Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-18 / 143. szám

1983. június 18. • PETŐFI NÉPE • 3 MINDEN NAPRA JUT EGY CSEMEGE Programajánlat fiataloknak 9 KISZ-olvasótábor Baján, a Petőfi-szigeten. (Archív fotó) Mindenkit hazavárnak! Június 11-én történt. A bajai Városi Tanács költségvetési üzemének 25 éves gépkocsiveze­tője a gondjaira bízott locsolókocsival az 55-ös számú -úton haladva a 97-es kilométerkő közelé­ben eddig ismeretlen okból felborult, s a vezető kórházba szállítás közben meghalt. Másnap újabb halálos üzemi baleset történt Bács-Kiskunban. A jánoshalmi Petőfi Tsz 35 éves erőgépkezelője egy árpatáblán szalmát gyűjtött be, miközben a bálázógép meghibáso­dott. A gépkezelő a forgó hengerek közé nyúlt, hogy kiszedje onnan a szalmát. A hengerek el­kapták a kezét, és a szerencsétlen férfit a kar­jánál fogva a gépbe sodorták: meghalt. Másodszor, ötödször, tizedszer, olvasva is megdöbbentőek a hírek, amelyek a jóvátehetet­len tragédiákról szólnak. Bács-Kiskun -megye me­zőgazdasági üzemeiben az idén — jó volna, ha nem kellene ideírni, hogy eddig — öt halálos üzemi baleset történt. Az iparban három végze­tes kimenetelű szerencsétlenséghez riasztották a felügyelőket. Az áldozatok: a huszonéves fia­tal és a 73 esztendőt megért nyugdíjas egyaránt úgy indultak el reggel otthonról, hogy ebédre, vacsorára hazatérnek. Meghaltak. Talán kegyet­lenül hangzik, de az élők, a ma még teljes csa­ládok érdeke úgy kívánja, -hogy ideírjam: ér­telmetlenül pusztultak el. Nem kellett volna meghalniuk! s A Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Ta­nácsa, a megyei tanács imunkavédelmi felügye­lőit kérdezem: miért van az, hogy nem okulunk? Miért ismétlődnek -meg szinte kísérteties ha­sonlósággal egyes balesetek? A bajai fiatalember a Közútépítő Vállalat mélykúti munkahelyéről tartott a városba. Or­szágúton közlekedett, számára talán szokatla­nul nagy sebességgel.. (Ne feledjük: munkaideje java részében évek óta az utcákat locsolta, jár­műve többnyire 10—15 kilométeres sebességgel haladt.) A kocsi tartálya üres volt, tapasztalt pi­lóták a 'megmondhatói, mennyire másként vi­selkedik ilyenkor a jármű. A vizsgálat még tart, a baleset oka, mint fentebb írtuk, ismeretlen. Egy bizonyos: a fiatalembert más, a korábbitól eltérő feladattal bízták meg. S vegyük végre tu­domásul: minden új munka új és ismeretlen veszélyeket is rejt magában! Mit kell tennünk? A vezetők hívják föl a fi­gyelmet ezekre a veszélyekre, oktassák ki min­den alkalommal a dolgozókat. És ellenőrizze­nek! A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok földjein folyik az aratás. Egy ember a bálázó- géo mellett halt még, eav másik a szalmakazal­ról zuhant le. Sok veszély leselkedik a dolgozó emberre. A gabonatáblák fölött magasfeszültsé­gű távvezetékek húzódnak, ne feledkezzünk meg róluk! A vezetők a helyszínen ellenőrizzék, hogy nem közelítik-e meg a magasépítésű gépek túl­ságosan ezeket. Itt nem elég a kioktatás, itt helyszíni szemle és gyakran ismétlődő ellenőr­zés kell! S a -dolgozóknak milyen magatartásformát ajánlhatnak a felügyelők? Talán a legfontosabb: ne bízzunk a begyakorlottságunkban, a sokéves rutinban, abban, hogy már annyiszor sikerült. Meglehet, hogy a jánoshalmi Petőfi Tsz erőgép­kezelője már kilencvenkilencszer sikerrel szaba­dította ki a forgó hengerek közül a beszorult szalmát. Századszorra azonban az életével fizetett könnyelműségéért. Vigyázzunk hát magunkra és vigyázzunk egymásra. A védőfelszerelések használata -már sok ember életét, -testi épségét mentette meg. Bennünket óvnák, használjuk őket! Sajnos, a legveszélytelenebb helyzetből is származhat súlyos -baleset. Egy -múló rosszullét is okozhat halálos tragédiát. Időjárásunk rend­kívül változékony, s ez az orvosok véleménye szerint nagyon megviseli az emberi szervezetet. A vezetők kötelessége: csak teljesen egészséges embereket engedjenek a Veszélyes munkahelye­ken dolgozni. A dolgozóké pedig, hogy betart­sák az óvó rendszabályokat. A melegüzemek munkásai nyáron 8—10 liter folyadékot is meg­isznak, s veszítenek naponta. Ha nem vigyá­zunk, * könnyen felborulhat a szervezet sóház­tartása, bekövetkezhet a rosszullét, a baleset. A konyhasóval dúsított szódavíz bizonyára nem a legfinomabb ital, de fogyasztása egészséges és életet menthet. Hadd szóljak külön a fiatalokról. Nyár van, kezdődik a vakáció. A diákok egy része terme­lőmunkát vállal, s nyitnak az építőtáborok. Vannak fiatalkorúak számára tiltott munkahe­lyek, ezeket a Munkavédelmi Szabályzat tar­talmazza. Vezetők, szakszervezeti tisztségvise­lők, minden felnőtt közös felelőssége: ne osz- szunk be ilyen munkahelyre diákokat! Nem ma­radhat el az orvosi vizsgálat és a gyakorlati bemutatóval összekapcsolt munkavédelmi ok­tatás. S a munkanap minden órájában: vigyáz­zunk rájuk! „Meggyőzni, megkövetelni” — ez volt a sió­foki országos munkavédelmi értekezlet jelmon­data. S nem kevésbé elgondolkodtató az a pla­kát, amelyiken kisfiú, kislány szájából ez a mondat olvasható: „Apu, hazavárunk!” Véssük emlékezetünkbe ezt az adatot: a hazánkban 1983. január 1. és április 30. között halálos üze­mi balesetet szenvedett 135 dolgozó után 78 kis­korú gyermek maradt árván. Sitkéi Béla Könnyebb a családalapítás, mégis kevés gyermek születik Beszélgetés Gráner Gyulával, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága első titkárával S Az ifjúsági szövetség fontos feladata, hogy segítsen a fiata­loknak okosan, hasznosan eltöl­teni a szabad időt. Ahhoz per­sze, hogy jól érezzék magukat a tizen- és huszonévesek, a remek ötleteken kívül, a tanácsok, a mű- velődési házak gyakorlati segítsé­gére is szükség van. Kézenfekvő, hogy a nyár a szórakozás évada: jól esik az egész évi tanulás, munka után a kikapcsolódás, kell az erőgyűjtés. A KISZ Bács-Kis­kun megyei Bizottsága elkészítet­te a nyári szabadidős programok tervét: azt mondhatjuk, hogy szinte minden napra jut egy-egy csemege. — Gondoltak mindenkire? —. tettük fel a kérdést Gráner Gyu­lának, a KISZ Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága első titkárának. — Azt hiszem, igen. Változatos, színes a Kínálatunk, több tízezer fiatalnak próbálunk hasznos idő­töltést nyújtani. — Vegyük sorra az ajánlatokat! — Az úttörők közül csaknem tizenhatezren mehetnek nyelvi, képzőművészéti, környezetvédel­mi, tánc, továbbá állandó és sá­toros váltótáborba, valamint a városok, a járások saját — víz­parti és hegyvidéki — úttörőtá­boraiba. Balatonfenyvesen rajtit­károkat, rajvezetőket képezünk, és a kiváló címet szerzett kisdo­bosokat, úttörőket nyaraltatjuk, továbbá vendégül látjuk a szov­jet, a jugoszláv, és a román test­vérmegyék pajtásait. — És aki nem megy táborba? ,— Az is mehet kirándulni, a strandra, rossz időben a műve­lődési ház meseszobájába vagy a moziba. Jelentős esemény lesz az Országos Népijáték- és Népi- tánc-fesztivál a hónap végén Kecskeméten. — Több városban diákcentrum alakult... — Fontosnak tartottuk olyan információs központok kialakítá­sit, ahol mindenről tudomást sze­rezhetnek a vakációzok, s még munkát is találhatnak. Kecske­méten; Baján, és Kalocsán egész nyáron várják a diákokat. — Például mivel? — Mindenütt mással. Nem em­lítettem az élőbb Kiskőröst, ahol igen jól kihasználja sajátos hely­zetét — azt, hogy önálló épülete van —- a városi-járási KISZ-bi- zottság. Fórumsorozatuk vendége lesz Vitray Tamás, Chrudinák Alajos, Alaksza Tamás, fellép Cseh Tamás, a Tolcsvay-együttes, kertpresszót nyit. az udvaron az áfész. A nyári kínálat a helyi művelődési központ műsorával is versenyre kelhet. A halasiak sem panaszkodhatnak: részt vehetnek múzeumi estéken, megnézhetik a fotó- és népművészeti kiállítást. — Minden nyáron sláger az if­júsági találkozó. Lesz az idén is? — Nem is egy. A sort a tőser- dei Ifjúsági Sajtó Fesztivál nyitja a jövő héten. A Vadkerti-tónál július 2-án és 3-án — a szövet­kezeti fiatalok VI. megyei talál­kozóját rendezik meg. A Szelidi- tónál július 30-án és 31-én leg­alább húszezer fiatalra számí­tunk. — Mit érdemes tudni az építő­táborokról? — Húsznál több nyit kaput a megyében, amint arról a Petőfi Népe is beszámolt. — Van, aki nyáron keresi meg a jövő évi zsebpénzét, hogyan se­gíti őt a KISZ? — A kecskeméti Városi Tanács munkaerő-szolgálati irodája fü- zetecskét adott ki, amiben felsorol­ja a pénzkereseti lehetőségeket. Mi — az országban elsőként — létrehoztuk a Vállalkozó Fiatalok Szervező Irodáját, a VÁFI-t. Fel­derítették mindazokat a lehetősé­gekét, melyek révén a munkaidő után is kiegészíthetik jövedelmü­ket, akik akarják. Bácsbokodon is szerveztek ilyet a KISZ-esek. Az alkalmi munkákról természe­tesen a diákcentrumokban is ad­nak tájékoztatást. — Nyáron még az is sportol, aki*egyébként nagy ívben elkerü­li a tornatermet, az uszodát. Gon­doltak-e rájuk? — Bár bővültek tavaly óta a turisztikai lehetőségek, de úgy látszik, még így sem elegendőek. A nagybugaci kulcsosházban egész évben megpihenhetnek az arra járók. Tizenhárom • egynapos Kecskemét környéki kirándulást szervez az EXPRESS. A középis­kolások a megyén kívül. Tolná­ba és Somogyba indítanak kerék­pártúrát. Tárgyalunk az Ezermester Ű>t| törőbolt Vállalattal1 egy dunave- csei és egy bajai sportszer- és vízijármű-kölcsönző létesítéséről. A megyei- főiskolás vízitúratábor útvonala Dunavecse és Baja kö­zött halad. Résztvevői a nemzet­közi Duna-túrába is bekapcso­lódhatnak. — Elégedett lenne a program­tervvel akkor is, ha nem a me­gyei KISZ-bizottság első titkára, hanem egy egyszerű KISZ-tag lenne? — Remélem, hogy igen. Az idén — szerintem — minden ed­diginél gazdagabb a műsorkíná­lat, és biztos vagyok benne, hogy mindenki megtalálja benne a ne­ki tetszőt... Borzák Tibor Sarlós István miniszterelnök­helyettes Várospolitikánk idősze­rű kérdései című előadásával kez­dődik augusztus 8-án, hétfőn a szombathelyi építészeti, műem- lékvédelmi, nyári egyetem. A második napon a magyar város­újjáélesztés .gyakorlatáról hall­hatnak az érdeklődők öt tájékoz­tatót. (A kecskeméti tapasztala­tokat Kerényi József Ybl-díjas főépítész ismerteti.) Szerdán az NSZK-ból meghívott profesz- szorok az NSZK-ban kiala­kított műemlékvédelemről, a, vá­rosközpontok új szerepéről tarta­nak előadást. A hét második fe­lében osztrák és csehszlovák szakemberek mutatják be. hogy hol tart hazájuk a régi városré­szek felélesztésében. Szép, gazdag, új kiállítás vár­ja hétfőtől Kecskeméten az ér­deklődőket. Délelőtt 10 órakor dr. Benda Kálmánnak, a Ráday- gyűjtemény igazgatójának Kecs­kemét jelentősége a magyar re­formátus egyház történetében cí­mű előadása után dr. Tóth Ká­roly, a Duna melléki református egyházkerület püspöke, és dr. Dávid Katalin művészettörténész nyitja meg a Kodály Zoltán éne­kes iskola épületében az új mú­zeum állandó kiállítását. A Villám István utcai kapun belépve díszes táblán olvasható a negyedik magyar református múzeum programja; A Duna mel­léki egyházkerület Ráday Múzeu­ma állandó kiállításának az a célja, hogy iparművészeti és tár­gyi emlékeken keresztül bemu­tassa az egyházkerület mai terü­A családban élés népszerűsége a kétségtelenül növekvő gondok ellenére — ma sem kisebb, s a gyermekszületés ma ás épp olyan örömet okoz a családokban, mint akár néhány száz évvel ezelőtt. Emellett könnyebb a családalapí­tás, nincsenek vagyoni feltételek, vallási, etnikai és osztályszem­pontok, s a férfiak házasodási kedvének lanyhulása ellenére többen nősülnek, mint például századunk 30-as éveiben. És jól- lehet hazánkban is — a világ számos országához hasonlóan — kevesebb gyermek születik, mint megelőzően bármikor, a nők túl­nyomó töbhsége legalább egy gyermeket világrahoz. Viszont — és a népesség utánpótlása szem­pontjából ez a lényeg — két gyer­mekre már nem mindegyikük vállalkozik, illetve hármat vagy többet csak elenyésző hányaduk szül, holott a lakosság számának hosszú távú szinten tartásához 100 családonként 230 gyermek születése kellene. A Statisztikai Kiadó Vállalat „Életszínvonal-füzetek” sorozatá­nak most megjelent negyedik száma az adatok tükrében ad ké­pet családpolitikánkról. A felmé­rések szerint — ha a jelenlegi ag­gasztó tendencia továhb folytató­dik — a most születő gyermekek közel negyede csonka családban lépi át a felnőttkor küszöbét, s ezért társadalmunk megkülön­böztetett figyelmet fordít az egyedülállókra. 1968-tól az egye­dülálló apák is jogosulttá váltak családi pótlékra, 1972. januárjá­(9 A merenyei szószék. tói pedig azok az egy gyermeket nevelő családok is kapnak csalá­di pótlékot, akiknél az idősebb gyerek már betöltötte a 18 élet­évét. Ennek eredményeként 1981- ben 2,1 millió gyermek után fi­zettek családi pótlékot, szemben az 1960. évi 1,4 millióval. A, gyermekgondozási segélyt a társadalom minden rétegében igénybe veszik, bár az anyák is­kolai végzettségük szerint eltérő arányban mennek „gyes”-re: az általános iskolát végzettek 86, az érettségizettek 83, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 79 szá­zaléka él ezzel a lehetőséggel. A gyesen levő szülők nevelte és a bölcsödébe járó gyermekek­kel együtt jelenleg 3 éves korig a gyermekek több mint négyötö­dének ellátása társadalmilag szervezett keretekben történik. A bölcsőde munkaerő-igényessége miatt nagyon költséges: minden hat gyermek leköt egy szakkép­zett gondozónőt, akik mellett szakképzetlenek, továbbá sza­kácsnők, fűtők, takarítók, ellen­őrök is dolgoznak. Végső soron az egy gyermekre jutó társadal­mi juttatás összege 1981-ben ha­vonta körülbelül 1890 forint volt, ezt egészítette ki az átlagosan 370 forintnyi havi bölcsődei díj, amit a szülők fizettek. A 3—6 éves kor közötti gyer­mekeknek négyötöde óvodába jár, s ez nemzetközi összehason­lításban is kiemelkedő eredmény. A jelenlegi arány már csak kis mértékben növelhető, mert a kül­területeken, aprófalvakban a gyermeket csak nehezen, több­letén (Baranya, Bács-Kiskun, Fe­jér, Tolna és Pest megye) élő református egyházak múltját a XVI. századtól a XIX-ig. A bejárati folyosórészen látha­tó a kiállítás egyik legszebb da­rabja, a merenyei kazettás szó­szék. Az udvaron kopjafák von­ják magukra a tekintetet. Külön is fölhívjuk a feltehetően nagy­számú látogató figyelmét a fővá­rosi Ráday-gyűjteménytől le­tétbe kapott XV. századi gótikus kehelyre, a két, töhb száz éves. szépen megmunkált erdélyi ser­legre. Ritkaságnak számit az 1824-ből származó figurális — Ádámot és Évát ábrázoló — úr­asztali terítő. Az egyetemes magyar kultúrát szolgáló és gazdagító kiállítás hét­fő kivételével naponta 10 órától 18 óráig tekinthető meg. H. N. nyíre ingázással vihetik óvodába. A városokban a következő évek­ben a helyhiány várhatóan meg­szűnik, bár ebben az óvodáskorú gyermekek számának csökkenése is szerepet játszik Napjainkban mintegy 24 ezer gyermek él több mint 100 neve­lőotthonban, a 33 ezer állami gon­dozott 'mintegy 70 százaléka. A nevelőszülőknél élők száma az utóbbi időkben csökkent Az. ál­lami gondozottakon kívül a gyámhatóságok és az oktatási in­tézmények mintegy 100 ezer gyer­meket tartanak nyilván veszélyez­tetettként, a fiatalkorú népesség 4 százalékát. A veszélyeztetettek száma a 70-es évek eleje óta — egyebek közt a felderítő munka javuló hatékonyságának eredmé­nyeiként |— 50 százalékkal növe­kedett. A gyermekcäk'kek — tápszer, lábbeli, ruházat, bútor, tanszer, gyerekápolási cikk' — ártámoga­tásának összege 1981-ben csaknem 2 milliárd forintot tett ki. Az ár­támogatás azonban csökken. A bérek és az árak alakításában egyre inkább megnő a gazdasági tényezők szerepe, a szociálpoliti­kai, a népesedéspolitikai szem­pontok más formában érvénye­sülnek: Ebből következően megnö­vekszik a közvetlen juttatások, kedvezmények továbbfejleszté­sének jelentősége. A társadalom például elismerően fogadja' az olyan megoldásokat, amikor gyer­mekcikkeket más termékek nye­reségének terhére kedvezményes áron hoznak forgalomba. (MTI) 9 Szabadszállási ón boroskancsó (Pásztor Zoltán felvételei) A gondolkodó ember Építészek nyári egyeteme Éppen gondolataimba merül- tem, amikor megszólalt a fé­leségem: — Szaladj le, fiam, a zöld­ségesbe egy kiló kelkáposztá­ért. Magasröptű gondolataim úgy zuhantak alá, mint vércse a naposcsibe láttán, de zokszó nélkül vettem a pulóvert és a szatyrot, és nekiindultam a lépcsőháznak. Fentről lefelé számítva az első lépcsőfordu­lóig vettem magamban sorra az elmúlt négy-öt év különfé­le közgyűléseit, tanácskozásait, és fájón nyugtáztam, hogy hiá­ba, az emberiség, úgy látszik, nem okul semmiből. De hogy Hs tanulhatna, amikor itt van például a mi kis lakóegyütte­sünk, és hát itt is hányán nem jönnek ki egymással. A második lépcsőfordulóig áttekintettem magamban az afroázsiai egységtörekvések helyzetét, megpróbáltam visz- szaemlékezni a legfontosabb dokumentumokra és ■'záróok­mányokra, de gondolataimban megzavart az egyik szomszéd, aki megállított, és arról tájé­koztatott, hogy a tojás ára a maszeknál húsz fillérrel több, mint tegnap. Erről jutott eszembe a vi­lágínség aggasztó jelensége, amit a harmadik lépcsőfordu­lóig megpróbáltam átfogóan elemezni, magam előtt — per­sze csak gondolatban — tér­képre is kivetítve a kritikus gócpontokat. Egyik ismerősöm­re emlékezve felrémlettek előt­tem a nagy sáskajárások is, amelyek csak még inkább ne­hezítik az amúgy is bonyolult helyzetet. A negyedik fordulóban rö­vid elemzést tettem a begyű­rűzésről, mint világproblémá­ról, amelynek átkos hatása nem csupán a nemzetgazdasá­gokra, hanem rám, mint ál­lampolgárra is egyre inkább terjed, szóval nekem is begyű­rűzik. Éppen valami találó, vi­lágos hasonlaton törtem a fe­jem, amikor beleütköztem, egy másik szomszédomba, aki ar­ról regélt valamit, hogy kikelt a zöldhagyma a kiskertjében. Ez az! — tépelődtem az ötö­dik lépcsőfordulóban, a zöld az igazi. Nem a zöldekre gon­doltam, hanem a zöld forra­dalomra, amely megoldaná a világínség helyzetét, amelyet már a harmadik vagy a ne­gyedik fordulóban elemez­tem. A hatodik fordulóban, úgy emlékszem, kitértem magam­ban a világ elszennyeződésé­nek témájára, mert egyik la­kótársam éppen eldobta a csik­ket, s felhívtam rá a figyel­mét, hogy ezzel tulajdonkép­pen földünk globális problé­máinak egyikéhez járul hozzá a maga módján. Megjegyzésére, amit ' erre mondott, a következő fordu­lóban, de lehet, hogy ez már az utcán volt, elemeztem a személyiség megsértésének, megalázásának tematikáját, majd kitértem az emberi jo­gok érvényesülésének kérdé­seire is. Visszafelé menet, ha jól em­lékszem, a zajhatásokkal, a geotermikus energiák haszno­sításával, az űrhajózás né­hány elméleti és gyakorlati kérdésével foglalkoztam, majd áttekintettem az olajárrobba­nás, a vegetarianizmus és a szabad egyházak helyzetét. S amikor letettem az asztal­ra a hat kiló sárgarépát és a húsz deka kucsmagombát, a feleségem úgy nézett rám, hogy rögtön megértettem: miért égették meg annak ide­jén Galileit, a nagy gondolko­dót. Kaposi Levente A Ráday-gyűjtemény új múzeuma

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom