Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-13 / 112. szám
i 0 PETŐFI NÉPE 0 1983. május 11. I BESZÉLGETÉS AZ ALAPSZERVEZETI PÁRTMUNKÁRÓL 0 Tengeri Pál Korszerűbb, hatékonyabb módszerek A megyei pártbizottság a Politikai Bizottság 1972. december 20-i állásfoglalása alapján egy évvel ezelőtt tárgyalta az alapszervezeti pártmunka helyzetét, továbbfejlesztésének feladatait. Ezt követően az alapszervezetek — a munkamódszer, munkarend fejlesztésének feladataival együtt — az elmúlt év végéig taggyűlésen határozták meg saját tennivalóikat. Az alapszervezeti pártmunkával való foglalkozás időszerűségét, fontosságát az adja, hogy az elmúlt években a politikai, társadalmi és gazdasági életben végbement változások, az irányítási, szervezeti struktúra módosulásai megnövelték a párt alapszervezetek szerepét és felelősségét. A megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztálya és a Petőfi Népe szerkesztősége által a közelmúltban megszervezett beszélgetés célja éppen az volt, hogy képet kapjunk arról: az alapszervezetek hqgyan tudnak megfelelni a magasabb követelményeknek, hol tartanak határozataik végrehajtásában, milyen eredményeket értek el és milyen gondokkal küzdenek napi politikai munkájukban. I Révész Mihály 0 Katus Istvánná 0 Fazekas Károly 0 Mikó Péter 0 Bukros János 0 Boros István 0 Márity János 0 Rácz Géza 0 Szirmai László 0 Földi Istvánná A beszélgetésen részt vett Tengeri Pál, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Boros István, a bácsbo- kodi Aranykalász Tsz, Márity János, az ÉVIG bajai gyára, Rácz Géza, a Helvéciái Állatni Gazdaság, Földi Istvánná, a Kiskunfélegyházi Városi Tanács, Miied Péter, a borotai tsz, Katus Istvánná, a FÉKON kalocsai gyára, Bukros János, a fajszi Kék Duna Tsz, Szirmai László, a jakab- száliási Népfront Szakszövetkezet, Fazekas Károly, a Kecskeméti Konzervgyár és Révész Mihály, a. MEZŐGÉP Vállalat pártalapszervezetének titkára. Helyi politikai irányitók A párta lapszervezetek a politika végrehajtásának és alakításának meghatározó tényezői, hiszen a párttagság e szervezeti keretek között végzi mindennapos politikai tevékenységét. A beszélgetés résztvevői elmondták, hogy alapszervezetük egyre önállóbban és hozzáértőbben látja el a párt vezető szerepének érvényesítéséből reá háruló helyi teendőket. Munkamódszerüket folyamatosan igazítva a változó feltételekhez, eredményesen dolgoznak sokrétű és egyre összetettebb feladataik végrehajtásán. Helytálló az a tá- gabb értelmezésű megállapítás, hogy a megye 950 pártalapszer- vezete döntő többségének sikerül folyamatosan megújítani tevékenységét. Munkával kivívott tekintélyük alapján működési körzetük felelős politikai irányítói. Milyen tényezőkre alapozhatok az előbbi megállapítások? Arra. hogy fejlődött az alapszervezeteknek a felsőbb pártszervek határozatai helyi viszonyokra történő adaptálási készsége. A mindennapi élet sokszínűsége azt a politikai felelősséget hárítja az alapszervezetekre, hogy tennivalóikat a lehető legpontosabban határozzák meg. Ez vonatkozhat egy-egy településre, üzemre, intézményre, vagy ezek egy-egy részterületére, sőt esetenként akár egyes személyekre is. Vannak olyan témák, amelyekre közvetlenül nem alkalmazhatók a felsőbb szintű határozatok, de az adott helyen politikai döntést igényelnek. Ezeket a helyi politikai viszonyok elemzése, a párttagok és párton kívüliek észrevételeinek és javaslatainak állandó figyelemmel kísérése alapján tudják kiválasztani. Jakabszálláson például egyebek között az iskola- és gyógyszertárépítést, Borotán az óvodai elhelyezési gondok megoldását, a MEZÖGÉP-nél a megnövekedett anyagigény kielégítését, Fajszon pedig az úthálózat javítását minősítették „politikai üggyé”, s párttaggyűlésen kommunisták kezdeményezték a gondok megoldását. A helyi politikai irányítás nélkülözhetetlen feltételeként említették -a párt-, az állami, a gazdasági és a tömegszervezeti vezetés kpzötti feladatelhatárolást és együttműködést. Ez biztosíték arra, hogy a gazdasági és a politikai munka ne különüljön el, s ne legyenek felesleges párhuzamosságok, de politikai „holtterek’1 se képződjenek. Ebből a szempontból jó tapasztalatokat adott közre a bácsbokodi Aranykalász Tsz, a FÉKON kalocsai gyára és az ÉVIG bajai gyára pártalapszervezetének titkára. A taggyűlések szerepe A párttagság alapvetően itt kapcsolódhat be a politika alakításába, formálásába. A feltételes mód azért indokolt, mert a beszélgetés résztvevői elmondták, hogy bizony olykor gondot okoz e fontos fórumok passzivitása. Milyen tényezők befolyásolják leginkább a taggyű'ések eredményességét? Nagy jelentősége van a témaválasztásnak, az előterjesztés tényszerűségének és köz- érthetőségének. Ha olyan téma kerül napirendre, ami a párttagságot közvetlenül érinti, s azt „túltengő szakmai tudományoskodás” nélkül, mindenki számára megfoghatóan terjesztik elő, akkor az észrevételek, javaslatok sem maradnak el. Az ÉVIG bajai gyárában például heves vitát váltottak ki az üzem_ és munka- szervezéssel, a technikai felszereltséggel, a szerszámozottsággal és a technológiai fegyelemmel kapcsolatos napirendek. A konzervgyár taggyűlésén is aktívak voltak a párttagok, amikor a szállítási távolságok csökkentésére, a nyersanyag-szállítás pontos, ságának javítására tettek javaslatot. Az is természetes, hogy a Helvéciái Állami Gazdaság zömmel fizikai dolgozókat foglalkoztató alapszervezeténél 'az ötnapos munkahétre való áttéréskor különös figyelmet fordítottak a fizikaiak munkabérének alakulására: így volt konkrét, s így volt vitára ösztönző. A helyi vonatkozást nélkülöző, nyilvánvaló tényeket, „látszatalternatívákat” tartalmazó előterjesztések természetesen nem váltanak ki vitát. A tagság előzetes tájékoztatása, érdeklődésének felkeltése szintén jelentős befolyásoló tényező, § ennek gyakorlati szinte, rei a pártcsoport-értekezletek. Egyetértettek a meghívottak abban, hogy a taggyűlési vita nem öncél, hanem a jó politikai döntések eszköze, és egyben feltétele is. Ha a pártcsoport-ér.tekezle- teken kötetlen, nyílt, őszinte viták folynak, az jó dolog, s nem kell, hogy teljesen megismétlődjenek a taggyűlésen. Az viszont fontos, hogy ezeknek a tapasztalatai hasznosuljanak a taggyűlés döntésében, munkájában. Erre sokféle módszert alkalmaznak a pártszervezetek. Fajszon például azt, hogy a pártcsoport-értekez- leleken elhangzott vélemények összegzésének taggyűlés előtti tolmácsolásával a pártcsoport, egyes tagjait bízzák meg. Ez a jó döntések elősegítésén kívül hozzájárul a párttagság közéleti sze. replésre neveléséhez is. A pártcsoportok kommunista emberi közösségi funkcióját, az egymás személyes gondjaival való törődést, az igény szerinti kötetlen eszmecserék alkalmazását továbbfejlesztendőnek minősítették a jelenlévők. A pártmegbízatások döntő, többségét a pártcsoportokban adják ki és értékelik, tehát nevelő szerepük számottevő. A kiemelkedően végzett pártmunka elismerésében. illetve a pártmegbízatás hanyag teljesítésének elmarasztalásában rejlő nevelő i erő azonban nincs kellően kihasználva. A beszélgetésen részt vevők a közelmúlt számottevő eredményének minősítették, hogy a pártéletet nem szűkítik a döntést hozó fórumókra. Korábban több helyen ez, a vezetőségi ülések és a taggyűlések zsúfoltságához vezetett, így nem mindig tudtak kellően a lényegre összpontosítani. A pártcsoport-értekezletek- ben, a vitakörökben, a tömegpropagandában rejlő lehetőségek jobb kihasználásával a taggyűlések hatékonyabban tudnak foglalkozni a valóban politikai döntést igénylő kérdésekkel. Több helyen határozták el munkamódszerük áttekintése alkalmával, hogy a kifejezetten tájékoztató jellegű napirendi pontokat taggyűlésekről a pártcsoport-érte- kez letek re viszik át. A M'EZÖ- GÉP-nél kedvező visszhangot váltott ki az idei gazdaságpolitikai pártnapoknál alkalmazott új módszer, amely szerint a feladatokról a helyi gazdasági vezető adott tájékoztatást^- •'XÓSBgösyir. Javult az alapszervezetek határozathozatali készsége. Gondjaik inkább a feladatok pártcsoportokra, személyekre való lebontásából származnak. Vannak olyan alapszervezetek is — igaz, ma még nem sok—, amelyek valamennyi határozatban megfogalmazzák az ideológiai teendőket is. Ez a módszer azt eredményezte, hogy az ideológiai tevékenységet nem elvontan, elkülönülten. hanem a helyi szükségletekre építve, a politikai munka szerves részeként végzik. Összetartozó fogalmak Az alapszervezet, a taggyűlés és a pártdemokrácia szorosan összetaTtozó fogalmak. A helyi politika alapvetően a taggyűlési határozatokban fogalmazódik meg. Ezek tulajdonképpen a demokrácia jegyében születnek: a tagság többségének akarata szükséges meghozatalukhoz. Érdemi vitára van szükség. Fontos a ké., telyek, ellenvélemények megfelelő fogadása, az észrevételek és javaslatok „tekintélyelv”-től men. tes hasznosítása. ’ A vita kulturáltságának javítását, a megrendelt hozzászólások mellőzését szintén szükségesnek tartották a beszélgetés résztvevői. Az említett feltételek meglétét vagy hiányát a bírálat—önbírálat fejlesztése, a személyes vélemény párt- fórumokon — nem pedig magán- beszélgetéseken — történő kifejtése szempontjából is meghatározónak értékelték. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a pártdemokrácia és a munkahelyi demokrácia érvényesülése között szoros összefüggés van, meghatározó a pártdemokrácia. A pártszervezetek ezért azon fáradoznak, hogy olyan légkört teremtsenek, amelyben a vezetés nem a „csatazaj” nélküli csendet, hanem a dolgozók véleményét, tulajdonosi beleszólását és javaslatait igényli és hasznosítja a kollektíva előtt álló feladatok meghatározásában és végrehajtó, sában egyaránt. Határozottan fellépnek az olyan megnyilvánulásokkal szemben, amelyek a nehezebb körülményekre hivatkozva háttérbe helyeznék a demokráciát, hiszen napjaink bonyolultabb kérdései éppen azt igénylik, hogy azok megoldásán minél többen gondolkodjanak és cselekedjenek. Erősödik a kollektív vezetés A meghívott alapszervezeti titkárok véleménye szerint a vezetőségekben javultak a személyi feltételek, erősödött a kollektív vezetés. Hozzájárult ehhez az is, hogy az Irányító, pártszervek is hatékonyabban segítik munkájukat. Elsősorban a rétegtitkári, a szűkebb létszámú értekezleteket tartják jónak, mert ezek a „módszerbörze” szerepét is képesek ibe. tölteni, míg az össztitkári értekezletek ilyen „muníciót” alig, vagy egyáltalán nem tudnak adni. Ä reszortfelelősökkel való foglalkozás ugyancsak továbbfejlesztést igényel. Az alapszervezetek nagy hang. súlyt helyeznek a helyi hangulati tényezők pontos ismeretére, s ennek birtokában a munkatervek rugalmas kezelésére, hogy az aktuális kérdések időben napirendre kerüljenek. A pártrendezvények előzetes véleményezésének, a határozati javaslatok megfogalmazásának színvonala meghatározza a politikai munka hatékonyságát. A tömegszervezetekben pártmegbízatást teljesítőknek folyamatosabb segítségre van szükségük funkciójuk ellátására, a helyi politikai döntések általános elfogadtatásához, a pártonkívü- liek végrehajtásba való bevonásához. Kiemelték a jelenlevők, hogy az ifjúság körében végzett politikai nevelő munkára megkülönböztetett figyelmet kell fordítani napjainkban. Ehhez á pártszervezeteknek az eddiginél több segítséget kell adni a KlSZ-szerve- ...zetek részére. Középpontban a gazdaságpolitika A gazdálkodás feltételrendszerének — főként az utóbbi években — felgyorsult változásai a gazdaságszervező, segítő és ellenőrző munka módszereinek állandó megújítását igénylik. A be. szélgetés résztvevői elmondták, hogy nem könnyű dolog a gazdálkodás megítélése politikai értékmérőinek a magasabb követelményekhez történő igazítása. Ezeknek a kérdéseknek a véleményezése egyre értőbb megközelítést kíván, ezért gyakran kérnek fel kommunista és párton kívüli szakembereket döntési alternatívák kidolgozására. Több helyen kezdeményezték és előbbre is léptek a helyi irányítási, belső érdekeltségi rendszerek korszerűsítésében. A teljesítmény szerinti bérezés szélesebb körű alkalmazásának, az egyéni érdekeltség megteremtésének hasznosságára több példát soroltak fel (Helvéciái Állami Gazdaság, FÉKON kalocsai gyára stb.). A gazdasági jellegű pártmegbízatások alkalmazására is említést érdemlő példák hangzottak el. Az EViIG bajai gyárában az üzemmérnökök célgéptervezést végeztek, a konzervgyárban az alkalmazotti állományú párttagok is 30—40 órát a közvetlen termelésben töltöttek szezonmunkák idején. A bácsbokodi Aranykalász Tsz kommunista traktorosai a villanyoszlopok körüli és egyéb eddig hasznosítatlan területek kisgéppel történő megmun. kálását, az idősebb szakmunkások pedig a fiatalok szakmai fogásokra történő tanítását vállalták. A Kiskunfélegyházi Városi Tanács kommunistái pedig a gyermekintézmények és a nyugdíjasház tervezését vállalták pártmegbízatásként., Valamennyiben közös, az, hogy nem a munkaköri kötelességek pártmegbízatássá történő „átminősítéséről”, hanem politikai felelősségtudattal végzett többletmunkáról van szó. A községben dolgozó párttitkárok a település népességmegtartó • képességének erősítésére irányuló munka (foglalkoztatottság, alapellátás, lakásépítés stb.) szükségességét hangsúlyozták. A helyi erőforrások mozgósításáról pontos tényeket említettek, amelyek sorából kiemelést érdemel Jakabszállás példája. Azt isimegerősítették, hogy a pártellenőrzés 0 A FÉKON kalocsai gyárában a kommunisták agitálnak, mozgósítanak a határozatok végrehajtásáért. Sokat jelent a személyes példa- mutatás, mondta Katus Istvánná, a gyár pártalapszervezetének titkára. (Archív felvétel.) fő célja a segítségnyújtás, a végrehajtást akadályozó tényezők megszüntetése, és ennek van alárendelve — ahol szükséges — a felelősségrevonás. Az ellenőrzés egyben önkontrollt is jelent, mivel az adott kérdésben a politikai feltételek meglétét is vizsgál, ják. Káderutánpótlás A kádermunkáról beszélve a meghívott párttitkárok elmond, ták, hogy elsősorban a vezetői munka színvonalának emelésére koncentrálnak. A kezdeményező, a felelősséggel újat, kockázatot vállaló vezetőket politikai támogatásban részesítik. A káder- utánpótlás nevelésében gondokról beszéltek a jelenlevők. Kevés-helyen nevelik ki a „második vonalat”, több helyen generációváltással és szakember- hiánnyal küzdenek. Akadt ellen, példa is. A bácsbokodi Aranykalász Tsz-ben az elnöktől a szakágazat-vezetőkig bezárólag kijelölt helyettesek dolgoznak, s így nemcsak a kádercserék hajthatók végre tervszerűbben, hanem az utánpótlás — a vezetővel való együttdolgozáskor és annak távollétében — „megedződik” a vezetésre. Az alapszervezetek véleményezési jogkörüket — a természetes vitákkal együtt — érvényesíteni tudják. Az új vezetőkinevezési, a pályázati rendszert, a személyi ügyekben történő döntések demokratizmusának növelését illetően némi tanácstalanság tapasztalható az alapszervezetekhél. Ez ma még természetes, de a közeljövő egyik döntő fontosságú feladata, hogy a változásokhoz igazítsák párthatáskörüik gyakorlását. A beszélgetést — amely nem terjedhetett ki mindenre — Tengeri Pál, a megyei pártbizottság osztályvezetője foglalta össze: az alapszervezetek munkája összhangban van a pártbizottság határozatával, egyre inkább előtérbe kerül a tennivalóknak a változó körülményekhez igazítása, a feladatokra történő mozgósítás, a végrehajtás megszervezése. Indokolt tovább növelni a személyes felelősséget, fejleszteni a pártdemokráciát, amely nélkülözhetetlen a megalapozott döntésekhez. A kommunista közösségek új lehetőségeket és módszereket hoznak felszínre, ami. hozzájárul a pártegység erősödéséhez, a párt vezető szerepe helyi érvényesítéséhez. Az alapszervezetek a bevált módszerek megtartása mellett új elemek bevezetését is elhatározták, sőt azok alkalmazásában már lépéseket is tettek. A résztvevők által elmondottak is tükrözik, hogy a párttagság téttrekészsége, aktivitása növekedett. Készek a XII. kongresszus határozatai további végrehajtásában cselekvőén részt venni, céljainkért érvelni, mozgósítani. Az ehhez' hasonló tapasztalatcserék is szolgálják az előttünk álló feladatok megvalósítását, a követendő, jó módszerek terjesztését. Gémes Gábor v
