Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-25 / 149. szám

Z • PETŐFI NÉPE • 1983. Június 85. Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka •(Folytatás az 1. oldalról) Hazánk képviselői számos nem* zetközi szervezetben töltenek .be I vezető tisztséget, s mind gyakrab­ban ikerül sor nemzetközi ren­dezvényekre hazánkban. A Ma­gyar Népköztársaság nemzetközi tekintélyét mutatja többek'között, hogy aiz 'ENSZ-közgyűlés 37. ülés­szaka magyar elnököt választott. Ugyanígy hazánk képviselője töl­tötté be az UNCTAD tanács ülés­szakának, illetve a GATT-konfe- rencia alelnöki tisztét. Szakér­tőink számos munkacsoportot irányítanak. Szerénytelenség nélkül, gond­jaink és feladataink ismereté- ’ ben mondhatjuk, hogy a Magyar Népköztársaság népünk áldozátos, megfeszített munkájával, eddigi eredményeivel megbecsült he­lyet és tekintélyt vívott ki magá­rnak a nemzetek nagy családjá­ban. Ezt, mint szocialista építő­munkánk egyik jelentős vívmá­nyát, a jövőben js erősíteni, fej­leszteni kívánjuk. Aktív külpoli­tikánk középpontjában tovább­ra is a nemzetközi béke és biz­tonság erősítése. politikai és gazdasági érdekeink, szövetségi elkötelezettségünk hatékony kép­viselete áll — mondotta befeje­zésül Púja Frigyes külügyminisz­ter. • A külügyminiszter után felszó­lalt dr. Petri Gábor (Csongrád m. 6. v.k.), a Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem rektora, Barcs Sán­dor (Budapest, 1. vlk.), az MTI nyugalmazott vezérigazgatója. ■Újvári Sándor (Zla'la m. 7. vk.), a Zala megyei Tanács elnöke, miajd Ispánovits Márton (Bá'cs- Kiskun m. 11. vk.), a Magyar El­lenállók, Antifasiszták Szövetsé­gének főtitkára. Ispánovits Márton felszólalása A kormány munkájáról, a kö­zel három évvel ezelőtt az or­szággyűlés által jóváhagyott kor­mányprogram végrehajtásáról szóló beszámolót meghallgatva úgy érzem, azt kaptuk vissza ösz- szefoglalva és rendszerezve, amit az eltelt időszakban v&lamennyien külön-külön is láttunk, tapasz­taltunk, érzékeltünk. Azt, hogy nehezebb féltételek mellett kel­lett a kormánynak és valameny- nyiünknek dolgozni. Most, amikor a kormányprog­ram végrehajtását értékeljük, egyidejűleg a kormány munkáját is minősítjük. Amely szerintem a beszámolási időszakban egy­értelműen eredményes volt. Még akkor is igaz ez, ha egy-egy in- ' tézkedés, amely a konkrét hely­zet alapján született, nem aratott sikert a végrehajtó szerveknél, gazdálkodó egységeknél. Tel­jesen érthető, hogy a lakosság sem örült az áremelkedésnek, hogy egyes embereknek munkahelyet kellett változtatni. Hogy mégis a lakosság többsé­ge az intézkedéseket megérti, és tevékenyen részt vesz azok vég­rehajtásában. az annak tudható be,’ hogy a kormány az embere­ket felnőttként kezelte. Ha vol­tak is időszakonként érthetetlen kimaradások a tájékoztatásban, ez az utóbbi időben sókat javult, A kormány tagjai, országos szervek vezetői, és elismert szakemberek ismertették a világ, és benne ha­zánk helyzetét, keresve az utat is gondjaink megoldásához. Nem hagyhatom ki a lehetősé­get hogy elmondjam véleményem a képviselők tájékoztatásáról. Erről sokszor és sók — szerintem is jogos — kritika hangzott el. Most ügy érzem: az elmúlt két évben ezen a téren lényeges ja­vulás következett be. Természetesnek tartom, hogy a (kormány 'beszámolójához leg­többen, a gazdasági építőmunka területéről szólnak, fejtik ki vé­leményüket. A hatodik ötéves terv eltelt idejében a népgazda­ság fejlődése a vártnál nehezebb' feltételek mellett ment végbe, és ez még jobban megköveteli a tu­datos gazdaságszervezési és irá­nyító munkát. Ennek szükséges­ségét ismerték fel Bács-Kiskun megyében is, ahol a társadalmi- gazdasági fejlődés minőségi ele­mei erősödtek, és az eltelt idő­szak eredményei alapján a hato­dik ötéves terv fő céljai teljesít­hetők. A mezőgazdaság és élelmiszer- ipar a megye össztermelés! ér­tékének mintegy (kétharmadát ad­ja, és szerepe a lakosság ellátása, valamint az export szempontjá­ból országos ’.jelentőségű. Szár mottevő • eredményeket sikerült elérni a szántóföldi növényter­melésben a nagy termőképességű új fajták alkalmazásával, és az agrotechnika korszerűsítésével. A külpiaci és belföldi igények változására csökkent a zöldség- termő terület és' végbement a szektorok közötti átrendeződés. Kialakult az a gyakorlat, hogy a több kézi munkát igénylő zöld­ségfélék termelése a nagyüzemek által integrált háztáji gazdasá­gokban történik. A megyében csökkent a gyümölcstermő te­rület is, de növekszik a megter­melt gyümölcs mennyisége, és mind jobb annak minősége. A hatodik ötéves tervben ki­tűzött célokhoz igazodva alakult aiz állattenyésztés. Ezen belül kü­lön is jelentős a sertésállomány fejlődése, amely a múlt évi egy­millió egyszázezer .darabbal meg­haladta az 1985. évre tervezettet, nem utolsósorban a kisüzemi gaz­daságokban bekövetkezett nö­vekedés .révén. Ez is bizonyítja, hogy a nagyüzem mellett, és an­nak szervezésében jelentős szere­pe van a háztáji, és a kisegítő gazdaságoknak. .Ezeknek a nagy­üzemen keresztül értékesített áru­ja mennyiségben a tervidőszak első két évében 32 százalékkal nőtt. Szép eredményekről esett szó, de továbbra is keresni kell a le­hetőségeket, hogy a visszafogott beruházások .mellett hogyan le­het jobbat, többet és olcsóbban termelni. Hogyan lehetne mind jobban hozzájárulni a beszámo­lóban jelzett feladatok végrehaj­tásához. Tudjuk, hogy ez •vala­mennyiünk érdeke, és ezért fenn­áll a megoldásért mindannyiunk felelőssége ds. Vannak azonban dolgok, ame­lyekhez kevés az akarat és a le­leményesség. Ilyen megyénk ese­tében az élelmiszeripari kapaci­tás, amely messze elmarad a me­zőgazdasági termelés mennyisé- gétalr^PTjefolyásolja a termelés biztonságát, a jrégtermék árát. "Főleg a zöldség és gyümölcs mély­hűtése, valamint a sertésvágás és feldolgozás jelent nagy gondot. Sokezeí tonna árut szállítunk kényszerből megyén kívülre, nagy távolságra — növelve az áru rom­lását, apadását és a költségeket. Amikor ezt .felvetem, abban a reményben teszem, hogy a gazda­sági életben újra a dinamizmus lesz a jellemző, és a kormány a mostani gondjainkból okulva a mezőgazdasági termeléshez és területihez szorosan kapcsolódó élelmiszeripari kapacitás meg­valósítását támogatni fogja. A beszámoló nemzetközi tevé­kenységgel foglalkozó része, és Púja Frigyes elvtárs felszólalása' egyaránt azt mutatta, be, hogy külpolitikánk egyértelműen el­kötelezett a szocialista országok közössége, a .béke megvédése mel­lett. Keressük és támogatjuk azo­kat az erőket, akik hajlandók együttműködni a háborús ve­szély elhárítása érdekében. Ezt tapasztaljuk a Magyar El­lenállók, .Antifasiszták Szövetsé­gének nemzetközi kapcsolatai­ban is. Tapasztaljuk azt is, hogy a nyugati imperialista országok részéről az enyhülés ellen meg­nyilvánuló mesterkedések hatásá­ra és ellensúlyozására erősödött a második világháború antifa­siszta harcosainak tevékenysége, határozott és közös fellépése az egyre növekvő háborús veszely- lyel szemben. • Ezt érzékeljük az Ellenállók Nemzetközi Szövetsé­gén. .belül, és a legtöbb nyugati szervezetnél is. Olyan szervek is elfogadják a kinyújtott kezet, amelyekkel korábban nehezebben tudtunk szót váltani. Nem azt je­lenti ez, hogy ők partnerek ne­künk valamiféle szocialista prog­ramban. De .partnerek az egyre nagyobb veszélyt jelentő nukleá­ris háború elhárításában. Mi a nemzetközi (kapcsolatainkban minden erőnikkel törekszünk kép­viselni kormányunknak azt a po­litikáját, amely a 'kiegyensúlyo­zott viszonyok fenntartására tö­rekszik, .megőrizni a maradandót, és mindent megtesz annak érde­kében, hogy a meglévő és felve­tődő új problémák konfliktus- mentesen oldódjanak meg. • A Bács megyei képviselő után szólalt fel Tóth Géza (Szaboles- Szatmár m. 20. vk.), a Szakszer­vezetek Szabolcs-Szatmár megyei (titkára, Pethő István (Veszprém m. 5. vk.), a MEZŐGÉP 8-as szá­mú gyáregységének gépműhely- vezetője és Kovács Ferenc (Bu­dapest 15. vk.), a Geofizikai Ku­tató Intézet osztályvezetője. Több képviselő nem kért szót, így Lázár György a Vitában el­hangzottakat összegezte, mlájd határozathozatal következett: azj abban ismertetett elképzelése- í két. valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tu­domásul vette. • Az elfogadott napirendnek megfelelően ezt követően a Ma­gyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot terjesz­tette elő Hetényi István pénzügy- miniszter. HETENYI ISTVÁN BESZEDE Elsőrendű feladat a fizetőképesség megőrzése Csökkent az újraelosztó szerep — Hogyan hajtottuk végre a tavalyi költségvetést? A legfőbb adatokat tekintve: a bevételek 485,8 milliárd forintot tettek ki, a kiadások 498 milliárd forintot, a hiány tehát 12,2 milliárd fo­rint volt, és ez valamivel kisebb az előirányzottnál. A javulás azt mutatja, hogy a népgazdaság számos területén végzett mun­kánk eredménye itt is értékelhe­tő. Figyelemreméltónak . tartom, hogy a költségvetés bevételei és kiadásai az elmúlt évben egy­aránt kereken 3—3 százalékkal emelkedtek. Nem érték el a ter­vezett szintet, ami azt mutatja, hogy sikerült egészében megta­karításokat elérni, s a kiadások növekedési üteme elmarad a nemzeti jövedelem belső felhasz­nálásának növekedési ütemétől is. Ez azt jelzi, hogy valamelyest csökkent a költségvetés újrael­osztó szerepe, és a csökkenésen belül nem a szociális, kulturális kiadások maradtak el, hanem a felhalmozás terén és a támoga­tásokban sikerült megtakarítást elérni, s ez önmagában is kedve­ző. A költségvetés bevételeinek 81 százaléka származik a válla­latoktól, szövetkezetektől, tehát az anyagi termelésből. Az innen származó jövedelem több mint öt százalékkal volt magasabb az előző évinél, és ez megfelel a tervezettnek. A későbbiekben így folytatta a miniszter: — Felmerült ezen az üléssza­kon is a kisvállalkozások kérdé­se. A kisvállalkozások jövedel­mükből az állami költségvetés bevételeit is gyarapítják, így te­hát ez is fontos szempont mun­kájuk értékelésekor. Ugyanakkor nem kerülheti el a figyelmünket az a vélemény, hogy egyes válla­lati gazdasági munkaközösségek vállalkozói jellege, vagy bizo­nyos vállalatoknál a kialakult jövedelmarányok kifogásolha­tók. Megkezdtük az összes ilyen kisvállalkozás adóellenőrzését. Ezt következetesen végrehajtjuk, s ha ennek nyomán, vagy más tapasztalatok alapján úgy látjuk, hogy — akár ösztönző, akár in­dokolt korlátozó jellegű változás szükséges — nem zárkózhatunk el a módosítások elől sem. Takarékos intézmények Az állami költségvetés kiadá­sainak körülbelül 30 százalékát a költségvetési szervek, intézmé­nyek kiadásai teszik ki. E kiadá­sok összege tavaly 163 milliárd forint volt, az előirányzottnál- valamivel magasabb. Ez a több­let nem gondatlanság, hanyag­ság vagy pazarlás jele. Az intéz­mények egyre nagyobb része gondosabb, takarékosabb gazdál­kodást folytat, mint korábban. Eredménynek , tekinthetjük, hogy egészségügyi és szociális célokra 8,7 százalékkal fordítot­tunk többet, mint 1981-ben, s ez valamivel magasabb, mint amit terveztünk. Kulturális, oktatási, sportcélokra 7,9 százalékkal köl­töttünk többet, mint az előző év­ben. Ez1 is valamivel magasabb a tervezettnél, és ezen belül min­den alágazatnál van növekedés. Ebben az ötéves tervben az ' életkörülmények javítására há­rom társadalmi-gazdasági prog­ramot helyeztünk munkánk kö­zéppontjába: az egészségügyi el­látást, az általános iskolák fej­lesztését, s a lakásépítést. Ezek­nek a végrehajtásában oroszlán- részük van a tanácsoknak. Az általános iskolák fejlesztésére a tanácsok 1982-ben a tervezettnél 200 millióval többet fordítottak-, összesen 3,8 milliárd forint be­ruházást valósítottak meg, e program megfelelően folyik. Lakásépítésre a tanácsok 11,7 milliárd forintot fordítottak — ez megegyezik az előirányzottal —, s célcsoportos és egyéb álla­mi lakásként 19 ezer lakást épí­tettek fel. Az egészségügyi feladatok kö­zül kórházfejlesztésre fordítjuk a legtöhbet. Erre 1,7 milliárd fo­rint jutott. Sajnos, ez kevesebb, mint a terv: több száz millió fo­rinttal. Nem pénzhiány itt az el­maradás oka, hanem a kivitele­zésben még mindig tapasztalható nehézségek. A költségvetési munkával kap­csolatos ténnivalókról szólva He­tényi István elmondotta: — Kö­telességünk, hogy megszüntessük az ésszerűtlen kiadásokat, a nyilvánvaló pazarlást, a szű- kebb érdeknek a közérdek elé helyezését, a presztízs-költeke­zést, és lankadatlanul keressük a társadalmilag hatékonyabb módszereket, az állam kötelezett­ségeinek jobb teljesítéséhez. Tovább mérsékelni a hiányt 1982-ben erősödött a tanácsok szervező tevékenysége, javult kapcsolatuk a lakossággal En­nek' jele, hogy minden korábbi­nál magasabb összeget tett ki a társadalmi munka értéke: elér­te a 8 és fél milliárd forintot. Ebben kiemelkedő szerepe van a Hazafias Népfront szervezőmun­kájának — emelte ki, majd rá­mutatott: — A tanácsok egyre inkább szélesítik a különböző szomszéd települések, városok, községek együttműködésében rejlő lehetőségeket. Kedvezőbb feltételeket teremtenek ezzel a több települést kiszolgáló intiéz- mények létrehozására, s így a lakosság jobb ellátására. Gazdálkodásunkban a fizető­képesség, a külső és belső egyen­súly együttes megőrzése tovább­ra is elsőrendű feladat. Ezt a célt szolgálja többek között a költségvetés hiányának további mérséklése. Ismeretes, hogy a költségvetés idei hiánya legfel­jebb tízmilLiárd forint lehet. Ah­hoz, hogy ezt elérjük, sőt — a tovább nehezedő feltételeket . is számba véve — állami érdé. künknek megfelelően még lej- jehb szorítsuk, az irányításnak rendkívül nagy a felelőssége. Mindenekelőtt a jövedelmek gya­rapításának elősegítésében, a nem hatékony tevékenység visz- szaszorításában, a közkiadások legfontosabb célokra koncentrá­lásában, az intézményi munka további ésszerűsítésében. Ez igen bonyolult feladat, amely nem oldható meg úgy, hogy egyes esetekben bizonyos részérdekek a közérdekkel szemben alul ne’ maradjanak — mondotta a pénz­ügyminiszter. Hozzátette: — A családi pótlék és a régen megál­lapított, alacsony nyugdíjak emelése jelzi elkötelezettségün­ket a tervben foglalt életszínvo­nal-politikai célok megvalósítá­sára. Mindezeket szem előtt tartva kellett a kormánynak idén is év­közi intézkedéseket hoznia a termelés és felhasználás terve­zett aránya betartása érdekében. Kérem a tisztelt országgyűlést, fogadja el az 1982. évi állatni költségvetés végrehajtásáról szó. ló törvényjavaslatot, és támogas­sa a kormányt azon intézkedé­seiben, amelyek a külső és bel­ső egyensúly, az állami pénz­ügyek, az állami költségvetés és gazdálkodás további megszilár­dítását célozzák — mondotta be­fejezésül Hetényi István. • A pénzügyminiszter expozéja után Eleki János (Békés m. 7. vk.), a TOT főtitkára, a törvény­javaslat bizottsági előadója be­számolt arról, hogy az ország- gyűlés valamennyi állandó bi­zottsága megvitatta a zárszám­adási (elöntést. Részletesen fel- . sorolta azokat az észrevételeket, amelyeket a költségvetés végre­hajtásával kapcsolatban a bi­zottsági üléseken tettek á képvi­selek. A napirendhez nem volt több hozzászóló/ ezután határozatho­zatal következett. Az országgyű­lés a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének vég­rehajtásáról szóló törvényjavas­latot egyhangúlag elfogadta. Ezzel a parlament nyári ülés­szaka — amelyen Apró Antal és Péter János felváltva elnökölt — befejeződött. POZSGAY IMRE SAJTÓÉRTEKEZLETE PRÁGÁBAN Budapest szívesen adna otthont egy európai békekonferenciának PRÁGA Pénteken érdeklődési körök szerinti szekciókban folytatta munkáját a prágai béke-világta- lál'kozó. A különböző társadalmi rendszerű országokból érkezett, eltérő felfogású küldöttek foglal­kozásuk szerinti csoportokban fejtik ki véleményüket, hogy a maguk területén miképpen já­rulhatnak hozzá az emberiséget fenyegető veszélyek elhárításá­hoz. Erről tizenegy csoportban tanácskoznak. A nap magyar szempontból ki­emelkedő eseménye Pozsgay Im­rének, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa főtitkárának, a ma­gyar delegáció vezetőjének nem­zetközi sajtóértekezlete. „örülünk, hogy itt Prágában, a béke-világtalálkozón nyílt, őszinte légkör uralkodik, a ren­dezők gondoskodásából igazi eszmecserék, dialógusok alakul­hattak ki” — jelentette ki tegna­pi sajtóértekezletéi) Prágában Pozsgay Imre, a magyar küldött­ség vezetője. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára köszönetét mondott a csehszlovák kormány­nak, a békeszerető csehszlovák népnek, hogy vállalta e nagysza­bású seregszemle megrendezését. Pozsgay Imre ezután megálla­pította: amikor a párbeszéd mel­lett foglalunk állást, akkor ezt nem csupán az eszmecsere ked­véért tesszük, hanem amiatt is, mert meggyőződésünk, hogy az emberiséget létében fenyegető ve­szélyek közepette történelmi fe­lelősségünk, hogy ne az 'el válasz­tó, de az összekötő, közös eleme­ket hangsúlyozzuk, hozzuk fel­színre. A nemzetközi helyzet kiélező­dése következtében ezért lendül- ' hetett fel Magyarországon a bé- kemoZgalom, s újhodott meg tar­talmában, formájáhan egyaránt. Tömegbázisa kiszélesedett: min­den réteg megtalálhatja helyét és feladatát a magyar békemoz­galomban és hozzájárulhat — az Országos Béketanács irányításá­val — e fontos célok megvalósí­tásához. Ennek kapcsán a ma­gyar delegáció vezetője kifejtet­te, hogy a felszabadulás óta a magyar nemzeti identitáshoz hozzátartozik a békével való azo­nosulás. Magyarországon ezért csak olyan kormány élvezheti a nép, .a tömegek biaálmát, amely ezt>az' ügyet felvállalja és felkarolja. „Ezért hazánkban a magyar békemozgalomnak nem a kor­mánnyal folytatott polémiában kell kiteljesednie, hanem a vele való együttműködésben. A mi kormányunk joggal támaszkodik a társadalom egységére, töretlen békevágyára” — jelentette ki Pozsgay Imre. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára ezután ar­ról tájékoztatta a sajtó képvise­lőit, miként vélekedik a magyar békemozgalom az idén esedékes rakétatelepítésekről. A mi meggyőződésünk meg­egyezik a Varsói Szerződés Poli­tikai Tanácskozó Testületének prágai ülésén elhatározottakkal. Ez pedig azt jelenti: mindaddig, amíg a tárgyalások folytatódnak, ne telepítsenék rakétát és nuk­leáris töltetet olyan országok­ban, ahol ilyen nincsen. A raa^ gyár közvélemény osztja ezt az álláspontot. Pozsgay Imre ezután javaslat tokát terjesztett elő, amelyek megvalósításával, mint mondot­ta, újabb lendületet kaphatna a nemzetközi békemozgalom. Emlé­keztetett arra, hogy éppen 35 év­vel ezelőtt, augusztus 25—31-e kö­zött ülésezett a wroclawi értelmi­ségi világtalálkozó. Itt határoz­ták el az ti béke-világkongresz- szus összehívását, amelyet 1949- ben Párizsban rendeztek meg. Az évforduló jegyében augusztus utolsó hetét nyilvánítsák az eu­rópai biztonság hetévé — indít­ványozta. Szeptember 1, — nem­zetközi békenap. A magyar bé­kemozgalom javaslata: ezen a napon délután szerte Európában nagyszabású demonstrációkon til­takozzanak az emberek az atom­háború veszélyei élien. Október utolsó hete immár hagyományo­san az ENSZ kezdeményezte le-' szerelési hét. Ebben az időszak­ban is összehangolt akciókat le­hetne szervezni. Budapesten író- találkozót rendeznek „Felelősség a hazáért és az emberiségért” el­nevezéssel: Végezetül bejelentet­te, hogy Budapest szívesen adna ottHont jövőre egy Európa biz­tonságával, békéjével foglalkozó konferenciának, amelyen konti­nensünk országainak képviselői vennének részt. A kapuk termé­szetesen nyitva állnak az ameri­kai békemozgalmak előtt is. Ezzel a tanácskozással állíthatnának méltó emléket a 35 évvel ezelőtti párizsi békekongresszusnak — je­lentette • ki sajtótájékoztatóján Pozsgay Imre. Pozsgay Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő- ^titkára, a magyar békeküldöttség >.ve2fetője . tegnap Prágában í taíál- ■ '-kozott Jurij Zsukovval, a szov­jet küldöttség vezetőjével. A megbeszélésen részt vett Sebes­tyén Nándorné, az Országos Bé­ketanács elnöke és Sarkadi Nagy Barna, az OBT főtitkára. Átte­kintették a két békemozgalom együttműködésének tapasztala­tait és méltatták a prágai bé­ke-világtalálkozó jelentőségét. Általános sztrájk Chilében A chilei dolgozók képviselői kilenc feltételhez kötötték a meg­határozatlan időire meghirdetett általános sztrájk beszüntetését. A feltételeket a sztrájk első nap­jának végén, csütörtökön este eljutatták a katonai rezsim veze­tőihez. A feltételek között első helyen szerepel, hogy bocsássák szaba­don a bebörtönzött szakszerve­zeti vezetőket és aktivistákat, s szüntessék meg az ellenük indí­tott bírósági eljárást. Követelik továbbá a demokrácia és a pol­gári kormányzat helyreállítása menetrendjének pontos megha­tározását; az elbocsátott bányá­szok munkaviszonyának vissza­állítását; a sajtószabadság hely­reállítását; az egyetemi oktatási rendszer felülvizsgálását; a szak­szervezetek képviseleti jogának elismerését (ezzel együtt köve­telik, hogy a kormány hagyjon fel a párhuzamos szakszerveze­tek szervezésével); a konzervatív szabadpiaci gazdaságpolitika he­lyett a vegyes gazdaság vissza­állítását; katonai és szakszerve­zeti vezetőkből álló bizottság szervezését, amely megvitatná chile gondjai megoldásának le­hetőségét. Miguel Vega, a Chilei Szakszervezeti Szövetség koor­dinátora telefonon újságíróknak elmondta, hogy a sztrájkban a fuvarozóknak és az egyetemis­táknak 80 százaléka, az ipari mun­kásságnak a. fele, és a gazdaság többi szektorában dolgozóknak ugyancsak mintegy fele vesz részt. A sztrájk pénteken folytatódott. Földet ért a Challenger A tervezett leszállóhelytől több mint 3000 kilométerre, Florida helyett Kaliforniában ért földet pénteken á Challenger nevűame­rikai visszatérő űrrepülőgép, fe­délzetén Qt amerikai asztronautá­val. A leszállóhelyet a floridai Ca­pe Canaveralban tartóssá vált rossz időjárás miatt kellett meg­változtatni. A Kennedy űrrepü­lőtér feletti felhőzet Reagan ame­rikai elnököt is megakadályozta abban, hogy Amerika első űrha­jósnőjét, Sally Ride-ot személye­sen fogadja az űrrepülőtéren. Küldöttgyűlés a KISZÖV-nél (Folytatás az 1. oldalról.) Zoltánt teljes jogú küldötté, majd titkos szavazással a KISZÖV el­nökévé választotta, A KISZÖV elnöksége ezután a nyugállományba vonuló Fekete* László tiszteletére ebédet adott,. amelyen részt vett Rév Lajos, az OKISZ elnöke és Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára- is. Romány Pál átnyújtotta az MSZMP Bács-Kiskun .megyei Bi­zottságának köszöntő levelét Fe­kete Lászlónak. Ebben a pártbi­zottság méltatja, hogy több mint h'ártjum és fél évtizeden át mara­dandó érdemeket szerzett a me­gye ipari szövetkezeteinek szer­vezésében, fejlesztésében. 1951 óta a KISZÖV elnöki tisztségé­ben, mint kommunista vezető fáradozott párt szövetkezetpo­litikai célkitűzéseinek megvalósí­tásán. A testület kéri, hogy gaz­dag tapasztalatait a jövőben is hasznosítsa az ipari szövetkeze­tek munkájának segítésével. N. O.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom