Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-26 / 150. szám

1983. június Z8. • PETŐFI NÉPE • 3 Munkával, bizakodással A kormány beszámolója te­vékenységéről mindig is a fon­tosabb országgyűlési napi­rendek közé tartozott. Lázár György beszámolója az 1980 őszén elfogadott kormány­program végrehajtásáról, azzal keltett általános érdeklődést, hogy igen nehéz időszakot ölelt át. A „prancsnoki hídon” ál­lók bonyolult útszakasz meg­tételéről adtak számot, arról, hogy mit tett a kormány a pártkongresszusi célnak az el­érése érdekében. Az emberek teljes joggal várják azt, hogy a vezetők megállapításai fedjék saját ta­pasztalaikat. Sok éve megszok­tuk, hogy ez így is van. Aki fi­gyelmesen meghallgatta, vagy elolvasta Lázár György beszé­dét, s a felszólaló képviselők gondolataival is megismerke­dett, tanúsíthatja: azokat az őszinteség, a valóságos prob­lémák ismerete, de a lehetősé­geinkben való bizakodás is jellemezte. Az, hogy a rend­kívül bonyolult helyzet ellené­re az elmúlt két évben is nö­vekedett nemzeti vagyonunk, s eddig sikerült megőrizni a népgazdaság 'belső egyensúlyát, az ország fizetőképességét és társadalmi összességében az .életszínvonalat is — a dolgozó tömegek kemény munkája mel­lett — a Minisztertanács ered­ményes irányító tevékenysé­géről is jó bizonyítványt állít ki. A képviselők ezúttal is ki­fejezésre juttatták megbízóik, városuk és megyéjük gondja­it, szóltak a rosszabbodó nem­zetközi helyzet, s a szociális feszültségek, keltette lakossági hangulatról, az idős és a fia­tal nemzedék napi nehézsé­geiről, a nem kevés problémá­ról a lakosság ügyeinek inté­zésében, a bosszantó hiányos­ságokról. A bajokon nyilván sokféleképpen lehet javítani, de átfogó receptként egyet le­het kiállítani — és erről szólt a Központi Bizottság nevében felszólaló Maróthy László is — jobban kell figyelni a dol­gozók véleményére, a jó ügyet előrevivő javaslataikra, hogy az intézkedések megalapozot- tabbak, előrelátóbbak legye­nek. Ki tagadná, hogy sok egyéb mellett a dolgozók cse­lekvő aktivitásában még óriá­si erőtartalékok rejlenek. S ha ezt nem frázisként fogjuk fel, akkor a lehetséges források­ból valóságos érték származ­hat. Jóváhagyó biztatásnak hatott, amit erről a miniszter- elnök mondott: politikánk ere­je abban van, hogy nem szé­pítjük a valóságot, a kormány igényli és ösztönzi az okokat feltáró, a tennivalókat. tisztá­zó demokratikus vitákat. A Parlament mostani ülés­szaka maga is példát muta­tott arra, hogy a feladatok kö­zös meghatározása ma fonto­sabb, mint bármikor volt. A kormány és a képviselők egy­behangzó megállapítása, hogy anyagráfordítás csökkentése, a külpiaci és belső szükségle­tek reálisabb felmérése. A lét- biztonságot szavatoló gazda­sági egyensúly megtartása mi­att csak akkor bővülhet a fo­gyasztás, ha mögötte teljesít­mény, árufedezet van. Ezzel együtt a kormányzat lehetősé­gei arányában segít azokon a rétegeken, amelyeknek a mai helyzetben rosszabbra fordult a sorsuk. Ezt bizonyítja július 1-től a családi pótlék, valamint az alacsony nyugdíjak szep­tember 1-től tervezett emelése is. Szerény hozzájárulások ezek talán a családok megnö­vekedett háztartási kiadásai­hoz, ám a mai világban, ne­hézségeink közepette méltány­landó segítségről van szó. Volt még egy fontos mozza­nata a tanácskozásnak, amivel sokunk érzését fejezték ki: né­pünknek fokozódott az aggo­dalma a békéért, növekedett a haza sorsáért érzett felelőssége. Mint beszámolt róla, a kor­mány eddig is kötelességének tartotta, hogy szót emeljen a leszerelés, a béke ügye mellett. Ezután is ezt teszi, s szavának súlyát az növelheti csak, ha idehaza sikerrel oldjuk meg feladatainkat. Ebben még az is támasz, hogy a szocializmust építő országok családjába tar­tozunk, közös akarattal to­vábbfejlődhet valük a kölcsönö­sen előnyös gazdasági együttmű­ködés, miközben összefogá­sunk hazánk biztonságát is erősíti. Ez pedig fontos felté­tele annak, hogy munkánk gyümölcsözzön, következete­sebben járva útunkon meg- megőrizzük a nénjólét eddig megszervezett vívmányait. Komornik Ferenc VENDÉGÜNK VOLT Űj lehetőségek az újítómozgalomban Beszélgetés dr. Zsiga Jánossal, az OTH főosztályvezetőjével 1982. május 15-én rendezték meg Budapesten az újítók és feltalá­lók ötödik országos tanácskozását, ahol hatszáz küldött részvételével vitatták meg a mozgalom eredményeit, gondjait, a továbbbi fejlődés lehetséges módozatait. Az Elnöki Tanács, a kormány, a SZOT meg­vizsgálta a kifogások jogosságát, a javaslatok megvalósíthatóságát, s a tudományos igénnyel elvégzett kutatások tapasztalatainak birto­kában új rendeletek, jogszabályok, végrehajtási utasítások születtek, születnek. Ezek lényegéről kérdeztük dr. Zsiga Jánost, az Országos Találmányi Hivatal főosztályvezetőjét, aki nemrégiben Kecskeméten járt. — A tevékenység i társadalmi megítélésén, az irányítás mód­szerein, vagy az érdekeltségen kell-e leginkább váltaztaitrti? — A társadalmi megítélés je­lentős pozitív töltést kapott, a légkör ma nagyon kedvező. Az újítók és feltalálók országos ta­nácskozását megelőzték a válla, latiak, s 1982 májusára lényegé­ben megfogalmazódtak az újítók és feltalálók igényei, kérései, pa­naszai, s nyilatkoztaik arról is, mely területeken, hogyani és mi­képpen tudnának eredményeseb­ben dolgozni. Az azóta eltelt több mint egy esztendő alatt sok min­den történt. — Korábban sok gondot oko­zott az újítók munkágát selgitök kényszerű „illegalitása” ... i — Valóban, s ez a magyaráza­ta, hogy miért volt több „újító”, „feltaláló” 1981-ben, mint tavaly. Az alkotók mindazokat a mérnö. köket, szakmunkásokat, labo­ránsokat stb., akik az, ötlet va­lóra váltásán^ kivitelezésén fára­doztak, társszerzőnek ismerték el. Ez az oka annak, hogy Ma­gyarországon egy-egy találmahy- ra 15—20 „feltaláló” is jutott. Nos, az újítók, feltalálók száma ta- \ valy visszaesett — az újításoké ! és találmányoké nem —, ugyan, is nincs már szüikség a közremű­ködők ilyen fajta elismerésére, ösztönzésére. A közreműködők­kel szerződést lehet kötni, s en­nek megfelelően díjazásban is részesülhetnek. Jogszabály fogja előírni, hogy a jövőben nem te­kinthető társszerzőnek az a sze­mély, aki az érdemi újítói mun­kában nem vett részt. — Vajon közreműködőnek te- kintheitők-e az újítások ügyintézé­sével, ia kalkulációval, a szakvé­leményezéssel foglalkozó 'vállaló, ti szakemberek? * — ök eddig is kaphattak el­ismerést, vagy elmarasztalást at­tól' függően, hogyan oldották meg feladatúikat. Azonban ez a mód nem volt eléggé ösztönző, ezért a kormány Innovációs díjat ala­pított, amelyet a miniszterek adományoznak az újítómozga- lom irányítása, szervezése terén— kiemelkedő munkát végzőknek. — Ejtsünk szót a) munkaköri kötelesség sokat vitatott kategó­riájáról. — Természetesen ez sem ma. radt a régi. Korábban a fejlesz, tő, tervező stb. beosztásban dol­gozó műszaki értelmiségi csak akkor számított újítónak, ha munkáját kiemelkedő alkotói te­vékenységnek minősítették. Ez a körülmény visszatartotta a mű­szakiakat, hiszen a legtöbb ötle­tükre, javaslatukra azt mondták hogy csak a kötelességüket tel­jesítették. S nem is igen segítet. ték az újítókat, az újítómozgal. mat sem. A MTESZ elnöksége javasolta a munkaköri köteles­ség fogalmának feloldását, s a kormány egyetértett ezzel. Ma már beosztásra való tekintet nél- kül újíthat mindenki, s azt, hogy milyen munkakörben dolgozik, legfeljebb a díjkulcs megválasz­tásánál lehet figyelembe venni. — Ezzel lel is jutottunk a \moe- galam középponti kérdéséhez, az érdekeltségi rendszer korszerűsí­téséhez. — Az újítók díjazását egy 1974-es rendelet szabályozta, arhely a kalkulált eredmény 2 százalékában állapította meg a díjkulcs alsó határát, míg a föl. sőt nem korlátozta. Jellemző a vállalati megítélésre, hogy eköré az alsó határ köré állt be az or­szágos átlag, a 3 százalékos dí­jazás például már ritka volt. Nos, ezen !a területen sok min­dén változott, változik. Az már az újítók és feltalálók tavalyi ta­nácskozása idején tudott volt, hogy a vállalatok az újítási díja­kat ezentúl a progresszívadó­mentes részesedési alapból fizet, hetik. Azóta sok vállalatnál 500— 600 forintra emelték föl az újí­tási jutalmak korábban 300 fo­rintos .alsó határát. Aim akadtak olyan gazdaságok, intézmények, ahol nehezen tudták kigazdál­kodni a szükséges pénzt. Az úgynevezett korlátozott nyereség­érdekeltségű vállalatok például a jutalomkeret terhére díjazhatták csak újítóikat. Elképzelhető, hogy ez mennyi gondot okozott, míg meg nem jelent az idén az a két pénzügyminiszeri rendelet, amelyek szerint ezeken a helye­ken az újítók díjazására külön alap képezhető. — Mit jelent mindez X. Y. mérnök, szakmunkás, azaz az újító számára? — A gazdasági bizottság az év elején állást foglalt, miszerint minden olyan ellentmondást, amely a kibontakozásnak gátja, fel kell oldani. Ezt követően je_ lent meg a 10- számú kormány- rendelet, amely megváltoztatja az újítók díjazásának korábbi gyakorlatát. Az új szabályozás nem az alsó határból, hanem egy közepes díjkulosból indul ki, s ennek mértéke — a saját vál­lalatnál alkalmazott újítás ese­tében — 5 százalék. A rendelet meghatározza azt is, hogy mi­kor lehet és mikor kell ennél ma­gasabb, illetve alacsonyabb kul­csot alkalmazni. Magasabbat kel] alkalmazni például, ha az újítás a legfontosabb népgazdasági cé_ lók valóra váltását segíti, vala" mely kutatási főirányhoz kap­csolódik, exportot növel, vagy importot helyettesít stb. Ha a vállalat az új módszert egy má­siknak ellenszolgáltatás fejében átadja, a kapott összeg 25 szá­zalékát kell — általában — az újítónak kifizetnie. — Szóljunk végül a további változásokról, a kibontakozás máris tapasztalható jeleiről. — Nos, alapvetően megválto­zott magának az újításnak a fo­galma is. A Szovjetunió., az NDK, Csehszlovákia gyakorlatával el lentétben nálunk eddig túl sok volt a korlát. Ma már a mező- gazdaságban, az egészségügy, az oktatás területén, sőt az állam­igazgatásban is lehet újítani. Gyorsabbá vált az újítások el­bírálása, egyszerűsödött az ügy­intézés. Differenciáltabb a meg­ítélés: vannak nagy jelentőségű és_ kis jelentőségű újítások. Az előbbiek elbírálása nem tarthat tovább 60 napnál, az utóbbiaké pedig még ennél is jóval rövi­. debb idejű kell legyen. A he­lyes az, ha ott bírálják, el az újí­tást, ahol a munkát, a körülmé­nyeket a legjobban ismerik. Nem jó, ha mindent a vezérigazgató­ságra küldenek. Lehet egyszemé­lyi elbíráló a gyáregységvezető, sőt kis jelentőségű újításoknál akár a műhely vezetője is. A be­vezetett újításoknál történjék kalkuláció — ehhez a munkához az új végrehajtási utasítások se_ gitséget nyújtanak —, s termé­szetesen hasznosítsanak minden jó ötletet mihamarabb a gya­korlatban. Az újítóklu'bokra, ki­állításokra, börzékre és minden hasznos kezdeményezésre nagy szüksége van a 'mozgalomnak, amelynek legfontosabb célja és feladata, hogy segítse a világ­piaci versenyképességet, népgaz­dasági céljaink elérését. Sitke! Béla Gyarapodás önerőből A község, a város, vagy a szőkébb lakóhely fej­lesztésének alapvetően két módja van. Az egyik: várni, hogy a döntést hozó intézmény vagy testü­let a különféle rangsorok, fontossági sorrend alap­ján majd csak juttat pénzt, s abból megépülhet a víz- és a földgázvezeték, a csatorna, a járda, az út, a bolt, lesz iskola, óvoda, tornaterem, uszoda, gázcseretelep. KRESZ-ipark, szépülhet a környezet. Ez az egyszerűbb, kényelmesebb, azonban ma­napság egyre ritkább megoldás. A másik pedig a szimpatikusabb, a hatásosabb, a gyorsabb. Amikor a kisebb vagy nagyobb közösség nem vár a kész­re, a külső (felső) támogatásra, vagy nem csak ar­ra vár! öntevékenyen kezdeményez, saját munká­ját, pénzét, idejét is rááldozza, hogy az imént fel­sorolt célokat mielőbb elérje. A maga’ és környe­zete kényelmére, örömére, boldogulására, 'fejlődé­sére. Es mennyivel más lesz az az út, csatorna, is­kola, buszváró. kluhkönyvtár, amelyik őrzi a lakó­helyükért tenni, dolgozni akarók és tudók keze nyomát. Másként nézi, használja, másképp szereti, sokkal büszkébb rá az, aki részese volt az önkén­tes településszépítő munkának, s remélhetőleg az is, aki valamiért kimaradt belőle. Az 1982-es esztendőben Bács-Kiskun megyében egymílliárd forintnál is több volt a lakosság és a munkahelyi kollektívák által végzett társadalmi munka értéke. Néhány élenjáró településen meg­néztük: mivel is gazdagodtak tavaly? Kecskeméten 68 tanterem, százhatvan bölcsődei hely, négy orvosi rendelő, huszonhétezer négyzet- méter járda, 1210 lakás, nagyértékű fenntartási tevékenység és környezetszépítés, faültetés, parko_ sílás a legfontosabb az elért eredmények közül. Baján tíz utcában szilárd burkolatot, 26-ban gár­dát építettek. 372 Lakásba vezették be a földgázt. Jelentős összeg került az uszodaépítő egyesület számlájára is, és elkészült a balatonberényi úttö­rőtábor első része. A soltvadkertiek mérlege: nyolc új osztályterem, 54 lakás, a Vadkerti-tó rendezett környezete, 5800 négyzetméter járda, jelentős pénzbefizetés, és a fenntartással, működtetéssel kapcsolatos munka­végzés a nagyközség létesítményeiben. Tompán a társadalmi munka értéke meghaladta a 14 millió forintot. Ebből 108 ezret készpénzben fizetett be a lakosság iskola-alapozásra és útépítésre, s az ősz- szeget megtold ották a helyi gazdálkodó egységek is. Üj ABC-áruházat adtak át, bővítették a villany, hálózatot. Jakabszállás legszebb létesítménye a nyolctan_ termes iskola. Erre koncéntrálták a társadalmi munkát, hiszel) az eredeti elképzelés még négy tan­teremről szólt. Emellett jutott a támogatásból az üzemanyagtöltő állomás kialakítására is. Jászszent- lászlón 5,1 kilométer gázvezeték épült, vtalamáint egy bitumenes kézilabdapálya és 30 családi ház. El­készült hat buszváró, a KRESZ-park, és egy sza­badidő-park is, hogy csak a fontosabbakat említ, síik, s barkacsmühellyel bővítették a művelődési házat. Csátalja virágzó település lehet a szó szoros ér­telmében is, ha majd szirmot bont az elültetett 2500 meggyfa a falu utcáin. A környezetrendezés mellett a község részt vállalt a kistérségi vízmű létesítésében. Apostagon 1300 méter hosszan bel­vízelvezető csatornát építettek, telepítettek ezer fenyőfát, új kutat fúrtak, felújították a tűzoltó­szertárt, a nagykúti tanyákon élő tizenhat család­hoz pedig bevezették a villanyt. E felsorolással még korántsem teljes a lista. Sem az elvégzett munkáé, sem pedig a községeké. Váczi Tamás • KRESZ-park Jászszentlászlón. • Tompán az iskola tavaly készült alapjára már a falakat húzzák. HnE • Hulladékköveket is felhasználtak a soltvadkerti Ady Endre utca szilárd burkolatához. • Tavaly a még hiányzó pénz gyűlt össze, idén át is adják a bajai uszodát. • Ez a vezeték az Apostaghoa • Helyben tankolhatnak már a jakabszállás! gépjármű-tulajdonosok. tartozó nagykúti tanyákra jut­(Pásztor Zoltán felvételei) tatja el a villanyt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom