Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-13 / 112. szám

i 0 PETŐFI NÉPE 0 1983. május 11. I BESZÉLGETÉS AZ ALAPSZERVEZETI PÁRTMUNKÁRÓL 0 Tengeri Pál Korszerűbb, hatékonyabb módszerek A megyei pártbizottság a Politikai Bizottság 1972. december 20-i állásfoglalása alapján egy évvel ezelőtt tárgyalta az alapszervezeti pártmunka helyzetét, továbbfejlesztésének feladatait. Ezt követően az alapszervezetek — a munkamódszer, munkarend fejlesztésének feladataival együtt — az elmúlt év végéig taggyűlésen határozták meg saját tennivalóikat. Az alapszervezeti pártmunkával való fog­lalkozás időszerűségét, fontosságát az adja, hogy az elmúlt évek­ben a politikai, társadalmi és gazdasági életben végbement változá­sok, az irányítási, szervezeti struktúra módosulásai megnövelték a párt alapszervezetek szerepét és felelősségét. A megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztálya és a Petőfi Népe szerkesztősége által a közelmúltban megszervezett be­szélgetés célja éppen az volt, hogy képet kapjunk arról: az alap­szervezetek hqgyan tudnak megfelelni a magasabb követelmények­nek, hol tartanak határozataik végrehajtásában, milyen eredménye­ket értek el és milyen gondokkal küzdenek napi politikai munká­jukban. I Révész Mihály 0 Katus Istvánná 0 Fazekas Károly 0 Mikó Péter 0 Bukros János 0 Boros István 0 Márity János 0 Rácz Géza 0 Szirmai László 0 Földi Istvánná A beszélgetésen részt vett Tengeri Pál, a me­gyei pártbizottság osztály- vezetője, Boros István, a bácsbo- kodi Aranykalász Tsz, Márity János, az ÉVIG bajai gyára, Rácz Géza, a Helvéciái Állatni Gazda­ság, Földi Istvánná, a Kiskunfél­egyházi Városi Tanács, Miied Pé­ter, a borotai tsz, Katus István­ná, a FÉKON kalocsai gyára, Bukros János, a fajszi Kék Du­na Tsz, Szirmai László, a jakab- száliási Népfront Szakszövetke­zet, Fazekas Károly, a Kecs­keméti Konzervgyár és Révész Mihály, a. MEZŐGÉP Vállalat pártalapszervezetének titkára. Helyi politikai irányitók A párta lapszervezetek a politi­ka végrehajtásának és alakításá­nak meghatározó tényezői, hiszen a párttagság e szervezeti keretek között végzi mindennapos poli­tikai tevékenységét. A beszélgetés résztvevői elmondták, hogy alapszervezetük egyre önállóbban és hozzáértőbben látja el a párt vezető szerepének érvényesítésé­ből reá háruló helyi teendőket. Munkamódszerüket folyamatosan igazítva a változó feltételekhez, eredményesen dolgoznak sokrétű és egyre összetettebb feladataik végrehajtásán. Helytálló az a tá- gabb értelmezésű megállapítás, hogy a megye 950 pártalapszer- vezete döntő többségének sikerül folyamatosan megújítani tevé­kenységét. Munkával kivívott te­kintélyük alapján működési kör­zetük felelős politikai irányítói. Milyen tényezőkre alapozhatok az előbbi megállapítások? Arra. hogy fejlődött az alapszervezetek­nek a felsőbb pártszervek hatá­rozatai helyi viszonyokra történő adaptálási készsége. A minden­napi élet sokszínűsége azt a po­litikai felelősséget hárítja az alapszervezetekre, hogy tenni­valóikat a lehető legpontosabban határozzák meg. Ez vonatkozhat egy-egy településre, üzemre, in­tézményre, vagy ezek egy-egy részterületére, sőt esetenként akár egyes személyekre is. Vannak olyan témák, ame­lyekre közvetlenül nem alkal­mazhatók a felsőbb szintű hatá­rozatok, de az adott helyen poli­tikai döntést igényelnek. Ezeket a helyi politikai viszonyok elemzé­se, a párttagok és párton kívü­liek észrevételeinek és javasla­tainak állandó figyelemmel kísé­rése alapján tudják kiválasztani. Jakabszálláson például egyebek között az iskola- és gyógyszertár­építést, Borotán az óvodai elhe­lyezési gondok megoldását, a MEZÖGÉP-nél a megnövekedett anyagigény kielégítését, Fajszon pedig az úthálózat javítását mi­nősítették „politikai üggyé”, s párttaggyűlésen kommunisták kezdeményezték a gondok meg­oldását. A helyi politikai irányítás nél­külözhetetlen feltételeként emlí­tették -a párt-, az állami, a gazda­sági és a tömegszervezeti vezetés kpzötti feladatelhatárolást és együttműködést. Ez biztosíték ar­ra, hogy a gazdasági és a politi­kai munka ne különüljön el, s ne legyenek felesleges párhuza­mosságok, de politikai „holtte­rek’1 se képződjenek. Ebből a szempontból jó tapasztalatokat adott közre a bácsbokodi Arany­kalász Tsz, a FÉKON kalocsai gyára és az ÉVIG bajai gyára pártalapszervezetének titkára. A taggyűlések szerepe A párttagság alapvetően itt kapcsolódhat be a politika alakí­tásába, formálásába. A feltételes mód azért indokolt, mert a be­szélgetés résztvevői elmondták, hogy bizony olykor gondot okoz e fontos fórumok passzivitása. Milyen tényezők befolyásolják leginkább a taggyű'ések eredmé­nyességét? Nagy jelentősége van a témaválasztásnak, az előter­jesztés tényszerűségének és köz- érthetőségének. Ha olyan téma kerül napirendre, ami a párttag­ságot közvetlenül érinti, s azt „túltengő szakmai tudományos­kodás” nélkül, mindenki számára megfoghatóan terjesztik elő, ak­kor az észrevételek, javaslatok sem maradnak el. Az ÉVIG ba­jai gyárában például heves vitát váltottak ki az üzem_ és munka- szervezéssel, a technikai felsze­reltséggel, a szerszámozottsággal és a technológiai fegyelemmel kapcsolatos napirendek. A kon­zervgyár taggyűlésén is aktívak voltak a párttagok, amikor a szállítási távolságok csökkentésé­re, a nyersanyag-szállítás pontos, ságának javítására tettek javas­latot. Az is természetes, hogy a Helvéciái Állami Gazdaság zöm­mel fizikai dolgozókat foglalkoz­tató alapszervezeténél 'az ötnapos munkahétre való áttéréskor kü­lönös figyelmet fordítottak a fi­zikaiak munkabérének alakulá­sára: így volt konkrét, s így volt vitára ösztönző. A helyi vonatkozást nélkülöző, nyilvánvaló tényeket, „látszat­alternatívákat” tartalmazó előter­jesztések természetesen nem vál­tanak ki vitát. A tagság előzetes tájékoztatá­sa, érdeklődésének felkeltése szintén jelentős befolyásoló té­nyező, § ennek gyakorlati szinte, rei a pártcsoport-értekezletek. Egyetértettek a meghívottak ab­ban, hogy a taggyűlési vita nem öncél, hanem a jó politikai dön­tések eszköze, és egyben feltéte­le is. Ha a pártcsoport-ér.tekezle- teken kötetlen, nyílt, őszinte vi­ták folynak, az jó dolog, s nem kell, hogy teljesen megismétlőd­jenek a taggyűlésen. Az viszont fontos, hogy ezeknek a tapaszta­latai hasznosuljanak a taggyűlés döntésében, munkájában. Erre sokféle módszert alkalmaznak a pártszervezetek. Fajszon például azt, hogy a pártcsoport-értekez- leleken elhangzott vélemények összegzésének taggyűlés előtti tolmácsolásával a pártcsoport, egyes tagjait bízzák meg. Ez a jó döntések elősegítésén kívül hoz­zájárul a párttagság közéleti sze. replésre neveléséhez is. A pártcsoportok kommunista emberi közösségi funkcióját, az egymás személyes gondjaival va­ló törődést, az igény szerinti kö­tetlen eszmecserék alkalmazását továbbfejlesztendőnek minősítet­ték a jelenlévők. A pártmegbízatások döntő, többségét a pártcsoportokban ad­ják ki és értékelik, tehát nevelő szerepük számottevő. A kiemel­kedően végzett pártmunka elis­merésében. illetve a pártmegbí­zatás hanyag teljesítésének elma­rasztalásában rejlő nevelő i erő azonban nincs kellően kihasz­nálva. A beszélgetésen részt vevők a közelmúlt számottevő eredmé­nyének minősítették, hogy a párt­életet nem szűkítik a döntést ho­zó fórumókra. Korábban több helyen ez, a vezetőségi ülések és a taggyűlések zsúfoltságához ve­zetett, így nem mindig tudtak kellően a lényegre összpontosíta­ni. A pártcsoport-értekezletek- ben, a vitakörökben, a tömegpro­pagandában rejlő lehetőségek jobb kihasználásával a taggyűlé­sek hatékonyabban tudnak fog­lalkozni a valóban politikai dön­tést igénylő kérdésekkel. Több helyen határozták el munkamód­szerük áttekintése alkalmával, hogy a kifejezetten tájékoztató jellegű napirendi pontokat tag­gyűlésekről a pártcsoport-érte- kez letek re viszik át. A M'EZÖ- GÉP-nél kedvező visszhangot vál­tott ki az idei gazdaságpolitikai pártnapoknál alkalmazott új módszer, amely szerint a felada­tokról a helyi gazdasági vezető adott tájékoztatást^- •'XÓSBgösyir. Javult az alapszervezetek ha­tározathozatali készsége. Gond­jaik inkább a feladatok pártcso­portokra, személyekre való le­bontásából származnak. Vannak olyan alapszervezetek is — igaz, ma még nem sok—, amelyek va­lamennyi határozatban megfogal­mazzák az ideológiai teendőket is. Ez a módszer azt eredményez­te, hogy az ideológiai tevékenysé­get nem elvontan, elkülönülten. hanem a helyi szükségletekre építve, a politikai munka szerves részeként végzik. Összetartozó fogalmak Az alapszervezet, a taggyűlés és a pártdemokrácia szorosan összetaTtozó fogalmak. A helyi politika alapvetően a taggyűlési határozatokban fogalmazódik meg. Ezek tulajdonképpen a de­mokrácia jegyében születnek: a tagság többségének akarata szük­séges meghozatalukhoz. Érdemi vitára van szükség. Fontos a ké., telyek, ellenvélemények megfe­lelő fogadása, az észrevételek és javaslatok „tekintélyelv”-től men. tes hasznosítása. ’ A vita kul­turáltságának javítását, a meg­rendelt hozzászólások mellőzését szintén szükségesnek tartották a beszélgetés résztvevői. Az emlí­tett feltételek meglétét vagy hiá­nyát a bírálat—önbírálat fejlesz­tése, a személyes vélemény párt- fórumokon — nem pedig magán- beszélgetéseken — történő kifej­tése szempontjából is meghatá­rozónak értékelték. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a pártdemokrácia és a munkahelyi demokrácia érvé­nyesülése között szoros összefüg­gés van, meghatározó a pártde­mokrácia. A pártszervezetek ezért azon fáradoznak, hogy olyan légkört teremtsenek, amelyben a vezetés nem a „csatazaj” nélküli csendet, hanem a dolgozók véleményét, tulajdonosi beleszólását és javas­latait igényli és hasznosítja a kollektíva előtt álló feladatok meghatározásában és végrehajtó, sában egyaránt. Határozottan fel­lépnek az olyan megnyilvánulá­sokkal szemben, amelyek a ne­hezebb körülményekre hivatkoz­va háttérbe helyeznék a demok­ráciát, hiszen napjaink bonyolul­tabb kérdései éppen azt igénylik, hogy azok megoldásán minél töb­ben gondolkodjanak és cseleked­jenek. Erősödik a kollektív vezetés A meghívott alapszervezeti tit­károk véleménye szerint a veze­tőségekben javultak a személyi feltételek, erősödött a kollektív vezetés. Hozzájárult ehhez az is, hogy az Irányító, pártszervek is hatékonyabban segítik munkáju­kat. Elsősorban a rétegtitkári, a szűkebb létszámú értekezleteket tartják jónak, mert ezek a „mód­szerbörze” szerepét is képesek ibe. tölteni, míg az össztitkári érte­kezletek ilyen „muníciót” alig, vagy egyáltalán nem tudnak ad­ni. Ä reszortfelelősökkel való fog­lalkozás ugyancsak továbbfej­lesztést igényel. Az alapszervezetek nagy hang. súlyt helyeznek a helyi hangula­ti tényezők pontos ismeretére, s ennek birtokában a munkatervek rugalmas kezelésére, hogy az aktuális kérdések időben napi­rendre kerüljenek. A pártrendez­vények előzetes véleményezésé­nek, a határozati javaslatok meg­fogalmazásának színvonala meg­határozza a politikai munka ha­tékonyságát. A tömegszervezetekben párt­megbízatást teljesítőknek folya­matosabb segítségre van szüksé­gük funkciójuk ellátására, a he­lyi politikai döntések általános elfogadtatásához, a pártonkívü- liek végrehajtásba való bevoná­sához. Kiemelték a jelenlevők, hogy az ifjúság körében végzett politi­kai nevelő munkára megkülön­böztetett figyelmet kell fordítani napjainkban. Ehhez á pártszer­vezeteknek az eddiginél több se­gítséget kell adni a KlSZ-szerve- ...zetek részére. Középpontban a gazdaságpolitika A gazdálkodás feltételrendsze­rének — főként az utóbbi évek­ben — felgyorsult változásai a gazdaságszervező, segítő és el­lenőrző munka módszereinek ál­landó megújítását igénylik. A be. szélgetés résztvevői elmondták, hogy nem könnyű dolog a gazdál­kodás megítélése politikai érték­mérőinek a magasabb követelmé­nyekhez történő igazítása. Ezek­nek a kérdéseknek a véleménye­zése egyre értőbb megközelítést kíván, ezért gyakran kérnek fel kommunista és párton kívüli szakembereket döntési alternatí­vák kidolgozására. Több helyen kezdeményezték és előbbre is léptek a helyi irá­nyítási, belső érdekeltségi rend­szerek korszerűsítésében. A tel­jesítmény szerinti bérezés széle­sebb körű alkalmazásának, az egyéni érdekeltség megteremtésé­nek hasznosságára több példát soroltak fel (Helvéciái Állami Gazdaság, FÉKON kalocsai gyá­ra stb.). A gazdasági jellegű pártmeg­bízatások alkalmazására is emlí­tést érdemlő példák hangzottak el. Az EViIG bajai gyárában az üzemmérnökök célgéptervezést végeztek, a konzervgyárban az alkalmazotti állományú pártta­gok is 30—40 órát a közvetlen termelésben töltöttek szezonmun­kák idején. A bácsbokodi Arany­kalász Tsz kommunista traktoro­sai a villanyoszlopok körüli és egyéb eddig hasznosítatlan terü­letek kisgéppel történő megmun. kálását, az idősebb szakmunká­sok pedig a fiatalok szakmai fo­gásokra történő tanítását vállal­ták. A Kiskunfélegyházi Városi Tanács kommunistái pedig a gyermekintézmények és a nyug­díjasház tervezését vállalták pártmegbízatásként., Valamennyi­ben közös, az, hogy nem a mun­kaköri kötelességek pártmegbíza­tássá történő „átminősítéséről”, hanem politikai felelősségtudat­tal végzett többletmunkáról van szó. A községben dolgozó párttit­károk a település népességmeg­tartó • képességének erősítésére irányuló munka (foglalkoztatott­ság, alapellátás, lakásépítés stb.) szükségességét hangsúlyozták. A helyi erőforrások mozgósításáról pontos tényeket említettek, ame­lyek sorából kiemelést érdemel Jakabszállás példája. Azt isimeg­erősítették, hogy a pártellenőrzés 0 A FÉKON kalocsai gyárában a kommunisták agitálnak, mozgósí­tanak a határozatok végrehajtásáért. Sokat jelent a személyes példa- mutatás, mondta Katus Istvánná, a gyár pártalapszervezetének titká­ra. (Archív felvétel.) fő célja a segítségnyújtás, a vég­rehajtást akadályozó tényezők megszüntetése, és ennek van alá­rendelve — ahol szükséges — a felelősségrevonás. Az ellenőrzés egyben önkontrollt is jelent, mi­vel az adott kérdésben a politi­kai feltételek meglétét is vizsgál, ják. Káderutánpótlás A kádermunkáról beszélve a meghívott párttitkárok elmond, ták, hogy elsősorban a vezetői munka színvonalának emelésére koncentrálnak. A kezdeményező, a felelősséggel újat, kockázatot vállaló vezetőket politikai támo­gatásban részesítik. A káder- utánpótlás nevelésében gondokról beszéltek a jelenlevők. Kevés-helyen nevelik ki a „má­sodik vonalat”, több helyen ge­nerációváltással és szakember- hiánnyal küzdenek. Akadt ellen, példa is. A bácsbokodi Aranyka­lász Tsz-ben az elnöktől a szak­ágazat-vezetőkig bezárólag kije­lölt helyettesek dolgoznak, s így nemcsak a kádercserék hajthatók végre tervszerűbben, hanem az utánpótlás — a vezetővel való együttdolgozáskor és annak tá­vollétében — „megedződik” a ve­zetésre. Az alapszervezetek véleménye­zési jogkörüket — a természetes vitákkal együtt — érvényesíteni tudják. Az új vezetőkinevezési, a pályázati rendszert, a személyi ügyekben történő döntések de­mokratizmusának növelését ille­tően némi tanácstalanság tapasz­talható az alapszervezetekhél. Ez ma még természetes, de a közel­jövő egyik döntő fontosságú fel­adata, hogy a változásokhoz iga­zítsák párthatáskörüik gyakorlá­sát. A beszélgetést — amely nem terjedhetett ki mindenre — Ten­geri Pál, a megyei pártbizottság osztályvezetője foglalta össze: az alapszervezetek munkája össz­hangban van a pártbizottság ha­tározatával, egyre inkább előtér­be kerül a tennivalóknak a vál­tozó körülményekhez igazítása, a feladatokra történő mozgósítás, a végrehajtás megszervezése. Indo­kolt tovább növelni a személyes felelősséget, fejleszteni a pártde­mokráciát, amely nélkülözhetet­len a megalapozott döntésekhez. A kommunista közösségek új le­hetőségeket és módszereket hoz­nak felszínre, ami. hozzájárul a pártegység erősödéséhez, a párt vezető szerepe helyi érvényesíté­séhez. Az alapszervezetek a be­vált módszerek megtartása mel­lett új elemek bevezetését is el­határozták, sőt azok alkalmazá­sában már lépéseket is tettek. A résztvevők által elmondottak is tükrözik, hogy a párttagság téttrekészsége, aktivitása növeke­dett. Készek a XII. kongresszus határozatai további végrehajtásá­ban cselekvőén részt venni, cél­jainkért érvelni, mozgósítani. Az ehhez' hasonló tapasztalatcserék is szolgálják az előttünk álló fel­adatok megvalósítását, a köve­tendő, jó módszerek terjesztését. Gémes Gábor v

Next

/
Oldalképek
Tartalom