Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-27 / 98. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: eleinte kevés felhő, száraz Idő várható. Később délnyugat felől át­menetileg erősen megnövekszik a felhőzet, elsősorban a Dunántúlon várható szórványosan zápor, zivatar. A délnyugati szél többfelé to­vábbra Is erős marad. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 8— 13, a legmagasabb nappali hőmérséklet 22—26 fok között valószíne. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! U MSZMP BÁCS-KISKUN MBGTBI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 98. szám Ára: 1,40 Ft 1983. április 27. szerda ~~ ----------------------------------------------­M a ülést tart az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága Szerdán délelőtt ülést tart Kecskeméten a Bács-Kiskun me­gyei pártbizottság. A testület tagjai tájékoztatót hallgatnak meg az MSZMP Központi Bizottsága 1983. április 12—13-i ta­nácskozásáról. Ezt követően megvitatják azt a javaslatot, amely a XII. kongresszus óta végzett munkáról és a párt fel­adatairól szóló központi bizottsági határozat megyei végrehaj­tásával foglalkozik. Bács megyei napok Gödöllőn Gödöllőn, az agrártudományi egyetem előcsarnokában rendez­ték meg azt a kiállítást, amely ízelítőt ad Bács-Kiskun megye agrárgazdaságából, élelmiszer- iparából. A megnyitón a megyé­ből érkezetteket Tarjányi József másodéves hallgató, a diákklub gépészkari titkára köszöntötte, majd Romany Pál, a megyei párt- bizottság első titkára meleg sza­vakkal nyitotta meg a kiállítást. — Szívesen jöttünk, s teszünk eleget az itt tanuló megyei diá­kok kérésének, s köszönjük, hogy az egyetem vezetői a jó hagyo­mányt megőrizve lehetővé tették a Bács megyei napok megrende­zését. Ugyancsak szívesen várjuk vissza az itt tanuló megyebeli fiatalokat. Külön szólt a megye mezőgaz­dasági, élelmiszeripari fejlődésé­ről, a kulturális haladásról, a naiv múzeum történetéről, amely­nek néhány alkotását itt is lát­hatják a fiatalok. Sokan vettek részt a megnyi­tón, nemcsak az a 97 egyetemi hallgató, akiknek szőkébb hazá­ja Bács-Kiskun, hanem azok is, akik érdeklődnek a megye iránt. A megnyitó után ünnepi klub­estet tartottak, ahol Szvétek Atti­la harmadéves, a gazdászklub titkára ismertette életüket, majd dr. Matos László, a megyei ta­nács elnökhelyettese beszélt a megyéről, megindítva azt a kö­tetlen eszmecserét, amely mint­egy két óra hosszat tartott. A diá. kok kérdéseire még Bata Zsuzsa, a megyei KlSZ-toizottság titkára és Gál Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője válaszolt. A Bács-Kiskunt bemutató ren­dezvénysorozat ma folytatódik és holnap ér véget. Kádár János fogadta az algériai külügyminisztert ZÖLDSÉG—GYÜMÖLCS EXPORT A virágzás után - bizakodás Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke délután hivatalában fogadta az algériai diplomácia vezetőjét. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Púja Frigyes. Jelen volt Havasi Béla és Abdelaziz Kara. Ahmed Taleb Ibrahimi ugyancsak kedden megbeszélést folytatott Veress Péter külkeres­kedelmi miniszterrel. Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára tegnap a KB székházában fogad­ta Ahmed Taleb Ibrahimit, a Nemzeti Fel&zaba d í tás i Front (FLN) Párt Politikai Bizottságá­nak tagját, az Algériai Demok­ratikus és Népi Köztársaság kül­ügyminiszterét, aki hivatalos lá­togatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen eszmecserét foly­tattak időszerű nemzetközi kér­désekről, áttekintették a két or­szág jól fejlődd kapcsolatait és megerősítették készségüket a kölcsönösen előnyös együttmű­ködés további elmélyítésére. Este Púja Frigyes a Külügymi­nisztérium vendégházában dísz­vacsorát adott Ahmed Taleb Ib- ráhimi tiszteletére. A kertészkedő megyékben, ahogy Bács-Kiskun- ban is az év első negyedére rányomta bélyegét a tavalyi rosszul sikerült almaszezon. A külföldi pia­cokon változatlanul izgalmas kérdést hogy a hazai fő zöldség- és gyümölcscikkekkel milyen pozíciót tudunk kiharcolni. Ezért változatlanul ügyelni kell a jó minőségre, a pontos szállításra és a korrekt kereskedelmi kapcsolatra. Bács-Kiskun megye friss kertészeti termékei kö­zül legtöbbet a HUNGAROFRUCT Külkereskedelmi Vállalat exportál. Eddig a legnagyobb mennyiséget a tárolt alma szállítása jelentette. Legtöbbet a Szovjetunióba indítottak útnak, Ausztriába ipari feldolgozásra 751 tonnát küldtek, emellett szállí­tottak még Csehszlovákiába, és igényesen csoma- goltat az NSZK-ba és Finnországba. Az almapiacon sajátos helyzet alakult ki, hiszen tavaly túltermelésről és rossz minőségről beszél­tünk, az idén pedig a meglévő készleteknél többet is el lehetett volna adni, sajnos, a termelők keve­set tároltak és főleg nem a jó minőségűt. Jó néhány almatermesztő az ősszel a gondok orvoslásaként fejszét, fűrészt emlegetett. Tény. hogy egyes fajták napjainkban eladhatatlanok. Helyettük olyanokat kell telepíteni, amelyeket szívesen vásárol a külföl­di akár szocialista országiban, akár nyugaton. Feb­ruár végén küldtek az NSZK-ba, Münchenbe egy ..mintavagont” az alábbi fajtákkal: Wayne-. Well-. Nuggat Spur-, Melrose, Idared, Mutsu, Richaret és Gloster. Holly Sándor, a HUNGAROFRUCT münc­heni kirendeltségének vezetője erről, jelentésében a (Folytatás a 2. oldalon.) • A jól tárolt gyökeret nemcsak itthon, de külföl­dön is szívesen vásárolják. A közéleti demokratizmus fejlesztéséről tárgyalt a népfront megyei elnöksége Az éves munkaprogramjában tervezett napirend szerint teg­nap Kalocsán tartotta ülését a Hazafias Népfront megyei elnök­sége. A megjelenteket, köztük Járj ás Istvánnét, a megyei párt- bizottság munkatársát, Horváth Győzőt, az Országos Tanács osz­tályvezetőjét dr. Dobos László megyei elnök üdvözölte. A helyszín megválasztását az indokolta, hogy a városi népfront­bizottság munkájáról készült be­számoló került a testület elé dr. Gaál István népfront elnök és Nyirádi Jánosné titkár előterjesz­tésében. A téma. amire választ kerestek nem volt könnyű: a közéleti demdkratizmus fejlesz­téséről készült elemző értékelés ugyanis érintette szinte a nép­frontmozgalom minden terüle­tét. S mivel a népfront — az el­vi megállapítás alapján is — a párt szövetségi politikájának leg­átfogóbb társadalmi kerete, amely tömöríti a nemzet valamennyi aiikotó erejét, a párttagokat, a pártonkívülieket. a materialis­tákat, a vallásos és különböző világnézetű embereket, e meg­állapítás érvényessége Kalocsán valóban a gyakorlat sok példájá­val lemérhető. A város sajátos arculatához ugyanis nemcsak a közismert tény tartozik hozzá, hogy sokféle .hagyománnyal és kulturális örökséggel rendelke­zik, hanem a fejlődésnek az a vonulata, amely kiemelkedőnek számít a megyében. Tudniillik itt a legmagasabb az iparban dol­gozók aránya. A dolgozók 66 szá­zaléka munkás, négy százaléka szövetkezeti paraszt, 28 és fél­százaléka értelmiségi, s egyéb nem fizikai foglalkozású, másfél százaléka kisárutermelő. A vá­rosban és a városkörnyéki köz­ségekben — Foktőn, Bátyán — 29 ipari üzem, 8 ipari szövetke­zet és három termelőszövetkezet ad munkát a lakosságnak, az ipa­ri tevékenység értéke meghalad­ja az évi három milliárd forin­tot, jelentős az export, s az ipari növénytermelés. Az adottságok és körülmények befolyásolják a népfrontmozga- lom tevékenységét is a városban. A különböző érdekek összehan­golását, a város fejlődését meg­határozó igények kialakulását és a lehetőségekkel való együttha- ladását is segíti a szocialista de­mokrácia, s annak egyik fontos területe a közéleti demokratiz­mus. A Hazafias Népfront választott helyi bizottságaiban — körzeti, községi bizottságok, munkabi­zottságok — nagyon sok állam­polgár vesz részt aktívan, s kép­viseli a mozgalmat más testüle­tekben is. A jelentés számot adott a fontos közéleti tevékenység, a tanácstagi választásokkal össze­függő feladatok elvégzéséről, a tanácstagi munkát segítő körze­ti népfrontbizottsági munkakap­csolatok eredményességéről és a meglévő hiányosságokról is. Például a lakótelepeken még nem alakultak ki a politikai munka megfelelő módszerei. a lakóbi­zottságokkal való foglalkozásnak sincsenek hagyományai. Ennek ellenére a tanácstagokkal létre­jött jó együttműködés révén már sok kézzelfogható eredmény született, amely kihat az embe­rek közérzetére, környezetük, szebbé, kulturáltabbá tételére, a társadalmi munka hasznának fel­ismerésére, s az abban való rész­vételre. A városkörnyéki községekben megtartott falugyűlések szervezé­sében is jelentős szerepet vállal­tak a népfront-aiktivisták. A kü­lönböző fórumok és rétegtalálko­zók növelik a lakosság közre­működését a lakóhely fejlesztésé­ben. Sokat fejlődött az ifjúság körében végzett mozgalmi mun­ka is, a fiatalok egyre jobban részt veszlek a különböző nép­front-akciókban. Népszerűek a politikai ismeretterjesztő fóru­mok is, fokozódott a gazdaságpo­litika kérdései iránti érdeklődés, összefüggésben a helyi feladatok­kal.* Az elnökség a jelentést meg­tárgyalva egyetértett azzal az igénnyel, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a döntések létrejöt­tének folyamatával kapcsolatos tájékoztatásokra, s a megelőző vitákra, amelyek segítik a legjobb álláspontok kialakítását. Szük­ség van a helyi információk még gyorsabb áramlására, a bevált fórumok tartalmi színvonalának emelésére, differenciáltabb is­meretterjesztő tevékenységre a lakosság különböző rétegei kö­zött. Fokozni kell a tanácstagi munka társadalmi megbecsülését. A Hazafias Népfront megyei el­nöksége elismeréssel nyugtázta a kalocsai bizottság tevékenységét. A továbbiakban jóváhagyta azt a tájékoztatót, melyet a Béke és barátsági hónap előkészítéséről, a nemzetközi agitációs munka feladatairól adott dr. Bognár La­josáé, a népfront megyei titkár­helyettese a munkabizottság tit­kára. T. P. Kollektív szerződések Még jól emlékszem, mi ho­gyan. történt, amikor először — húszévesen — m unkavál­laló lettem. Mindenféle papí­rok kitöltése, |az orvosi vizs­gálat és a , munkavédelmi ok­tatás után egy, talán másfél­száz oldalas könyvet nyomtak a kezembe: „Ez pedig a vál­lalat kollektív szerződése. Nem árt, ha megismerkedik vele, tanulmányozza át figyelme­sen.” Akkoriban még egy évre szóltak, ma már öt esztendőre készülnek a kollektív szerző­dések. A munkahelyi törvény- könyvek előírásainak betartá­sáról, a kollektív szerződésben foglaltak végrehajtásáról azonban minden évben beszá­moltatják a vezetőket á bizal­mi testületek. Ezzel egyidőben döntenek a szükséges módosí­tások ügyében is. A Szakszervezetek ' Bács- Kiskun megyei Tanácsa köz- gazdasági osztályvezetője há­rom dolgot említ, mint a szerződések módosításának legfontosabb okát, s egyben célját. Az első, hogy a ikollek­tív szerződés a maga módján — jogszabályi úton — az ed­diginél jobban segítse a vál­lalati munka hatékonyságának fokozását, s ennek érdekében a rend és a fegyelem megszi­lárdítását. A másik, hogy olyan legyen. a munkahelyeken az érdekeltségi rendszer, ami ugyancsak legfontosabb cél­jaink eléréséhez visz köze­lebb. S végül módosítani kell azért is, mert új törvények, jogszabályok születnek, és a szerződéseket ezekhez hozzá kell igazítani. A bizalmi testületek Bács- Kiskun megyében is ezekben a hetekben vitatják meg a kollektív szerződések előző évi végrehajtásáról szóló be­számolókat és döntenek a mó­dosításokról. A vasas szakmá­hoz tartozó vállalatoknál: a kecskeméti MEZÖGEP-nél, az Április 4. Müveknél, a Zo­mánc- és Kádgyárban részle­tes, alapos elemzés készült, s jutott el ia bizalmiak révén a dolgozókhoz. Ennek megfele­lően számos kritikai és egyet­értő vélemény, hasznos javas­lat fogalmazódott meg. Nem mondható el ugyanez a me­gyehatáron túli székhelyű vál­lalatok gyárainak, gyáregysé­geinek jó részéről. Az IGV kecskeméti gyárá­ban például két oldalt tesz ki a beszámoló, másfelet a mó­dosítási javaslat. Utóbbinak a megfogalmazása sem szeren­csés, nehezen érthető. A Va­sas szakszervezet megyei szer­vezője — mint mondja — at­tól tart, hogy ha eljutottak is a dolgozókhoz ezek az anya­gok, őszinte véleménynyilvá­nításra aligha késztették az embereket. S ez a fajta gya­korlat a gyáraknál, gyáregysé­geknél — részben a központ merevsége, részben a helyi vezetők és szakszervezeti szer­vek határozatlansága követ­keztében — nem egyedi jelen­ség. Persze vannak szakmák, ahol a gondok is mások, mint­hogy az adottságok sem ugyan­azok. Az Élelmezésipari Dol­gozók Szakszervezetéhez tar­tozó munkahelyekre például nem jellemzőek a gyári—gyár­egységi viszonyok. Tizenkét megyei székhelyű, önálló vál­lalat dolgozik Bács-Kiskun élelmiszeriparában. E vállala­tok 1981—85. évekre kötött kollektív szerződései — véle­kedik az ÉDOSZ megye bizott­ságának titkára — nem rosz- szak. Az évenkénti felülvizs­gálatra és bizonyos módosítá­sokra ennek ellenére szükség van. A szerződések módosítását a központi szabályozó megvál­tozásán túl sok minden indo­kolhatja. Előfordul, hogy az élet nem igazolja bizonyos megkötések szükségességét. Máskor meg éppen hogy lazá­nak bizonyulnak egyes szabá­lyozások. Időközben meg is változnak némely külső és belső feltételek. És ami a leg­döntőbb: nem mindegy, hogy a termelőmunka jövedelme­zősége hogyan alakul. Ezek a körülmények mind-mind igénylik a kollektív szerződés módosítását, ám — tegyük hozzá — elsősorban a vezetés részéről. A dolgozók termelési tanács­kozásokon, szakszervezeti csoportértekezleteken' vitat­ják meg a vállalati törvény- könyvvel összefüggő dolgokat, mondanak véleményt a vég­rehajtásról és tesznek a jövőre vonatkozó javaslatokat. S ezek ma már korántsem csak a munkaruha kihordási idejének megváltoztatására vonatkoz­nak. A Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipa­ri Vállalatnál és a Kecskemé­ti Baromfifeldolgozó Vállalat­nál például kezdeményezték a dolgozók, hogy a munkafe­gyelmet rendszeresen megsér­tőket zárják ki a nyereségré­szesedésből, súlyosabb esetben pedig mondjon föl nekik a vállalat. Általános tapasztalat, hogy megnövekedett az igény a nyílt kérdésfölvetésre, az őszinte véleménycserére. A kollektív szerződések 1983. évi módosí­tása a legtöbb helyen az együttgondolkodás jegyében történik. Sitkéi Béla Negyedszer is kiváló a kiskőrösi BORKŐV A Mezőgazdasági Szövetkeze­tek Borászati Közös Vállalata 1977 óta három alkalommal kap­ta meg a Kiváló Gazdasági Tár­sulás címet. A kiskőrösi székhe­lyű közös vállalat, amelyet a já­rás mezőgazdasági nagyüzemei alapítottak, az 1982. évi tevé­kenységével ismét megérdemel­te a kitüntetést. A közös vállalatot alapított szövetkezetek és tagjaik kevés híján már 14 ezer hektár szőlőt művelnek. A társulás megalakí­tásakor 300 ezer hektoliternél nagyobb befogadóképességű táro­lóterük, feldolgozójuk, három ki­sebb palackozójuk volt. Azóta a műszaki fejlesztés eredménye­ként tovább gyarapodott. A szőlőművelés és a borászat fejlődését mutatja, hogy a kis­kőrösi BORKÖV, az Európa- szerte igen jelentős borkínálat ellenére 1982-ben is jóval túl­szárnyalta borexport előirányza­tát". Mindenekelőtt a tőkésexport forgalma növekedett. A Kiskő­rösön és környékén, további a kecskeméti és a kiskunhalasi já­rásban működő BORKÖV-tag- gazdaságokban olyan minőségű szőlő és bor terem, hogy azt a svájci, az NSZK-beli italfogyasz­tók is szívesen vásárolják. Solt- vadkert, Kecel, Tabdi, Jánoshal­ma, Kiskunmajsa és a többi te­lepülés határában művelt ültet­vények borterméséből a tervezett 19 ezer helyett, 20 200 hektolitert értékesített a nyugati országok­ban. örvendetes, hogy a borexport részaránya éppen 1982-ben volt a legmagasabb. A múlt eszten­dőben forgalmazott csaknem ne­gyedmillió hektoliter bornak egyharmadát a külpiacon tudta értékesíteni a közös vállalat. Egy év alatt 29,5 százalékkal emelke­dett a tőkés export. Belföldi szerződéses szállítási kötelezett­ig Hajmákné Bagó Éva, a BORKÖV laboratóriumában. ségeinek is eleget tett 1982-ben a BORKÖV. Az italok minőségének javítá­sában, a termékszerkezet kor­szerűsítésében nagy segítséget nyújt a taggazdaságoknak a kö­zös vállalat borászati laborató­riuma. A vizsgált borminták analízis adatai alapján a szolgá­lat kezelési javaslatot ad, szak­tanácsot nyújt a szövetkezetek szőlőtermesztési és borászati ágazatainak, s lehetőséget teremt a legújabb szakmai tapasztalatok megszerzésére, átadására. A kiskőrösi közös vállalatnak a május negyediki ünnepségen nyújtják át a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által adományozott Kiváló Gazdasági Társulás kitüntetést. K. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom