Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-10 / 109. szám

1983. május 10. O PETŐFI NÉPE • 5 Hopp Ferenc, a kelet-ázsiai művészeti múzeum alapítója Hopp Ferenc; a róla elnevezett keleti művészeti múzeum alapí­tója százötven éve szűleített a morvaországi - (csehszlovákiai) Fulnekben, ahol atyja sekrestyés volt. Az elemi iskola és a gimná­zium néhány osztályát szülőváro­sában végezte, s tizenhárom éves korában, 1845-ben Pestre került, Calderoni Isitván. optikus üzleté­be. A szokásos tanulóévek után itt lett segéd 1851-ben, s néhány év kivételével e cégnél élte le egész életét, előbb mint alkal­mazott, később mint üzlettárs, és végül mint tulajdonos. Hopp Ferenc tanu'lóévei alatt a pesti kereskedelmi iskolát láto­gatta, majd vándorútra kelt, és 1853-tól 1855-ig Bécsben dolgo­zott. Személyére azonban legna­gyobb hatással azon útja bírt, amikor 1857-től 1861-ig New Yorkban az amerikai üzleti élet­tel ismerkedhetett meg. A fiatal optikussegéd, Hopp Ferenc, ott volt azok között, akik 1857-ben New Yorkban végignézhették a felkelő nap országa követségi fel­vonulását. Ez volt az első japán követség az USA-ban. A követ­ség egyik tagjától japán ezüst­pénzt kapott ajándékba, amit Hopp Ferenc egy távcsővel vi- szonzott. Lehetséges, hogy ekkor ébredt fel benne az érdeklődés e -távol-keleti ország iránt. Ame­rikai főnöke, Benőit Khan na­gyon megszerette, és meg akarta nyerni üzlettársának, ez azonban nem sikerült, mert Hopp Ferenc visszatért Magyarországra a Cal- dercni céghez. Ma már nehéz nyomon (követni, hogyan lett a Morvaországból Pestre kerülő fiatal Hopp Fe- rencből lelkes pesti polgár és ma­gyar hazafi. Az 1848—1849-es sza­badságharc lázas forradalmi nap­jai őt is tűzbe hozták, később is tisztelte ennek emlékeit, de ő el­sősorban az iparűzés és a keres­kedelem embere volt. New Work-i segédévei alatt annyit megtakarí­tott, hogy hazatérve Calderonitól először az üzlet felét, majd négy évvel később az egészet átvette. Kitűnő üzletember volt, s nem véletlen, hogy a nagy magyar Azsia-kutató, Stein Aurél is tőle vásárolta meg az indiai expedí­ciójához szükséges fényképezőgé­peket és mérési műszereket. Hopp Ferenc felismerte az iskolai szem­léltetés fontosságát, ezért tanesz­közöket szállított a közoktatási intézményeknek. Ezzel az volt a célja, hogy a hazai ipart íejlesz- sze, s az ország pénze ne kerül­jön külföldre. Kertjét és a házát — ahol ma a' róla elnevezett múzeum áll — nagyon szerette. Ez a valaha hí­res pesti keleti kert a jávai vi­lághírű holland botanikuskert, a Buytensorg (Gondűző) mintájára épült ki. A múzeum kértjéSen még ma is ott állnak a Kínából, Japánból és Indiából hazaküldött szobrok, szentélyek, továbbá a kínai pavilon kapuja. Utazásai közben eleinte bará­tainak szánt emléktárgyaikat vá­sárolt, de gyűjtőszenvedélye nem tett különbséget a természet és az femberi kéz alkotta tárgyak kö­zött, mivel nagyon kedvelte az • Jávai démonfigura (vulkánikus kő XI—XII. sz.). ásványokat, a drágaköveket, a fi­nom gépeket és műszereket, egyéb ritkaságokat. Végül gyűj­teményében mégis a művészeti alkotások kerültek többségbe. Ki­tűnő érzékkel és nagy szerencsé­vel vásárolt, de ezt elősegítette iparos? és 'kereskedő munkássága is, mert a japán tárgyak közül legszívesebben a lakkművészeti alkotásokat szerezte be. s a kínai művészet köréből nagyon vonzot­ták a féldrágakövek. Életrajzíró­ja, Felvinczi Takács Zoltán he­lyesen mutatott rá. hogy Hopp Ferenc nem volt művészettörté­nész, nem végzett ilyesfajta ta­nulmányokat, nem rendelkezett korlátlan anyagi lehetőségekkel, de kifinomult ízlésű volt, és egy­re igényesebben vásárolt pesti gyűjteménye részére .A Sugár úti villája valóságos múzeum lett. A múlt század utolsó éveiben meg­vásárolta Xantus János hagyaté­kának egy részét, s voltak meg­bízottai, akik a budapesti mű­tárgykereskedésekben felmerült keleti tárgyakról azonnal értesí­tették, és ezek rendszerint a Hopp-villába kerültek. Az első világháború kitörése előtt, 1913-ban érkezett haza utol­só, ötödik világjáró útjáról; 81 éves, testi és szellemi ereje, ke­délyállapota kitűnő volt. Hopp Ferencet mégis már korábban is foglalkoztatta gyűjteményének sorsa. Utolsó végrendeletében. 1919-ben az egész keleti műtárgy­gyűjteményét és az Andrássy út 103. alatt levő villáját és keleti kertjét a magyar államra hagyta. Ez önálló ázsiai múzeum léte­sítését jelentette, mivel Hopp Fe­renc végrendeletében azt is ki­kötötte,' hogy az állam tulajdoná­ban levő egyéb keleti művészeli gyűjtemények is a Hopp Mú­zeumba kerüljenek, s jöjjön létre egy egységes és impozáns keleti művészeti múzeum. Az ajándéko­zási okirat a Tanácsköztársaság idején keletkezett, s különös sze­rencse, hogy ezt az ellenforradal­mi rendszer nem semmisítette meg. Ma már 64 éve áll fenn a mú­zeum, műtárgyainak a száma meghaladja a húszezret, és kitű­nő keleti művészeti könyvtárral rendelkezik. Hopp Ferenc 1919. szeptember 9-én halt meg. A Ke­repesi úti temetőben temették el a főváros által adományozott dísz­sírba. G. K. CAMPING-MOZI, KIRÁNDULÁS Diákcentrum Az MTI írja: „Országszerte több városban alakítanak ki az idén diákcentrumokat, az iskolán kívüli művelődés, szórakozás központjaiként. Néhány helyen tavaly — kísérleti jelleggel — már léteztek ilyen központok. Az ifjúsági szövetség arra törekszik, hogy elsősorban a megyeszékhe­lyeken és az iskolavárosokban, folyamatosan tevékenykedő diák­centrumok jöjjenek létre, ame­lyek tájékoztatási és szolgáltató gócpontokká válnának." Az ország néhány városában — például Budapesten. Debre­cenben — már évek óta gazdag programokat kínálnak az ilyen centrumok. Lapunkban riportban számoltunk be a bajaiak kezde­ményezéséről . . . Kecskeméten 1982 nyarán már volt diákcentrum, de akkor életképtelennek bizonyult. Átgondoltan, a társintézmények­kel karöltve, hónapok óta szer­vezi a KISZ kecskeméti városi Bizottsága az idei DC-t. A KISZ KB és az Állami Ifjúsági Bizott­ság pályázatára is elküldték ja­vaslatukat. A minap hozta az örömhírt Kiss András városi KISZ-titkár, hogy húszezer fo­rintot nyertek pályamunkájukkal. Mi lesz a centrumban? Segít az Erdei Ferenc Művelődési Köz­pont, a Szalvay Mihály Üttörő- és Ifjúsági Otthon, a Bács-Kis- kun megyei Moziüzemi Vállalat, az Expressz megyei kirendeltsé­ge, az MHSZ, a városi sporthiva­tal, a vendéglátó vállalat, a SZÜV, a planetárium, a Szóraka- ténusz és az Ifjúsági Rendező Iroda. A rendezvényeken kívül tanfo­lyamokat szerveznek, munkalehe­tőségeket javasolnak a fiatalok­nak. A város főterén állandó könyvárusítás lesz. A diákcent­rum az úttörő- és ifjúsági otthon­ban fogadja a vakációzókat. jú­nius 11-től augusztus 21-ig. A megyei művelődési központ­ban júniusban Bács-Kiskun ama­tőr pop-jazz-rock együttesei ta­lálkoznak, jön az Omega együttes, fellép a Garabonciás Stúdió. Minden szerdán lesz Popháttér című műsor. Az Univer presszó­ban szombatonként a Garabon­ciások vagy a Vujicsics-együttes várja az érdeklődőket. Június 27- től július 1-ig Kecskemétre hív­ják az országos úttörő népijáték- fesztivál vendégeit. A zenekedve­lők Bach Máté-passióját is hall­hatják. Az IRI és az Expressz rendezésében Karthago-, East-, Hobo Blues Band-, Bikini-koncert lesz, amire az építőtáborozó diá­kokat is várják. A Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthonban hétfőnként a Ragtime zenekar szórakoztatja a hallgatóságot. Szabadtéri ren­dezvényeik is változatosak: Ba- csa Ferenc pol-beat énekes, a Kaláka együttes, a Perem Szín­pad, a Ki mit tud? győztesei; hu­moristák, bűvészek, bohócok lép­nek pódiumra. A moziüzemi vál­lalat ajánlata: kedden, szerdán az Otthon moziban filmmúzeum, csütörtökön és pénteken a Forra­dalom utcai iskola udvarán kert-, a városban camping- és strand­mozi. Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda megyei ki- rendeltsége tizenhárom egynapos kirándulásra hiv. B. T. T ehet ség Egy 15 éves amerikai ka­masz megvédte doktori disz- szertációját. Egy hasonló korú szovjet fiút orvossá avattak. Egy másik fiatalember, még alig húszesztendős, már pro­fesszor ... Bizonyára felkap­ják a fejüket (és hitetlenked­ve csóválgatják) a magyar új­ságolvasók, amikor ilyen és ehhez hasonló hírekre buk­kannak a sajtó hasábjain. Rea­gálásuk indokolt, hiszen effé­le esetek, szenzációk (?) ná­lunk elképzelhetetlenek. Nem azért, mintha a magyar ifjak elméje gyengébb anyagból gyú- ratna, hanem azért, mert je­lenlegi iskolarendszerünkben ez lehetetlen. Szülessen bár a vi­lág legzseniálisabb, legtehet­ségesebb gyermeke e földre, itt a tudás elismerése, rangja életkor kérdése is. Vagyis dok­tor nálunk csak akkor lehet valaki, ha legalább 17 évig koptatta az iskolapadot. Ez az „előírás”. Függetlenül attól, hogy esetleg kevesebb idő is elegendő lenne egyesek szá­mára, az adott (követelmé­nyek szerinti) tudásanyag elsa­játításához. Ismeretes, hogy a tehetség nem más, mint bizonyos hajla­mok, rátermettségek, képessé­gek egymásba kapcsolódása, sajátos integrálódása, miáltal kimagasló, átlagon felüli tel­jesítményeket produkálhat valaki, valamilyen területen. A gyermek képességét kát té­nyező befolyásolja alapvetően: az öröklés (az öröklött adott­ságok) és a környezete. Álta­lában ez utóbbinak a problé­mái szembetűnők, a képessé­gek (s végső soron a tehetség) csiszolása, fejlődése terén. Ná­lunk a környezet — amely a gyermek esetében a családi és az iskolai életre korlátozódik — nem teremt megfelelő fel­tételeket ahhoz, hogy „ka­masz zsenik" születhessenek. A számtalan problémára számtalan magyarázat adható. Íme néhány: egy egészséges légkörű családban sem foglal­koznak a szülők annyit isko­lás korú gyermekükkel, hogy az ugrásszerű, gyors léptekkel vehesse a tudás lépcsőfokait, amennyiben adottságai meg­engedik. Egyszerűen nincs rá idő! Idejük javát leköti a munkájuk, a társadalmi meg­bízatások, teendők, vagy a ma­szekolás, a háztájizás, a má­sodállás ... S ami marad, azt mindennapi gondok, bajok őr­lik fel kegyetlenül. így arra az álláspontra helyezkednek, hogy nekik a család, a gyer­mek megélhetését, jólétét kell megteremteniük, a többit el­intézi az iskola. Sőt, az a nézet is egyre ter­jed . — mert ezt látszanak igazolni a mindennapi ta­pasztalatok —, hogy mi­nek sokat tanulnia, tudnia a gyereknek, egy jó szakmával sokkal többre (több pénz!) vi­heti. S akkor még nem be­széltünk az úgynevezett hátrá­nyos, illetve veszélyeztetett helyzetű gyermekekről. Va­jon hány nagyszerű adottsá­gokkal rendelkező emberpalán­ta szellemi fejlődése „fonnya- dozik” alkoholista, agresszív vagy bűnöző szülők mellett? Valójában oktatási rendsze­rünk sem tud zöld utat adni az átlagosnál tehetségesebb gyermekeknek. A közelmúlt­ban a Hazafias Népfront is tárgyalta ezt a témát. Nincse­nek speciális iskoláink (ami­lyenekben a szovjet, amerikai kamasz zsenik csiszolódnak). Az oktatás tárgyi és személyi hiányosságai évtizedes prob­lémák. A legtöbb helyen még ma is 35—40 nebuló tanul egy osztályban, vagyis ha eloszt­juk, alig több mint egy perc jut egy gyermekre egy tanítá­si órán a pedagógus idejéből. Arról nem is szólva, hogy a ké­pesítés nélkül tanítók száma még mindig jelentős (állítólag a következő évtizedre várható, hogy megszűnjön a pedagógus­hiány országunkban). Tehát az átlagos tehetségű gyermekek oktatása, szellemi fejlődése sincs még mindenhol optimá­lisan biztosítva, nemhogy az átlagon felülieké. Egyszóval; nem könnyű (!) idejekorán, kamasz fejjel zse­nivé nőni ma még. Mármint nálunk, Magyarországon. És igaza van az újságolvasónak, ha a tizenéves, kimagasló te­hetségekről olvasván a fejét csóválgatja. Különösen akkor, ha nem hitetlenségből teszi, hanem a mi gyermekeink le­hetőségeit mérlegelve. Koloh Elek SIKER* NYÍREGYHÁZÁN Az év kórusa A kecskeméti egészségügyi szakiskola és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa kórusa olyan szépen szerepelt a szakmunkás­képző intézetek számára, meghir­detett kórustalálkozókon, hogy a mintegy negyven tagú ének­kart meghívták az elmúlt hét végén rendezett nyíregyházi or­szágos bemutatóra. Sipos Károly karnagy ismét kitűnően felkészí­tette a dalkultúrát kedvelő leen­dő ápolónőket. asszisztenseket. Főként Kodály-művekből álló műsorukat elismerően méltatta a zsűri. Ök is megkapták az Év kórusa címet és nekik ítélték az egyik pénzdíjat. KÖNYVESPOLC Illés Sándor: Felszáll a köd TUDÓSÍTÁS MISKOLCRÓL Az író új, immár huszonegye­dik kötetének érdekes témáját itt, Bács megye egyik ismert fa­lujában szerezte, Igen, így aho­gyan mondom: szerezte. Le sem tagadhatná, mivelhogy a történet színhelyére csaknem hetente le­utazik, rokoni látogatásra, Buda­pestről. Jó szemű és jó hallású író-riporter a Magyar Nemzet nyugdíjas főmunkatársa, szár­mazásánál fogva is alaposan is­meri a magyar falu életét. Így elmondható: könnyedén vette a startot új regényének, a Felszáll a köd címűnek megírásához. A szereplők valamennyien a kalocsai járás egyik Duna menti községében, Szintesen élnek és halnak. Szirtes költött név. A község viszont valóság. A szocia­lista élet- és munkaközösség szép példája. Van ott minden, ami a hetvenes években létrejött és el­fogadtatott ! Van termelőszövet­kezetük, jól jövedelmező mellék­üzemággal, van áfész-boltjuk és kirendeltségük, kujonkodó igaz­gatóval, meg reggel-este zajos csárdájuk, italboltjuk. Vér-hús, sőt: vérdús, ám tőröl metszett mai emberek lakják. Bejárnak Ka­locsára törvénybe, lemennek vá­sárolni Bajára, átrándulnak Du- napatajra, vagy Soltra csípős-íz­letes pacalpaprikásra, Fajszra, Bátyára, Hajósra tapasztalatcse­rélni — van megesett téesz-fö- könyvelőnőjük, aki csak úgy sza­badulhat meg tértiétől, ha élőbb lefekszik a falu világotjárt orvosával. De van a Duna-szige- ten öreg halászuk is, aki min­denről tud: „Távolról figyeli'csak az életet, amely olyan i előtte, mint a nyitott könyv" — mondja az író. Aztán Simon János, a fia­tal szőlészgyakornok, aki Kecs­keméten szedte magába a tudo­mányt, s aki nem hagyja magát lebeszélni a telepítésről, noha megmondták neki: hiába szivós- kodik, a bankkölcsönt nem arra kérte a téeszelnök, hanem sertés- hizlalásra, kolbászgyárra. Az igen! Abban van fantázia. Szőlő­telepítés? Ufcyan... Szökött rabot is keresnek. Ál­lampusztáról lépett olajra! A rendőr őrmester valódi falusi karhatalom; kriminalista a ma­ga módján, nyomoz, szimatol, mint egy rendőrkopó a javából. A postás is valódi falusi hírha­rang, kétlábon járó borosbutykos — vagy amit akartok! A postás­kisasszony csúnya, ragyás az ar­ca, hosszú, vékony az orra és rendre felbontja a leveleket, el­olvassa a levelezőlapokat. Olyan ez a háromszáz oldalas könyv, mint egy színesen, frap- pánsul megírt folytatásos, nagy riport. Olyan, amilyenről, manap­ság egynémely újság főszerkesz­tője álmodozik, ha már-már be­lefásul saját lapjának töméntelen, színevesztett, matt cikkeinek, ri­portjainak olvasásába. (Szépirodalmi — 1983.) Vass Imre Film és közművelődés Oberhauseni élményeiről kér­dezgettem a 23. miskolci film- fesztivál vendégei a Tiszai pá­lyaudvarról a Rónai Sándor Mű­velődési Központba szállító au­tóbuszon Magyar József rende­zőt. Jól fogadták bemutatott al­kotásainkat. (A társadalmi köz­érzetre rendkívül fogékony be­szélgető partnerem Szavak nél-, kül című filmje két díjat is ka­pott.) A Német Szövetségi Köz­társaságból hazatérve Zala me­gyében járt: régen vett részt ilyen színvonalas ankétokon. Az egyik fővárosi népművelő a rö- vidfilmek Bács-Kiskun megyei forgalmazásáról érdeklődött. . Az érkezés utáni percekben is­mét nyilvánvalóvá vált számom­ra. hogy a tájékozódás, a tapasz­talatcsere a borsodi találkozó legfontosabb rendeltetése. Be-, nyomásomat az ünnepélyes meg­nyitó előtti percek is megerősí­tették. Rendezők, újságírók, ope­ratőrök kis csoportokban nézeget­ték a tartalmas programfüzetet, válogattak a kínálatban. Sok ismerős arcot láttam a művelődési intézmény nagyter­mét megtöltő közönség soraiban. Fehéri Tamás, Lakatos Iván, Kárpáti György, Szabó Árpád rendezők nevét jegyeztem föl noteszomba. A szervezők nagy örömmel köszöntötték Hegyi Füstös Lászlót. „Legutóbb hatal­mas sikere volt a Pannónia Rajzfilmstúdió rendhagyó rajz- óráinak”, nyilatkozta a fesztivál­újságban Kováts György, a mű­velődési központ igazgatója. A Pannónia Filmstúdió kecskemé­ti műtermének tervezőjét több helyre is meghívták. Részt vett a rövidfilmek és animációs fil­mek felhasználási lehetőségei az iskolai és az iskolán kívüli ne­velő munkában című ankéton mint felkért hozzászóló. A kecs­keméti rajzfilmstúdió kiállításá­val nyitott a felújított Ady End­re Művelődési Ház. A tizenöt fesztivál-vetítésen ' 1 kecskeméti művészeket Horváth Mária Az éjszaka csodái című animációs filmje és Molnár Péter Majd a tisztáson tárgy- és rajzanimáció­ja képviseli. Mindkettőjük, mun­kásságát ismerteti a május 5. és 10. közötti találkozóra kiadott prospektus. Rózsa Kálmán városi tanácsel­nök, a vendégekét köszöntő be­szédében hangsúlyozta: nemzet­közi elismerések, dijak jelzik a magyar filmművészet magas színvonalát. György István film­rendező, érdemes művész, a fesztivál igazgatója mutatta be az idén Berecz Jánosnak, a Népsza­badság főszerkesztőjének vezeté­sével dolgozó zsűrit. A kialakult szokások szerint széles körű tár­sadalmi bíráló bizottságot is alakítottak, amely a közönség dí­jának az odaítéléséről dönt. Már az első napi vetítéseken érződött, hogy társadalmi prob­lémáink nem kerülték el a fil­mes szakemberek figyelmét. Az 50 1981-es magyar filmhíradó ironikus hangvétellel a könyv­kiadás, a nyomda és a könyvter­jesztés viszályát tárgyalja a Miért állnak? Magyar József azt vizs­gálja, hogy miért nem dolgozzák ki sokan munkaidejüket. Korai az esélylatolgatás, de vélemé­nyem szerint a munkahelyi ló­gást elszomorítóan és mulatsá­gosan leleplező Miért állnak? cí­mű dokumentumfilm bizonyára a zsűri figyelmét is felkeltette. Pénteken a modern Diósgyőri Vasas Művelődési Központban kezdték meg tanácskozásukat a II. országos közművelődési film­fórum résztvevői. A talán-talán kissé túlméretezett rendezvé­nyen dr. Gombár József, a MO- KÉP igazgatója a rövidfilmek forgalmazásának helyzetéről adott tájékoztatást: Az elmúlt tíz évben a magazin jellegű hír­adók és a gyermek rajzfilmek ritkulásával sajnos csökkent a moziforgalmazás számára átad­ható filmek száma. Meglepően ke­vés rövidfilmet, vettünk át kül­földről. Számításaik szerint a 35 milli­méteres filmeket vetítő mozikban 23. MISKOLCI FILMFESZTIVÁL, Ö83.má^js5-D évente mintegy 20 millió néző láthat rövidfilmet. A televízió térhódításával a rövidfilmek egyre inkább a képernyőn ke­resztül találják meg közönségü­ket. A moziszerű forgalmazás­ban egyre inkább kidomborodik ezeknek az alkotásoknak köz- művelődési jellege. A megjelen­tek egyetértettek megállapításá­val: „Szükségesnek látszik a gyártásnak és terjesztésnek olyan átfogó reformja, amely intenzívebb terjesztést tesz lehetővé.” A közművelődési filmfórum ta­valy Kecskeméten elkezdődött eszmecseréjének további tanács­kozásairól, a záróünnepségről szerdai számunkban közlünk tu­dósítást. Heltai Nándor • Szibériai bronzveret i. c. VI—VIII. század. ft Hopp Ferenc' portréja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom