Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-16 / 89. szám

1983. április 16. • PETŐFI NÉPE • 3 Az Ideológiai és a kulturális irányítómünka, az agitáció és propagánda középpontjába a va­lóság hiteles feltárását, a párt eszmei befolyásának erősítését,- szélesítését, politikánk meggyő­ző képviseletét, a szocializmus történelmi .küldetésébe vetett bizalom szilárdítását, a szocia­lista hazafiság és . internaciona­lizmus eszméjének terjesztését kell állítani. Nagyobb figyelmet kell fordítani történelmünk, szo­cialista vívmányaink bemuta­tására, a nemzeti érzés, a reális nemzeti önismeret fejlesztésére. Társadalmi feladataink meg­oldása szükségessé teszi a párt ideológiai tevékenységének erő­sítését. Határozottan és rendsze­resen ki kell fejteni nézeteinket a társadalmat, a gazdasági hely­zetünket és a távlatainkat érintő legfontosabb kérdésekben. El kell végezni a felszabadulás óta megtett történelmi utunk tapasz­talatainak átfogó elméleti, ide­ológiai feldolgozását, és gondos­kodni kell a tanulságok tovább­adásáról. A haladó emberiség ebben az évben emlékezik, meg Marx Ká­roly születésének 165. és halálá­nak 10(f. évfordulójáról. Tudo­mányos világnézetünk megala­pítójának eszméi ma is eleven erővel hatnak, meghatározóan befolyásolják a világ fejlődését. Marx Károly tanításai testet öl­tenek a létező szocializmus vív­mányaiban, a nemzetközi mun­kásmozgalom és a nemzeti fel­szabadító mozgalom harcában. A marxi életmű felbecsülhetetlen értékű segítséget ad a szocialis­ta építőmunkához, és pártunk elméleti, politikai tevékenységé­nek szilárd alapja. A párt tevékenységének egyik legfontosabb területe az \ eszmei, politikai nevelőmunka. Az agi­táció és a propaganda szóljon nagyobb meggyőző erővel a szo­cialista rendszer alapvető és időtálló értékeiről, a munka társadalmi szerepéről, a szocia­lista demokráciáról, a létbiz­tonságról. Az új társadalom lét­rejöttének feszültségeit, ellent­mondásait sem elhallgatva ad­jon reális képet a szocializmus­ról. Mutassa be hitelesen korunk kapitalizmusát, a tőkés társada­lom feloldhatatlan belső ellent­mondásait, az imperializmus törekvéseit. Tudatosítsa, hogy a szocializmus a lehetőségek te­kintetében minden más társa­dalmi rendszernél többet nyújt, de a lehetőségek csakis céltuda­tos cselekvés révén válhatnak valósággá. AiéP áíri í .politikájának terjesz­tésében, a szocialista közgon­doUgQgláSj.. erősítésében különle­ges felelősség hárul a sajtóra, a rádióra, a televízióra, a napi po­litikai tájékoztatás és a közvé­leményformálás leghatásosabb eszközeire. Javítani kell a tö­megtájékoztatást, különös gon­dot fordítva a világnézeti meg­alapozottságra és a szakmai, po­litikai színvonal emelésére. Nö­velni kell a szerkesztőségek, in­tézmények felelősségét tevé­kenységük tartalmáért. Az oktatásban és a képzésben ma elhatározott lépéseink dön­tően kihatnak jövőnkre. Ezért népünk művelődési színvonalá­nak emelése ' össztársadalmi, nemzeti ügyünk. A rövid- és hosszú távú feladatok megoldá­sa ezen a területen széles körű összefogást, hatékonyabb irá­nyító munkát követel. Folytat­nunk kell az oktatás tartalmi korszerűsítését. Az iskolának és az ifjúsággal foglalkozó vala­mennyi intézménynek, szervezet­nek közös feladata a fiatalok világnézeti-politikai nevelése, .szocializmust építő társadal­munkba való zavartalan beil­leszkedésének segítése. Meg kell gyorsítani a felsőoktatás korsze­rűsítésére irányuló határozatok végrehajtását. Kiindulva az általános és a szakmai műveltség gyarapítá­sának jelentőségéből, a szabad idő kulturált eltöltésének növek­vő társadalmi fontosságából, nagy figyelmet szükséges fordí­tani a közművelődés tartalma, szemléleti megújítására. Nem engedhetünk teret az általános műveltséget, a kultúrát, a művé­szetet lebecsülő nézeteknek. A művészeti életben erősíte­ni kell a párt eszmei orientáló A Magyar Szocialista Munkás­párt a kongreszusi határozatok szellemében irányítja és szervezi a szocialista építőmunkát, betöl­ti vezető szerepét, egysége és kap­csolata a tömegekkel jó. Fejlő­dött a pártélet, érvényesülnek a lenini normák. A pártszervezetek eredményes munkát végeztek a XII. kongresszus határozatainak végreha j tásában. A párt szervezetileg is erősö­dött. Taglétszáma 852 ezer, mint­egy 40 ezerrel több, mint a kong­resszus idején volt. A párttagság politikai, szakmai és általános műveltsége gyarapodott, szociális összetétele lényegesen nem vál­tozott. Eredeti foglalkozás szerint a párttagságnak csaknem három­negyede, jelenlegi foglalkozás szerint pedig több mint fele mun­kás és szövetkezeti paraszt. A pártépítő munka továbbra is gyenge a fiatalok közt és egyes értelmiségi rétegekben. A párttagok túlnyomó többsé­ge aktív, kötelességeit teljesíti. A pártfegyelem egészében megfele­lő. Az építőmunka fokozódó ne­hézségei a pártban is tükröződ­nek; a bonyolultabb helyzetben nehezebb a tisztánlátás. A nö­vekvő problémák s az új köve­telmények miatt esetenként a szerepét, és támogatni kell a tár­sadalmi haladást szolgáló realis­ta szellemű alkotások létrejöt-, tét, javítani kell a művészet és a társadalom kapcsolatát. Mű­vészetpolitikai elveinkkel össz­hangban, az alkotóműhelyek önállóságát erősítve lényeges vál­tozást kell elérni felelősségünk növelésében. Fokozni kell a mar­xista kritika szerepét. Jövőnk megalapozásában nö­vekszik a tudomány szerepe. A Központi Bizottság nagyra ér­tékeli a tudomány hozzájárulá­sát jelenlegi és távlati feladata­ink megoldásához, és segíti fej­lődését. Szükségesnek tartja, hogy a tudományos kutatás össz­pontosítsa figyelmét az ország előtt álló .legfontosabb felada­tokra. Segítse a társadalmi igé­nyek kielégítését. Tudománypo­litikai eleveinket követve foko­zottan támogatni kell mind a távlati célokat megalapozó, mind a gyakorlat mai igényeit szol­gáló természet- és társadalom- tudományi kutatásokat, s a ku­tatások eredményeinek felelős alkalmazását. Sürgető feladat a kutatás, a műszaki fejlesztés, a termelés és az értékesítés ma még többnyire elkülönült ten­nivalóinak összekapcsolása, az ehhez szükséges feltételek meg­teremtése. Jobban kell támasz­kodni a tudomány eredményeire a társadalmi-politikai döntések előkészítésében. párt soraiban is tapasztalható bi­zonytalanság. Társadalmunkat foglalkoztató egyes kérdések megítélésében gyengült a párt egysége, a pártfegyelem, egyes párttagok nem állnak ki határo­zottan a párt politikája mellett. A pártszervek és -szervezetek eredményes erőfeszítéseket tettek irányító, ellenőrző tevékenysé­gük, munkamódszerük fejleszté­sére. A pártmunkát azonban még mindig sok formális és bürokra­tikus vonás terheli. A kádermunkában, a káder­utánpótlás nevelésében az egyes területeken tapasztalható előre­haladás ellenére jelentős az el­maradás, nem kielégítő a nyílt­ság, a demokratizmus, kárt okoz a szubjektivizmus. A párt eredményes tevékeny­ségének alapvető feltétele a párt eszmei-politikai, szervezeti és cselekvési egységének erősítése. A kommunisták köve füzetesen álljanak ki a párt politikája mel­lett, s a marxjzmusrT-Jeninizmus szellemében • kezdeményezzék az új kérdések feltárását és megvá­laszolását. Elvi alapon lépjenek fel a téves nézetekkel szemben. Mindenki számára világossá kell tenni, hogy mire törekszik a párt, mit helyesel, és mit ellenez. Erő­síteni kell a kommunisták vita­készségét, s javítani a pártszer­vezetek ehhez is nélkülözhetet­len tájékoztatását. Minden segítő kritikát, alkotó gondolatot figye­lembe kell venni, de vitázni kell az irreális, téves elképzelésekkel, nézetekkel. Csakis ez adhat szi­lárd alapot az egyes területeken tapasztalható hibás gyakorlat korrekciójához, a téves nézetek leküzdéséhez, a párt iránti biza­lom elmélyítéséhez, a kommunis­ták tekintélyének növekedésé­hez. A párt vezető szerepének elen­gedhetetlen feltétele a demokra­tikus centralizmus elvének érvé­nyesülése a párt .belső életében. Ez biztosítja pártunk harcképessé­gét, ütőképességéti Továbbra is a párton belüli szabad vita hívei vagyunk. A vezető testületekben — a Központi Bizottságtól az alapszervezetekig — a nézetek szembesítésével formálódik a párt politikája. A testületekben folyó vitáknak azonban állásfog­lalás kialakításával kell végződ-' niök, amelyet az elfogadást kö­vetően a testület tagjainak köte­lezően képviselniük kell. A Köz­ponti Bizottság szükségesnek tartja az utóbbi időben e téren tapasztalható lazaságok megszün­tetését, a pártélet szabályainak következetes betartását, a fegye­lem megszilárdítását minden szinten. A pártéletben alapvető fontos­ságú a lenini elvek érvényesítése, a pártfórumok demokratizmusá­nak erősítése, a pártszerű kriti­ka szélesebb körű kihontakotatá- sa, a párttagság jogainak érvé­nyesítése. A pártfórumokon, tag­gyűléseken több közérdekű és a tagságot érdeklő kérdést kell na­pirendre tűzni. A pártmunka tar­talmának és formáinak megújí­tása megköveteli a párt politiká­jának önállóbb, kezdeményezőbb megvalósítását. A párt életében nagy szerepe van az alapszervezetekben ural­kodó légkörnek, a kommunista nevelőmunkának. Elengedhetet­len, hogy a kommunistákat a helytállás, a szerény, fegyelme­zett magatartás jellemezze. Az alapszervezetek, a kommunista közösségek határozottabban lép­jenek fel a párttagság kis részé­nek pártszerűtlenségével, egoiz­musával, erkölcsi normáinkba ütköző magatartásával szemben. Tekintet nélkül a beosztásra, .mindenkitől határozottan meg kell követelni a szocialista nor­mák betartását. A párt politikájának alakításá­ban és valóra váltásában a párt szervezeteinek és tagjainak első­rendű feladatuk; hogy a párton - kívüli tömegeket folyamatosan be­vonják a közös gondolkodásba, igényeljék és vegyék figyelembe a dolgozók véleményét, erősítsék a közös cselekvés alapját. A párt- szervezetek és a kommunisták for­dítsanak nagyobb figyelmet a tö­megek közötti aktív politizálásra, a mindennapos személyes meg­győzésre. A hatékonyabb pártirányításho2 nélkülözhetetlen, hogy a káder­munka mindenütt a pártszerveze­tek kiemelt feladata legyen. Az elvszerűen végzett kádermunkáért fokozni kell a vezető testületek és a párt-, állami, gazdasági vezetők felelősségét. Kapjanak nagyobb támogatást a felelősen kezdemé­nyező, az újat felkaroló, a rendet, a fegyelmet megkövetelő vezetők. Erőteljes harcot kell folytatni a szubjektivizmus ellen, és növelni kell a dolgozók részvételét a ve­zetők megítélésében. A társadalom érdekeinek'megfelelően, káderpo­litikai elveink figyelembevételével határozottabban, idejében kell le-, bonyolítani a kádercseréket. Fon­tos, hogy a káderek megítélésének alapja egyértelműbben a végzett A Magyar Szocialista Munkás­párt nemzetközi tevékenységével •az elmúlt években is arra töreke­dett, hogy hozzájáruljon a kom­munista és munkáspártok összefo­gásának, a mozgalom nemzetközi akcióképességének erősítéséhez. Megkülönböztetett figyelmet for­dított a Szovjetunió Kommunista Pártjához fűződő hagyományosan jó kapcsolatok fejlesztésére. Tovább bővítette kétoldalú kapcsolatait a szocialista, a tő­kés és a fejlődő országok kom­munista és munkáspártjaival, nagy fontosságot tulajdonított az ' őszinte véleménycseréknek, a testvérpártok tapasztalatai megismerésének. Részt vett a közös akciókban, a nemzetközi tanácskozások munkájában, és kezdeményezően lépett fel a vi­tás kérdések tisztázását szolgá­ló elméleti tanácskozások, kötet­len találkozók megtartásáért. Pártunk tevékenysége a jövő­ben is arra irányul, hogy elő­mozdítsa a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom befo­lyásának növekedését, a pártok közös fellépését a legfontosabb problémák megoldása, minde­munka eredménye és a magatar­tás legyen. A vezető tisztségekbe olyan rá­termett kádereket — köztük na­gyobb számban fiatalokat — kell állítani, akik elkötelezettjei a nép ügyének, feladatuk ellátásához magas fokú szakmai ismeretekkel rendelkeznek, kezdeményezően, lendületesen dolgoznak, megfeleld az irányítóképességük, értik, kép­viselik és végrehajtják a párt po­litikáját, s a szocialista erkölcs normái szerint élnek és dolgoznak. Bevált gyakorlatunk szerint, párt­funkciók kivételével minden tiszt, séget pártonkívüli is betölthet, ha' a követelményeknek megfelel. Gyorsítani és szervezettebbé kell tenni a káderutánpótlás nevelését, intézményesen is segíteni kell, hogy mindenki lehetőséget kapjon képességei kibontakoztatására. nekelőtt a világ békéjének meg­őrzése érdekében. A mozgalom egységének fontosságát, a mar- xizmus-leninizmus tisztaságának védelmét, a proletár intemacio:- nalizmus követelményeit, vala­mint az alkotó útkeresés jogos­ságát és szükségességét egyaránt szem előtt tartva vesz részt a vitás kérdések tisztázásában. Az elvtársi vita folytatásával egy­idejűleg az érintkezés fenntar­tására, a kapcsolatok és a köl­csönös szolidaritás erősítésére törekszik azokkal a pártokkal is, amelyeknek nézetei egyes kér­désekben eltérést mutatnak. A Magyar Szocialista Mun­káspárt a XII. kongresszus hatá­rozatainak megfelelően erősíti kapcsolatait a nemzeti felszaba­dító mozgalmakkal, a fejlődő országok nemzeti demokratikus pártjaival. Az ideológiai nézet- különbségek ellenére nagy fi­gyelmet fordít a kapcsolatok szé­lesítésére a szocialista, szociálde­mokrata pártokkal, amit a fe­szültebb nemzetközi helyzetben különösen fontossá tesz az eny­hülés eredményeinek védelme. ★ ★ ★ A Központi Bizottság megállapította: az elmúlt három év­ben végzett munka tapasztalatai egyértelműen tanúsítják, hogy a kongresszusi határozatok következetes végrehajtásá­val szilárdabb alapot teremthetünk távlati céljaink elérésé­hez. Pártunk politikájára, népünk összefogására, a szocialis­ta rendszer megújuló képességére építve megoldjuk az előt­tünk álló bonyolult feladatokat, megvalósítjuk a XII. kong­resszus határozatait, és előbbre jutunk a szocializmus építé­sének útján. VI. A párt VII. A párt nemzetközi tevékenysége A gazdálkodás felelősségi rendszere Az országgyűlés jogi bizottságának ülése események sorokban A gazdálkodás felelősségi rend­szerére és továbbfejlesztésére.vo­natkozó jogszabály-tervezeteket véleményeztek az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottsága ülésén pénteiken a Par­lamentben. Dr. Markója Irrlre igazságügy­miniszter volt a napirend előadó­ja. Elmondta, hogy az Igazság­ügyi Minisztérium megvizsgálta a gazdálkodás felelősségi rend­szerét, összegyűjtötte a felelős­séggel kapcsolatos jogintézmé­nyek működésének tapasztalatait. A vizsgálatban elméleti ■ és gya­korlati szakemberek — jogászok, közgazdászok, mérnökök, minisz­tériumi és vállalati vezetők — vettek részt. Megállapították, hogy a jogi felelősségi rendszer alapvetően kiépült, egyes elemei azonban már nem felelnek meg a megnövekedett követelmények­nek, a gazdálkodás szigorúbb fel­tételeinek. A felelősségi rendszer továbbfejlesztése érdekében — sokrétű előkészítő munkával — javaslatokat állítottak össze, amelyeket a közeljövőben a Mi­nisztertanács elé terjeszt az igaz- ságügy miniszter. A tervezetekhez fűzött észre­vételeket, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság álláspont­ját is hasznosítják a kormány elé kerülő javaslatokban. Ezek sze­rint a Minisztertanácstól irány- mutatást várnak egyrészt a fele­lősségi rendszer megfelelőbb mű­ködését szolgáló feladatokra, másrészt a döntéseket hozó tes­tületek és a testületi tagok fele­lősségének fokozottabb érvénye­sítésére. A javaslatok értelmé­ben szükséges módosítani egyes munkajogi, szabálysértési előírá­sokat, valamint a gazdasági bír­ságra vonatkozó rendelkezéseket is azért, hogy a felelősség meg­állapítása esetén hatékonyabb szankciókat lehessen alkalmazni. Dr. Gajdócsi István (Bács-Kis- kun megye), a bizottság elnöke vezette az ülést, hét képviselő szólalt fel a vitában, amelyben részt vettek az Igazságügyi Mi­nisztérium és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala illetékes veze­tői is. Árpolitikai ankét A közeljövőben intézkedés tör­ténik egy, az árutermelés köve­telményeihez jobban igazodó, kezdeményező marketing intéz­ményrendszer kialakítására — jelentette be pénteken Székesfe­hérváron, a technika házában a Magyar Közgazdasági Társaság árpolitikai ankétjén dr. Csikós- Nagy Béla államtitkár, az Ország gos Anyag- és Árhivatal elnöke. Az intézkedésnek, mint az állam­titkár hangsúlyozta, az a fő célja, hogy erősítse a piacérdekeltséget, és segítse elő új típusú partner- kapcsolatok kialakulását a hazai termelővállalatok között és a kereskedelemben. Az illetékes szervek arra számítanak, hogy főként a termelő, a kooperációs és a szállítási kapcsolatok' al­kalmazkodnak majd rugalmasab­ban a kereslet—kínálat alakulá­sához, és a kereskedelmi maga­tartás is piacorientáltabb lesz. RÓMA Dr. Liékai László bíboros, esz­tergomi érsek, a magyar római katolikus püspöki kar elnöke a püspöki kar több tagjának kísé­retében április 11—15. között hi­vatalos látogatáson Rómában tar­tózkodott. A bíborost és kíséretét II. -János Pál pápa magánkihall­gatáson fogadta. PÁRIZS Franciaországban már hetek óta sztrájkolnak az' orvosok az egyetemi klinikákon. A sztrájko­ló orvosok csak a sürgős esete­ket látják el, új betegeket nem vesznek fel. A közkórházakban, amelyekre ez a sztrájkmozgalom nem terjed ki, nagy a zsúfoltság, ami egyre komolyabban veszé­lyezteti a lakosság megfelelő egészségügyi ellátását. BEJRŰT A damaszkuszi sajtó szoros ösz- szefüggést lát a Reagan-terv megmentésére irányuló amerikai diplomáciai erőfeszítések és a kelet-libanoni I fronton észlelt izr raeli támadási előkészületek kö­zött. Az Al-Baath című lap azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy erőszakhoz folyamodva pró­bálja keresztülvinni közel-keleti terveit. SZÓFIA Todor Zsivkov, a Bolgár Ál- * lamtanács elnöke meghívására baráti látogatásra Szófiába érke­zett Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke. Todor Zsivkov pénteken megbeszélést folytatott ! Jasszer Arafattal. A találkozón jelen volt Dimitr Sztanisev, a BKP KB tit­kára. Kohl-Shultz megbeszélések Shultz amerikai-* külügymi­niszterrel tárgyalt csütörtökön este Washingtonba érkezése után Helmut Kohl nyugatnémet kancellár. Kohl és a kíséretében lévő Genscher külügyminiszter pén­teken délelőtt a Fehér Házban folytatja megbeszéléseit. A fő téma: a NATO kettős határoza­tának végrehajtása. Ezt a kér­dést az amerikai fél a rakéták Európába telepítésére igyekszik leszűkíteni, míg Nyugat-Európa nagyobb tárgyalási erőfeszíté­seket követel az Egyesült Álla­moktól. A megbeszélésen szóba kerül­nek a kelet—nyugati kapcsola­tok, különösen' a gazdasági kap­csolatok más problémái is, ame­lyek a május 28-án kezdődő wil- liamsburgi tőkés csúcsértekez­let napirendjén szerepelnek. Allen Wallis amerikai külügyi államtitkár csütörtöki sajtóér­tekezletén közölte, ez a napirend kötetlen, de a résztvevők ezúttal alapos előkészítő munkával igye­keznek elkerülni, hogy tanács­kozásukon, a nézeteltérések do­mináljanak, mint tavaly Ver- sailles-ban történt. A Reagan- kormány a csúcskonferenciáig még Gaston Thornt, az európai közösségek bizottságának elnö­két és Trudeau kanadai kor­mányfőt is vendégül látja. Cuellar a békefenntartó erőkről Pérez de Cuellar, az ENSZ fő­titkára állást foglalt azzal szem­ben, hogy a világszervezet ke­retein kívül úgynevezett több­nemzetiségű békefenntartó erő­ket hozzanak létre. Helsinkiben mondott beszédében a Sínai- félsziget és Bej rút példáját em­lítette, ahol az Egyesült Államok részvételével többnemzetiségű haderőt állomásoztatnak. Ez, mint Cuellar rámutatott, sérti a biztonság és a béke megőrzé­sének nemzetközi • felelősségen alapuló koncepcióját. Hangsú­lyozta, hogy az ENSZ illetékessé­gi körének szűkülését vonja ma­ga után, ha világszervezet mel­lőzésével hoznak létre többnem- zetiségű erőket. Kijelentette, hogy meggyőző­dése szerint az ENSZ békefenn­tartó erői fontos tényezőt jelen­tenek a regionális konfliktusok ellenőrzésében. Figyelmeztetett arra is, hogy az ENSZ-erők csak akkor tölthetik be szerepüket; ha tiszteletben tartják megbízatá­sukat. Mitterrand Svájcban • Kétnapos hivatalos látogatást tett Svájcban a francia államfő. Ké­pünkön: Francois Mitterrand beszédet mond a berni parlamentben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom