Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-14 / 113. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AE MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi. 113. szám Ára: 1,40 Ft 1983. május 14. szombat Búcsú az alma matertől Csütörtökön még a mókás bal_ lagással szórakoztatták a járóke_ löket, tegnap már meghatottan, a közeli búcáú pillanatától olykor elérzékenyülve hallgatták az út- ravalónak szánt jótanácsokat és intelmeket a végzős középisko­lások — a bajai Frankel Leó Né- , metnyelvű Gimnázium tanulói­nak kivételével, ök huszonhár­mán. — huszonegy lány és két fiú — egy nappal korábban végig­járták a jólisóiért folyosókat és termeket, ugyanis tegnap már a német nyelv és irodalom írásbeli érettségin kellett helytállniuk. A végzősök többsége tovább akar tanulni, döntésüket természetesen jelentősen i befolyásolja majd-' hogynem tökéletes német nyelv­tudásuk: sokan pályáznak a kül­kereskedelmi főiskolára. vagy más felsőoktatási intézmények, nyelvszakára. Kecskeméten e szokásokhoz hí. ven közös ünnepségen köszön, tötték a város ballagó diákjait, A Katona József, a Bányai Júlia és a Kodály Zoltán Ének-Zenei Gimnázium, a Berkes Ferenc Ke. reskedelmi, valamint a Közgaz­dasági Szakközépiskola negyedi­kesedtől a város vezetői nevében Veliczki István, tanácselnökhe­lyettes búcsúzott. Ezután a „vén” diákok — a hagyományos balla­gási dalokat énekelve — vissza­vonultak az iskolákba, ahol dél­előtt bensőséges ünnepségeken köszöntek el tanáraiktól és if­jabb társaiktól. A megye gimnáziumaiban az idén 987-en, szakközépiskolákban pedig 834-en végeznek, több mint négyötödüknek , továbbtanulási szándékuk van. A mintegy két­ezer badlagónak talán némi „vi­gaszt” nyújt az a tudat, hogy nem most csukódik be mögöttük utol. jára az alma mater1 kapuja, hi­szen. hétfőtől újra együtt, a meg­szokott falak. között adhatnak számot' tudásukról az érettségi vizsgákon ... Magyar—új-zélandi tárgyalások • Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken fogadta Robert David Muldoont, Oj-Zéland miniszterelnökét. A hazánkban hivatalos látoga­táson tartózkodó Robert David Muldoon új-zélandi miniszter- elnök pénteken délelőtt megko­szorúzta a Magyar Hősök Emlék­művét a Hősök terén. Ezt követően a Parliament dele- gációs termében Lázár György miniszterelnök és Robert David Muldoon vezetésével megkezdőd­ték a magyar—új-zélandi plenáris tárgyalások. A tárgyalócsoportok áttekin­tették a kétoldalú kapcsolatokat, s egyetértettek az együttműködés fejlesztésének szükségességében, különösképpen a gazdaság és a kereskedelem területén. A meg­beszélésen megvizsgálták azokat a lehetőségeket is, amelyek a kapcsolatok továbbfejlesztését szolgálják. Losonczi Pál az Elnöki Tanács elnöke délelőtt hivatalában fo­gadta az új-zélandi miniszterel­nököt. A szívélyes légkörű ta­lálkozón jelen volt Házi Vencel külügyminiszter-helyettes, vala­mint Hugo Judd Űj-Zéland Ma­gyarországra akkreditált nagy­követe. Ugyancsak pénteken délelőtt Robert David Muldoon a parla­mentben találkozott Marjai Jó­zseffel, a Minisztertanács elnök- helyettesével. A megbeszélésen széles körű véleménycserét foly­tattak a világgazdaság időszerű kérdéseiről, érintették a kétolda­lú gazdasági kapcsolatokat. Az új-zélandi kormányfő prog­ramja délután a Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár­ban folytatódott. Bemutatták Robert David Muldoonnak azt a háromezer lóerős, a MÁV vona­lain sikerrel közlekedő villany- mozdonyt is. amelynek ötezer ló­erős változatáról — egy vasútvil- lamosítási programmal összekap­csolva — tárgyalások folynak Űj-Zéland dal. A délutáni órákban Űj-Zéland miniszterelnöke megbeszélést folytatott Hetényi István pénz­ügyminiszterrel. Véleményt cse­réltek a jelenlegi nemzetközi, gazdasági és pénzügyi rendszer válságáról, valamint a kiútkere­sés lehetőségeiről. Közös állás­pontra jutottak abban, hogy szük­ség van a világgazdasági rend­szer megújulására. I Ezt követően Robert David Muldoon Veress Péter külkeres­kedelmi miniszterrel arról tár­gyalt, hogy az eddigi kereskedel­mi forgalmat miként lehetne a meglévő hagyományos motorvo­natok mellett olyan új termékek­kel bővíteni, mint az Ikarus autó­buszokkal, és különböző távköz­lési berendezésekkel. Űj-Zéland — csakúgy, mint eddig — gyap­jút és hallisztet szállít hazánkba. Szó esett a megbeszélésen az együttműködés további szélesí­téséről a mezőgazdaság terüle­tén, valamint harmadik piacokon történő közös fellépésről. Robert David Muldoon a késő délutáni órákban gazdasági kér­désekkel foglalkozó újságírókkal találkozott. Tájékoztató az állatgyógyászatról Tegnap Kecskeméten a Tudomány és Technika Háza kongresszusi termében eszmecserére jöttek össze a megye állami és üzemi állator­vosai, amelyen megismerkedhettek a Phylaxia Oltóanyagtermelő Vál­lalat tevékenységével. Ismeretes, hogy ennek az intézménynek fő feladata az állatgyógyászatban használatos gyógyszerek, fertőtlenítő­szerek előállítása és forgalmazása. Jelenleg több mint százharminc­féle készítményt gyártanak a 200 milliárd forint értékű állatállomány egészségvédelmére. A módosítást sem fogadták el WASHINGTON Az amerikai szenátus csütör­tökön este 52:48 arányban el­vetette Reagan elnök kompro­misszumos javaslatként em­legetett. 1984-1e szóló költség- vetés-tervezetét. A tervezet a katonai kiadá­sok 7,5 százalékos növelését irányozta elő, az idén október elsejével kezdődő költségvetési évre, és némi adóemelést is kilátásba helyezett. (Reagan ertedeti tervezete — az inflá­ció mértékét is beleszámítva — a katonai kiadások 10 szá­zalékos emelését tartalmazta.) A szenátusi szavazás egy­idejűleg jelenti az elnök és a republikánus többségű felső­ház republikánus párt» vezé­reinek vereségét — ez utóbbiak ugyanis biztosak voltak a ter­vezet megszavazásában. A mérsékelt republikánusok el­sősorban a több mint 190 mil­liárd dollárra tervezett költ­ségvetési deficit ellen emeltek szót. Az AP szerint a szavazás azt jelzi, hogy felbomlóban van a törvényhozási koalíció, amely mindeddig lehetővé tette Rea- gahnek. hogy drasztikusan csökkentse a szociális kiadáso­kat, és jelentősen növelje a katonai kiadásokat. A felsoház a szenátusi költségvetési bi­zottság elé utalta vissza a ter­vezetet. Dr. Kovács Gyula, a megyei ál. lategészségügyi és élelmiszerel­lenőrző állomás igazgató főál— latorvosámak bevezető szavai után dr. Nagy Gábor, a Phylaxia igazgatója ismertette eddigi műn. kájókat és további terveiket. Elmondotta többek között, hogy az elmúlt két óv alatt tizenhét új terméket vezettek be. Már az idén is több készítményük kapott forgalombahozatali engedélyt. Jelentős a külföldi kapcsolatuk, hiszen négy kontinens 32 arszá. gával tartanaik összeköttetést ál­latgyógyászati témákban. Egyút­tal arra törekednek, hogy a gyógyszerimportot csökkentsék, ami jelentős dollár-megtakarítást jelent az országnak. Egyes oltó­anyagaik hatékonysága a vizsgá. latok során jobbnak minősült, mint a neves európai cégek ha­sonló vakcinái. A tudatosabb kutatási munka érdekében az oltóanyag-termelés egészét érintő ötéves beruházá­si programot dolgoztak ki, amely a legsürgősebb fejlesztési felada. tokát foglalja magában. Az el­képzeléseket hitel nélkül meg tudják valósítani. Az igazgató tájékoztatóját kö­vetően a vállalat főosztályvezetői részletezték egy-egy fontosabb kutatási területen elért' eredmé­nyeiket, új készítményeiket és azok alkalmazását. Mind az igaz. gain, mind a többi előadó hang­súlyozta, hogy szorosabb együtt­működésre törekednek az állat­egészségügyi intézményekkel és főként a gyakorló állatorvosok­kal. Szívesen tájékoztatják kolle. gáiikat terveikről, eredményeik­ről, gondjaikról. Egyúttal kérték a jelenlevőket, hogy készítmé­nyeik alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokról rendszeresen tá­jékoztassák a vállalatot. A Phylaxia hét* évtized óta meghatározó szerepet tölt be a járványos betegségek elleni véde­keződben. A tanácskozáson több. szőr elhangzott, hogy a vállalat kollektívája továbbra is igyek­szik lépést tartani az állategész­ségügyi kutatások rohamos fej­lődésével, hogy versenyképes maradjon készítményeivel nem­csak itthon, hanem a világpia­con is. K. S. Munkaerő, szakember­képzés az SZMT elnöksége előtt A Szakszervezetek Bács-Kis- kun megyei Tanácsa elnöksége tegnap délelőtti ülésén jelen­tést hallgatott meg a megye kereskedőinek szakmai összeté­teléről, a szakemberképzéssel kapcsolatos feladatokról. A na­pirendet dr. Tóth Imre, a me­gyei tanács munkaügyi osztá­lyának vezetője terjesztette elő. Az ülésen részt vett Gar- zó Lilla, a SZOT közgazdasági osztályának munkatársa és Ki­rály László György, a megyei pártbizottság munkatársa. A jelentés —, amely felett vitát nyitottak — beszámolt arról, hogy Bács-Kiskunban az 1970-es nép- számláláskor 285 ezer 831, tíz év­vel később 268 ezer 699 aktív ke­reső élt és dolgozott. A főiskolát, egyetemet végzettek száma 9029- ről 14 ezer 610-re emelkedett. A népgazdasági ágak közül a mező- gazdaság az, amely a legjobban ellátott felsőfokú végzettségű szakemberekkel, az iparban fog­lalkoztatott mérnökökből, közgaz­dászokból viszont kevesebb van a kelleténél. Ami a szakmunkásképzést illeti, a divatos szakmák iránt változat­lanul fokozott az érdeklődés — jóllehet a tevékenység iránti igény ezt nem indokolja —. míg más, a népgazdaság számára fontos fog­lalkozások ismereteinek elsajátítá­sára alig vállalkoznak a fiatalok. Az SZMT Elnöksége tájékozó­dott a szakmunkásképző intéze­tekben tapasztalható magas le­morzsolódási arány okairól — évente 700 fiatal hagyja félbe ta­nulmányait —i amelyek között az első helyen a nem megfelelő ta­nulmányi eredmény szerepel. S itt felvetődik az általános iskola, -a család, a szülők felelőssége. Akik pedig a jobb szakemberellá­tottságban a leginkább érdekeltek — tehát a vállalatok, gazdaságok —, tegyenek többet a pályaválasz­tók helyes irányba befolyásolása, s a nappali, vagy esti-levelező tago-' zatokon továbbtanulók segítése, támogatása érdekében. Mert igaz, hogy tíz esztendő alatt 38 ezer 134 fiatal (és idő­sebb) tett szakmunkásvizsgát, s a felsőfokú végzettségű szakembe­rek száma is több mint a másfél- szeresére növekedett, ám a holnap feladatai a munkavállaló-struktú­ra módosítását, korszerűsítését kö­vetelik meg. —i —a MEGNYÍLT A LEHETŐSÉG A KÖZÖS BERUHÁZÁSRA Ünnepség a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezetben Mit jelent a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezetnek az elmúlt hét évben elért 228 milliós nyereség? Egy mondattal megválaszolható: biztonságot, a további dinamikus fejlődést. Azt, hogy csaknem évtizedes következetes munkájukat folytatva, gyarapíthatják azoknak a termékeknek mennyiségét és főleg minő­ségét, amelyre az országnak — a hazai ellátásban éppenúgy, mint az exportban — szüksége van. Egyben azt is bizonyították — a megye hasonló gazdaságaival együtt —, hogy a szakszövetkezeti forma a sajátos természeti adottságok között nem­csak hogy életképes, hanem alkalmas, keretet ad az intenzív fejlődésre. Ezeket a gondolatokat fogalmazta meg tegnap Kecelen az ünnepi részközgyűlésen Csipkó Sándor, a szakszövetkezet elnöke, aki felsorakoztatta a leg­fontosabb eredményeket: ezer hektáron befejezés­hez közeledik, a nagyüzemi szőlőtelepítés, részben tagsági hozzájárulással, valamint óvodát, üzemi konyhát, üdülőt létesítettek. Javították a munkakö­rülményeket, gabonatárolót, keverőüzemet építet­tek ... S a tervek sem kicsik; legfontosabb a borá­szati fejlesztési elképzelések megvalósítása, a 25 ezer hektoliteres bortároló megépítése a tagsággal' közösen, ezután palackozó létrehozása. A szakszövetkezet elnöke bejelentette, hogy az OTP országos központja is elfogadta, hozzájárult a tagsággal közös beruházások pénzügyi lebonyolítá­sához, ami azt jelenti, hogy nincs akadálya a táro- lóépítésinek. A szövetkezet tagságát megillető ki­tüntető oklevelet dr. Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár adta át, aki a legna­gyobb elismerés és dicséret hangján szólt a szak­szövetkezet eredményeiről;, , — Hozzájárult ez a gazdaság is az agrár felada- ! tok teljesítéséhez. Ahhoz, hogy az ágazat az ország egyensúlyi helyzetének javítása érdekében minél többet exportáljon. Lenyűgöző' a szövetkezét fejlő­dése, amibő) kiderül, hogy a közösség érdeke és szándéka egybéesik. A szőlőnek, bornak jövője, vagyis piaca van, — mondotta egyebek között dr. Villányi Miklós. • Tavaly decemberben kezdték és az idén decem­berben fejezik be a keceli Szőlőfürt Szakszövetke­zet dolgozói a bortároló építését. Nyolc torony már készen, a kilencediket most betonozzák a saját gyártású acélsablon segítségével. Az államtitkár ezután Kiváló Munkáért minisz­teri kitüntetést adott át Flaisz István pincemun- kásna'k, Varga Márton termelési elnökhelyettesnek,. mások pedig Szövetkezeti Kiváló Dolgozó kitünte­tést kaptak. Nem mi iakartuk 28 eszten­dővel ezelőtt {létrehozni la Var. sói Szerződést i— azt ia lépést ránk kényszeritétték. iNem a Szovjet 1fél szakította ketté Németországot, inéim ia Szovjet. unió és a többi ^szocialistái ’or­szág akarta taz európai mag- osztottságot iés szembenállást. Nehéz pontosan megmonda­ni, mikor 1kezdődött a hideg­háború. Forma szerint Chur­chill volt brit miniszterelnök­nek az amerikai Fulton város­ban elmondott beszédével, amelyben azt állította, hogy vasfüggöny ereszkedett a tökés fejlődés útját járó nyugat- európai és a /második világ­háború «tán a szocializmus fe. I lé irányt vett kelet-európai országok közé. Valójában azonban már a Hirosimára és Nagaszakira dobott atombom­bák, melyeknek sokkal kevés­bé a tömeges emberirtás és sdkkal pikább a Szovjetunió megfenyegetése, az új lerövi- szonyok demonstrálása volt a § ' célja, jelezték dörejükkel egy olyan háború kezdetét, amely, ben nebi azonnal a fegyvere­ké, hanem a gyűlöletkeltésé, • a gazdasági zsarolásé, majd a katonai csoportosulások kiala­kításáé vált a főszerelp. Ebbein a folyamatban jött létre 1949-ben az Észak-At­lanti Szerződés Szervezetei i— angol rövidítéssel a ,NATO — azzal a 'céllal, hogy az Egye. sült Államok politikai, .katonai Í és gazdasági vezetése alatt egységbe tömörítse a szocia­lizmus ellen felsorakoztatható országokat. 1955 elején pedig — megszegve a háború után közösen aláírt nemzetközi egyezményeket, melyek a leg­szigorúbban megtiltották Né­metország újrafelfegyverzését — bevonták a katonai tömö­rülésbe a Német Szövetségi Köztársaságot is. Ezzel olyan kihívás keletkezett, amelyre másképp nem lőhetett vála­szolni, mint azzal, hogy a szo­cialista országok is életre hív­ják a saját kollektív védelmi szervezetüket. Így alakult meg 1955. május 14-én a Varsói Szerződés. Hosszú idő telt el 1949. és 1955. közölt, s a szocialista or­szágok diplomáciája azért küzdött, hogy ne maradjon fenn a NATO, ne kelljen töm­bökre bontani Európát. Még azt ís felajánlottuk, hogy ko­molyan vesszük, amit a Nyu­gat mond az Észak-Atlanti Szervezet védelmi jellegéről: legyen hát védelmi, belép a Szovjetunió is, hogy minél na. gyobb erő biztosítsa az euró­pai békét. Erre ma azt mond­hatnák — Propagandamanö­ver volt. Nem, hiszen hat évig küzdöttünk a tömbpolitika el. len, s azóta is javasoljuk: osz­lassák fél egyidejűleg a NATO-t és a Varsói Szerző­dést, szüntessék még az euró­pai szembenállást. Addig azonban, amíg erre nem érnek meg a feltételek, — e sajnos, az Egyesült Államok vezeté­sében végbement jobboldali eltolódás azt mutatja, hagy vi. szanylag .hosszú időről van szó —, addig saját védelmi szer­vezetünk erősítése és tökéle­tesítése elsőrendű feladat ma­rad. Kádár János a XII. kongresszus óta végzett mun­kát elemző központi bizottsági ülésen nemrég kijelentette: „A nemzetközi helyzet ilyetén alakulásából természetesen le kell .vonni ibizonyos követkéz, tetőseket. A Szovjetunió, a Varsói Szerződés többi tagál­lamai és más szocialista or­szágok arra a következtetésre jutottak, hogy a világ fejlődé­sének távlatait tekintve, köz­ponti feladat a katonai erő- egyensúly feltétlen megtartá­sa”. Ezt az erőegyensúlyt az el­múlt 28 esztendőben jelentős áldozatokkal, kemény munká­val sikerült kialakítani. Ezek­nek az erőfeszítéseknek kö­szönhető, hogy kontinensün­kön, ahonnan már kétszer bo. rit&tta ilángba háború a fél .vi­lágot, 38 esztendeje béke van. Az erők kiegyenlítődése kény. szeritette tárgyalásokra és bi­zonyos egyezmények aláírá­sára a tökés hatalmakat. Ezért a imostani évfordulón méltán állapítjuk meg, hogy védelmi képességeink fokozása az a legfontosabb módszer, amely, lyel hozzájárultunk a Ihideg­háború felszámolásához, majd az enyhülési folyamat kibon­takozásához. S ezzel a mód­szerrel kell szembeszállni az Európát most rakéta-arzenállá változtatni akaró amerikai po­litikával is. ■■■■ Cs. I. ' ÍNt£§Sii£>w 3) $ta•■■■XJ-- BsauföS /%»&££hK9bSh£ ■;&■■■:, -.. . SB« , - ' :■■ , -- v. •

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom