Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-22 / 94. szám

IDŐJÁRÁS ElOrejeité» ma uHli eleinte kávéi félné, uárai US. KiiObb délnyugat felől erőien megnSvilkulk a felhőzet éi tObb helyen kell számítani zápor ra, zivatarra. A délnyugati, nyugati izéi lokfelé megerősödik, wiőiorban a Dunántúlon vi­haros izéllökések li várhatók. A leg magasabb nappali hőmér­séklet az erőien felhős helyeken tt, máshol II fok körül valószíne. YILAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Lenin-emlékünnepség Lenin születésének 113. évfor­dulója alkalmából csütörtökön az MSZMP KB székházában ünnepi megemlékezést tartottak, s kitün­tetéseket adtak át a marxista—le. ninista eszmék terjesztésében ki­emelkedő eredményt elért párt­propagandistáknak. Az ünnepséget —, amelyen részt vett Övári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, továbbá jelen voltak a központi pártintéz­mények vezetői, a budapesti és a megyei pártbizottságok ideológiai titkárai — Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője nyitotta meg. Ezután Lakos Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pártélet felelős szerkesz­tője mondott ünnepi beszédet, méltatta Vlagyimir Iljics Lenin munkásságának történelmi jelen­tőségét. Az ünnepi beszédet követően óvári Miklós, a hagyományoknak megfelelően állami kitüntetéseket és Lenin-emlékplakettet adott át a kiváló propagandistáknak. Öten a Munka Érdemrend arany foko­zatát, tizenhároman — köztük Borbély János, a dunavecsei köz­ségi könyvtár igazgatója — a Munka Érdemrend ezüst, hatan pedig bronz fokozatát kapták. A Központi Bizottság 129 propagan­distát Lenin-emlékplakettel jutái, mázott. Az ünnepség utáni fogadáson Kádár János, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának első titkára üd­vözölte a kitüntetetteket. Beszél­getett velük a propagandamunka időszerűségéről, jelentőségéről, s valamennyiüknek további sikeres munkát kívánt. Nemzeti zászló 'J&káfr 'mák Marjai József franciaországi tárgyalásai Marjai József miniszterelnök- helyettes csütörtökön ' folytatta hivatalos tárgyalásait a francia kormány és a gazdasági élet ve­zetőivel. A délelőtt folyamán a miniszterelnök-helyettest fogad­ta Pierre Mauroy miniszterelnök. A megbeszélésen a mindkét or­szágot érdeklő nemzetközi poli­tikai és gazdasági kérdéseken túlmenően részletesen megvizs­gálták a Francois Mitterrand köztársasági elnök múlt évi ma­gyarországi látogatásakor létre­jött megállapodások végrehajtá­sának helyzetét és egyeztették az együttműködés továbbfejleszté­séhez szükséges teendőket. A miniszterelnökkel — mint más francia vezetőkkel — érde­mi eszmecsere folyt a két ország gazdaságpolitikájáról, a gazda­ságirányítás módszereiről és gya­korlati tapasztalatairól. A kormány elnökhelyettese a nap folyamán tárgyalt Jacques Delors gazdasági és pénzügymi­niszterrel. André Chanderragor. ral, az európai ügyekkel meg­bízott miniszterrel. A Renault R. V. I. (haszonjárműveket gyár­tó) nagyvállalat vezetőivel le­bonyolított tárgyalás után Marjai József ellátogatott a francia nem­zetgyűlésbe. Értekezleten vett részt, 'amelyet Pierre Joxe-nak, a nemzetgyűlés szocialista képvi­selőcsoportja elnökének vezeté­sével a parlament francia—ma­gyar baráti csoportja rendezett a miniszterelnök-helyettes tisz­teletére. XXXVIII. évf, 94. szám Ára: 1,40 Ft 1983. április 22. péntek MUNKA KÖZB Ezernyolcszáz hektárnyi alacsony értékű földterületen gazdál­kodnak az orgoványl Sallai Tsz tagjai. Éppen ezért különös jelentősége van az állattenyésztésnek és az ipari tevékenység­nek. Néhány éve a kecskeméti kéziszerszámgyár részére dol­goznak. Az idén hárommillió forintos költséggel új műhely- csarnokot építenek, összes termelési értékük tavaly közel 50 ; millió forint volt, ebből 11 milliót az állattenyésztés hozott. Itt dolgozik már tíz év óta Szabó Gáborné állattenyésztő szakmunkás. Telepükön évente mintegy 300 kisborjút segítenek világra. Ezek gondozása a feladata. Jó munkáját dicséri, hogy egyre kevesebb hullik el az értékes állatokból. Kétszer kapta meg a Kiváló dolgozó kitüntetést. (Pásztor Zoltán felvétele) *; NAPIRENDEN A KÜLTERÜLETI ELLÁTÁS Könyvtárosok tanácskozása A Könyvtártudományi és Mód­szertani Központ a Katona Jó­zsef Megyéi Könyvtárral közösen kétnapos tanácskozásra hívta ösz- sze Bács-Kiskun, Békés és Csong- rád megye vezető szakembereit, hogy együttesen megvitassák a legégetőbb gondokat, feladato­kat, a közművelődési és szakmai könyvtári hálózatokkal kapcso­latban. Az SZMT új székházában Lisz­tes László megyei könyvtárigaz­gató köszöntötte a megjelente­ket. tegnap délelőtt ,tíz órakor, majd Sóti Eva, a megyei tanaca művelődésügyi osztályvezető-he­lyettese ismertette Bács-Kiskun közművelődési hálózatának ala­kulását, a művészeti műhelyek gazdagodását. Az ellentmondásos helyzetre utalva elmondotta, hogy miközben stabilizálódtak a könyvtári munka eredményei, megoldatlan maradt egyelőre a megyei intézmény elhelyezése. Hangsúlyozta, hogy az ország legnagyobb tanyás megyéjében sajátos feladata van az olvasó- szolgálatnak. Kárpáti Zoltán, a Magyar Tu­dományos Akadémia Szociológiai Intézetének tudományos munka­társa ezután az alábbi címmel tartott előadást: A falu és a vá­ros külterülete, mint ellátási egy­ség. Azzal kezdte, hogy napjaink-, ban még | lakónépességnek mintegy a negyven százaléka él — legalább kétezer kistelepülésen — nehéz, hátrányos helyzetben, ami a ipűvelődésli törekvéseket, a civilizációs eredményeket ille­ti. Kifejtette annak a szükséges­ségét, hogy minél gyorsabban bekövetkezzen egy pozitív .irá­nyú szemléletváltozás a kistele­pülések tervszerű fejlesztéséivel kapcsolatban. Elmondta, hogy az ;urbanizáclóis hátrányok negatí­van hatnak az emberek életmód­jára. Beszélt arról is, hogy a társadalmi és életmódbeli átala­kulás sokféleképpen hat a mű­velődési igényekre és szokásokra. Délután felkért hozzászólók fejtették ki véleményüket mind­három megye könyvtári hálóza­tában szerzett felmérésekről és tapasztalatokról. Szeberényi Gyu- láné, a Katona József Megyei Könyvtár csoportvezetője, Izsák László, a Kiskőrösi Városi-Járá­si Könyvtár igazgatója, és Hajdú Géza, a Csongrád megyei Könyv­tár osztályvezetője tartott nagy érdeklődéssel fogadott előadást. Szó esett többek között a külte­rületen élő emberek igényeiről, olvasási szokásairól, az állomány- gyarapítás gondjairól, a könyv­tári szolgáltatás fejlesztéséről. Az ezzel kapcsolatos tennivalókat remekül fejezte ki Izsák László, amikor ezt mondta: „Megnöve­kedett a külterületi lakótelepek becsülete, és ehhez kell igazodni a közművelődésben is.” Ma délelőtt tovább tanácskoz­nak a vezető könyvtárosok. A program szerint elsősorban á há­rom megye hálózatainak további gyümölcsöző együttműködése sze­repel a napirenden. Előadást tart többek között Fogarassy Miklós, a Könyvtártudományi és Mód­szertani Központ tudományos munkatársa, valamint Máder Bé­la, a József Attila Tudomány Egyetem Központi Könyvtárának 'igazgatóhelyettese. Varga Mihály • A Nemzeti zászlót Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes adta át Szabó Mihálynak, a községi tanács elnökének. Beszédes számokkal jellemez­hető a fejlődés Jakabszálláson. Az V. ötéves terv alatt együtte­sen 5040 forint volt a községben az egy főre jutó társadalmi mun­ka értéke. Tavaly — egy eszten­dő alatt! — 5404 forint. A község lakossága, szövetkezeti, üzemi brigádjai, kisiparosai összefogva, a párt- és tanácsi vezetők irá­nyításával 1982-ben önként vég­zett munkájukkal 14 millió fo­rinttal gyarapították falujukat. Azt a települést, amely 1950-ben a járás legszegényebbje volt, s tanácsának a fejlesztésre fordít­ható pénze ma is csak 450 ezer forint évente. Az már a helybéliek szervező- készségén, ötletességén, önzet­lenségén múlott, hogy 8 tanter­mes, modern, hétmillió forintot érő iskolát varázsoltak össze. Bár helyesebb az a kifejezés, hogy dolgoztak — két napot mindenki, de akadt aki két hetet is —, mert varázsszóra nem ké­szül iskola, s ugyancsak nem simulnak ki a hepehupás dűlő- utak, nem nyílik benzinkút, nem nőnek fák, nem készül miniar­borétum, nem bővül a villany- hálózat. Márpedig mindez valóság — a jakabszállásiák cselekvő össze­fogásának kézzel fogható, szem­mel látható eredménye. Olyan eredmény, amellyel a község ki­érdemelte a Hazafias Népfront Országos Tanácsának t Nemzeti zászlóját. A községi tanács tegnapi ülé­sén — amelyet stílusosan az új iskolában tartottak — Nagy Béla, a Népfront Szakszövetkezet el­nöke köszöntötte a tanácstagokat és a vendégeket. Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyetttest, Ro­mánt/ Pált, a megyei pártbizott­ság első titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét és Farkas Józsefet, a népfront megyei titkárát. A Himnusz elhangzása és az úttörők műsora után Szabó Mi­hály, a községi tanács elnöke adott számot a tavaly végzett társadalmi munkáról, de beszé­dében már az újabb, az idei fel­adatokat is sorolta. Ezek közé tartozik például az otthonterem­tés — most 49 lakás épül, a szak- szövetkezet 28 fiatal dolgozójá­nak jelképes összegért adott tel­ket —, az ifjúsági park bővíté­se, az iskola kerítésének, sport­pályájának elkészítése, az ipar­cikkáruház létesítéséhez célrész­jegyek jegyzése. S hogy 1983 első négy hónapjában sem tétlenked­tek, bizonyítja: elültettek a köz­ség utcáin 700 meggyfát, és a na­gyon hiányzó TÜZÉP-telep léte­sítéséhez is összeadott a lakos­ság 225 ezer forintot. Ezután Faluvégi Lajos méltat­ta a község elért eredményeit, s egyebek között elmondta, hogy Jakabszállás példája a gyakor­latban is igazolja, amit a politi­kai mérlegkészítés során hozott határozatok is megállapítanak: országunk, gazdaságunk a nehe­zebb körülmények között is meg­áll a lábán. Aki többre akar jut­ni, az becsületes munkával több­re is juthat. Az a cél, hogy a társadalmi munka is növekedjék, mert ma az országos átlag egy lakosra számítva 800 forint körül van. A gazdaság előtt álló fel­adat: a jövő fejlesztései nyomán minél kisebb legyen a különbség a város és a nem városi telepü­lés között. Ezt követően Faluvégi Lajos a Minisztertanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának megbízásából átadta a Nemzeti zászlót, valamint a helyi telepü­lésfejlesztési feladatok teljesíté­sét segítendő, a kormány hozzá­járulásaként az egymillió forint­ról szóló kötelezvényt. Ezután kitüntetésben részesí­tették a társadalmi munkában élenjárókat, majd a megyei párt- bizottság és a megyei tanács ne­vében Romány Pál gratulált a község lakóinak a tavalyi ered­ményekhez, de mint mondotta, örömmel hallotta, hogy a jelen­tésben számba vették a jövőt is. Ebbői az is megállapítható, hogy Jakabszállás — s a hozzá hason­ló községek Bács-Kiskunban — az erők összefogásával, bizakod­va készülnek a holnapra. V. T. BARÁTSÁGI NAPOK _____________________________ D iákfóram Kiskunfélegyházán Szovjet vendégek érkeztek tegnap kora délután Kiskunfélegyházára, hogy részesei legyenek a Bács-Kiskun megyében rende­zett magyar—szovjet barátsági napok ren­dezvényeinek. A Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. Dobos Gézáné fo­gadta és tájékoztatta a település életéről Mihail Szergejevics Kupcsenkót, a buda­pesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­nak igazgatóhelyettesét, Anatolij Szomo- vot, az intézmény ifjúsági referensét. Ezt követően diákfórumot rendeztek a 608-as számú Ipari Szakmunkásképző In­tézetben, ahol Anatolij Szomov tartott elő­adást a szovjet fiatalok életéről, és vála­szolt az ezzel kapcsolatos kérdésekre. A szakmunkásképzőt Reicher József igaz­gató mutatta be a vendégeknek. Az esemé­nyen részt vett Sztanojev András, a kis­kunfélegyházi városi pártbizottság első titkára is. Innen Kiskunfélegyháza város környéki községébe, Pálmonostorára várták a szov­jet intézmény képviselőit. Rövid beszélge­tést folytattak a falu vezetőivel, majd a tanácsháza üléstermében barátsági gyűlé­sen vettek részt. Hegedűs János, a kiskun­félegyházi városi pártbizottság tagja, a Ke­leti Fény Termelőszövetkezet elnöke be­szélt a Szovjetunió következetes békepoli­tikájáról. Felszólalt M. Sz. Kupcsenkó is. Mindkét helyen kulturális műsor gazda­gította az összejövetelt. Ma Kiskunhalason folytatódik, majd a kora esti órákban Mélykúton fejeződik be a barátsági napok rendezvénysorozata. R. M. Verseny az idővel Növényvédelem és tápanyag-gazdálkodás • Felvételünkön a műtrágyaszóró tartályát töl­tik fel. Az idei tavasz a megszokottnál is több fejfájást okozott a mezőgazdasági szakembereknek. Nem­csak az időjárás váratlan fordulataira kellett fi­gyelni, hanem a raktárakból erősen fogyó növény­védő szerre, műtrágyára. Az utánpótlás ugyanis akadozott. Emellett, mint ismeretes, a kemikáliák ára változott, ami még inkább indokolja a hatékony munkára való törekvést. A népgazdasági terv egyre többet kíván a mező- gazdaságtól. Nevezetesen azt, hogy 10 százalékkal növeljék a nyugati, és 7—8 százalékkal a rubelel­számolású exportot. A termésátlagok gazdaságos nö­velése pedig elképzelhetetlen a hatékony tápanyag- gazdálkodás, és a kifogástalan növényvédelem nél­kül. A szakembereknek az idén sok dolguk lesz, hi­szen az enyhe tél kedvezett a kártevőknek és a kór­okozóknak is. A növényvédelmi munkák megkezdése nem tűr halasztást, különösen az úgynevezett karanténkárte­vők elleni védekezés fontos, hiszen a károsítok el­terjedése a mindenkori export sikerét veszélyezte­ti. Ennek természetesen feltétele, hogy milyen nö­vényvédő szereket és műtrágyákat vásárolhatnak. A hazai vegyipari gyárak, külkereskedelmi okok miatt, az idén kereken egyhónapos késéssel kezd­ték meg a termelést. Ezért jó néhány gyomirtó szer valóban „ a huszonnegyedik órában”, az utolsó pil­lanatban érkezett meg a földekre. Akadozik a mű­trágyaimport is. Például az a káliumtartalmú mű­trágya, amelyiknek még 1982 nyarán kellett volna megérkeznie, most került az országba. Ilyen felté­telek mellett nehéz termelni, sőt kereskedni isi/ A mezőgazdászok az év eddig eltelt időszakában borotvaélen táncoltak, hiszen a növényvédőszer-, műtrágyagyárak versenyt futnak az idővel, és néha bizony nem ők győznek. Mindemellett a kecskeméti AGROKER Vállalat ígéretet tett, hogy jó kereske­delmi munkával igyekeznek megoldani a növény­termesztők és a kertészek gondját. Gserében azon­ban azt kérik, hogy a legkeresettebb, az esetleg kur­rens szerekből a nagyüzemek egyszerre csak any- nyit vigyenek, amennyit a közeli napokban felhasz­nálnak. így juthat belőle másoknak is. Cz. P. Fejlődő alkatrészgyártás Fejlesztésekkel, kapacitásbővítéssel, a termelők és a felhasználók közötti közös érdekeltségű társulások szervezésével ja­vult az ellátás az úgynevezett háttéripari termékekből, alkatrészekből és részegysé­gekből. Néhány területen azonban a válla­latok korlátozott beruházási lehetőségei miatt a gyártókapacitások szűkösek, ezért például öntvényekből, kovácsoltvas-gyárt­mányokból, szerszámokból és kötőelemek­ből még mindig kevés jut az iparvállalatok­nak. Jelentős viszont az előrelépés a gép­ipari termékek tartalékalkatrész-ellátásá- ban, az egy-két éve még termelési zavaro­kat is okozó gond — úgy tűnik — ez év­ben megoldódott. Az alkatrészgyártás és -ellátás jelenlegi színvonaláról, továbbá a fejlesztés lehetőségéről Gábor András ipari miniszterhelyettes nyilatkozott az MTI munkatársának. — A pótalkatrészeket készítő üzemek — a műszaki és szervezési intézkedések ered­ményeként — az év eddig eltelt időszaká­ban a vállalt szerződéses kötelezettségeik­nek csaknem maradéktalanul, 98,5 száza­lékának pontosan és jó minőségben eleget tettek. Talán először mondható el, hogy a mezőgazdasági üzemek gépparkjának téli javítása, s a tavaszi felkészülés zavarta­lan volt, holott még nem is olyan régen na­pi gondokat jelentett a traktorokhoz, kom­bájnokhoz, teherjármüvekhez stb. szüksé­ges pótalkatrészek rendszeres hiánya. Min­denekelőtt az importgépekhez volt kevés tartalékalkatrész. A tárca — a MÉM-mel együttműködve — szorgalmazta a hazai pótalkatrészgyártás kiépítését, gyors fej­lesztését. Annál js inkább, mert a tartalék­alkatrészek iránti kereslet évről évre 18— 20 százalékkal növekszik. Most már el­mondhatjuk, hogy a közös erőfeszítések eredménnyel jártak. A Mezőgép Tröszt monori gyárában ta­valy a szocialista importból beszerzett gé­pekhez csaknem 580 millió forint érték­ben, a tőkés országokból származó beren­dezésekhez pedig 160—.180 millió forintért gyártottak tartalék-alkatrészeket. A ter­melés az idén tovább bővül, s az őszi me­zőgazdasági munkákhoz, a hazai gépekhez már teljes körű lesz a pótalkatrész-ellátás. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár­ban készített mezőgépekhez szükséges pót- alkatrészek választékával eddig sem volt gond, a mennyiséggel viszont igen. Ennek oka sok esetben a rossz elosztás volt. Az idén ezen is igyekeznek segíteni. Győrött raktárüzletet rendeztek be. és szerte az or­szágban mintegy 50 helyen olyan javító­üzemet alakítottak ki, amelyhez alkatrész- raktár is tartozik. A szerelvényellátás javításánál az érde­kelt készletezők, gyártók, forgalmazók és a felhasználó vállalatok, illetve szövetke­zeték társulást alapítottak. Nagyobb össz­hangot teremtenék az elosztásban, vala­mint az igények és a gyártási lehetőségek között. Érdemes megemlíteni, hogy a na­pokban TARGÖSZER néven tíz vállalat szövetkezett a bolgár .targoncák javításá­ra, és vállalták a targoncakezelők oktatá­sát is. A kötőelemek hazai gyártására fejlesz­tési program készül. A szükséges techno­lógiákat a szocialista országokból vásárol­juk meg — mondotta befejezésül Gábor András. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom