Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-15 / 88. szám
1983. április 15. 9 PETŐFI NÉPE 0 5 A LAJOSMIZSEIEK, A KISKUNMAJSAIAK, A FELSŐSZENTIVÁNIAK KÉRDEZTEK fiatalokról - fiataloknak Szombaton megyei falufórum a Kossuth adón! A magyar rádió falufórumának hangfelvételével a köztudatban agrármegyeként élő Bács-Kiskunban meg kellett várni a műszaki hónap kicsit elhúzódó megnyitójának a befejezését. (Hazánk és a világgazdaság kapcsolatáról beszélt a tekintélyes előadó.) A megyei pártbizottság tanácstermében készülődő rádiósok és a helyi segítők beszélgetéssel ütötték el az időt. Szó esett a külföldi munkákon dolgozó építőipari vállalatok gondjairól, a bajai rókatenyésztőkről... 9 Perjés Klára, Romany Pál, dr. Gajdócsi István. (Tóth Sándor felvétele) Simon Ferenc, a Bródy Sándor utcai intézmény mezőgazdasági rovatának a vezetője otthonos tájékozottsággal, ha úgy tetszik, Ibe- avatottsággal kérdezett, helyeselt, aggódott, örvendezett. Jól ismeri Bács-Kiskunt. Zavarba jönne Perjés Klára szerkesztő, műsorvezető is, ha föl kellene sorolnia: hány riportot készített mifelénk, ügyeinkben hányszor buzgólko- dott a Falurádió riportereként. Hétfőn délután mégis drukkolt. Munkatársain is érződött a fellépés előtti feszültség: vajon hogyan alakulnak a műsor sikerét befolyásoló körülmények. A kör- kapcsolás helyszíneit hívogatja. Egyelőre minden rendben. A ti- szakécskei származású Lakatos Pál jól érthetően jelentkezik Kis- kunmajsáról, A Tanyamúzeum előtti Magvető-szobor modellje, Kovács Jenő népes társaság gyűrűjében várja Lajosmizsén a kezdést, Zala Simon Tibor is tudatja, hogy szerencsésen eljutott Felsőszentivánra. Mindhárman alaposan körülnéztek a számukra kijelölt településen. Ügy érzik: mintha maguk is ott éltek volna. A megyei tanács is megadta a módját: öt órára megtelt a tárgyalóterem. Osztályvezetők, csoportvezetők vaskos dossziékkal fölfegyverkezve állnak készen- létben. Természetesen már előre tájékoztatták Romány Pált és. df.nötyd$cfit^%?^ánt, a háro^k:öf-r[ ségböí.VájjhaVó^ Vk'érdésekrőL ’ megyei pariiDi'zpufag első titkára és a megyei tanács elnöke jól ismeri a kiválasztott, éltárő jellegű falvakat. Készültek is, hogy minél rövidebb, minél pontosabb válaszokkal minél több felvetett ügy tisztázására jusson idő. Szinte megkönnyebbülnek a rádiószerepléshez szokott jelenlevők, amikor Perjés Klára közli: kezdünk. Kedveskedő évődés, tréfa oldja a hangulatot. (A világért se merevedjen hivatalossá a légkör.) A műsorvezető ügyesen, az első titkár előszobájában olvasható Petőfi-idézettel, a tanácsteremben kifüggesztett térképekhez fűzött megjegyzésekkel bemutatja Bács-Kiskunt. A történelmi örökség, az ország gazdasági életében növekvő részesedésünk felelős munkát követel mindenkitől, veszi át a szót az első titkár. Dr. Gajdócsi István újabb adatokkal egészíti ki a rádióhallga- -tók előtt a fórum hatására és ko- ' rabbi tapasztalataik, ismereteik alapján kialakuló képet. Sajnos, nem mindig értik meg egymást a szomszédos községek, a megyei szakosztályok és a falvak — a jelenlevők meglepve fölkapják fejüket —, mert korszerűtlen, megbízhatatlan a telefonhálózat. (Nevetés, igenlő bólogatás.) Mintha szavait igazolná a posta: zümmögő zúgás kíséri Kovács Jenő la- josmizsei köszöntőjét. (Megizzadnak a kiváló hangtechnikusok, amíg valamennyire kiszűrik a bántó zörejeket.) Felsőszentiván meg el-eltünedezik ... Szerencsére jó a hangulat, a rutinos közreműködők föltalálják magukat. Jönnek, áradnak a kérdések, a kérések. A megyei vezetők érvelve, meggyőzve, helyeselve, vitatkozva válaszolnak. Illúziókat kergetnék, ha Kiskunmajsán, Felső- szentivánon, Lajosmizsén nem vennék, figyelembe a világgazdasági válságot, népgazdaságunk gondjait. Még nagyobb hiba lenne, ha föladnák indokolt, hasznos, jobb helyi szervezéssel, nagyobb öntevékenységgel, a lakosság alkotóenergiáinak tudató-' sabb mozgósításával a kisebb központi támogatással megvalósítható elképzeléseiket. Buzdításként jó példákra hivatkoznak. Az alapelv: a megye csak oda ad forintot, ahol a helyiek legalább annyit letesznek. Többször kiderült, hogy az érvényes rendelkezések módosításával valószínűleg gyorsabban haladnának az elakadt ügyek. A megyei tanácselnök javaslatát az OTP megyei igazgatóságának jelenlevő képviselője és a kiskun- majsai érdekeltek egyaránt helyeslik: dr. Gajdócsi István jelenlétében megbeszélik, hogy mit tehetnének a telekellátás javításáért. Tetszik, hogy illő tisztelettel, de vitatkoznak is. Több helyről is közlik, hogy a tartós bérlettel nehezen barátkoznak meg falun, szívesebben megvásárolnák a családi háznak kiszemelt telket. Érvek, ellenérvek ütköznek, az ügy hasznára mindenképp. A műsorvezető közben egyre lemondóbban pillant az órára. Már nyolcvan perce dolgoznak a magnetofonok. Udvariasan tömörségre szorítja a mondandójukat kicsit hosszabb lére eresztőket, de mindenki megkapja—a szólás jogát. A végén nyilvánvalóvá válik, hogy a Magyar Rádió negyedik falufórumán megszólaltatott települések örömei, gondjai közül a legtöbb általánosítható: a soha nem tapasztalt ütemben gyarapodó magyar falvak örömei, gondjai színeződnek a helyi sajátosságokkal. Mindenütt, megfigyelhető, hogy a korábbinál -nagyobb, "szélesebb döntési hatáskört szeretnének. Értik a korparancsot, a megyei biztatást. Romány Pál így összegzi az elhangzottakat, a magyar falufejlesztés tanulságait: „annak a településnek nincs miért félni a jövőtől, amely képes az önállóságra”. Érdemes lesz bekapcsolni a rádiót szombaton délben fél kettőkor. Jó falufórumot hallhatnak a Kossuthon. Heltai Nándor MŰEMLÉKEK BÁCS-KISKUNBAN A kiskunfélegyházi plébániatemplom A két faluból Mária Terézia uralkodása elején újjáépült Kiskunfélegyháza lakói közösen építették új templomukat. Tervet Osvald Gáspár piarista frátertől kértek, irányító mestert Debrecenből szerződtettek. Kővágóérből nehéz, vasalt szekerekkel hoztak alföldi mészkőtömböket. Téglát helyben égettek. Jól haladtak, amikór váratlan baleset miatt szinte elölről kellett kezderiiök a falazást. Az összeomló, félig kész torony magával rántotta az épület egy részét is. A terv hibádzott, vagy a kivitelezésben ' vétettek el valamit? így csak- 1761. júliusában szentelhette föl a váci püspök a barokk jellegű, 24 méter gerincmagasságú templomot. A tornyon karzatot építtetett és az 1803-as korszerűsítés óta csaknem 54 méter magasba nyújtózik. Oláh József főesperes, plébános szíves tájékoztatójából tudom: 1773-ban a városi tanács a tornyon karzatot építetett és négy órát is bészerzett közkívánatra. Hamarosan már orgonával kísérték a hívek énekét. A XVIII. század nyolcadik és kilencedik évtizedében ékesítették belülről a hat mellékoltá- ros templomot. 1932-be,n kezdték meg a zsindely-tetőzet kicserélését. Ekkoriban vezették be a villanyt is az egytornyú épületbe. A legjelentősebb és legszakszerűbb restaurálást 1958-ban határozták el és tíz év múltán fejezték be. A hívek adományait a megyei tanács és az Országos Műemléki Felügyelőség is megtoldotta. A barokk oltárt négy korin- thoszl oszlop tartja. (Felette a t város ősi címere látható.) A mellékoltárok közül négy barokk, kettő klasszicista jellegű. Az újbarokk szószék 1768-ban készült. A műemlék orgonaszek- rényben elhelyezett három ma- nuálos, 17 regiszteres hangszert 1964-ben teljesen újjáépítették. A templomhoz hasonlóan műemlék-jellegű, a boltíves, 1755- ben terméskőből és égetett téglából épített barokk óplébánia is. A templom előtti téren látható Jézus-szobrot 1760 táján faragta egy ismeretlen mester. H. N. „Apunak volt igazá!” címmel Deme László, az ismert nyelvész fogalomtisztázó cikket írt a kommunikáció ENSZ-deklarálta nemzetközi éve kapcsán. Érdekes körinterjút közöl a folyóirat Szépvöl. gyi Zoltántól, a Fővárosi Tanács elnökétől, Duschek Lajosnétól, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnökétől és Farkas Bertalan űrhajóstól. Megszólal a lapban a 20 ország részvételével és az UNESCO támogatásával nemrég Budapesten rendezett Nemzetközi szá- mitógéptudományi konferencia nyolc külföldi és egy magyar résztvevője — beszámolva a nemcsak számunkra értékes tapasztalataikról. Japánról szóló különleges riportsorozat kezdődött a folyóiratban, még pedig egy fiatal magyar matematikus tollából, aki egy japán kulturális vállalat úgynevezett „Zöld Csillag” ösztöndíjával most éppen egyéves tanulmányúton van a távol-keleti szigetországban. Az idén tízesztendős folyóirat első ízben folytatott közvéleménykutatást olvasói között és erről átfogó, elemző beszámolót közöl; ennek érdekességét az adja, hogy a válaszokból kitűnt: a lap előfizetőinek, vásárlóinak többsége nem eszperantista, de érdekli őket a nemzetközi kapcsolatok nyelvi problémáinak az a sokszínű társadalompolitikai és kulturális vetületű megvilágítása, amelynek a Világ és Nyejv, a fő fóruma. E sokszínűség legfrissebb bizonysága a Berek Kati színésznőről szóló sajátos riport. ESZME ÉS VALÓSÁG 3. Munka szerint — Ha nem hisz nekem, jöjjön ki a vállalatunkhoz, s győződjön meg róla, igazat mondok-e? Nálunk a gépíróknak nincs ideje lazsálni, szinte megállás nélkül dolgozunk, ötünk közül mégis csak egynek a fizetése éri el a négyezret, a többieké kevesebb. Ezzel szemben ott vannak a lakatosok, kőművesek — szintén nálunk —, akik ötezer alatt elvétve keresnek. Nem akarok vádaskodni, de érdemes lenne odafigyelni, naponta hány órát dolgoznak a vállalatnak ... Kérdezem, ránk, gépírókra szükség van-e? Nyilván, különben nem foglalkoztatnának bennünket. Akkor viszont hogyan érvényesül — illetve miért nem érvényesül — a gyakorlatban a munka szerinti elosztás? A fentiekhez hasonló kérdései nemcsak annak a gépírónőnek vannak, akivel nemrégiben beszélgettem, hanem igen sokunknak. Hiszen saját munkájának értékét, nehézségét mindenki maga érzi —, s akár alappal, akár nem —, gyakran véli úgy, hogy más szakmákban könnyebb a megélhetés. Túlzottan egyszerű lenne erre azt felelni, hát próbálja ki a másikat, hiszen ennek többnyire a feltételei is hiányoznak, ráadásul célszerű sem lenne. Jól tudjuk, a szakmaváltás, pályamódosítás terén még elég sok a tennivalónk, másrészt pedig mindenki ott tud a legtöbbet tenni, amihez ért, s amihez kedve van. Ez utóbbi elv, s aközött, hogy a társadalom anyagi ösztönzéssel is próbálja befolyásolni, orientálni a pályaválasztást jól érzékelhető az ellentmondás. Ez azonban érthető, hiszen a munka nem öncélú tevékenység, hanem az emberi szükségletek kielégítésére irányul. (Még akkor is, ha a fejlődés következtében ez csak közvetetten jelentkezik, például a termelést kiszolgáló, segítő folyamatokban.) Tény az is, hogy a munka — pontosabban egyes munkakörök — társadalmi elismerése nem csupán központi akarattól vagy társadalmi hasznosságától függ, hanem hagyományoktól, előítéletektől, sőt ideig-óráig tartó „divat”-tól is. Hogyan érvényesül tehát a munka szerinti elosztás elve — térjünk vissza az eredeti kérdéshez. Kezdjük azzal, hogy mint minden társadalmi törvény ez is tendenciajellegű, azaz fejlődésében, kibontakozási irányában érvényesül. Törekvéseinknek meghatározott célja, hogy munkája szerint részesüljön mindenki a létrehozott, megtermelt javakból. Fejlődésünkből adódik azonban egy másfajta probléma is, még pedig az, hogy ugyanaz a tevékenység koronként és helyenként más-más fizikai ‘és szellemi erőkifejtést kíván. (A példa kedvéért gondoljunk csak a mechanikus, illetve a villanyírógéppel "dolgozókra.) Törekvéseinket segítendő, a társadalmi igazságosságnak leginkább megfelelő gyakorlat megtalálásához tehát a vitának, a közös töprengésnek feltétlenül helye’ van. Várjuk a hozzászólásokat, a kérdéseket (a szerkesztőség címére, Fiatalokról — Fiataloknak jelzéssel) mind ebben, mind az előző két témában. Hiszen mindany- nyiunk ügye, hogy az eszméből valóság legyen! K. K. $ n . a ro c k n • Koncert Pesten. Farkas Tibor felvétele Manfred Mann sport- csarnokbeli koncertjén készült. A Budapest Sportcsarnok májusi vendége: a Santana-együttes. 9 Korálmérleg. Cseppet sem zárt rossz évet a romantikus nevű Korái együttes. Országos turné az East-tel, tapsvihar által elmosott %áróbuli a Kisstadionban, vendégszereplés az NDK-ban, Ausztriában, tévéshow-felvétel és persze A’túlsó part című album. Március végén újra összeállt a csapat, hogy készítsék az MHV-val kötött exkluzív szerződésük szerinti harmadik nagylemezüket. Közben készülnek a nagy Can- nes-i hanglemezvásárra, a májusi MIDEM-re, amelyre a KFT, Szűcs Judit, az East, Soltész Rezső és Katona Klári társaságában utaznak. A tengerparti fesztiválon a Maradj velem és a Homok a szélben című dalaik angol nyelvű felvételeivel hangolják rá a magyar rock dallamvilágára a fesztivál remélhetőleg andalító muzsikára vágyó közönségét. 9 Rocklegendárium. Elkészült és nyomtatásra vár A magyar rock története. Szerzője Sebők János. Sajátos látásmódjával, egyéni hangjával, stílusával, rendkívüli felkészültségével a műfaj állóvizében a legtöbb hullámot kavaró teoretikussá nőtte ki magát, rövid idő alatt. Popkritikusi grimaszaira a zenészek gyárán úgy reflektáltak, hogy cikkeit a koncertszínpadon látványosan tiporták, ■ tépték. Agresszivitásuk megtévesztő manőver csupán, nem leplezheti, hogy joggal nyöszöröghetnek Sebők és a többi popkritikus tollának kíméletlen megállapításai alatt. Nos, az ötvenes évektől napjainkig terjedő magyar rockhistória még tovább borzolja majd a muzsikusok kedélyeit. A könyv nem szabályos popéletrajz: jelenségek, karriertörténetek, szakmai kulisszatitkok leírása, interjúk váltják egymást sok-sok fényképpel illusztrálva. 9 Saro(c)k-rejtvény. Legutóbbi kérdésünkre a helyes válasz a következő: Déry Tibor, Vígszínház. Popzsebkönyvet küldünk Ádám Gábornak, Jánoshalmára. Következő kérdésünk: — Mi volt Kovács Kati első nagy sikere? A válaszokat a Petőfi Népe címére várjuk, egy hétig. AZ EN PORTRÉM A számítógépek „szerelmese A kecskeméti Katona József Gimnázium számítógép-programozó csapata kellemes meglepetést okozott. A Neumann János Számítógép- tudományi Társaság és az Eszperantó Szövetség országos versenyén negyven iskola közül a harmadik helyet szerezték meg a „katonások”. A csapatot dr. Sárkány Ernő készítette fel, Nagy Márton, a csoport egyik tagja egyéniben kilencedik lett. Hogyan jutott el ehhez a szép eredményhez? — erről kérdeztem Mártont. — Van egy komoly számológépem, amibe' akár kisebb programokat is betáplálhatok. A gépet meglátta Sárkány tanár űr, és megkérdezte: lenne-e kedvem igazi programokat is készíteni? Igent mondtam. Azóta a szabad időmet a számítógépek között töltöm, az iskolában fakultatív foglalkozásokon ismerkedem a számítástechnikával. — Milyen volt a nagy, országos „összecsapás"? — Voltaképpen ez volt az első komoly verseny, amelyen elindultam. Két programot készítetünk el — eszperantó nyelven. Az egyéni versenyben tesztet töltöttünk ki: rövidprogramokat írtunk, matematikai feladatokat oldottunk meg. — Előfordul-e, hogy a számítógép túljár az eszeden? — Amit kigondolok, azt meg is tudom valósítani. Az iskolai gép a matematikával, a fizikával, a kémiával és a földrajzzal kapcsolatos játékok kemény diónak számítanak, azonban sokat segíthetnek a tananyag megértésében. — Érdeklődésed, hobbid meghatározza a jövödet is? — Igen, a szegedi József Attila Tudományegyetemre készülök, matematikus szeretnék lenni... B. E. Az öltözőben Kovács Kati vasárnap Kaposváron énekelt, hétfőn Kecskeméten. Sok- ■ felé hívják, várják. Gyűlnek a kilométerek, az élménynek épp nem nevezhető éjszakai kocsikázások. Kevés ideje jut pihenésre, hisz szerződések kötelezik. A vidéki fellépések mellett Pesten is akad bőven dolga: tévé, rádió, lemezgyár. Az öltözőben hatalmas utazótáskák, ezekből „lépnek ki" a ruhaköltemények. Gyors vasalás — ha lenne vasalódeszka. Fokozódik az idegesség: hamarosan színpadra kell lépnie. Talán egy >kávé segít? Idegeneknek belépni tilos! — az énekesnő sminkel, készülődik. Mégis kopogtatnak: „Kérek egy autogramot” — mondja egy nagymama. Kati néhány szót vált vele ... Nincs tovább, hívják a színpadra. Várja a közönség, aki a friss, vidám, mosolygós Kovács Katinak tapsol majd ... — bor — • Fellépés előtt. (Somos László felvétele) Összeállította: Borzák Tibor. A Világ és Nyelv új száma
