Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-21 / 119. szám

I 1983. május 81. • PETŐFI NÉPE • 3 NEMCSAK A KÖRNYEZET, A TARTALMI MUNKA IS VÁLTOZOTT jjj§ Tanácsi ügyfélszolgálat - az ügyfél szolgálatában A közigazgatás korszerűsítése az érdemi munka javítása érdekében, s nem önmagáért történik. Egy célt szolgál: az ügyfelekkel való fog­lalkozás egyszerűbbé, az ügyintézés gyorsabbá, s emellett pontosabbá, egyértelműbbé tételét. S noha a megye több községi tanácsánál — de nem uniformizáltan — megvalósuló programtól hiba lenne csodát vár­ni, azt például, hogy egy nagyteres iroda kialakítása, néhány pult, diktafon, liftes tárolószekrény elhelyezése,, ezekkel együtt a munka­körök némi átcsoportosítása egycsapásra minden eddigi rosszat jóra fordít, azt azért mégis érdemes megnézni: milyen eredményt hozott a korszerűsítés. Erre kerestünk választ a megye négy községében. Rövid határidővel Izsákon 1981 szeptemberében alakították ki az irodát, amely piaci napokon nyújtott műszak­ban teljesít szolgálatot, szomba­ton viszont többnyire feleslege­sen, mert csekély a forgalom. Egyébként délelőtt van, félfoga­dás, de na valaki délután jön — az sem távozik dolgavégezetlenül, Elintézik az ügyét, mégpedig rö­vidített határidővel. (A helyi lis­ta bővebb, mint a megyei aján­lás volt) Az ügyfeleknek nem kell feleslegesen ibolyonganiuk a tanácsiházán, mert tudják, hogy mindent az iroda intéz — egy he­lyen. Az ott dolgozók több terü­leten járatosak, így az ügyfél­nek gyakran azt is elintézik, amit. nem .is akart. (Például adót fizet­ni jött, s egyúttal bejegyezték a lakcímváltozást.) Az új forma elfogadtatásával voltak gondok — persze házon belül. Objektív: a szakmai, ágaza-% ti irányítás befolyása néhol túl erős, s tudni kell, hogy a közsé­gekben kapcsolt munkakörök vannak. Szubjektív: az ügyinté­zők a többletmunkától és a nagy­teres Irodától tartottak. A ta­pasztalatok azt igazolják; kevés­bé zavarják egymást, minit koráb­ban, s a munka átcsoportosítása nem pluszfeladatat, hanem lét­szám-megtakarítást eredménye­zett. Folyamatos korszerűsítés A hajósi tanácsnál 1975 óta korszerűsítenek — fogalmazták meg. S ez a tevékenység nem el­sősorban irodaépítés, aimi azt je­lenti, hogy régebben volt egy vá­laszfal, ma meg nincs. Többről van szó. Az itt dolgozók vala­mennyien szakképzettek, s im­már átlagosan 15 évi gyakorlat­tal rendelkeznek. Az átszervezést is .maguk kezdeményezték, még­pedig úgy, hogy megnézték más községekben, mit, hogyan csinál­nak, s azt miként tudnák Hajóson, is hasznosítani. Már korábban al-’ k.almazták a magnós leírást, az egységes szakiigazgatás keretében több jogosítványt kapott az ügy­félszolgálati iroda, lerövidítették a határidőket. A dolgozók hely­zete — a megfelelő munkaátcso­portosítás következtében — ja­vult, s az ügyfeleké is. Mert idé­zést például nem egy meghatáro­zott időpontra küldenek. Fél 8 és fél 5 között jöhet bárki, bármikor. A követelmény: a folyosón nem lehet ácsorgó ember, s az ügyfél a tanácsról úgy távozzék. hogy tudja — dolgait elrendezték. A munkaidőn túli ügyintézésre nincs igény, arra viszont igen, hogy szerdán délutánonként két alkalmazott írógéppel felszerelve kimenjen a 600 lakosú Érsekhal­mára, és helyben „felvegye” az ott élők kérelmeit, személyes megjelenés nélkül is elintézhető ügyeit. Váltás menet közben Dunapatajon szűk egy esztendő tapasztalatait összegezhették csak, hiszen az ügyfélszolgálati iroda tavaly július 1. óta műkö­dik. A lakossági vélemény egybe­cseng a tanácséval: a központosí­tott ügyintézés kedvezőbb, mint volt a régi. Természetesen á vál­tozáshoz mindenkinek hozzá kell szokni, de általános a megállapí­tás, hogy kulturáltabb az ügyfél, és udvariasabb, szakszerűbb az ügyintéző. Annak ellenére, hogy utóbbiak között sok a rutintalan fiatal és nagy a fluktuáció; annak ellenére, hogy menet közben is szükség volt változtatásra. Elő­ször ugyanis megtartották az ere­deti munkaköröket, s csak később csoportosították át — arányosab­ban elosztva a feladatokat. A vezetők szerint az egységes ügyfélszolgálati iroda 90 százalék­ban beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket. A maradék 10 száza­lék? A háttérapparátus hiánya. Egész nap mindenki nem fogad­hat ügyfelet! — szűrték le tanul­ságként a dunapatajiak. Art ter­vezik, hogy délutánonként — szerda kivételével — csak egy ember tart ügyeletet. Így jut idő az egyéb munkára, és az ügyfél sem jön, nem várakozik hiába. Kettős haszon Sokkal rugalmasabban foglal­kozik Kunszentmiklóson a tanács • Ügyfélfogadás Hajóson: fél 8- tól fél 5-ig. a lakossággal, amióta megalakí­tották az ügyfélszolgálati irodát — fogalmazták meg tömören a véleményt a nagyközségben. Az átszervezést itt is -sajátosan, az adottságoknak megfelelően valósí­tották meg. Az iroda két részből áll — ilyen a tanácsháza építészeti kialakítása is. Egyik felében ka­pott helyet a gyámügy és az épí­tés, a másikban az összes többi. Ugyanakkor a tanácsi apparátus is kétfelé vált. Az ügyfélszolgá­lat, minit szervezeti egység, a ha­tósági munkát végzi. Egész nap van félfogadás, és szombatonként is állandó ügyelet. A dolgozók — mivel egy irodában vannak — azonnal konzultálhatnak egymás­sal, s így. hogy az ügyiéi nem köti le sokáig az ügyintéző idejét, automatikusan felgyorsult az egész folyamat. A tanácsi appará­tus másik fele, amelynek nem kell ügyfelekkel foglalkoznia, a fejlesztésért, gazdálkodásért fe­lelős. Az átszervezés kettős célt szol­gált. Egyrészt a régi felállásban már nem győzték volna a megnö­vekedett feladatokat (így pedig, ha nem is vált feleslegessé em­ber, de elkerülték a létszámnöve­lést), másrészt a jelenlegi forma alkalmas arra, hogy a település közigazgatása hosszabb távon is betöltse f szerepét — különösebb változtatás nélkül. • Mindent egy helyen ezt bizonyítják a tájékoztató táblák a du- napataji tanácsházán. (Pásztor Zoltán felvételei) A négy községben a megkérdezettek — tanáesi vezetők és helybeli lakosok —, noha más-más oldalról nézik e kérdést, mégis egyetérte­nek abban, hogy az új vállalásának nehézségeivel együtt is érdemes volt kialakítani a mai szervezeti „felállást”, és létrehozni az egységes ügyfélszolgálati irodákat. Véleményüket alátámasztja, megerősíti több Baranya és Békés megyei község mellett Kecel, Orgovány és Szabad- szállás tapasztalata is. E helyeken már az új felépítésben dolgoznak a tanácsok. Bácsalmáson, Solton, Mélykúton, Soltvadkerten és Mada­rason most van folyamatban az átszervezés. Váczi Tamás A PÁRTBIZOTTSÁG NAPIRENDJÉN Nehezebb körülmények között, jobban! Kiskőrösön a városi és járási .pártbizottság a minap tárgyalta a XII kongresszus óta végzett munkát, illetőleg a városi, járási párt­értekezlet határozatainak végrehajtását. A testület okkal állapította meg: érvényesült a párt vezető szerepe, töretlen a politika irán­ti bizalom, fejlődött a város és a járás gaz­dasága. Ezen ibelül növekedett az ipar és a mezőgazdaság teljesítménye. A lakosság dön­tő többségének életszínvonala nem csőikként, ugyanis az árintézkedések kedvezőtlen hatá­sát jelentős töhbletmunkával ellensúlyozni tudták. A kongresszus óta végzett munka, a „fél­idős”, értékelés suimmázata egyben meghatá­rozta azokat a fő feladatokat, amelyeket to­vábbra is tervszerűen kell végrehajtani, s ehhez a politikai munka gyakorlatát hozzá kell igazítani. Jogos és alapos volt az a kívá­nalom, hogy törekedni kell a munkások ál­talános, politikai, szakmai műveltségének nö­velésére, s erősíteni a szakszövetkezetekben a szocialista vonásokat, a tagság kötődését a közös gazdasághoz. A többi között — érthe­tően — .mégis két téma kapott nagyabb hang­súlyt: az élelmiszer-gazdaság és az áruellá­tás. A hozzászólók is főleg ebben a témában fejtették ki véleményüket. Az élelmiszer-gazdaságban a termelés meny- nyiségi növelése mellett nagy figyelmet kell fordítani a minőség javítására, a piacképes­ség fokozására, az úgynevezett fajlagos rá­fordítások, illetve szállítási és tárolási vesz­teségek csökkenésére. A testület úgy ítélte meg, hogy a mezőgazdaságban á több szekto- rúság ‘a járható út, vagyis amit a nagyüze­mekben nem lehet gazdaságosan megtermel­ni, azt továbbra is a háztájiban, kisegitő gaz­daságokban kell előállítani. Az ágazaton belül továbbra is jelentős a növénytermesztés, -de ezen belül is a gabonaprogram végrehajtása. Kívánalomként hangzott el, hogy keresni kell — kutatóintézetek segítségével — a homok­területek gazdaságos hasznosításának lehető­ségeit. E Kiskőrös és környéke a szőlőtermesztésé­ről vált híressé. Nyilvánvaló, hogy a koráb­binál mérsékeltebb ütemben, de a tagi és la­kossági erőforrások igénybevételével, kizá­rólag minőségi fajták telepítésével lehet és érdemes növelni a termőterületet, illetve pó­tolni a kipusztuló ültetvényeket. A nagy­üzemek anyagi forgásaikat — éppen a jó mi­nőség érdekében — elsősorban a szőlőfeldol­gozás korszerűsítésére, a bortároló tér növe­lésére fordítsák. Ebben azonban támaszkod­hatnak a tagsági és termelői pénzeszközökre is. A vörösbor-program folytatása szükséges, mert ezzel korszerűsödik, növekszik az ex­portképes borok aránya. A minőség javítása közös érdek, tehát szakmai segítség keit a tagi borászat színvonalának emeléséhez. A gyümölcstermesztés feladatait elemez­ve hangsúlyozták, hogy a fajtaösszetétel je­lenti a korszerűsítést, de ugyanafckoí a táró. lás, valamint a felvásárlás és az értékesítés fejlesztése indokolt. Az ipari célú gyümöl­csök helyi feldolgozása is szükségessé vált. Mindemellett'az állattenyésztésben a szarvas- marhatartást, a juhászaiét szükséges fejlesz­teni, a takarmánygazdálkodást javítani. / Már említettük, hogy a másik hangsúlyos téma 'a lakosság áruellátása Volt. A testület megítélése szerint változatlan követelmény, hogy javuljon a kereskedelem árukínálata, a bolthálózat kihasználtsága. Az áfészek javít­sanak termelésszervező tevékenységükön, bát­rabban kezdeményezzék a szerződéses üze­meltetési formák bevezetését. Az egyik fel­szólaló tömören így fogalmazta meg a leg­fontosabb tennivalóikat: a kereskedelmi szol­gáltatások kőiét úgy bővítsék, hogy teremt­senek kölcsönzési lehetőséget, biztosítsák a szükséges növényvédő szereket, műtrágyát, de ugyanakkor az anyagi eszközökét a bolthá­lózat további fejlesztésére fordítsák. Külön kiemelte a kiskőrösi növényvédőszer-bolt, a csengődi, szászártöltési ABC-áruházak épí­tésének szükségességét. A testület — s ez természetes — a kiemelt feladatokon kívül más fontos tennivalókkal is foglalkozott. Több hozzászóló hangoztatta: szorgalmazni kell a tervezett lakásszám, a korszerű, csoportos családi házak építését. Ehhez azonban szükséges a vállalatokkal va­ló együttműködés, a jobb építőanyag-ellátás nemcsak a városban, hanem a községekben is. A városi tanács elnöke a tanácsok gazda­ságszervező munkájáról szólva azt fejteget­te, hogy terven felül több beruházást tudtak megvalósítani, hiszen két év alatt 50 millió forint társadalmi munkát végeztek a város lakói. Reális közelségbe került a vezetékes gáz és a távhívásos központ megvalósítása, de társadaimimunka-hozzájárulást kérnek a további út, a járda és csapadékcsatorna, va­lamint az ezer köbméteres víztározó megépí­téséhez. A járás 13 községében az ötéves terv beruházásai 61 százalékban teljesültek, s an­nak éllenére, hogy a községek lakossága csők. kent, megtartó és eltartó képességük meg­felelő. Éppen ezért továbbra is cél a kulturá­lis és egészségügyi hálózat fejlesztése. Nyolc községben már megvalósult a közművelődés integrációja, ám tovább kell folytatni a tan­termek építését Soltvadkerten, Akasztón, Ke­peien, és a művelődési házat Imrehegyen. Császártöltésen egészségház, több községben pedig gyógyszertár épül. Nem véletlen tehát, hogy sok társadalmi munkát kérnek a köz­ségek lakóitól az út-, járdaépítéshez, vala­mint Tabdi és Soitszentimre ivóvízellátásá­nak megoldásához. A feladatokat még hosszan lehetne sorolni, hiszen a testület minden tennivalót alaposan, gondosan megvitatott. Tény: az eddig elért eredmények, a kedvező politikai légkör, az alkotómunka kibontakoztatásának feltéte­lei a nehezebb körülmények között is maguk­ban hordozzák a jobb munkán alapuló fej­lődés lehetőségeit. Gémes Gábor Kétszeresen közérdek Két és fél millió forintot „találtak” az elmúlt évben Vas me­gyében. Miként? Akciót indítottak (a társadalmi és tömegszer- vezetek a Hazafias Népfront égisze alatt) a másodnyersanyag és a hasznos hulladékok összegyűjtésére. Aligha kell magyarázni, milyen fontos népgazdasági érdek az újra felhasználható anyago­kat visszajuttatni az iparba. A takarékos gazdálkodást minden te­rületen hangsúlyozó VI. ötéves terv megvalósítását ilyen „ap­róságokkal” is segíteni pedig: társadalmi ügy! Ha . a kezdeményező Vas megye sikerre vihette az elképzelést, miért ne követhetné a példát Bács-Kiskun lakossága? Az idén tavasszal meghirdetett akció néhány új vonást is tartalmaz az eddigi hulladékgyűjtési kampányokhoz képest. Elsősorban abban, hogy nemcsak az úttörők szorgalmi feladata immár, hanem a Hazafias Népfront keretében a helyi tanácsok, a KISZ-szervezetek, a Vöröskereszt, illetve a szakszervezetek szakmaközi bizottsága is védnökséget vállal a már mozgalom jellegűvé formálódó tevékenység felett. Természetesen az úttörők sem maradnak ki a gyűjtésre mozgósítottak sorából! Bácsalmáson és Jánoshalmán már megtartották a főpróbát. A bácsalmási eredményekről számot is adhatunk: tíz tonna vas, 7 mázsa papír került egyebek között a MÉH-telepekre, 13 ezer forint értékben. Ma Kiskunhalas lakosságát hívják a röplapok, Baján má­jus 28-án lesz a gyűjtőnap. Az irányításért felelős operatív bi­zottságok döntenek arról, hogy a gyűjtésért kapott pénzt mire fordítják. Halason például úgy határoztak, hogy a városban ki­alakítandó öregek napközi otthonát támogatják, illetve ifjúsá­gi célra használják fel. Van is mozgósító erő abban, hogy mindenki, akT hozzájárult az eredményhez, tudja, értse, miért vállalta a fáradságos mun­kát. Az is érthető, hogy minden településen az ott élők tudják, mire van leginkább szüksége lakóhelyüknek: a gyermekintéz­mények gazdagítására, a sportlehetőség bővítésére, vagy az idő­sek megsegítésére. Az akció folyamatos, most tavasszal és a nyáron a kiskunha­lasi és a bajai járás majd negyven települését érinti. Ősszel más községekben, városokban folytatódik, a jövő esztendőre is áthúzódva. Természetesen a törekvés: hogy minden újra fel­használható nyersanyag és hulladék a MÉH-telepre kerüljön, nemcsak a meghatározott napokra érvényes, hanem a táv­latokra is. Kétszeresen szolgálva a közérdeket: a népgazdaság hasznát és a szűkebb közösség gyarapodását. Nagy Mária ÖSSZEGEZTÉK A TAPASZTALATOKAT Kedvező változásokat hozott az ötnapos oktatás Az ötnapos tanítási hét beveze­tésének tapasztalataival foglalko­zó előterjesztést vitatott meg szerdai ülésén a KISZ Bács-Kis­kun megyei Bizottsága, csütörtö­kön pedig a Pedagógusok Szak- szervezetének Elnöksége. Ez utób­bi tanácskozáson megállapították, hogy az ötnapos oktatás a tanu­lók és a tanárok életében kedve­ző változásokat hozott. Az érin­tettek szinte valamennyien örül­nek a megnövekedett szabad idő­nek. Az új munkarenddel kapcsola­tos alapelvek között az egyik leg­fontosabb az volt, hogy nem csök­kenhet a tantervi követelmények teljesítésének színvonala. Az át­térésből adódó nehézségek elem­zésekor a pedagógusok körében olyan vélemények is megformá­lódtak: a több szabad idő miatt romlott a munkafegyelem; a ta­nulók péntek délután már nem képesek aktívan részt venni a munkában; hétfőre sokan nem készülnek, egy teljes nap kell ahhoz, hogy újra „megszokják” az iskolát. Mások viszont arra mu­tattak rá, hogy a gyerekek — ha nem is kifejezetten leckét — ta­nulnak a hét végén, s a sokszínű szabadidős tevékenység gazda­gítja személyiségüket — írja az MTI. Bács-Kiskun megyében az 1981 —82-es tanévben néhány oktatási intézményben — a kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasá­gi és a félegyházi Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskolában, a kalocsai Dózsa György Mezőgaz­dasági Szakközépiskolában és a Kunszentmiklósi Damjanich Já­nos Gimnáziumban, a kecskeméti 607-es és a kiskőrösi 621-es számú Ipari Szakmunkásképző Iskolá­ban — kipróbálták az új elkép­zeléseket. A kísérletben részt vett intézmények segítségévei a moz­galmi év indításakor, a tervezés időszakában a kiskunhalasi- II. Rákóczii Ferenc Mezőgazdasági Szakközépiskola és a megyei KlSZ-bizottság közösen szervezett találkozót, ahol a mozgalmi mun­kához és a szabad idő minél jobb eltöltéséhez adtak tanácsokat a referálok. A megyei tapasztalat- cserét megelőzően a Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanács is foglalkozott az ötnapos munkahét mozgalmi előkészítésével. A. KISZ-esek gondja, hogy a szabadidős programok szervezé­sében magukra maradtak, a to­vábbiakban jobban számítanak a művelődési intézmények támoga­tására. Hogyan összegezték az eddigi véleményeket a Bács-Kis­kun megyei KISZ-bizottságon ? Az oktató-nevelő munka színvo­nala nem esett vissza, a tanulmá­nyi eredmények sem változtak, a napi terhelés növekedése azon­ban nehezen viselhető el. Az új tanítási rend fogadtatása általá­ban kedvező, a szülők többsége megértéssel fogadta a meghosz- szabbodott hétvégeket. Néhány diák megkérdezte: „Kell ez ne­künk?” A tanulók fáradtságról panaszkodnak, és a szombatot, vasárnapot pihenéssel töltik. Sok idő szükséges az elmaradt tan-, anyag pótlására. A Pedagógusok Szakszervezeté­nek elnökségi ülésén elhangzott: Több iskolában tartanak „nulla­dik”, hetedik és nyolcadik órát. Ez egyebek kört a pedagógus- és a tanteremhiányra, a magas osz­tálylétszámokra, az órarend-készí­tés nehézségeire vezethető visz- sza. Jó néhány intézményben nem hasznosítják megfelelően a pén­tek délutánt, nem élnek eléggé a fáradtságot oldó testnevelési le­hetőségekkel. A Pedagógusok Szalkszervezeté- Aek Elnöksége az ülésen megfo­galmazott határozatában javasol­ta a Művelődési Minisztérium il­letékeseinek: a tanulók és a taná­rok terhelésének csökkentése ér­dekében vizsgálják felül az egyes intézménytípusok tantervét, követelmény-rendszerét, órater­vét, s a lehetséges, indokolt vál­toztatásokat már az 1983—84-es tanévtől kezdve folyamatosan ér­vényesítsék a gyakorlatban. B. T. Tjáfíkaztatfruk aefidég&Ltikzt, hogy a kecskeméti idényfürdőnket (Sport u. 3.) 1983. május 21-én 9 órakor megnyitjuk. Nyitvatartási idő: mindennap 9—19 óráig. Várjuk kedves vendégeinket. Kellemes pihenést és felüdülést kívánunk. EBKM VlZMÜ vállalat 951 i--------------------------------------------------­A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom