, az egy főre jutó személyes jövedelem nagyságában csak a kilencedik helyet foglalja el. És fordítva, a másodikként legjobban fizető a jövedelmezőség tekintetében a kilencedik. Játék a számokkal, mondhatná bárki. így is fel lehet fogni. A szomorú tény azonban az, hogy nincs szoros összefüggés a gazdálkodás hatékonysága és a személyes jövedelem-színvonal nagysága között. Míg a vállalati eredmény tömegében sokszoros különbségek mutatkoznak, addig a személyes jövedelmekben, bér- színvonalban alig 5—10 százaléknyi eltérések vannak, sőt negatív korrelációs jelenségek is fellelhetők. Az üzemi demokrácia fórumato, a szakszervezeti munkában azt is indokolt napirenden tartani — s megoldani. Ezért úgy gondolom, hogy a közgazdasági, a vállalati bér- és jövedelemszabályozásnak, érdekeltségi rendszer kialakításának a legfontosabb célkitűzése ezen anomáliák megszüntetésével a hatékony gazdálkodást segítő személyes érdekeltség kialakítása lehet. Dr. Horváth Gyula az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának munkatársa Május 30-án kora este nagyon várt zápor áztatta meg a kecskeméti földeket. Örültek e csapadéknak a mezőgazdászok és a kistermelők éppúgy, mint a hűvösebb, illetve pormentesebb levegőre vágyó városlakók. Ez utóbbiak sorában sajnos akadt olyan család, amelynek szomorú 'perceket, sőt, órákat okozott az eső. Bozsóékről van szó, akik a Pá- kozdi csata utca 15. számú épület X. emeletének 29-as számú lakásában élnek. Ami ott történt, így mesélte el a még később is felzaklatott kedélyű kétgyermekes anyuka: — Kinn szakadt az eső. nálunk pedig csörgött a víz a mennyezetről. Hamarosan, átáztak a tapétázott falak, a szőnyegoink és a szabadon hagyott ruháink. A bútorainkat, meg az egyéb eszA másodállásról és a mellékfoglalkozásról öt szövetkezetnél és vállalatnál dolgozó olvasónk kereste fel a közelmúltban szerkesztőségünket személyesen, s azt kérte, ismertessük a főfoglalkozáson kívüli munkavégzés legfontosabb tudnivalóit. A gazdaságpolitikai célokat, valamint a cégek és alkalmazottaik érdekeit egyaránt szolgálja a főállás melletti rendszeres tevékenység, mellyel kapcsolatos előírások sorából a teljesség igénye nélkül ismertetjük az alábbiakat: A dolgozó csak egy másodállásra köthet szerződést — ennek írásba foglalása kötelező —, s ameny- nyiben e foglalkoztatása egészében, vagy részint egybeesik a főállása munkaidejével, szükséges megszereznie előzetesen 1 a munkáltatója engedélyét. Az ilyen második munkaviszonyra általában az vállalkozhat, akinek nem kell állandóan jelen lennie az elsőszámú munkahelyén, Illetve ott maga határozza meg az ideje fel- használását. Ebből pedig követkeközeinket sem tudtuk 'megvédeni az „égi álidás”-tól. A szobáikból edénybe összegyűjtve vittük ki a vizet. A legedikeserítőbb, hogy mindez nem először fordult elő. Ot éve lakunk e házgyári otthonunkban, ahol igazán csak akkor vagyunk nyugodtak, ha tudjuk, hogy csapadékmentes lesz a nap. A beázás szinte elkerülhetetlen itt Emiatt a lakást már többször kellett helyrehoznunk, s a paigy-1 takarítás, meg az utána való csinosítás rengeteg pénzünkbe került. Most megint hasonló kiadás előtt állunk. Nagyon ideje lenne már, ha valakik véglegesen pontot tennének ügyünkre, s úgy javítanák meg a tetőt, hogy sohase zik, hogy a szóban forgó feladat ellátásának feltétele nem lehet az, hogy valaki a kollégájára bízza a főfoglalkozása szerinti - munkájának kisebb-nagyobb részét. Lényeges megjegyezni, a másodállást betöltő munkaideje a törvényes munkaidejének legfeljebb egynegyede lehet, a béi*e sem haladhatja meg a főállásban kapott személyi alapbére egynegyedét, s ez utóbbi megállapításához nélkülözhetetlen a szakszervezeti bizalmi egyetértése. Még annyit: a főállást biztosító munkaadónak a másodállás ügyében hozott döntése ellen —, ha az kedvezőtlen is a kérelmező számára — nincs helye a munkaügyi vitának. A mellékfoglalkozásra rátérve, legelőször azt közöljük: ilyen munkaviszonyt nem létesíthet az, aki már rendelkezik másodállással. Nincs viszont akadálya annak, hogy ugyanazon személy egyszerre több mellékfoglalkozást létesítsen, melynek kizárólag időbeli korlátái vannak, ami annyit jelent a dolgozó havi munkaideje a törvényes munkaideje egyhar- madáig, fizikai munka esetén annak feléig terjedhet. A bér meghatározásánál azonban nem kell csolatban tehát megkerestük a pénzintézet illetékes osztályvezetőjét, aki érdeklődésünkre a következőket mondotta: — Azonnal jelentem az esetet a kivitelezőnek, a DU TÉP Vád- lailaitniaik, mely — a szavatossági felelősség alapján — köteles mielőbb elvégezni a szükséges javításokat. Sőt, meg kell térítenie a felmerült kárt is. Az ilyen ké- résiiiriket még sohasem utasították el az építők, ha azonban ennek során vita merülne fel, nem haboznánk attól, hogy a bírósághoz forduljunk. Amint a napokban megtudtuk, a cég ezúttal is intézkedett. Talán már túl van a tetőjavításon, ml több, a kárügy is az orvoslás előtt áll. Felmerül azonban a kérdés: hányszor ismétlődnek figyelembe venni a főállásból származó jövedelmet. A főállás munkaidejét nem érintő ilyen munkaviszonyról is írásos szerződést kell készíteni, s erről előzetesen kötelező tájékoztatni a fő- foglalkozás szerinti munkaadót, mely megtilthatja e kapcsolat létrejöttét, ha veszélyeztetve látja az érintett személy alapvető munkakörére előírtak teljesítését. Végezetül csupán utalásszerűén említjük meg, hogy az előzőektől kissé eltérő szabályok érvényesek a kulturális és nevelő-oktató munkát végzőkre, valamint az egészségügyi intézmények dolgozóira, ez utóbbiak például — néhány kivételtől eltekintve — nem vállalhatnak másodállást, a szintén egészségügyi munkahelyen végzett mellékfoglalkozásuk havi órakerete pedig nem haladhatja meg a 75 órát. Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. azzon be. Olvasónk az OTP-tői vette kétszobás .lakását, a panaszával kapuié,g. ezek a kellemetlené egek? KÉRDEZZEN — FELELÜNK Közelebb van a postaláda CIKKÜNK NYOMÁN
