Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-29 / 100. szám

4 ® PETŐFI NfiPE • 1983. április 20 HÁZUNK TÁJA Fémsiló a háztájiban (■) Egy hónapja áll a 20 köbméteres fémsiló Horváth István házánál. A kecskeméti Körösi-hegyen az egyik ház udvarában furcsa vas­építmény áll. A mezőgazdasági termelést valamelyest ismerő szá­mára ez nem szokatlan, ugyanis a fémsiló a korszerű állattartás el­engedhetetlen tartozéka. Ami itt szokatlan, a környezet. Ugyanis hiába keressük a hatalmas nagy­üzemi ólakat nem találjuk. A tá­rolótorony tulajdonosa Horváth István, két sertéstartó társával, fiával és az egyik szomszéddal vállalkozott építésére. Ottjártunk- kor a gazdát munka közben „lep­tük” meg. — A Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalatnál dolgozom a tmk­műhelyben vagyok gépkocsivezető. Több mint tíz éve foglalkozunk sertéstartással, az Alföld Szakszö­vetkezeten keresztül értékesítem az állományt — mondta elöljáró­ban. — Hogy miért volt érdemes 50 ezer forintért ezt a silót felépíte­ni? Egyszerű a magyarázat, nem kell zsákolni. Ha csak a zsák árát számítom, akkor két—három év alatt megtérül az ára. Emellett ami még sokkal fontosabb, az 50 kilós zsákok emelgetése helyett csak egy gombot kell megnyom­nom és máris ömlik a takarmány a disznók elé. Régebben az önete­tők feltöltése másfél óráig tartott, most elegendő erre fél óra is. Ne­künk, hármunknak, akik közösen építettük egy hónapja ezt a silót három—négy hétig kitart a benne levő táp. Horváth István után Bodoglári Lajost, a Kecskeméti Koncentrá- tumgyár vezetőjét kerestük fel, ahonnan a tápot szállítják. Öt is a háztáji siló hasznáról faggattuk. — Nem titok, hogy ez a siló nemcsak a kistermelőnek, de ne­künk is megéri. Ugyanis a zsákos árunál szállítási gondjaink van­nak. Kevés a rakodó. Emellett nem elhanyagolható az sem, hogy a zsákolás a sok sertéstnevelőnél plusz kiadás. Ugyanis egy mázsa táp ára így 20 forinttal többe ke­rül. A sertéstartási kedvre jellem­ző, hogy üzemünk az év első sza­kaszában a napi 240 tonna helyett ennél többet, 260 tonna tápot állí­tott elő. Mégis néha hiányzott a boltokból. Ezért is ösztönözzük azokat a kistermelőket, akik öm­lesztett áru fogadására vállalkoz­nak. Ennek legkorszerűbb módja a fémsiló. Tartálygépkocsinkkal a helyszínre szállítjuk az árut kis­kereskedelmi áron, és a termelő­nek a fuvarköltséget a Volán-tari­fa szerint csak a legközelebbi ta­karmánybolttól kell megtéríteni. Természetesen csak olyanoknak éri meg ezt a silót felépíteni, ame­lyet egyébként vállalatunk tmk- üzemében készítenek, akik a sza­vatossági időn belül felhasználják a 10 tonna tápot. A vállalkozók­nak javasolhatjuk, hogy társulja­nak és közösen rendeljék meg a silót. Az eddigi tapasztalatok alap­ján egy hónap alatt készül el és nálunk, a Halasi úton Agárdi Vi­dor kereskedelmi vezetőnél kap­hatnak bővebb információt. Sokan tartanak ettől a figyelem felkeltő vasmonstrumtól feleslegesen, hi­szen az adózás nem a telep kor­szerűsége, hanem a leadott serté­sek értéke szerint történik. Sziromhullás után a kertekben Az áprilisi meleg meggyorsí­totta a kerti növények fejlődését. A kajszi már apró gyümölcs; az őszibarack, a körte, a szilva és egyes meggyfajtáik sziromhullás stádiumában vannak. Az alma néhány fajta kivételével teljes virágzásban van. A virágzó kul­túrákat kivéve már a rovarkár­tevők ellen is keli permetezni. Tömegessé vált a, Jóhpjbösfa-fer herrriöly i magájának rajzása es a különböző ’'.tókáisanfarajok lárvakelése. Több levéltetűfaj is megkezdte károsítását. Az őszibarackosokban már megje­lent a tafrinás levélfodrosodás. A monília elleni védelmet továbbra is fontos minden csonthéjas kul­túrában végrehajtani. A keleti gyümölcsmoly és a sodrómolyok egyes fajai már repülnek. A sza­badföldi szamóca virágzik és ilyenkor a legnagyobb kárt a szürkerothadás okozhatja. Az elmúlt két héten megjelent Házunk tája rovatban új módon- igyekeztünk a kistermelők se­gítségére sietni, ezért az ■ eddigi százalékos szertöménység meg­adásán túl az egyes növényvédő szereknél attól függően, hogy por vagy folyadék formátumúak, grammban, illetve milliliterben adjuk meg a dózisokat. Számos levelet kaptunk. A kistermelők többsége örömmel fogadta ezt a változást, de felhívjuk a figyel­met arra is, hogy semmilyen ol­csó, könnyen beszerezhető mérő­eszköz nem áll rendelkezésünk­re. Például id. Szakács József szanki olvasónk javasolja, hogy úgy adjuk meg a dózisokat, hogy azt ő a növényvédő szert tartal­mazó üveg. flakon kupakjával tudja mérni. Erre'sajnos nincs mód. hiszen még a hazai növány­védőszer gyárak nem egységesen csomagolnak, formuláznak. Jogos a panasza. Gondoljunk az egy­szerű mosószeres dobozokra, ame­lyekhez a gyár mellékel mérő- poharat is. A Bács-Kiskun me­gyei Növényvédelmi és Agro­kémiai Állomás főmérnökétől kapott információ alapján meg­tudtuk, forgalomba hoznak — 127 forintért däj a növényvédő szert és műtrágyát árusító boltokban megvásárolható egyszerű kis egy­ségek mérésére alkalmas eszközt. Addig is javasoljuk — aki te­heti — szerezze be a Szovjetunió­ban alig két rubelért megvásá­rolható egyszerű fotólabor-mér­leget. Mellékelt ábránk emléke­zetből készült. A kanálban kell elhelyezni a növényvédő szert és a felfüggesztésen a gramm, illet­ve milliliter beosztású skála el­tolásával lehet a kívánt mennyi­séget mérni. A kis mérleg egyéb­ként szürke műanyagból készült. Szintén olvasóink kérésére ír­juk, hogy egy-egy kórokozó vagy kártevő ellen felsorolt készítmé­nyek egymással helyettesíthetők és amennyiben két szer között + jel van, úgy azokat keverve kell felhasználni. A védekezések során felhasz­nálható készítmények a követke­zők: (a mennyiségek 10 liter víz­be keverve értendők.) ALMA virágzása esetén a liszt­harmat és varasodás ellen: Dithane M 45 20 gramm + Ka- rathane FN 10 gramm; Chinoin Fundasol 50 WP 10 gramm; Topsin—M 70 WP 10 gramm; Rubigan 12 EC 5 milliliter; Sziromhullás után rovarkárte­vők ellen is szükséges a védelem; 0 Lombosfa-fehérmoly és, levélte­tű ellen; Unifosz 50 EC 15 milliliter; Ohinetrin 25 EC 5 milliliter; Bi 58 EC 10 milliliter; Takácsatkalárvák ellen: Mitac 20 EC 30 milliliter; Pol-Akaritox 20 milliliter. CSONTHÉJASOK moníliája ellen: Dithane M 45 20 gramm; Ronilan 50 WP 10 gramm; Orthocid 50 WP 20 gramm; Ru­bigan 12 EC 2 milliliter. Rubigan 12 EC 2 milliliter. Őszibarack tafrinás levélfodro­sodás ellen: Orthocid 50 WP 20 gramm. Csonthéjasok rovarkártevői el­len a következő készítményeket ajánljuk; sodrómolylárvák és -lepkék, valamint a keleti gyü­mölcsmoly imágói ellen: Unifosz 50 EC 15 milliliter; Chinetrin 25 EC 5 milliliter; Ditrifon 50 WP 20 gramm; Fiiból E 20 milliliter; Levéltetvek ellen: Bi 58 EC 10 milliliter; Pirimor 50 DP 5 gramm. SZAMÓCÁBAN szürkerotha­dás ellen: Rovral 25 gramm; Ronilan 50 WP 25 gramm; Chinoin Fundasol 50 WP 10 gramm. A növényvédelmi munkák so-i rán ügyeljünk az előírt óvó rend­szabályok betartására! Bácsalmási beszélgetés NYOLCADSZOR IS KIVÁLÓ Immár nyolcadszor nyerte el a kiváló címet a Bácsalmási Állami Gazdaság. Az ezzel kapcsolatos ünnepséget ma tartják a mezőgaz­dasági nagyüzem központjában. Az eseményt megelőzően Szepes Zoltán közgazdasági és Ferenczi Gyula termelési Igazgatóhelyettes­sel arról beszélgettünk, miképp sikerült a jelenlegi egyre nehezebb gazdasági körülmények között tavaly ismét kiemelkedő sikereket elérni. Gabonaprogram Szepes Zoltán: — A vállalati eredmény, amely megközelíti a 93 miillió forintot, annak a cél­tudatos munkának a gyümölcse, amely több éve jellemző a gaz­daság vezetésére. Az említett összeg több mint 40 százaléka a növénytermesztésből adódik. Itt elsősorban a gabonaprogramról szólnék. Növénytermesztésünk szerkezete ehhez, valamint a hús­termeléshez és a vetőmagüzem­hez illeszkedik. Az elmúlt évi tervünk elsősorban a gazdaságos­ságra való törekvést tükrözte. Korábbi jó eredményeink, adott­ságaink és felkészültségünk alap­ján az országos szintet meghala­dó termésátlagokat terveztünk. Tavaly a legkorszerűbb jugoszláv búzafajták, illetve fajtajelöltek szuperelit vetőmag szaporítását is elkezdtük. Ezzel jelentősen hozzájárulunk az intenzív gabo­natermesztési program biológiai alapjaihoz. Kukoricatermesztésünk meg­haladt minden eddigi átlagot. Több mint 1700 hektáron 10 ezer 57 kilogramm volt az egységnyi területre jutó hozam. A kima­gasló eredmény a termeléstech­nológia szigorú betartása mel­lett a kedvező időjárásnak is tulajdonítható. A nagy területen termelők kategóriájában az Ipar- szerű Kukoricatermesztési Rend­szer országos termelési versenyé­ben másodikak lettünk. A napraforgó karrierje Ferenczi Gyula: — A partner- gazdaságokkal kialakult együtt­működéssel gondoskodunk ele­gendő napraforgó-vetőmagról. A jelentős kézi munkaerőt igénylő szaporítóanyag-termesztésben alkalmazzuk a családi művelést. Korszerű, új vetőmagüzemünk felkészült az egész ország napra­forgó-szaporítóanyagának elő­teremtésén túlmenően a. magas biológiai értékű búza- és- borsó­vetőmag forgalmazására is. Az import-megtakarítást célzó — az illetékes külkereskedelmi vállalat közvetítésével kialakított —, több éve tartó francia és jugo­szláv együttműködésünk tovább­ra is gyümölcsöző. Az általunk kezdeményezett napraforgóter­mesztési rendszer tíz esztendővel ezelőtt alakult. Tavaly negyven­egy partnergazdaság 14 és fél ezer hektáron alkalmazta folya­matosan korszerűsödő termelés­technológiánkat, amelynek ered­ményeképpen az országos átlag­nál magasabb termést produkál­tak az üzemek. A rendszerhez tartozó napra­forgó-termőterület a megalaku­lás óta megnégyszereződött. A kilencéves működés alatt a BNR termésátlaga 22 százalékkal ma­gasabb volt az országosnál. Ve­tőmagüzemünk jelenleg is har­mincféle fajta ás hibrid napra­forgó szaporítóanyagát ajánlja. A bácsalmásiak is hozzájárultak ahhoz, hogy addig, míg a hetve­nes évek közepéig a tányérrózsa termesztésében Európában az utolsók között kullogtunk, addig nem egészen öt év alatt eljutot­tunk a világ legjobbjai közé. Ma már csak Franciaország előz meg bennünket. A kistermelők besegítenek Ismét Szepes Zoltáné a szó: — A növénytermesztés kiszolgálja az állattenyésztést. Takarmány- gabonából árutermelésünk nincs, az összes mennyiséget saját jó­szágállományunk fogyasztja el. Hektáronként háromszor annyi húst „termelünk”, mint az or­szágos átlag. Két jellemző adat: a gazdaság naponta 16 ezer liter tejet és 18 ezer kilogramm sertés­húst ad a népgazdaságnak. Számottevően növekedett az elő­ző esztendőhöz viszonyítva a vá­gósertés értékesítése, ennek egyik forrása a kisüzemekkel kialakult kapcsolat. A gazdaságból kül­földre szállított minden második élő sertést a kisüzemekben hiz­lalták. A gazdaság gondoskodik a ház körüli hizlaláshoz a takar­mányról. Az eredmények növelé­se érdekében új eljárásokat al­kalmaznak a tartásban, ezek egy­ben energiatakarékos megoldá­sok is. Ilyen például a nedves ta­karmányozási technológia. A Kiskunhalasi Baromfifeldol­gozó Vállalattal megegyeztek, hogy évente háromezer fonna mellékterméket dolgoznak fel a gyárban. Á húspépkészítő üzem beruházásához — amellyel im­portfehérjét takarítanak meg takarmányozásnál — az állami gazdaság fejlesztési alapjából bi­zonyos összeget átengedett az iparnak. Olcsóbb energia A beszélgetésből kitűnt, hogy a gazdaság vezetői az említetteken kívül sokat kezdeményeztek. Szorgalmazták többek között a nagyközségi tanáccsal, a két ter­melőszövetkezettel összefogva a földgázprogram megvalósítá­sát. Évi 1300 tonna tüzelőolaj megtakarítására számítanak az­zal, hogy a terményszárító és a sertéstelep átáll a gázfogyasztás­ra. Ez több mint hétmillió fo­rint költségmegtakarítást jelent évente. A napraforgó-termesztésben to­vább folytatják az agrotechnikai kutatásokat, amelynek tapaszta­latait továbbadják a partner- gazdaságoknak. Keresik a kap­csolatot más termelési rendsze­rekkel, tapasztalatcseréket szer­veznek. összefoglalva: folyamatos fel­adatnak tekintik valamennyi ágazatban a megújulást, az elő­relépést, a gazdaságossági mód­szerek elterjesztését. K. S. 41 A vetőmagüzem, amely három év alatt 55 millió forint beruhá­zásból épült. (Méhesi Éva felvételei) W Napraforgóvetés az állami gazdaságban. A szakmát szeretni kell! GALAMBFAJTÁINK: Magasröptű Magyar Deres Olvasóink az eddigi galambfajta-ismertetésünk alapján érdeklődtek a tenyésztők címe iránt. Tá­jékoztatásul a 97. számú kecskeméti egyesület el­nökének címét adjuk meg, aki ismeri az egyes faj­ták tenyésztőit: Szélesi Imre, Kecskemét, Bánffy utca 25. (Irányítószám 6000.). Az 1900-as évek elején sokan felhagytak a kerin­gő galambok versenyeztetésével. Előtérbe került? a „díszröpgalamb" tenyésztése. Ennek a kettősségnek egyik jellemző példája a Magyar Deres „előállítása". A kecses madár amellett, hogy szép, örökítette elődei tulajdonságát, ugyanis gyorsröp­tű. magasan és zárt csapatban szálló keringő is. Ér­dekessége, hogy a homlokvonala enyhe ívben lejt a csőr felé és ez a vonal törésmentes. Ritkaság­számba megy az is, hogy szemének szivárványhár­tyája fehér. Tollazatának színe a fején és a nya­kon. palafekete, sötétkék, esetleg bronzzöldes le­het. A mell és a has alsó része, mint a seregélyek­nél szürkésfehér lehet. A szárnypajzsok a szürke különböző árnyalatai, és habosán pikkelyezett szí­nűek. összeállította; Czauner Péter 14 Ez a Magyar Deres a helvéciai Béres József te­nyésztői munkáját dicséri. Néhány hét múlva szerte az országban fiatal lányok és fiúk ezrei tesznek tanúbizonyságot arról, hogy a szakmunkástanuló­évek alatt elsajátították-e mind­azt az elméleti és gyakorlati tu­dást, ami szakmájuk gyakorlá­sához szükséges. Lesz közöttük olyan is, aki egyelőre megelég­szik a szakmunkás-bizonyítvány- nyal, de — mint az előző évek tapasztalatai is bizonyítják — számosán látnak ősszel munkájuk mellett ismét a tanuláshoz. A kecskeméti 607. számú Autósze­relő Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző Intézet tan­termeiben és tanműhelyeiben is egyre nagyobb ütemben folyik a felkészülés az év végi nagy „számadásra”. Olyan harmadéves tanulót kerestem, aki felnőttként valószínűleg lapunk előállításá­ban is részt vesz. Harcos Évát javasolták ... Csinosan öltözött, mosolygós kislány válaszolt a kérdéseimre. — Miért éppen ezt a siakmát tanulta meg? — Mert már áltálános iskolás koromban megszerettem. Nagy7 néném férje a megyei tanács nyomdájának a vezetője. Több­ször jártam a munkahelyén, s ámulva figyeltem az ott folyó te­vékenységet. Hamar megérle­lődött bennem az elhatározás: kéziszedő leszek. Voltunk üzem- látogatáson a kecskeméti Petőfi Nyomdában is, alig győztem be­telni az ott látottakkal. Hát, így lett belőlem kézíszedő-tanuló. — Azóta eltelt három év, ez­alatt lett volna ideje megbánni. — Azt hiszem nálam ilyesmiről szó sem lehet. Ha megbántam volna, nem lenne 4,7 a tanulmá­nyi átlagom, és nem gondolnék arra, hogy ősszel megkezdem a szakközépiskolai tanulmányokat. — Ezek szerint az általános iskolai évek alatt ébredt érdek­lődés tovább mélyült? — Igen, hiszen igazából csak itt, a Petőfi Nyomdában ismer­kedhettem meg ezzel a foglalko­zással. Nagyon sokat köszönhe­tek Fekete Pál csoportvezetőnek, aki fáradságot nem ismerve, igen türelmesen oktatott a különböző szakmai fogásokra. Igaz, a többi felnőtt is készségesen segített, ha szükség volt rá. — Hogyan készül a vizsgákra? — Némi izgalommal, de azért úgy érzem, nincs okom félni. Na­gyon örülnék, ha sikerülne a mőstani 4,7-hez még hozzátenni néhány tizedet. — A magánélet? — Ménteleki vagyok, s hétköz­ben a Bányai Júlia Kollégium az otthonom. Szeretek olvasni, tv-t, rádiót nézni, hallgatni, a sza­bad időben sem unatkozom. A kollégiumban nagyon jól érzem magam, de a hétvégék is gyorsan eltelnek. Segítek a háztartásban, ahol mindig akad tennivaló ... Opauszky László

Next

/
Oldalképek
Tartalom