Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-12 / 111. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! EN SZ-KÖZGYŰLÉS AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 111. szám Ára: 1,40 Ft 1983. május 12. csütörtök Ciprusi vita Kedden — négy év után isimét — a ciprusi kérdéssel foglalko­zott az ENSZ-közgyűlés üléssza­ka. . . ; «=' - -i i , A vitában az első felszólaló Nikosz Rolanddsz ciprusi külügy­miniszter volt. Hangoztatta: ered­ménytelenül végződtek a sziget- ország görög és török közössége közötti tárgyalások. A politikai rendezés fő akadálya a megszálló török csapatok jelenléte. Rolan- disz beszéde alaitt a török kül­döttség elhagyta a termet. A ciprusi vitához az el nem kötelezett országok szervezeté­nek a ciprusi kérdéssel foglalkozó bizottsága — amelynek tagjai, Kuba, Guayana, Algéria, Mali, Jugoszlávia, India és Sri Lanka — nyújtott be határozat-terveze­tet. Ez sürgeti, hogy minden ide­gen katonai erő hagyja el a szi­getországot, egyben javasolja, hogy Javier Perez de . Cuellar, ENSZ-főtitfcár személyesen fog­lalkozzék a konfliktus politikai megoldásának előmozdításával. Az ENSZ-közgyűlés 37. ülés­szakán a ciprusi kérdésben meg­kezdett vita szerdán folytatódott. A lakosság társadalmi munkája továbbra is lendítő ereje a településfejlesztésnek A Hazafias Népfront megyei bi_ zottsága tegnapi ülésén, dr. Do­bos László elnökletével megtár­gyalta a mozgalom településfej­lesztést, társadalmi összefogást segítő tevékenységét, és összegez­te a feladatokat. A téma megvi­tatásához Go borjak József, .* a megyei tanács tervosztálya veze­tőjének bevezető előadása nyújtott eligazítást. Bács-iKisikun megyében a tele­pülésfejlesztést segítő társadalmi munkának mély gyökerei, jelen­tős múltra visszatekintő értékes hagyományai vannak. A megyei tanács és a népfront megyei bi­zottsága által szervezett telepü­lésfejlesztési versenyek minden évben újabb és újabb ösztönzést és mozgásteret adtak a lakosság, a társadalmi szenvezetek, vállala­tok, szövetkezetek és intézmények társadalmi munkájához. A településfejlesztési verseny fettételei sorosan kapcsolódnak a tanácsi fejlesztési tervekhez, azok minél eredményesebb megvalósí­tását szolgálják. így volt ez 1982- ben is. A feladatok teljesítése csak társadalmi összefogással, aktív lakossági és közületi rész­vétellel volt elérhető. Megyénkben a társadalmi munka értéke tavaly lminden ko. rábbi év [teljesítését meghaladta, értéke több mint egymilliárd fo. rint, az egy főre jutó összgg 1766 forint. A népfront megyei bizottsága állásfoglalása szerint a nehezebb gazdasági helyzet szükségessé te­szi, hogy még több figyelmet for­dítsunk eredményeink megőrzé­sére. A különböző fórumokon őszintén, nyíltan kell tájékoztat­ni a lakosságot, biztosítva a be­leszólási lehetőséget, a kölcsönös tájékoztatást. A falugyűlésen el­hangzanak, határozott formát kapnak a vélemények, javasla­tok, amelyek segítenek alakítani, finomítani a lakóhelyi terveket és megszervezni a szükséges tár­sadalmi összefogást. A társadal­mi munkát végzők a nagyabb ter­het is szívesen vállalják, ha köz­hasznú munkára kérik őket. A településfejlesztési verseny feltételei tartalmazzák azokat a fejlesztési célokat, amelyekre a társadalmi összefogást összponto­sítani kell. A főbb célok között a lakásépítés továbbra is nagy jelentőségű. Az új lakóterületek előkészítésénél, az új lakások épí­tésénél szervezett lakossági se­gítség döntő feltétele a tervek tel­jesítésének. Az általános iskolák felújítása, bővítése, a tanteremépítés szin­tén a társadalmi munka egyik fontos területe. Nemkülönben a főbb közművek létesítése, út, járda, vízhálózat építése, a tár­sulások szervezésével létrehozott beruházások kezdeményezése. (Folytatás a 2. oldalon.) FELMÉRÉS A FELVÉTELIZŐKRŐL Legnépszerűbb a bölcsész- és a jogi kar A Művelődési Minisztérium statisztikai tájékoztatója szerint az idén 56 170-en jelentkeztek a különféle felsőoktatási intézmé­nyekbe. Nappali tagozatra 34 432- en, estire 4305-en, levelezőre 17 433-an adták be felvételi ké­relmüket. Mint azt a minisztérium illeté­kesei elmondották: tavaly több mint 35 ezren felvételiztek nap­palin, tehát a továbbtanulni kí­vánók száma most valamelyest csökkent. Míg tavaly a jelentkezők 42,3 százaléka fizikai dolgozók gyer­meke volt, idén már csak százból negyvenen felvételiztek munkás­családból. Az eddigiekben is a tudományegyetemek bölcsészet­tudományi karaira és a jogi ka­rokra pályáztak a legtöbben. A legalacsonyabb a felvételizők szá­ma a Nehézipari Műszaki Egye­tem dunaújvárosi kohó- és fém­ipari főiskolai karán, illetve — kazincbarcikai — vegyipari-au­tomatizálási karán. Mérséklődött az érdeklődés a tanár- és. a tanító­képző főiskolák iránt is, de — mivel ezekben az intézmények­ben így is kétszeres a túljelent­kezés — még elegendő jelentke­zőből válogathatnak a vizsgázta­tók. A matematikai, fizika, biológia és kémia közös érettségi felvéte­li írásbeli vizsgákon május 23— 24-én adnak fezámot tudásukról a tanulók. A többi tárgyból június 23—24-én írásbeliznek a felső­oktatási intézményekbe pályázók. Azok a szakközépiskolások, akik helyettesítő tárgyat választottak, május 18-án írják meg a felvéte­li dolgozatukat. Fagy védelmi berendezések Országos bemutató Nemesnádudvaron 9 Szélgép a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban. Bemutatóval egybekötött or­szágos fagyvédelmi tanácskozást tartottak szerdán a Hosszúhegyi Állami Gazdaság nemesnádud­vari gyümölcstermelő üzem­egységében, Á találkozón az el­múlt négy évben végzett tavaszi fagyvédekezési kísérletek ta­pasztalatait adták közre a kuta­tók, a gyakorlati szakemberek. Az áprilisi és a májusi fagyok gya­korisága hazánkban is indokolttá tette a rendszeres védekezést, az ehhez szükséges olcsó technoló­giák kidolgozását. Sokszor három óra elegendő ahhoz, hogy egy-egy év gyümölcstermése megsemmi­süljön a fagyzugos vidékeken. A tudományos vizsgálatok cá­folják a füstölést és a ködösítést, az öntözéssel történő védekezés viszont már pontos léghőmérsék­leti ismeretet és öntözési formát igényel az eredményes védeke­zéshez. A legcélszerűbb megol­dást a szélgépek hozták, amelye­ket 50 éve alkalmaznak több nyu­gati országban és az USA-ban. Nálunk két helyen, a Kiskunhala­si és a Hosszúhegyi Állami Gaz­daságban, működik hazailag konstruált szélgép a gyümölcsö­sökben. A közel tíz méter magas tartóoszlopon körkörösen forgó ventillátor négyhektárnyi terü­let légmozgását befolyásolhatja a tavaszi fagyok idején. Az eddi­gi tapasztalatok szerint ez a vé­dekezési forma bevált, a szélgép­pel ellátott területeken az ápri­lisi—májusi fagyok nem tettek kárt az elmúlt években. Így bő­ségesen megtérül a beruházási költség az egyenletes, biztonsá­gos termeléssel. Jelenleg hét mű­ködik az országban, de ennél jó­val többre lenne szükség. Igé­nyét jelzi, hogy a Hosszúhegyi Állami Gazdaság 67 gyümölcs- termelő partnergazdasága közül 12 telepítene szélgépet fagyve­szélyes . ültetvényén. GYÓGYSZERELLÁTÁS ÉS -FOGYASZTÁS A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése ■HnaBOBaBBUHMIM Nyílt titok, hogy azokon a vidékeken, amelyeken megho­nosodott a libahizlalás, egyes gyógyszerfajtákból jóval na­gyobb mennyiséget forgalmaznak, a patikák, mint máshol. A különböző antibiotikumokat, vitaminokat ugyanis az ál­latok kapják. Megengedhetetlen pazarlása ez az emberek gyógyításra szánt készítményeknek? Kétségtelenül. Külö­nösen jelenlegi gazdasági helyzetünkben, amikor a pocséko­lás esetleg az ellátás zavartalanságát veszélyeztetheti. Am anélkül, hogy e jelentőségnek akár gazdasági, akár társa­dalmi következményeit alábecsülnénk, a gyógyszerfelhasz­nálás körüli gondok között sajnos, sokkal súlyosabbak vár­nak megoldásra. Különösen Bács-Kiskunban. ahol az egy főre jutó gyógyszer- fogyasztás nagyabb, mint más megyékben. Aggasztóan magas a nyugtatok és altatók forgalma, közöttük a recept nélkül kapható szereké. S noha jelentős vívmány­ként üdvözölhettük a vény nél­kül kiváltható orvosságok köré­nek kiterjesztését — hiszen az orvosoknak több ideje jut a gyó­gyító munkára —, riasztó tények figyelmeztetnek arra, hogy az „engedmény” túllépte a kívánt mértéket. A romlott, illetve az indokoltnál ríagyotob mennyiség­ben szedett orvosságok egészségi ártalmai mellett jelzi a veszélyt a fiatalkorúak kábítószer-pótló gyógyszerfogyasztása. Mindezek a problémák sokféle társadalmi kérdéssel függnek össze, illetve megoldásuk meg­haladja az egészségügyi szakem­berek hatáskörét. Épp ezért, nem véletlen, hogy e térhát a megyei tanács végrehajtó bizottsága na­pirendre tűzte, s tegnap délelőtti ülésén — a megyei tanács tiszt­ségviselőinek két vb-ülés közötti, illetve a kecskeméti Városi Ta­nács vb-tevékenységének meg­tárgyalása után — megvitatta. Mint azt az ülés résztvevői megállapították, mind a gyógy­szerellátás, mind felihasználása orvosokra. gyógyszerészekre óriási társadalmi felelősséget hárít. Rajtuk kívül azonban szá­mos teendője, kötelezettsége van sokféle szervnek, fórumnak a lakosság tájékoztatásában, az egészséges életmódra való neve­lésben. A túlzott gyógyszerfo­gyasztás és felhalmozás kirívó példáinak érzékelése mellett azon­ban változatlanul a fő feladatra kell összpontosítani a figyelmet. Vagyis arra, hogy az orvosság az életet, a gyógyítást, szolgálja, és minden beteg rászoruló időben, lehetőleg lakóhelye közelében megkapja. örvendetes ugyanis, hogy me­gyénkben az országos átlagnál ezerrel kevesebb — 6521 — lakos­ra jut egy gyógyszertár, a statisz­tikai átlag azonban elfedi a tele­pülésszerkezeti sajátosságokat. Éppen ezért, megfontoltan, a gyógyszerképzés ütemét is szem előtt tartva, de mégis szorgal­mazni ‘kell azokon a helyeken a gyógyszertárak építését, ahol a lakosság és a tanács összefogása, anyagi áldozatvállalása is iga­zolja a beruházás szükségességét (például Balotaszálláson, Kun­szálláson, Jakabszálláson). Szó esett az ülésen arról is, hogy az alacsony jövedelmű nyug­díjasok gyógyszerköltségei arány­talanul magasak. A tanácskozás résztvevői megelégedéssel hall­gatták az Egészségügyi Minisz­térium jelenlévő képviselőjének, dr. Szendrényi Lajos főosztály­vezető-helyettesnek tájékoztatá­sát, miszerint — éppen Bács me­gyei kezdeményezésire — meg­kezdték a nyugdíjasok költség- térítésének felülvizsgálatát. K. K. JÓL GAZDÁLKODNI A FEHÉRJÉVEL Az ésszerű takarmányozás fontossága A Vöröskereszt az idősek gondozásáról Az elmúlt esztendőben és az idei év eddi­gi szakaszában tovább nőtt az állattartási kedV. Bács-Kiskun megyében soha nem lá­tott mennyiségű sertés hizlalására szerződtek a kis- és nagygazdaságok, valamint az álla­tok nevelésére vállalkozó , háztáji gazdálko­dók. A húsáért tartott jószág napjaink kor­szerű tartási technológiája mellett aligha hiz­lalható mással, mint táppal, takarmánnyal. A takarmányozásban bekövetkezett változások jól szervezett fehérjegazdálkodást igényelnek. Ennek pedig elengedhetetlen feltétele a taka­rékosság, és a termelő, a gabonaipari válla­lat belső ellenőrzésének megszigorítása, ja­vítása. . Erről tanácskoztak tegnap Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában a gabona­ipari, takarmányforgalmazó és -felhasználó szakemberek. Dr. Barócsai György, az Állat- tenyésztési és Takarmányminősítő Intézet fő­igazgató-helyettese előadásában hangsúlyoz­ta, hogy a január elsejével érvénybe lépett fehérjeminősítő rendszer tulajdonképpen ket­tős célt szolgált, mert egyfelől védi a felhasz­nálók érdekeit, hiszen a vizsgálat eredménye ismeretében csak a megfelelő beltartalmi ér­ték mellett fizetnek. Másrészt a takarmány­előállítók, a keverőüzemek pedig, mintegy ön­magukat ellenőrizve nem használnak fel a receptúrában előírtnál több fehérjét a táp előállításakor. Ezzel elérhető egyfajta taka­rékosság, ugyanis az álíateleségben nincs a szükségesnél több fehérje, viszont nem is hiányzik belőle. A főigazgató-helyettes el­mondta, hogy az ország keverőüzemeinek jó­részében nincsenek meg a korszerű terme­léshez szükséges szakmai, technikai feltéte­lek. A Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat a közelmúltban nagyot lépett, hiszen több keverőüzemét, így a kun- szentmiklósit is bővítette, korszerűsítette. Ez­zel, s a kecskeméti koncentrátumgyár üzem- beállításával az egész évi takarmányelőállí­tásuk majd negyedével több lett. Mindemel­lett megszigorították a belső minőségellenőr­ző hálózatuk tevékenységét, ami már érez­hető, hiszen a megnövekedett mennyiség mellett eddig alig volt minőségi kifogás. Cz. P. 9 A kecskeméti koncentrátumgyárban min­den beérkező alapanyagot és takarmány-, tápadagot megvizsgálnak. Az idős, maguikramaradt em­berek életkörülményeinek jobbí­tására széles körű társadalmi mozgalom bontakozott ki az el­múlt években. A szervezetek és af. intézmények, a jószándékú em­berek keresik azokat a módszere­ket, amelyek lehetővé teszik a munkában megfáradt öregeik em­beribb életvitelének kialakítását. A Vöröskereszt is részt vállal eb­ben a sokoldalú .tevékenységben, nemcsak a gondozásra szorulók felkeresésében, patronálásában, de. az ifjúság nevelésében is, hangsúlyozva az időseket tiszte­lő társadalmi közszellem fontos­ságát. iBács-Kiskun megyében való­ban sok még a tennivaló. Mert míg a városokban, községekben a napközi otthonok a mozgásuk­ban nem korlátozottak számára a társas együttlét körülményeit megteremtik, a külterületen élő emberek ellátása, gondozása hat­ványozottan nehéz feladat. Ahol a termelőszövetkezetek vezetősé­ge átérezte a gondot, megtalálták a .módot is egykori dolgozói se­gítésének. A téeszek alkalmazá­sában jelenleg huszonkét gondo­zónő foglalatoskodik idős embe­rek ellátásával. A Magyar Vöröskereszt Bács- Kiskun megyei vezetősége teg­nap délelőtt Kecskeméten meg­tartott ülésén összegezte az idő­sek gondozásának eredményeit, feladatait. Határozatában egye­bek között rögzítette, hogy a köz­ségekben a tanácsokkal együtt­működve keresi a hatékonyabb segítségnyújtás lehetőségeit. Gya­rapítani kívánják a feladatból részt vállaló aktivisták számát, ugyanakkor a termelőszövetkeze­tek és a tanácsok együttműködését is szorgalmazzák a feladat jobb megoldásának érdekében. N. M. • A elnök megnyitja a vitát. (Tóth Sándor (elvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom