Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-03 / 79. szám
Időjárás: Előrejelzés az ország területére ma estig: eleinte változóan felhős Idő várható, elszórtan esővel, záporral és zivatarral. Vasárnap többször lesz erősen felhős az ég, és sok helyen valószínű eső, néhol zivatar is. Időnként megélénkül, helyenként megerősödik a déli, délnyugati szél. Éjszaka ismét többfelé lehet köd és 5, 10 ifokig hűl le a levegő. A hőmérséklet csúcsértéke vasárnap általában 12 és 17 fok között várhatód (MTI) Hiszünk munkánk értelmében, prills 4-e, legnagyobb nemzeti ünnepünk, számunkra jelképpé vált. A nap, melyen a szovjet) nép ■ fiai a fasiszta Németország utolsó hátráló katonáját is kiűzték országunk területéről, hosszú és bonyolult társadalmi folyamat beteljesedését jelentette. A felszabadulást köszöntő nemesmedvesi harangszó egyben nyitánya volt egy új korszaknak. A fasizmus elleni katonai győzelem, a sikeres felszabadító harcok Magyarország számára a teljes felszabadulás, a haladás lehetőségét teremtették meg. Az évfordulón ezért emlékezünk egyszerre azokra, akik fegyverrel vívták ki egy számukra idegen ország felszabadítását és azokra is, akik a felszabaduLós beteljesedéséért politikai meggyőződésből, társadalmi igazság- érzetből, vagy bármely más okból küzdöttek népünk szabadságáért. Küzdöttek, hogy Európa elmaradott országából majd megszülessen a szocialista Magyarország. Emlékezünk a katonákra, partizánokra, ‘magyarokra és más népek fiaira, akik életüket adták a harcmezőkön, az illegalitásban, a levegőben, vagy a tengereken azért, hogy megszülessen a béke, eljöhessen számunkra a szabadságot jelentő április 4-e. ■Ez a nap olyan nemzeti ünnepünk,, mely egyszerre utal legközvetlenebb múltunkra és jelenünkre. Sorsdöntő, történelmi változás kifejezője, amelynek igazi^zerepét, meghatározó 'voltát társadalmunk tagjainak jelentős része saját életében mérhette le. Személyes sorsok, életutak meghatározó mozzanata lett a' felszabadulás napja. Voltak, akik vesztettek általa, de számuk elenyésző azokhoz képest, akiknek az 1944—45-ben megnyitott fejlődési lehetőség változást, s az azóta eltelt 38 esztendő áhított emberi jogokat, szabadságot, személyes előrehaladást adott. A megtett útra, eredményeinkre méltán lehetünk büszkék. Megbecsülés illet mindenkit, aki tevékenyen részese volt a 38 esztendő alatt a haza, a társadalom építésének. Nemcsak illik, hanem • kötelességünk is ezen az évfordulón számvetést csinálnunk. Kötelességünk, hogy tudjuk becsülni létrehozott értékeinket és megvédeni vívmányainkat azokkal szemben, akik csak leszólni, kisebbíteni, s nemegyszer meghamisítani próbálják azt. A magyar társadalom nagyobbik része ma már csak a történelemkönyvből ismeri, hogy honnan is indultunk, és az érdeklődő a statisztikai évkönyvekből is látja: mire képes népünk, iparunk, mezőgazdaságunk. A számszerű összehasonlítás kifejezi a növekedést, a fejlődést, de nem fejezi ki az ember egyéni teljesítményét, gyötrelmét, szellemi épülését. Mégsem feleslegesek ezek az összehasonlítások, mert egyben erőnket is mutatják, önbizalmunkat is erősítik. jövőnkben Ünnepi gyűlés a felszabadulás évfordulóján Kiskunfélegyházán, a hazánk felszabadulásának napját nevében is megörökítő Április 4. Gépipari Művekben tartották meg pénteken a 38. évforduló alkalmából rendezett megyei nagygyűlést. Az eseményen az üzem dolgozói mellett részt vettek a város és a környező községek gyárainak, szövetkezeseinek, intézményeinek képviselői, a megye párt-, állami és társadalmi vezetői. Az ünnepi nagygyűlés szónoka Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára volt. Beszédét az alábbiakban közöljük. Iparunk [most, az utolsó békeévhez — tehát 1938-hoz — viszonyítva (14-szer többet termel, a mezőgazdaságunk pedig kétszeresét ac ja a háború előtti teljesítményé nek. Az ország lakás-, állományá iák 60 százaléka a felszabaduló; után épült. n épünk műveltségi, képzettségi szintje — I csak az iskolázott- ságot tekintve — Jm óriási minőségi vál- 1 tozást mutat. A felsőfokú végzettségűek aránya négyszeresére, at középfokú iskolát végzetteké kilencszeresére növekedett. Napjainkban egy kereső állampolgárral másfél millió forint értékű termelőeszköz jut, de nem egy | jól felszerelt ipari üzemben énnek többszöröse van egy-egy munkásra bízva. A nemzeti vagyon hasznos működtetése döntően az ő felkészültségükön, hozzáértésükön múlik. Szocialista mezőgazdasági nagyüzemeinkben [sem ritka riia már, hogy egy-egy ember milliós értékű eszközökkel dolgozik, és évente hasonló nagyságú új értéket állít elő. Nagy szükségünk van eurre, hiszen a társadalom számára nélkülözhetetlen javakból mind nagyobb igényeket kell kielégíteni. S nekünk kell gondoskodni erről, mert ingyen semmit sem kaphatunk. . Magyarország — területét és népességét tekintve kis ország. Népességünk szerint a másfélszáz ország sorában az 54. helyet foglaljuk el. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem szempontjából a 25—'30. helyen vagyunk, s ez nem is olyan rossz helyezés. A magyar népgazdaság részesedése a világexportban termelésünkhöz képest viszonylag magas. Mi exportáljuk például a világpiacra kerülő autóbuszok 20 százalékát. Hazánkban az ipar adja a teljes nemzeti termelés felét, az ipar foglalkoztatja a kereső lakosság mintegy 34 százalékát. Az ország ipari teljesítményéhez egyre növekvő mértékben járul hozzá megyénk ipara. Bács-K'ilskun megyében az V. ötéves terv időszakában megkétszereződött az ipar bruttó állóeszközértéke. Itt dolgozik az ország iparában foglalkoztatottak több mint négy százaléka, és mintegy 35 milliárd forint értékű terméket állítanak elő. A szocialista iparosítás — a hagyományos élelmiszeripar mellé — új iparágakat, sőt olaj- és földgázbányászatot teremtett. Megyénk ipatóra alapvetően a gyári-gyáregy6égi szervezeti rendszer a jellemző. Kétségtelen, hogy az ipar kialakulásának körülményei miatt nálunk ritkán jöttek létre igazán nagyméretű, több ezer fős ipari vállalatok, amelyek meghatároznák egy-egy városunk ipari arculatát. Inkább a közép- és kisüzer mi méretek az uralkodók. A hangsúly azonban nem a méreten, hanem a korszerűségen, a hatékonyságon van. É6 ez bizony a nagyüzemben is lehet kicsi és a kisebb méretek mellett is lehet nagy, eredményes. A gyáregységi rendszert — a realitásokból kiindulva — olyan adottságnak kell tekinteni, amelynek előnyös oldalát közös erővel jól kell hasznosítani, és a hátrányait lehetséges fokozatosan csökkenteni. okszínű mezőgazdaságunk, élelmiszer- iparunk forradalmi változásokon imént keresztül a fel- szabadulás óta. El-1 mondhatjuk, hogy a mezőgazdaság az elmúlt évben is teljesítette a vállalt feladatokat, megfelelt a várakozásnak. Terméseredményeink alapján jól állunk a világban. Mind mennyiségben, mind pedig választékban megfelelő volt a belső ellátás, és ezen túl erejéhez mérten járult hozzá az Igazait az export- feladatok teljesítéséhez, a nép- gazdasági egyensúly javításához. Elismerésre méltó, hogy hazánk a szocialista országokkal fennálló szerződéses kötelezettségeinek teljesítése mellett több mint tíz százalékkal növelte a mezőgazdaság nem rubel elszámolású kivitelét. A hús- és baromfiipari termékek kivitelének értéke az elmúlt öt év alatt csaknem 70 százalékkal nőtt, ezen belül a sertéskivitel két és félszeresére^ a banomfiexport pedig megduplázódott. Baromfiból a világexport tíz százalékát hazánk adja. Ugyanilyen arányú a részesedésünk az európai sertéshús-kereskedelemből is. Libamájból az első, vágónyúlból másodikok vagyunk az exportőrök sorában. Az eredményekben jelentős szerepe van. Bács-Kiskun megyének. A megyék között első helyen állunk a sertés- és baromfitartásban, másodikok vagyunk a szarvasmarha- és a juhállomány nagyságában. Az országos számvetés alkalmával pártunk Központi Bizottsága decemberi ülésén elismeréssel szólt az ágazat eredményeiről, melyék igazolják a következetes, lenini agrárpolitika- helyességét. Hasonlóan értékelte pártbizottságunk is a megye agrár- gazdaságának elmúlt évi tevékenységét. Bizakodással tölt el bennünket, bogy mind a nagy- (Folytatás a 2. oldalon.) jr- 0T KOSZORÚZÁSOK Hazánk felszabadulásának 38. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias 'Népfront Országos Tanácsa szombat délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett Budapesten a szovjet hősök Szabadság-téri- emlékművénél és a magyar hősök emlékművénél, a Hősök terén. A Szabadság -téren a magyar és a szovjet 'himnusz elhiangzá-< sa* után a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke helyezett koszorút az emlékmű talapzatára.-Az MSZMP Központi Bizottságának koszorúját Kádár János, a Központi 'Bizottság első titkára és Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai helyezték el. A Minisztertanács nevében Lázár György, a Miniszter-tanács elnöke és Sarlós István, a Minisztertanács elnök- helyettese koszorúzott. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége budapesti nagykövetsége részéről Vlagyimir Bazovszkij nagykövet. Va- lerij Muszatov követtanácsos és Anatolij Popov vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé helyezte el a kegyelet és a megemlékezés koszorúját. Ezután a : diplomáciai testület képviseletében koszorúztak. 'Kecskeméten, a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél az MSZM(P Bács-Kiskun megyei és Kecskemét 'városi bizottsága nevében Romány Pál, Terhe Dezső és dr. Kőrös Gáspár koszorúzott. A megyei .tanács képviseletében dr. Gajdócsi István és Tahati László, a társadalmi és tömegszervezetek, az MS2BT- tágcsoportok nevében dr. Dobos László, Néjnedi SárMotr, Gráner Gyula és Kókai Farenc tisztelgett a -felszabadító harcokban ellesett hősök emlékének. A fegyveres erők és testületek képviseletében dr. Fehér Géza rendőr ezredes, Kovács László alezredes és drJ Cserháti László a Munkásőrség megyei parancsnoka helyezett el koszorút. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok nevében. Igdr Gánagyijevics Balasotv gárdaezredes és Alekszatadr Dimit- vijevics Tyelbuhov gárdaalezredes koszorúzott. Ezután a kecskeméti üzemek, intézmények dolgozói helyezték el a kegyelet és az emlékezés virágait. Kitüntetések átadása a Parlamentben A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 38. évfordulója alkalmából, eredményes munkájuk elismeréséül az állami, a gazdasági munka különféle területein dolgozóknak és a fegyveres testületek tagjainak kitüntetéiseket adományozott. Az Elnöki Tanács a MUnkia Érdemrend ezüst fokozatával 644, bronz fokozatával 944 személyit tüntetett ki. A fegyveres testületek 36 tagjának pedig Kiváló Szolgálatért érdemérmet adományozott. A kitüntetettek egy csoportjának Losoncai Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a 'Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szombaton délben az Országház kupolacsarnokában nyújtotta át asz érdemrendeket. Az ünnepségen megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Kópiám Mihály, a<z MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagj'ai, továbbá Katorna Imre, az Elnöki Tanács titkára. Losonczi Páli a kitüntetések átadásakor mondott beszédében méltatta- Hazáink felszabadulásának történelmi jelentőségét. — Dolgozó népünk csaknem négy évtizede ünnepli meg békében, szorgos, alkotó munkája közben legnagyobb nemzeti ünnepünket, áprilisi 4-ét. Nemzeti létünknek ezt a fényes fordulópontját, mint új életünk, felemelkedésünk talpkövét évszázados szabadság küzdelmeink teljesülésének jelképét tartja számon a történelem. A kitüntetettek névsorát a 3. oldalon közöljük.
