Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-29 / 126. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES ÖLJETEK! AM MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 126. szám Ára: 1,40 Ft 1983. május 29, vasárnap Róluk és nekik Látszólag hazánktól távol, Svédországban megjelent egy könyv 1900-ban A gyermek évszázada címmel. Egy tucat nyelv­re lefordították a kötetet. Szerzőjének — Ellen Key, a stock­holmi munkásintézet előadója, író, a női egyenjogúság harcosa — gondolatai bejárták a világot. Valóságos mozgalom keletke­zett a gyermekek jobb megismerése és a megfelelő nevelés érdekében. Egy nagy magyar költő, Kosztolányi Dezső versében ők tűn­nek föl „a bús férfi panaszai” 'ellenpontjaként. Tihanyi élmé­nyek nyomán születnek a sorok: Nem szól a visszhang és szívem se szól, csak ők kacagnak még, a gyerekek Trillás örömük az eget veri, én hallgatom, de -már nem nevetek. A furcsa, bús hangulat mintha előrevetítené a század ba­jait, betegségeit és tragédáit is. írók próbálják megfejteni az egyke-jelenség okait. S napjainkban, más társadalmi rendszer­ben újra szembe Hell nézni a népesség és a népesség-forrás fogyásával. Ezt a szembenézést — micsoda különbség! — a po­litika is vállalja, kezdeményezi a körülmények javítását. Tény: a gyerekek egyelőre kevesebben vannak, mint szeret­nénk. Nem ők tehetnek róla. S arról sem, hogy vannak, akik . nem hiányoznak otthonról. Mégis, reméljük — a mai nappal együtt — mind tpbb idő jut rájuk. A 4. oldalon róluk, számuk­ra is írtunk. S nem csak most. Bízunk az önfeledt örömükben és abban, hogy mi is örülhetünk nekik. Halász Ferenc Gazdag könyvheti program A Bács-Kiskun megyei Könyv­barát Bizottság gazdag programot állított össze az ünnepi könyvhét­re. Bárány Tamás, Hatvani Dá­niel, Molnár Zoltán, ördögh Szil­veszter és Zám Tibor vett részt az eseménysorozat megyei megnyitó­ján, Sükösdön. Nem hiányoznak az író—olvasó találkozók, rendha­gyó irodalomórák a hátralevő na­pok műsorából sem. Nem a teljes­ség igényével íme a kínálat : Bács­almáson és Baján Bárány Tamás dedikálja munkáit, Kiskunfélegy­házán Simái Mihály, Hartán és Kalocsán Kurucz Gyula, János­halmán, Mélykúton és Kiskunha­lason Rab Zsuzsa* Kiskőrösön Horváth Péter, Kecskeméten Si- mándy József találkozik olvasói­val. Kérhetitek autogramot Fekete Gyulától Kecskeméten, Baranyi Ferenctől Kiskunfélegyházán.-Vl.SEF /ífVífe % up Meg kell újítani a mozgalmat SZOCIALISTA BRIGÁDVEZETÖK ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁSA Az elmúlt 25 évben a szocialista brigádmozgalom hatalmas erővé, igazi tömegmozgalommá vált, és ma már szerves alkotóeleme éle­tünknek. Az utóbbi években azonban felerősödtek a bürokratikus vo­nások, gyakori a formális vállalás; néhol a szervezetlenség problé­máit javítják ki a „segédcsapatnak” tartott brigádokkal. A jövő útja? A szocialista brigádmozgalom üzemi, gyári kategória: helyben kell dönteni a vállalásokról, csakúgy, mint az elismerésekről — erről ta­nácskoztak szombaton az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában a szocialista brigádvezetők. Mintegy 150 ezer kollektíva képviseleté­ben több mint 800 küldött, és csaknem kétszáz meghívott vendég vett részt a konferencián, hogy az utóbbi évek tapasztalatait össze­gezve és szocialista fejlődésünk követelményeinek megfelelően ki­jelöljék a brigádmozgalom feladatait. Az elnökségben helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke., Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Méhes Lajos ipari mi­niszter, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tag­jai, Faluvégi Lajos, a Miniszter­tanács elnökhelyettese; továbbá a kormány több tagja, a tömeg­szervezetek képviselői, szocialis­ta brigádvezetők, üzemi és szö­vetkezeti dolgozók. A tanácskozást az elnöklő Ma­jor László, a Magyar Optikai Művek brigádvezetője nyitotta meg, ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára tartotta meg elő­adói beszédét. (Folytatás a 2. oldalon.) • Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában tartják a szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozását. Állandó kiállítás nyílt a Michelangelo-galériában Teljesebb hatásúvá vált a Michelangelo-galéria 15 darabból álló kecskeméti gyűjteménye. A pontos szobormásolatok messze földön páratlan együttese értékes kiállítással egészült ki a Tudomány és Technika Házában. Az olasz reneszánszról, a kor óriásáról és kutatói­ról, köztük a legnagyobbakhoz tartozó Tolnay Károlyról tudhatunk meg az eddiginél többet. Hubay Miklós, az írószövetség elnöke, a firenzei egyetem profesz- szora nyitotta meg az új állandó kiállítást szombaton délelőtt. Mint mondta, a tárlat közelebb hozza egymáshoz a Michelangelo-művek- kel és -emlékekkel teli, világhírű Casa Buonarotti és a hagyomány ápolásához hozzájáruló Bács-Kiskun megyei múzeumot. A tegnapi rendezvényen jelen volt Giuseppe Ráccá, a budapesti Olasz Kulturális Intézet igazgatója és Gera Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának osztályvezetője is. (Folytatás a 3. oldalon) Cséresznyeszüret A hosszan tartó szárazság miatt gyorsan érnek és általában aprób­bak maradtak a kora tavaszi gyü­mölcsök az ország „kertjében”, Bács-Kiskunban. Szombaton a gyümölcsösökben, a zöldségesek­ben mindenütt szedték a beért termékeket. A jánoshalmi, a kele- biai híres cseresznyésekben teljes volt a szüret. Már a ropogós húsú Zsabolayt szedték, amelyből négy tonnányi felhozatalt jeleztek hét­főre a ZÖLDÉRT-nek. A fákon jó közepes a termés, kézimunka-igé­nyes betakarítása azonban tovább­ra is gondot jelent. A hétvégén a családtagok bevo­násával szedik a cseresznyét, amelyből már a későbbi érésűek is szüretelhetők. Június első nap­jaiban megjelenik a befőznivaló germersdorfl cseresznye, amit nyomban követ a ieketeszárú. A gyümölcs iránt külföld is érdek­lődik, főleg a jól szállítható ropo­gós húsúakat exportálják gyors­járatú kamionokban. BAJA: 14 EZER 200 KÖBMÉTER T1 1 /íHIu f V'JDl 111 AJ U »3 Ír All A májusi kánikula máris pró­bára tette a megyed vízműveket. A hónap harmadik hetében Kun- szentmíklóson két és fél ezer, Kiskunfélegyházán több mint tízezer, Tiszaalpáron és környé­kén pedig 11 ezer köbméter vi­zet fogyasztott naponta a lakos­ság. Bugacon, Városföldön és más, kisebb helységekben tilos a nappali locsolás. Megnőtt dél Bács-Kiskun megye vízszükség­lete. A területet ellátó vízmű vállalat főmérnöke, Nemere Pé­ter tájékoztatása szerint körzetük 70 településén e hónap 18-án mérték a legnagyobb fogyasztást: 63 ezer 46 köbmétert. Jelentősen nőtt Baja vízszükséglete is. A tavaly ilyenkori 13 ezer 900-zal szemben 18-án már 14 ezer 200 köbméter vizet fogyasztott ez a város. Jánoshalmáról, Soltvad- kertről és Keoelről esti nyomás­csökkenésről kaptunk híreket. Több településen — Harkakö- tönyben, Császártöltésen és Solt- vadkerten — a helyi tanácsok elrendelték az esti locsolási tilal­mat. Az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat ellátási területén' — tudtuk meg Szekeres István főmérnöktől — három műszak­ban, percnyi megállás nélkül dol­goznak a szivattyúk, hogy 34 te­lepülés lakóihoz zavartalanul el­jusson a víz. Csúcsfogyasztási időszakban száz mélyfúrású kút. ból 37 ezer bekötőhelyre napon­ta 90—100 ezer köbméter vizet képesek továbbítani. A legna­gyobb fogyasztó a települések kö­zül természetesen a megyeszék­hely, anjelynek vízszükséglete az utóbbi tíz évben megduplázódott. A májusi napi csúcsigény már elérte az 52 ezer köbmétert! .(Ta­valy a legtöbb vizet — 55 ezer köbmétert — egy nyári napon szolgáltattak.) .Előrelátásról tanúskodik, hogy a Vízmű nemcsak a lakosság, az intézmények, a mezőgazdasági és az ipari üzemek szükségletét elé­gíti ki, hanem tartalékolja is a (Folytatás a 3. oldalon.) KÍSÉRLETI OKTATÁS KEZDŐDIK Összevonják az óvónő- és tanítóképzést Ez év őszétől — kísérletképpen bevezetik az összevont óvónő- és tanítóképzést a Kecs­keméti Óvónőképző Intézetben. Ezzel egy­idejűleg a jelenlegi kettőről három évre nö­velik a képzés idejét, a végzők felsőfokú diplomát kapnak. Gyakorló iskolának a Ko­dály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskolát és Gimnáziumot jelölték ki, ami egyúttal lehetővé teszi, hogy növeljék a leendő, óvó­nők és tanítók zenei oktatásának színvonalát is. A kísérlet célja egyrészt az, hogy közelít­sék egymáshoz az óvónő- és tanítóképzést, vagyis megkönnyítsék a gyerekek számára az iskolakezdést, másrészt, hogy olyan peda­gógusok kerüljenek a pályára, akik, ha a né­pesség alakulása úgy kívánja, kettős felada­tot is el tudnak látni. A hároméves képzés egy közös alapozó évvel kezdődik, ezután válik szét óvónői és tanítói szakra, de később — rövid átképzés­sel — az óvónők is megszerezhetik a taní­tói diplomát. A kétszáz elsőéves hallgatóból az idén egyelőre ötvennel kezdik meg a kí­sérleti oktatást. A felvételi vizsgák június végén kezdődnek el, s várható hogy szigorúb­bak lesznek az eddigieknél, annál is inkább, mivel az idén a kétszáz helyre több mint négyszázan jelentkeztek. (MTI) A kiskunhalasi határnak a nagyobbik fele elég gyenge termőképességű homok­talaj. A nyárfa, a feketefenyő, a szőlő, gyümölcs sokkal inkább díszük rajta, mint a kalászos gabona és a kukorica. A szántóföldi növénytermesztés ilyen körül­mények között kevésbé jövedelmező, de kenyérnek, takarmánynak való akkor is kell. Ha bármilyen lehetőség kínálkozik, célszerű termeszteni. Ezt a lehetőséget ragadta meg Kiskun­halason két termelőszövetkezet, amikor egy harmadik gazdasággal összefogva nö­vénynemesítő társulást alakított. A hazánk­ban élő és több mint másfél évtizede itt dolgozó egyiptomi genetikus segítségével a halasi Vörös Október és a Vörös Szikra Tsz szakemberei két esztendeje kezdték el a kukoncanemesítési kísérleteket a kiskun város homoktalajain, rövid tenyészidejű fajtákkal. A Vörös Szikra Tsz évente 200— 300 hektáron folytatja a kísérletet, ezenkí­vül növekvő területen kukorica vetőmag szaporítást is végez az úgynevezett gyö­kérszelekció útján előállított fajtákból. A sertést hizlaló, víziszárnyast és tyúk­féléket tenyésztő Vörös Szikra Tsz, amely az idén ötezernél több vágósertést, egymil­lió pecsenyecsirkét, pecsenyekacsát érté­kesít, az abrakszükségletének növekvő ré­szét fedezi saját termelésből. Szeitz Ádám tsz-elnök tájékoztatása szerint, az 1960- as évekbeli csupán két tonna kukorica ter­mett hektáronként a Vörös Szikra Tsz 6,8 aranykoronás homoktalaján. Egy évtizeddel később három és fél tonnás tengeriter­mést gyűjtöttek össze hektáronként, mert időközben korszerűsítették a talajerőgaz­dálkodást. A legutóbbi években pedig a növényne- mesítéssel a magasabb hozamok elérésének a biológiai alapjait teremtették meg. 1982-, ben a rövid tenyészidejű kukoricafajták • Az egyiptomi genetikus, Mohamed Sa­mir Radi segítségével végzik a kukorica­nemesítést a kiskunhalasi szövetkezetek a homoktalajon. (Archív fotó) elszaporításának eredményeként, a Vörös Szikra Tsz gazdái hektáronként 6 tonna kukoricát termesztettek. A szövetkezet á növekvő állatállomány takarmányszükség­(Folytatás a 3. oldalon.) fi , a V ■ ^ llSíVcillv I Ir I I u JM vUlll vll 7 vkj 11V/ T vU T IIV1U VltJa %/ v © A vizet szűrik, vastalanitják és tárolják is a telepen. (Méhesi Éva felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom