Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-22 / 120. szám
PN NIAGÄZINCZZZZZ NEGYEDIKESEK nA tengerparton ” .. hiszem, hogy az álmok ösztöneink hűséges tolmácsali, csak művészet dolgai, hogy megfejtsük és megértsük őket.. (V allotfih: Montaigne, francia humanista író, bölcselő és pedagógus.) A könyvben meg van írva! Az első könyv, amely rendszerbe foglalja az álomfejtés mikéntjét, az antik görögöktől maradt ránk, a daldiszi Artemidórosz Oneirokritika (Álomfejtés) című munkája. Az li. sz. 2. évszázadban élj; érdemes férfiú egész életét aura fordította, hogy összegyűjtse és rendszerezze a megvalósult álmokat. Leszögezi, nem pusztán a látott álomkép határozza meg a jövőt; a dolog attól is függ, ki álmodta a szóban forgó álomképet. Artemidórosz „tudományos precizitással" tesz ezer apró, ámde fontos megkülönböztetést álomképeink között. Hogy álomfejtései beváltak-e, aligha valószínű, de a műfaj azóta is arat — még napjainkban is jelennek meg álmoskönyvek. Krúdy Álmoskönyvét' élvezet olvasgatni, feltételezve, hogy profán lélekkel viseltetünk a könyv tartalma iránt. A többi álmoskönyv badarságain pedig remekül lehet vidulni. A legtöbb álomnak — egyesek szerint — egyúttal számjelentése is van! Legalábbis, amióta kitalálták a lottójátékot, az álmoskönyvek számokat írnak egy-egy álomkép mellé, hogy az álmok megjátszhatok legyenek. Napjaink álomskönyveiből megtudhatjuk, hogy gépkocsialvázzal álmodni új foglalkozás kezdetét jelenti; a repülőgép szerencsét hoz, a metró gyökeres fordulatot jelez; a benzinszivattyú utazást jósol. Hogy álomjóssal álmodni mit jelent — arról nem szól a fáma. (A Világ Ifjúságából) ■ Kezdek félni: vajon lesz ebből a találkozásból riport? Mert most, megállva a bajai III. Béla Gimnázium egyik osztálytermében — szemben egy csapat negyedikes, tehát 18 év körüli lánnyál — elfog a kétség: tudják ők egyáltalán, hogy mit jelent álmodni? És e gyanakvásomat jócskán indokoltnak érzem, hiszen a bőrük olyan üde, a szemükben annyi elevenség csillog, s ajkukról úgy pereg a szó, hogy körükben képtelen vagyok felidézni a nyűgösen ásíto- zó duzzadt szájú, püffedt szemhéjú, viaszos haláníékű ébredést. Képtelen vagyok elhinni és megérteni, hogy azok, akikre annyi élmény, s oly sok édes izgalom vár az ébrenlét idején, hajlandók napról napra kilopózni a valóságból, s átlépni annak a neszfogó, párnázott ajtónak a küszöbén, amely az ébrenlétet elválasztja a semmit sem jelentő, tétlen bódulattól. Percek alatt kiderül azonban, hogy rögtönzött feltételezéseim — szerencsére — nem bírják el a valósággal való szembesítést: a lányok igen Is alszanak. Rendszeresen. És ráadásul kiadósán. Közben természetesen álmodnak is ... ' Czuri Ágnes: — Ma azt álmodtam, hogy üldöznek. Egy csapat közrefogott valamelyik utcasarkon. Befutottam előlük egy közeli házba, de onnan meg ki akartak kergetni. Kétségbe esetten magyaráztam nekik a helyzetemet, s végre hellyel kínáltak. De nem ültem le, mert a következő pillanatban a tengerparton sétáltam. Szőtök Judit: — Engem lovak kergettek. Hogy milyen színűek voltak, arra sajnos nem emlékszem, csak arra, hogy minden irányból jöttek, s én össze-vjssza szaladgáltam. Reich Gyöngyi: — Én sajnos szaladni sem tudok. Jönnek felém, s én csák ülök az árokparton. Menekülnék, de nem bírok felkelni. Nagyon, fáradt vagyok. Rémes — motyogtam —, s jobbnak láttam más vizek felé kormányozni a beszélgetésünk hajóját. Ki mi szeretne lenni? — kérdezem, s az előbbi sorrendben jegyzem a választ: jogász, vegyész, kertész^ „Ki hová készül a nyáron?" Czuri Ágnes: — A Balatonra. Hetekig csak vitorlázni fogok, ez már fix. Szőtök Judit: — A jugoszláv tengerpartra, és a Balatonra. Reich Gyöngyi: — A bolgár tengerpartra, Törökországba. „Ki hogyan képzeli el az életét?" A válasz ezúttal tömör és egyöntetű: boldogan. „És kivel?" E kérdés meghozza számomra a dologidőt: ugyancsak iparkodnom kell, hogy jegyezhessem a válaszokat. Szőtök Judit: — Legyen magas, legalább 184 centiméter. A jó megjelenés követelményét Czuri Ágnes tovább bővíti: — Találja fel magát minden helyzetben. Ezzel Reich Gyöngyi is egyetért. Valamit kiköt azért: — Szeresse a túrógombócot. Pillanatnyilag ugyánis csak ezt az egy ételt tudja elkészíteni. Hát, tisztelt királyfiak, csak rajta, rajta, fel. Lehet próbálkozni: holdvilágos éjszakán, hófehér paripán. Esetleg anélkül is — ha ízlik a túrógombóc. (káposztás) Holdvilágos éjszakán... 1931. I. 3-ról 4-re virradóra (...) Meséljem még el a régi álmomat? Miért éppen a régit, hisz majd minden éjjel rólad álmodom. Képzeld, ma éjjel az eljegyzésünket tartattuk. Szörnyen, szörnyen valószínűtlen volt az egószv1 'aliga emlékszem -valamire. Az,, egész társaság egy félhomályos szoba ba ri‘ ült egy hosszú faasztalnál, a lapja fekete volt, és nem volt rajta terítő. Én az asztal végén ültem ismeretlen emberek között, te meg álltái valamivel feljebb, elég mesisze tőlem, rézsut átellenben. Vágyakozva az asztalra hajtottam a fejem, s úgy lestelek. Rám szegezted a tekinteted, a két szemed sötét volt, a közepén egy-egy pont izzott, tűz és arany. Aztán összekuszálódott az álom. (...) Franz Kafka éjszakákat átvirrasztott. Nem hagyták nyugodni gondolatai, látomásai. Rettenetes energiával dolgozott, írt — alkotott. Kafka életműve, „irkafirkái” — ő így nevezte — a XX. századi világirodalom alappillérei lettek. Leveleit gondosan, pontosain fogalmazta, szinte külön is »„élnek”. 1912 őszén ismerkedett meg Felice Bauerrel. A berlini tisztviselő leánynak (később cégvezető egy hanglemezgyárban) mintegy 400 oldalnyi levelet írt. öt esztendeig tartott kapcsolatuk, eközben kétszer is eljegyezte Fe- licét. Még sem lett az övé. Kafka álmaiiban gyakran megjelent szeretett kedvese, de szinte a nap minden percében reá gondolt. Talán: nappal is álmodott... — b — ÁLMODNAK-E A POPZENÉSZEK? „Nem tudom magam kihúzni a konnektorból!” Balázs Ferenc (Korái): — Álmaim főleg a popszakmával kapcsolatosak. Arról álmodom, hogyan fogadja a közönség például az új basszusgitárosunkat, a következő nagylemezünket, koncertünket, s így tovább. De álmodtam már arról is, mi történt volna, ha fuvolásnak tanulok. Egy biztos: a mai felszerelések csillagászati árát tekintve, fuvolásként olcsóbban megúsztam volna a műfaj művelését... A turnék, a stúdiómunkák miatt szinte fordított életmódot élek, ezért inkább reggelente szoktam álmodni. Nem hiszek azonban sem az álmokban, sem az álmoskönyvekben, csak a tudatos munkában, az előre megtervezett dolgokban. Megfigyeltem, akkor alszom jól, ha szépet is álmodom^ Nem tagadom, szeretek álmodozni, például arról, hogy jó lenne lehetőséget kapni a nyugati lemezpiacon ... Benkő László (Omega): — Nem szeretek álmodni, mert gyakran inkább lázálmaim vannak. Ilyenkor persze felriadok. Hyeronimus Bosch képei az én álmaimhoz képest szelídséget, megnyugvást sugárzó pasztellképek. Nem is hiszek az álmokban, mert inkább „visszafelé” álmodom. Millió tennivalóm van, ezek állandóan foglalkoztatnak, s a megtörtént dolgokat álmodom újra ... Kíváncsiságból ugyan elolvastam Krúdy álmoskönyvét, hogy' eldöntsem, mihek alapján írhatta a magyarázatokat. Színes fantázia az egész, semmi más, Persze, jó lenne, ha valaki meg tudná magyarázni az egyik visszatérő álmomat; megyek a sínek között a talpfákon, s látom, hogy jön a vonat, mégsem lépek félre. Vagy úszom egy vitorlás előtt, s nem tudom, miént nem úszom oldalra, hogy ne másszon rám a hajó ... Eszményi Viktória táncdaléne- kesnő: — Sokat és sokféléről álmodom, mint mindenki. Diákéveimben például gyakran álmodtam az érettségiről, a vizsgákról. Csakhogy mielőtt megtudtam volna az eredményt, felébredtem, Ma más • dolgokról álmodom. Egy-egy nagyobb fellépés vagy fesztivál előtt szinte mindig előre álmodom a szerepléseimet, s az is előfordul, hogy ilyenkor beleesem a siúgólyukba. Mégsem nézem meg az álmoskönyvben, hogy mit jelent „súgólyukba esni”, mert nem hiszek az álomfejtésben. A szép álmoknak mindig örülök, s ezeket rendre elmesélem a családban. Ami pedig a „földi” álmokat illeti, ismerem a lehetőségeimet, s nem járok a fellegekben, mint régebben. Még álmaimban sem ... Schuszter Loránd (P. Mobil): — Hadilábon állok az álmokkal, nem szeretem őket. Ilyenkor visz- szatérő gyerekkori álmaimra gondolok, amelyekben az egri vár védője voltam, s mai fegyverekkel védtem a várat. Érdekes, hogy minden tankból, géppisztolyból huszonnégy volt, nem tudom miért. A mai álmaim közül a legrosszabbak azok, amikben ágyúgolyó vagyok: forgok-forgok, de nem tudnak kilőni. Gso’da, hogy jól érzem magam, ha ilyenkor felébredek? Az együttessel kapcsolatos majdani beszélgetések, tárgyalások jönnek elő, álmaimban, • Eszményi Viktória; — Mit je' lent „súgólyukba esni”? de ezeknek soha nincs megoldása. Olyan ez, mint árúikor a tű megakad a lemezen és csak forog körbe-körbe a korong. Egyébként nehezen alszom el, zakatolnak a gondolatok a fejemben, s bármennyire szeretném, nem tudom magam kihúzni a konnektorból... Csontos Tibor Holdvilágos éjszakán, miről álmodik a lány? — szól a nóta, s bizony, ha az éj királynőjéről kérdeznének, hirtelenjében nem is jutna eszembe más, mint azok a felejthetetlen holdsütötte, romantikus éjszakák... Persze hallottam egyet-mást a holdkórosokról is; Az ár-apály jelenségéről, az űrhajósokról, s arról Ss, hogy a Hold valamilyen hatással lehet az ember „kémiai szerkezetére”. ♦ Az élőlények a napciklusok hatását éppúgy érzik, mint a Hold vonzásának befolyását. Neves tudósok állítják, hogy a . Hold biológiai dagályai és apályái kiválthatják a hangulat változásait és a kiegyensúlyozatlan emberek viselkedésében jelentős eltérést okozhatnak. Arnold L. Lieber, g, miami egyetem oitvoisli tjalikultásának tagja azt vizsgálta, hogy milyen hatással van a Hold az ember „kémiai szerkezetére”. Közel ötvenéves megfigyelése alapján azt állítja, hogy teliholdkor ugrásszerűen megnőtt az erőszakos halálesetek számla. Vizsgálatot folytattak a halálos közlekedési, az öngyilkossági és az egyéb erőszakos viselkedési formákról is. Azt tapasztalták, hogy a halálos közlekedési baleseték az első negyed és telifTold között növekedtek meg feltűnően, az öngyilkosságok ilyenkor a leg- gyakrabbak. Természetesen köny- nyebb észrevenni az összefüggéseket mint megmagyarázni. Az emberi test — a földfelszínhez hasonlóan — négy rész vízből és egy rész szilárd anyagból áll.Miért ne játszódhatna le bennünk is az a jelenség, amit apálynak és dagálynak hívunk? A nap folyamán változik a test hőmérséklete, a vérkeringés gyorsasága, a vérnyomás, a bőr elektromos ellenállása az izmok rugalmassága, sőt még a magasság is. A hodoiklus folyamán az elváltozások szintén megfigyelhetők. Arnold L. Lieber emlékeztetett arra, amikor 1974 januárjában és februárjában a Föld, a Hold és a Nap teljesen egyvonalba került, a tudósok „megjósolták” a szökőárt, ami be is következett. A neves kutató ezzel párhuzamosan figyelmeztetett arra, hogy ebben az időszakban növekedni fognak az embereik magatartási zavarai, közöttük az erőszakos cselekmények is. Valóban 1974 januárjában különösen sok bűncselekményt követtek el, köztük jó néhányat minden „érthető” indok nélkül. Kézenfekvő tehát, hogy az agresszivitásra hajlamos' és a stresszre j érzékeny embereit: jól teszik, ha megismerkednék a holdnaptárral, és Jobban vigyáznak magatartásukra a kritikus időszakokban. 4 Vagyis új holdkor és teliihpid- kor... H. G. • Az Eiffel-torony házaspárja. Szürrealista festő. Az álmok, látomások, a szabad képzettársítások, á tudat alatt kavargó ösztönélet kifejezője. „Marc Chagall jelentőségét elsősorban az adja meg, hogy a század művészetének régi adósságát törlesztette, amikor a .költészetnek újra helyet biztosított a képzőművészetben, amikor a racionális hiteles, séget helyettesíteni merte a képzelet biztonságával. Művészete az élet tartalmát, mélységeit keresi, oda kíván bevilágítani!-és nem a szem, - hanem a gondolat meglátásait keresi és adja vissza” — így ír róla Dávid Katalin művészettörténész. Alomszépség 9 Miss World, 1974: Marjorie Wallace. Azt hiszem, nehéz lenne megmondani, hogy évente hányszor rendeznek szépségversenyt a földkerekségen. Mindenesetre a legjelentősebb világversenyek Londonban („Miss Világszépe”), és az amerikai Miami Beaoh-ben („Miss Univerzum”) zajlanak le. Álmodni lehet arról, hogy a gimnazista, vagy a gépírólány fejére kerül-e a korona? Persze szigorú követelményeknek (és árgus szemű zsűrinek) kell megfelelniük,, s ez már rögtön szétoszlatja az álmokat. Egy lengyel orvosnő, — szakemberek bevonásával — felmérette minden idők legdivatosabb és legszebbnek tartott asszonyainak „méreteit”. íme néhány: Medici Venus magasság kebel derék csípő súly (szobor) Diana istennő 1,65 m 94 cm 62 cm 96 cm (szobor) Madame de Montespan 1,68 m 92 cm 65 cm 93 om (festmény) 1,68 m 96 cm 63 om 98 om — Brigitte Bardot 1,68 m 90 om 50 om 90 cm 55 kg EMESE ÁLMA P. MESTER: Gesta Hungarorum* (A magyarság totemisztikus eredetmondája) „Az Űr megtestesülésének nyolcszáztizenkileneedik esztendejében Ügyek, amint fentebb mondtuk, nagyon sok idő múltán Mágóg király nemzetségéből való igen nemes vezéré’ volt Szkítiá- nák, aki feleségül vette Dentü- mogyerben Önedbelia, vezérnek« Emes nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmós nevet kapta,. Azonban isteni csodás eset ! következtében' nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, ihogy méhéből forráé -fakad és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát' az ailvás közbén föltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és 'az ő születését álom jehhhhhhhhi lezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak. Vagy azért hívták Almosnak — ami, latinul annyi, minit szent —, mivel az ,ő ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születéndők, De érről ne többet!” I A magyar történetírásban legrégibb a több középkori forrás idézeteiből rekonstruált Gesta Hungarorum (A magyarok tettei), amely 1091—92, körül keletkezett. Az ősmagyar mondában, szerepel az idézett szövegrész. S ka volt P. MiESTER? Anonymus ■ (névtelen)1. Személyének kilétéről, minthogy magát müve bevezetőjében csak P. MESTER-nek (P. dictus ma- gister), „a néhai jóemlékű dicsőséges Béla” király jegyzőjének nevezte, hosszú i,dő óta folyik a vita. Anonymus munkája az első teljes egészében ránk maradt gesta, ’ Összeállította: Borzák Tibor Kafka látomása Chagall
