Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-12 / 85. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! mb ^hubbsbl “ V' ps§|'"í'y'J v-vt'-’ & r /Tí Ti W i . i ^ \ / j • AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxviii. évi. 85. szám Ára: 1,40 Ft 1983. április 12. kedd Megkezdődött a műszaki hónap Dr. Bognár József akadémikus előadása Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának ülését április 12-re összehívták. A Politikai Bi­zottság a XII. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól szóló elő­terjesztés megvitatását java­solja a Központi Bizottság­nak. Tegnap délután Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házá­nak zsúfolásig megtelt kongresz- szusi termében nyitották meg a XVIII. Bác6-Kiskun megyei mű­szaki hónapot. A résztvevőket — közöttük a megye s a város párt és állami vezetőit — dr. Filius István, a MTESZ megyei szer­vezetének elnöke köszöntötte. El­mondta, hogy a következő he­tekben a tudományos tagegyesü­letek csaknem száz rendezvényt tartanak, amelyeken az agrár­szakemberek, a műszakiak és a közgazdászok a megye gazdasága előtt álló legidőszerűbb felada­tokról tárgyalnak. A megye ipa­ra és mezőgazdasága igen szoros kapcsolatiban áll a külső piacok­kal, ezért a nyitó előadás is ez­zel a témával foglalkozik. Ezu­tán felkérte dr. Bognár József akadémikust, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Világgazdasá­gi Kutató Intézetének igazgató­ját Világgazdaság—magyar gaz­daság című előadásának megtar­tására. Dr. Bognár József részletesen beszélt a nemzetközi gazdasági életben végbemenő folyamatokról. A külső piaci igények gyorsan változnak, amelyekhez a magyar gazdasági életnek rugalmasan kell alkalmazkodni — mondotta többek között. — Ehhez pedig a műszakiak, közgazdászok és ag- rárértelmiségiek szoros együtt­működésére is szükség van. A feladatokat elsősorban az ex­portlehetőségek szerint kell meg­határozni annak megfelelően, hogy mit lehet legjobban érté­kesíteni a világpiacon. Gyors, látványos fejlődésre az elkövet­kező időszakban nem számítha­tunk, a magyar gazdaság azon­ban az elmúlt két és fél évtized alatt jónéhány esetben tett tanú­bizonyságot alkalmazkodóké­pességéről. Ugyancsak tegnap a Tudomány és Technika Házának előcsarno­kában a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület, a Gép­ipari Tudományos Egyesület, a VIDIA Nagykereskedelmi Vál­• Dr. Bognár József. lalat, s a megyei kereskedelmi vállalatok exportnövelő, import­megtakarító és hiánycikkeket szűkítő termékbemutatót ren­dezett, amely április 16-ig te­kinthető meg. A kiállító vállala­tok 815 élelmiszeripari, ruháza­ti és vegyesipari termékre ke­resnek gyártókat, s április lé­én, csütörtökön megrendezik a vállalkozók napját. N. O. Befejeződtek a magyar-iraki gazdasági tárgyalások A magyar—iraki gazdasá­gi együttműködési állandó vegyes bizottság április 9—11 között .Budapesten tartotta meg IX. ülésszakát. Marjai Józsefnek, a Miniszterta­nács elnökhelyettesének és Kasszán Alinak, a Forradal­mi Parancsnokság Tanácsa tagjának, kereskedelmi mi­niszternek, a vegyesbizott­ság társelnökeinek vezetésé­vel. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke fogadta az iraki kül­döttség vezetőjét. Hasszán AU találkozott Púja Frigyes külügyminiszterre] és Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszterrel is. Hasszán Ali és kísérete hétfőn elutazott Budapest­ről. A küldöttséget a Feri­hegyi repülőtéren Marjai József búcsúztatta. Jelen volt Pereszlényi Zoltán, ha­zánk bagdadi és Ismail Ha- moudi Hussein, az Iraki Köztársaság budapesti nagykövete. '> ÜNNEPSÉG DUNAVECSÉN Költészet napja ’83 József Attila születésnapja: a költészet napja. Ebben az esztendőben a korábbiaknál színesebb, gazdagabb műsorral köszöntötték. Bács-Kiskun megye Könyvbarát Bizottsága a dunavecsei Petőfi Sándor Művelődési Házba invitálta a szép szó híveit. Szalai Péter tanácselnök megnyitója után Hatvani Dániel költő, a Forrás főszer­kesztője méltótta az ünnepet. A Bács-Kiskun megyében élő két Jó­zsef Attila-díjas költő: Buda Ferenc és Pintér Lajos találkozott ol­vasóival Dunavecsén. közreműködöitt Fabó Györgyi, a Katona József színház művésze, és a dunavecsei általános iskola kamarakórusa. Jó reklámjaként a könyvnek~a helyszínen a megye könyvtárait bemu­tató kiállítás nyílt, s ki-ki válogathatott is a frissen megjelent kiad­ványokból. Kiskunfélegyházán Juhász Gyula születésének centenáriuma volta költészetnapi apropó: Illésy István nyugalmazott tanár a Petőfi Sán­dor Könyvtárban tartott előadást. A keceli Nevelési Központba — még, a múlt héten — Czine Mi­hály irodalomtörténészt hívták meg. Az intézmény könyvtárában a XX. századi magyar irodalomról beszélt. Az Erdei Ferenc Művelődési Központban Teszáry Gábor előadó- művész és a Kaláka együttes lépett fel József Attila-est keretében. A kecskeméti események sorát gazdagította a kertészeti főiskolai ka­ron rendezett előadás, amelyen Karsai Zsigmond, a népművészet mestere is közreműködött. A diákok a többi között Tinódi Lantos Sebestyén, Nagy László, Weöres Sándor, és természetesen József At­tila megzenésített verseit hallhatták. Nem maradt ki a megemlékezések sorából a József Attila szabad- szállási „ihlető háza”, iPőcze- Imre hajdani szállása falán elhelyezett emléktábla megkoszorúzása sem. Április 11-én az új magyar vers ünnepét is üljük, hagyományosan ekkor kerül boltokba az elmúlt év termésének javát tartalmozó Szép versek című antológia. 1983-ban a jelek szerint elkéstek a szállítók: a reggeli szállításkor kecskeméti boltok nem kaptak a kötetből, s délután csak reménykedtek, hogy záróráig még befut a többek által reklamált antológia. Hercegszántó: határőrközség Néhány apróbb momentum már a kora reggeli órákban is jelez­te: nevezetes esemény színhelye lesz április 10-én Hercegszántó: az egyik háznál a férfi helyett az asszony adott enni a lábasjószá­goknak, másutt viszont az asz- szony helyett a férj tette tűz fölé a kávéfőzőt, végül akadt olyan háztartás is, ahol ez az utóbbi szertartás váratlanul elmaradt: „Mint nálunk — mondta Desze- csárné Kiszner Piroska, aki alap- szervezeti KISZ-titkár a Finom­posztó Vállalat hercegszántói te­lepén. — Nagyon sietnem kellett, mert a transzparens még nem volt a helyén.” S téved az, aki valamiféle ha­nyagságra gyanakszik e szavak alapján: a húszegynéhány éves fiatalasszony elmondta ugyanis, hogy már napok óta készülődtek erre a napra — Hercegszántónak a határőiközséggé való nyilvání­tására : — Többek között a főtér feldí­szítése, s ezen belül a tribün de­korálása is a mi feladatunk volt. A legtöbb munkát kétségtelenül a transzparens adta, amelyre ez a szöveg került: „Államhatárunk őrizete közös ügyünk, érdekünk.” Én vágtam ki a betűket, a töb- .biek pedig felvarrták egy hatmé­teres hosszúságú drapériára. Csü­törtökön kezdtük és pénteken már készen is voltunk vele. Csak nem raktuk fel, mert az időtől tettünk függővé mindent: ha eső­vel vagy zimankós széllel fenye­getett volna, akkor a kultúrház- ban szögeztük volna falra — mert a biztonság kedvéért azt is elő­készítettük. ELISMERŐ CÍM — BIZTATÁSUL I Filákovity Márk tanácselnök átveszi a belügyminiszter által aláírt okiratot, amely kinyilvá­nítja, hogy Hercegszántó: határ­őrközség. (Prpdán Marin felvé­tele) Ha igaz lehet, hogy „cseppjé- ben a tenger”, akkor e néhány mondat talán képes érzékeltetni azt a. lázas buzgalmat és azt a körültekintő figyelmet, amellyel a hercegszántóiak erre az ese­ményre készültek. A kellemetlen meglepetések elkerülése mellett persze fontosabb volt a másik tö­rekvésük: az az igény, hogy a határőrközségek sorába való be­lépés a falu minél több lakójá­nak élmény legyen: ezért volt a reggeli térzene, a délutáni lovas­bemutató, az esti utcabál, s köz­te még számos egyéb rendezvény — például a helyi iskolásak raj­zaiból nyílt kiállítás, vagy a pé­csi, az érsekcsanádi és a helyi néptáncosok együttes fellépése. És legfőképpen ezért került sor a belügyminiszter által adomá­nyozott cím ünnepélyes körülmé­nyek között történő átadására. Ünnepi beszédében dr. Abel László vezérőrnagy, a határőrség politikai csoportfőnöke utalt ar­ra, hogy a legutóbbi négy évtized a háromezer lelket számláló Her­cegszántón is jelentős változáso­kat eredményezett, s hogy a gom­bamódra szaporodó többszintes házak, a mind több család ren­delkezésére álló gépkocsi, a negy­venmillió forint megtakarításáról tanúskodó betétkönyvek mellett tucatnyi jel bizonyítja, hogy az itt élők évről évre többet birto­kolhatnak úgy az anyagi, mint a tudati és erkölcsi értékekből. Éz utóbbira példa az a féltő gond, amellyel vívmányaikat őrzik, s amelynek fontos megnyilvánulá­sa egyebek mellett a határőrök­kel való együttműködés. Ezt követően áitadta a határőr­községgé nyilvánítás díszes ok­mányait Hercegszántó tanácselnö­kének, Filákovics Márknak. K. J. A HÉTVÉGE SPORTMÉRLEGE I Már bajnok a KSC féri iröplabda-csapata A nemzetközi sportéletben fis figyelemreméltó hír érke­zésével kezdődött a hétvége eseménysorozata. Havas Endre ’a KSC elsőéves ifjúsági korú •atlétája a 100/ méteres sík­futásban 10.53 másodperces 'idejével európai rangelsőként ■készül az ifjúsági EB-re. Ha­marosan a KSC férfiröplab- dázói is készülhetnek a nem­zetközi szereplésre, hiszen szombati sikeres teljesítmé­nyükkel- megnyerték a csa­patbajnokságot. Ez a férfi- .röplabdasport történetében először siket ült vidéki csapat­nak. Jó rajtot vettek elsőosz­tálybeli .fépfikösárlabda-csa- pataink is, hiszen a KSC á hosszabításban győzte le a Ganz-MÁVAG-ot, míg a BSK a Volán ellen aratott sikere után a Kandó FSC-t is felül­múlta a Félszabadulási Ku­pában. Az NB Il-es labdarú­gócsapatok közül a KSC győ­zelemmel, a BSK vereséggel zárta a hétvégi fordulót. Nagy sikerrel rendezték meg Kecskeméten az országos gokart-bajnokság második fordulóját. Ennek érdekessé­ge volt, hpgy C—1-es kategó­riában két kecskeméti is ve­télkedett az elsőségért. Részletes beszámolóinkat lapunk hetedik oldalán talál­hatják' meg olvasóink. FŰTŐOLAJ, ELEKTROMOS ÁRAM, GÁZ Nemcsak felhasználni - gazdálkodni Bács-Kiskun megye másfélszáz mezőgazda- sági nagyüzemében — az elmúlt évek átlagá­ban — mintegy öt ás fél ezer traktor, erőgép dol­gozik. Emellett a szö­vetkezeti és állami gaz­daságokban jónéhány olyan korszerű eszköz, gép működik, amelyik „igényli” az energiát. Tavaly összesen 8 és fél milliárd forint értékű fűtőolajat, elektromos áramót és gázt használ­tak fel a termeléshez a nagyüzemek. Ez nem kis érték. De nézzük sorjá­ban. Legnagyobb meny- nyiságben a gázolaj fo­gyott. Ezzel működnek laz erőgépek és a hő­energiát szolgáltató be­rendezések. Nem találhatunk olyan gazdaságot, ahol ne lennének 10—15 éves — ahogy mondják — nullára leírt erőgé­pek, ezek bizony . „fal­ják” az olajat ás az al­katrészt. Növelve ezzel a termelés költségeit. Gyakorta hozzák fel példának a 25—30 éves Ford-, Fiat- stb. trakto­rokat, amelyeket a nyu­gati ■ tanulmányutakon látnak a mezőgazdá­szok. Hogyan csinálják? A válasz egyszerű, a gé­peket megfelelően ápol­ják, télen nem a szabad ég alatt tartják. Mivel ott is egyre kevesebb a munkáskéz, így ahe­lyett, hogy egy traktor­hoz több eszközt hasz­nálnának, egy-egy mun­kafázis elvégzésére meg­tartják ezeket a gép- matuzsálemeket, ame­lyekkel esetleg csak ka­szálnak, rendet sodor­nak stb: Ezek után' mit is várhatnánk-azoktól az MTZ-traktoroktól, amelyekét beindítanak január elsején reggel, és- december 31-ig szinte egyfolytában üzemel­tetnek. Mindenesetre energiafelhasználásu­kat csökkenteni lehet. Ezt be is bizonyították például I szabadszállá­si Lenin ás a csátaljai Üj Tavasz Termelő­szövetkezetben. Havon­ta ellenőrzik a traktoro­kat. Amelyik többet fo­gyaszt a normánál, az előírtnál, azt már más­nap reggel a gépmű­helyben találhatjuk, ahol vizsgálják a túlfo­gyasztás okát. A talajművelés mel­lett említhetnénk az egyik legfontosabb me­zőgazdasági munkát, a betakarítást is. Évek óta visszatérő gond a nagy teljesítményű arató- cséplőgépek, vagyis a (Folytatás a 2. oldalon) Tavasz a mezőkön Az érsekcsánádi Búzaka­lász Termelőszövetkezet földjeit járva, igazi tavaszi hangulattal találkoztunk. A kellemes áprilisi napsütés­ben szorgalmasan végzik a munkát a közös gazdaság tagjai. Gépek dolgoznak a gyümölcsösben, a szántóföl­dön a kukorica vetés alá ké­szítik a talajt, a zöldségker­tészetben is nagy a mozgo­lódás. A juhászaiban pedig éppen az egymás után szü­lető kisbárányokra ügyelnek. • Sorközi gyomirtás a tízhektá­ros cseresznyésben. A traktoros: Szabó János. • Anyai örömök. • Mintegy száz hektár görög­dinnyét termesztenek. Képünkön: a Martos Flóra szocialista brigád tagjai tápkockákba helyezik a dinnyemagot. (Méhesi Éva felvételei) © Az országos bajnokságot nyert kecskeméti férfiröplabda- csapat Beregszászi Szabolcs edzővel. í&s&iJ. ' 1 , í V ' .

Next

/
Oldalképek
Tartalom