Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-10 / 136. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1983. június 19. HÁZUNK TÁJA Továbbra is fontos a növényvédelem ŰJ KÖVETELMÉNYEK A SZŐLŐTERMESZTÉSBEN Kutatók és termelők kapcsolata Az elmúlt hét időjárását kánikulai hőséggel, erős széllel, szerencsésebb helyeken záporokkal jellemezhetjük. Mindez kedvez a kártevők és gombák elterjedésének, ugyanakkor nehezíti a permetezők munkáját. A most érő csonthéjas gyümölcsöket a cseresznyelégy lárvája fúrkálja. A tojásból a melegben egy hét alatt is előbúvó kis „férgek” majd két hétig károsítanak. Az elhúzódó rajzás miatt a májusi, június eleji védekezést meg kell ismételni. Ajánlatos a permetlébe monilia elleni készítményt is keverni. Fokozottan ügyeljünk, hogy az alkalmazott készítményeknél betartsuk az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időt! Az ajánlott szerek a cseresznyelégy ellen: Anthio 33 EC, Sinoratox 40 EC, Ditrifon 50 WP, 0,2 százalékos oldata; a monilia fertőzés visszaszorítására pedig a Chinoin-Fundazol 0/1 százalékos, Ortho-Phaltán, Or- thocid 0,2 százalékos oldata. Az almát a lisztharmat, a va- rasodás ellen kell megvédeni. De károsít a kaliforniai pajzstetű és az aknázómoly is. A gombabetegségek ellen hatásos a Chinoin- Fundazol 0,1 százalékos, a Topsin M 70, Rubigan 0,1 százalékos oldata. A kártevőket az Unitron 40 EC 0,2 százalékos oldatával gyé- ríthetjük eredményesen. A szőlőben a védekezést első• A Kiskőrös és Vidéke ÁFÉSZ akasztói növényvédöszer boltjában havonta 800 ezer forint értékű áru fogy. Az üzletet Tóth Imréné vezeti. A napokban a környékbeliek leginkább a gyomirtószereket és a szőlő növényvédelméhez szükséges készítményeket vásárolják. sorban az orbánc és a lisztharmat ellen kell összpontosítani. Ortho-Phaltánt, Dithane M—45- öt keverjünk 0,2 százalékos töménységben; 0,3 százalékos Pol Sulkol-lal. A nyerges szőlőmoly lárváinak megjelenésére a jövő héten már számíthatunk. Bi 58 EV 0,1 százalékos oldatával, illetve Unitron 40 EC-vel hatékonyan pusztíthatjuk a kártevőket. A zöldségeskertekben a legtöbb gondot a burgonyabogár okozza. A védekezéskor a szereket felváltva használjuk, akkor jobb eredményt érhetünk el. A most kaphatók közül ajánlható: a Sevin, a Ditrifon 50 WP 0,2 százalékos, a Safidon 40 WP 0,25 százalékos töménységű oldata. A növényvédelmi munkák során ügyeljünk az előirt óvórendszabályok betartására! Kacs vagy f ürt Elsődlegesen a metszéssel szabályozzuk a szőlőhajtás és termés — fürt — arányát. Ez főleg téli munka. A virágzásig azonban sok minden történhet a tőkével. Még fagymentes tavasz után is előfordulhat, hogy a termést ígérő rügy nem nevel fürtöt. Más helyen viszont hajtások törhetnek elő. A nyári zöldmunkák elvégzése előtt jó tudni az alapszabályokról: minden tőkének a termés gazdaságos beérlelése érdekében megfelelő lombtömegre van szüksége, ennél sem többre, sem pedig kevesebbre. A túlzott méretű lomb árnyékol, kevesebb pedig csökkenti a fotoszintetizáló felületet. A nyárélejl ’ haj tás válogatást ilyenkor célszerű elvégezni; Amelyik hajtáson kacs jelent meg, azon már hiába várjuk a fürtöt. Ugyanis ezek mindig a hajtás legalsó részein, a kacsok helyén jelentkeznek. A termést nem hozó. úgynevezett meddő hajtásokat ilyenkor távolítsuk el, de a tőke kondícióját rontó ugar- és fattyúhajtásoktól is szabaduljunk meg. Az alföldi szőlőkben legelterjedtebb művelésmódoknál, a hajtásválogatáshoz a következő javasolható: Magas kordon, függönyműve- lés esetén a hosszú csapok és a rosszállású szálvesszők meddő hajtásait törjük ki. Alacsony kordonnal hasonlóan feleslegesek a hosszabb termőképletek meddőhajtásai. Fej-, alacsony művelésnél rövidcsapos metszés esetén elmaradhat a haj tás válogatás. A „hosz- szúra” metszett tőkéknél a csapok felső rügyeiből, valamint a szálvesszőkből nőtt kacsos hajtásokat kell kitörni. Ennél a művelésmódnál ritkítsuk a .tőkefejből előtörő, termést nem ígérő ugarhajtás okait. Lugasra futtatott szőlőnél az eddigiekhez hasonlóan kell eljárni. A ifiatal tőkék esetén azonban fokozott gonddal válogassunk, hiszen így segíthetjük a gyorsabb termőre fordulást. Ügyeljünk, arra is, hogy a két-három éves korban, 'jó kondíciójú lugasszőlő már bő termést ígérhet. Ha ezt hagyjuk beérni, akkor a növényt fejlődésében, , növekedésében visszavethetjük. Ennél a műve- lésmódnál az első években célunk a tőke karjainak nevelése, erősítése legyen. • • Ha már válógatjuk a hajtásokat, kötözzünk is! Az üzletekből ilyenkor hiányzik a raffia, ezért bátran használjuk az út- szélekben, szőlőkben termő jukka — Jutkának is ismerek — hosz- száLau, széthasított leveleit. Izsák főterén várja a szaküzlet a vásárlókat. Hiányt pótló szaküzlet A kertészkedők, a szőlőtermesztők keserűen, de már megszokták, hogy a szaküzletekből általában akkor és az hiányzik, amire éppen szükségük volna. Gondoljunk csak a borászkodás időszakára, sokaknak pénzzel is mérhető „kellemetlenséget” okoz, ha az utolsó pillanatra hagyják a kénlap beszerzését. Most leginkább az olcsó kötözőanyag, a raffia a hiánycikk. Ez főleg a kiskerttulajdonosokat sújtja, hiszen raktározásra, tárolásra a szerszámoskamrában alig van helyük. Izsákon á megye egyik jelentős szőlőtermesztő községében éppen ezért vállalkozott Farkas Imre borászati szaküzlet nyitására. Az országban ez — a holnap már vásárlókat is fogadó bolt —, az első ilyen magánkézben lévő. Mint megtudtuk, kapható lesz itt mindenféle kertészeti, borászati szakkönyv. A szőlőtermesztésihez szükséges anyagok között válogathatnak a kisebb-nagyobb ültetvények tulajdonosai, vásárolhatnak kis tételben ritkaságnak számító szaporítóanyagot is. A borászkod ók is segítséget kapnak, hiszen az üzlet vezetője az elvégzett vizsgálat alapján tanácsot ad, akár egyes hordókban lévő bor kezelésére is, hogy miből mennyit adjanak tárolóedénybe, amivel orvosolható a baj. 'Reméljük, hogy a boltban a nyitáskor meglévő árukészlethez hasonló fogadja majd egész esztendőben az itt vásárolni szándékozókat. Hogyan szedjük a cseresznyét, a meggyet? Ebben időszakban csonthéjas gyü- imölcsűek közül már javában érik a cse. resznye és a meggy. Minden kisterme, lő gyümölcséért a legmagasabb árat szeretné kapni, ezért azon. ban figyelme, sen kell dolgozni. Az export, illetve a belföldi első osztályú minőségűt csak kézzel szabad szedni, a gyümölcsnek mentesnek kell lennie a növényi, állati kártevőktől, a mechanikai sérülésektől. A bogyó akkor megfelelő, ha ép, egészséges, száraz és tapintásra kemény. Jó tudni azt is, hogy lazán kell a ládába rakni, a pálhalevél nélküli kocsányos cseresznyét, meggyet. , ■/ WÁm összeállította: Czauner Péter A Duna-Tisza közi szőlőtermesztő táj sajátosságai miatt különleges elbírálást és megítélést kíván. Elsősorban szélsőséges éghajlati, talaj- és természeti adottságainak, a gazdasági fejlődésben mutatkozó különbségeknek, nem utolsó sorban azoknak a történelmi folyamatoknak alapján, amely lényegesen megkülönbözteti hazánk más tájainak agrárviszonyaitól. A XIX. század végén olyan nagyarányú munkák fejeződtek be, mint a két legnagyobb folyó szabályozása, a futóhomok megkötése és művelésbe vonása. Ez utóbbi elválaszthatatlan a magyar szőlő- és kertkultúra kialakulásától. Az alföldi szőlőskertek létrehozását alapvetően meghatározta a futóhomok terjedése és az európai fajtákat kipusztító filoxéravész. 1875-től 1903-ig mintegy 55 ezer hektár szőlőt telepítettek. A felszabadulást kqvetö évek gazdaságpolitikája sokszor ellentmondásos helyzetet teremtett hazánk, így az Alföld szőlőtermesztésében is. • Klímaszekrényben ellenőrzik a fajta fagytűrő képességét. A berendezés programozható. Telepítési program A kormányzat 1960-ban gazdaságtörténeti szempontból is forradalmi lépést határozott el. Meghirdette és megvalósította azt a nagyarányú telepítési programot, amely kulcsszerepet töltött be az alföldi szőlőtermesztés megújulásában. A nagyüzemi keretek kialakulásával lehetőség adódott a kétszintes művelés felváltására, a gépesítésre, napirendre került a termelékenység növelése, elsősorban a megyében, A program nagy részét ugyanis itt valósították meg. A megváltozott művelési mód, a szakmai feladatok egész sorát jelezte. Egyes témákban még ma sem tisztázódtak a kérdések. Megoldásukra csak hosszú évek munkájával lehet vállalkozni. Ilyenek: az új termelési feltételekhez alkalmazkodó fajták előállítása, termesztésbe vonása, a tápanyagutánpótlás, az agrotechnika új módszereinek kidolgozása és így tovább. A nagyüzemi szőlőtermesztés kialakulásának természetes következménye a korszerű borászati üzemek létesítése. Ezek új technológiával felkészült szakemberekkel meghatározó szerepet töltenek be a bortermelés minőségének javításában. Feladta a leckét Az elmúlt évszázad alatt kialakult fajtaösszetétel és választék kiválóan megfelelt a külterjes gazdálkodás feltételeinek. Az 1960-as évektől bevezetett új művelési módok és a piaci igények viszont feladták a leckét. A szélsőséges éghajlati adottságok között a magasművelésű ültetvények termelési biztonságát a jelenlegi fajtaösszetétel nem garantáljál'Többségük az Alföld klímáját nem viseli el. Az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy az alföldi .termőtáj északi területein szélsőséges hőmérsékleti, kedvezőtlen elosztású csapadék, valamint rapszódikus hő- és fényviszonyok uralkodnak. A természettel vívott harcban kétségtelenül legnagyobb gond a téli fagykár kivédése, megelőzése, illetve a hozzá való alkalmazkodás, öt évből háromban jelentős terméscsökkenést idézett elő. 1980-ban pedig nagy felületen részleges vagy teljes tőkepusztulást is okozott. Különösen a fagyra érzékenyebb fajtáknál. Ezek: a kadarka, az ezerjó, az izsáki sárfehér. Az intenzív termesztés igényelnek megfelelő fajták ezekben az években sem károsodtak olyan mértékben. Említsük meg közülük az olasz rizlinget, a kékfrankost. a Jubileum 75-öt, amelyek a kemény tél ellenére is 6— 10 tonna hektáronkénti termést adtak. Megjegyzéh dő, hogy a legkiválóbb téltűrő fajta is kisebb- nagyobb mértékben károsodik ha mélyfekvésű területre telepítik, ha nem megfelelő gondozásban részesül. A kevéssé vagy félig beérett vesszők nem viselik el a hazáinkban szokásos téli lehűlést sem. Termőhely és fajta Az alföldi szőlőtermesztés kulcskérdése tehát a termőhely megválasztása és a megfeleld fajta. Az elmúlt húsz évben, jelentős területen telepítettünk szőlőt, termesztésre kevésbé alkalmas, vagy teljesen alkalmatlan talajba. Az alföldi szőlőskertek kialakításakor tehát nagyon fontos a termőhely kijelölése. A kecskeméti központú Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet szakemberei az Alföldön mintegy 100 ezer hektár területet vizsgáltak meg, és ebből 50—60 ezer hektárnyit találtak alkalmasnak szőlőtelepítésre. Ismerik a fajták termesztési értékét és biztonságát mutató paramétereket.' Ezek alap- • ján el lehet dönteni, hogy egy adott termőhelyen melyik fajta adja a legtöbb termést és mennyiben, felel meg a minőségi kívánalmaknak. Mintegy harminc megyei mezőgazdasági nagyüzemmel kötöttünk szerződést termelésfejlesztési szak- tanácsadásra. Ezen kívül számos kistermelővel tartunk kapcsolatot. Rendszeresen meghívjuk a szőlőtermesztő gazdaságok szakembereit bemutatóinkra, ahol részletesen értékeljük hagyományos w és új fajtáink, klónjadnk értékeit jelző mutatókat. Kapcsolatainkat szeretnénk bővíteni. Nagyobb felelősséggel keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a üzemekkel kialakítandó harmonikus együttműködést segítik elő. Célunk, hogy a következő esztendőkben a belső és a külső piaci igényeknek megfelelően alakuljon a szőlőtermesztés és a borászat Bács-Kiskun, megyében is. Oláh László tudományos főosztályvezető Juhfodrászat A pálraonostorai Keleti Fény Termelőszövetkezet egyik hatalmas juhhodályában a „lakók” riadt bégetését monoton zümmögés kíséri. Egymás után kerülnek a szépen fejlett anyajuhok a nyíróbrigád nyolc tagjának kezébe, s néhány perc alatt megszabadítják őket — a mostani időjárás mellett különösen meleg — bundájuktól. Martus Pál főállattenyésztő elégedetten szemléli a .szorgalmas munkát. — Juhászatunknak is jelentős szerepe van abban, hogy a közelmúltban a területi szövetség versenyében állattenyésztésünk elnyerte a második helyezést — mondja. — Jelenleg 5 ezer anyajuhot tartunk. Tavaly kereken ötezer bárányt értékesítettünk tőkés exportra, mintegy tízmillió forintért. Az idén még ennél is többet juttatunk a külföldi megrendelőknek, leg. alább kétszázzal szeretnénk túlszárnyalni a tavalyi meny- nyiséget. — A múlt évben milyen volt a gyapjúhozam? — Elégedettek voltunk, egy juhról átlag 5,90 kilogrammot • Hatalmas zsákokba kerül a gyapjú. • Négy fiatal nő is van a túrkevei nyiróbrigádban. ( nyírtak le. Harminc tonna gyapjút értékesítettünk, hárommillió forinttal növelve az árbevételt. — Az idén mennyi várható? — Alig néhány napja tart a nyírás, és már annyit megállapíthatunk, hogy igen jó a gyapjú minősége. Reméljük, az idén több ' lesz a bevételünk. — Ügy hallottam, tervezik az állomány fejlesztését. — Várhatóan 1985 végére hétezerre növeljük az anyajuhok számát, később pedig szeretnénk elérni a tízezret. Tárgyalásokat folytatunk a Csongrád megyei Tejipari Vállalattal és jövőre közösen létrehozunk egy fejőállomást. Ha ez sikerül, a juhtej is hozzájárul az állomány még gazdaságosabb tartásához. O. L.
