Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-30 / 153. szám

1983. Június 30. • PETŐFI NEPE • S Az idő hűvösre fordult, de az Országos Úttörő Néptánc és Népi játék Fesztivál hangulata forró maradt; tegnap délelőtt tizennyolc együttes lépett fel az Erdei Ferenc Művelődési Központ színpadán. Üllésiek, nagybaracskaiak, szolnokiak, martonvásáriak, budakalásziak; csarodaiak, budapestiek, sze­gediek, szombathelyiek folytatták a varázslatot, jelenítették meg táncaikkal a népi gyermekjátékokat, a legényeseket, ugrósokat, a csárdásokat. Kessler Mária, az Országos Út­törőelnökség Kulturális szákibi­zottságának tagja, a gyermek- tánc-mozgalom Európa-lhírű ér­tője a fesztivál színvonalát egy­értelműen jónak minősítette. — Valamennyi csoport fejlő­dött, a fesztivál szervezői, ren­dezői pedig igazán, kitettek ma­gukért: az esemény gyermek- centrikus, alaposan megszerve­zett, gördülékeny. Annak ellené­re, hogy a táncosok közvetlenül a tanév befejezése után jöttek Kecskemétre, nem fáradtak. Eb­ben nyilvánvalóan szerepük van a kiegészítő programoknak is. A gyerekek öltözőszobáit jó előre kijelölték a rendezők, köny- nyű őket megtalálni, szót válta­ni velük. A nagybaracskai lányok papír, kemény alsószoknyáikat veszik fel, amikor még elmondják, hogy a nyáron Marseilles-ibe, Francia- országba mennek, első külföldi szereplésükre. Kiss Andrea ruti­nosan fogalmaz, gyorsan hozzá- 'teszi: harminckét táncos mehet erre az eseményre. Nem, nem fél­nek, hiszen itt, Kecskeméten is érte őket kisebb baleset ;.az egyik fiúnak a finálénál letört a csiz­masarka, de ő táncolt tovább. Másik társuk csuklója gipszben van, de őt sem hagyták otthon ... A csarodaiak csoportjában a fi­úk mezítláb lépnek fel, így lesz hiteles a bemutató. Az öltözőben érzékenyen lépegetnek a padlón, a színpadon viszont teljesen fel­szabadultan játszanak. Balázs Richard mindössze hatéves és a csoport tartalékaként érkezett, de kiderült: szükség van rá, ezért együtt ment színpadra a többiek­kel. A. gyomaendrődiek, negyvenen, Gyalog László csoportvezetőre fi­gyelnek fellépés előtt. Nyolc—tíz tánccal készen állnak, bármikor felléphetnek. Weigert Laci és La­katos Zoli három esztendeje tán­col. A többiek ugratják: jobb lenne horgászni! Élénken tilta­koznak, táncolni jolbb! A kalocsai csoport legkisebb tagja Burai Zoli 8 esztendős, öt­ször volt külföldön, legutóbb An­karában. A táncosok küldöttsé­gében őt is fogadta az államel­nök. Ha „nagy lesz”, akkor tán­cos akar lenni, vagy esetleg fo­cista! Délután a város és a környék úttörőcsapatai fogadták vendége­inket. Ellátogattak üzemekbe, térmelőszövetkezetékbe, állami gazdaságokba is. Az iskolák szü­lői munkaközösségei is készítet­tek uzsonnát számukra. Kecskemét főterén pedig tucat­nyi népművész — mézeskalácsos, cserepes, ötvös kínálta áruját ké­ső estig. S. K. 9 Viszneki táncosok a népművészeti vásár furulya­árusával együtt zenéltek. 9 A szabadidős programok keretében a szolnokiak a Szórakaténuszban agyagoztak. Konzultáció Egy fiatalember állt a küszöbön, kezében irattar­tóval. író volt. Kezdő író ... Azt mondta, hogy nagy­ra értékeli a könyveimet és szeretné, ha ... — Soha — vágtam közbe. — Soha nem fogom el­olvasni a kéziratát. — Miért? Lehet, hogy az én szerény próbálkozá­saim ... — Annál inkább! — szakítottam félbe. — Akkor sem olvasom el, ha nem reménytelenül rosszak. Ak­kor sem, ha felcsillan bennük a tehetség szikrája, ak­kor sem, iha istenáldotta tehetséget rejtenek. — De miért? — Mert maga előtt már mindent elmondtak. Mindaz, amiről maga ír, már nem új. Egyébként valaki ezt már 400 évvel ezelőtt megértette és újra elmesélte — igaz, saját szavaival — a már leír­takat. «Például Rómeó és Júlia történetét. Ügy, hogy maga már a harmadik vagy a negyedik, aki nekifut. Ha nem éppen a századik. A fiatalember az egyik kezéből a másikba tette az iratgyűjtőt. — De én nem tudom megállni, hogy ne írjak. — írjon leveleket, fellebbezéseket, írásbeli jelen­téseket és tantervi utasításokat, szabadságkérelme­ket, névtelen leveleket, az ördög vigye el. Vezessen naplót a kiadásairól és az időjárásról. Töltse ki sa­ját kezűleg a blankettákat a mosodában. írjon be­vételi nyugtákat a takarékpénztárban vagy ha más nincs, kiadási nyugtákat. írjon a liftben, amikor senki nem látja, de krétával, kedvesem, krétával, hogy le lehessen törölni. Végső esetben fogalmazzon szerelmes leveleket a barátnőjének. Van barátnője? Lesütötte a szemét és elpirult. , — Tehát van! — kiáltottam. — Van 'barátnője, és maga, ne haragudjon, de szamárságokkal foglal­kozik. Ó, ha tudná, mennyit kockáztat! — Hogy-hogy? — Még kérdi?... Ha most karon fogja'a lányt, látja a mosolyát, elakad a lélegzete. Ez van most. De később? Tudja, hogy mi lesz magából később? — Mi? — suttogta. — Hát az, hogy ha majd kézen fogja a csodála­tos teremtést és remegni kezd, önkéntelenül fölfi­gyel: ahá, reszketés! Jó lesz egy szerelmi jelenet­hez. Megjegyzi magának: a lapocka táján kezdődik és halad lefelé a lép irányába. Micsoda szerelem ez?! Miféle extázis, ha éjjel-nappal éber felügyelet alatt van az ember! Mondja, fél maga a kutyáktól? — Nem, nem félek. — Akkor majd fog! Félni fog a kutyáktól, a vi­hartól, az autószerencsétlenségtől, az állott pirogtól (a frisstől is), a huligánoktól, a kollégája betegsé­gétől, hogy a rákot már ne is említsem. A fiatalember hallgatott. A — Ha majd kibontakozik a fantáziája — folytat­tam —, és ez elkerülhetetlenül bekövetkezik, elég lesz az utcán meglátnia egy kutyát, s máris bor­zalmas kép tárul a szeme elé. A kutya fogvicsorít­va támad magára, fogai a húsába mélyednek... Vagy azt hallja az autóbuszon, hogy valaki meghalt érelmeszesedésben. Hazamegy, kinyitja a lexikont, és azonnal fölfedezi magán ugyanazokat a tüneteket... Vagy azt hitte, hogy a fantáziája, ha nap mint nap írással edzi, mindig engedelmes szolgája marad? Ö nem! Nagyon hamar megtagadja az engedelmessé­get ... És a kisebbrendűségű komplexus ? És a biz- tos vereség a klasszikusokkal folytatott örök versen­gésben? Hát az állandó munka, ünnepnapok, sza­badság nélkül —, hisz egy igazi író, mint köztudott, állandóan dolgozik. Láttam, hogy vendégem meginog. — De ... — Tudom! — kiáltottam. — Nem tud tökéletes boldogságot elképzelni írás nélkül. Hát akkor ne­vezzen meg nekem legalább egy boldog írót! Leg­alább egyet! Tolsztoj? Elmenekült otthonról és ide.- gen ágyban halt meg. Balzac? A kávé ölte meg 50 éves korában — férfikora teljében. Stendhal az ut­cán halt meg, csak egyetlen újság közölt róla egy kurta nekrológot, abban is megmásították a család­nevét. Maupassant megőrült, Cervantes szerzetesnek ment. Gogol... — Elég! — kiáltotta. — Elég! S kirohant. , Én pedig elővettem egy köteg tiszta papírt és le­írtam: „Hatodik rész. Első fejezet”. R. Kirejev (Ford.: Horváth Ida) Könnyítés a gyermekes családok terhein Aki a KSH egyik kiadvá­nyának, a Statisztikai Havi Közleményeknek a legfris­sebb számába belelapoz, jó­szerivel naprakész ismerete­ket szerezhet Magyarország teljes demográfiai helyzetéről. A számok mögé pillantó ol­vasónak sokatmondó és igen elgondolkodtató az alábbi adatok együttese. Hogyan alakul a népesség száma? Hazánkban 1980-ban a népes­ség száma 10 millió 7.13 ezer; a házasságkötések száma 80 331, az élveszületéseké — az 1979. évi 160 364*es magas szám után — még mindig a 148 ezret meghala­dó. A természetes szaporodás azonban — ismét csak összevetve az 1979. év több mint 23 ezres lé- lekszám-növekedésével, — már csak mintegy háromezer. Ennyi­vel születtek tehát többen, mint ahányan meghaltak. A tavalyi adatok, ugyanebben a régióban: összlakosság 10 millió 700 ezer; 75 557 házasság köttetett, 133 579 élveszületés történt — a lakosság fogyása 10 533. És — még egy íz­ben búvárkodva ezekben a szá­mokban — a jelen év első négy hónapjában további 12 ezerrel csökkent a népesség száma, ami annyit jelent, hogy az 54 ezer ha­lálozással szemben az élveszüle­tés ek száma csupán 42 ezer volt. Távolról sem áll a szándékunk­ban valamiféle nemzetsiratás. A fejlettebb gazdasággal rendelke­ző európai országok nagy részé­ben évek óta regisztrálható folya­mat a népességszám lassú csök­kenése és minden .statisztikai számvetés arra . mutat, hogy. — fejlődésünk, és demográfiát. hely­zetünk egyenlőtlenségei folytán — magunk is ebbe a kategóriá­ba jutottunk. Többféle — konk­rét adatokon, illetve előrelátható társadalmi-egyéni szándékok! elemzésén alapuló előrejelzés szerint az ezredfordulóig akár a kétszázezres számot is meghalad­hatja ez a fogyatkozás. A demog­ráfiai hullámhegy a továbbiak­ban, feltehetően, ismét bizonyos mértékű születésszám-emelke- dést eredményez majd, a népes­ségszám stagnálása azonban fel­tétlenül hosszabb folyamatnak ígérkezik. Julias 1-től Ezek a folyamatok részben be­folyásolhatók, kedvezőbb irányba terelhetők, bármennyire is világ- jelenségről van szó. A befolyáso­lás eszközei — nem szóivá most a tudati elemekről — tekintélyes részben feltétlenül anyagi termé­szetűek. Égető családpolitikai gondjaink oldásáról, enyhítésük­ről a napokban az országgyűlésen is szó esett. Lázár Györgynek, a parlament nyári ülésszakán elmondott be­szédéből elevenítek fel elöljáró­ban néhány mondatot. „A társa­dalmi juttatások reálértéke az utóbbi két évben is a nemzeti jö­vedelemnél nagyobb mértékben, összesen 6 százalékkal emelke­dett. Azonban igy is csak szerény előrelépésre volt mód. Most... július 1-i hatállyal 490 forintról 600 forintra növeljük a kétgyer­mekes családok gyermekenkénti családi pótlékát. Az egy gyerme­kes családok a jelenlegi 130 fo­rintos jövedelemkiegészítés he­lyett pedig havi 300 forint családi pótlékot kapnak, a gyermekek 6 éves koráig”. Köztudott, az egy és több gyer­mekes családok életszínvonala, életmódja és anyagi boldogulása nehezebb és szerényebb manap­ság, mint a gyerekteleneké, vagy azoké,- akiknek már keresők a fiaik, leányaik. Napjaink gyer­meknevelése sokféle pótolhatat­lan öröme mellett is jelentős anyagi áldozatvállalás, bármeny­nyire is szívesen tesszük gyerme­keinkért. S a családi pótlék reál­értéke, minek is szépítenénk, megkopott, csökkent a legutóbbi korrekciója óta. Feltétlenül segítség — és nem is lebecsülendő nagyságú — a megemelt családi pótlék a csalá­dokban. Több, mint 70 éves ez a sajátos segítési, pénzügyi forma, amelynek jogosultsági körét 1946- tól lehet erőteljesen társadalmi méretűnek tekinteni (ekkor vált jogosulttá családi pótlékra a kö­telező társadalombiztosítás hatá­lya alá tartozó összes dolgozó, s a korhatár a gyermek 16. élet­évére emelkedett). 1966-ban már a kétgyermekes tsz-családok is kaphatták, 1968-tól a gyermeket egyedül nevelő apák jogán is jár, 1972 januárjától pedig — s ez a szám jelenleg i6 egyre nő.— az olyan, egy gyermeket nevelő csa­ládok is részesévé váltak ennek a családsegítő juttatásnak, ame­lyekben az idősebb gyermek már betöltötte a korhatárt. 1981-ben 2,1 millió gyermek után fizettek hazánkban családi pótlékot! A jogszabály is csalá­dokra kedvezően módosult. Ma már a kisiparosok és kiskereske­dők gyermekei is részesednek e , támogatásban, amely gyakorlati­lag teljesen kiterjedt, és azt a 16 —19 éves fiatalt is megilleti, aki alsó, vagy középfokú oktatási in­tézmény nappali tagozatán tanul. Megközelíti a 20 milliárd forintot Hogy mit jelent konkrétan ez az anyagi segítség, arra elég né­hány utalás. A-számítások szerint eddig a gyermekek havi eltartá­sából átlagosan 18—19 százalékot vállalt át az állam, ám az árvi­szonyok változása miatt ez az arány az utóbbi években csök­kent. A mostani emelés, várható­an ennek az aránynak a szinten tartását hosszabb távon is bizto­sítja, illetve egy keveset emeli is. Az államkasszából már az 1981- es adatok szerint is több, mint 14 milliárd jutott családi pótlék formájában a gyermekes csalá­dokhoz. E; az összeg, a mostam emelést figyelembe véve, meg fogja közelíteni a 20 milliárd fo­rintot. Egyértelmű, szép és nemes a cél: a gyermekvállalás ösztönzése biztatás és garancia arra, hogy az állam, a társadalom keresi a mó­dot a segítésre és anyagi eszkö­zeink arányában megpróbál köny- nyíteni a gyermeknevelés családi terhein. Nem csékélyek a gyer­mekesek anyagi terhei havonta, egy-egy gyermekre 1600—2000 fo­rintot költenek a szülők a csalá­di jövedelemből. A mostam kor­rekció körülbelül a családok két­harmadát érinti. Ha mostanság a családpoliti­kánkról hallunk, statisztikai ada­tokat olvasunk, adjuk hozzá a számsorokhoz ezeket a kedvez­ményeket is... Várkonyi Margit FILMJEGYZET Jézus Krisztus szupersztár A Jézus Krisztus szupersztárt megelőzte legendája, amely még most, a lonfioni Palace Theater bemutatója után tíz évvel is kö­rülveszi. Vajon azért váratott magára ennyit, mert kockázat helyett kivártuk, míg elavul, ne­tán értékké nemesedik — vagy csak egyszerűen túl drága volt? Így, fcivetkőztetve korából, poli_ tikai-társadalmi környezetéből, világosan látszik, hogy nem tör- tént vele sem igazán ez — sem igazán az. Hogyan kerülhetett egy vonag- ló, éneklő Jézus mikrofonnal a kezében a színpadra, s mit keres a filmvásznon? A bibliából a színpadra nem vezetett egyenes út, kisebb kité­rőkkel érkezett, ott kísért 1965- től az amerikai beatnemzedék prózájában, költészetében; Ke- rouac, Ginsberg, Burroughs mű­veiben, a 68-as politikai és diák. mozgalmakban, ahol ez idő tájt lázas kísérletezés folyik minden, nel, ami még nem volt. Ez a fia­talság eszményeit illetően igen szélsőséges, egyszerre' öleli keb­lére Jézust és Marxot. Ez az iro. dalom már magában hordozza azokat az új ideológiákat, azt a tartalmi és formai megújhodást, ami a színház- és filmművészet­be majd néhány éves késéssel érkezik, s útnak indítja az Easy Rider-rel a 70-es évek fiatal ren­dezőgárdáját, a beatzene kiasz- szikusait; a Beatles hazájában pedig színpadra állítja az első igazi rock-operát — a Jézus Krisztus szupersztárt. Az előadás modern passiójáték, szenvedélyes szenvedéstörténet — a biblia négy evangéliuma alap­ján. A szerző kiemeli a bibliából a mesét (amelyet a nézők már magukkal hoznak), és átmenti az áhítatot, az áhítat indítékának azonban semmi köze a valláshoz. Történet« maga a küzdelem, a kemény és kegyetlen harc em­berség és embertelenség között — amely egy Jézus nevű ember keresztrefeszítésével ér véget. Hatásának titka a mélységesen drámai s egyúttal pikáns megje­lenítés, a nézőtéren pedig az egy­re fokozódó áhítat-éhség. A mű olyan ellentétekre épül, melyek biztosítékai a feszültségnek; szem. bénádnak a téma és a feldolgo­zási mód (dráma és rock), tarta­lom és a hagyománnyal szembe­helyezkedő forma. Mindezek eredménye egy új műfaj, s a mű­fajon belül olyan csúcsteljesít­mény. melyet azóta sem sikerült 'felülmúlni. Egyszerre van jelen tragikus mélység és sokkolás, szellemiség és brutalitás, áhítat és meghökkentés. A sÉupersztár-jelenség legidő­állóbb eleme a zene. A kompo­nista Andrew Lloyd Webber a beatben szokatlanul gazdag har­móniavilággal egységes zenei nyelvet teremt.' A jellemábrázo­lás klasszikus törvényét; a motí­vumok változatos módon való visszatérését alkalmazza, miköz­ben a zene legmodernebb eszkö­zeivel él; váltakozó ütembeosz­tás, aritmika, vagy éppen mono­tónia. Űj zenei találmánya: anak­ronisztikus figurákat divatjamúlt slágerzenével jellemez. Művében meghaladja a műfaj korlátáit, és erénnyé teszi fogyatékosságait. „Bach óta senki nem dolgozta fel a Jézus-témát ekkora inven­cióval, ilyen átütő zenei tehet­séggel” — ez volt Keszi Imre vé­leménye Webber munkájáról. A Jézus Krisztus szupersztár minden bizonnyal halhatatlan marad, de nem mint szuperpro­dukció, hanem mint egy néhai szuperprodukció szuperlegendá­ja. Károlyi Júlia Tánc és találkozó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom