Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-15 / 62. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1983. márcim IS. Társulás Városföldön A Városföldi Sertéshizlaló és Feldolgozó Társulás jó évet zárt 1982-ben. Mintegy harmincmU- Jió forint lett az eredmény, amit a vagyoni betét alapján osztanak fel a Városföldi Állami Gazdaság, a kiskunfélegyházi Lenin, a Vörös Csillag, valamint a városföldi! Dózsa Termelőszövetkezet — és a .társuláshoz 1980. január 1-én csatlakozott — kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezet között. Az elmúlt esztendőben 520 millió forint értékű árut termeltek. A társulás sertéstelepéről négyezerötszáz tonna hízót szállítottak, nagyobbrészt a kispesti exportvágóhídra, mert tagjai a Budapesti' Sertéstenyésztő Gazdasági Társulásnak. A hizlalás mellett takarmány- keveréssel és -előállítással is foglalkoznak. Évente mintegy 27 ezer tonna tápot gyártanak, főleg a társulás, de az állami gazdaságok részére is. Végezetül a húsipari tevékenységet kell kiemelni, évente 37 ezer sertést vágnak és dolgoznák fel. Az áru egy részét hasított sertésként értékesítik. javarészt azonban a DU- NAKER-en, az óbudai KÖZÉRT Vállalaton és a Helvéciái Állami Gazdaságon keresztül. Az elmúlt esztendő eredményeinek ismeretében a jövő kilátásairól beszélgettünk dr. Bállá Ferenccel a társulás igazgatójával. Megtudtuk, hogy az idei terv előkészítésének, összeállításának időszakában már ismerték a közgazdaságiszabályozó-módosításokat. Ezek küzül a legfontosabbak amelyek a társulást érintik: az import fehérjetakarmányok ára 12 százalékkal, a ga- b«najtakarmáinyoké 5—7 százalékkal, a keverékltakarmányoké pedig 6 százalékkal emelkedik. De ugyanígy mem_csökken a mezőgazdasági üzemek által igénybe vett szolgáltatások ára sem. Ezért az idén átlagosan 3,7 százalékos felvásárlási árszínvonalemelkedéssel számolhatnak. Mindezeket figyelembe véve a társulás eredménye másfél millió forinttal romlana. Ennek ellenére a tervben nem számolnak nyereségcsökkenéssel. A növekvő költségeket takarékosabb gazdálkodással kívánják ellensúlyozni. Az állattenyésztési ágazat csaknem 53 ezer malac születésével számol. Méghozzá úgy, hogy egy anyától több mint 9 utódot várnak. Ebben az esztendőben 45 ezer sertés felnevelését tervezik. A hizlaldát kiszolgáló keverőüzemet a telepi, az állami gazdasági és a bérkeverési feladatok miatt más műszakrendben fogják üzemeltetni. Az előkeveré- ket gyártó gépsor két műszakban, a tápgyártó pedig három műszakban működik majd. s mintegy 7260 tonna előkeverék és 27 500 tonna táp gyártását tervezik. A két húsfeldolgozó üzem együttesen 35 700 sertés vágásával és feldolgozásával járul a társulás várhatóan harmincmillió forintos eredményéhez. Emellett mód nyílik bizonyos fejlesztésekre is. Az első ütemben a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalattal közösen húspépüzemet létesítenek. Ezzel 1120 tonna, főként importból származó szójadarát tudnak megtakarítani. A baromfifeldolgozó vállalatnál a termelés során keletkezett melléktermékeket homogenizálva pépesítik, s ezt speciális szállítójárművekkel a társulás 9 Juhász Istvánná állatgondozó sok ezer kismalac súlygyarapodására ügyel. 9 A húsfeldolgozó üzemben megbecsülik a szakmunkásokat. (Opauszky László felvételei) telepére hozzák, ahol ez visszakerül a „biológiai körbe”. A fejlesztés második ütemében tejipari melléktermékek — savó — fogadására alkalmas technológiai eszközökkel bővítik a hizlalótelepet. Az elmúlt évben elismerésben részesítették a társulás munkáját. Az országos értékelés során a KAHYB-hdbridekkel érték el a legjobb külpiaci árakat. A városföldiek a versenyben elsők lettek, megelőzve az Orosházi Állami Gazdaságot is. Ezekkel a feltételekkel biztosítottnak látszik. hogy az elmúlt évek eredményeit az idén is megismétlik. Cz. P. Miről írnak az üzemi; lapok? Például á szocialista brigádokról. Jóllehel, manapság vannak, akik a munkaveneny-mozgalom „válságáról" beszélnek, az üzemi lapok szerkesztői és cikkírói nem hisznek nekik. Feltehetőleg azért nem, mert Ok szinte naponta találkoznak eredményesen dolgozó, nehéz körülmények közepette Is helytálló közösségekkel. Ezúttal az Ilyen brigádokat bemutató Írásokból válogattunk. Tíz éve együtt MAGYAR |wJi ^551 |mJ 9 ■ * papíripari vAllalat DOLGOZÓINAK lapja Ifjúsági brigádként már mindent elértek — írja a dr. Salvador Allende nevét viselő brigádról a Magyar Papír. A Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyárának 12 lányt, asszonyt számláló szocialista közössége 1973-ban alakult, s azóta hatszor nyerték el az aranykoszorús jelvényt és egyszer a vállalat kiváló brigádja kitüntetést. A nyersüzem vágótermében dolgoznak a brigádtagok két műszakban, reggel hattól délután kettőig, illetve két órától este tízig. Jóllehet nincs túl sok szabad idejük, szombatonként és a délelőttös heteken gyakran találkoznak. Bölcsődét, óvodát és általános iskolát is patronálnak. Segítenek ahogy tudnak, például a nyári festés utáni nagytakarítást végzők között mindig megtalálhatók. Máskor mesefi- gurákat, játékokat készítenek, vagy kézimunkáznak. Most éppen az egyik bölcsőde számára hímeznék falvédőt mezőségi mintákkal. 1982-ben a tervezett 160 helyett 224 óra társadalmi munkát végeztek. Gracsek Mária brigádvszstő szerint a közösségben mindig jó a hangulat és nagy az összetartás. Csak azt sajnálja, hogy lassan kiöregszenek az ifjúsági kategóriából. Tíz év a'latt már bizonyítottak, s ebben az esztendőben a „felnőtt kategóriában” indulnak a versenyen. A vállalat kiváló brigádja A Bács megyei Építők cikkírója a Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat ipari főmérnökségére kalauzolja el az olvasót. Kt dolgozik a jobbára villanyszerelőkből és lakatosokból alakullt Kandó Kálmán szocialista brigád, amely évek óta a csőelőregyártó üzem legeredményesebben tevékenykedő kollektívája. A brigád megalakulása óta aktív kezdeményezője a különböző társadalmi megmozdulásoknak. Az elsők között csatlakoztak az MSZMP XII. kongresszusa, és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére országosan kibontakozott munkaversenyhez. Éves felajánlásaikat maradéktalanul teljesítették, átlagos munkateljesítményük 1982-ben például 111 százalékos volt. Segítik a társbrigádok;at, ha szükséges önkéntes túlmunkát is vállalnak. Nagy gondot fordítanak az anyag- és energiatakarékosságra, az elmúlt évben 40 ezer forintot érő idomacélt, lemezt, elektromos vezetéket takarítottak meg. BACS MEGYEI EZEKED ÉPÍTŐK 1 tmOlPAKI tiUAlAI POLCOK)!»«* t: A Kandó Kálmán brigád, amelynek vezetője Cseh Béla, ebben az évben 300 társadalmi munkaórát fordít a Hírős Kupa nemzetközi táncverseny elektronikus eredményjelzőinek elkészítésére. Tizenöten vannak, közülük tizenegy törzsgárdatag. Eddig négyen nyerték el a vállalat kiváló dolgozója kitüntetést, s a közösség az elmúlt évi munkaversenyben kiérdemelte a vállalat kiváló brigádja megtisztelő címet. Ősztől—tavaszig Ezt a címet viseli a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Mező- gazdasági Termelőszövetkezet üzemi lapjának első oldalas cikke, amelyből .megtudhatjuk, hogy az embert és technikát próbára tevő őszi kampánymunkák után a gépék téli pihenőre vonulnak. Nem így a szerelők, akikre nagy és felelősségteljes munka vár a téld hónapokban. Számtalan munka- és erőgépet kell átvizsgálni, karbantartani és kijavítani a tavaszi munkák kezdetére. A mezőgazdasági gépszerelő részlegben jól működő szocialista brigádok dolgoznak, akik segítik egymást a munkában és a magánéletben. A Petőfi 11. szocialista brigád például' a mozgalom kezdete óta egyenletesen fejlődött, elnyerte valamennyi fokozatot, s a termelőszövetkezet kiváló brigádja címet is. A közösség vezetője, Hever Dezső, a Munka Érdemrend arany fokozatának tulajdonosa. A Korvin Ottó brigád, amely munkagépszerelőikből verbuválódott, ugyancsak jó munkát végzett, és aranykoszorús brigád lett. Így készülnek a gépszerelő- részleg dolgozói a téli nagyjavítások lelkiismeretes elvégzésével a tavaszra. A földeken dolgozó gépek üzembiztonsága bizonyítja majd munkájuk eredményességét. S. B. Kihasználatlan tehergépkocsik Q Sok szó esik manapság arról, hogy mennyire használjuk ki a .teheraptq-őllomáriytf, J$ülppösen a közületieket, a vállalatokét, intézményekét. Ugyanis az elmúlt évtizedben majdnem megkétszereződött ez a tehergépkocsipark, miközben a fuvarozó vállalatok (Volán stb.) kezében levő úgynevezett közhasználatú teherkocsik száma alig nőtt. Ezért 1981-ben már 130 ezer közületi és csak 25 ezer közhasználatú szállítójármű futott a magyar utakon. Ha azt nézzük, ki mennyit szállított, aránylag még' elfogadható adatokhoz jutunk, hiszen a Volán meg más fuvarozók összesen 260 ezer tonna árut továbbítottak, amíg a közületi kocsik 360 ezer tonnát (Egyébként már ezek a számok is gondolkodóba ejtők!) De, ha a sokat emlegetett árutonna-kilométer produktumot is megvizsgáljuk (márpedig így lehet igazán mérni a teljesítményt!), már az derül ki, hogy a mindösz- sze 25 ezer Volán stb. teherautó egyhatod résszel többet teljesített, mint a 130 ezer közületi jármű! Egyértelmű a következtetés: a közületi teherkocsik kihasználtsága lényegesen rosszabb a hivatásos teherfuvarozókénál. Olyannyira, hogy még az a kérdés is az _esí$nkbeJuU.n^rn lijxjus-e a sajá(t /vállalati ;,te^eraut§jg j3So"nj" Bármennyire is. annak1" látszik, a külföld másképp ítél. A tőkés országokban például már csak a teherautó-állomány 8—17 százaléka van a fuvarozók kezében, a szocialista országokban pedig 15—35 százaléka, attól függően, hogy melyik országot nézzük. O A tendencia azonban egyértelmű: lassan mindenütt visszaszorultak a fuvarozók. De azért keményen állják a sarat, mert Franciaországban például már csak a teherkocsik 11 százaléka Van a fuvarozók birtokában, s mégis az összteljesítmény felét végzik el. Az NSZK-ban is hasonlóak az arányok. Szinte világjelenségnek mondható, hogy a fuvarozó gépkocsijai1 jóval nagyobb távolságot tesznek meg rakottan, mint a közületi kocsik, így — legalábbis részben — érthető a nagyobb produktum. De korántsem egészen. A leírt számokból prszág-világ előtt nyilvánvaló, hogy a magyar teherautók tetemes része vagy nem fut eleget, vagy ha fut is gyakran semmi sincs a platóján. S bár a KPM adminisztratív módon igyekszik leszorítani az autóközlekedés „selejtjének”, vagyis az üres futásoknak, arányát, . a minisztérium törekvése eddig kevés sikerrel járt. A közületek Ugyanis előszeretettel játsszák ki az erre vonatkozó rendeleteket, s ha leleplezik őket, nem okoz számukra nagy megterhelést, hogy ki kell fizetniük a kilométerenként három forint büntetéspénzt. „A vállalatoknak a termelés folyamatosságában meglevő érdekeltsége erősebb a költségek csökkentésére irányuló törekvésnél” — jellemezte a helyzetet Barbucz Sarolta a Figyelő 1982/5. számában. Való igaz: a saját teherautó mindig rendelkezésre áll, bármikor átcsoportosítható és biztonságot ad. Ezért érthetően Vonzóbb. O Mégis valami hathatósabb intézkedésre volna szükség a mai helyzet megváltoztatására, hiszen — ne szépítsük a dolgot — ez országos méretű pazarlás. S még az sem nyugtathat meg bennünket, hogy kárpótlásul legalább folyamatosabb a vállalatoknál a termelés. Kérdés ugyanis: mibe kerül az ilyen folyamatosság? B. J. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Belerohant a tömegbe ÉRTHETŐEN nagy felháborodást váltott ki az a közlekedési baleset, amely a múlt év november 26-án történt Kecskeméten, a Kiskörút Katona József téri autóbusz-megállójánál: Hatvani István, a Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat 32 éves művezetője erősen ittas állapotban, hetvenkilometeres sebességgel akarta bevenni a kanyart — noha az engedélyezett maximális sebesség itt 40 kilométer óránként —, s ez természetesen nem sikerülhetett. Így azután az autóbusz-megállóban várakozó tömegbe rohant, hat 1 embert elütött, s végül az épület fala állította meg az ámokfutó (kölcsönkért) gépkocsiját. A rendőrség természetesen őrizetbe vette, majd eljárás indult ellene. Mielőtt ennek . az esetnek az elemzésébe kezdenénk, emlékeztetjük olvasóinkat arra. hogy Hatvani -István neve nem először jelenik meg lapunkban, a közlekedési balesetek krónikájában. Először 1979. január 23-án írtunk róla. éspedig a következőket: „1979. január 20-án este fél hét körül Kecskeméten, az Izsáki út 13. számú ház.«előtt: útszakaszon halálos közlekedési baleset történt. Hatvani István, 29 éves művezető (Kecskemét, Akadémia körút 34.) személygépkocsijával ittas állapotban a városközpont felé közlekedett. Nem vette észre az előtte kivilágított kerékpárral haladó Rádi Sebestyén 28 éves gépkezelő, Kecskemét, Felsőcsalános 24 2. szám alatti lakost, Sí nekiütközött. A kerékpáros először a gépkocsi elejére zuhant, majd onnan az úttéstre vágódott'. Rádi Sebestyén olyah súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt. Hatvani Istvánt a rendőrség őrizetbe vette, vezetői engedélyét a helyszínen bevonta.. EBBEN AZ ÜGYBEN azonban nem sikerült bizonyítani, hogy Rádi Sebestyén halála és Hatvani István ittas vezetése között okozati összefüggés lett volna. Ezért a gépkocsivezetőt csupán az ittas vezetésben találták bűnösnek, és jogerősen ötezer forint pénzbüntetés megfizetésére ítélték. A tavaly novemberben történt balesetnél is ittas volt Hatvani István. Nagyon is figyelemre méltó a bírósági ítélet indoklásának a következő néhány szava: „A vádlott 1982. november 26-án — azt követően, hogy a munkahelyén nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott — 9 óra 45 perc körüli időben Kecskemét belterületén úgy vezette egy ismerőse Lada 1600-as típusú személygépkocsiját, hogy szervezetében 3.75 ezrelék alkohol-koncentráció volt, ami igen súlyos fokú ittasságnak felel meg ...” AZ EMBERBEN MÁR ITT felvetődik néhány olyan kérdés, amely nem kizárólagosan Hatvani István vétkességére utal. Nevezetesen azt kérdezi: hogyan lehetséges az, hogy valaki a munkahelyén és munkaidőben (reg^ gél nyolc óra után) annyit igyon, hogy súlyosan lerészegedjen? Ott nem látta senki, hogy iszik, ott nem volt felettese, aki rászóljon... Ázután megkérdezi azt is: ha ennyire ittas volt Hatvani, miként lehetséges, hogy ismerőse mégis odaadta neki a nem éppen olcsó 1600-as Ladát? Nem félt a tulajdonos, hogy baj történhet? Vagy már korábban kölcsönadta a járművet altnak, az embernek, akiről a vállalatnál — de a városban is — nagyon sokan tudták, hogy alkoholista, hogy iszik? (Csupán zárójelben jegyezzük meg: a bírósági ítélet indoklásában azt olvashatjuk. miszerint ........ az igazságü gyi elmeorvosszakér.tő véleménye alapján megállapítható, hogy a vádlott alkoholista...”) Mi történt tehát? A részeg Hatvani elindult az autóval, s a Kiskörúton a belső forgalmi sávban haladt a Katona József tér irányába legalább hetven kilométeres sebességgel. Ezzel a gyorsasággal haladt be a balra ívelő útkanyarba. A jármű a kanyarban természetesen kisodródott, felszaladt a járdára, a hás falának ütközött, majd az autóbusz-megállóban, a járdán várakozó. körülbelül húsz személy közül hat gyalogost elütött. A BALESET következtében Balogh. József né nyolc napon túl. ténylegesen néhány hónap alatt gyógyuló súlyos sérüléseket szenvedett. E sérülések máradandó testi fogyatékossággal járnak, ami körülbelül 40 százalékos munkaképesség-csökkenést jelent. Ugyancsak súlyosan megsérült Juhász Julianna, akinek sérüléséi két hónap alatt gyógyultak meg, de nála is 25—30 százalékos munkaképesség-csökkenéssel járt a maradandó testi fogyatékosság. A harmadik súlyos Sérült Horváth Istvánná volt, aki három hét alatt gyógyult meg. maradandó fogyatékosság nélkül. De a baleset során megsérült Horváth Levente, Gödölle: Zsolt és Kissné Gödöllei Ágnes is. Az ő sérülésük nyolc napon belül gyógyult. A személygépkocsiban a szakértők megállapítása szerint körülbelül 23 ezer forint kár keletkezett. A BÍRÓSÁGI tárgyaláson, az eljárás során Hatvani elismerte bűnösségét,’ de az italfogyasztással kapcsolatban azt vallottá, hogy a balesetet megelőzően csak a hajnali órákban fogyasztott el egy aeci pálinkát. Természetesen ezt a védekezési nem fogadta el a bíróság, mert a kétszeri vérvétel objektív adatai azt bizonyították. hogy egyáltalán nem a hajnali órákban ivott, és különösen nem csupán egy deci pálinkát. A vádlott által megadott szesz mennyisége, annak elfő* gyasztási ideje és a balesetig eltelt i.dő ugyanis. — ha ez megfelelne a valóságnak — azt eredményezte volna, hogy a vérében nem találnak’igen súlyos ittaságra utaló alkoholkoncentrációt: De a tárgyaláson kihallgatott tanúk js, továbbá azok, akik a helyszínen Voltak, vallották, hogy a vádlott szemmel láthatóan ittas állapotban volt. Végül is áz összes körülményeket figyelembe véve. és mérlegelve a Kecskeméti Járásbíróság Hatvani Istvánt maradandó fogyatékosságot okozó ittas járművezetés miatt háromévi börtönre, mint főbüntetésre ítélte, s mellékbüntetésként hat évre eltiltotta a járművezetéstől. Ugyanakkor elrendelte a vádlott kényszer-gyógykezelését is. Elrendelte továbbá, hogy’ a járművezetéstől való eltiltás időtartamának letelte után alkalmasságát az. Autóközlekedési Pályaa'lkalmas- ságot Vizsgáló Intézet jogerős alkalmassági’ minősítésével kell a rendőrhatóságnál | igazolnia, amennyiben ismét vezetői engedélyt akar szerezni. A büntetés kiszabásánál enyhítő tényezőként vette figyelembe a bíróság beismerő, megbánó magatartását, és azt. hogy két kiskorú gyermeke van. Súlyosbító körülmény volt. viszont az. hogy a minősítésit megalapozó cselekményen túl .további két személynek lokozott maradandó testi fogyatékosságot, egy személynek súlyos, három személynek pedig köpnyű sérülést, de rajtuk kívül több ember életét, testi épségét is nagyfokú és közvetlen veszélynek» ' rette, kj. Súlyosbító volt az is. hogy ;a vádlott ilyen Jellegű cselekmény miatt már/büntetve volt, s hogy a megyében az ittas állapotban elkövetett közlekedési bűncselekmények elszaporodtak. AZ ÍTÉLET ellen az ügyész súlyosbításért, a vádlotjt és. védője enyhítésért fellebbezett, így az még nem jogerős., G. S.
