Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-28 / 99. szám

4 • PETŐFI NÉPE 9 1983. április 28. KÖZÖS VÁLLALAT JÁNOSHALMÁN A dolgozók alkotó közreműködésével LESZ MÉG NYÁR! A Jánoshalmi Termelőszövetkezetek Közös Vállalata 1961-ben lé­tesült helyi közös gazdaságok társulásából. Fő céljuk az üzemeknek, hogy a termelés szakosításából származó előnyöket kiaknázzák. Sző­lő- és gyümölcstermesztés, valamint a sertéstenyésztés volt indítás­kor a fő ágazat, és azóta is ezt fejlesztik. A termelőszövetkezetektől kapott termelési eszközökkel dolgozik, azonkívül saját anyagi erőből bővíti tevékenységét. Jelenleg ötszáz hektár korszerű szőlő- és csak­nem száznegyven hektár gyümölcsültetvényen gazdálkodik, huszon­egyezer hektoliter bort tud elhelyezni saját pincéiben, ötszáz hektár erdőt művel. Évente huszonötezer hússertést értékesít, nagyrészt szovjet exportra. Tavaly 180 millió forint termelési értéket állított elő, erre az évre 220 milliót tervez. A három jánoshalmi szövetkezet: a Jókai, a Haladás és a Petőfi háztáji ágazatát is ők tartják kézben. A vállalatnak ötszáz dolgozója van. Szövetkezeti alapokon gazdál­kodik, szervezete, működése azonban nem egyezik azokéval. A szo­cialista demokrácia fóruma nem a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés, a különböző bizottságok, hanem főként a szakszervezet, amelynek a dolgozók 96 százaléka tagja. Részt vesznek a döntésekben E sajátos helyzetben levő vál­lalat igazgatójával, Horváth Györggyel, és a szakszervezeti bizottság 'titkárával, Figura Já- nosnévad, a munkahelyi demok­rácia érvényesüléséről beszélge­tünk. Az igazgató így kezdi a be­szélgetést : — Fontos, hogy a dolgozókat tájékoztassuk a termelés és a gazdálkodás feladatairól, bevon­juk őket a döntésekbe, azok vég­rehajtásába. Tudatosítjuk, hogy mind a társadalmi, mind a vál­lalati fejlődés és az egyéni bol­dogulás csak az ő alkotó közre­működésükkel lehetséges. A kö­zös érdekeltségre alapozott együttműködést elősegíti a kez­deményezőkészség, a javaslatok figyelembevétele, hasznosítása. Munkahelyi tanácskozások A szakszervezeti bizottság tit­kára: — A közvetlen demokrácia elsődleges fórumai a munkahe­lyi tanácskozások, amelyeket évente két alkalommal, illetve szükség szerint hívunk össze ter­melési egységenként. Ezekén a tanácskozásokon természetesen minden dolgozó részt vehet. Olyan kérdéseket vitatunk meg, amelyek a munkahelyi közösség termelését érintik. Többek kö­zött feladata a vállalati terv végrehajtásának értékelése és a ' további tennivalók megvitatása. A termelési tanácskozásokon a beszámolók értékelésén túl, bár­milyen témát szóba hozhatnak. A kérdésekre a vezetők vála­szolnak. A szakszervezeti tagok terme­lési egységenként bizalmit vá­lasztottak, aki az egységvezetővel együttműködve, javaslatot tesz az éves bérfejlesztés személyen­kénti elosztására, a dolgozók ju­talmazására, kitüntetésére. Mind­ezek összegyűjtve a vállalat gaz­daság- és pártvezetése, valamint szakszervezeti bizottsága elé ke­rülnek, ahol végleges döntés szü­letik. Héttagú szakszervezeti bi­zottságunk van, amely a bizal­miak testületének ülései között látja el a dolgozók ügyeinek képviseletét. A szakszervezet javasol A későbbiekben elmondja, hogy a vezetés a fontosabb kér­désekben mindig meghallgatja a szakszervezeti bizottság javasla­tait. Évente két-háromszázezer forint támogatást tudnak adni lakásépítésre. Odaítéléséről a 55 Hajlamosak vagyunk elfelejteni... 55 — Azt hallva: központi intéz­kedésekkel is változatlanul töre­kedni keli arra, hogy a paraszt­ság élet- és munkakörülményei javuljanak, közelítsenek a mun­kásosztályéhoz, mostanában egy­re többen kapják fel a fejüket. Hogy-hogy?! Hiszen, ha koráb­ban nem is, a hatvanas évektől kezdve nálunk mindig jobban éltek a parasztok, mint a mun­kások — mondják. De hát kér­dem én: akkor miért vándorol­tak el a falvakból a városokba?! Miért menekültek a mezőgazda­ságból az iparba? A jelent látva, sajnos, sokan hajlamosak elfe­lejteni, hogy két évtized kellett csak arra, amíg a szövetkezeti tagok munkaviszonyból szárma­zó jogai megközelítőleg azonossá váltak a más ágazatokban dolgo­zókéhoz, a többi hátrányról nem is beszélve. Mindez szinte kiszakad Szalai Sándornéból, a szalkszentmártoni Petőfi Termelőszövetkezet mun­kaügyi csoportvezetőjéből. Aki éppen húsz esztendeje dolgozik itt, s munkaköre jellegéből adó­dóan folytonosan érzékelte a tsz- tagok helyzetéből fakadó gondo­kat, s a bekövetkezett változáso­kat is. — Mert ma már igaz — foly­tatja Szalai Sándorné —, hogy a szövetkezetekben is nagyszámú értelmiségi, illetve két-három szakmával is rendelkező, jól kép­zett gárda dolgozik, s hogy a me­zőgazdasági termelés iparszerűvé vált. Különösen érvényes ez a megállapítás a mi gazdaságunk­ra. Érzékeltetésül: géppel metszik a szőlőt és rázógéppel takarítják be 3 gyümölcsöt. De gondoljon bele, milyen munkaalkalmat tu­dott kínálni a községben élőknek az 1949-ben alakult Békéért Ter­melőszövetkezet? Fogatos, trak­toros, gyalogmunkás... — És az 1960-ban alakult má­sik két szövetkezet, a Hunyadi, illetve a .Petőfi? — Ugyanezeket, vagyis a ha­gyományos paraszti munkát. A szülők viszont, érthetően, azt sze­rették volna, ha gyermekeik többre viszik .náluk, s a fiatalok ugyanígy gondolkodtak. A tsz- ben maradtak az idősek, .meg azok, akik jóformán a nyolc ál­talánost sem voltak képesek be­fejezni. Még 1966-ban, a három gazdaság egyesülésekor is örökös munkaerőhiánnyal küszköd­tünk. S bizonyára nem így lett volna, ha a tsz-tagoknak kezdet­től olyan jó, mint ahogy ma so­kan hiszik. — Tudomásom szerint, a het­venes évektől kezdve viszont már válogathattak is a munkaerőben. — Igen. Köszönhető ez a szö­vetkezet átlagosnál jóval erőtel­jesebb fejlődésének, ezzel együtt a gépesítésnek és a vonzó kere­seti lehetőséget, változatos mun­kaköröket kínáló ipari mellék­üzemágak kialakításának. De amíg idáig jutottunk, addig nem volt könnyű. Hiányoztak a szo­ciális létesítmények — öltöző, mosdó, üzemi konyha —, a mun­karuhát sem tudtuk kezdettől fogva adni és gyakran embert- próbáló, mostoha körülmények között kellett dolgozni. A mező- gazdaság igényjellegéből adódott egy másik probléma. A folyama­tos foglalkoztatás hiánya miatt tagjaink fizetett szabadsága, be­tegségi segélye kevesebb volt, mint az alkalmazottaké. Szeren­csére, erről már csak múlt idő­ben beszélhetünk, legalábbis ná­lunk. A szalkszentmártoni Petőfi Termelőszövetkezet 1966 óta hi­tel nélkül gazdálkodik, és egyi­ke azoknak a máig ritka mező- gazdasági szövetkezeteknek, ame­lyek már csúcsidényben sem szo­rulnak külső munkaerőre. Ez ter­mészetesen nemcsak a gépesítés­nek, hanem a tudatos munkaerő­gazdálkodásnak is köszönhető, amelyben mások mellett Szalai Sándorné érdemei vitathatatla­nok — tudom meg Koszta Fló­riántól, a szövetkezet elnökétől. Ezért is kapta meg a múlt évben a Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért TOT-kitüntetést. — Nagyon büszke vagyak “rá még most is, annál is inkább, mert úgy hallottam, munkaügyes még nem igen kapott ilyen elis­merést. De — teszi hozzá szeré­nyen Szalai Sándorné — én úgy érzem, csak annyit tettem, amennyi a kötelességem. Ezen kívül, igaz, hogy -ha ■ létszámgaz­dálkodásról,, rr- azaz emberekről! — van szó«- nem mindig könnyű okosnak is és humánusnak is lenni, az érdekeket egyeztetni, * mégis másféle gondok ezek, mint a húsz évvel ezelőttiek! Hiszen például azért, hogy min­denhová megfelelő számú, a fel­adatra alkalmas személy kerül­jön, csak akikor felelhet a mun­kaügyes, ha van elegendő, kel­lően felkészült dolgozó. Az pedig, hogy nálunk van, részben a szö­vetkezet, részben társadalmunk fejlődésének köszönhető. Egye­bek mellett annak, hogy a tsz- tagok nyugdíjkorhatára már azo­nos az alkalmazottakéval, ugyanúgy jogosultak családi pót­lékra, gyesre, társadalombiztosí­tásra, még ha az utóbbiak össze­ge valamivel kevesebb is — fej­tegeti Szalai Sándorné, majd így folytatja: — S ha megemlítem, hogy a tsz-tagok nyugdíjalapja a kiszá­mítás módja miatt — a ledolgo­zott munkanapokat veszik ugyan­is figyelembe az évente ledolgo­zott órák helyett :— alacsonyabb, mint a munkaviszonyban állóké, akkor sem csupán elégedetlenke­dem. Azért mondom, hogy érzé­keltessem, még ma is van kü­lönbség, amit azok, akik csak a sorra épülő' családi házakat, az előttük parkoló kocsikat látják, nem vesznek észre. Pedig az, hogy a parasztság életszínvonallá el­érte a munkásosztályét, a pa­rasztság tsz-ben és a háztájiban , való kettős helytállásának kö­1 szűnhető. Kovács Klára szakszervezeti bizottság meghall­gatását követően döntenek. Ha­sonlóképpen a szociális és kul­turális alap felhasználásánál is ez a gyakorlat. Ennek összege 2,7 millió forint. Hozzájárulnak az üzemi étkeztetéshez, különbö­ző segélyeket adnaü, a község­ben levő gyermek- és egészség- ügyi intézmények fenntartásá­hoz támogatást nyújtanak, finan­szírozzák a sportrendezvényeket. Az üdültetést szintén a szak- szervezet intézi. Horváth György hangsúlyozza, hogy a vállalat igazgatótanácsá­nak minden ülésén részt vesz a szakszervezeti bizottság titkára, aki minden kérdésben állást fog­lal, javaslatot tesz a tennivalók­ra. Kezdeményezték többek kö­zött a jogsegélyszolgálatot is. En­nek vezetője évente beszámol a szakszervezeti bizottságnak. A Minisztertanács és a SZOT együttes határozatának szellemé­ben rendszeresen értékelik az együttműködés tapasztalatait és a hatáskörök pontos elhatárolá­sával folyamatosan törekednek a munkahelyi demokrácia tovább­fejlesztésére. Az említett törekvések elősegí­tették, hogy a vállalat többször lett már kiváló és nyereségéi évről évre növeli, amelynek egy részét szétosztják az alapító gaz­daságok között a többit fejlesz­tésre fordítják. K. S. A Balkán legrégibb óbora Bulgária első és máig is egyetlen szőlészeti tech­nikumát Plevenben létesí­tették. A nevezetes iskola tangazdaságának borai Európa-szerte ismertek, számos borászati kiállítá­son — köztük Londonban, Budapesten, Milánóban — nyertek díjakat, s eddig 17 aranyérmet szereztek. A tangazdaság borpincéje azonban mással is dicse­kedhet: itt látható ugyanis a Balkán legrégibb óbora, amelyet az 1893-as év ter­méséből töltöttek 200 pa­lackba. Az értékes nedjüt tartalmazó flaskák mellett fiatalabb, de szintén tekin­télyes évjáratú borok ta­lálhatók. A technikus bor­múzeuma érdekes és kel­lemes látvány, nemcsak a borivókat csalogatja ide, hanem turistákat is. Egy meleg munkahelyen „Látlelet ruhatisztitásról” cí­mű, múlt év november 10-i cik­künkben, a félegyházi szövetke­zeti vegy tiszti lókról írva, szóvá tettük: meleg a vasalóhelyiség. Mi történt azóta? Hogyan érzik magukat most a dolgozók? A vasalók — a változatlanul magas hőmérséklet mellett — egyébként is ..meleg helyzetben" vannak mostanában. Négy társuk távol. Influenzásak. Azért, hogy mégis tovább tisztíthassák és va­salják a lakosok ruháit, helyette­sítőkkel szolgáltat a RUVESZ szalonja. Kiss Antallal, aki új ember itt, Müller Jánosné vasal. Mül- lerné a kecskeméti, Petőfi Sán­dor utcai 2-es számú ruhatisztító­szalonból jár át — ideiglenesen — Kiskunfélegyházára dolgozni. Több évtizedes gyakorlatára, für­ge. ügyes kezére nagy szükség van ezekben a — szerencsére már ..kifelé” tartó — influenzás napokban. — A meleg? ... Nekem nem árt. — Néhány pillanatra leteszi a vasalót. — Megszoktam. Jól erzem magam. Jenei Antalné viszont épp az ellenkezőjét állítja: — Szerintem most is nagyon meleg van itt. De nyáron meg egyenesen pokol a negyven-negy­venöt Celsius-fok hőmérséklet! Kinek higgyek? — Kókai János kirendeltség- vezetőnek melege van-e? — Egy kicsit igen! Elszívóbe­rendezés kellene ide. — Döntsön a hőmérő! — ja­vaslom. Hőmérő azonban egyetlenegy sincs. Végül a szomszédos postahiva­talból kérek egyet kölcsön, hogy tisztán lássunk ebben a kérdés­ben. Tehát: a legmagasabb hőmér­séklet a vasalóban 27—28 Celsius- fok! 9 Ingujjban, vékonyan öltözve még csak ki lehet bírni. vala­hogy ... • A mennyezet alatt a kis ven­tillátor, alacsony teljesítményé­vel, éppen csak r.ezegteti a leve­gőt. (Méhesi Éva felvételei) Sok? Mennyivel haladja meg ez a normális hőértéket? Embe­re, alkata válogatja — de a túl­fűtés. a túlzott meleg, tartósan, mindenesetre gyengíti a szerveze­tet. A náthának melegágya. S, ha áttételesen is, az influenza mal­mára hajtja a vizet. Ahol egyébként technikailag olyan korszerű egy munkahely, mint a RUVESZ kiskunfélegyhá­zi szalonja, tenni kellene valamit a jobb levegőztetésért is. Lehetőleg (még) a kánikulai napok előtt! K—1 KINEVEZÉS, ALKALMAZÁS, UTÁNPÓTLÁS Már a pályázati rendszer szerint A gazdaságirányítási rendszer, az állami vállalatok irányításának fejlesztése és demokratizmusa, a gazdaság- politikai célok elérése érdekében az MSZMP Politikai Bizottsága még 1981 októberében határozatot hozott. A Minisztertanács a múlt évben rendeletben rögzítette, hogy az állami vállalatok igazgatói, igazgatóhelyettesi munkaköreit pályázati kiírás alapján is be lehet tölte­ni. Azzal a céllal kerestük fel a Volán 9-es számú Vál­lalatnál Szalai Lászlót, a személyzeti és oktatási osztály vezetőjét, hogy megtudjuk: mit tettek a határozat, a rendelet végrehajtása érdekében. — A pályázati kiírásokat szé­les körben akarjuk megjelentet­ni, közzétenni, hogy az abban megfogalmazott követelmények­nek megfelelően, minél több pá­lyázat érkezzen be. E pályázati felhívásokat elküldjük a Buda­pesti Műszaki Egyetem Közleke­désmérnöki Karához, a jogi tu­dományi, a közgazdasági egye­temhez, a szakirányú főiskolák­hoz, köztük a Győri Közlekedési és Távközlési Főiskolához, illet­ve a számviteli főiskoláihoz. Túl ezen, a fizikai munkások részére is lehetőséget adunk. A szak­munkásokat egyetemre előkészí­Borjúnevelés :•> Az Enyingi Állami Gazda­ság Agoston-pusztai tehené­szetében második éve foglal­koznak a szabadtartásos ket­reces borjúneveléssel. A bor­jakat háromhónapos koruk­ban külön-külön a szabadban elkülönített ketrecekben he­lyezik el. Ezzel csökkentik a fertőzési lehetőséget és .edzet­tebbek lesznek az állatok. Évente mintegy kétszáz-két- száztíz borjút nevelnek ezzel a módszerrel. — Alkalmazzák-e a pá­lyázati rendszert a válla­latnál? — Igen. Az új pályázati rend­szer a vezetők kiválasztásában, a káderutánpótlás körének bővíté­sében és az objektivitás erősíté­sében igen jelentős. E rendszer lehetőséget ad arra is. a kine- vezésöken kívül, hogy a válla­lat káderutánpótlási tervében szereplők felkérés alapján pá­lyázhassanak a betöltendő mun­kakörökre. Célszerűnek láttuk, hogy ezt a rendszert nemcsak a magasabb vezető állású dolgo­zók esetében alkalmazzuk, hanem azt szélesebb körre kiterjesszük. Ennek megfelelően kívánatos, hogy a vállalati vezetésben fon­tosnak ítélt vezetői munkakörök­re is pályázatot hirdessünk. Az igazgatón és az igazgató-helyette­seken kívül az önálló szakterüle­teket irányító vezetők, osztály- vezetők, üzemvezetők, nagyobb szolgálati helyek elsőszámú veze­tőit már ilyen módon válasszuk .ki. — Hogyan történik az elbírálás? — A beérkezett pályázatokat elsőként a személyzeti vezető vé­leményezi és a követelmények­nek megfelelően terjeszti az illetékes párt- és társadalmi szer­vezetek elé. Ezt követően,-»' attól függően, hogy az elbírált pályá­zatok milyen minősítést kaipnak egy úgynevezett, pályázatokat elbíráló bizottság tesz javaslatot a kinevezésre jogosult vezetőnek. A többszörösen elbírált pályáza­tok közül rangsorolva a vezető a legoptimálisabb döntést hozhatja. Vállalatunknál már ezzel a mód­szerrel alkalmaztuk a bajai üzem­egység műszaki osztályvezetőjét, a vállalat közművelődési elő­adóját és jogtanácsosát, az épí­tési és beruházás csoportvezető­jét. — Milyen módon kíván­ják megoldani a káder- utánpótlást? tő tanfolyamra ugyancsak pá­lyázat alapján iskolázunk be. ál­lapítjuk meg a tanulmányi ösz­töndíjat. — Mit várnak e rendszer bevezetésétől? _ E rendszer alkalmazásától a zt reméljük, hogy jelentősen nő a kiválaszthatók köre, megalapo­zottabb és tárgyilagosabb lesz a döntés. Véleményem szerint je­lentősen fejlődik majd a sze­mélyzeti és kádermunka 'demok­ratizmusa, s az sem elhanyogol- ható, hogy a vállalati kollektívát képviselő társadalmi szervek, illetve fórumok véleményezési jogköre kiterjed. A pártszerve­zetek hatásköre tovább bővül, s jobban, magasabb szinten való­sul meg az az elv, hogy vezető beosztásokat csak addig töltse­nek be a megbízott személyek, ameddig ellátására alkalmasak. Gémes Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom