Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-11 / 110. szám

1983. május 11. • PETŐFI NÉPE • 3 50 ÉVE TÖRTÉNT I. Pártszervezés Baján Az 1929—33-as gazdasági világválság érzéke­nyen érintette Magyarországot is. Súlyos hely­zetbe került a mezőgazdaság, pangott az ipar és a kereskedelem, tömegessé vált a munkanélkü­liség, a lakosság jelentős része eladósodott. Az 1930-ban 28 ezer lakosú Baján is ötezerre emel­kedett az ínségesek száma, ugyanakkor a város által biztosított ínségmunkán 400—900 főt tud­tak foglalkoztatni. Az országosan fellendülő munkás- és kommunista mozgalom részeként Baján is ettől az időtől találjuk meg a kommu­nista szervezkedés szálait. Ezzel a visszaemlékezéssel a most félévszáza­da letartóztatott, meghurcolt, elítélt bajai kom­munistáknak tisztelgünk. A bajai kommunista szervez­kedés az első ■' kísérletet követő néhány éves átmeneti megtorpa­nás után 1929-ben indult újra. Kezdeményezője Sallai Ferenc, a Poltak Bútorgyár asztalosa volt. Sallai tájékozott, tapasztalt, bu­dapesti kapcsolatokkal rendel­kező. tekintélyes munkása volt. a gyárnak. Személyes ismeret, be­szélgetés. megfigyelés után a kom­munista szervezkedésre alkal­masnak vélt néhány munkatár­sát találkozóra hívta al Vonat­kertbe. Megalakul a sejt Ezen a találkozón Cziczovszki István és Gyurákovics Imre asz­talosok vették részt. Beszélgettek a forradalomról. Az egyetértő kis csoport .— sejt — lényegében ez­zel kezdte meg a veszélyekkel te­lített illegális munkát. Közös sé­tákat. kirándulásokat szerveztek, ahol politikai, kérdésekről- cse­réltek véleményt, a munkások hangulatáról adtak egymásnak információt. Sallai Ferenc néhány hónap el­teltével Budapestre költözött, ahonnan illegális úton küldött útmutatást. röplapokat. Meg­egyeztek abban, hogy elfogadott­nak tekintik a bajai KIMSZ meg­alakulását. s e szervezeti forma keretén belül folytatják tovább politikai tevékenységüket. így jött létre 1929—30 fordulóján az első kommunista sejt Baján. Tag­jai Gyurákovics Imre. Cziczovszki Etel és Cziczovszki István. A ba­jai sejt tagjai olyan, Budapest­ről származó röplapokat terjesz­tettek, amelyek a dolgozók ége­tő problémáira adtak választ. A miniszternek jelentették A bajai ropcedulaterjesztés tényét és eredményességét mint­egy igazolván, a Magyar Királyi Rendőrség székesfehérvári ke­rületének főkapitánya 1930. áp­rilis 1-én az alábbi jelentést küld­te a belügyminiszternek: „Tárgy: Kommunista szervez­kedés megfigyelése. A lefolytatott nyomozás szerint a bizalmas jelentésben érintett mozgalom jelei sehol sem voltak észlelhetők. Röpiratok terjesztésé is egyedül csak Baja város terü­letén észleltetett, ahol folyó év március 5-én a csatolt röpiratot szórták szét a vasútállomás kö­zelében." A hatóságok az országos felde­rítés mellett koncentrált nyomo­zást folytattak Baján és környé­kén is. Szaporodtak a feljelenté­sek, a rendőrségi, csendörségi, törvényszéki anyagok ......... Kom­m unista mozgolódás a Bácská­ban . . . Kommunista szervezke­dést lepleztek le Dánodon ... Oroszországban képezték ki a dávodi kovácsmestert... ^Renge­teg kommunista nyomtatványt találtak...” — írták kiemelt cí­mekkel a Baján megjelenő újsá­Kerékpáron — Pestre Ilyen atmoszférában a burkolt és nyílt erőszak, a szélsőséges propaganda a megzavart, megté­vesztett, megfenyegetett közvé­lemény többségének szorongása mellett a Baján és környékén működő kommunista sejtek el­szántsága erősödött: vállalták a veszélyt, fokozták a szervezőmun­kát. Nem voltak veszélytelenek azok a budapesti utak, amelye­ket Cziczovszki Etel, Hepp Antal, Cziczovszki István, Peágits Mi­hály és mások kerékpáron, eset­leg hajón tettek meg. A budapes­ti utak alkalmával központi kap­csolatokat létesítettek, többször hoztak propagandaanyagot, saj­tóterméket. Így kerültek a ba- jaiak kapcsolatba Nezvál Ferenc­cel, Szerémi Boriskával, Berka Lászlóval és feleségével. Papp Ferenccel, Sallai Ferenccel, Sal­lai Sándorral. A városban és kör­nyékén egyre többen olvastak il­legálisan érkezett kommunista kiadványokat. Szervezték a le­gálisan megjelenő Társadalmi Szemle (szerkesztette: Madzsar József dr„ Sándor Pál dr.)! előfi­zetését és olvasását. Tanultak, ol­vastak. vitatkoztak. Több értel­miségi és alkalmazott is részt vett a Munkásotthon tevékenységé­ben, közeledett a kommunista csoportokhoz. Az országos letartóztatások következtében a munkásmozga­lomban a 20-as évek végére új kapcsolatforma alakult ki: egy­más anyagi segítése, a gyűjtés. A segítés szervezeti formája a Vö­rös Segély volt. A Vörös Segély­bélyegek árusítása, vásárlása Ba­ján is kockázattal járó illegális politikai munka, a szolidaritás ki­fejezője volt. Találkozott a mun­kások. kispolgári értelmiségi személyek, a szimpatizálók tá­mogatásával. Fokozódó aktivitás A Munkásotthonban a szak­csoportokon belül, a kultúrcso- portokban, a könyvtári tevé­kenységben a Vörös Segély ter­jesztői és vásárlói körében erő­södött a kommunista 'befolyás, nőtt a baloldaliak, a szimpatizán­sok kjöre. Ezek közül a lényegé­ben baloldalivá fejlődött szociál­demokraták, szakszervezetiek kö­zül lehetett a kommunista, sej­teket bővíteni vagy részvételük­kel lehetett sejteket létrehozni. Itt kapcsolódott a KMP-hez — többek közt — Kráusz Vilmos, Krausz Sándor, Peágits Mihály, Körmöczi József, Szekeres Ernő. A központi kapcsolatokkal ren­delkező. s a lényegében Hepp irányítása alatt álló. egyre sza­porodó sejtek aktivitása fokozó­dott, befolyásuk erősödött a Mun­kástestedző Egyesületben (Krics- kovics István, Folcz Antal), az Iparos Körben (Ulakity András, Pék László), a Kereskedelmi If- ja-knál (Krausz Vilmos). Kap­csolatba léptek a környező köz­ségekben működő sejtekkel (Csá- voly, Felsőszentiván, Vaskút. Dá- vod, Nagybaracska, Érsékcsanád, Sükösd, Szeretnie) is. 1932 őszén Bajára érkezett a KMP illegális központjának meg­bízottja. Haracsi Mihály. Tájé­koztatta a bajai .kommunista ve­zetőket, hogy a központ vidéki osztályt szervez, s kiépíti a Dél­magyarországi Területi Közpon­tot. 1933 tavaszán Cziczovszki Istvánt jelölték délmagyarorszá­gi szervező-titkárnak (munka­területe: Pécs, Szekszárd, Szeged. Baja). Cziczovszki gyógykezeltetés címén tartózkodott 1 hónapot Bu­dapesten, ahol Busi Vincével, a KMP vidéki osztály vezetőjével illegálisan több alkalommal ta­lálkozott és tárgyalt. A központi törekvéseknek megfelelően az esetleges lebukással számolva — Baján is megszervezték az úgynevezett második vonalat. Ez az alvégen alakult ki Jerkovics István, Krausz Sándor, Sohajda Antal, Glükmann László szemé­lyében. A Hepp-Peágits vezette cso­port már korábban tudomást szer­zett arról, hogy Baján egy másik kommunista szervezkedés is fo­lyik Gárdonyi (Greksa) Ferenc vezetésével. 1929-ben Bőhm Fe­renc, Gárdonyi Ferenc és Piros Aurél kezdte a szervezkedést, il­legális kommunista csoporttá 1931 ’ novemberében alakultak, amikor az előzőeken kívül még Gyurosovits Antal, Babinecz Gyula és Zsivánovics János csat­lakozott hozzájuk. „Vagyunk” A sajátos szervezeti, felépítésű, csoport tagjai ^„különböző;,. tűbe, bek közt a Szovjetunióban meg­jelenő folyóiratokat, sajtótermé­keket olvastak, egyéb marxista szellemű kiadványokat tanul­mányoztak, vitatkoztak, szervez­kedtek. Szentlstvánon hallgat­ták a moszkvai rádió adásait. Volt látványos, veszélyes akció­juk is. 1983 augusztusában Dö- mény József sarló-kalapácsot áb­rázoló sablont készített „Vagyunk” aláírással. Ezt a város exponált pontjain több házra felfestették. A Hepp—Peágits—Cziczovszki irányította szervezkedés kapcsola­tot keresett a Gárdonyi által ve­zetett csoporttal azért, hogy tisz­tázzák céljaikat és módszereiket, s hogy ott is erősítsék a .központi befolyást. A bizonyos fenntartás­sal létrejött kapcsolat folyama­tosságát az összekötök biztosítot­ták. A Gárdonyi nevével jelölhe­tő szervezkedés 10—12 kis egy­séget, szervezeti metódusuk sze­rint gépet, 30—35 embert fogott át. 1929 és 1933 között a válság idején Baján kétséget kizáróan figyelemre méltó kommunista cso­portosulás alakult ki. A 'két kom­munista „vonal" mintegy 30—35 mikroegységet — sejtet, gépet — jelentett 80—100 résztvevővel és mintegy 30—40 aktivistával, ve­zetővel. Faludi Gábor (Folytatjuk) • A bajai munkás­otthon dal- és moz- gáskórusa. Klossy Irén fametszete. • A Sziklai Sándor esztergályos szocialista brigád. A behemót szállítógép mel­lett kicsinek, karcsúnak tű­nik a terepszínre festett elfogóvadász, de az azon sürgö­lődő, dolgozó szerelők még ezen a gépen is törpének látszanak. ... Mérnökök, technikusak, sze­relők, forgácsolók, műszerészek a respülőgépjavító üzem dolgozói hóban és hőségben, nappal és éjszaka egyetlen célért tevékeny­kednek: a sérült, a hibás, a nagy­javításra szoruló harci repülőgé­pek újból biztonságosan felszáll­hassanak. A repülőgép-javító üzemben 1968 óta szocialista brigádok dol­goznak, s nem kevesebbszer, mint hétszer szerezték meg a Szocia­lista Munka Üzeme címet, egy alkalommal pedig a magasabb egység parancsnokának vándor- zászlaját. A szocialista munka­verseny múlt évi eredményei alapján a napokban tüntették ki az alakulatot a Magyar Néphad­sereg Élenjáró Üzeme címmel. E kitüntetés mögött igen kemény, kitartó és áldozatos munka hal­mozódott fel. Az üzem tizenhét szocialista brigádja egyértelműen arra tett vállalást, felajánlást, hogy a harci repülőgépek javítását év­ről évre jobb minőségben vágzik el. Ezt sikeresen oldották meg, s emellett az elmúlt évben hatszáz­ezer forint értékű üzemanyagot takarítottak meg. Az importanyag kiváltásával, valamint a több mint húsz újítással egymillió-há­romszázezer forinttal kevesebb anyagot használtak fel. Érdekes alakulat ez. Együtt dolgoznak a szerszámgépeknél, a műszerész- és más műhelyekben, vagy éppen a repülőgépeken hi­vatásos tisztek, tiszthelyettesek és polgári alkalmazottak. Nagyon is egy világ ez, függetlenül az egyenruhától, hiszen a szűkebb munkahelyi közösségben, a szo­cialista brigádban, éppen úgy keményen dolgozik a hivatásos katona, mint a polgári szakmun­kás. Sokat segít ebben az ala­kulat párt- és KISZ-szervezete, vagy éppen a műhelyek parancs­nokai. A hármas jelszó itt is ér­vényes. A szocialista módon való munkát többször bizonyították, de nincs szégyenkeznivalójuk a ta­nulást illetően sem. A polgári al­kalmazottak tíz százaléka a má­sodik szakmát tanulja. *s nyolc­van százalékuk már érettségizett. A hívatásosok a különböző tan- folyamakon és önképzés kereté­ben tartanak lépést az egyre mo­dernizálódó haditechnikával. A munkát, a tanulást a közös szó­rakozások, vetélkedők, sport- és kulturális rendezvények, ország­járó kirándulások teszik változa­tossá. A forgácsoló-műhelyben dol­gozik a Sziklai Sándor nevét vi­selő tizennégyszeres szocialista brigád. Balog Zoltán brigádvézéf6. polgári alkalmazott néhány nap­ja vette át a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést, — Háromszor szereztük meg egymásután az aranykoszorús brigádjelvényt, s egyszer a Szo­cialista Munka Műhelye címet. Feladatunk különböző alkatré­szek. műszerek gyártása, de ké­szítettünk már életmentő beren­dezést. pilótamentő készüléket. A brigád átlagéletkora 35 .év. egy­szóval fiatalok vagyunk, s nem­csak a munkában, de egyébként is összetartunk, Legyen az épít­kezés vagy parkettázás, betono­zás, költözködés, mindig segítünk egymásnak. A brigádikasszából szoktuk megajándékozni tag­jainkat — névnapok vagy jele­sebb ünnepek alkalmával, illet­ve évente egyszer családostól a Tőserdöbe kirándulunk. A brigád hét tagjából négy kiváló dolgozó, s a hivatásos brigádlagunk a Ha­za Szolgálatáért Érdemérem bronzfokozatának tulajdonosa. Az alakulat — éppen jellegé­ből fakadóan — széles körű terü­leti kapcsolattal rendelkezik. Patronálják a nyárlörinci. a kecs­keméti Lánchíd utcai általános iskolát, a 607-es és a 623-as ipari­tanuló intézetet, három-négy. óvodát. Itt végeznek társadalmi munkát, javítják a játszótér be­rendezéseit. vagy éppen segítenek a karbantartásban. E kapcsola­tokat szeretnék tovább bővíte­ni a SZIM kecskeméti gyáregysé­gével. ahol a tartalmi munkát a közös szakmai együttműködés erősítené. Látogatásunk végén a festő­műhely mellett vitt el az utunk. Az egyik festő, kezében a szóró- pisztollyal. nem a fel ségj elzést. a terepszínt vitte fel a repülőgép törzsére, hanem egy táblára he­lyezett sablonra fújta a vörös fes­téket. A táblán ez állt: Élenjáró Üzem! Az alakulat politikai he­lyettese büszkén említette meg, a tábla rövidesen a javítóhangár homlokzatára kerül. Gémes Gábor SZAKMAI NAPOK, ELLÁTÁS, KÖZLEKEDÉS Egy héttel a vásárnyitás előtt Egy hét múlva, május 18-án nyílik a 77. Budapesti Nemzetközi Vásár. A beruházási javak seregszemléjén hazánkkal együtt 29 ország és Nyugat-BerUn cégei állítanak ki. 13 árucsoportban. Ez évtől valamennyi vásárt bizonyos téma jegyében hirdetnek meg, így a mostani tavaszi rendezvény jelszava az energiatakarékos­ság. ÍÁ téma összefoglaló feldolgozását a vásárközpont 23-as pa­vilonjában, az OMFB kiállításán láthatják az érdeklődők. A Forrás májusi száma Dormán László Nikotin című fotójával kínálja magát a kecske­méti Forrás májusi száma. Az apropó kettős: részint képeket közölnek a II. Nagybaracskai Fo­tográfiai Alkotótelep munkáiból — Horváth Péter, Huszár Tibor, Straszer András és Walter Péter alkotásait — Albertini Béla jegy­zetével kiegészítve, részint fjedig az Erdei Ferenc Művelődési Köz­pontban épp most látható a nagy- baracskai fotótermés. Weöres Sándor, Lászlóffy Csa­ba, Berták László, Szöllösi Zol­tán és Ben ke László jegyzi a vers­rovatot. A szépprózát — A ház című kisregényének első részé­vel — Körmendi Lajos reprezen­tálja, a Szemle rovatban Göröm- bei András: A csehszlovákiai ma­gyar irodalom története 1945— 1980, Féja Géza: Lapszélre című posztumusz könyvét és a Hartyá- ni István által összeállított Mu­tató Németh László munkáihoz című kiadványt recenzálja Varga Lajos Márton, Grezsa Ferenc, és' a Móricz Zsigmond ösztöndíjjal dolgozó Fűzi László. A végére hagytuk azt a két írást, ami miatt az e havi Forrás hamarosan hiánycikké válik. Szenti Tibor a vásárhelyi parasz­tok szexuális életéről számol be igen nagy részletességgel.- nem -riadva vissza e bizalmas téma egyetlen szegletecskéjétől sem. Kamarás István azt a háromszáz válaiszt ismerteti, amelyet egy szerelmes levélre fiatalok írtak.. A hagyományokhoz híven hét­köznapokon, tehát május 19-én, 20-án, 23-án, 24-én és 25-én dél­előtt 10 és 14 óra között szakmai napokat tartanak, amikor is csak szakmai jegyekkel és bérletekkel lehet a vásárt látogatni. A szak­mai rendezvényeknek a vásár konferenciaközpontja ad otthont, amelyet a legmodernebb technika eszközeivel szerelték fel. Az elő­adótermekben szinkrontolmács­berendezések, film- és diavetítők állnak rendelkezésre. A szakemberek és a nagyközön­ség ellátásáról 16 gyorsbüfé és ét­terem gondoskodik, ezeken kívül az A, AB, AC, az F/2 és a 32-es pavilonokban gyorsétkezdék mű­ködnek. A vásár idején nyitva tart a karcagi birkacsárda, a duna- kömlődi halászcsárda, a paraszt­csárda és az EXPO étterem. A Centrum áruházak üzleteket léte­sítenek a kőbányai vásárvárosban. A K-pavilonban igénybe vehetők a postai szolgáltatások: a telex, a távirat és a telefonvonalak, -s itt találhatók az OTP, az IBUSZ és a MALÉV irodái. A tavaly átadott EXPO Szálló a vásár főbejáratá­nak tőszomszédságában régi gon­don segít, 160 kétágyas szoba áll a kiállítók rendelkezésére. A BNV-t a leggyorsabban a metróval lehet megközelíteni, amelynek Örs vezér téri- végállo­másától sűrítve közlekednek majd a 100-as autóbuszok. A Népszín­ház utcától pedig ugyancsak sűrí­tett menetrendben járnak a 29-es villamosok. Célszerű ezeknek a közlekedési eszközöknek az igény- bevétele, mert a vásár körül to­vábbra is szűkösek a parkolási le­hetőségek. A vidékről jövő látoga­tóknak a MÁV 20 százalékos uta­zási kedvezményt nyújt. A vásári belépőjegyek ára nem változott. A szakmai jegyek ára 60, a közönségjegyeké pedig 15 fo­rint. MAJDNEM KÉTMILLIÓS MEGTAKARÍTÁS Repülőgépek „kórháza”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom