Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-19 / 91. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AB MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi. 91. szám Ára: 1,40 Ft 1983. április 19. kedd Az SZKP KB békefelhívása MOSZKVA Az SZKP KB felhívta a világ népeit, hogy adjanak határozott választ az impe­rializmus, a militarizmus és a revansizmus agresszív próbálkozásaira. A közlemény, amelyet május elsejére, a munkás- osztály nemzetközi ünnepére adtak ki, síkraszáll a hábo­rús fenyegetés ellen, a fegy­verkezési hajsza megféke­zéséért, a leszerelésért. A felhívásban az SZKP Központi Bizottsága felszó­lítja a világ népeit, hogy fokozzák az atomkatasztrófa megakadályozására irányuló erőfeszítéseiket, s állhatato­san követeljék az atomfegy­verek, a neutronfegyver és a vegyi fegyverek betiltását. Megkezdték a tengeri vetését a Bácsalmási Állami Gazdaságban. Négy Cyclo vetőgéppel — ha az időjárás engedi — tíz nap alatt az előirányzott 2690 hektáron földbe kerül a mag. (Méhesi Éva felv.) SZÍNJÁTSZÓ- CSOPORTOK, IRODALMI SZÍNPADOK Seregszemle Kiskoroson Tizenkilenc csoport jelentke­zett, s tizenhét ott is volt Kiskő­rösön, a színjátszó csoportok és irodalmi színpadok szombat-va­sárnapi találkozóján a Petőfi Sándor Művelődési Központban. A gyerekektől a felnőttekig min­den korosztály képviseltette ma­gát a pódiumon, változatosak voltak a műsorok is. Saját szer­zésű paródia, versadaptáció, me­sejáték éppúgy a programot szí­nesítette, mint Pilinszky János K, Z. oratórium című műve, vagy Tömöry Péter darabja, Örkény Istvántól Romhányi Józsefen át Mark Twain-ig húzódott a szer^ zők sora. Műsoron kívül a ha­lasi és a székesfehérvári együttes is fellépett. • Két nap mérlege: húsz elisme­rés, ami azt jelenti, hogy valami­lyen jutalmat minden csapat ka­pott. Arany minősítést érdemelt a GAMF és az Erdei Ferenc Műve­lődési Központ (Kecskemét) szín­pada, rendezőjük, Mózes István a legjobb rendező díját kapta, s a csapatból került ki a legjobb epizódszereplő is. Az ezüst mi­nősítéssel a Garabonciás Stúdió (Kecskemét), a kerekegyházi színjátszók és a 623. számú Vágó Béla Szakmunkásképző Intézet együttesének teljesítményét dí­jazták. A Népművelési Intézet által később megrendezendő or­szágos bemutatón a kerekegyhá­ziak és a felsőszentivániak kép­viselik Bács-Kiskun falusi szín­játszóit. A kétnapos rendezvény értéke­lésére Lángné Nagy Máriát, az Erdei Ferenc Művelődési Köz­pont osztályvezetőjét kértük meg. — Több éve van alkalma meg­nézni az amatőr színjátszók be­mutatóját. Miben különbözött az idei? f — A legfeltűnőbb az, hogy egyre több a hosszú darab, sok egész estét betöltő játékot is be­mutattak. — Mi lehet ennek az oka? — A „hivatalos színházak” mind gyakrabban kerülik el a kisközségeket, ahol — nagyon egyszerűsítve fogalmazva — ma­guk gondoskodnak „saját szín­házról”. Bácsborsódnak, Bugáé­nak, Kerekegyházának, Kunszál­lásnak egész estés produkciói vannak műsoron, olyanok, ame­lyek az egész községet megmoz­gatják: a tanácselnöktől a keres­kedőig. — Korábban éles verseny volt az irodalmi színpadi meg a szín­játszó stílus között. Most? — Peasdül a színjátszás, egy sereg jó ötletet láttam — néme­lyiket persze elég alacsony szín­vonalon. — Több mint száz művelődési ház van a megyében, majdnem mind működtet irodalmi színpa­dot. Itt durván számolva egy ti­zedük lépett föl. Sok ez, vagy kevés? — A viszonyítás helyett in­kább azt mondom: a jelentkezet­tek képviselik a közepesnél job­bat. Másképp fogalmazva: nagy­jából minden tizedik együttes mert kiállni szakmai zsűri elé. — Egyéb érdekesség? — Üj kezdeményezés a gara­bonciások passiójátéka és a kis­kunfélegyházi Credo színpad kü­lönleges — a mozgásszínházi ele­meket szöveggel ötvöző — elő­adásmódja. —%Afi hiányzott? — Egyetlen munkahelyi cso­port sem mutatkozott be. Szerin­tem területi találkozókra is szük­ség volna. 8. j. r A hétvége sportmérlege Cselgáncsozóink alaposan kitettek magukért; három or­szágos bajnoki címet nyertek Kecskemétnek. A legváratla­nabb, s ezáltal az egyik leg­kellemesebb meglepetést a fia­tal Tóth László szerezte, aki kevés eséllyel, de annál na­gyobb reményekkel, kitartás­sal, küzdőkészséggel harcolta ki az elsőséget. Bravúrnak te­kinthető a nemrégiben még a visszavonulás gondolatával foglalkozó Szabó Miklós sikere is, hiszen elsősorban saját magának bizonyította be, hogy érdemes komolyan dol­gozni, az eredmény nem ma­radhat el. Nagysolymosi Sán­dor múlt heti bukaresti győ­zelmével már jelezte, hogy jó formában van. S, valóban azo­kat — elsősorban Varga And­rás vezetőedzőt — igazolta, akik bíztak benne. Természetesen jogos bizako­dással vártuk labdarúgóink hét végi szereplését is, hiszen a BSK otthon, a KSC pedig a ázefétiyébb képességűnek ítélt Szekszárdi Dózsa ellen lépett pályára. S, mint kiderült, (gól)- képességek dolgában ezúttal a Szekszárd volt a jobb. A BSK hazai pályán nem bírt a Sop­ron .csapatával. • Nagysolymosi Sándor <a térdelő versenyző mögött) vá. lógatott formában versenyez­ve nyert országos bajnok­ságot. A kecskeméti búvárúszó­utánpótlás viszont példásan vizsgázott. Az Aranyhontok uszonyos és búvárúszó verse­nyen négy országos csúcsot ért el. Részletes tudósításainkat lapunk hetedik oldalán talál­hatják meg olvasóink. A Központi Bizottság ülésének nemzetközi sajtóvisszhangja Az MSZMP Központi Bizottsá-. ga múlt heti, kétnapos ülésének . a szocialista ■ országokban és a nyugati állámokban egyaránt nagy figyelmét szenteltek. A TASZSZ ■ szovjet hírügynök­ség részletesen ismertette az ülésről kiadott^ közleményt, s ab­ból elsősorban'^ azokat a részeket emelte ki, amelyek az MSZMP legutóbbi kongresszusa határoza­tainak valórayáltásáról, a szo­cializmus építésének további fel­adatairól szólnak. A hírügynök­ség felhívta a figyelmet a doku­mentumnak arra a megállapítá­sára, amely szerint a Magyar Népköztársaság a jövőben is kü­lönleges figyelmet szentel a szov­jet—magyar barátság elmélyíté­sének. Szófiában a Rabotnicseszko De- lo kommentárjában arra helyez­te a hangsúlyt, hógy Magyaror­szágon következetésen megvaló­sítják a kongresszusi határoza­tokat, további erőfeszítéseket tesznek az életszínvonal megőr­zéséért. A súlyosabbá vált nem* zetközi helyzet ellenére komoly sikereket értek el' — állapítja meg a kommentátor), majd hoz­záfűzi: a tények azt bizonyítják, hogy a párt előrelátóan vezeti a 'társadalmat. Az ADN, az NDK hírügynök­sége a közleménynek elsősorban a nemzetközi béke és a leszerelés kérdéseivel kapcsolatos. részeit méltatta tudósításában.!, Prágában a Rudé P.rávó a CTK. hírügynökség tudósítását közölte a KB-ülés határozatáról. A do­kumentumból kitűnik, hangsú­lyozza a jelentés, hogy javult a magyar népgazdaság egyensúlya és társadalmi méretekben; sike­rült fenntartani az életszínvona­lat, tovább bővültek Magyaror­szág nemzetközi kapcsolatai. Az Üj Kína kínai hírügynök­ség részletesen tudósított a köz­lemény tartalmáról, hírt adott a 'dokumentumban leírt sikerekről és a megoldandó nehézségekről. A hírügynökség ezenkívül ki­emeli a közlerpény nemzetközi Vonatkozású részeit is, elsősor­ban azt, hogy Magyarország to­vábbra is erősíteni fogja baráti együttműködését a szocialista országokkal, szélesíti kapcsolatait 9 fejlődő országokkal, illetve a kapitalista országokkal is. A Financial Times című angol lap azt olvasta ki a KB üléséről kiadott közleményből, hogy az — általa „nagyon haladónak” mi­nősített — magyar gazdasági re­form folytatódni fog, s hogy az MSZMP vezetői a külgazdasági egyensúly és a hazai életszínvo­nal egyidejű javítását szorgal­mazzák. A Morning Star, a Brit Kommunista Párt lapja rámuta­tott, hogy Magyarországon a vállalati önállóságnak, a kis ma­gán- és szövetkezeti vállalkozá­sok támogatásának változatlanul a szocialista tervgazdálkodás ad keretet. Ugyancsak a gazdasági refor­mok kérdése állt az AFP francia hírügynökség értékelő tudósítá­sának középpontjában. Az AFP Úgy látta, hogy az MSZMP KB ülése „nyitva hagyta az ajtót” a további gazdasági reformok előtt. A párizsi amerikai napilap, az •International Herald Tribune ■„Magyarország megerősíti az újí­tásokat” címmel tudósít a KB- ülésről. Beszámolt a KB üléséről az FKP lapja, a L’Humanité. Az AP amerikai hírügynökség elsősorban a rugalmasság és az önállóság fogalmának keretében vizsgálta a KB-ülésről kiadott közleményt. A hírügynökség ugyanakkor emlékeztet arra is, hogy a dokumentum a párt ve­zetésének és az állami irányítás­nak fontos szerepet tulajdonít. Az UPI ugyancsak a magyar gazdasági rendszer szemszögéből (Folytatás a 2. oldalon.) MÓDOSÍTOTT JOGSZABÁLYOK A KISIPARBAN Nőtt a termelési kedv, még vannak tartalékok Az MSZMP XII. kongresszusa a kiegészítő gazdaság fej­lesztése mellett foglalt állást, amit a Központi Bizottság ez évi áprilisi ülésének határozata megerősített. Eszerint a kisiparnak szerepet kell vállalnia hosszú távon a lakosság áruval való ellátásában és a szolgáltatási igények kielégíté­sében. Ehhez fejleszteni szükséges a magánkisipart, ezért lé­nyegesen megváltoztatták, kedvezőbbé tették a jogi szabá­lyozását. A KIOSZ megyei vezetősége tegnap arról tájékoztatta a vá­lasztmányt, hogy ezek a módosí­tások összességükben serkentően hatottak az iparosok tevékenysé­gére. A választmányi ülésen jelen volt Neményi Endre, a KIOSZ országos elnökhelyettese. Vágó Iván, a megyei tanács ipari osz­tályvezetője és dr. Halász István, a megyei pártbizottság munka­társa. Rehák László, a KIOSZ megyei titkára beszámolójában emlékez­tetőül sorra vette az ösztönzőleg ható jogszabály-módosulásokat. Kiemelte azt a fontos tényt, hogy az 1981. évi 16. számú törvény- erejű rendelet állampolgári jog­gá tette az ipargyakorlást és egy­szerűsítette a szakmai követel­ményrendszert. Nagyobb lehető­séget ad a segítő családtagok és alkalmazottak foglalkoztatására, s utat nyitott a bedolgozók előtt is. Megszüntette az árutermelő, azaz nem szolgáltató kisiparosok hátrányos megkülönböztetését. A változások hatására jelentős mértékben nőtt — ez év február­jáig 7407-re — Bács-Kiskunban a magán-kisiparosok száma. Ugyanakkor a fluktuáció is na­gyobb, mint korábban volt. So­kan az általuk maga&nak ítélt közterhek miatt visszaadják ipar­jogosítványukat. s kontárként dol­goznak tovább. Főként az építő­iparban figyelhető ez meg. Jellemző, hogy a szekérfuvaro­zók jelentős része tehergépjár­műre cserélte föl szállítóeszkö­zét. A társulási lehetőség elő­nyeit alig használják ki az ipa­rosok. Főként az tartja vissza őket, hogy áz ide vonatkozó ren­delkezés értelmében az esetleges veszteség a résztvevőket nem egyenlően, hanem a jobb anyagi helyzetűeket nagyobb arányban sújtja. A múlt év januárjától a társa­dalombiztosítás — a sajátos hely­zetükből eredő kisebb eltérések­kel — egyenlő jogokat ad a kis­iparosoknak a szocialista szek­tor munkavállalóival. Természe­tesen a fizetési kötelezettségek emiatt nőttek, ami nem minden­kinél talált megértésre. Az ipart mellékfoglalkozásban űzők kö­zül egyesek számára a kötelező baleseti járulék gazdaságtalanná tette a munkát, őket a KIOSZ javaslatára fölmentették a fize­tés alól. Pezsdítőleg hatott a kisiparra ez úgynevezett generál adóked­vezmény, s az, hogy a legalább négy órában besegítő családtag után 3 ezer forint bérköltség el­számolható. A találmányok hasz­nosítása, a környezetvédelmet szolgáló termékek készítése és értékesítése, az energiatakarékos­ságot elősegítő gyártmányok elő­állítása esetén bizonyos kiadáso­kat az igazolt költségeken felül el lehet számolni. A KIOSZ megyei vezetősége úgy ítéli meg, az iparosság véle­ménye és tevékenysége alapján, hogy az adó jelenlegi progresz- szivitása nem teremt megfelelő érdekeltséget a termelés bizo­nyos határon túli növelésére, s ez gátolja a kapacitások kihasz­nálását. A módosított jövedelem­adó-rendelet nem ösztönöz a ter­melékenység fokozására, a mű­szaki fejlesztésre. (Adómentesen képezhető -műszaki fejlesztési alapot a múlt évben mindössze 14-en „tettek félre”.) A vezetőség úgy látja, hogy egyszerűsíteni kellene ezt a jogszabályt, s ezál­tal érdekeltté tenni az iparoso­kat a valóságnak megfelelőbb adóbevallásra. A kisiparban érvényes gazda­sági szabályozók között az árkép­zésre vonatkozó ösztönzőbb a ko­rábbinál, s verseny helyzet létre­jöttét célozza. Lehetőséget nyújt a tényleges termelési költségek árban való érvényesítésére. A versenyt és a reális, árszint ki­alakulását illetően hatása egyelő­re még több szakmában várat magára. A KIOSZ megyei titkára meg­állapította, hogy az utóbbi idő­ben életbe lépett jogszabályok elősegítették a központi elképze­lések megvalósulását, azonban egyes területeken további módo­sítások indokoltak. A. T. S. Csupán fél hónap hiányzik ahhoz, hogy pontosan értékel- . je a MÁV és a Volán az elő­szállítási szerződésekben vál­lalt feladatok teljesítését. A már rendelkezésre álló ada­tok biztatóak, hiszen a megye nagy fuuaroztatóival, a Beton­útépítő Vállalattal, a KÉV-vel, a DUTÉP-pel, a TÜZÉP-pel kötött megállapodásoknak, a több százezer tonna áru fel­adásának, elszállításának és kirakásának nagyjából eleget tettek. Az áruszállítás feladatai füg­getlenül attól, hogy az előszál­lítási szerződések bizonyos árumennyiségeket lekötöttek, nem lehetnek rapszodikusak. A nap minden órájában járnak a tehervonatok, róják az uta­kat a tehergépkocsik: szállít­ják az anyagot, a készárut, a termelőtől a felhasználóig. A nyersanyaggal telt vagonok, teherautók menetrendszerűen érkeznek meg a megrendelők­höz éppen úgy, mint a gyors­vagy a személyvonatok, a tá­volsági autóbuszok. A menet­rendszerűség az, amely óriási szervezést, előrelátást, opera­tivitást igényel mindkét szál­lítási vállalattól. Sokan nem is sejtik, hogy a teherfuvarozás „menetrend­je" sokkal bonyolultabb, bő­vebb, komplikáltabb, mint a HBBBKMt* I személyforgalomé. Vegyünk egy példát: \a cement — ame­lyet a magánlakás-építők hasz­nálnak fel — irányvonattal, vagonban érkezik Kecskemét­re. A vagonok megrakása, a szerelvény összeállítása, ren­deltetési helyére fuvarozása a MÁV, ide a kirakás már a Vo­lán feladata. Más: .mindennapi kenyerünk, tejünk, s a napi fogyasztási cikkek üzletekbe való eljuttatása is menetrend­szerűen történik. A fel- és le­rakodásnak, a szállításnak pontosnak kell lennie, mert rajtuk, a szállítókon is múlik, hogy az áru idejében a rendel­tetési helyére érkezzen. Az elmúlt esztendőben a MÁV ide, illetve a megyéből több mint két és fél millió ton­na árut szállított, míg a Vo­lán tehergépkocsijai 4 millió 167 ezer tonna árut mozgattak meg. Az április a szállításban nem mondható csúcsidőnek, hiszen — mint utaltunk rá — az előszállítások rövidesen be­fejeződnek, de még nem je­lentkeznek a nyári, nagy mennyiségű, főleg mezőgaz­dasági terményfuvarozások. Ettől függetlenül, ebben az időszakban is jelentős felada­tok hárulnak a MÁV-ra és a Volánra. Tavasszal az út- és lakásépítéshez szükséges nyers­anyagok: kavics, kő, homok, cement, cserép, cementgyárt­mányok, ásványolaj. vasáruk, szerfák ideszállításáról kell gondoskodniuk. Ebben mind­két nagy fuvarozó vállalat so­kat tett: a MÁV 2 millió 630 ezer, a Volán 902 ezer tonna árut szállított. Ezek a teljesít­mények 10—16 százalékkal ma­gasabbak, mint a múlt év azo­nos időszakában. A MÁV Szegedi Igazgatósá­ga törekszik a menetrendsze­rűségre, arra, hogy egyre ke­vesebb kocsiállás legyen, ke­vesebb büntetést fizessenek a vállalatok. Ez az elmúlt esz­tendőben igen magas, 32 mil­lió forint volt. Okkal szorgal­mazzák tehát a hét végi ki- és berakodást, mert csakis ilyen módon képesek biztosítani más vállalatok szállítási fel­adataihoz szükséges üres va­gonokat. A Volán az elmúlt negyedévben, s jelenleg is — többek között — a magánerős lakásépítésekhez szükséges anyagokat szállítja, fuvarozza a megrendelőkhöz, de részt vesz az útépítési nyersanyagok helyszínre szállításában is. Az áruszállítás bonyolult rendszerében e két nagy fuva­rozó jól együttműködik, ame­lyet fémjeleznek a MÁV—Vo­lán komplex brigádok teljesít­ményei, a szoros kapcsolatok a fuvarfeladatok megszervezé­sében és végrehajtásában. Ta­lán ennek is köszönhető, hogy ez év első negyede a múlt évi­nél sikeresebbnek mondható mindkét fuvarozó esetében. Gémes Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom