Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-19 / 117. szám

YILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 117. szám Ára: 1,40 Ft 1983. május 19. csütörtök Hazánkba érkezett Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnök Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa elnökének meghívására szer­dán hivatalos látogatásra ha­zánkba érkezett Robert Mugabe, Zimbabwe Köztársaság minisz­terelnöke. Útjára elkísérte fele­sége is. A kormányfő kíséretében van Witness Manngwende külügymi­niszter, Emmerson Munangagwa, a miniszterelnöki 'hivatal állam­minisztere, Frederick Shava munkaerő-gazdálkodási, tervezé­si és fejlesztési miniszter, Sim- barashe Mumbengegwd építésügyi miniszter. A vendégeket a Ferihegyi repü­lőtéren ünnepélyesen fogadták; a légikikötőt zimbabwei és magyar zászlók díszítették, csapatzászló­jával fölsorakozott a néphadsereg díszszázada. A fogadtatásra megjelent Lá­zár György, Púja Frigyes külügy­miniszter, Vánkonyi József ha­zánk zimbabwei nagykövete, va­lamint politikai és gazdasági éle­tünk számos vezető személyisége. A kíiiöngépből kilépő Robert Mugabét elsőként Lázár György üdvözölte, majd úttörők virág­• Robert Mugabe és vendéglátója, Lázár György megbeszélésük előtt. (MTI-fotó, Manek Attila felvétele — Telefotó — KS) Csokrokkal köszöntötték a ven­dégeket. A díszszázad parancsno­ka jelentést tett a zimbabwei miniszterelnöknek, s fölcsendült a két ország himnusza. Ezt köve­tően magyar és zimbabwei köz­életi vezetők üdvözölték kölcsö­nösen' egymást. Az ünnepélyes fogadtatást kö­vetően a vendégek gépkocsiba ül­tek, s a magyar vezetők társasá­gában szállásukra hajtattak. A délelőtti órákban a Parla­mentben Lázár György és Robert Mugabe szűk körben folytatott, megbeszélést. Tájékoztatták egy­mást országaik helyzetéről, .átte­kintették a magyar—zimbabwei kapcsolatok alakulását. A találkozón részt vett Púja Frigyes és Várkonyi József. Délután Zimbabwe kormányfője megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét a Hősök terén. Ezután a Parlament delegációs termében Lázár György és Robert Mugabe vezetésével megkezdődtek a magyar—zimbabwei plenáris tárgyalások. Este Lázár György és felesége díszvacsorát adott a Parlament­ben Robert Mugabe és felesége tiszteletére. Részt vett a vacsorán a kormány több tagja, valamint politikai és gazdasági életünk szá­mos vezető személyisége. A vacsorán Lázár György és Robert Mugabe pohárköszöntőt mondott. Megnyílt a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár • Veress Péter külkereskedelmi miniszter (jobbra) megnyitó beszédé­vel megkezdődött a hagyományos tavaszi Budapesti Nemzetközi Vá­sár. (Hauer Lajos felvétele — Telefotó — KS) KUKORICA, NAPRAFORGÓ, BÚZA ... Vetőmagtermelés a megyében Az elmúlt esztendőben a Minisztertanács határozatot hozott az ag­rárágazatok tennivalóiról. Ebben fő feladatként jelölte meg a terme­lés, úgynevezett biológiai alapjainak fejlesztését. A nagyobb termő­képességű növényfajták, a kisebb fajlagos takarmányt elhasználással nagy hozamot produkáló állatfajták elterjesztése a termelés fokozá­sának legolcsóbb módját jelenti. A fajtaminősítő és nemesítő munká­nak ezek a célkitűzések alapkövetelményei. .Huszonkilenc ország és Nyugat- Berlin 1600-mál is több kiállítójá­nak részvételével szerda délelőtt ünnepélyesen megnyitották a ta­vaszi 77. Budapesti Nemzetközi Vásárt, a beruházási javak szak­vásárát. A vásárváros f őterét a részt ve­vő országok nemzeti lobogói és a nemzetközi vásárok szövetsége emblémája díszítette. Itt gyüle­keztek a megnyitó ünnepség ven­dégei: Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Mar­jai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, továbbá az Elnöki Tanács és a kormány több tagja. Megjelentek a diplomáciai képvi­seletek vezetői és tagjai, a hazai és külföldi kiállítók képviselői. A Himnusz elhangzása után Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter mondott beszédet. Veress Péter bevezetőben üd­vözölte a vásár külföldi és hazai kiállítóit, vendégeit, köszöntötte a partnerországok minisztériu­mainak jelenlevő képviselőit, maijd arról szólt, hogy az előző vásár óta eltelt esztendőben is szaporodtak a világ problémái és a gondok nem kímélték bennün­ket sem. Annál örvendetesebb, hogy a rendszeres résztvevők hű­ek maradtak a BNV-hez, és ha közülük némelyek most el is ma­radtak, helyükre újak léptek. Ez­után kifejtette: — Az elmúlt évben a nemzet­közi politika és gazdaság feltéte­lei jórészt hátrányosan változtak. Főleg emiatt mi is egy sor, erede­ti szándékainkkal ellentétes in­tézkedés meghozatalára kénysze­rültünk. Nézeteink az alapvető kérdések megítélésében nem változtak. A korábbi évekhez ha­sonlóan továbbra is következete­sen valljuk és vállaljuk, hogy Magyarország folyamatosan bő­vülő gazdasági együttműködésre és lehetőség szerint zökkenőimen­tes kapcsolatokra törekszik part­nereivel. Az 1982-es évnek és 1983 eddig eltelt időszakának rendkívül nehéz feltételei között is teljesítettük vállalt kötelessé­geinket, és mindent megteszünk azért, hogy erre' ezután is képe­sek legyünk. Folytatjuk követke­zetes, elvi alapokon nyugvó ke­reskedelempolitikánkat. Külgaz­dasági biztonságunkat a szocialis­ta országokkal — első helyen a Szovjetunióval — fennálló gazda­sági kapcsolataink alapozzák meg. Ezzel nem ellentétes — ettől nem is választható el ■— az; a törek­vésünk, hogy bővítsük kapcsola­tainkat azokkal a nem szocialista országokkal, amelyek a kölcsönös előnyök diszkrimináció-mentes el­ve és gyakorlata alapján erre készek. A magyar gazdaságot ma már sok szál fűzi a nemzetközi munkamegosztásihoz. Ez a kapcso­lódás a termelés, a belső ellátás és külkereskedelem tevékenysé­gének szerves részévé, alkotóele­mévé vált. Arra törekszünk, hogy kapcsolataink egészséges, számunkra is előnyös elemeit ne csak megőrizzük, hanem tovább is fejlesszük. A mai körülmények között még inkább igaz, hogy ez a kiállítás az üzleti kapcsolatok erőpróbája. fejlettségünk kriti­kus mércéje — mondotta. A miniszter a továbbiakban rá­mutatott arra, hogy a 'beruházá­sokkal szűkmarkúan bánó mai világban a külföldi és a magyar vállalatok nem mondhatnak le a kiállítás által kínált kapcsolatte­remtő, üzletszerző és a gyártás­szakosítást elősegítő lehetőség ki­használásától1: Nehéz megmonda­ni, mikor volt ekkora szükség ar­ra, hogy a hazai és a külföldi gazdálkodó egységek technikai újdonságokat, korszerű, takaréko­sabban működő eszközöket és el­járásokat egymástól kölcsönösen kapjanak. Veress Péter bejelentette, hogy az idei vásár kiállítóinak valami­vel több mint a fele külföldi, összesen 857 külföldi és 802 hazai kiállító népszerűsíti termékeit. A szocialista országok vállalatai a tavalyinál 9 százalékkal nagyobb területet foglaltak le. A kiállítás érdekes színfoltja számos gazda­sági közösség megjelenése. A vá­sár szervezői igyekeztek - '"'ügye1 lembe venni a változó körűimé" nyékét, ennek megfelelően a ko­rábbi nyolc árucsoport helyett 13- ban szervezték meg a kiállításo­kat. Az egyes magyar árucsoport- bemutatók arányait a korábbinál céltudatosabban állapították meg; a hazai vállalatok jelentő­ségük, érdemük és a kiszámítható érdeklődés mérlegelése alapján jutottak kiállítási lehetőséghez. A miniszter beszéde után a vendégek körsétát tettek a vásár­városban. (MTI) A növénytermesztésiben a kü­lönböző tenyészidejű fajták he­lyes arányainak kialakítása, a gyors vízleadó képességű hibrid- kukorica vetésterületének nőve. lése évente 15 ezer tonna tüze­lőolaj-megtakarítást is eredmé­nyezhet. Mindez azonban csak kiváló vetőmaggal érhető el. Ezek minőségét a megyében, az újjászervezett egykori vetőmag, felügyelőség, új nevén — Nö­vénytermesztési és Minősítő In­tézet — ellenőrzi. A Bács-Kis­(Folytatás 'd^. oldalon.) • Néhány igen keresett fajtától eltekintve, a termesztők elegendő mennyiségű és minőségű szántóföldi növény vetőmagja közül válo­gathatnak. Az úttörők és az ifjúkommunisták együttműködése » A megyei KISZ-bizottság napirendjén Tegnap délelőtt ülést tartott a KISZ Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága. Elsőként Szabó Sándor megyei úttörőelnök jelentése hangzott el az úttörőcsapiatok KISZ-életre felkészítő tevé­kenységéről : — Gondot okoz az egyik szer­vezetiből a másikba való átme­net — mondotta. — Ennek okai: az úttörőcsapatokból a KISZ-be jutás párhuzamosan zajlik a személyiséget leginkább meg-’ rázó változásokkal, a serdülő­korral. Ezt a folyamatot ketté­töri az iskolarendszer jelenlegi szerkezete; az általános befeje­zésével megváltozik az egyénre oly n.agy mértékben ható közeg: kortárs csoportok, baráti közös­ségek bomlanak fel: a megyénk­re jellemző településszerkezet következtében az iskolaváltással együtt életmódváltozás is bekö­vetkezik (például kollégiumba kerülés, bejárás). Ezért is fontos, hogy a két if­júsági szervezet közösen oldja meg a tennivalóikat: aktív közös, ségi fiatalokat neveljenek. Az. út­törőcsapatok komolyan veszik a feladatot, az életkori sajátossá, gok figyelembevételével lehe­tővé teszik az alapvető emberi, erkölcsi értékek és normák elsa­játítását. Az úttörő-közösségek muniká. ját 1027 ifivezető (közülük 984 KISZ-tag) segíti. Bár az is ta­pasztalható, hogy egyes közép­iskolákban nem’kedvelik ezt a megbízatást. Máshol viszont — a bácsalmási, a jánoshalmi, a kis­kunhalasi Szilády Áron és a kecs­keméti Bányai Júlia Gimnázium­ban — ebből a szempontból is példaként említhetők a fiatalok. Megyénk 174 úttörőcsapata kö. zül 170-nek van valamilyen kap­csolata. a KISZ-szervezetekkel, számszerint 336-tal. Érdekes mó­don az ipari és a mezőgazdasági üzemek, az intézmények, vala­mint a fegyveres testületek KISZ- esei lényegesen gyakrabban ta­lálkoznak az úttörőkkel, mint a v középiskolások. Szabó Sándor beszámolóját élénk vita követte. Baksáné Tol­di Katalin, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának munkatársa hozzászólásában töb­bek között elmondta, hogy az if­júsági szervezeteknek meg kell keresniük a közös és az eltérő feladatokat, s együttesen kell megoldaniuk azokat. Az ülésen Dombóvári Ottó tit­kár tájékoztatója az ötnapos munka- és tanítási hét bevezeté­sének tapasztala tálról szólt, kü­lönös tekintettel a középfokú tan­intézetekre. Megállapította, hogy az ötnapos munkahétre való át­téréskor / a mozgalom magára maradt, kevés támogatást ka­pott a zavlartalan szervezeti élet­hez és a szabadidős, kulturális programokhoz. Az elkövetke­zendő időben a KISZ-esek szá­mítanak társ- és tömegszer veze­tek, művelődési intézmények nagyobb segítségére. B. T. Nincs hét, hogy ne hal­lanánk, olvasnánk város­szépítő egyesületről. Győ­rött részben a tágdijakból hozzák rendbe- a nádorvá- rosi kálváriát, helytörté­neti pályázataikat irmaik ki, jutalmaikat ajánlanak fiú a lakótelepek csino­sításában legtevékenyeb­bek számára. j Szombathe­lyen minden fontosabb kér_ désben véleményt nyilvá­níthatnak. A zomboriak a parkok, ligetek vigyázói, szépitöi. Kecskeméten, Baján és talán megyénk más váro­saiban is fontolgatják a város értékeinek a védel­mét, ' gyarapítását szol­gáló egyesület alapítását. Szeretném hinni, hogy a felismert szükségszerűség szorgalmazta az elhatá­rozást. Reális társadalmi igények sürgetik jó váras- szépitő tömörülések szer­vezését. Írhatnám, hagy több év­tizedes késéssel kezdenek munkához, ha nem tud­nám: csak az ezerkilenc- százhetvenes évek második felére alakultak 'ki ered­ményei, hasznos működé­sük feltételei. A túlzott központosítás miatt gyak­ran a helyi vezető testü­leteknek sem volt sok be­leszólásuk városuk fon-: tos ügyeibe. Nehezen ér­vényesíthették volna az egyesületben kialakitlt, so­kaik érlelt véleményét tük­röző nézeteket, a százfé­le kötöttség gubancában alig-alig maradt volna cse­lekvési tér a tömörült lo­kálpatriótáig aktivitásának hasznosítására. Legfeljebb látszattevékenységre lett volna módjuk az ilyen jel­legű /egyesületeknek. Egy „illetékes" telefonon, egy jól „megtámogatott" ötlet a döntéseknél többet nyo­mott a latban szakértők ér­velésénél. (A kecskeméti Fényes Adolf-^szobrát pél­dául ,a közvélemény nyo­mására összehívott bi­zottság egyhangú,) meggyő­ző állásfoglalása ellenére telepítették ki a vasút- parkba.) Most is fennáll annak a veszélye, hogy a megala­kuló új szervezetek alx- biprogramohkal lejárat­ják a nagyszerű \ ügyet. Rosszul jár, az adott kö­zösséget szegényiti 1 az a tanács, amely inddkolatla. nul korlátozni szeretné működésüket. Nincs értel­me ilyen egyesület létesí­tésének, ahol Ksaik a már előzőleg elfogadott dönté­sek igazolását, a társadal­mi „címkézését”, szűk kör. ben {kidolgozott tervek he- helyeslését várják tőlük. Hamar befulladna, a moz­gósítható energiák töredé­két aktivizálná a csupán tanácsadásra, vélemények gyűjtésére és összegezésé­re szorítkozó egyesület. Tévednek, akik csupán né­mi többletbevételt, város- szépitő 'társadalmi mun­kát remélnek a tömörülés­től. A kezdeti lelkesedést a nem is mindig megvaló­sítható, de jószándékú ja­vaslatok fölszínes kezelése is lohasztaná. Csak ott válhatnak a szo­cialista demokrácia, a kö­zösségi közhasznú cse­lekvés, az együttgondolko­dás műhelyeivé a város- szépitö (városvédő) egye­sületek, ahol a helyi poli­tika fő- és részletkérdések­ben egyaránt szakszerűen és demokratikusan város- szépitö és városvédő. A — például — tíz kovácsolt­vas-díszt felújító kisipa­rosok aligha vállalkozna_ nák újabbak kijavítá­sára, kifestésére', ha 1 két utcával odébb jó átlagú, szép házakat taposnak a földbe oktalanul, tudtuk, megkérdezésük nélkül. Aligha !boldogulnak az ősszel, a télen, talán jövő­re megalakuló egyesületek a közéletben jártás, aktiv vagy nyugdíjas tisztségvi­selők nélkül. Azonban kár a fáradtságért, ha elsősor­ban az olyan elfoglalt, év­tizedes megszokásból gyak­ran tanácskozáscentrikus, határozatokban gondolko­dó emberek alkotnák a többséget, belőlük válo­gatnák össze a vezetőséget. Százan és százam, várják a hivő szót, kis közösségek, szervezetek várják az v ér­telmes feladatokat. Fejlődésünk nagyszerű előrelenditői lehetnek a jó programú, jól szervezett várasszépitő egyesületek! Heltai Nándor Tartósítószerrel jó minőségű silót készítenek Tanácskozás a megyeszékhelyen Az egyik legnagyobb szálastakarmány- termelő rendszer, a füzesgyarmati mutat­kozott be tegnap délelőtt Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. A kis­kunsági TESZÖV szervezte rendezvényen főleg takarmánytermelő szakemberek je­lentek meg. Fórján János, a Füzesgyarmati Szálas, Tömegtakarmány Termelési és Juh tenyész­tési Rendszer igazgatóhelyettese tájékozta­tást adott a maijd tíz esztendeje alakult rendszer eddigi tevékenységéről. Jelenleg 119 partnergazdaságuk takarmány termesz­tési és juhtenyésztési tevékenységét koor­dinálják. Az érdekes előadáson az igazga­tóhelyettes szólt a korszerű technológiák­ról, amelyekkel igyekeznek növelni a lu­cerna termését. Az elmúlt esztendőben pél­dául a 13 184 hektáron termelt pillangós átlagtermése meghaladta hektáronként a hét tonnát. 1982-iben már második éve pró­bálkoztak sikeresen az egymenetes silózás­sal. Javaslatukra a Chin ősi 1 tartósítószer­rel több gazdaság közel kétezer tonna jó minőségű silót készített. A lucerna mellett foglalkoznak még vörösherével, lóbab­termesztéssel, valamint gyepgazdálkodás­sal is. Emellett jelentős a juhtenyésztési ágazat, a 49 taggazdaság közül nyolcán Bács-Kiskun megyeiek. Zoltán Tibor műszaki osztályvezető szí­nes diákon is bemutatta azokat a gépeket, eszközöket, amelyek beszerzéséhez a rend­szer segítséget, tud nyújtani partnereinek. Legnagyabb gondként az előadó a hazai mezőgépipar „lassúságát” jelölte meg. A külföldi, meglehetősen drága, speciális gé­pek beszerzése ugyanis akadozik, az ipar pedig a licencvásárlások ellenére sem siet a takarmánytermesztők segítségére. Cm. P: m »MIMitSSBB^SüuMfíÉ'l: ' SS Süli >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom