Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-10 / 84. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 84. szám Ára: 1,40 Ft 1983. április 10. vasárnap Lelkesítő dalosünnepély 1200 jókedvű fiatal, több száz tfelnőtt érezte szombat délelőtt a ikecskeméti sportcsarnokban, hogy égy .életre szóló élménnyel gaz­dagodott. A tömeg'hangversenyek, rende­zésére is kiválóan alkalmas épü­letben dr. Mező Mihály tanács­elnök a vendéglátók nevében kö­szöntötte az Éneklő Ifjúság kon­certsorozaton legjobbnak bizo­nyult kórusokat. A megérdemelt díjak, oklevelek, emlékplakettek átadása után 16 Kodály-művet mutattak be az összevont, 150— 250 tagú kórusok. Valamennyi énekkart és vezetőjét szivibéli hálás taps méltatta. Míg lassan kiürült a sportcsar­nok, a megyei és városi vezetők — köztük Romány Pál, a megyei pgrtljizpttság első titkára és dr. Gajdócsi István, a megyei ta­nács elnöke — arról beszélgettek a helyi zenei intézmények veze­tőivel, a KÖTA főtitkárával, a példásan dolgozó szervezőkkel, hogy miként hasznosíthatók a hétköznapok során az énekkari találkozó és szakmai tanácsko­zás örvendetes tapasztalatai. H. N. Napfényben fürdő mezőket és bodros fellegeket látok. Kar­csú vitorlázógépeket és alant köröző gólyákat, amint egyre közelebb nyomulnak. Hiába igyekszem — pedig engem mű­szer is segít — mindig a gólyák győznek. Együtt körözünk ugyanabban a meleg levegőáramlatban, már ők néznek le rám, majd kisvártatva a felhő széléről lebbenő szárnnyal bú­csúznak. Napsütés, fehéren tündöklő felhők, zöld mezők, párás mesz- szeség... Ilyen a vitorlázó-repülők világa. Erre gondolnak vágyakozva hétközben számtalanszor, az iskolapadban, vagy a szerszám mellett, az íróasztalnál és el alvás előtt is. Mert ez az életük, és mert így készülnek fel a hétvégére, amikor majd újra gépbe ülhetnek. Ez a rajongás nélkülözhetetlen alapja a .pilótakiképzésnek. Hiszen a repülés sok lemondással jár. Aki repülésre adja a fejét, annak nincs többé vasárnapja, szabadsága, minden ide­jét a repülőtéren tölti. Es rengeteget dolgozik, tanul azért, hogy gépbe ülhessen. Így készülnek fel a pályára. Mert legtöbbjük életreszólóan kikötött a repülésnél. A mieink, a Bács megyei fiatalok kö­zül eddig csak egy lett űrhajós, Magyari Béla őrnagy. De jó néhányon vezetnek közülük forgalmi gépet, dolgoznak a re­pülőgépes növényvédelmi szolgálatnál és számosán a néphad­sereg légierejének pilótái. Aki pedig nem repülhet „komoly géppel", az az irányító szolgálatnál vagy a műszakiak között igyekszik a repülés közelében maradni. A fejlődő magyar repülésnek nagy szüksége van rájuk. A megyei MHSZ repülőklub kiskunfélegyházi repülőterén a téli szünet után már március elején megpezsdült az élet. A klub az országban elsőnek készült fel a tavaszi műszaki szem­lére, Kiskunfélegyházán kezdődött meg az idén a legkoráb­ban a repülés. Eriről a lelkes gárdáról szól Pásztor Zoltán képriportja a 3. oldalon. Mester László Genscher a szovjet—amerikai csúcstalálkozó mellett Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter szom­baton a bécsi „Neue Kronen Zei­tung” című napilapnak adott (nyilatkozatában újólag állást fog­lalt a legmagasabb szintű szovjet '—amerikai csúcstalálkozó szüksé­gessége mellett. A bonni kor­mány álláspontja szerint ugyan­is csakis egy ilyen magas szintű személyes találkozón megkez­dett párbeszéd eredményezheti az enyhülési politika megmenté­sét, illetve a leszerelési és fegy­verzetellenőrzési erőfeszítések sikerét. Euros tratégiai kérdésekről szólva ugyanakkor a nyugatné­met külügyminiszter a legutóbbi Választások eredményére hivat­kozva védelmébe vette a NATO *1979. decemberi, úgynevezett ket- •tős határozatát. Az NSZK-ban is erősödő békemozgalom nyomását, követeléseit figyelmen kívül •hagyva megpróbálta úgy beállíta­ni a közép-hatótávolságú nukleá­ris fegyverek kérdését, mintha azok csökkentése, illetve a NATO meghirdetett fegyverkezési programjának megakadályozása egyedül a Szovjetuniótól, a szov­jet engedményektől függne. Megint más tekintetben úgy tű­nik, hogy Luns. NATO-főtitkár- inak nincs szerencséje a vezető bonni politikusokkal. Miután ré­gebben Hans Apel volt nyugat­német hadügyminiszter „nyug­díjra érettnek” minősítette a holland NATO-diplomatát — a szombati bécsi lapban megjelent interjúban most Genscher nyíl­tan és határozottan „rendre uta­sította” Lunsot, amikor kijelen­tette: Ausztria védelmi képessé­ge egyes egyedül Ausztriára tar­tozik, senki másra. Mint emlé­kezetes, alig egy hete a NATO (főtitkára kétségbe vonta a sem­leges Ausztria védelmi képessé­gét, amely kijelentést az osztrák vezetők a semleges ország bel- ügyeibe való durva és megen­gedhetetlen beavatkozásnak mi­nősítették és szigorúan vissza­utasították. • ; ■ ' v'.-V- ~f";— H; • / y% . . ...'< • : -. .. ­wkm JÓL KEZDŐDÖTT AZ ÉV — MILYEN LESZ A FOLYTATÁS? Tavaly félbemaradt családi házas építkezéseket százával találunk a megyében. Kész az alap, vagy állnak a falak, kezdenék a kémény- és tetőrakást, esetleg csak a vakolás és a kőporozás van bátra. Vajon, tudják-e folytatni és befejezni a megkez­dett munkát — az otthonteremtést — a magánerő­ből és OTP-kölcsönnel építkezők? Mire számít­hatnak az építőanyag-telepeken az új telektulaj­donosok? Az Alföldi Tüzép Vállalat Bács-Kiskun, Csong- rád és Békés megyében az idei első negyedévben 56 ezer tonna cementet adott el a lakosságnak, kedvez­ményes áron. Cement jelenleg is, mindenhol kapha­tó. Mészből, mióta jó néhány kisiparost érdekeltté tettek a zsákos oltott mész forgalmazásában, ugyan­csak kielégítő a kínálat. Kátránypapír és tetőléc van a telepeken. A hosszabb rúd- és állványfák, a két. collos, fűrészelt fenyődeszkák időnként hiányoznak. Jóllehet, á Kiskunsági Erdő. és Fafeldolgozó Gazda­ság azzal, hogy állványfát szab és szállít a TÜZÉP részére, mérsékli az ellátás gondját. A födémszerkezeti kínálat javulását jelzi, hogy Szolnokról az idén összesen kétszázezer méter tér­hálós betongerendát vásárol a TÜZÉP a három me­gye részére. Egyéb, új árut is forgalomba hoznak. Ezek közül megemlítjük az Álba műanyag borítású, jó hőszigetelésű ablakot, amelyet egyelőre a három megye székhelyein árusítanak —, de előjegyzéssel később bármelyik telepre szállítanak belőle. Egyre több cserepet vásárolnak. Az Alföldi TÜZÉP telepein tavaly 32 millió 400 ezer darab fogyott el. Ez korántsem fedezte mindegyik építtető szükség­letét. Az év második felében már akadozott az ellá­tás. Számolva az ez évi nagy kereslettél, a vállalat már 38 milliót rendelt a hagyományos orosházi és bátaszéki cserépből, de a gyártók ennek csupán a fe­lét tudják szállítani! Ebben a helyzetben a TÜZÉP a belkereskedelem vezetőitől kért segítséget. Ennek eredményeként egymillió színes, import betoncsere­pet kap, pótlásként, a három megye. A baj „csak” az, hogy a külföldi cserép igen drága: húsz forint darabja! Nem mindenki bírja megfizetni. Másod­sorban: a telepeken 4 forint 24 fillérért, közvetle­nül a bátaszéki és az orosházi gyártól pedig 2 forint 74 fillérért vásárolható hazai cserép mellett o húsz- forintos import ára túlzottan magas. Ráadásul olyan, nemkívánatos helyzetet okozhat az építőanyag-te­lepeken, hogy aki hamarább érkezik, annak még jut az olcsóbb cserépből, aki viszont később, az — viszi, nem viszi — csak drágát kap. Mint Búza De­zső, az Alföldi TÜZÉP igazgatóhelyettese is szorgal­mazza a kereskedelem felső szintű vezetőinél: fel­tétlen indokolt, hogy hagyományos, de olcsóbb im­portcserépből is legyen választék! Az építtetőknek ennek ellenére nem kell feladni • Megérkezett a padlódeszka a dunapataji tüzelő- és építőanyag-telepre. terveiket. Hol több, hol kevesebb hazai cserép a nagyobb telepeken kapható. Síkpalából pedig jó a kínálat. Ebből két és félszer többet vettek Bács- Kiskun, Csongrád és Békés megyében, mint a múlt év hasonló időszakában. Javul a színespala-ellátás is. Április 1-től az Alföldi TÜZÉP telepein új, az épí­tőanyag-vásárlást könnyítő szerződés köthető. Ennek alapján, ha a szerződők a vételár 20 százalékát elő­legként befizetik', a vállalat kötelessége, hogy kavi­csot, gerendát, födémpanelt,bitument, ajtót, ablakot, lécet és mindenfajta épületanyagot a megállapodás szerinti időben szállítson a megrendelőknek. Ez a szerződés biztonságot nyújt a vásárlóknak — a húsz százalék előleget OTP-kölcsön esetén a takarék- pénztár figyelembe veszi —, de az építőanyag-ter­melők és -forgalmazók jobb munkája, együttműkö­dése, hogy a magánerős lakásépítéseket megyeszer- te sikeresen folytathassák, most mindennél fonto­sabb! K—1 A szakmunkástanulók eredményesebb világnézeti neveléséért Tegnap a 607. sz. Autószerelő Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző Intézetben folytatódott az az országos tanácskozás, amelyet az eredményesebb világnézeti, politikai nevelés érdekében rendeztek a szakmunkásképző intézetek keretein belül műkö­dő Magyar—Szovjet Baráti Társaság ügyvezető el­nökeinek részvételével. Milyen szerepet vállal az MSZBT a tanulók szo­cialista gondolkodásmódjának alakításában? — E kérdéskörről tartott érdekes, tartalmas előadást Le- viczky József, a házigazda intézet tagcsoportjának ügyvezető elnöke. Ezt követően Domokos Albert komlói, Papp István székesfehérvári. Csongrádi Lászlóné ajkai és Pálffy Istvánná egri pedagógus mondta el korreferátumát. A kétnapos tanácskozás tegnap délután zárult. ISKOLAERDŐK, ANKÉT KISKUNMAJSÁN Minden gyermeknek egy fát! Szúkebb hazánkban sok évtizedes ha­gyománya van az élővilág védelmének. Az első természetvédelmi területet Kunfehér- tó közelében még 1941-ben jelölték ki. Két évtizeddel később a bugaci ősborókás, majd a kunadacsi, ikunbaracsi erdők egy része emelkedett hasonló rangra. Az 1975-ben létrejött Kiskunsági Nemzeti Park mint természetvédelmi egység oltalmazza Bács- Kiskun legjellemzőbb föld-, víz, növény-, állattani, tájképi, agrártörténeti, építészeti és néprajzi értékeit. A megye védett területeinek nemzetközi rangját és .tudományos jelentőségét emelte az UNESCO által 1979-ben kijelölt bioszfé­ra-rezervátum, amely a nemzeti pariknak a kétharmadát érinti. Számottevő környezet- védő szerepük van Bács-Kiskun erdőinek. A megye több mint 133 ezer hektár erdő­területéből 29 ezer hektár környezetvédel­mi, szociális és üdülési célokat szoügál. A települések körül létesített zöldövezetek, ki­ránduló- és parkerdők valamint a belterü­leti fásítások jelentősége szinte felmérhe­tetlen. Hazánkban is követőkre talált az Indiá­ban kezdeményezett mozgalom, amelyet az ENSZ környezetvédelmi szervezete hirde­tett meg, s amely az iskolás gyermekeket is bevonja a faültetésibe. A „Minden gyermek­nek egy fát!” jelmondat lényege, hogy a • Még nincs készen a ház, de a koráb­ban elültetett fa már kilom bosodott a le­endő családi otthon előtt. gyermek a neki ajándékozott fát ültesse el, ápolja, • míg iskolába jár. Bizonyos, hogy az a fiú, leány, aki a növényzetet megszerette, az ártalmaktól óvta, felnőtt korában sem válik esztelen fapusztítóvá, erdőirtóvá. Bács-Kiskun megyében a fásítási hónap márciusi megnyitása óta az iskolák, az ipari, a mezőigazdasági üzemek, a közüle- tek, a fegyveres testületek sorra jelentkez­(Folytatás a 2. oldalon.) Országos diáknapok A közelmúltban lezajlottak az országos diáknapok megyei be­mutatói. A KISZ Központi Bi­zottsága, a Művelődési Miniszté­rium és az Állami Ifjúsági Bi­zottság amatőr művészeti bemu­tató- és minősítő sorozatát az idén a megszokottól eltérően, in­dították útjára Űjdonság volt, hogy nem az is­kolai diáknapokon választották ki a legjobbnak ítélt produkció­kat a további versenyekre, ha­nem közvetlenül a megyei KISZ- bizottságokon jelentkezhettek azok, .akik részt kívántak venni a minősítő bemutatókon; Az amatőr művészek, illetve művé­szeti csoportok 16 kategóriából választhattak, többek között fel­léphettek énekkarok, kamarakó- 'rusok, szólóénekesek, diákszínpa­dok, vers- és prózamondók, bá­bosok, néptáncosok, parodisták és bűvészek. A megyei döntőkön külön-külön értékelték — arany, ezüst és bronz oklevéllel — a középiskolásak és a szakmunkás­tanulók műsarszámait. A legszín­vonalasabb produkciókból a ren­dezők és a zsűri szakemberei a megyék és a főváros diákműve- lődésát reprezentáló, mintegy másfél órás műsort szerkeszte­nek, s ezekkel neveznek a me­gyék kiválasztott képviselői az Az idén már tizennyolcadik ártalommal rendezi meg a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Bács-Kiskun me­gyei Szervezete a műszaki hó­napot. Tudósok, országos te­kintélyű szakemberek állnak az előadói emelvényre, hogy a tudomány és a technika leg­újabb vívmányaival ismertes­sék meg a hallgatóságot. A MTESZ húsz tagegyesülete csaknem száz alkalmat teremi arra április 11. és május 20. között, hogy a különböző terü­leteken végzett kutatások ered­ményeit a megye szakemberei elé tárják. A tudományos egyesületek tagjainak száma Bács-Kis- kunban már meghaladja a nyolcezret. Tekintélyes ré­szük nem a megyeszékhelyen él és dolgozik, éppen ezért he­lyesen döntött a MTESZ veze­tősége, amikor úgy határozott, hogy a rendezvények majd­nem felét a többi városban, jó néhányat pedig a községekben tartja. Ezáltal lehetővé válik, hogy a műszaki értelmiség mi­nél nagyobb számban hallgat­hassa meg az őt érdeklő szak­mai előadásokat. Természetesen a műszaki hó­nap megyei jellegű. Ezért a rendezvények nagy részében a helyi szakemberek számolnak be egymásnak kutatásaik eredményeiről, s adják át ta­pasztalataikat hasznosításra. Téma pedig akad bőven. Ki tudna például az automatizá­lás műszaki fejlesztésének kérdéseiről a helyi viszonyok­nak legmegfelelőbb módon beszélni, mint éppen a kecs­keméti Gépipari Automatizá­lási Műszaki Főiskola tanára. A fonodák átszervezéséből várható eredményekről a ba­jai Finomposztó Vállalat szak­embere számolhat be legmeg­győzőbb módon, mert ott ezt már kipróbálták. Az atomerö- művi berendezések gyártásá­nak tapasztalatát nyilván az Április 4. Gépipari Művek elő­adója ismertetheti a legjob­ban. Számítástechnikai isme­retekért sem kell a szomszéd­ba menni, hiszen a fiatalok ilyen jellegű képzésére, a szá­mítógépek államigazgatásban való hasznosítására Bács-Kis- kunból indult a kezdeménye­zés. A megye sajátos gazdasá­gi szerkezetét tekintve mél­tán jelentős súllyal szerepel­nek a műszaki hónap kereté­ben a Magyar Agrártudományi Egyesület rendezvényei. Az energiagazdálkodástól a ser­téstartásig, a korszerű gazdál­kodásig sok figyelemre méltó eredménnyel és termelési ta­pasztalattal lépnek majd a he­lyi szakemberek hallgatósá­guk elé. A műszaki hónap gazdag programja szinte felbecsülhe­tetlen értékű ismeretanyagot köt csokorba. Ennek haszno­sítása a jelenlegi igen nehéz gazdasági körülmények kö­zött nagy segítséget nyújt majd a megye gazdasági szervezetei előtt álló feladatok végrehaj­tásához. Ugyanis a rendevény- sorozat a műszaki és közgazda- sági értelmiségnek olyan sza­badegyeteme, amelyen a kor követelményeinek megfelelően fejleszthetik tovább szakmai tudásukat. Erre mindenképpen nagy szükség van, hiszen Bács- Kiskun termékei minőségben, korsterűség ben és gazdasá­gossági szempontból is csak akkor lehetnek versenyképe­sek a külső piacokon, ha a mű­szakiak és közgazdászok is lé­pést tartanak a világban vég­bemenő —, s tegyük hozzá, igen gyors — fejlődéssel. Mindezt figyelembe véve, ha nem lenne már hagyomány, hogy minden évben megren­dezik a megyei műszaki hóna­pot, akkor most ki kellene ta­lálni. Remélhetően mindenütt zsúfolt termek* tömött szék­sorok fogadják az előadókat, s tudásban gazdagabban tér­nek majd vissza munkájukhoz a hallgatók, vagy éppenséggel a vitapartnerek. N. O. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom