Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-23 / 147. szám

1983. június 83. • PETŐFI NÉPE • 3

VENDÉGÜNK VOLT

Therése Hirsgberg,

a Francia Közalkalmazottak Szakszervezete Szövetségének főtitkára

Június 16-án Bács-Kisikun megyébe látogatott' a Francia Közalkalmazottak Szakszervezete Szövetségének háromtagú delegációja, amelyet ,Therése Hirsgberg, a Francia Kommunista Párt tagja, a szakszervezeti szövetség főtitkára vezetett. Hatnapos magyarországi tartózkodásuk során a francia szakszervezeti vezetők elsősorban a közigazgatás korszerűsítése és decentralizálása gyakorlati megvalósításának módszereit tanulmányozták, de megbeszéléseket folytattak a szakszervezeti munka és .érdekvédelem időszerű kérdéseiről is. „A két szakszervezet között régi és gyümölcsöző a kapcsolat, s barátságunk ezúttal is tovább mélyült, erősödött” — mondotta Therése Hirsgberg. aki örömmel vállalkozott arra, hogy a 70 ezres példányszámú Petőfi Népe olvasótáborát tájékoztassa a francia dolgozók életéről, szakszervezetük munkájáról és magyarországi tapasztalataikról.

— Hirsgberg elvtársnő! Mennyiben tér el a franciaországi szakszervezeti mozgalom felépítése a magyarországitól? Hányán vannak és kik a tagjai a Francia Közalkalmazottak Szakszervezete Szövetségének?

— Mint azt bizonyára ön 'is tudja, Franciaországban sok szakszervezet, szakszervezeti szövetség működik egyszerre, egymással párhuzamosan. A mi szövetségünk a CGT, ezen belül a Francia Közalkalmazottak Szakszervezete Szövetsége 150 ezres taglétszámú. Meg kell mondjam, nálunk mást értenek azon kifejezés alatt, hogy közalkalmazott, mint az önök hazájában. Franciaországban mindenki közalkalmazott. akit az állam alkalmaz. A mi szövetségünk tagjai az állami, a központi közigazgatásban, a minisztériumokban dolgozó tisztviselők.

— Az önök delegációja, mint már szót ejtettünk róla, azért érkezett Magyarországra, hogy tanulmányozzon bizonyos közigazgatási reformokat. Következtethetünk ebből arra, hogy Franciaországban is hasonló feladatok vannak napirenden?

— Először is szeretném elmondani, hagy két esztendő óta — amióta a szocialista és a kommunista pártok alkotta kormány van hatalmon — teljesen új helyzet állt elő minálunk. Egyik legfontosabb feladatunknak most azt

tartjuk, hogy segítsük azoknak a reformoknak a sikeres megvalósítását, amelyekre a kormány készül. Össze kell gyűjtenünk és a megfelelő helyre kell továbbítanunk a közalkalmazottak kívánságait, kéréseit. Amíg a jobboldali kormány volt hatalmon, erre nem volt módunk.

— Megelégedéssel tölti el mindez azokat a dolgozókat, akiknek az érdekeit képviselik?

— Ha csak ennyit tennénk, természetesen nagyón elégedetlenek lennének velünk. Pusztán reformokból nem lehet megélni.. A dolgozók érdekeinek védelmét elsőrendű feladatunknak tekintjük. Az ezen a téren jelentkező feladatok közül is a fő helyre kívánkozik a bérek és fizetések megfelelő rendezése. Franciaország, csakúgy mint a többi kapitalista ország, jelenleg gazdasági válsággal küszködik. A kormánytól azt várjuk, hogy olyan jövedelempolitikát dolgozzon ki, amely megfelel a dolgozók érdekeinek. A másik nagy gondunk a munkanélküliség Franciaországban kétmillió embernek nincs munkája. Ugyanakkor 58 milliós országunkban más fejlett tőkés országokhoz viszonyítva alacsony az államigazgatásban dolgozók száma. Amikor tehát a közigazgatás átszervezéséről beszélünk — amit szerintünk meg kell oldani —, az állampolgári igények jobb kielégítése mellett új munkahelyek tömeges létrehozására is gondolunk.

— E legfontosabb törekvések mellett mire összpontosítják még erőiket? Melyek azok a kérdések, amelyekkel a francia közalkalmazottaknak — s itt most elsősorban az önök szövetségéhez tartozó szervezett dolgozókra gondolok — szembe kell nézniük?

— óz érdekvédelem fogalomkörébe természetesen sok minden beletartozik. Nem mindegy, milyen hosszú a munkaidő, milyenek a munkakörülmények. Harcolunk a dolgozók jogaiért, a szak- szervezeti jogókért. Mi kapitalista rendszerben. élünk, 'ahol osztályharc van, s ahol a jobboldal a dolgozók jogairlak megnyirbálására törekszik. De ehhez a kérdéscsoporthoz tartozik a szociálpolitika is, aminek a jelentőségét csak fokozza, hogy az államigazgatás nálunk jeléntős mértékben elnőiesedett. A jobboldali rendszertől pedig olyan

(Tóth Sándor felvétele)

helyzetet örököltünk, amelyben a dolgozó nők gyermekei számára nincs elég bölcsőde, óvoda. Így hát számunkra most az a legfontosabb, hogy végre elértük: beleszólhatunk a reformokba, részt vehetünk azok kialakításában. Tulajdonképpen ehhez a munkához szeretnénk növelni felkészültségünket az önök hazájában.

— ötödik napja tartózkodik nálunk. Milyen tapasztalatokat, szereztek Magyarországon?

— Én magam már többször vendégeskedtem ebben az országban. Kolléganőm most van itt másodszor, kollégám pedig első alkalommal jár önöknél,, s egyszersmind szocialista országban. A véleményünk mégis megegyezik, és ugyanez valamennyi Magyarországon megfordult francia álláspontja is. Mindannyian meleg, baráti fogadtatásban részesültünk, országaink között nyílt és őszinte a viszony, kapcsolatainkban nincsen semmi formalizmus. Természetesen. mint minden országnak, az önök hazájának és a miénknek is megvannak a saját történelmi örökségei, jellegzetességei. Mi .nem kívánjuk, hogy önök lemásolják a francia modellt, s mi sem akarjuk önöket utánozni. De ez nem zárja ki, hogy ne tanuljunk egymástól, s ha lehetőség nyílik rá, ne alkalmazzuk a megismert hasznos módszereket. Elmondhatom, hogy hatnapos magyarországi tartózkodásunk során igen sok értékes tapasztalattal lettünk gazdagabbak.

Sitkéi Béla

Gyógyszer és egészség

— Mennyit ér az életmentő gyógyszer, kifejezhető-e az orvosság használati értéke, .ha fájdalmat enyhít, lázat csillapít, elaltatja az álmatlanságban szenvedőt? A gyógyszerek árát nem i6 lehet e szerint mérni, sok esetben megfizethetetlenek lennének. Még az előállításuk költségéhez sem mérhető fogyasztói áruk, mivel köztudomású, hogy jóval drágábbak, többe kerül gyártásuk, mint amennyiért hozzájuk juthatunk.

Az ország lakossága tavaly 1,7 milliárd forintot fordított gyógyszerek vásárlására, amely csak egy töredéke az egyre növekvő termelési költségeknek, ugyanabban az évben az állam nem kevesebb, mint 7 milliárd forint ártámogatást adott a hat évvel ezelőtti 4,3 milliárd forinttal szemben. Tehát a költségvetést terhelő kiadások jelentősen növekedtek. Így érthető, hogy időszerűvé vált az 1977 óta érvényben lévő térítési díjrendszer felülvizsgálata, a szakmai és szociálpolitikai célok szem előtt tartásával.

A kormány jóváhagyásával az egészségügyi tárca 1983. július 4-től rendezi a gyógyszerek térítési díjait, azaz a belföldi és szocialista importból származó gyóyszerek árát (térítési díját) kevés kivétellel 10 forintban maximálja, míg a legalacsonyabb térítési díjakat két forintról három, illetve négy forintra emeli. Ennek hatására mintegy 110-féle gyógyszerkészítmény majd olcsóbban kapható. Ugyanakkor körülbelül 50 készítményhez átlagosan egy forint 50 fillérrel drágábban juthatunk hozzá.

A változtatással megszűnnek az áraránytalanságok. A gyógyszerek térítési díjának rendezésével összességében a lakosságot többletkiadás nem terheli, mivel az árak növekedése és csökkenése teljesen kiegyenlítődik. Sőt, kedvezően érinti a nyugdíjasokat, a tartósan munkaképteleneket, mivel a változtatás célja elsősorban az, hogy csökkenjen e rétegek kiadása. Számítások szerint az idős emberek havonta nyugdíjuk 8—10 százalékát költik orvosságra, a jövőben 4—5 százalékra csökken majd gyógyszerköltségük. Ugyanis az öreg korban gyakoribb tartós betegségek gyógyszereinek térítési díja általában alacsonyabb lesz. A térítés- mentes gyógyszerellátás körének bővülése is segít a hátrányos helyzetben lévőkön. Az asztmás, daganatos betegek gyógyszerellátása ingyenes lesz (legyen az belföldi vagy külföldi készítmény), ezentúl a körzeti orvos is kiadja részükre a vényt.

Mindemellett az is szempont, hogy a gyógyszerek éves ártámogatására adott milliárdok összege ne növekedjék tovább. A változtatás egészségpolitikai megfontolásokra is utal: még mindig túlságosan sok .gyógyszert fogyasztunk, s ennek gátat kell vetni Tavaly nyugtátokból, Seduxen, Elenium, Andaxin, tablettákból több mint 400 milliót szedtünk be, Nagy részét feleslegesen. Hasonlóan könnyen, nyúlunk az altatókért vagy az emésztést segítő Cotasym forte-ért, ha túlesszük magunkat, holott ez utóbbit nem a nagyevőknek, hanem a hasnyálmirigy elégtelen működése miatt enzimpótlónak írja fel az orvos, s az egészségeseknek nem ajánlott, sőt rendszeres szedése árthat.

Előreláthatólag a gyógyszerellátásban az év végére javulás. várható, főként a most hiányzó vagy folyamatosan nem 'kapható készítményekben. melyek előállításához jelentős importanyag-behozatalra kapnak támogatást a gyógyszergyárak.

A térítési díjak változásával egy időben módosul a gyógyszervények beválthatósága. Az eddigi háromszori is- mételhetőség helyett az orvos megítélése szerint legfeljebb egyszeri, illetve kétszeri kiváltásra lesz lehetőségünk. Ez az intézkedés azért szükséges, hogy az orvos sűrűbben kontrollálja betege gyógyulását, a gyógyszer hatását, s bizonyára viosszafogja a túlzott gyógyszerfogyasztást, -felhalmozást. Néhány gyógyszer — köztük olyanok is, amelyekkel visszaélések voltak, s veszélyes tünetekkel jártak — ezen túl csak vényre szerezhető majd be.

Az új rendelkezés igyekszik jó irányba befolyásolni az anyatej pótlására némileg alkalmas gyógytápszerek használatát. amelyek a csecsemő négyhónapos koráig térítésmentesen vényre szerezhetők be. A Robébi A és B tápszerek fogyasztói ára csökken — egyenlő lesz az azonos mennyiségű tej árával —S de térítésmentesen nem rendelhetők. Valójában az anyatej semmivel sem helyettesíthető, sem hígított tehéntejjel, sem tápszerrel. A jövő nemzedék egészsége lényegesen függ attól, hogy az anyák megértsék ezt és minél többen, akik tehetik, maguk táplálják gyermekeiket.

Valójában tehát a .gyógyszertérítési költségek átcsoportosításáról van szó és ez a gyógyszerellátás javulását eredményezheti.

H. A.

VESZPRÉMBŐL JELENTJÜK

_______________

So

k ősbemutató, élénk külföldi érdeklődés

Szakmai napok a Pannónia Vásáron

• A Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság borai, pezsgői, ivólevei kínálkoznak a vitrinben.

A múlt szombaton megnyílt szabadkai Pannónia Vásáron nagy érdeklődés kíséri a magyar kiállítók árukínálatát. A Szegedi Ipari Vásár és a Pannónia Vásár vezetői három alkalommal rendeztek szakmai napokat, amelyeken a magyar és a jugoszláv szakemberek tárgyaltak egymással. Június 21-én a mezőgazdaságban érdekeltek találkoztak,. főbb témájuk: a növénynemesítés és a vetőmagtermeltetés kooperációs lehetőségei, 22-én a kereskedelem képviselőinek konferenciájára került sor, amelyen a határmenti és áruházi termékcsere volt a téma. Ma a textil- és ruházati ipar szakemberei tárgyalnak a kapcsolatok fejlesztéséről.

• A Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat ipari termékei, a DUT-ISOLÄR, a hőszigetelt távfűtővezeték és az RGL gipszválaszfallapok. (Enye- di Zoltán felvételei)

Saját feleséggel

■

VESZPRÉMI TALÁLKOZÓ

Kezdem érteni a külföldről, na. gyobb távolságból időnként hazalátogatók lelkesedését. Pontosan egy éve, a „tizenkettediken" jártam utoljára Veszprémben és csak ámulok az új filmszínházon: korszerű, szép mozi a „Séd". Űj üzletek nyíltak a közelmúltban és a szakszervezetek megyei tanácsa is elbúcsúzott régi szűkös irodáitól. Mondják, az új házsorok egészen Jutásig húzódnak. A tévéstalálkozó színhelye is bővült. Folyosóval kötötték össze két különálló épületszárnyát, néhány klubszobát is kiala. kitottak. A népművelők örülnek is, meg szomorkásak is az építkezés miatt. Ideköltözik a Petőfi Színház, amíg átépítik a meg. rokkant, megkoipott teátrumot. Össze kell húzódniok: az átmeneti kényelmetlenséget gyorsan elfelejtik a megszépült, megfiatalodott színház láttán.

A Stúdió ’83-nál dolgozó kollégákkal utaztam Pesttől Veszprémig. Érdeklődéssel várják e tudósítás gépelésé — kedden délután — után néhány órával kéz. dődő fórumot. Kíváncsiak a veszprémiek és a máshonnan telefonálók véleményére, mert egymás között is sokat vitatkoznak. Van, aki többet kockáztatva, vállalná a vitákat, az esetleges el. lentéteket, más félti a .műsor népszerűségét az újításoktól. Mindegyik álláspont képviselői szövetségest remélnek a milliós nézőközönségtől.

A találkozó kezdetén egy pozitívum már megállapítható. Talán sohasem mutattak be annyi új tévéjátékot, tévé. és mozifii; met, mint idén. Magam sem tudtam az előbb, melyik ujjamat harapjam meg: nézzem meg a Veszprémi Állami Gazdaságban a Kopás Dezső írásából készült „Vereség”-et, vagy mást? Várko- nyi Gábor rendező már dijat is

vitt haza Veszprémből. Bízik abban, hogy jövőre ismét láthatjuk alkotását, de már a versenykate. góriában.

Sietnem kell: hamarosan kezdődik a Dimitrov Művelődési Központ tanácstermében a Fiatal Művészek Stúdiójának a bemutatkozása. Mindig tartogat, nak ígéretes meglepetést. Kíváncsian várom a számomra ismeretlen Tolmár Kata „Fohász” című munkáját, Fodor Agnes „Ha. gyaték” című művét.

Este a gyulafirátóti termelőszövetkezetbe vagyok hivatalos „A béke szigete” ősbemutatójára. A zsidóüldözéssel szembeszálló, kiállásáért életével fizető komáromi polgármester mártíriumát dolgozták fel, Nemeskürty István forgatókönyvíró és Hajdúfy Miklós rendező. Jó híreket hallani a mindig jólértesült klubban, különben ez a dráma is versenyen kívül megy. Így természetes, mert még nem volt műsoron és Ne- meskürty a zsűri elnöke. (Tagja Jancsó Miklós is, most várják vissza, hazautazott Kecskemétre, az évadzáró társulati ülésre. Itt is beszédtéma színházunk megújhodása: egyre többen drukkolnak a kezdeményezés sikeréért.)

A versenyfilmek kimaradtak a tudósításból. Ezek Bács-Kiskun. ban is láthatók. Még annyit: a szomszéd asztalnál külföldi tévés szakemberek beszélgetnek. Vége a délelőtti, úgynevezett kereskedelmi vetítésnek (tavaly több filmet megvásároltak a kínálatból), de valószítűleg megnézik a fiatalok műsorát, ismerkedni szeretnének a magyar televíziózás ifjú tehetségeivel.

Kifogyott a papírom, az időm is elszaladt, nekem is sietnem kell a postára. Az elmúlt év júniusában még a Dimitrovval átellen- ben volt az öreg posta, most gyö. nyőrű modernet építettek, jóval odébb. A veszprémiek örülnek neki, én slattyoghatok, míg megtalálom. Ilyen örömöket és apró „kellemetlenségeket” tartogat az élet, amelynek szeretné legfontosabb mozgatóit, jellemzőit föltárni, segítőén ábrázolni a most önmagát a közönséggel hagyomá. nyosan is szembesítő magyar televízió.

Heltai Nándor

Már szinte elfelejtettem Mindig Alajost, közismert és kitűnő barátomat. A napokban újra felkeresett világmegVáltó javaslatával;

— Űj társadalmi mozgalmat szeretnék indítani. Az lenne a címe: „Üdüljön a saját feleségével is!"

Nem kellett kérdezni, már magyarázta is a lényegét. Korábbi üdüléseinek felelevenítésével kezdte;

— Tudod, hogy az elmúlt években igen sokszor üdültem egyedül. Ügy hozta a sors, hogy egyszemélyes beutalót kaptam, mert a feleségem nem ért rá, aztán valahogy ez szokássá vált. Azt is 4udod, nem vagyok nőcsábász hajlamú, de nehéz ellenállni az üdülőkben, ha ott van másnak a felesége, vagy másoknak a feleségei veszik körül az embert, s közülük sétapartner kínálkozik. Nehéz ellenállni, ha moziba lehet

kísérni őket, ha másnak a ■ feleségével le lehet ülni egy kávéra, egy konyakra, fél cseresznyére. Persze, ez némi fáradsággal is jár. Kora reggel frissen borotválkozva, nagy sétákat tesz az ember ilyenkor az üdülő körül, hogy a partner, a más, ismeretlen férfi felesége lássa az ablakból, milyen stramm, katonás természetű ember is vagyok. Fárasztók a séták a meredek erdei ösvényeken, különösen, ha az isiász kínozza az ember derekát, csikorognak az Ízületei, bántja a köszvény, de a partner azt hiheti, hogy a kísérő férfiú szavait valami belső hevület fűti, és az elragadtatástól liheg, holott csak kifulladt, s nem azért áll meg lépten-nyomon, hogy szavainak nagyobb nyomatékot adjon, hanem, hogy kifújja magát, levegőhöz jusson. Gavalléros magatartás kell ilyenkor, kávé, konyak, -édesség, valami soha komolyan nem vett elméleti fele-fele alapon, virágszedés ürügyén sok kemény hegymászás, ebéd utáni szundikálás helyett báj- csevegés, alig palástolt ásításokkal, melldöngető részvétel az üdülői spartakiádon és a kollektív kocogásban, izomláz, reuma. Al- gopyrin, szódabikarbóna és egyéb gyógyszerek szedése titokban.

Mindig Alajos itt megállt az elbeszélésben. Lehet, hogy hatásszünetet tartott, lehet, hogy kifulladt. Majd folytatta:

— Most a sors.és a szakszervezet szeszélyéből közös beutalót kaptam a feleségemmel Nekeresd- hegyre. Hát ez egészen más. Reggel kései kelés. Reggelizés borot- válatlanul, utána kényelmes tisztálkodás, rövid séta kettesben az üdülő közvetlen környékén. Délelőtt csendes beszélgetés a társalgóban nyugdíjas házaspárokkal az unokák kópéságairól, fényképmutogatással. Ebédnél a feleség kikészíti a gyógyszereket, a büfében asztalhoz hozza a feketét. Majd utána kis szundikálást javasol. Vacsora után közös tévénézés, majd jó éjszakát mindenkinek, gyógyszerek bevétele és

békés alvás. Másnap kezdődik minden elölről. Teljes pihenés. Két hét után a pihenéstől fáradtan tér haza az ember. Hát így megy el ez a másfajta üdülés, és ez nem rossz. Ezért jutott eszembe a régi reklám, amit korábban, vagy talán most is a cigarettásdobozokra nyomtak azon az intelmen kívül, hogy káros az egészségre, nevezetesen az, hogy szívjon időnként másfajtát is. S ezért akarom elindítani a moz? galmat: „Üdüljön időnként, a sáp ját feleségével is!"

Üjra kis szünetet tartott,, majd elgondolkozva folytatta:

— Egy-két probléma azért adódik ezzel a mozgalommal. Például a feleségem azt kérdezte, hogy korábban miért éreztem olyan jól magam mindig, amikor szerinte az egész meglehetősen unalmasnak tűnik. A másik gond meg, hogy ha az ember így felhasználja az üdülési lehetőségét, honnan és hogyan szerezhet egy újabb beutalót, hogy egy kicsit egyedül pihenhessen? ...

\

Benedek Miklós