Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-27 / 98. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1983. április 81. PÉLDÁUL A BÁCSALMÁSI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN Egészség és derű... Február elején adták át a Bácsalmási Állami Gazdaság központjában azt az épületet, amelyben a korszerű orvosi rendelőt kialakították. A váróból laboratóriumba és betegnyilvántartóba, az orvosi, a fektető és a fizikoterápiás szobába nyílnak ajtók, valamint a raktárhelyiségbe, és az ott dolgozók mosdó-öltözőjébe. Egészségügyi centrumnak is mondhatnám, habár mérete ettől jóval szerényebb, azonban a gazdaság és az itt dolgozók szempontjából mégis csak az: egészségvédelmi központ, őrei és bizonyos szempontból felelősei is az itt dolgozók: dr. Kőszegi Györgyi üzemorvos, ás segítői, dr. Szál Imréné ápoló, valamint Oláh Belőné adminisztrátor. — A rendeléseket nyolc éve kezdtem a gazdaságban — mondja dr. Kőszegi Györgyi. — Ahogyan nőtt az igény, változott a helyzetünk is, utóbb egy kis három helyiséges épületet alakítottak át, amiről elég annyit mondanom, a várószobán ablak sem volt... Aztán amikor 1982-ben összejött a pénz, a terv, az építési technológia, ősszel hozzákezdett a gazdaság épitörészlege és gyorsan elkészült ez a 130 nágy- zetmétér alapterületű gyönyörű rendelő. Többe került egymilliónál ... s ha még hozzáadom a negyedmillió forint értékű műszert, amit tavaly vásárolt az állami gazdaság, úgy gondolom, elegendő bizonyíték, hogy nálunk a dolgozókért, egészségük megóvásáért az ígéretet tettek követik. Végigvezet a szobákon, öröm sugárzik a doktornő arcán, amikor magyarázza egyik-másik új műszer mire való, s ezekkel hogyan lehet vizsgálatokat, kezeléseket 'elvégezni. — A fizikai dolgozók sokféle munkahelyi ártalomnak vannak kitéve. A mezőgazdaság némely ágazata már a veszélyes munkahelyek közé sorolódik — jegyzi meg. Igen, a vegyszerek, a gépiek. Elgondolkodom: egy üzemorvosi szobából is mennyire lemérhető a mezőgazdaság fejlődése. Még ha áttételesen is. És ezzel szükséges lépést tartania .az egészségügyi ellátásnak. Méginkább -arról van ■szó: a kemizálás és gépesítés • ártalmait az orvos és dolgozó ösz- szefogásával lehet megelőzni. SAJTÖPOSTA 1 EKG-vizsgálatra készülnek dr. Kőszegi Györgyi vezetésével. — Legtöbben mozgásszervi, keringési, légzési és emésztési zavarokkal jönnek a rendelőbe. Gyorsan, egy nap alatt fény derül dolgozóink betegségére, egyrészt ' az itteni vizsgálatokkal, másrészt a nagyközség rendelőintézetével kialakított jó kapcsolatunk, együttműködésünk segítségével. Fizikoterápiás kezeléshez ultrahangos és ingerterápiás berendezésünk van. Az úgynevezett süketszobában a hallásvizsgálatokat végezzük, az EKG-készülék és egyéb műszerünk, a mikroszkóp mind segít a betegség megelőzésében és feltárásában. A megelőzést tartjuk elsődlegesnek, nem pedig a gyógyítást. Ez utóbbihoz nemcsak kicsik vagyunk, hanem egyébként is az intézetek, kórházak dolga. A megelőzési feladatok teljesítésére rendezkedtek be nemcsak felszerelésükkel, hanem betegfogadási rendjükkel is. Erről így szál a doktornő: — Hetente három nap itt a rendelőintézetben dolgozunk, a többi pedig a munkahelyek bejárásával, köz- és munkaegészség- ügyi teendők ellátásával telik. A gazdaság dolgozóinak 39 százaléka tevékenykedik olyan munkahelyen, ahol halláskárosodás előfordulhat, 19 százaléka a por- szennyeződéseknek, 21 százaléka a kémiai szerártalmaknak van kitéve. Ellenőrizni, vizsgálni kell a munkahelyeket és gondoskodni a megelőzésről. Sajnos, nagyon kevés jó minőségű, alkalmazható védőfelszerelést lehet kapni. A- zajhatások- • -elleni • készülékeket, amit a kereskedelemben árusításnak, mind' kipróbáltuk, de egyik sem vált be ... Mint megtudtam, a doktornő észrevételei, javaslatai meghallgatásra találnak. Például a vetőmagüzemben tanácsára a porcsá- vázásról a nedvescsávázásra tértek át. Jelentősen csökkent ezzel a légúti megbetegedések száma. Mindenek ellenére a gazdaságban soknak tartják a táppénzes napokat. Egyébként úgy döntöttek, az üzemorvos nem vesz táppénzre senkit. Ez a körzeti, illetve a szakorvosok tiszte. Ennek okáról dr. Kőszegi Györgyi a következőket mondja: — A betegségmegelőzésre helyeztük a hangsúlyt, ezt tartjuk mindenek feletti feladatunknak, amit nem tudnánk méltón ellátni, ha minden nap rendelnénk, s elhanyagolnánk a munkahelyi ellenőrzéseket. Ez a legfőbb ok, mert a betegállományba vétel mindennapos rendelést kívánna. Ezenkívül szervezési, oktatási lehetőségeink is csökkennének. Ebben az évben már az új rendelőben volt a véradás, amit mi szerveztünk. Ezenkívül felvilágosító, ismeretterjesztő előadásokat is tartunk. Ez ugyancsak az említett célt szolgálja: elkerülni, megelőzni a bajt, hogy egészséges, jó fizikai és szellemi állapotban, derűsen telhessen minden dolgozó munkanapja. Morfondírozok még magamban az utolsó szavakon, miután elbúcsúzom a lelkes gyógyítóktól. Persze a derű ... a jókedv ... meg az idegeim ... Az orvos mindent megtesz, talán nekünk, munkatársaknak, együttdolgozóknak is segíteni kellene a naponta kibuggyanó „idegbajok” megelőzésében-"—''-egymáséin. Már Csak a jatyb'rhangulatéPt',is;1 á derűéit Csabai István TEJHOZAM, ANYAGI ÉRDEKELTSÉG A megyei átlagszint négyezer liter A Tejipari Vállalatok Trösztjének első negyedévi eredményeit összesítő elemzés arról tanúskodik, hogy összességében nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest a tejfeldolgozó üzemek együttes felvásárlása. Bács-Kiskun megyében viszont mérséklődött a tej értékesítése. A jelek szerint a termelést ösztönző célprémium megszüntetésének az egyes gazdaságokra gyakorolt káros hatását országosan sikerült a hozamok növelésével, a költségek szintentartásával ellensúlyozni. Itt, a megyében, sajnos, nem ez a helyzet. Az elmúlt időszakban megszokott dinamikus fejlődés lelassult. A nagyüzemi tejelő tehenészetek állománya ugyanis jórészt már keresztezett, magas hozamú egyedekből áll. Míg évekkel ezelőtt megszokott volt a 7—10 százalékos átlagtejhozam-növe- kedés, addig ez mostanában 2—3 százalékos. A négyezer liter fölötti megyei átlagszintről sokkal nehezebb előre lépni, főként ilyen aszályos esztendőkben, mint az utóbbiak, amikor a fűtermés annyira bizonytalan. Nagy gondot jelent a háztáji és kisgazdaságokban a tehénállomány csökkenése. Ugyanis a tej- prémium módosításával csökkent a gazdák és az állattartók anyagi érdekeltsége. Szívesebben választják a jobb jövedelmet hozó sertéstartást. Hátráltatja a háztáji tehenészet fejlődését az is, hogy az erre vállalkozók között sokan idős korúak, mindemellett még évről évre csökken a legelőterület is. Egy kis séta Kecskeméten A kecskeméti, Arany János utca 10. szám alatt lakó Deák István az egyik április vasárnap délutánt városnézésre szentelte. Az élménydús látnivaló mellett találkozott furcsaságokkal, melyekről beszámolt a lapunkhoz küldött levelében: Jól ismerem w Volán-pályaudvar közelében levő füves térséget, ahol >a fiatalok szoktak gyakorta focizni, tollaslabdázni és más módon játszani. Ehelyütt tanyázott néhány napig egy cirkusz, mely már messze jár, ám a vendégeskedésére ma is emlékeztet az ott ,hagyott szalmama - radvány, ,a konyhahulladék, a kisebb trágyadomb Istb. Fel nem foghatom, miért szedhette a sátorfáját ie társulat anélkül, hogy rendbehozta volna az elcsúnyi- tott terepet. I v A szomszédos MÁV-felségterület sem szolgáltat okot a jókedélyre. Például a kerítés miatt, melynek jelentős szakasza széttépett, letiport, s néhányan azon át sietnek a vonatokhoz. A környék errefelé is szeméttel borított. |Hasonló gazdátlanságot sejtet a vasút modern szociális épülete és a régi klubháza közötti pár négyzetméter, ahol bontásból származó törmelékek éktelenkednek. Kissé távolabb a beszakadt fedelű csatornaakna várja a javítókat. ff A teljesség igénye nélkül készítettem e feljegyzést, annak reményében, hogy 'mielőbb sor kerül a szükséges intézkedésekre. Már csak azért is, mert a buszon, vagy vonaton érkezőknek igen vegyes benyomásuk lehet a fejlődő, gyarapodó városról, ha legelőször az említett hiányosságokat kénytelenek szemügyre venni! LEVELEKBŐL RÖVIDEN Derékba törve, kitépve... Megdöbbentő tartalmú levelet hozott a posta Bajáról, Kalmár János nyugdíjastól, aki közölte, hogy a helyi Varsa és Csónak utca közelében nemrég alakítottak ki szép játszóteret melyet díszbokrok és facsemeték tettek hangulatossá. Ez utóbbiak azonban tiszavirágéletű- ek voltak, amint az kiderül az alábbi sorokból: A kisfák zöme derékba törve, egy részük pedig gyökerestől kitépve hever szerteszét. Hogy kik a tettesek, senki sem tudja, csupán egy dolog a bizonyos: ha a társadalmi és a hatósági ellenőrzés továbbra is laza marad, nem kell sokáig várni az újabb károkra/, hiszen a vandálok tobzódását aligha az önfegyelmük fékezi meg... Kiért van a piaccsarnok? A kecskeméti háziasszonyok (meg házias férjek) jól tudják, hogy a friss és gazdag választékú élelmiszerekért érdemes felkeresniük a helyi piaccsarnokot. De azzal is tisztában vannak sokan, e vásárlásaikat célszerű lebonyolítaniuk a reggeli vagy a délelőtti órákban, hiszen később egymás után zárnak be az ottalni árudák. Pedig nincsenek kevesen, akik a napi munka végeztével, vagyis délután indulnak el a beszerző körútra, ám a hatalmas létesítményben már csak a takarítókat találják. Az ilyetén hoppon maradottak nevében is mondom, nem jó ez a mostani gyakorlat, mely csupán az idejükkel szabadon rendelkező nyugdíjasoknak, a gyesen és a szabadságon levőknek kedvez. Vajon a többiekre, a nappal dolgozókra miért nem gondolnak a csarnokban helyet kapott állami, szövetkezeti és egyéni árusok? Á közérdekű üggyel kapcsolatban további kérdések merültek KÉRDEZZEN — FELELÜNK Állatában minden egyes tétel zsírtartalmát külön vizsgálják. Felvételünk a keceli Szőlőfürt Szak- szövetkezet tejüzemében készült. A A Jókai Termelőszövetkezet feldolgozójában Jánoshalma térségében termelt nagyüzemi és háztáji tejet fogadják. Nem érte ez váratlanul a politikai és gazdasági Vezetőket. A hatodik ötéves terv állattenyésztési előirányzata is számolt ezzel a körülménnyel. A termelési kedv nem általánosan esett vissza, mert ahol jól csinálják, ott még most is érdemes foglalkozni a háztájiban tehénnel. A nagyüzemi szakosított telepek ezt a kiesést nem tudják ellensúlyozni, mivel tevékenységüket jelentős költségnövekedéssel kényszerültek folytatni. Az anyagi lehetőségek szűkülésével csökken a fejlesz- ’ tés lehetősége is. Mégsem panaszkodhatunk a megyei eredményekre, hiszen az elmúlt esztendőben a 4058 literes, egy tehénre jutó kifejt tejmennyiség jónak számított, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy ezt csaknem 47 ezer 200 tehén „produkálta” Bács-Kiskun i megyében. Talán nem gátolja a hozamok emelkedését a Kecskeméti Állattenyésztési Vállalat új árkonstrukciója sém, miszerint differenciáltan kellfizetni azokatNa keresztezéseket, amelyek az, eddiginél jobban tejelő utódokat hoznak. Vagyis a tehenészetek vezetői elbírálhatják, hogy szükségük van-e a többet érő, több tejet adó állományra, ha igen, akkor ezért természetesen többet is kell fizetni. Cz. P„ Vásárolható-e lakóház OTP-hitelre? i Egy fiatal csalidtól, a sükösdl Vin- Kóéktól kaptunk a minap levelet. Eb- ■ ból kiderül,' ■ hogy i hagy : döntés előtt állnak, házat akarnak vásárolni. Már rá is találtak a leendő otthonukra, melynek gazdája nem teszi lehetővé az ár részletekben történő kifizetését. Olvasóink pedig a szükséges készpénz felével sem rendelkeznek. A továbbiakat így ecsetelték: „A területi OTP- fióknál azt mondták nekünk, hogy maximum 200 ezer forintot vehetünk fel, ami aligha elegendő a vétel lebonyolításához. Ogy tudjuk, sokkal több hitelre is igényt tarthatunk. Vagy ez tévedés?” Idén január óta hatályos a pénzügyminiszter 53 1982. (X. 7.) számú — a Magyar Közlöny 1982. évi 61-es számában található — Tendelete, miszerint a nem állami tulajdonú lakóingatlanok (lakások, családi házak) megvásárlásához pénzintézeti támogatást ■kaphatnak — tíz évi visszafizetési kötelezettségvállalás mellett — mindazok, akik megfelelő fizetőképességgel rendelkeznek. ■Az üresen álló, illetve a szociális követelményeknek meg nem felelő telepen lévő ház, lakás vételekor a külön jogszabályban meghatározott kedvezményes kölcsön kiegészítéseként maximálisan 50 ezer forint, a legalább öt éve bérelt (használt) személyi ■tulajdonú lakás vásárlásakor pedig legfeljebb 100 ezer forint hitel igényelhető évi 6 százalékos kamattal. Egyéb esetben a vételár 75 százalékáig terjedhet ez az összeg, melynél 100 ezer forintig '8, azon felül pedig 10 százalékos lkamat számítandó fel évenként. Fontos még szólni arról, hogy amennyiben a vevő befizette a Ikészpénzbeni vételár-részt az DTP-hez, akkor az adásvételi szerződésben megjelölt teljes vételár-tartozást egyösszegben egyenlíti ki a pénzintézet az eladó részére. A hitel visszafizetéséig a vevői tulajdonjog mellé taz OTP javára Való jelzálogot, •valamint elidegenítési és terhelési tilalmat jegyez be az ingat- ■lannyilvántartó hatóság. Mit kell tudniuk a csónakázóknak? Bajai fiatalokkal találkoztunk nem- régen. Elmondották, hogy az egyre kellemesebb idő sokukat csábítja a közeli Dunához, ahol gyakorta «csónakáznak közösen. Jó néhányan viszont már a saját program alapján szándékoznak ilyetén kirándulni a jövőben, s meg is vették a hozzávaló vízijárművet. De most aggódnak, mert azt hallották, a használatának igen szigorúak a feltételei, melyekről viszont semmit sem sikerült eddig megtudniuk. A bizonyára sokakat érdeklő kérdésre válaszolván közöljük, hogy az evezős, a 10 négyzetméternél kisebb vitorlafelületű vitorlás, valamint a 4 kilowattos teljesítményt el nem érő belső égésű, illetve villamos-motorral üzemelő csónakot — ezen feltüntetendő a tulajdonos neve és lakóhelye — képesítés nélkül vezet- .heti su 14. .életévét , betöltött személyi-aki nem fogyasztott szeszes ilait,- tud úszhi, ismeri-a vízterület sajátosságait és az ottani közlekedés szabályait. (Kivétel a csoportos csónaktúra, melyhez Vezetői engedély kell.) E járművezető felelős a csónak műszaki állapotáért, a kötelező felszerelések meglétéért és az általa szállított személyek biztonságáért. Külön említjük meg. hogy az úszni nem tudó csónakázók részére — s ha az úgynevezett biztonsági távolság nem garantálható, akkor a járműben tartózkodó minden személy részére — egy-egy mentőmellényt szükséges elhelyezni. A csónak vezetőjének mindent meg kell tennie a. baleset megelőzésére, s ha emberélet kerül veszélybe, a mentéshez köteles megadni a lehetséges segítséget. Ki kaphat családi pótlékot méltányosságból? A Kunszentmiklóson lakó egyik édesanya tavaly február óta özvegy, s neveli egyedül az óvodáskorú gyermekét, aki szinte állandó orvosi felügyeletre szorul. A halálesetet követően csupán fél évig kapott emelt összegű családi pótlékot, s akkor véglegesen megszűnt az az ellátás, melynek újbóli folyósítása érdekében semmit sem tud tenni az elhunyt férj munkahelye. A beteg kisfiú gondozása, ellátása pedig sok pénzbe kerül, s emiatt nagyon elkeseredett — a helyzetére való tekintettel munkaviszonyt létesíteni nem tudó — olvasónk, akinek anyagi feltételei egyre rosszabbak, ismerősei most arra biztatják, igényeljen családi pótlékot méltányosságból. Tényleg van lehetőség effélére? — kérdezi. A társadalombiztosítási tör- vény módot ad arra, hogy különös méltánylást érdemlő esetben családi pótlékot kapjon a. rászoruló szülő, illetve eltartó. önnek megvan minden oka az ilyen kérelem benyújtására, hiszen rendszeres anyagi támogatás nélkül ápolja tartósan beteg gyermekét, minek következtében nem helyezkedhet el. Javasoljuk, hogy a gondjait részletesen taglaló soraival mielőbb forduljon a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Bács-Kiskun megyei Igazgatóságához, melynek joga van engedélyezni a családi pótlék folyósítását méltányossági alapon. £ döntést persze megelőzi a helyszíni Vizsgálat, s az kiterjed a kérelmező ts a gyermek szempontjából egyaránt lényeges valamennyi körülményre. fel bennem, s ezekre szerettem volna választ kapni a piackeze- lőség vezetőitől, de azon a csütörtöki kora délután már egyiküket sem értem el telefonon. Így hát a városi tanács kereskedelmi csoportjához fordultam, ahol először készséggel biztattak, a szomszédos boltokban próbáljak hozzájutni a napi fogyasztású cikkekhez a 15 órát követő időpontokban, majd a panaszaimat, érveimet nyomatékosan megismételtem, mire ígérték, felülvizsgálják a kifogásolt nyitvatartási rendet. Nos, bízom abban, hogy a hivatalos megállapítás nemcsak alátámasztja a vevők észrevételének. óhajának jogosságát, de alapul szolgál olyan intézkedés- hez is, melynek eredményeként H kellő mennyiségű és minőségű áru között válogathatnak azok is, akik a munkából délután hazafelé menet térnek be ezentúl a piaccsarnokba! Juhászné Bese Ilona Fogadószoba Bármennyire is meglepőnek tűnik, kijelentem: nagyon félek az egyre melegebb tavaszi napoktól^ de főleg a nyártól. A szűkebb környezetemre ez időtájt jellemző tarthatatlan állapot bekövetkezését szeretném elkerülni. A városközpont mentén, a Munkácsy utcában lakom. Szomszédságomban működik egy bőrfelvásárló telep, ahol mostanában mind nagyobb mennyiségű nyersárut raktároznak és terítenek ki az udvarra száradni. A bűze annyira erős, hogy nem lehet szellőztetni az otthonomban. Aztán rövidesen jönnek a legyek, melyek inváziója egyszerűen leírhatatlan. A jövő hónap végén gyermeket várok, s elképzelni sem tudom, mi lesz a kicsivel e mostoha környezeti feltételek közepette. Többször is beszéltem korábban az illetékessel, az UNIVER Szövetkezet egyik vezetőjével, aki ígérte, mielőbb a peremkerületbe „száműzik” ezt az átvételi helyet. A várt intézkedésre sajnos, máig' sem került sor. Az elmúlt héten újra kapcsolatba léptem a felvásárlás szövetkezeti gazdájával. aki olyasmiről informált, hogy a szükséges beruházási ösz- szeg híján az elkövetkező években sem lát lehetőséget a kitelepítésre. Ekkor megkerestem a város közegészségügyi hatóságát, mely szintén tanácstalan az ügyben. Megértem én, fontos gazdasági célt szolgál a lakosság által felajánlott állatbőrök szervezett átvétele. De kötve hiszem, hogy korlátlanul lehessen végezni eme tevékenységet, ha pár méternyire már családok laknak, arrébb meg vendéglátó egység található, nem is szólva a szintén közeli óvodáról. Kevésbé vagyok műszaki érdeklődésű, de azt megjegyeztem, hogy manapság már hozzá lehet jutni előregyártott elemekhez, melyek révén könnyedén, gyorsan, | olcsón létesíthetők a különböző rendeltetésű épületek., ' Talán az efféle megoldásokat kellene keresnie az UNIVER- nek, vagy valami mást tennie. Mert a jelenlegi helyzetben csak egy dolog a bizonyos, nevezetesen, hogy mi, elkeseredett lakosok egyelőre nem tervezzük a végleges elköltözésünket... (Elmondta: Bombayné Bimbó Erzsébet kecskeméti olvasónk.) Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.
