Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-05 / 105. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 105. szám Áf3! 1,40 Ft 1983. május 5. csütörtök ANDROPOV JAVASLATA „EURO RÁKÉT A"-ÜGY BEN A Szovjetunió kész újabb engedményre Pirityi Sándor, az MTI hírma­gyarázója írja: Jurij Andropov két héttel a genfi tárgyalások új rafelvétele előtt újabb engedménnyel ment elébe az amerikai álláspontnak „eurorakéta”-ügyekben. Az SZKP KB főtitkára egy lépést tett ab­ban az irányban, hogy az euroha- dászati erőmérlegben ne csak a célbajuttató eszközök, hanem a robbanótöltetek száma is tekin­tetbe vétessék. Az új szovjet javaslat lényege az, hogy a Szovjetunió kész euró­pai elhelyezésű közepes hatótá­volságú rakétáinak .nemcsak szá­mában, hanem az e rakéták ál­tal célba juttatható atomrobbanó­töltetek összes számában' is egyenlőséget megvalósítani a NATO ugyanilyen típusú rakéta­erőivel. Jurij Andropov keddi be­szédében rámutatott, hogy e ja­vaslat megvalósítása esetén a Szovjetunió európai részén jóval kevesebb közepes hatótávolságú rakéta és robbanótöltet maradna, mint volt 1976-iig, a három rob­banótöltetű SS—20-as rakéták te­lepítésének megkezdéséig. Az Európába előretolt amerikai nukleáris rendszerek ellensúlyo­zását 1976-ig szovjet részről a megatonnás hatóerejű, egy rob- banótöltetű SS—4 és SS—5 tí­pusjelzésű közepes hatótávolságú rakéták, Illetve a közepes* ható­sugarú atombombázó repülőgé­pek látták el. Minden újabb SS— 20-as rendszerbe állításakor a Szovjetunió egy vagy két SS—4- est, vagy SS—5-öst kivont. Meg­jegyzendő, hogy az új SS—20- asok három robbanótöltetének együttes hatóereje alig fele egy SS—4-es vagy SS—5-ös hatóere­jének. Ismeretes, hogy a rakétaerők Viszonyánál tekintetbe veszik az eszközök számát, robbanótölte­teik számát, a hatótávolságot, a hatóerőt, a találati pontosságot és még számos egyéb tényezőt. Mindezt természetesen korreláció­ba hozzák a célok számával, jel­legével, kiterjedésével, megsem­misítésük sorrendjével. Washing­ton mind a SALÁRT-tárgyaláso- kon. mind az eurohadászati megbeszéléseken szorgalmazta a robbanótöltet-szám tekintetbe vételét, bár ennek ellenőrzési mó­dozatai Igen bonyolultak. Az SZKP KB főtitkára már az elmúlt év decemberében fel­ajánlotta, hogy egyetlen szovjet közepes hatótávolságú rakétával se legyen több Európában, mint amennyivel a NATO rendelkezik. Ez a szám — 162. Ezek a rakéták brit és francia haditengerészeti, részben szárazföldi erők birtoká­ban vannak. Maga az Egyesült Államok jelenleg nem tart Euró­pában közepes hatótávolságú ra­kétákat. Jurij Andropov a Spiegel című nyugatnémet hetilapban nemré­giben megjelent interjúban je­lezte, hogy a NATO közepes ha­tótávolságú rakétáin ez idő sze­rint több, mint négyszáz atom- robbanótöltet van, aminek meg­felelhet 130—140 SS—:20-as, vagy például 100 SS—20-as és 100 SS— 4-es és SS—5-ös, amennyiben csaikí a robbanótöltet-szám ki- egyenlítése a cél. Ha mind a ra­kétaszám, mind a robbanótöltet­szám kiegyenlítésére kell töre­kedni, akkor a 400 robbanótöltetet hordozó 162 brit—francia rakéta összesen 119 SS—20-ássál és 43 SS—4-essel, illetve SS—5-össel egyenlíthető ki. Ez azt jelentené, hogy a Szov­jetunió jelenleg Európában levő SS—20-asainak számát mintegy felére, régebbi típusú SS—4-esei- nek és SS—5-öseinek számát pe­dig egyötödére csökkentené, ami igen nagy engedmény. Minthogy az egyensúlyban a közepes ható­sugarú atombombázó repülőgépek is szerepet kapnak, ezek egyenlő szintre való beállítása nélkülöz­hetetlen. Itt nyilván az Egyesült Államokra várna nagyobb ará­nyú csökkentési kötelezettség. Jurij Andropov május 3-án megfogalmazott javaslata — jól­lehet nem tartalmaz minden rész­letet — világszerte nagy érdeklő­dést és reménykedést keltett, ta­nulmányozása nyomban megkez­dődött. Szovjet részről újabb lé­pést tettek az „euro-eszkaláció” megakadályozása, az egyenlő biz­tonság alacsonyabb rakéta- és robbanótöltet-szint mellett való megvalósítása felé. (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága Szerdán ülést tartott a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága. A tes­tület meghallgatta dr. Dombóvári Ottó megyei titkár tájékoztatóját az 1983. évi beszámoló, és vezetőségválasztó taggyűlésekről, küldöttgyű­lésekről, ezután személyi kérdéseket tárgyalt. A bizottság — érdemei elismerése mellett, más fontos munkakörbe kerülése miatt — felmentette titkári funkciójából és a KISZ Bács- Kiskun megyei Bizottságának tagságából Bata Zsuzsannát. A megyei KISZ-bizottság ezt követően tagjának, s egyben agitációs és propa­ganda titkárának megválasztotta Taracközi Katalint. Taracközi Katalin 1956-iban Kaposvárott született. Népművelő, dip­lomáját a Debreceni Tanítóképző Intézetben szerezte, majd a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán folytatott kiegészítő tanulmányo­kat. 1982-ben elvégezte a Márxista—(Leninista Esti Egyetem filozófiai szakosító tagozatát: Középiskolás évei alatt alapszervezeti KISZ-titkár, a főiskolán az intézményi KISZ-bizottság vezetőségi tagja volt. Első munkahelyén, a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalatnál is vál­lalt mozgalmi feladatokat. A KISZ megyei bizottsága társadalmi ak­tivistájaként évekig kiemelkedően tevékenykedett. így 1978-tól a KISZ kecskeméti városi kulturális munkabizottságában, 1981-től a megyei munkabizottságban dolgozik eredményesen. 1980 óta tagja az MSZMP-nek, és az MSZMP Kecskemét Városi Bizottsága vezető pro­pagandista körének. 1982 márciusában megkapta a Szocialista Kultú­ráért miniszteri kitüntetést, 1983. január 1. óta dolgozik politikai mun­katársként a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságán. BÉKEGYÜLÉSEK, ANKÉTOK A májusi békehónap programjából KÖZLEKEDÉS, ENERGIA, ÁRVÍZVÉDELEM A Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottsága — csatlakozva az Országos Béketanács által meghirde­tett akciósorozathoz — elkészítette az idei béke- és barátsági hónap prog­ramját. Május 9-től június 7-ig béke­gyűlésekre, barátsági napokra, anké­tokra, rétegtalálkozókra kerül sor megyeszerte. A rendezvényeken megemlé­keznek a fasizmus felett aratott győzelem napjáról, bemutatják a Szovjetunió és a többi szocialista ország következetes békepolitiká­ját, azzal a céllal, hogy elősegít­sék a prágai béke-világtalálkozó­ra való felkészülést. A békehónap megyei megnyitó ünnepségét a Kecskeméti Kon­zervgyárban tartják május 9-én, hétfőn délután fél háromkor. A gyűlésen Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke mond beszédet. Ugyanezen a napon Ba­ján a népfront-székházban ren­deznek békegyűlést. Kecskeméten tizennyolcadikén dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának 'titkára a megye lelké­szeit tájékoztatja majd a nemzet­közi helyzetről, 24-én pedig értel­miségi ankét lesz a békéről a népfront megyei székházában. Az utóbbi összejövetelen Kerényi Jó­zsef országgyűlési képviselő, az Országos Béketanács Ügyvezető Elnökségének tagja tart előadást. Kiskőrösön .május 10-én dr. Pálfy József, a Magyarország cí­mű hetilap főszerkesztője az európai béke és biztonság kérdé­seiről tart tájékoztatót. Baján 12-én az Állami Termékgazdál­kodási Igazgatóság kultúrtermé­ben, 17-én pedig a Gemenc! Er­dő- és Vadgazdaság székházában kerül sor békegyűlésre. Magyar—bolgár barátsági na­pok gazdagítják — 25-én és 26- ■án — a békehónap programját Kiskőrösön, Tabdiban, Baján és Garán. E rendezvénysorozat ke­retében munkásgyűléseket, ifjú­sági óékefórumokat, kulturális műsorokkal egybekötött béke- és barátsági gyűléseket rendeznek a négy településen. A május 29-i gyermeknap ese­ményei is a békehónaphoz kap­csolódnak majd tartalmilag. Kis­kőrösön, a Petőfi téren aszfalt- rajz-versenyt rendeznek ezen a napon, „Egy a jélszónk, a béke” címmel. Valamennyi rendezvény felso­rolására nem vállalkozhatunk. Arról azonban még szólni kell, hogy megemlékeznek a győzelem napjáról a Béke nevet viselő üze­mi szocialista brigádok, shogy a városokban lakóterületi fórumok­Jól haladnak a célcsoportos beruházások fa várják a fiatalokat, a kiskeres­kedőket, kisiparosokat. Az isko­lákban osztályfőnöki órákon be­szélgetnek a győzelem napjáról. A békehónap idején hívják össze azokat a nemzetiségi fórumokat is, melyeken megválasztják a nemzetiségi szövetségek kong­resszusainak küldötteit és az or­szágos választmányok tagjait. Bács-Kiskunban tizennyolc ilyen rendezvény lesz májusban, s eze­ken szó esik majd — a békeharc­cal kapcsolatban — a párt nem­zetiségi politikájáról. A tavaszi békehónap — immár hagyományosan — magyar—cseh­szlovák barátsági gyűléssel és ko­szorúzás ünnepséggel fejeződik majd be Kalocsán, a Lidice-em- lékműnél. R. M. Állami nagyberuházás jelenleg nem folyik Bács-Kiskun megyé­ben. A célcsoportos, valamint a vállalati és a szövetkezeti be­ruházásokon az év első negyedé­ben lendületes munka folyt. Ily módon a fejlesztési célokra fel­használt pénzösszegek csaknem elérték a 960 millió forintot, ami 24,7 százalékkal több, mint az elmük év azonos időszakában volt. Ennek oka elsősorban az. hogy .1 kedvező időjárás lehetővé tette az első hónapokban is a munkát az építkezéseken. Ugyan­akkor ebben az időszakban je­lentős mennyiségű tőkés import­anyag, gép, berendezés is érke­zett a kivitelezés alatt álló léte­sítményekre. A jelentősebb állami célcsopor­tos beruházások három főbb te­rülete a megyében: a vasúti köz­lekedés korszerűsítése, a kőolaj- és földgázbányászat fejlesztése, s a vízkárelhárítás. Mindhárom te­rületen több éve folyik a kivite­lezés, számos létesítmény már üzemel, csupán a járulékos épít­mények befejezése van hátra. Többször írtunk már a Buda­pest—Kelebia és a Cegléd—Kis­kunfélegyháza—Kiskunhalas kö- - zötti vasútvonal villamosításáról. Mindkét vonalon jó ideje villany­mozdonyok vontatják a személy- és tehervonatokát, azonban a táv­közlő- és vasútvonal-biztosító be­rendezések fejlesztése, korszerű­sítése még csak az idén fejeződik be. Jó ütemben halad például Soltvadkerten, Csengődön, Pirtón az állomási biztosító berendezés üzemi épületének kivitelezése. Tervszerűen folyik a munka Kis­kunfélegyháza—Kiskunhalas kö­zött is, ahol a vasúti pályát kor­szerűsítik. A Galambos állomás és Jászszentlászló közötti szaka­szon — a pályakorrekciónak meg­(Folytatás a 2. oldalon.) EREDMÉNYES MUNKÁT MÉLTATHATOTT A CENTENÁRIUMI EMLÉKBIZOTTSÁG — HOGYAN TOVÁBB A KODÁLY-EMLÉKÉV UTÁN? ■ ■ Onerősítő visszatekintés A centenáriumi emlékévre ki­dolgozott terv minden pontját teljesítették a Bács-Kiskun me­gyei tanácsok, kulturális intézmé­nyek, kereskedelmi, ipari vállala­tok — ezt állapították meg öröm­mel a megyei Kodály-emlékbi- zottság tegnap délutáni záróülé­sén. Sóti Éva, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője és dr. Taposztóné Perla­ki Magda a Kodály Zoltán Ének- Zenei Iskola igazgatóhelyettese — a centenárium időszakában a kecskeméti Városi Tanács köz- művelődési csoportvezetője — összegezte a tapasztalatokat. Meg­állapították: már az előző Bartók- centenárium során természetsze­rűen jó néhány hangversenyen hangzott fel Kodály-mű, több előadáson volt szó Kecskemét nagy szülöttének munkásságáról. A hat város és Dunapataj prog­ramját koordinálta a megyei bi­zottság. Ennek is tulajdonítható, hogy jó ritmusban követték egy­mást a rendezvények. 1982 tava­szán az Éneklő Ifjúság rendezvé­nyeivel a fiatalok tettek hitet a Kodály-életmű mellett. A megye­székhelyen sohasem rendeztek plvan nemzetközi jelentőségű ta­lálkozót, mint tavaly nyáron a Jeunesse*. Musicales találkozóját, a nemzetközi kórustábort. A mu­zsikáló fiatalok tanácskozásán sohasem képviseltette magát any- nyi nemzet, mint a Kodály-cente- nárium keretében meghirdetett kecskemétin. Életre szóló élmény volt a résztvevők és a hallgatók számára, amikor európai, ameri­kai, afrikai, ázsiai fiúk. lányok az ifjúsági .világzenekarral együtt előadták Kodály Budavári Te Deum című művét. A X. Kodály- szeminárrumról és a IX. népzenei találkozóról egyaránt elismerően szóltak a meghívottak, a vendé­gek. Hosszan sorolhatnánk az em­lékév eseményeit — külön füzet­ben tájékoztatta ezekről az érde­kelteket az emlékbizottság — hi­vatkozhatnánk az ének-zenei is- . kólák tanárainak országos talál­kozójára. a KISZ és az úttörő­szövetség tevékeny közreműkö­désére, a csodálatos sportcsarno­ki közös énekléssel befejeződő gyermekikari fesztiválra, a szövet­kezeti dalostalálkozókra. A gazdag programot áttekintő kulturális szakemberek külön is kiemelték a kiskunfélegyházi és a dunapataj i rendezvényeket, di­csérték a saját erejükből szép ün­nepségeket rendező községeket, lapunk rendszeres tudósításait, előzeteseit, az értékes kiadványo­kat jó színvonalon gyártó nyom­dát. A nemes cél — mondották — közelebb hozta egymáshoz az ok­tatási és közművelődési intézmé- nyékét, az iskolákat és az üze­meket. A kecskeméti Kodály Is­kola kórusa — például — a Hab­selyem Kötöttárugyárnak adott műsort, a megyeszékhely állami zeneiskolájának tanárai pedig a katonatelepi iskolában. A hunya­divárosi általános iskola a szö­vetkezetek Kodály Kórusával tár­sult. „Megtisztelésnek érezte mindenki a felkérést” — hangoz­tatta Urbán Pálné, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának ősz-, tályvezetője — aki arról is be­számolt, hogy a szakszervezeti kórusok fejlődését is segítették a gyönyörű szereplési lehetőségek. . Ittzés Mihály igazgatóhelyettes egyebek között a Kodály Zoltán Zenepedagogiai Intézet munkás­sága iránt külföldön a szokottnál is nagyobb mértékben megnyil­vánuló érdeklődésről közölt ada­tokat. Dr. Romány Pálné, az éne­kes iskola igazgatója a rendez­vények- iránt megnyilvánuló lel­kesedést példázva elmondta, hogy már a:centenáriumi év során föl­avathatták az 1985-re vállalt or­gonát. A Kodály-emlékbizottság tag­jak több javaslatot ismertettek, annak érdekében, hogy megőriz­hesse, gyanapíthassa a város, a megye a centenáriumi év ered­ményeit, a fölhalmozódott ta­pasztalatokat, a koncentrált ener­giákét. Fischer István, a városi tanács elnökhelyettese arról tájé­koztatta a megjelenteket, hogy a kecskeméti iskolai kórustalálkozó példás előkészítéséért és megren­dezéséért a Kórusok Országos Ta­nácsa különdíjjal méltányolta a megyei és a városi- tanács, a Ko­dály. Zoltán Ének-Zenei Iskola, a Zenepedagógiai Intézet, és az Erdei Ferenc Művelődési Köz­pont munkáját. A korábbiakhoz hasonlóan gya­korlatias munkaértekezlet végén dr. Mező Mihály tanácselnök, a megyei Kodály-'bizottság társel­nöke megköszönte valamennyi bizottsági tag és mindazok fára­dozását, akik segítették a Kodály- emlékév megszervezését. H. N. Kitüntetést adtak át TZ • 1 ff •• •• Kiskoroson A Kiskunság szőlőtermesztő szövetkezetei által alapított kis­kőrösi BORKÖV az utóbbi esz­tendőkben háromszor szerezte meg a Kiváló gazdasági társulás címet. A Mezőgazdasági Szövet­kezetek Borászati Közös Vállala­ta az 1982-es gazdasági eredmé- nveivel újból sikerrel pályázhat­ta meg a megtisztelő kitüntetést. Szerdán délután igazgatótaná­csi ülést tartott Kiskőrösön a kö­zös vállalat, amelyen Csipkó Sán­dor elnök üdvözlő szavai után dr. Szőke Sándor, a társulás igazga­tója számolt be a borászati közös vállalat múlt évi össztevékenysé- géről. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter által negyed­szer is odaítélt Kiváló gazdasági társulás kitüntetésről szóló okle­velet df, Meggyesy Péter pénz­ügyminiszter-helyettes nyújtotta át az ünnepségen. Ez alkalommal kapta meg f a Kiváló Munkáért kitüntetést Ba­logh Lajosné, a közös vállalat borászati ügyintézője és Gmóser András külkereskedelmi ágazat­vezető. Tanácskozás a mezőgazdaság gépesítéséről A hazai mezőgazdasági terme­lés magas színvonalához, a terme­lés további bővitéséhez igazodóan a termelőeszköz-állományt is fej­leszteni, korszerűsíteni kell — hangsúlyozták Szolnokon az or­szágos mezőgazdasági gépesítési tanácskozáson, amely szerdán kezdte meg kétnapos munkáját. A háromszáz hazai és a meghívott csehszlovák, NDK-beli és szovjet szakemberek eszmecseréjén el­mondották, .hogy a magyar mező- gazdaságban jelenleg körülbelül 1500-féle, 760 ezer gép szolgálja a termelést. Minden mezőgazdasági dolgozóra kétmillió forint értékű gép, vagy berendezés jut és egy felsőfokú végzettségű szakember 35 millió forint értékű technikai eszközt irányít. A mezőgazdaság­ban hatvanezer műszaki szakem­ber dolgozik. Gondot jelent országszerte, hogy a termelésben részt vevő erő- és munkagépek negyven százaléka amortizálódott, s ezek többsége ma is dolgozik. „Életben tartásuk” rendkívül sok energiát, alkatrészt igényel. A gépek üzemfenntartási feltételei, beleértve az alkatrész- ellátást is, ugyan javultak, de a gazdaságok jó részében elmarad­tak a műszaki, technológiai fejlő­dés ütemétől. A jelenlegi mezőgazdasági gép­park 45 százalékai a hazai ipar terméke, 40 százaléka a KGST- országokból, 15 százaléka pedig tőkés importból származik. A KGST-országokból származó gépimport nem egyenletes. A ke­resett MTZ traktorokból, továbbá az E 514-es gabonakombájnokból többre lenne szükség. Az alkatrészellátás az utóbbi évek óriási javulása ellenére még mindig nem kielégítő. A forgal­mazó AGROTEK induló alkat­részkészlete a múlt évihez képest 600 millió forinttal több volt, s az import pótlására belföldi gyáraktól 1,3 milliárd forint értékű alkat­részt rendelt, de beszerzési gon­dok így is lesznek — hangzott el a szolnoki tanácskozáson. • Vasúti pálya-dfl korszerűsítés ” Kiskun­félegyháza— Kiskunhalas között. (Méhesi Éva felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom