Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-17 / 90. szám

1983. április 17. @ PETŐFI NÉPE • 3 lágert néha köny- nyebb szerezni, mint néhány sláger- számba menő építőanyagot Személyes forró drótok vonalai lépnek összekötte­tésbe, telefonhívások pró­bálják földeríteni a lelőhe­lyeket. Sokszor hiába. A legnagyobb jóakarat sem tud csodákat művelni. Ha az égi csodákban nem is hiszünk, földi változásokra annál inkább szükség van. A lakosság építkezni, vásárolni akar. S ez sok­kal jobb, .mintha keresztbe tett kézzel várná a készet, az ölébe pottyanó állami lakáskul­csot. Ezért üzleteket, TÜZÉP-telepeket és bolti eladókat, vezetőket képes a kéréseivel ostromolni. Gépkocsit futtat szarufáért, fa­lazótégláért, cserépért és sok egyébért. Me­gyén belüli és kívüli, közelebbi és távolabbi települések a célpontjai. ■( .Nincs semmi csodálkoznivaló ezen. Az időnkénti hiánycikkek azt jelzik, hogy az ál­lampolgárok gyorsabban reagáltak bizonyos lehetőségekre, mintsem az Ipar és kereske­delem mindenütt fölkészült volna az igé­nyek kielégítésére. A fáziskülönbségek nem tarthatók. Az építőanyagok iránti fizetőképes keresletnek is meg kell találnia árufedeze­tét. Minél gyorsabban, minél teljesebben és mindenféle kiskapuk nélkül. héten az építőanyag-termelés és -ellá­tás javításáról tárgyalt a Miniszterta­nács, és megerősítette az Állami Terv­bizottság intézkedéseit, mint pénteki lapszá­munkban részletesen beszámoltunk róla. Egyebek között bérpreferenciák ösztönzik az előirányzaton felüli termelést égetett téglá­ból, tetőcserépből, színes azbesztcement-tető- palából, faajtóból és ablakból. A központi és vállalati erőfeszítéseknek ésszerűbb kivitele­zési megoldásokkal kell párosulniuk: kis­méretű tégla és nagy szilárdságú cement ta­karítható meg az új, korszerű és kifizetődőbb termékek hasznosításával. Az átlagosnál nagyobb politikai figyelem kíséri a forgalmazó Alföldi TÜZÉP Vállalat munkáját is. Ugyanúgy, mint mindazokét, akiknek egyfajta missziójuk, hivatásuk van az otthonteremtés előmozdításában. Válasz­tott tisztségviselők előtt ad számot a válla­lat vezetősége a gondokról és megoldási erő­feszítésekről. A jó kezdeményezések — me­lyeknek a létét hiba lenne tagadni — meg­erősítésre találnak, megvalósítandó javasla­tok tárulnak fel a hiány enyhítésére és meg­előzésére. ellően helyhez és időhöz kötöttek ezek a fölvetések. Kiskunfélegyházán a burkolóanyagok elégtelen választéka okoz problémákat egyebek között, s a szom­bati nyitva tartás ügye is téma az építési, szállítási idényben. Kalocsán a lakossági ki­szolgáltatottság jelei érezhetők. Az ered­ménytelen beszerzések, utánajárások a kedve­zőbb állami támogatá­sok, hitelek értékét is csökkenthetik. Kiskun­halasról a mészhomok­téglagyár régi gépei­nek felújításához kértek hozzájárulást, hogy segíthessenek azokon, akik alá- vagy válaszfalazáshoz, kerítéshez, háztáji gazdasági épületekhez keresnek anya­got. Kecskeméten — sok más mellett — a ré­gi és időnap előtt bezárt téglagyárak üzem­be állítása foglalkoztat többeket, s a nosztal­gikusnál erőteljesebb hangnemben hivatkoz­nak az egykori, szinte minden városban föl­lelhető cementcserép-.gyártásra is. Végső megoldást minden bizonnyal az ele­gendő termelés hoz. De addig is, amíg igazi bőségben buzognak a források, szervezési- forgalmazói rugalmasság és készség enyhíthet a kényszerhelyzeteken. Szükség van a létező építő- és lakásberendezési anyagok megfe­lelő kínálatára, a tervezett üzletnyitások meggyorsítására, szaktanácsadásra, az elő­jegyzési lehetőségek szélesítésiére. .Néha a vi­lágos tájékoztatás, a TÜZÉP-telepek plakát­szerű híradásai is megkímélhetik fölösleges bosszankodásaitól a vásárlót. A három megyét — Bács-Kiskunt, Békést és Csongrádot — átfogó Alföldi TÜZÉP már több ízben kezdeményezőnek bizonyult. Or­szágosan élenjár az április 1-től életbe lépte­tett, úgynevezett vissz-terhes anyagbiztosítá­si szerződések bevezetésében: a vállalat is kötbérterheket visel, ha nem tudna megfelel­ni a szállítási ígéretének. Egymillió forintos befektetéssel kiegészíti azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek nélkül reménytelen len­ne a lakiteleki téglagyár felújítása. Ugyan­csak összefogás, a VOLÁN-nal, vízművel és a MÁV-val való együttműködés tette lehető­vé a kavicsellátás javulását. Egyik az ipar­vágányát, másik a vagonjait, illetve közúti járműveit adja az ügyhöz. Javulást ígér a kecskeméti Fészek Áruház felépítése is: a 22 millió forintos beruházás munkái elkez­dődtek. C serépből persze egyelőre nincs elér­hető és elegendő kínálat. Remélhető­leg javul a helyzet. A hiányok pótlá­sára tetőfedő palát ajánl'a vállalat, ami vi­szont nem föltétlenül felel meg mindenki­nek. Emellett import-beszerzésekre lehet gondolni, de a szóba jöhető jugoszláv vagy osztrák áru sokkal drágább ,a hazainál. Dön­tő mértékben a belföldi gyártás bővülésétől és a forgalmazás további javulásától kell vár­ni a megoldást számos építőanyag esetében, amibe beletartozik a kisebb, helyi ipari ter­melőlehetőségek kihasználása, ésszerű társu­lások létrehozása is. Minél hamarább, annál jobb. Halász Ferenc Cserép A PÁRTMUNKA GYAKORLATÁBÓL A kulturáltabb személyszállításért A mai vasút már nem olyan, mint húsz évvel ezelőtt — még ak­kor sem —, ha ezt az utazók talán kevésbé érzékelik. Ez a megál­lapítás nem alaptalan, hiszen növekedett a vonatok sebessége, kor­szerűbb az üzembiztonság, megszűnt a gőzvontatás, nagyobb a vona­tok sűrűsége, és sorolhatnánk tovább azokat a jelentős lépéseket, amelyeket a MÁV éppen1 az utazóközönség érdkében tett. Sok min­den megváltozott a vasútnál, de ennek* ellenére még igen sok a ten­nivaló, főként a személyszállításban. Erről beszélgettünk Seres Sán­dorral, a MÁV kecskeméti csomóponti pártbizottságának titkárával. — A pártbizottsághoz hat szol­gálati ág, a forgalom, a kereske­delem, a vontatás, a pályafenn­tartás, a .szertár és a távközlési üzem tartozik. A négy pártalap- szervezetben kétszázhat kommu­nista tevékenykedik, emellett há­rom KISZ-, egy Vöröskereszt- és MHSZ-klub is van. Sokan nem tudják, ezért mondom el, hogy a csomóponton ezerkétszázan dol­goznak. A pártbizottság alapvető feladata a gazdasági munka "se­gítése, amelynek érdekében fél­évenként egyszer beszámoltatjuk a szolgálati ágak vezetőit, bizo­nyos kérdésekben állást fogla­lunk, feladatokat szabunk, ame­lyek végrehajtását aztán ellen­őrizzük. Nagyon jelentős sze­mély- és teherszállítási feladatok hárulnak a vasútra, emberek jjízl epreit, az áruk százezer tonnáit továbbítani. Legnagyobb gon­dunk a létszámhiány. A vasút korszerűsítése — a villamosítás­ra, a korszerű Diesel-mozdonyok­ra, az Integra dominó-biztosító berendezésekre gondolok — na­gyobb felkészültségű embereket kíván. Példát erre: Egy sok száz tonnás tehervonaton csupán a mozdonyvezető az egyetlen vas­utas, mert ezeken sem fékező, sem vonatvezető nem utazik. Fe­lelőssége — óriási... Mi az oka a létszámhiánynak? A vasút fo­lyamatos üzem, s ez nem vonzó a fiatalok számára. Itt télen és nyáron, ünnepen és vasárnap dol­gozni kell, hiszen a vonatok nem állhatnak mag. Köztudott, hogy a vasúti vitel­díj felemelésével egyidejűleg csökkent az utasok létszáma. Mégsem közlekedik kevesebb vo­nat. A MÁV, a pártszervezetek mégis találnak megoldást, hogy a jelenleginél többen vegyék igénybe ezt a hagyományos köz­lekedést. — A kecskeméti állomás cso­mópontjának forgalma valóban nem csökkent, hiszen naponta négy expressz-, nyolc gyorsvonat halad keresztül az állomáson, 21 személyvonat indul és 23 érke­zik. A tehervonatokkal együtt több mint 130 szerelvény érinti az állomást. Kecskemétről ha­vonta 15 ezren utaznak, de ebben nincs benne a lajosmizsei vonal, ahol naponta 32 vonat közleke­dik, s ahol az utasok száma na­ponta 18—20 ezer. Az utazókö­zönség visszahódítása a legna­gyobb gondunk. Ennek belső fel­tétele a jó politikai légkör meg­teremtése, a párthatározatok ma­radéktalan végrehajtása, s termé­szetesen a vasúti utasítások, sza­bályok .betartása. A külső feltétel: - a kulturáltabb személyszállítás megteremtése, ehhez tartozik, hogy az utas tiszta, ápolt, világos, meleg kocsiban utazzon, a vonat­személyzet előzékeny legyen. Hangsúlyozom, ez nekünk alap­vető célunk, amelyben már tör­tént bizonyos változás. Javult a vonatok menetrendszerűsége, az elmúlt évben 99 százalékos volt. Tiszábbak, világosabbak^ jobban fűthetők a kocsik. Kecskeméten az állomásépület rekonstrukció­ja már lehetőséget teremt a tisz­tább, a kulturáltabb utasellátás­ra, várakozásra. Sajnos, itt is szorító a létszámgond, kevés a kocsitakarító, de éppen így a ko­csirendező, a pályamunkás. Sze­retnénk megvalósítani, hogy a jegyvizsgáló ne csak lyukassza a jegyet, hanem helyezze el az uta­sokat, tájékoztassa, ha szükséges, segítse, taxit rendeljen és sorol­hatnám tovább. Az utasok visszahódításának feladata és a létszámhiány ellent­mond egymásnak. Kell lenni' mégis valamilyen megoldásnak arra, hogy a gondokon enyhíteni tudjanak, főleg a kocsik tisztítá­sát, karbantartását illetően. Mi-' vei és hogyan lehet pótolni a hiányzó vasutas dolgozókat? — Mjnt mái* említettem, min­den lehetőséget megragadunk. Kecskemét főiskolásai vállalnak 210 forintért kocsitakarítást, s évente egyszer ezek a járművek Szegeden úgynevezett nagykar­bantartásra kerülnek. Tanulmá­nyi szerződéseket kötöttünk a szakmunkásképző iskolát végző tanulókkal, sőt a szegedi Bebrics Lajos Vasútforgalmi Szakközép- iskola kihelyezett osztályát akar­juk ez évben itt, Kecskeméten el­indítani. Sokat segítenek szocia­lista brigádjaink is egyéni válla­lásaikkal, és az évi két kommu­nista műszakkal. A kulturáltabb személyszállí­táshoz tartozik az elmondottakon kívül a jó és a pontos tájékozta­tás, a kifogástalanabb szolgálta­tás, a gyorsabb, a pontosabb cél- baérés is. — A MÁV vezérigazgatója 1983-at a személyszállítás évének nyilvánította. Ebben benne van, hogy javítanunk kell a szolgálta­tás minőségét. Jobban és sokré­tűbben kell tájékoztatnunk az utasokat, meg kell szüntetnünk a zsúfoltságot, de ha kevés az utas, éppen a gazdaságosság érdeké­ben, kevesebb kocsival indítjuk a szerelvényeket. A menetrendeket úgy kell összeállítanunk, hogy a vonatok megfelelő időben, vagy­is a munkakezdéshez alkalmaz­kodva induljanak és érkezzenek. Tovább szeretnénk javítani a me­netrendszerűséget, már ami a vasutasokon múlik. Egy példát: tolatás miatt ne álljon a bejára­ti jelző előtt öt percig a gyors­vonat. A személykocsikról talán még annyit: ma már minden vo­nalon megszűnt a fapados, a két­tengelyes kocsi, helyettük mo­dern, négytengelyes kocsik jár­nak. Az információs iroda mű­ködését és a közlekedés bizton­ságának javítását is feladatunk­nak érezzük. A vasúti viteldíj fel­emelése után minden utas el is várja a jobb kiszolgálást, s ezt nekünk, vasúti dolgozóknak nemcsak tudomásul kell ven­nünk, de tenni is kell ezért... Sok mindenről esett még szóé beszélgetés során, többek között arról a rendkívül sajnálatos do­logról, hogy az utasak közül jó- néhányan nem viselkednek kul- túrember módjára, rongálják, tönkreteszik a berendezéseket, nem egyszer veszélyeztetik a töb­bi utas kényelmét. Tehát amíg az egyik oldalon mindent megtesz­nek az utazás kulturáltabbá té­teléért, addig a másik oldalon né­hány ember áldatlan állapotokat teremt. A beszélgetés a ténylegesen felsorolt kívánalmak, eredmé­nyek mellett arról is meggyőzött, hogy ma már a vasút tényleg nem az, ami húsz évvel ezelőtt volt, jól érzik és értik, ők is szol­gáltatnak, amelynek minőségén gyorsan kell változtatni. Gémes Gábor Az anyákat és az anyatejet pótolni kell! (Méhesi Éva képriportja) Csecsemőotthonok § • Kecskeméten • villanegyedben lévő otthonban szabadban alsza­nak a gyerekek. % A gyerekek éjjel-nappal (ál­landó) orvosi felügyelet alatt áll­nak. Ezt a feladatot az igazgató főprvosnőn kívül egy gyermek- gyógyász szakorvos látja al. 0 Ismerkedés a világgal. BK­• Készülődés ebéd utáni alvásra és udvari járóka Tiszakécskén. 9 Ki gondolná, hogy ők csecsemőotthoniak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom