Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-03 / 79. szám
8 • PETŐFI NÉPE • 1983. április 3. A balotaszáUási eperfa A szüleimtől tanultam meg: hova tartozom — Maguk mit csinálnak itt? — Kivágjuk az eperfát. — Ezt nem! — De igen! — Egy ujjal se nyúljanak hozzá! — Elnök elvtárs! Miért ne? Nem terem miatta a talaj. Anikóra gyökerei vannak már úgyis. .. — Emberek, értsünk szét! Maguk idevalósiak. BalotaszáHasiak. Tudják, hogy az eperfával szemben, ott a Kiskun tanya. A Kossuth Tsz-é. A tanács idehozatta azokat az emléktárgyakat, amelyek a falu múltjából megmaradtak, hogy láthassák majd a látogatók. Lenne szívük ki- dönteni ezt az erős, egészséges fát? Ahonnét százötven lépés-« nyíre, a tanyában, egykori megvetett ágy; bölcső, sublót, rokka, tülök, facipő, sarló, koíomp (ma is szépen szól), kukoricadaráló, szekér és más, valamikor használt paraszti tárgy maradt fenn 1983-ra? A favágók hajlottak a tanácselnök, Dózsa Benő kérésére. Épségben hagyták az eperfát. Így azt az útról ma is sokan láthatják. Az épülő házaik előtt, a faluban, egy helyen homokot kavart rakásba a szél. Köziben úgy megszűrte. hogy szinte jólesik beletúrni a grízesliszt finomságú szemcsékbe. Az iskola folyosóján, bármennyire becsukják az ajtaját, mindig van mutatóban kevés homok. A gyerekek, Balázs László testnevelőtanár órája után. indulnak zuhanyozni, hogy a pont és a verejtéket lemossák magukról. A tanácselnök kiállt egy fáért. A homok 0.2—!f,4 aranykorona-értékével Balotaszál'láson a legsilányabb a megyében. Nekem csupán pillanatnyi vizsgálódás tárgya. Ök ebbe születtek. Mégsem „homokra” építenek. Hogyan lehet ez? — Huszonnégy éve vagyok tanács-. húsz éve pedig vb-tag — vall önmagáról Dudás Ferenc iskolaigazgató. — Amikor idekerültem, 1957-ben. volt .egy tanácsháza. mellette egy szolgálati lakás, odébb két, félig kész házsor, meg néhány tanterem. Ma? Nyolc pedagógus csatád telepedett le nálunk. Tizenhéttagú tar testületünkből tizennégyen már saját házukban laknak. Magamról, magunkról szóltam, de nem hivalkodásból. Amennyivel mi jobban éllünk ma, mint mondjuk ’57-ben, az jellemző’ Balotaszál'lás többi lakójára is — mondja Dudás Ferenc. A kép (vagyis a helyzet) Ba- lotaszálláson ma ez; szürke, beton villanyoszlopok egy most épülő községrészben, ahol éjszaka már égnek a lámpák. A belterület közművesített. Villany és víz van mindenütt. (Tavaly, a megyei tanács segítségével, új kutat fúrtak.) E kétfajta közművel, részben, már eljutottak a tanyavilágba is — három kilométeren át. Házak. Piros és szürke téglából. Készen és épülőben. A különbség? Az újak nagyobbak, mint a régiek. Az egyiknek bolthajtásos pincéje és vakablaka van. A másik, Kemenes Istváné, egy tízezer forintos teliken, magasságával bámulatba ejti az embert. Négy szoba, konyha, fürdőszoba, garázs és tetőtér (galéria) nyújt majd kényelmet az építkezés befejeztével beköltöző Kemienaséknek. Március 21-én fordult a helyzet a kereskedelmi ellátásban. Balotaszál'láson Brinkus János feleségével' fűszer- és csemegeüzletet nyitott egy faházban, amelyet 80 ezer forintért, négy évi törlesztésre vásároltak a községi tanácstól. Azóta, ha nem is vetélytársi, de konkurrensi értelemben figyelmen kívül nem hagyható (üzleti) társra akadt a helybéli áfész-kereskedelem. A faházban példás rend és tisztaság. A pult előtt egy mélyhűtő és egy hűtőszekrény. Jó az árukínálat. Friss felvágott. Pékáruk. Konzervek. Az egyik polcon, pudingpor, keksz, száraztészta» és egyéb húsvétravaló. A sarokban seprű. A pénztárnál pedig egy füzet, amelybe ki-ki beírhatja: mire van szüksége? Mi hiányzik a háznál? — Nagyon keltett ez a botit! — mondja Zóddri Imréné, aki a Gajdói út mellől jött. — Fejül öt fogam, alul semmi; gondolja el, mit .kínlódtam én azzal ,a kenyériéi, ami az áfész-bolf- ban, legtöbbször már t szikkadt volt! De, hogy máshová nem mehettünk vásárolni, csak oda, vagy Pusztamérgesre és Öttö- mösre, könnyen voltak velünk. Petróleumot, kimérve, nem árusítottak, csak flakonban. Hajt forint 90 fillér volt literje. Nem sok. De műanyag edényben már 9 Kemene sék épülő ' háza. A Kiskun tanyához képest fellegvár! (Somos László felvételei) Amíg csak mint az Alföld Áruház egyik eladóját ismertem Bedő Tibornét, aligha gondoltam volna, hogy eddigi pályafutásom legnehezebben szóra bírható riportalanya lesz. A vevőkkel szemben kérés nélkül is mindig közlékeny asz- szony valósággal bezárkózik, amikor arról faggatom, miként lett párttag tizenöt éves korában. Természetesen nem azért, mintha titkolni akarná, hanem szerénységből tiltakozik. nmim 9 Pénzzel, munkával és — szívvel. Így építették a rendelőt és a gyógyszertárat. 9 Fordulat az egészségügyben. Kezelés és gyógyszer, helyben. 9 Dudás Ferenc iskola- igazgató. 9 — Nagyon kellett ez a bolt! — hallottuk Zádori Imrénétől. 14 forintot számoltak érte. Ez sok! A pénztárnál Brinkus Jánosné megnyugtatja Zádori nénit: — Hamarosan nálunk is lesz petróleum. Kimérjük, ha így kérik. il989-ban felerészt fiatalokat választottak a tanácsba. Akkoriban lett tanácstag a község orvosa, dr. Jósa Zoltán. Olyan öt esztendőt vállalt, amelynek már a kezdete izgalr más és eseményeikben dús volt. Fordulat, áttörés történt az egészségügyi ellátásában. De még milyen fordulat! A változás egyenlege: vonjunk ki két és fél millió forintból 9il'l ezret — a különbözet: egymillió 589 ezer forint annak a társadalmi munkának az értéke, amelyet a lakosság végzett az egy éve átadott orvosi rendelőért és gyógyszertárért. Ahogyan. a régi, 72 négyzetméterre szorult egészségügyi szolgálatot háiromszor nagyobb intézmény- nyé fejlesztették, az 1980 óta mintegy második szavazás volt a falu mellett, a faluért. Dolgozott, aki csak bírt a rendelő- építkezésen. Szövetkezet, állami gazdaság, erdészet és pince- gazdaság munkagépeket kölcsönzött. Nem kímélték erejüket a kőművesek. Konda Sándor 40 ezer forintos társadalmi munkával festette a falakat, az ajtókat és az ablakokat. Akik pedig nem mozdulhattak ki otthonukból: azok épkézláb embereket fogadtak az építkezéshez, vagy csekken pénzt küldtek a tanácsnak. . 'És'kz'drVös?'' A maga módján gazdálkodott. Drága, három és fél ezer forintos vizsgálólámpa helyett háromszázötvenhárom forintos olvasólámpát vett. Nem nikkele- zett, nem fényes. De jó! Aztán ... gondolt mást. Leértékeléskor, Kiskunfélegyházáról konyha- szekrényt hozott, mosogatóval. Ebből állított össze magának laboratóriumot, feleáron. > Pénzzel, munkával és — szívvel. így építették a rendelőt és a gyógyszertárat. Így. ilyen előzmények után segített a gyógyuláshoz — Manga Jenöné orvos- írnokkal, Sörös Ferencrté védőnővel és a saját könzeiti ápolónő feleségével — idén januárban és februárban már ezerhétszázhar- mincnyolc beteget dr. Jósa Zoltán. i 'Eriinek a békés áttörésnek az egészségügyben mintha „helyeselne” az orvosi lakás CiB-an- tennája: megrezdül egy-egy széllökésre. Időnként borulat érkezik föléje, majd napsütés — mint ahogy ez már áprilisban lenni szokott. A szél sodorja a homokot, mindenfelé. Befújja még az iskola folyosójára is. Blailotaszál- lás mégse homokvárként épül tovább. lErős község, amely képes volt megvédeni eperfáját. Kohl Antal — Ne higgye senki, hogy dicsekedni akarok — mondja. — Hiszen ez nem az én érdemem, hanem szüléimé, akiktől szinte gyermekfejjel megtanultam, hova tartozom. Megtanultam? Most, utólag már tudom, ez inkább érzelmi elkötelezettség volt... — A körülményekhez hozzátartozik — folytatja —, hogy az apám 1919-ben Magyarországon hadifogságba esett. ,Azoknak a szovjet katonáknak az egyike volt, akik részt vettek a Tanácsköztársaság védelmében. Ügy gondolom, ezt is kevesen tudják, hogy a Szovjetunió akkor fegyveres segítséget is adott nekünk ... Szóval apám hadifogolyként hosz- szabb ideig itt maradt, s végül Kunszentmiklóson letelepedett, megnősült. — S mint orosz katonát az ottani kommunisták felkeresték és beszervezték? — Igen. Majd' 1944 őszén, a község felszabadulása után részt vett a párt helyi alapszervezetének megalakításában, amelybe édesanyám is belépett. Bennünket pedig, gyerekeket — hárman voltunk testvérek — a gyűlésekre magukkal vittek, szinte minden nap. — Maradjunk még a felszabadulás előtti időknél. A. kommunisták számítottak az édesapjára, de a község lakói befogadták-e? Egyáltalán, hogy néztek a családjukra — gyanakodva? — A csendőrök ígéri. Nagyon sokszor elvitték apámat... A szomszédok, a helybeliek? Ök, úgy érzem, szerettek bennünket. Egyszer hallottam, hogy valaki azt mondta édesanyámnak: „De kár, hogy mind a három lány lett! Hiába rendes, szorgalmas emberek maguk, ki meri elvenni egy orosz kommunista gyerekét?!” Ezen ma már csak mpsolygunk, de akkor nagyon is komoly volt az aggodalom, hiszen bizonytalan volt az egész jövő. — Es a felszabadulás után egyszeriben megnőtt a család tekintélye,? — kérdezem. — Inkább, úgy mondanám, már nemcsak 'szorgalmunk ffiiíttt ’becsültek bennünket, hanem elveink miatt is. És ebben nagy szerepe volt a földosztásnak, amelyben szüleim is részt vettek. Érthetően, mindenki azt leste: na, magunknak mennyit szerzünk?! De nekünk házunk volt, abban műhelyünk, kertünk, sem földre, sem épületre nem tartottunk igényt. Tudajdonképpen akkor kezdték el tisztelni szüléimét, amikor látták, hogy nem maguknak akartak többet, jobbat. — Térjünk rá a párttagságára. Különösebb vita nélkül vették fel? Megbíztak egy tizenöt esztendős lányban, vagy szülei múltjára voltak tekintettel? — Én akkor már nemcsak gyűlésekre jártam, hanem a párt kultúrcsoportjának is tagja voltam. Magam is részt vettem a földosztásban és a különböző agi- tációkban. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy 1947-ben politikailag érett voltaim. Azt hiszem egy-két év múlva vált bennem tudatossá, meggyőződéssé a kezdeti lelkesedés! hit. — Ügy tudom, három lánya közül kettő szintén párttag, egy pedig KISZ-titkár. Bizonyíték ez arra: a családi nevelésnek óriási szerepe van abban, hogy a fiatalok állásfoglalása, hovatartozása korán kialakuljon. — Ez természetes, ahogy az is, hogy a mai ifjúság a jólétbe csöppent bele — vágülis ezért harcoltunk,. hogy így legyen! —, tehát másképp gondolkodnak, éreznek, mint mi. Mégis hiszem, hogy történelmi sorsforduló nélkül is dönteni képesek, hol a helyük, ás küzdeni is tudnak, ha értelmes célokat tűzünk eléjük ... Kovács Klára VárjikÖnt is! A Hosszúhegyi Állami Gazdaság Szőlőtermelő Szakcsoportjának tagjai sorába! A telepítés kedvező termőhelyi adottságú területünkön, Nemesnádudvar határában, 1983 őszén fog mégvalósulni, amelyhez nagy összegű OTP-hitel igényelhető. Bővebb tájékoztatást a gazdaság sükösdi központjában Dudás Máriánál lehet kapni. Jelentkezni lehet: 1983. május 1-ig. 377 líVWEPI MÍSOR Vasárnap TV I. MŰSOR: 8.20: Idősebbek is. elkezdhetik. Tévétorna (ism.) SZ 8.25: Ültess egy fát, nem éltél hiába. Szovjet úttörők a környezetvédelemért (ism.) SZ 9.00: óvodások filmműsora. Kisfilm- összeállítás: Gedeon. Francia rajzfilmsorozat. 13 5. rész. SZ. Hüvelyk Matyi. Szovjet rajzfilm (ism.) SZ 9.20: Éneklő ifjúság. Viva la musica! Tavasz. SZ, 9.30: Foxi Maxi kalandjai. Amerikai rajzfilmsorozat (ism.) SZ 9.50: Reklám 9.55: Tarzan és a párducnő. Magyarul beszélő amerikai film 11.05: Állatkölykök. NSZK rövidfilm. 18/10. rész: Ordítóiskolá. SZ 11.10: Hírek 11.15: A Magyar Állami Hangverseny- zenekar játszik. Vezényel Ferencsik János. SZ 13.50: Zene-bona. A jazz. SZ 14.35: Képújság 14.40: 30 év legszebb népdal-feldolgozásaiból. Zeneszerző Srabócz Miklós. SZ 15.05: Búbos vitéz. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház előadása, felvételről. SZ 16.10: Reklám 16.15: Műsorainkat ajánljuk. SZ 16.45: Századunk ifjúsága. Vízkereszt aknatűzben. Dokumentumfilm 17.35: Reklám 17.55: Delta. Tudományos híradó. SZ 18.20: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. SZ 18.25: Esti mese. SZ 18.45: ünnepi köszöntő. Elmondja Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára 19.00: A Hét. A televízió politikai hetilapja. SZ 20.00: Hírek 20.05: Iván Makarovics. Magyarul beszélő belorusz film 21.30: Köszönet a boldog évekért. Zá- ray Márta és Vámosi János műsora. SZ 21.55: Narancsos kacsasült. Magyarul beszélő olasz filmvígjáték. SZ. (16 éven felülieknek!) 23.40: Hírek TV II. MŰSOR: 20.00: Hírek 20.05: Az impresszionizmus. Francia j képzőművészeti filmsorozat. 13'12. rész: Vincent van Gogh. A nap tüze. SZ 21.00: Telesport. Sporthírek. Ifjúsági vívó-VB. Női tőr döntő. SZ. Közvetítés a Budapest Sportcsarnokból, felvételről 22.10: A rajzfilmek kedvelőinek: 1. Gyűjtemény. Jugoszláv rajzfilm. SZ. 2. Kompromisszum. Bolgár rajzfilm 22.20: Simon és Garfunkel. Koncert a New York-i Central Parkból. SZ 23.45: Képújság. ÚJVIDÉKI TV: 8.00: Tv-magazin — románul 9.00: Barázda — faluműsor rpagyarul 9.30: Gyermekműsor — magyarul 9.45: Tv-magazln — szlovákul 10.45: Tv-magazin — ruszinul 17.40: Műsorismertetés 17.45: Macskavadászat — csehszlovák játékfilm 19.00: Rajzfilm 19.20: Reklám 19.30: Tv-híradó — magyarul 19.55: Reklám 20.00: Jugoszláv sorozatfilm 20.55: Reklám 21.00: Sporthíradó — magyarul 21.33: Riport a Radnicski—Dinamó labdarúgó-mérkőzésről 22.00: Tengerek, emberek, partok 22.30: Műsorzárás KOSSUTH: 5.00: Előttünk a vasárnap! 7.28: Kopogtató 8.05: Ot kontinens hét napja 8.21: Énekszóval, muzsikával 9.00: Tövisek és virágok. Zenés, irodalmi magazinműsor 10.03: Egyik fülem sós ... Császár Angéla nyilvános matiné-műsora 10.44: Reklámparádé — különkiadás 10.54: Vasárnapi koktél /> 12.10: Harminc perc alatt a Föld körül 12.45: Távasz zsendül lelkében. 13.07: Évszázadok mesterművei 13.32: Népdalkörök pódiuma 13.57: Szonda 14.27: Így láttam Kodályt . 15.05: Művészlemezek 16.06: Oltárok árnyékában 17.05: Két vonósnégyes 17.45: Ünnepi köszöntő 18.00: Kórusmuzsika 18.40: Világszínház. A remény. Herman Heljermans drámájának rádióváltozata 20.25: Ádám Jenő: Csak titokban — magyar népdalfeldolgozások 20.37: Verdi: Aida. Négyfelvonásos opera. 23.23: Zenekari muzsika 0.10: Melódiakoktél PETŐFI: * 6.00: Népszerű muzsika — koránkelőknek! 7.00: A római katolikus egyház félórája 7.30: Vasárnapi orgonamuzsika 8.05: Százszorszép Színház. Szegény Dzsoni és Arnika. Lázár Ervin mesejátéka 9.06: Mit hallunk? 10.00: Szerpentin 11.00: Színházi magazin 12.10: Jó ebédhez szól a nóta 13.04: Hangképek a Csepel—Vasas bajnoki labdarúgó-mérkőzésről 13.07: Üdv néked, Arthur, nagy király! 14.35: Táskarádió 15.35: Poptarisznya 17.30: Húszas stúdió 18.33: Muzeális nótafelvételekből 19.00: Operettnyitányok 19.19: Josephine Baker zenés életrajza 20.33: Társalgó 21.58: Nótacsokor 23.15: Kellemes pihenést! 3. MŰSOR: 7.00: A pécsi körzeti stúdió szerb- horvát nyelvű nemzetiségi műsora 7.30: A pécsi körzeti stúdió német nyelvű nemzetiségi műsora 8.11: Zenés játékokból 8.50: Glinka-művek 9.40: A Magyar Rádió és Televízió gyérmekkórusa énekel, vezényel: Csányi László 10.00: Új Zenei Újság 10.45: Ot kontinens hét napja 11.06: Nagy siker volt! Zeneakadémiai válogatás hangversenyekről 13.05: A Kiss együttes felvételeiből 13.35: öt évszázad zenéjéből 15.02: A Sebő együttes összes felvétele 15.25: A Nemzetközi Rádióegyetem műsorából 16.00: Gluck operáiból 17.00: Több szólamban 17.30: Újdonságainkból — külföldi táncdalok 18.10: Csajkovszkij: a-moll trió 19.03: A King’s Singers együttes hangversenye az Erkel Színházban 20.33: Sztárok sztereóban 21.18: Zenekari muzsika 22.40: Emlékezetes dzsesszhangversenyek. Ariid Andersen kvartettje a Moldei Dzsesszfesztiválon Hétfő ÚJVIDÉKI TV: 16.35: Műsorismertetés 16.40: Sportkrónika 16.55: Intermezzo 17.00: Tv-híradó — magyarul 17.15: Reklám 17.20: Akció 17.25: Tv-híradó 17.45: Gyermekműsor 18.15: Biztonság a közlekedésben 18.45: Fiatalok műsora — magyarul 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-híradó — magyarul 20.00: Világunk — magyarul 21.00: Tv-híradó 21.20: Északi játék — dokumentumaim 1 22.20: Műsorzárás Kedd ÚJVIDÉKI TV: 15.25: Műsorismertetés 15.33: Tv-híradó 15.45: Reklám 15.50: Bejelentkezés és akció 15.55: Tv-híradó 16.15: Gyermekműsor 16.45: Kosárlabda-mérkőzés 18.15: Irodalom 18.45: Zenés klub ’83. 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-híradó 20.00 í Jelzések 20.45: Tv-híradó 21.05: Ember és Idő 21.35: Műsorzárás
