Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-10 / 109. szám
1983. május 10. O PETŐFI NÉPE • 3 Veteránok találkoztak Baján Tegnap délelőtt Baján, a városi-járási pártbizottság tanácskozó termében a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének megyénkben élő tagjai találkoztak mintegy kétszázan. A béke ügye manapság ismét sok aggodalomra ad okot: az enyhülés reményét keltő évek után feszültségektől terhes a világ. Hogy milyen teendők várnak ránk ebben a helyzetben, arról Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára szólt, miiközben tájékoztatást adott az MSZMP KB április 12—13-i határozatáról. Ennék során hangsúlyozta: központi feladattá vált a katonai erőegyensúly fenntartása, ami érthetően fokozott terheket ró a szocialista társadalmakra. Egyebek mellett ez is indokolja, hogy néhány kérdés megkülönböztetett figyelmet kapjon — így 'például az ifjúság helyzete. Bár általában megállják helyüket, az tény, hogy egy részüknek a világnézete még kiforratlan. Éppen ezért az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a nevelésükre, s ezen belül is: meg kell ismertetni velük az osztályharcok történetét, hogy jobban tudják becsülni a jelen vívmányait. E 'vívmányok kiharcolásában méltán érzik magúkat részeseknek az ellenállási mozgalom veteránjai — mondta később Ispá- novits Márton, a szövetség főtitkára, majd emlékeztetett rá: hazánkban az antifasiszta ellenállás mindig együtt járt az új, az igazságosabb, a szocialista társa da-1 lomért folytatott küzdelemmel. Az országos vezetőség legutóbbi üléséről beszámolva figyelmeztetett azonban arra is, hogy történelmünknek e fejezete eléggé szegényes dokumentumokban. Éppen ezért célul tűzte ki, hogy a szövetség az eddiginél tudatosabban ápolja és gazdagítsa a magyar, illetve az internacionalista szabadságharcos hagyományokat, aktívabban járul hozzá a szocializmus eszméinek terjesztéséhez, az ifjúság hazafias és internacionalista szellemű neveléséhez. A tanácskozáson elhangzott, hogy az utóbbi egy évben több mint ötezren kérték felvételüket a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségébe, s közülük mintegy kétezer-ötszázán már felvételt is nyertek. Ötvenötén a tegnapi ünnepség keretében kapták meg a tagsági igazolványt. K. J. Eredmények az úttörők vetélkedőjén Amint arról hírt adtunk hatszázötven úttörő vett részt szombaton, Kiskunfélegyházán a honvédelmi versenyen. A jó színvonalú versenyt remek időben, jó hangulatban bonyolították, minden remény megvan arra, hogy a legjobbak helytállnak majd az országos versenyeken is. A csapatversenyek sorában az úttörő-tűzoltók legjobbjai a csó- lyospálqsi, a soltszentimrei és a borotai vörösnyakkendősök lettek. Az elsősegélynyújtók közül a bajai Központi Általános Iskola, a halasi Felsővárosi Általános Iskola, vitamint a páhiiból érkezett úttörői jutottak dobogóra. Az úttörő-csecsemőápolók ugyancsak csapatban mérkőztek. A kecskeméti Zrínyi Ilona, a félegyházi Móra Ferenc Általános Iskola, valamint a soltszentimrei iskola tanulói bizonyultak a legügyesebbnek. A kiskunhalasi Felsővárosi Általános Iskola, a kecskeméti Buday Dezső Általános iskola, és a kiskunfélegyházi Darvas' téri Általárnos Iskola úttörő-munkás- őrei érdemeltek ki díjaikat. Az egyéni versenyzőik között szoros volt a verseny. A modellezők két kategóriában mérték össze tudásukat. Az FI—H kategória első helyezettje: Botka Péter (Kiskunfélegyháza, Batthyány Általános Iskola), a 'második és harmadik w' © Csecsemőápolók bemutatója. helyre nyárlőrinci úttörő került: Nyúl Béla, illetve Zubor Sándor. A gumimotorosok kategóriájában a nyárlőrinci Rimóczi János lett az első, a kiskunfélegyházi Battyány Iskolából érkezett a második és harmadik helyezett: Kispál József és Pintér József. Az úttörő-honvédelmi kupa lövészversenyén a lányok közül a kalocsaii Szabó Lenke, a kecskeméti járás színeiben versenyző Krisztián Tünde, illetve a páhi- ból érkezett Gráczia Andrea lett dobogós. A fiúk közötti sorrend: Trecs- kó Zsolt (Páhi), Szakái Tibor, (Császártöltés), Gyárfás István (Kecskemét) lett. A vetélkedőn , különösen, „Jó Eredményeket értek el .at kiskőrösi és halasi járás úttörői. Az esemény díszelgéssel fejeződött be, Orbán Károly ezredes, a rendezvény díszelnöke köszöntötte a résztvevőket, kívánt nekik továbbá, eredményekben gazdag munkát. • • Örvendetes évfordulók Szép meghívó tudatja: tíz esztendeje alakult a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főskola kamara- zenekara. Hangversennyel ünnepelnek. A kiskunhalasi műsorfüzetből tudom, hogy egy év. tizede szervezték a Szilády Galériát. Most az itt kiállító művészek helyi tulajdonba került műveiből rendeznek kiállítást. Nemrégiben igen színvonalasan, a tőlük szokott ötletességgel tekintették át ötéves tevékenységüket a Garabonciások. Joggal hivatkoztak a városi és megyei találkozókon szerzett arany minősítésekre, a többtagozatú alkotóműhely sikeres kezdeményezéseire. A solti szövetkezeti táncosok tízéves működéséről lapunkban is beszámoltunk. Sorolhatnánk a fiatal, a kezdeti nehézségeken túlju. tott, szép reményekre jogosító csoportokat. E szinte találomra, a naponta érkező meghívókból kiválogatott, összeállt felsorolás is tükrözi, mutatja a közművelődésben az ezer- kilencszázhatvanas évek végén jelentkező új, biztató törekvéseket. Á GAMF kamarazenekara, a halasi Galéria, a Garabonciás Stúdió, a solti tánccsoport valódi értékek meghódítására törekszik, sajátos profilt keres. Különösen az új művészeti irányzatok, a gyakran még csak csírázó, friss, korszerű kifejezésmódok iránti fogékonyságuk örvendetes és dicséretes. Kívánjuk, hogy ezt a frissességet, a holnap iránti érzékenységet őrizzék meg továbbra ist akkor — aki megéli — megünnepelheti majd negyedszázados, félévszázados fennállásukat is. Csak a már elért eredmények meghaladásának "a szándékával őrizhetik meg eredményeiket, növelhetik híveik táborát, példázhatják a közművelődés korszerű szemléletét. H. N. Lengyelország az idén is gazdag programmal várja a magyar turistákat Kétségtelen, hogy Lengyelország mai problematikus helyzete • nem a legkedvezőbb az idegen- forgalom, a turisták számára. Ha azonban a tavalyi turisztikai * mélypontot vesszük összehasonlítási alapul, amikoris 1 300 000 külföldi lépte át a lengyel határokat, akkor az idei évkezdet kedvezőbbnek mondható'. A tavalyinál több turista jelentkezett például az NSZK-ból, Francia-, Olaszországból, Skandináviából. Az év végi színes programok nagy vonzóerőt gyakoroltak a magyar turistákra is. Januárban csupán az ORBIS budapesti irodája szervezésében ezernél több magyar turista szilveszterezett Krakkóban, Zakopánéban. Hús. vétkor ennél is több magyar utazott Lengyelországba. A lengyel idegenforgalmi szakemberek 30 százalékos növekedésre számítanak,az idén. A magyar állampolgárokra semmiféle beutazási korlátozás nincs. Szabad és biztosított az egyéni turizmus is. Az utazás természetesen célszerűbb csoportos .keretek között, mert így a szállás, ellátás, idegenvezetés, a programok jobban biztosítottak. A már hagyományos Zakopanéi üdülés az ORBIS rendezésében továbbra is meglehetősen olcsó, mert itt a fiatalok számára is elérhető áron — heti 2500—3100 fo. Tiniért — lehet üdülni. Szczyrk, a beszkideki síparadicsom még ennél is olcsóbb. Egy hétre 2000 forintot kell fizetni. A Mazuri-ta- vak menti Mragowóban világszínvonalú luxus sportszálló várja a turistákat — úszómedencével, szaunával, csónakázási, vitorlázó, si lehetőségekkel, kétágyas, fürdőszobás szobákkal, reggelivel, mindössze napi 300 forintért. Űj színfoltja a mazuriai programoknak a gizyokói vitorlástúra,'amelynek résztvevőt kezdő- és haladófokú vitorlamester diplomát szerezhetnek, két hetet a .vízen töltenek — mindössze 4800 forintos költséggel. A városláto- látogatásokat továbbra is gazdag programmal, napi 2—3—400 forintos költséggel kínálja az ORBIS Krakkóban, Varsóban. Egyedülálló kedvezménye az ORBIS-nak, hogy a skandináv országokba szóló tengeri kompjegyeket, pl. Gdansk—Helsinki, Gdansk—Nynasham, Swiniujscie —Koppenhága viszonylatokra forintért árusítják a magyar turistáknak. A budapesti - iroda természetesen foglalkozik a Magyarországról kiutazó egyéni turistákkal is. Náluk lehet megvásárolni forintért a Lengyelországban érvényes gépkocsiüzemanyag-jegye. két is. A Lengyelországba irányuló magyar turistaforgalom jelentő^ részét korábban a LOT és a MALÉV járatai bonyolították le. Az elmúlt két évben — ismert okok miatt •— a LOT korlátozni kényszerült kül- és belföldi járatait. Az ország helyzetének alakulásában jelentkező kedvező tendenciák alapján ez év elejétől újra kiépítette a külföldi és belföldi járathálózatát, és április 1- től fokozatosan beindította a Varsóból Helsinkibe, Kölnbe, és Lyonba közlekedő járatait. Jelentősen növelik a londoni, párizsi, moszkvai, bécsi és zürichi vonalak sűrűségét. Május 1-től egy új járatot indítanak a Varsó—Krakkó—Róma útvonalon. A LOT jelenleg 30 ország 34 légikikötőjébe indított menetrend- szerű Iégiútjaimak távolsága meghaladja az 58 000 km-t. Az 1982. évi utasforgalom elérte a közel egymilliós létszámot, amelyből a belföldi forgalom 433 000 fővel, a nemzetközi utasforgalom pedig több mint 473 000 fővel részesedett. Igen magas szintet értek el az áruszállítás területén, melynek volumene meghaladta a 9000 tonnát (1981-ben 12 000 tonna). Reagan elnök Lengyelország ellen irányuló gazdasági szankciói keretén belül hozott döntése alapján továbbra is fel van függesztve a LOT Varsó—New Yorki, valamint a LOT leghosz- szabb vonaljárata, Varsó—Bangkok között. Itt már megtörténtek a járat újraindításához szükséges intézkedések, valószínűleg módosított útvonallal. Megnövekedett a LOT Budapest- —Varsó—Budapest útvonalon közlekedő járatainak száma is. Április 1-től az eddigi heti' háromról heti 5 járatra bővült. Az utasok részére biztosítandó kényelem miatt a MALÉV is heti négyre növelte varsói gépeinek számát. Ami a belföldi járatokat illeti, azok szintén közlekednek már az összes belföldi útvonalon (Gdanskba, Katowicébe, Koszaimba, Krakkóba, Rzeszówba, Slupsfcba, Szczecinbe, Wroclawba és Tilona Gorába). A poznani járat 1983. április 1-től újból közlekedik. A Lengyelországba irányuló turistaforgalom tehát zavartalannak tűnik, legalábbis, ami a re- pülőutakat illeti. A vonat- és főként az autóbusz-forgalom tekintetében már több a gond, főként a járatsűrűség, rendszeresség, az utazás kulturáltsága tekintetében. Reméljük, hogy a turisztikai főszezonra ezek a gondok is enyhülnek. V. F. A BÍRÓ TOLLÁBÓL: Lakásbérlők és bérbeadók Minden szerződésből — így a lakásbérleti szerződésből is — jogok és kötelezettségek keletkeznek. Ez a hétköznapi nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy a szerződő felek, a lakást bérbeadók, és a lakást bérbevevők számára a szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. Az alábbiakban vizsgáljuk meg, melyek ezek a legfőbb jogok és kötelezettségek. A-lakást bérbeadó legfőbb kötelezettsége, hogy a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben megjelölt időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban leltár szerint a bérlőnek átadja. Fontos tudnivaló, hogy a lakás. átadásaikor észlelt hibák, hiányosságok meszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. A későbbi viták elkerülése érdekében a lakás átadásakor leltárt kell felvenni, és abban le kell írni a lakás, illetőleg a lakásberendezések tényleges állapotát, így például fel kell tüntetni ■ a berendezések esetleges hiányát, a burkolatok, festés, mázolás állapotát, valamint a bérlő észrevételeit is. Berendezésnek minősül a főzőkészülék (tűzhely, főzőlap), a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló-kályha), a melegvízellátó berendezés (gázmelegítő, villanybojler, fürdőkályha), az. egészségügyi berendezés (fali kút, mosogató, fürdőkályha, zuhanyzó, mosdó, WC-tartály, WC- csésze, a hozzátartozó szerelvényekkel), a szellőztető berendezés, a beépített bútor, a redőny, a vászonroló, napvédőfüggöny, a csengő és a kaputelefon lakásban lévő készüléke. A lakás a rendeltetésszerű használtra általában akkor al-i kalmas, ha a komfortfokozatának rhegfelelő lakásberendezések, és az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei üzemképes állapotban vannak. A bérlő kötelezettsége, hogy a lakásban a vele lakó személyekkel együtt a lakást, a berendezéseket, a közös használatra szolgáló helyiségeket és területet, továbbá az épület központi berendezéseit reiideltetésszerűen, gondosan, a szocialista együttélés követelményeinek megfelelően használja. A bérbeadó a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a bérlőt terhelő karbantartási kötelezettség teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül a lakásban munkanapokon előzetes értesítés alapján 8—20 óra között ellenőrizheti, illetőleg állami lakás esetén legalább 3 évenként köteles ellenőrizni. Karbantartás, felújítás A lakások idővel elhasználódnak, az egyes tartozékok, szerel- í vények felújításra szorulnak. Érdemes tudni, hogy a bérbeadó köteles gondoskodni az épület állagánák'karbantaftásáról, az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról, a falak és a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák, hiányossá- t gok megszüntetéséről, a közterületre néző ajtók és ablakok külső felületeinek mázolásáról, és a lakásban lévő fogyasztásmérőtől kezdődő elektromos vezetéknek a felújításáról. A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatának, ajtóinak, ablakainak karbantartásáról, az elektromos vezetéknek a lakásban lévő fogyasztásmérőtől kezdődő szakaszán keletkezett hibák kijavításáról, a kapcsolók és a csatlakozóaljak cseréjéről, a lakásban és a lakásberendezésekben a saját, vagy a vele együttlakó személyek magatartása folytán keletkezett hibák kijavításáról, és a kár megtérítéséről, valamint a lakás tisztántartásáról. Nem köteles a bérlő a hibát kijavítani, ha azt elemi csapás vagy a bérbeadó mulasztása okozta. Fel kell hívni a figyelmet, hogy a módosított lakás- rendelet új szabályozást tartalmaz a lakásberendezés felújításával és cseréjével kapcsolatos költségek viselését illetően. Ezek szerint, ha a lakásbérleti jogviszony határozatlan időre szól, az említett költség a bérbeadót és a bérlőt terheli fele-fele arányban az esetben, ha a lakásbérleti jogviszony 1983. július 1. napja előtt már fennállott. A bérlőt terheli teljes egészében a lakásberendezés felújításával, cseréjével kapcsolatos költség az 1983. július 1. napja után az új, vagy az azt köyetően felújított lakások esetében. Ugyancsak a bérlőt terhelik a költségek az 1983. július 1. napján fennálló, illetőleg az azt követően megszerzett lakásra létesített bérleti jogviszony keretében akkor, ha. a bérbeadó 1983. július 1. napja után a berendezéseket felújította, illetőleg kicserélte, és ezt. követően válik szükségessé újabb felújítás vagy csere. Nem terheli a bérlőt az említett költség, ha a berendezést elemi csapás, vagy a bérbeadó mulasztása, illetőleg, ha áz épület vagy a vezetékhálózat hibája miatt kell felújítani, kicserélni, továbbá, ha a bérlő a berendezésért használati díjat fizet. A lakásberendezés felújításával, illetőleg cseréjével kapcsolatos költségek meghatározásánál a ténylegesen felmerült, műszakilag szükséges költségeket kell figyelembe venni, amelyet egy összegben lehet követelni. A költséget a munka befejezésekor kiállított számlával kell igazolni. A bérbeadó, illetőleg a bérlő az őt terhelő munkát úgy köteles elvégezni, hogy a lakás és más lakások rendeltetésszerű használatát ne akadályozza. Ha a bérbeadó vagy a bérlő az őt terhelő munkát határidőben írásbeli felszólításra sem teljesíti, a másik fél a szükséges munkát helyette és költségére elvégezheti. Korszerűsítés, megosztás A bérlő jogosult a lakás átalakítására és korszerűsítésére. E munkák elvégzéséhez a bérbeadó előzetes hozzájárulása, és bizonyos eseteikben az építésügyi hatóság engedélye szükséges. A lakás átalakításának minősül a műszaki megosztás, az alapterület és a lakószobák számának megváltoztatása (bővítésé, csökkentése), továbbá a lakás alaprajzi beosztásának, helyiségei számának, illetőleg rendeltetésének megváltoztatása. Korszerűsítésnek pedig az egyedi gáz-, vagy elektromos fűtő, illetőleg a melegvíz-szolgáltató berendezés felszerelése, továbbá a lakás használhatóságát növelő egyéb építési, szerelési munka minősül. Fontos kérdés a bérbeszámítási jog, nevezetesen az, hogy . a 1 bérlő milyen esetekben, milyen összeget számíthat be a lakbérbe a lakáson végzett munkálatok költségéből. Ha a bérlő a bérbeadó előzetes hozzájárulásával és hatósági engedéllyel emeletráépítés, tetőtér-beépítés, toldaléképítés, műszaki megosztás, nem lakás céljára szolgáló helyiségnek lakássá való átalakítása útján, vagy más módon lakást létesített, illetőleg lakást helyreállított, a költség 75 százalékát a lakbérbe beszámíthatja. A költség ezt meghaladó részét a bérlő nem követelheti. Költségek beszámítása A bérlő a teljes költségét beszámíthatja a lakbérbe, ha nem állami lakás esetében a lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó helyett gondoskodott, vagy a bérbeadót terhelő olyan egyéb munkát végeztetett el, amely költségeinek a megtérítését egy összegben nem követelheti. A teljes költség beszámítására van akkor is lehetőség, ha a lakás átalakításával, illetőleg korszerűsítésével a lakás alapterületét, vagy komfortfokozatát, a lakószobák számát növelték, vagy a központi fűtéssel, illetőleg melegvíz-ellátással nem rendelkező állami lakásban egyedi gáz- vagy elektromos fűtő-, ' illetőleg melegvízszolgáltató berendezést szereltetett fel. A bérlő a költsége 50 százalékát beszámíthatja a lakbérbe, ha időszakosan működő központos melegvízellátással rendelkező állami lakásban egyedi gáz- vagy elektromos melegvízszolgáltató berendezést szereltetett fel. Az itt nem. említett munkákra fordított költségeinek megtérítését a bérlő nem követelheti a bérbeadótól. Ilyen esetben a bérbeadó a munka elvégzéséhez szükséges hozzájárulás megadásakor írásban azt is kikötheti, hogy a bérlő a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor köteles az eredeti állapotot a saját költségén helyreállítani, vagy a lakás rendeltetésszerű használhatóságát más módon biztosítani. A bérlő a bérbeszámítási jogá- naik elismerését a munka befejezésétől, illetőleg ha használatbavételi engedély szükséges, annak megadásától számított egy éven belül írásban követelheti a bérbeadótól. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Házilagosan Ha a bérbeadó a beszámítást vagy a beszámítani kívánt ösz- szeget kifogásolja, illetőleg az igény bejelentésének kézhezvételétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, a bérlő a bíróságtól kérheti a beszámítás jogosságának és mértékének megállapítását. A bíróság jogerős határozatáig csak a bérbeadó által elismert összeget lehet beszámítani. A bérbeszámítási jogot a havi lakbér 75 százalékának megfelelő részletekben lehet érvényesíteni. Ha a bérlő lakás- bérleti jogviszonya a beszámítható költség megtérülése előtt megszűnik, a bérbeadó köteles a hátralékos összeget a bérlő vagy jogutóda feszege olyan részletekben megfizetni, ahogy azt a bérlő a beszámítás útján érvényesíthette volna. A beszámítani kívánt költséget a munka befejezésekor kiállított számlával kell igazolni. A bérlő csak a ténylegesen felkerült, műszakilag szükséges költségeinek beszámítását követelheti. Ha a munkát a bérlő — a bérbeadó előzetes hozzájárulá- -sával — házilagosan végezte el, a beszámítani kívánt költséget nem kell számlával igazolnia. Ilyen esetben a bérlő a ténylegesen felmerült, műszakilag szükséges költségeként az átlagos igénynek megfelelő kivitelezésre a „Kisiparosok Építőipari Árgyűjteménye” szerint megállapítható költség beszámítását követelheti. Dr. Varga Miklós megyei bírósági bíró
