Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-28 / 99. szám
4 • PETŐFI NÉPE 9 1983. április 28. KÖZÖS VÁLLALAT JÁNOSHALMÁN A dolgozók alkotó közreműködésével LESZ MÉG NYÁR! A Jánoshalmi Termelőszövetkezetek Közös Vállalata 1961-ben létesült helyi közös gazdaságok társulásából. Fő céljuk az üzemeknek, hogy a termelés szakosításából származó előnyöket kiaknázzák. Szőlő- és gyümölcstermesztés, valamint a sertéstenyésztés volt indításkor a fő ágazat, és azóta is ezt fejlesztik. A termelőszövetkezetektől kapott termelési eszközökkel dolgozik, azonkívül saját anyagi erőből bővíti tevékenységét. Jelenleg ötszáz hektár korszerű szőlő- és csaknem száznegyven hektár gyümölcsültetvényen gazdálkodik, huszonegyezer hektoliter bort tud elhelyezni saját pincéiben, ötszáz hektár erdőt művel. Évente huszonötezer hússertést értékesít, nagyrészt szovjet exportra. Tavaly 180 millió forint termelési értéket állított elő, erre az évre 220 milliót tervez. A három jánoshalmi szövetkezet: a Jókai, a Haladás és a Petőfi háztáji ágazatát is ők tartják kézben. A vállalatnak ötszáz dolgozója van. Szövetkezeti alapokon gazdálkodik, szervezete, működése azonban nem egyezik azokéval. A szocialista demokrácia fóruma nem a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés, a különböző bizottságok, hanem főként a szakszervezet, amelynek a dolgozók 96 százaléka tagja. Részt vesznek a döntésekben E sajátos helyzetben levő vállalat igazgatójával, Horváth Györggyel, és a szakszervezeti bizottság 'titkárával, Figura Já- nosnévad, a munkahelyi demokrácia érvényesüléséről beszélgetünk. Az igazgató így kezdi a beszélgetést : — Fontos, hogy a dolgozókat tájékoztassuk a termelés és a gazdálkodás feladatairól, bevonjuk őket a döntésekbe, azok végrehajtásába. Tudatosítjuk, hogy mind a társadalmi, mind a vállalati fejlődés és az egyéni boldogulás csak az ő alkotó közreműködésükkel lehetséges. A közös érdekeltségre alapozott együttműködést elősegíti a kezdeményezőkészség, a javaslatok figyelembevétele, hasznosítása. Munkahelyi tanácskozások A szakszervezeti bizottság titkára: — A közvetlen demokrácia elsődleges fórumai a munkahelyi tanácskozások, amelyeket évente két alkalommal, illetve szükség szerint hívunk össze termelési egységenként. Ezekén a tanácskozásokon természetesen minden dolgozó részt vehet. Olyan kérdéseket vitatunk meg, amelyek a munkahelyi közösség termelését érintik. Többek között feladata a vállalati terv végrehajtásának értékelése és a ' további tennivalók megvitatása. A termelési tanácskozásokon a beszámolók értékelésén túl, bármilyen témát szóba hozhatnak. A kérdésekre a vezetők válaszolnak. A szakszervezeti tagok termelési egységenként bizalmit választottak, aki az egységvezetővel együttműködve, javaslatot tesz az éves bérfejlesztés személyenkénti elosztására, a dolgozók jutalmazására, kitüntetésére. Mindezek összegyűjtve a vállalat gazdaság- és pártvezetése, valamint szakszervezeti bizottsága elé kerülnek, ahol végleges döntés születik. Héttagú szakszervezeti bizottságunk van, amely a bizalmiak testületének ülései között látja el a dolgozók ügyeinek képviseletét. A szakszervezet javasol A későbbiekben elmondja, hogy a vezetés a fontosabb kérdésekben mindig meghallgatja a szakszervezeti bizottság javaslatait. Évente két-háromszázezer forint támogatást tudnak adni lakásépítésre. Odaítéléséről a 55 Hajlamosak vagyunk elfelejteni... 55 — Azt hallva: központi intézkedésekkel is változatlanul törekedni keli arra, hogy a parasztság élet- és munkakörülményei javuljanak, közelítsenek a munkásosztályéhoz, mostanában egyre többen kapják fel a fejüket. Hogy-hogy?! Hiszen, ha korábban nem is, a hatvanas évektől kezdve nálunk mindig jobban éltek a parasztok, mint a munkások — mondják. De hát kérdem én: akkor miért vándoroltak el a falvakból a városokba?! Miért menekültek a mezőgazdaságból az iparba? A jelent látva, sajnos, sokan hajlamosak elfelejteni, hogy két évtized kellett csak arra, amíg a szövetkezeti tagok munkaviszonyból származó jogai megközelítőleg azonossá váltak a más ágazatokban dolgozókéhoz, a többi hátrányról nem is beszélve. Mindez szinte kiszakad Szalai Sándornéból, a szalkszentmártoni Petőfi Termelőszövetkezet munkaügyi csoportvezetőjéből. Aki éppen húsz esztendeje dolgozik itt, s munkaköre jellegéből adódóan folytonosan érzékelte a tsz- tagok helyzetéből fakadó gondokat, s a bekövetkezett változásokat is. — Mert ma már igaz — folytatja Szalai Sándorné —, hogy a szövetkezetekben is nagyszámú értelmiségi, illetve két-három szakmával is rendelkező, jól képzett gárda dolgozik, s hogy a mezőgazdasági termelés iparszerűvé vált. Különösen érvényes ez a megállapítás a mi gazdaságunkra. Érzékeltetésül: géppel metszik a szőlőt és rázógéppel takarítják be 3 gyümölcsöt. De gondoljon bele, milyen munkaalkalmat tudott kínálni a községben élőknek az 1949-ben alakult Békéért Termelőszövetkezet? Fogatos, traktoros, gyalogmunkás... — És az 1960-ban alakult másik két szövetkezet, a Hunyadi, illetve a .Petőfi? — Ugyanezeket, vagyis a hagyományos paraszti munkát. A szülők viszont, érthetően, azt szerették volna, ha gyermekeik többre viszik .náluk, s a fiatalok ugyanígy gondolkodtak. A tsz- ben maradtak az idősek, .meg azok, akik jóformán a nyolc általánost sem voltak képesek befejezni. Még 1966-ban, a három gazdaság egyesülésekor is örökös munkaerőhiánnyal küszködtünk. S bizonyára nem így lett volna, ha a tsz-tagoknak kezdettől olyan jó, mint ahogy ma sokan hiszik. — Tudomásom szerint, a hetvenes évektől kezdve viszont már válogathattak is a munkaerőben. — Igen. Köszönhető ez a szövetkezet átlagosnál jóval erőteljesebb fejlődésének, ezzel együtt a gépesítésnek és a vonzó kereseti lehetőséget, változatos munkaköröket kínáló ipari melléküzemágak kialakításának. De amíg idáig jutottunk, addig nem volt könnyű. Hiányoztak a szociális létesítmények — öltöző, mosdó, üzemi konyha —, a munkaruhát sem tudtuk kezdettől fogva adni és gyakran embert- próbáló, mostoha körülmények között kellett dolgozni. A mező- gazdaság igényjellegéből adódott egy másik probléma. A folyamatos foglalkoztatás hiánya miatt tagjaink fizetett szabadsága, betegségi segélye kevesebb volt, mint az alkalmazottaké. Szerencsére, erről már csak múlt időben beszélhetünk, legalábbis nálunk. A szalkszentmártoni Petőfi Termelőszövetkezet 1966 óta hitel nélkül gazdálkodik, és egyike azoknak a máig ritka mező- gazdasági szövetkezeteknek, amelyek már csúcsidényben sem szorulnak külső munkaerőre. Ez természetesen nemcsak a gépesítésnek, hanem a tudatos munkaerőgazdálkodásnak is köszönhető, amelyben mások mellett Szalai Sándorné érdemei vitathatatlanok — tudom meg Koszta Flóriántól, a szövetkezet elnökétől. Ezért is kapta meg a múlt évben a Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért TOT-kitüntetést. — Nagyon büszke vagyak “rá még most is, annál is inkább, mert úgy hallottam, munkaügyes még nem igen kapott ilyen elismerést. De — teszi hozzá szerényen Szalai Sándorné — én úgy érzem, csak annyit tettem, amennyi a kötelességem. Ezen kívül, igaz, hogy -ha ■ létszámgazdálkodásról,, rr- azaz emberekről! — van szó«- nem mindig könnyű okosnak is és humánusnak is lenni, az érdekeket egyeztetni, * mégis másféle gondok ezek, mint a húsz évvel ezelőttiek! Hiszen például azért, hogy mindenhová megfelelő számú, a feladatra alkalmas személy kerüljön, csak akikor felelhet a munkaügyes, ha van elegendő, kellően felkészült dolgozó. Az pedig, hogy nálunk van, részben a szövetkezet, részben társadalmunk fejlődésének köszönhető. Egyebek mellett annak, hogy a tsz- tagok nyugdíjkorhatára már azonos az alkalmazottakéval, ugyanúgy jogosultak családi pótlékra, gyesre, társadalombiztosításra, még ha az utóbbiak összege valamivel kevesebb is — fejtegeti Szalai Sándorné, majd így folytatja: — S ha megemlítem, hogy a tsz-tagok nyugdíjalapja a kiszámítás módja miatt — a ledolgozott munkanapokat veszik ugyanis figyelembe az évente ledolgozott órák helyett :— alacsonyabb, mint a munkaviszonyban állóké, akkor sem csupán elégedetlenkedem. Azért mondom, hogy érzékeltessem, még ma is van különbség, amit azok, akik csak a sorra épülő' családi házakat, az előttük parkoló kocsikat látják, nem vesznek észre. Pedig az, hogy a parasztság életszínvonallá elérte a munkásosztályét, a parasztság tsz-ben és a háztájiban , való kettős helytállásának kö1 szűnhető. Kovács Klára szakszervezeti bizottság meghallgatását követően döntenek. Hasonlóképpen a szociális és kulturális alap felhasználásánál is ez a gyakorlat. Ennek összege 2,7 millió forint. Hozzájárulnak az üzemi étkeztetéshez, különböző segélyeket adnaü, a községben levő gyermek- és egészség- ügyi intézmények fenntartásához támogatást nyújtanak, finanszírozzák a sportrendezvényeket. Az üdültetést szintén a szak- szervezet intézi. Horváth György hangsúlyozza, hogy a vállalat igazgatótanácsának minden ülésén részt vesz a szakszervezeti bizottság titkára, aki minden kérdésben állást foglal, javaslatot tesz a tennivalókra. Kezdeményezték többek között a jogsegélyszolgálatot is. Ennek vezetője évente beszámol a szakszervezeti bizottságnak. A Minisztertanács és a SZOT együttes határozatának szellemében rendszeresen értékelik az együttműködés tapasztalatait és a hatáskörök pontos elhatárolásával folyamatosan törekednek a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztésére. Az említett törekvések elősegítették, hogy a vállalat többször lett már kiváló és nyereségéi évről évre növeli, amelynek egy részét szétosztják az alapító gazdaságok között a többit fejlesztésre fordítják. K. S. A Balkán legrégibb óbora Bulgária első és máig is egyetlen szőlészeti technikumát Plevenben létesítették. A nevezetes iskola tangazdaságának borai Európa-szerte ismertek, számos borászati kiállításon — köztük Londonban, Budapesten, Milánóban — nyertek díjakat, s eddig 17 aranyérmet szereztek. A tangazdaság borpincéje azonban mással is dicsekedhet: itt látható ugyanis a Balkán legrégibb óbora, amelyet az 1893-as év terméséből töltöttek 200 palackba. Az értékes nedjüt tartalmazó flaskák mellett fiatalabb, de szintén tekintélyes évjáratú borok találhatók. A technikus bormúzeuma érdekes és kellemes látvány, nemcsak a borivókat csalogatja ide, hanem turistákat is. Egy meleg munkahelyen „Látlelet ruhatisztitásról” című, múlt év november 10-i cikkünkben, a félegyházi szövetkezeti vegy tiszti lókról írva, szóvá tettük: meleg a vasalóhelyiség. Mi történt azóta? Hogyan érzik magukat most a dolgozók? A vasalók — a változatlanul magas hőmérséklet mellett — egyébként is ..meleg helyzetben" vannak mostanában. Négy társuk távol. Influenzásak. Azért, hogy mégis tovább tisztíthassák és vasalják a lakosok ruháit, helyettesítőkkel szolgáltat a RUVESZ szalonja. Kiss Antallal, aki új ember itt, Müller Jánosné vasal. Mül- lerné a kecskeméti, Petőfi Sándor utcai 2-es számú ruhatisztítószalonból jár át — ideiglenesen — Kiskunfélegyházára dolgozni. Több évtizedes gyakorlatára, fürge. ügyes kezére nagy szükség van ezekben a — szerencsére már ..kifelé” tartó — influenzás napokban. — A meleg? ... Nekem nem árt. — Néhány pillanatra leteszi a vasalót. — Megszoktam. Jól erzem magam. Jenei Antalné viszont épp az ellenkezőjét állítja: — Szerintem most is nagyon meleg van itt. De nyáron meg egyenesen pokol a negyven-negyvenöt Celsius-fok hőmérséklet! Kinek higgyek? — Kókai János kirendeltség- vezetőnek melege van-e? — Egy kicsit igen! Elszívóberendezés kellene ide. — Döntsön a hőmérő! — javaslom. Hőmérő azonban egyetlenegy sincs. Végül a szomszédos postahivatalból kérek egyet kölcsön, hogy tisztán lássunk ebben a kérdésben. Tehát: a legmagasabb hőmérséklet a vasalóban 27—28 Celsius- fok! 9 Ingujjban, vékonyan öltözve még csak ki lehet bírni. valahogy ... • A mennyezet alatt a kis ventillátor, alacsony teljesítményével, éppen csak r.ezegteti a levegőt. (Méhesi Éva felvételei) Sok? Mennyivel haladja meg ez a normális hőértéket? Embere, alkata válogatja — de a túlfűtés. a túlzott meleg, tartósan, mindenesetre gyengíti a szervezetet. A náthának melegágya. S, ha áttételesen is, az influenza malmára hajtja a vizet. Ahol egyébként technikailag olyan korszerű egy munkahely, mint a RUVESZ kiskunfélegyházi szalonja, tenni kellene valamit a jobb levegőztetésért is. Lehetőleg (még) a kánikulai napok előtt! K—1 KINEVEZÉS, ALKALMAZÁS, UTÁNPÓTLÁS Már a pályázati rendszer szerint A gazdaságirányítási rendszer, az állami vállalatok irányításának fejlesztése és demokratizmusa, a gazdaság- politikai célok elérése érdekében az MSZMP Politikai Bizottsága még 1981 októberében határozatot hozott. A Minisztertanács a múlt évben rendeletben rögzítette, hogy az állami vállalatok igazgatói, igazgatóhelyettesi munkaköreit pályázati kiírás alapján is be lehet tölteni. Azzal a céllal kerestük fel a Volán 9-es számú Vállalatnál Szalai Lászlót, a személyzeti és oktatási osztály vezetőjét, hogy megtudjuk: mit tettek a határozat, a rendelet végrehajtása érdekében. — A pályázati kiírásokat széles körben akarjuk megjelentetni, közzétenni, hogy az abban megfogalmazott követelményeknek megfelelően, minél több pályázat érkezzen be. E pályázati felhívásokat elküldjük a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karához, a jogi tudományi, a közgazdasági egyetemhez, a szakirányú főiskolákhoz, köztük a Győri Közlekedési és Távközlési Főiskolához, illetve a számviteli főiskoláihoz. Túl ezen, a fizikai munkások részére is lehetőséget adunk. A szakmunkásokat egyetemre előkészíBorjúnevelés :•> Az Enyingi Állami Gazdaság Agoston-pusztai tehenészetében második éve foglalkoznak a szabadtartásos ketreces borjúneveléssel. A borjakat háromhónapos korukban külön-külön a szabadban elkülönített ketrecekben helyezik el. Ezzel csökkentik a fertőzési lehetőséget és .edzettebbek lesznek az állatok. Évente mintegy kétszáz-két- száztíz borjút nevelnek ezzel a módszerrel. — Alkalmazzák-e a pályázati rendszert a vállalatnál? — Igen. Az új pályázati rendszer a vezetők kiválasztásában, a káderutánpótlás körének bővítésében és az objektivitás erősítésében igen jelentős. E rendszer lehetőséget ad arra is. a kine- vezésöken kívül, hogy a vállalat káderutánpótlási tervében szereplők felkérés alapján pályázhassanak a betöltendő munkakörökre. Célszerűnek láttuk, hogy ezt a rendszert nemcsak a magasabb vezető állású dolgozók esetében alkalmazzuk, hanem azt szélesebb körre kiterjesszük. Ennek megfelelően kívánatos, hogy a vállalati vezetésben fontosnak ítélt vezetői munkakörökre is pályázatot hirdessünk. Az igazgatón és az igazgató-helyetteseken kívül az önálló szakterületeket irányító vezetők, osztály- vezetők, üzemvezetők, nagyobb szolgálati helyek elsőszámú vezetőit már ilyen módon válasszuk .ki. — Hogyan történik az elbírálás? — A beérkezett pályázatokat elsőként a személyzeti vezető véleményezi és a követelményeknek megfelelően terjeszti az illetékes párt- és társadalmi szervezetek elé. Ezt követően,-»' attól függően, hogy az elbírált pályázatok milyen minősítést kaipnak egy úgynevezett, pályázatokat elbíráló bizottság tesz javaslatot a kinevezésre jogosult vezetőnek. A többszörösen elbírált pályázatok közül rangsorolva a vezető a legoptimálisabb döntést hozhatja. Vállalatunknál már ezzel a módszerrel alkalmaztuk a bajai üzemegység műszaki osztályvezetőjét, a vállalat közművelődési előadóját és jogtanácsosát, az építési és beruházás csoportvezetőjét. — Milyen módon kívánják megoldani a káder- utánpótlást? tő tanfolyamra ugyancsak pályázat alapján iskolázunk be. állapítjuk meg a tanulmányi ösztöndíjat. — Mit várnak e rendszer bevezetésétől? _ E rendszer alkalmazásától a zt reméljük, hogy jelentősen nő a kiválaszthatók köre, megalapozottabb és tárgyilagosabb lesz a döntés. Véleményem szerint jelentősen fejlődik majd a személyzeti és kádermunka 'demokratizmusa, s az sem elhanyogol- ható, hogy a vállalati kollektívát képviselő társadalmi szervek, illetve fórumok véleményezési jogköre kiterjed. A pártszervezetek hatásköre tovább bővül, s jobban, magasabb szinten valósul meg az az elv, hogy vezető beosztásokat csak addig töltsenek be a megbízott személyek, ameddig ellátására alkalmasak. Gémes Gábor
