Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-03 / 130. szám
4 IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: Az ország nagy részén folytatódik a derült, száraz Idő. Átmeneti felltősödés és egy-egy gyönge zápor, zivatar leg följebb a nyugati megyékben fordulhat elő. A szél általában gyönge lesz. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 12, 17 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet 10 fok köríti várható. _______________________________________ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi. 130. szám Ára: 1,40 Ft 1983. június 3. péntek Pedagógusok köszöntése Pedagógusnaj) előtti összeállításunkban, az ötödik oldalán, olyan pedagógusokat mutatunk be olvasóinknak, akiket kiváló I munkájukért méltán övez elismerés. Közéjük tartozik Albert József zenetanár is, aki 1975 őszétől tanít a kiskőrösi Állami Zeneiskolában. Klarinétszakos, de emellett fuvolásokat is képez, Szerencsésnek tartja magát: az iskolában nagyon jók az oktatás feltételei, az emberpalánták pedig tehetségesek, sok mindent ki lehet hozni belőlük. Munkája gyümölcse most kezd érni. A legutóbbi siker: a II. országos zeneiskolai fafúvósver- senyen klarinétos növendéke, a nyolcadik osztályos Szabó Bálint első díjat nyert. KEVÉS, DE JÓ MINŐSÉGŰ Űjdonság a propoliszos méz Mennyisége kevés, minősége kitűnő az idei akácméznek, aminek befejeződött a pergetése a Bács megyei méhesekben. A példátlan gazdag alföldi és felvidéki akácnyílást nem tudták kihasználni a rovarok, a nyári forróság néhány nap alatt leégette a fürtöket. Ami összegyűlt, az viszont aranysárgára érett be és jobban érződik az illata. A méhesekben most a vegyes virágméz gyűjtésére készítik fel a családokat, de külön pergetik ki majd a hársmézet. Ma már nemcsak a mézet „rabolja” el az ember a szorgos mé- hektől, hanem „dézsmálja" táplálékát, a virágport is. A Kecskeméti Általános Fogyasztási és Értékesítési Méhész-Szövetkezet tagjai 8—10 ezer méhcsaládot készítettek fel a nektárgyűjtésen kívül virágporhordásra. A kaptárak röpnyílásai alá gyűjtőedényeket helyeztek el, s az ezek fölött levő i-j,lábrácsokról” a rovarok lábáról az edénybe kerül a virágpor. Érdekes módon a mézgyűjtést is • kedvezően befolyásolja a virág- pordézsma, mert egyre többet kell fordulniok a méheknek, hogy a lábukról lehullott virágport pótolják az etetéshez. Összességében 80-féle virágport tartanak számon és közülük a legkeresettebb a fűzé, s legillatosabb a hársfa pollenje. A termék, amely a méznél is kapósabb, karriert csinált az utóbbi években. Bizonyított, hogy fogyasztása regenerálóan hat az emberi szervezetre, frissít, fiatalít a benne levő természetes vitaminokkal és aminosavakkal. Hatóanyagának teljes feltárásán, hasznosításán tovább dolgoznak a kutatók. Az eddigi ismeretek szerint a 30 nyomelemen, fehérjéken, vitaminokon kívül még ismeretlen anyagokat is tartalmaz a virágpor. A méhszurok, a propolisz is gyógyászati cikk lett, ezért mézes propoliszt hozott forgalomba kecskeméti szakboltjában az áfész. V. E. MŰANYAG A MEZŐGAZDASÁGBAN • A magyar mezőgazdaságban évente 40 ezer tonna műanyagot használnak fel. Ez a hazánkban előállított műanyagoknak mintegy tíz százaléka. Ezekből a műanyagipari termékekből nyílt kiállítás a Kertészeti Egyetem tangazdaságában. Képűnkön: a Pest megyei Műanyagipari Vállalat öntözőberendezés- alkatrészei és vegyszer- szivattyúi láthatók. ARATÁS TÍZ nappal előbb — Keresik a rozsot, A TRITICALET Érik az őszi árpa és a takarmányrepce Jó eső pásztázta végig Bács- Kiskun szántóit, keftjeit a legutóbbi napokban. Nedvességhez jutott a szomjazó növényzet, de a legkorábban érő kalászosokon és egyes takarmányféléken alig segített. A Homokhátságon általánosságban 10—12 nappal korábban érik az őszi árpa. Akad olyan szövetkezet, amelyik ezen a héten megkezdi a próbaaratást. A Kecs- kemét-szikrai Állami Gazdaság június 15-e után, az Izsáki Állami Gazdaság a hónap 18. napján indítja el a betakarító gépeit. A megye déli részén is hasonló a helyzet. A Bajai Mezőgazdasági Kombinát garai és a mátéházj kerületében előreláthatólag a jövő hét közepén kezdik az őszi árpa és a takarmányrepce vágását. A gabonaforgalmi és malomipari vállalat szakemberei járják sorra az állami és szövetkezeti gazdaságokat. Kötik a megállapodást az étkezési és takarmánybúza, árpa, rozs, zab átvételére. Egyeztetik a terményszállítás időpontját, a vállalatnak átadott gabona elhelyezésének módját. Ismeretes ugyanis, hogy a céltudatos tárházépítkezés ellenére, a vállalat még nem képes a felvásárlásra tervezett gabona teljes meny- nyiségét saját magtáraiban elhelyezni. Számottevő az a búza, árpa, ami bértárolásra visszamarad pár hónapig a szövetkezetek raktáraiban Az étkezési búza új átvételi ára július elsejétől kezdve lép életbe. A gabonaipar tájékoztatása szerint tonnánként 60 forinttal kap magasabb átvételi árat az étkezési búzájáért a termelő. Érvényben marad a többlettermelési prémium is, amely szerint, ha ötéves átlagban 12 százalékkal magasabb a hozam, sikkor az állami vállalatnak átadott terményért tonnánként 600 forint prémium illeti meg a gazdaságot. A takarmány- búza, a takarmányrozs és takarmányárpa átvételi ára már ez év január elejétől kezdve emelkedett, és tonnánként 60 forinttal magasabb a korábbinál. A megyei gabonaipar szorgalmazta az étkezési rozs minőségi felárának a bevezetését. A rozslisztből készült sütőipari termékek iránti kereslet gyors növekedése ennek a kalászosnak a nagyobb arányú termelését indokolja itt a Duna—Tisza közén. A külföldről méregdrágán behozott rozs és a hazai felvásárlási ár közötti különbözetet inkább az itthoni termesztés serkentésére kellett volna fordítani. Bács-Kiskun megyében Kecskeméten. Tisza- kécskén és másutt szakértelemmel művelik ezt a kalászost, s kielégítő hozamokat érnek el. Általánosságban az ágazat jövedelmezősége azonban nincsen arányban a rozstermékek iránti kereslettel. Egy évvel ezelőtt a gabonaipar és a Zöldségtermesztési Kutató Intézet megállapodást írt alá a rozs és a rozsjellegű triticale nemesítésére, vetőmag előállítására, el- szaporítására. Számottevő eredménye nincs ennek az együttműködésnek. A kellő erkölcsi és anyagi támogatás hiányában a ZKI növénytermesztési csoportja kis mennyiségű vetőmagot tudott előállítani. A gabonaipar tájékoztatása szerint, csupán a lajosmi- zsei határban tudtak pár hektár triticalét ősszel elvetni. Jóllehet az igen értékes kalászos iránt a határainkon túl van kereslet. A szabadáras terméket tisztességes áron lehetne eladni például a skandináv országokban, ahol a természeti adottságok is kedvezőek a rozsbúza termesztésére. K. A. • A soltvadkerti határban is érik az őszi árpa. (Pásztor Zoltán felvétele) ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Alkalmazkodnak az igényekhez Változatos módszerekkel igyekeznek több alapanyaghoz jutni az Allatforgalmi és Húsipari Tröszt vállalatai, amelyek a szerződéskötések korábban merev határait sok tekintetben feloldották és gyümölcsözőbb együttműködésre törekednek a mező- gazdasági termelőkkel — erről tájékoztatta az újságírókat csütörtökön Faludi Endre, az AHT vezérigazgatója. A vállalatok a korábbinál lényegesen hamarabb jelentek meg a termelőknél szerződéses ajánlataikkal, volt idő a tárgyalásokra és a felkészülésre. Ennek köszöinlhető, hogy az idén az első negyedévben lényegesen több állatot vettek át a vágóhidak, mint a korábbi évek hasonló időszakában. Ennek nyomán az első három hónapban 40 százalékkal növelték a konvertibilis exportot, miközben zavartalan belföldi ellátást biztosítottak. Az előrelátó tervezés sikerességét látva máris közzétették a jövő évi termeltetési feltételeket; ezek szerint 1984-ben az ideihez képest négyszázezerrel több sertés átvételét irányozták elő. Igyekeznek ütemesebbé tenni az állatok átvételét, ezt különféle anyagi ösztönzőkkel érik el. A vállalatok a korábbinál nagyobb arányban vesznek részt a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésében. Üjabban mind több helyen társulásos formában rpüködnek együtt a gazdaságokkal, ilyenkor tehenenként harmincezer forinttal segítik mezőgazda- sági partnereiket, és az anyagi többletkiadásaikat az értékesítésnél rendezik. Közös vállalatokat is alapítanak termelőszövetkezetekkel, ilyenkor nagyobb az anyagi érdekeltség, ami ösztönzőleg hat a termelőkre. Gyöngyösön az együttműködők ezt a megoldást választották, Sopronban — ahol az új üzem épül — szintén felkínálták a tsz-eknek és az állami gazdaságoknak a közös vállalati formában való részvétel lehetőségét. A juhtenyésztés ösztönzésére egy évre előre hirdetik meg a termeltetési feltételeket. Azon igyekeznek, hogy a jobb értékesítési lehetőségeket kínáló első negyedévre összpontosítsák az állatátvételeket. A belföldi fogyasztás továbbra is kiegyensúlyozott és választékában a megszokottan gazdag lesz. Egész sor új készítménnyel jelennek meg a vállalatok, egy részük az olcsóbb készítmények közé sorolható. Berendezkednek a húsok darabolására is, ilyenkor (Folytatás a 2. oldalon.) Három évvel ezelőtt a Minisztertanács határozatot hozott arról, hagy• 1982. január elsejétől országosan át kell térni iaz ötnapos munkarendre. Az oktatási-nevelési intézményekben ennek a határozatnak a végrehajtására a most záruló iskolaévben .került sor. A Művelődési Minisztériumban már 1981-ben hozzáfogtak e nagy horderejű intézkedés megvalósításának előkészítéséhez. Az elképzelt szervezeti és tartalmi változtatások szembesítésére a gyakorlattal százhetven általános és nyolcvan középiskolában megkezdődött az új munkarend kísérleti kipróbálása. S mivel már a kezdet kezdetén sok ellenvetés és aggodalom hangzott el pedagó- gusberkekben, ezért a minisztérium a végrehajtás módozatainak kidolgozásába bevonta a pedagógusokat is. Még ebben az évben a,.Köznévelés hasábjain több hónapos eszmecsere kezdődött el, amelynek tanulságait a minisztérium nem hagyja figyelmen kívül az új iskolai munkarendet szabályozó rendelet kiadásakor. Ez magyarázza, hogy egy ilyen jelentős, mélyreható újítás, amelytől sokan súlyos közoktatási földrengést vártak, nem járt pusztító megrázkódtatásokkal az iskolák háza táján. Májusban megkezdődött az első esztendő tapasztalatéinak értékelése az Országos Pedagógiai Intézetben. A tanulóktól, szülőktől, pedagógusoktól származó vélemények szerint az érintettek zöme egyetért az ötnapos munkahét bevezetésével, flzt több ok miatt is nagyon hasznosnak tartja, annak ellenére, hogy az áttérés sok esetben növelte az iskolai életben már korábban.felgyülemlett feszültségeket is. Földrengés tehát nem volt a hamarosan véget éfö tanév során. Az egyik iskolában a kedvező hatások, a másikban a nem várt feszültségek kerültek túlsúlyba. Mégpedig szinte minden esetben a helyi körülmények alakulásától függően. Olvasgatva a tanárok és tanulók véleményén alapuló ösz- szegzéseket, annyi bizonyos, hogy senki sem kíván visszatérni a hatnapos tanítási héthez. Vitatja-e bárki is, hogy ez roppant határozott igen szavazatot jelent az átállás mellett, még annak fenntartásával is. hogy a következő időszakban is számolni kell bizonyos elégedetlenségekkel. Mindaddig, amíg az új munkarend természetessé, megszokottá nem válik. Iskoláinkban számos olyan feszültség tört felszínre az új munkarenddel, amely elsősorban a pedagógusok szakmai illetékességi körébe tartozik, például a tantervek, -a heti és évi óraszámok, illetve a tanítási módszerek kérdéskörével kapcsolatban. A minisztérium e téren'a folyamatos kiigazítás híve, és a korrekciókra vonat- ra kozó elképzeléseit még ez év őszén széles körű vitára bocsátja. Egy-két nagyobb hibát már az új tanévben kijavítanak, például emelik a szakmunkásképző iskolák első osztályában a történelemórák számát, a további változások azonban csak az 1984—85-ös tanévben várhatók. Nemcsak az oktató-nevelő intézményekben, tyanem a társadalom minden részében is a régi és az új életritmus összeütközése okozza manapság a legtöbb zökkenőt. Gondoljuk csak meg, hogy mit jelent az embereknek a 6+1-es életritmus 5+2-wé alakítása! Nem kevesebbet, mint évtizedes beidegződésünk megváltoztatását egyik napról a másikra, és ez bizony nem megy köny- nyen. Hétköznapi formában ez a gond úgy tör felszínre, hogy mihez kezdjen a felnőtt és a gyerek a megnövekedett szabad idővel, a péntek délutántól hétfő reggelig terjedő hatvan— I hatvanöt órával. Hogyan Háláljuk meg a napi életritmus fi- I zikailag-szellemileg helyes arányait? A két t&ljes szabadnapot hogyan aknázzuk ki, hogy I így is, meg úgy is a feltöltő- I dést szolgátja? Olyan kérdések I ezek, amelyekre nem csupán I az iskolának kell válaszolnia. P. Kovács Imre Termékeink a tőkés piacokon Exportérdekeltségről tárgyalt a megyei NEB Az ipari üzemeket milyen érdekeltségek fázik az elsősorban nem rubel elszámolású exporttermékek gyártásához? Ezt vitatta meg tegnapi ülésén — két önálló vállalatnál, három gyáregységnél és négy ipari szövetkezetnél végzett felmérés tapasztalatai alapján — a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A reprezentatív vizsgálat anyagéból természetesen nem vontak — nem vonhattak — le általános érvényű következtetéseket. A sok fontos és tanulságos megállapítás közül azonban mégis érdemes megemlíteni néhányat. Azt például, hogy a dollár-elszámolású export árbevétele csökkent az utóbbi években, s az idei tőkés export sem éri el az 1980. évi szintet, még a MEZŐGÉP Vállalnál sem, amelynek pedig 1983, január elsejétől önálló (a külkereskedelmi szervvel párhuzamos) exportjoga van. A vállalat egyébként újabb tárgyalásokat folytat, s ha ezek eredményre vezetnek, sokat javíthat külkereskedelmi mérlegén. Szembetűnő, hogy a könnyűipari üzemeknek, így például a Bajai Finomposztó Vállalatnak és a FÉKON Ruházati Vállalat Bajai Gyárának export- értékesítése csaknem megduplázódott a vizsgált időszakban. A szövetkezetek tőkés kivitelre szánt termékválasztéka jóval szű- kebb a vállalatokénál. Ennek több oka van. A NEB-vizsgálat anyaga példiként említi meg a kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezetei ezzel kapcsolatban. A szövetkezet zömmel vegyifülkéket gyárt, nagyrészt közel-keleti országoknak, s az Irak—Irán közötti konfliktus miatt beszűkült e lehetősége. A szövetkezet már nem tudja teljesítem az 1983-ra tervezett exportját. További tárgyalásokat folytat, ezeknek az eredményei azonban a vizsgálati időszakban még nem voltak ismeretesek. A i NEB-dakumentum felhívja a figyelmet arra is, hogy a közvetett export értékéről kevés információval rendelkeznek az üzemek, vállalatok. Jellemző, hogy az említett két könnyűipari üzemnek — bár jelentős az exportja — sincs pontos ismereté annak értékéről. így kevésbé érdekeltek a teljesítésében. A termelőüzemeknek általában hiányosak a kapcsolatai a külkereskedelmi szervekkel. A vizsgálat kiterjedt a kiviteli lehetőségek sok más körülményére, a gyártmányok alapanyagainak, a szükséges szerszámoknak, (Folytatás a 2. oldalon.)
