Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-14 / 139. szám

VILÁG PROLET AR J AL EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 139. szám Ára: 1,40 Ft 1983. Június 14. kedd Bolgár párt- és állami delegáció érkezik hazánkba A Magyar Szocialista Műn-: káspárt Központi Bizottságá­nak, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának és Mi­nisztertanácsának meghívásá­ra Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke veze­tésével június 14-én, kedden hivátalos baráti látogatásra hazánkba érkezik a Bolgár Népköztársaság párt- és ál­lami küldöttsége. (MTI) A hétvége sporimérlege A különböző sportágak kép­viselői nem halmoztak el ben­nünket versenyeikkel az el­múlt hétvégén. Hazai pályán mindössze két NB II-es labda­rugó-csapatunk lépett pályára, hogy lezárjon egy hosszú baj­noki idényt, s méltó búcsút ve­gyen szurkolóitól. Ez a kecske­méti kék-fehéreknek nem a legjobban sikerült, így a kö­zönség jó része már a talál­kozó vége előtt otthagyta a mérkőzést... A bajaiak nagy küzdelemben tartották otthon az egyik bajnoki pontot, s ez­zel igen előkelő helyen zárták az idényt. Részletes tudósításainkat la­punk hetedik oldalán találhat­ják olvasóink. • Mózner a KSC—HMSE mérkőzésen (fehér mezben) három vá­sárhelyi védő gyűrűjében tör Kapura. (Somos László felvétele) A prágai béketalálkozó előtt Ülést tartott a nemzeti előkészítő bizottság Szakszervezeti találkozó Kunfehértón Jobb időt rendelni sem lehetett volna a vasárnapi kunfehértói szak- szervezeti találkozóra. A ragyogó napsütésben már kora délelőtt nagy számban érkeztek gépkocsikkal, autóbuszokkal a megye minden ré­széből a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottsága által szervezett tóparti összejövetelre. Mivel min­den alapszervezet bejelentette, hogy hány dolgozóval vesz részt az eseményen, így könnyű volt megállapítani, hogy mintegy 15 ezer em­ber keresett szórakozást ezen a napon a hagyományos — huszonne­gyedik — szakszervezeti találkozón. Természetesen a hozzátartozók is eljöttek szép számmal. Csak néhány adat: a Bajai Mezőgazdasági Kombinát ötszáz, a Hosszúhegyi, valamint a Bácsalmási Állami Gaz­daság szintén ennyi résztvevőt jelzett. A jánoshalmi tsz-közi vállal­kozás ugyancsak körülbelül félezer, a csengődi Aranyhomok Szakszö­vetkezet pedig száz embert hozott járművein. Rigó Sándornak, a MEDOSZ megyei titkárának megnyitója után kezdetét vette a, program, amelyen- részt vett dr. Dobi Fe­renc, az ágazati s.zakszervezet központi vezetőségének főtitká­ra is. Délelőtt sportvetélkedők tették izgalmassá a nagyszabású találkozót. Az alapszervezeti ver­senyek területi elődöntőiben győz­tes csapatok mérték össze képes­ségeiket. A férfi kézilabda döntő­jét a. Kiskunhalasi Állami Gaz­daság, a női döntőt a Hosszúhe­gyi Állami Gazdaság nyerte. A férfi Jabdarúgásbaít a Lajosmi- zsel Gépjavító Közös Vállalat, a női fociban a csengődi Aranyho­mok Szakszövetkezet lett az el­ső. A férfi röplabdacsapatok kö­zül a bá-csiboiködi Aranykalász Termelőszövetkezet vitte el a pálmát. Délután, a kecskeméti néptánco­sok fellépésével kezdődött a kul­turális program. Ezt követte a kiskunmajsai Jonathán Termelő- szövetkezet citerazenekara és asszenykórusa, a Bácsalmási Ál­lami Gazdaság úttörőtáncosai, akik rövidesen a -krími testvér­megyébe látogatnak az ottaniak meghívására. Végezetül a Kerté­szeti Egyetem kecskeméti főisko­lai karának amatőr művészei mu­tatkoztak be nagy sikerrel. Az iMHSZ1 bemutatóját megza­varta á közben feltámadó szél, de ezért nem kárhoztathatjuk a ren­dezőket, akik az előkészítés so­rán jelentős társadalmi erőket mozgósítottak. A rögtönzött szín­padot például a Kiskunsági Erdő- ési Fafeldolgozó Gazdaság szak- szervezetének tagjai ácsolták. A hangszórókról a határőrség gon­doskodott. A mezőgazdasági üze­mek szakszervezetei pedig min­dent megtettek, hogy a nagysza­bású összejövetel résztvevőinek ellátásáról gondoskodjanak. Íny­csiklandó illatok fűszerezték a levegőt, sok-soik bográcsban főz­ték az ízletes pörköltet. Jó han­gulat jellemezte a, találkozót, amelynek egyik színfoltja volt az a sátor , (képünkön), ahol a Nép­szava Szakszervezeti kiadványait árulták,1 A találkozóról készült képes összeállításunkat lapunk harma­dik dl dalán közöljük. K. S. Pozsgay Imrének, a Hazafias Népfront Országos- Tanácsa főtit­kárának elnökletével hétfőn Bu­dapesten ülést tartott a prágai béke-világtalálkozó Magyar Nemzeti Előkészítő Bizottsága. A tanácskozáson Sarkadi Nagy Bar­na, az Országos' Béketanács főtit­kára -adott tájékoztatásit a béke- és barátsági hónap eddigi tapasz­talatairól. Elmondta: a rendezvé­nyek a nagyszabású nemzetközi seregszemle méltó előkészítését szolgálták. E hivatásuknak eleget is tettek, megfelelő alkalmat ad­tak a magyar állampolgárok tö­retlen békevágyának kifejezésé­hez. 'Egyúttal az is bebizonyoso­dott — folytatta —, hogy az euró­pai biztonság és leszerelés ügye elválaszthatatlan a nemzeti füg­getlenségükért, a társadalmi ha­ladásért küzdő erők 'harcától. Ebi­nek jegyében szervezték meg or­• Opóczki Lajos növényvédelmi agronómusnak derékig ért a Vö­rös Szikra Tsz szórva vetett bú­zája. (Méhesi Éva felvétele) szágszarte a szolidaritási akció­ikat. Az elmúlt hónap fórumain — több miint ezer találkozón — ál­lampolgárok tízezrei, fiatalok és idősek, munkások és parasztok, hívők és ateisták, párttagok és pártonkíviiliek, a társadalmi szer­vezetek testületéi, s a különféle foglalkozási ágak képviselői is­merkedtek meg a béke-világtalál­kozó résztvevőihez intézett -üze­net szövegével, s fejezték ki egyetértésüket annak tartalmá-' val. Az Országos Béketáiriáieshoz eljuttatott levelek, táviratok és aláírások arról is tanúskodnak, hogy népünk töretlenül hisz a béke megőrzésének esélyében, az események kedvező befolyásolá­sának lehetőségében. Sebestyén Nándomé, az Orszá­gos Béketanács elnöke a prágai találkozó előkészületeiről szólt, s a többi között kijelentette, az A gabonatermesztést szorgal­mazó kormányzati intézkedés, anyagi ösztönzés hatására meg­nőtt a gabonafélék vetésterülete. A gazdaságok emellett az agro­technikai követelményeknek is igyekeznek jobban megfelelni. A jó talajmunka, a szakszerű táp­anyag-utánpótlás, a növény szá­mára legalkalmasabb idejű vetés a terméshozam emelkedésének egyik feltétele. A szakemberek esetenként a kockázattól sem riadnak vissza, ha sürget az árpa, a búza. a rozs vetésének ideje. A kísérletező­kedv is megnőtt. Jó példa erre a gabona szóróvetéses termesztésé­nek a terjedése országszerte. Ere­detileg a szükség diktálta e mód­szert a Tiszántúlon, ahol az utób­bi években ősszel elég gyakori volt a csapadék, a belvíz, és a ka­lászosok vetésekor a szántók még nem szikkadtak fel eléggé. A szó­róvetést hajdan is gyakran alkal­mazta a földművelő ember. A több száz vagy ezer hektáros táb­lákon azonban minden változtatás nélkül nem lehetett már bevezet­ni. A hercegszántói határban a szántás nélküli, tárcsás talajmű­veléssel együtt alkalmazták a szó­róvetést. Csoroszlya nélküli, Laj­ta típusú géppel szórták a magot, és a tárcsával helyezték 6—7 centi mélységbe. A Lenin Tsz-ben ugyanis perc-, vagy órástalajok vannak. Ha elérkezett a vetésidő, halogatni tovább nem lehet. Az a 30 hektár kalászos, amelyet kísér­imperialista körök újabb és újabb kísérletet tesznek arra, hogy meg­változtassák a kialakult nemzet­közi erőviszonyokat. Lépéseikkel tovább mérgezik a nemzetközi légik őrt, s- f okozzák a háborús ve­szélyt. Egyúttal heves propagan­dakampányt indítottak a háború­ellenes mozgalmaik, főként a Bé- ke-világtanács és a szocialista or­szágok békemozgalmai ellen. A nemrégiben, lezajlott nyugat-ber­lini béketalálkozón is megpróbál­koztak az egység bomlaszitásával, a prágai seregszemle tekintélyé­nek aláásásával. A jelenlevő bé- kemozgalmak képviselőinek több­sége azonban nemet mondott ezek­re a törekvésekre, s megerősítet­te részvételi szándékát. A cseh­szlovák fővárosban csaknem 3000 békemozgalmi aktivista, tudós, po­(Folytatás a 2. oldalon.) létképpen így vetettek, az aszály ellenére biztató képet mutat. Csátalján második esztendeje termesztenek ezzel a módszerrel gabonát, és az idén a 100 hektár kalászos jobban bírta a szárazsá­got az Új Tavasz Tsz földjén, mint a sorosvetésű búza. A szom­szédos nagybaracskai Haladás Tsz-ben 200 hektár szóróvetéses búzát takarítanak be a közeli he­tekben. Jól díszük a homokmégyi ha­tárban az Aranykalász Termelő- szövetkezet szórva vetett árpája, búzája is, amelyet együttesen több mint 320 hektárról furatnak le. A kedvezőtlen talaj adottságú kis­kunhalasi Vörös Szikra Tsz gazdái pedig mind a 300 hektár búzáju­kat ezzel a módszerrel vetették, tárcsával 7—8 centi mélyre he­lyezték. Talán ennek köszönhető, hogy eddig olyan jól bírta a csa­padék nélküli heteket. A mé­lyebbre hatolt gyökérzetével a nedvességgel kedvezőbben gazdál­kodhatott a gabonanövény. A kiskunfélegyházi határban a rossz Vízháztartású talajon egyen­letesen fejlett, sűrű növényállo- mányú a Vörös Csillag Tsz szórva vetett búzája. A szem a körülmé­nyekhez képest elég fejlett, és szalmája is lesz a kalászosnak. A tiszakécskei, a kecskeméti határ­ban is akad szórva vett őszi ga­bona. amely a közeli napokban az aratáskor mutatja meg, hogy a több hetes szárazság ellenére mi­re volt képes a kísérleti viszonyok között. K. A. Bírta a szárazságot a szórva vetett gabona A tanácsülés napirendjén a kalocsai közétkeztetés Kalocsa város Takácsa tegna­pi ülésén önálló témaként első alkalommal tárgyalt a köz- és üzemi étkeztetés ikörülményeiröi, problémáiról, fejlesztésének to­vábbi lehetőségeiről. Megállapí­tották: visszájára fordult a hat­nyolc évvel ezelőtti helyzet. Ak­kor még nem tudták kielégíteni az igényeket, ma pedig — s ez a kellemesebb gond — nincsenek kihasználva eléggé e szociális szolgáltatás lehetőségei. Nyolc üzemnek és a tanácsnak van saját üzemi konyhája. Ezek­ben összesen 2800 adag ebédet tudnának főzni, de csak 2200-ra van igény. Ennek, mint rámu­tatták, több oka van. A nyers­anyagokkal együtt emelkedtek az ebétláraik. is. Az étkeztetés egy­hangúságára jellemző, hogy csak egy-két helyen választhatnak az előfizetők két ételféleség' közül. Szokássá vált, hogy megtervez­nek egy heti menüt, és azt ismé­telgetik — minimális változtatás­sal — év végéig, ötvenkétszer. Egyre gyakrabban használnak fel kész- vagy félkész alapanyago­dat, ami önmagában nem hiba. Előfordult viszont — elrettentő példa! —, hogy mirelit zöldbab­ból mirelit nokedliből és mirelit rántásból készült levest, második fogásként pedig mirelit burgo­nyával körített mirelit májat szolgáltak fel. Sok esetben téli ételeket főznek nyáron is. Ezek még részben sem pótolják a házi kosztat. Az érdeklődés a vendéglátóipa­ri közétkeztetés felé fordult, an­nak ellenére, hogy számos egy­ségének a szolgáltatása — a vá­lasztékot, a mennyiséget és a mi­nőséget illetően — nem sokban különbözik az üzemi konyháké­tól. Előnye viszont, hogy konyhát cserélhet az üzem, ha ' romlik a színvonal. Mindezek mellett Kalocsán ma már jelentős azoknak az üze­meknek, intézményeknek a szá­ma, amelyek korszerűen beren­dezett melegítőkonyhát és étke­zőt létesítettek. Ezek alapterüle­te összesen 1200 négyzetméter. A bölcsődék, óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények kor­szerű konyháin — bár \ ezek a közétkeztetésben nem vesznek részt — ezer saját dolgozó ebé- delési gondjait oldják meg. Jelentősen bővült a köz- és üzemétkeztetés köre, olyannyira, hogy bárki élhet ezzel a lehető­séggel. Az ételek minősége és esetenként’ a higiéniái körülmény azonban még sok kívánnivalót hagy maga után. Sokat jelent majd a Sütőipari Vállalat köz­ponti telepén felépülő — a sa­ját igényeket meghaladó kapaci­tású — új konyha és étterem. Innen a környező üzemek dolgo­zóit is elláthatják ebéddel. Fo­lyamatban van egy tanácsi—ven­déglátóipari kisvállalat szervezé­se is, mely — ha megalakul majd — sokat javíthat a diák- és köz­étkeztetés minőségén. R. M. FALUVÉGI LAJOS TÁJÉKOZTATÓJA Konzultáció gazdaság­politikai kérdésekről Időszerű gazdaságpoliti­kai kérdésekről, a hatodik ötéves terv soronlevő fel­adatairól tartott tájékozta­tót a fővárosi, a megyei, il­letve megyei városi taná­csok általános elnökhelyet­tesei és tervosztály-vezetői részére hétfőn Faluvégi La­jos miniszterelnök-helyet­tes, az Országos Tervhiva­tal elnöke.' Elmondta, hogy az 1983 és 1985 között várható kül­ső és belső feltételek nagy követelményeket támaszta­nak .gazdálkodásunkkal szemben. Az elkövetkező időszak fő törekvése, hogy megalapozzuk a kibontako­zást, és felerősítsük a gaz­daságban az intenzív fejlő­dés jegyeit. Mindez megköveteü, hogy a 'tanácsok is megújít­sák gazdasági szervezőmun­kájukat. Főként a lakás- program végrehajtásában és az energiatakarékosság­ban kell előbbre lépni. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy e program vég­rehajtása jó úton halad, . ugyanakkor nyilvánvaló, hogy azt a nagyobb fejlő­dést, amelyet a társadalom ai lakásprogramtól vár, csak társadalmi összefo­gással lehet megvalósítani Az energiagazdálkodás te­rületén jelentős , eredmény, hogy egy sor község és vá­ros saját erőforrásból kí­vánja a földgázt bevezetni. A pályázatok köziül 12-t már elfogadtak, így ezekbe a te­lepülésekbe a következő ,két esztendőben bevezetik a földgázt. A tanácsok ugyancsak sokat tehetnek a másodlagos nyersanyagok és hulladékok hasznosítá­sáért. Folyamatban van a terü­let- és településfejlesztés irányelveinek kidolgozása, és ezek .már a következő években a tanácsok terüle­ti tervezőmunkájában is hasznosíthatók lesznek. A településfejlesztést a jövő­ben a megyéknek fokozot­tan a saját gazdasági alap­jaikra kell építeniük, így elsősorban a helyi, a válla­lati és a szövetkezeti erő­forrásokra támaszkodhat­nak. Az előadó foglalkozott a telekellátás fejlesztésé­nek fő feladataival, a teljes és hatékony foglalkoztatás helyi teendőivel, valamint a középfokú oktatás felté­teleinek javításával is. A hosszú távú tervezésről szólva az Országos Tervhi­vatal elnöke kiemelte, hogy a fő irányok egyúttal ala­pul szolgálnak a hetedik öt­éves terv kidolgozásához is. A jövőben a tervezőmun­kában az eddiginél alapo­sabb párbeszédre töreked­nek a tanácsi tervezőkkel és rendszeressé teszik az in­formációcserét. A tájékoztatót konzultá­ció ikövette. Többen örven­detes eredményként érté­kelték, hogy az’ utóbbi idő­ben javult a telekellátás. Szóvá tették azonban, hogy a családiház-építők nehe­zen jutnak egyes építő­anyagokhoz. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom